Kedves Ballagó Diáktársaim!

Elérkezett a várva várt nap. Egyesek jobban, mások pedig kevésbbé várták ezt.
Itt az idő, hogy mi, 11. Osztályosok búcsút mondjunk nektek. Ettől a naptól fogva
kezdődik el az életetek. Ezért is olyan fontos ez nektek, végzősöknek, de ugyanakkor
nekünk is, hiszen mától mi leszünk az iskola legnagyobb diákjai. Még egyszer, Ti
vagytok a főszereplők, hisz mindenki, aki a mai napon itt van illetve itt lesz, csakis
értetek jött el.
A középiskolai tanulmányok befejezése mindannyiotok számára óriási lépés a
saját élete felé vezető úton. Többé nem fog fenyegetni a „veszély”, hogy talán felelni
fogtok, nem fogtok félévzáró dolgozatokat írni, ami arra emlékeztetett, hogy néha
tanulni is kellene. Ettől a naptól fogva azonban kiléptek a nagyvilágba és rá kell
jönnötök, hogy azok a feladatok, amik eddig szüleitek és a tanáraitokra hárultak,
most a ti felelőségeitek lesznek. Majd megérzitek, hogy a függetlenségnek ára van,
mégpedig a felelősség…
Bármerre is fog vezetni az útatok, soha ne feledkezzetek meg egymástól, és
főleg ne a tanáraitokról, akiknek köszönhetitek, mindazt, amit eddig elértetek és amit
ezentúl el fogtok érni. Bizonyára voltak boldog, vidám pillanaitok is együtt.
Nos, mit hívánhatnánk mi nektek?! Először is, legyen hitetek! Mindenkinek
szüksége van valamire, amiben higyjen. Szerintem bármi lehet az a valami, de
legfőképpen saját maga legyen az. Álmodjatok! S ezeket vegyétek igenis komolyan,
akármilyen buta apróságoknak tűnnek, mert így nőnek majd valósággá! Legyen
elegendő erőtök, energiátok! És nem csak fizikailag, hogy a bevásárlásból elbírjátok
a kosarat, hanem lelkiekben is, hogy még a megfoghatatlan ólomsúlyok is piheként
legyenek ott a vállatokon. Legyetek magabiztosak! Az emberek tisztelik,
megbecsülik az ilyen embereket, s így jobban érvényesíteni tudjátok terveiteket.
Szerencsét! A sok-sok tudás mellé, amit megszereztetek az iskolánkban és majd
fogtok a további életetekben, kell a szerencsés kéz, a szerencsés személyiség. S ha
úgy álltok hozzá a dolgokhoz, hiszem, hogy magatokhoz vonzzátok azt. Mosolyogj!
Ha nem is mindig segít, de könnyebb az élet, ha jókedvvel, optimistán áll hozzá az
ember. Küzdjetek és soha ne adjátok fel! Megfelelő hozzáállással, kitartással a
legkisebb kavics is sziklává válhat. „Nincs veszett ügy, míg akad csak egy bolond is,
aki küzd érte.” – hangzott el egy közkedvelt filmben.
Kedves végzős diáktársaink, engedjétek meg, hogy egy dal soraival búcsúzunk
a magunk és a 11. évfolyam nevében, kívánva sok szerencsét az érettségihez és az azt
követő NAGYBETŰS Élethez!
Élvezd, hogy látsz, szagolsz, érzel, kelsz, fekszel,
Hogy a szeretted rád mosolyog ezerszer,
Élvezd az illatot, ez a szabadság,
Tárd ki a szárnyad, repülj el rab madár.
/Punnany Massif: Élvezd/