Agresszió Késztetés arra, hogy másnak
szándékosan testi vagy lelki
fájdalmat okozzunk.
Eredete: az állatok
viselkedéséhez hasonló jegy:
 Conrad Lorenz: ösztönös
viselkedés, tanulás nélkül is
produkálják az állatfajok
egyedei. Öröklődő
viselkedésforma, harci ösztön.
 Freud: ösztönös
viselkedés. Az emberben él a
halálösztön és az életösztön. Az
agresszió a halálösztön egy
formája.
Frusztráció – agresszió
hipotézis: Cselekedeteink
többségét ösztönök határozzák
meg. Amikor ezeknek a
kifejeződését gátolják, agresszív
drive keletkezik, amely az illetőt
arra motiválja, hogy megsértse
vagy megsebesítse a frusztrációt
okozó akadályt.
Ha vmit joggal elvárunk, de vki
vagy vmi miatt ez nem következik
be, frusztráltak leszünk. Ilyenkor
a felgyülemlett pszichikus
energiákat ki kell sütni 
agresszió
Berkowitz szerint az agresszió
nem csak a frusztráció
következménye lehet. Vannak
kulcsingerek, melyek növelhetik
az agressziót – pl. túl sok fegyvert
lát az ember maga előtt.
Agresszió 1. Instrumentális agresszió:
fejlődésmen valamilyen cél érdekében az
ete: agresszió csupán egy eszköz
2. Célagresszió: magáért az
érzésért agresszív az illető.
Agresszió  Inger-generalizáció /-s
formái: hormon: máson tölti ki dühét, a
kitűzött célt a frusztráló ágens
nem engedi elérni
 Energiaátadás: elsődleges
a feszültség levezetése,
mindegy milyen módon. Ilyen a
szublimáció, amikor az
energiát a társadalom számára
szimpatikus módon vezeti le az
illető, pl fest, alkot,
küzdősportot űz.
Agresszió 1. Pszichoanalitikus elmélet
két elmélete: (frusztráció-agresszió
hipotézis):
Cselekedeteink többségét
ösztönök határozzák meg.
Amikor ezeknek a kifejeződését
gátolják, agresszív drive
keletkezik, amely az illetőt arra
motiválja, hogy megsértse vagy
megsebesítse a frusztrációt
okozó akadályt.
Frusztráció  agresszív drive
 agresszív viselkedés
2. Szociális tanuláselmélet:
Az agressziót hasonlónak tartja
bármely más tanult válaszhoz.
Az agresszió megfigyeléssel,
utánzással tanulható, és minél
jobban megerősítik, annál
valószínűbb a megjelenése. Ez
az elmélet tehát a modellek
szerepét hangsúlyozza. A
gyerekek inkább kifejezik
agressziójukat, ha
cselekedetükkor megerősítést
kapnak (tehát az áldozat sír),
mintha az büntetést eredményez
(visszaüt az áldozat).
Agresszió utánzása:(Kísérlet:
gyerekek megfigyelték, hogy
felnőttek egy gumibabát kínoznak.
A gyerekek is ugyanezt tették a
babával.) A gyerek beleéli magát
a felnőtt helyzetébe, reprodukálja
a felnőtt cselekvését és így
próbálja újra megélni a látott
szituációt. Ha nem tetszett, amit
látott, akkor nem utánozza azt.
Agresszió kezelése:
 büntetés - hatékony, ha az
agresszor nem túl dühös; ha
nagy büntetésre számít; ha a
büntetés megvalósul; ha kicsi a
cselekedet eredményezte
nyereség.
 lehetőség a gőz
kieresztésére
Az agresszió nem múlik el, hanem
idővel fokozódik. Csökkenteni
lehet:
1. Nem agresszív modell
bevezetése (nyugodt tanár,
szülő)
2. Emberismeret fejlesztése
bizonyos szituációkban, másik
fél helyzetének megismerése,
megértése  tolerancia
3. Agresszív fél
megnyugtatása (zenével,
nyugodt környezettel)
Az agresszió nő:
 Verbális agresszió fizikait
szül
 Versengés növeli az
agressziót
 Elutasító, szeretet nélküli
légkör
 Ha nem jutalmazzák az
együttműködést
Alapvető Nem tanult motívumok:
motívumok:  önfenntartást szolg.
(éhség, szomjúság)
 biológiailag megalapozott
társas szükségletek (szex, anyai
mot.)
 kíváncsiság
Önfenntartást szolgáló mot.:
Homeosztázissal függnek össze.
Ha az érték eltér az ideálistól,
akkor automatikus kiigazítás
kezdődik.
1. Hőmérséklet-
szabályozás: az önfenntartás
szempontjából döntő motívum.
A sejtek biz. hőmérs. határokon
túl nem működnek. 45 fokon
inaktívvá válik a fehérje, 0
fokon megfagy a víz a
sejtekben. Hőmérséklet-
érzékelők vannak a szájban,
bőrben, gerincvelőben és az
agyban. Ha a hőmérséklet nem
az ideális, akkor automatikus
fiziológiai szabályozás lép
életbe (didergés, izzadás), vagy
viselkedéses kiigazítást végzünk
(melegen öltözünk fel,
befűtünk)
2. Szomjúság:
homeosztatikus rendszer.
Szabályozzuk az intracellulális
és extracellulális folyadék – vér,
nyirok - mennyiségét is. (intra:
Ha a nátrium koncentrációja
kisebb a sejten kívül, mint belül
 szomjúság; extra: Ha
csökken a vér térfogata 
szomjúság)
3. Éhség: a szervezet
szabályozza a táplálék
hasznosítását. A testünk
automatikusan figyeli a tárolt
tápanyagok mennyiségét, és ha
ezek a kritikus szint alá
süllyednek, akkor motiváltak
leszünk az evésre. Vannak
telítődést érzékelő receptorok
(száj, garat, gyomor, nyombél
területén)
Táplálkozási rendellenességek:
ld. T-nél!
Kövérség – soványság:
Az ideálok kultúránként
változnak. Alapvetően a gének
hat. meg a testalkatot. A zsírsejtek
száma genetikailag meghatározott,
gyerekkorban még szaporítható,
de utána már nem változik.
Alkohol: Ivási szokások: társadalomtól
függnek  franciák: kultúrált
alkoholfogyasztás
Alkoholizmus: alkoholista az, aki
egy napot sem bír ki lelkileg az
ital nélkül, az alkoholszintje
mindig magas, nem ismer
mértéket.
Alkohol hatása a magzatra: kis
testsúly, koraszülés, arc-száj
torzulása, deformált arc, értelmi
fogyatékosság
Alkoholos állapotok:
1. Delírium tremens: erős
alkoholistánál megvonáskor
jelentkezik. Tudatzavar,
hallucináció, görcsrohamok
2. Alkoholos delírium: túl
sokat ivott, hallucináció,
tudatzavar
Arousal Éberség, izgatottság,
gerjesztettség. A fiziológiai
arousal az idegi-hormonális
rendszer izgalmi szintjére utal.
Asszimiláció Piaget fejlődési elméletében az a
folyamat, amikor a gyerek az új
tárgyat vagy eseményt előzetesen
létező sémáiba beépítve ragadja
meg.
Depresszáns Csökkentik a közp. idegrendszer
ok: működését, romlik a reakcióidő,
(Alkohol, önbizalom megnő,
Barbiturátok, mozgáskoordináció gyengül,
Nyugtatók) viselkedés megváltozik
Drive: A szükséglet pszichológiai
megfelelője  késztetést érzek
Drogok Kémiai szerek, befolyásolják a
tudatot, hangulatot.
Függőségek:
1. Fizikai – fiziológiai:
Kialakult a hozzászokás
(tolerancia), elvonáskor
elvonási tünetek („beteg” lesz
az illető)
2. Pszichológiai: Lelki
függőség alakul ki, fizikai
függőség nincs
Használat okai:
 szorongáscsökkentés
 felnőttes dolognak tartják
 élményéhség – túl sok a
szabadidő, ki kell tölteni
 gyors, egyszerű
problémamegoldás
Használat fokozatai (Kandell):
1. nincs droghasználat
2. legális drogok (alkohol,
cigi)
3. marihuána
4. kemény drogok
5. aranylövés
Drogok – a  Jó kapcsolat a szülőkkel +
használók otthon nem drogoznak 
csoportosítá védettség
sa:  Nyíltan lázadó gyerek,
rossz táraságba keveredik,
elszigetelt helyzet a kortárs
csoporton belül 
droghasználat
Csoportok:
1. Kísérlet képpen használja
2. Társas szórakozás
eszköze (pl speed, extasy, kokó)
3. Bizonyos helyzetekben,
célzott hatás kiváltására
(altató, nyugtató)
4. Intenzív használat:
rendszeresen, hosszú ideig. Cél
a problémák előli menekülés.
Az illető még munkaképes, be
tudna illeszkedni, de függő
állapotban van.
5. Kompulzív
droghasználat: gyakran,
hosszú ideig, sokat. Fizikai és
pszichikai függés egyaránt
kialakult. Cél az elvonási
tünetek elkerülése.
Első próbálkozás okai:
 kíváncsiság
 személyiség: szereti az új,
extrém élményeket
 társas nyomás
 szorongás, feszültség
enyhítése
 öntudatossá válás,
kreatívság, vallásos élmények
 átélése a cél
Kompulzív droghasználat okai:
  szoros kapcsolat a
családdal
 családon belüli konfliktus
 mindig a gyerek a bűnbak
 a szülők is drogosok
 csonka család
 szülő: túl szigorú, túl
gyengekezű, vagy rapszodikus
viselkedésű
 nincs minta a
problémákkal való megküzdésre
 kommunikációs hiány a
szülők – gyerek között
Drogok Depresszánsok: Csökkentik a
típusai: közp. idegrendszer működését,
romlik a reakcióidő, önbizalom
megnő, mozgáskoordináció
gyengül, viselkedés megváltozik
(Alkohol, Barbiturátok,
Nyugtatók)
Opiátok: Ópium és származékai,
Codein, Heroin, Morfium,
Metadon
Stimulánsok: Amfetaminok,
Kokain, Nikotin, Koffein
Hallucinogének: LSD,
Meszkalin, Pszilocibin, PCP
Cannabis-származékok:
Marihuána, Hasis
Értelmi Piaget elképzelése:
fejlődés 1. Felnőtt gondolkodás:
(Piaget szimbolikus reprezentációra
szakaszelmé alapul, szavakkal, fogalmakkal
lete) operál, elvont fogalmakat is
használ, memória kell hozzá,
2. Gyerek gondolkodás: 2
éves korig nem rendelkezik a
fogalmi eszközökkel,
intelligenciája szenzomotoros,
érzelmi mozgásos, érzékszervi
mozgásos információkra alapul,
sémákat alakít ki
(szenzomotoros sémák)
A sémák (elméletek)
kialakulása:
 Szenzomotoros szakasz
(0-2 évig)
1. 1.
hónap: reflexes viselkedés
(arcához nyúlunk,
szopómozgást végez)
2. 1-4.
hónap: egyszerű
cselekvések ismételgetése
3. 4-8.
hónap: már nem csak a saját
testére figyel, hanem
tárgyakat is képes
befolyásolni a mozgásával
4. 8-
12. hónap: cél érdekében
már kombinál is, pl odébb
teszi, ha útban van valami.
Utánozni kezd dolgokat
5. 12-
18. hónap: variál dolgokat
egyazon cél elérésekor
(kanapét kikerülni jobbra,
balra is lehet…)
6. 18-
24 hónap: átmenet a fogalmi
intelligencia és a preverbális
stratégiák között.
 Műveletek előtti szakasz
(2-7 évig)
Megtanulja a nyelvet használni.
A gondolkodása még
egocentrikus. A tárgyakat
egyedi vonások alapján
osztályozza. Képes a problémák
elméleti megoldására, logikája
cselekvésen alapul. Centrális
gondolkodású – egyszerre csak
egy szempontot vesz
figyelembe.
 Konkrét műveleti
szakasz (7-12 év)
Logikai gondolkodásra képes
tárgyakról, eseményekről.
Megérti a számok, a tömeg, a
súly megmaradását. Egyszerre
több tulajdonság alapján is
képes osztályozni tárgyakat, egy
dimenzió –pl. méret – mentén
sorba rendezi őket.
 Formális műveleti
szakasz (12. évtől)
Elvont dolgokban logikailag
képes gondolkodni, ellenőrzi
hipotéziseit. Ideológiai
problémákkal foglalkozik, a
lehetségessel és a jövővel. Ez az
utolsó szakasz jelentős a gyerek
erkölcsi fejlődése
szempontjából is. Az erkölcsi
szakasz két részre osztható:
1. Het
erogén erkölcsi szakasz: Az
erkölcsi követelmények
kívülről jönnek, magasabb
rendűek, ezért muszáj őket
betartani. Méltányosságot
nem tudnak elképzelni.
Következmény-etikát
alkalmaznak, azaz a szándék
nem számít, csak a
következmény.
2. Aut
onóm erkölcsiség: 12 éves
korra alakul ki. Rájön a
gyerek, hogy a szabályok
lényege, hogy az
együttműködést segítsék, az
elavultakon változtatni kell.
A társas tapasztalatok
segítenek a szabályok
értelmezésében.
Ld. még: nehezen kezelhető
gyerekek!
Érzékelés, Újszülött: fizikailag gyenge, de
észlelés érzékelő rendszere működik.
fejlődése  Hallás: már a magzat is
hall az anyaméhben. A
csecsemőnél 10-20 decibellel
hangosabb az alsó küszöb, mint
a felnőtteknél. Észlelik a
nagyon hasonló hangok közti
különbséget, megkülönböztetik
az emberi hangot más
hangoktól. A beszédben az 1
hónapos baba képes a P és B
hang megkülönböztetésére.
 Látás: születéskor
fejletlen. Látásélesség,
fókuszálási képesség
korlátozott, nem látnak élesen
(forea centralis hiányzik).
Közellátók. Már 48 órásan
követik tekintetükkel a mozgó
tárgyakat. Jobban szeretik a
bonyolult mintákat, a görbe
vonalakat, érdeklődnek az arcok
iránt. Az arc külső kontúrját
nézik, majd 2 hónaposan már a
belső részre is kezdenek
figyelni (orr, szem, száj) kezdik
meglátni az arckifejezést is,
szemmozgásuk szakkádikus. 3
hónapos kortól jobban
reagálnak a társas ingerekre is,
mint 1 hónaposan. 11
hónaposan megjelenik az
éleslátás helye a retinán. A
látásélesség 1 és 5 éves kor
között éri el a felnőtt szintet.
Érzelmek Magas aktivációs szint kognitív
tartalommal. Schachter és Singer
kísérlete: adrenalin injekció 
egyik csoport tudja, mit kap, a
másik nem…
Érzelmi A csecsemő is képes érzelmeinek
fejlődés: megjelenítésére (Wolff). A szülő
képes megkülönböztetni, hogy ha
sír a baba, melyik sírásfajta mit
jelent.
Újszülött érzelmei: undor,
érdeklődés, bánat
Később: öröm – mosolygás (2.
hónapban szociális jellegű mosoly
emberi hang hallatán; 5-6
hónapban csak ismerősre
mosolyog; 6-8 hónapban minden
arcra, szemre mosollyal reagál)
Szenzitív periódus: szoros
érzelmi kötődés kialakulása anya
és gyerek között. Embereknél nem
homogén időszak, szakaszai:
1. 0-2 hónap: meg nem
különböztető szociábilitás,
sírással hív, megnyugszik, ha
valaki odamegy
2. 2-6 hónap: preferálja a
szülőket, tesókat, de bárkinél
megnyugszik a baba
3. 7-24 hónap: személyre
szóló specifikus kötődés.
Ragaszkodik egy bizonyos
személyhez: mindig a
közelében van; szomorú, ha
nincs ott az illető; örül, ha
visszajön; akkor is rá figyel, ha
éppen nincs vele „dolga”
4. 2-3 éves: Partnerség
szakasza. A szülőkhöz stabilan
kötődik, társas környezetben jól
viselkedik, idegenekkel is szóba
mer állni – stabil viszonyulás
Ha ez idő alatt nem alakul ki a
biztos érzelmi kötődés, az később
a társas kapcsolatok rovására
mehet.
Ld. még: Kötődés, félelem
Félelem: A szomorúság és aggodalom
kifejeződése fizikai fájdalom
nélkül.
 újszülött: reflexes
félelem, túl hangos, fémes
hangokra, egyensúlyvesztésre
 6 hónapos korig: nem fél
tárgyaktól, emberektől (no fear)
 6 – 12 hónapig: egyre
több mindentől kezd félni
o 8
hónaposok szorongása:
idegentől és szokatlan
dolgoktól fél)
o szep
arációs félelem
o vizu
ális szakadéktól való
félelem
Figyelemzav ld. nehezen kezelhető gyerekek!
ar
Hallucinogé Észlelési élmények megváltoznak,
nek: LSD, az illető egybefolyik a
Meszkalin, környezettel.
Pszilocibin, Iszonyú hallucinációs élményeket
PCP is okozhat, több nappal a
használat után is. Hatása:
valóságérzet elvész. Magzatra
való hatása: génállománya sérül!
Helyzetmegí 1. Pszichoanalitikus
télés és nézőpont (Freud):
személyiség szorongás és félelem
megkülönböztetése:
 szorongás: nem ismerjük
az okát, nem is akarjuk
tudni, mitől van
 félelem: tudjuk, mitől
félünk, beszélni is akarunk
róla másokkal, akik hasonló
helyzetűek.
2. Kondicionálást
hangsúlyozó elképzelések
Megtanuljuk, mely helyzeteket
lehet kontrollálni, melyeket
nem.
3. Attribúció
Megpróbáljuk más emberek
viselkedését megmagyarázni.
Homeosztáz A belső környezet állandóságának
is: megőrzése a külső környezet
változásaival szemben.
Intimitás – Hall: Az egyes kultúrák intimitás- Intimitás- Az emberek sokféle modalitásban
Zónák távolságát vizsgálta: Zónákra egyensúly állnak egymással. ha vmelyik
(Hall): osztotta a távolságot: elmélet modalitás túl intenzív az adott
 Nyilvános zóna: 3,3 m-től (Argyle) helyzetben, akkor egy másik révén
több  vizuális láthatóság visszafogjuk. (pl liftben nem
 Társas konzultatív zóna: dumálnak, buszon félrenézünk)
1,2 – 3,3 m-ig  mások is
hallják a beszédünket
 Személyes zóna: 60 cm –
1,2 m-ig  bizalmas
beszélgetés
 Intim zóna: 0 – 60 cm-ig
Kognitív A psz. olyan megközelítése, mely
pszichológia
a mentális folyamatok szerepét
hangsúlyozza a viselkedés
megértésében.
Kommuniká társas interakciókat bonyolít le.
ció Mindig van célja, ami lehet
nyilvánvaló és nem nyilvánvaló is.
Írott és íratlan szabályai vannak.
Aki nem kellően viselkedik, azt a
társaság kerüli.
1. Verbális
kommunikáció
Szó = szimbólum Az
információközlés módjai:
o tarta
lommal,
o szim
bólumhasználattal
Van formális nyelv és
informális nyelv.
A nyelv jelzi:
o Társ
adalmi hovatartozást
(középosztály nyelve
komplex, kidolgozott,
munkásosztályé egyszerű)
o Etni
kai és nyelvi hovatartozást:
pl. Felvidéki magyaroknál a
nyelv az összetartozás
erősítője.
o Ne
mi hovatartozást: férfiak
határozottabban
fogalmaznak
Divergencia – konvergencia:
Alacsonyabb presztizsű
igazodik a magasabb p-űhöz.
Az interakcióban résztvevő
felek egymáshoz igazítják a
nyelvet.
2. Non-verbális
kommunikáció
Mimika, testtartás, gesztikuláció
– vannak egyezményes jelek.
A non-verbális komm. kevésbé
kontrollálható, mint a verbális.
o Alac
sonyabb agyi irányításhoz
tartozik
o kom
munikatívabb, mint a
verbális közl.
o mód
osíthatja a verbális közlés
értelmét
o cáfo
lhatja a verbális közlést –
tudatos alkalmazással
Ha a verbális és non- közlés
elcsúszik, akkor értelmezési
zavart okozhat. Kísérlet: Ekman –
Friesen: pszichiátrián betegek
arcát filmezték. ld. még: non-
verb. komm. funkciói!
Kötődés: Mary Ainsworth mérte a kötődés
mértékét.
Kísérlet: 1. anya + gyerek
szobába be, gyerek leül játékok
közé, anya a másik sarokba ül. 2.
Idegen belép, leül, anyával beszél,
majd gyerekkel próbál játszani. 3.
Anya kimegy, idegen visszaül a
helyére, ha gyerek nyűgös,
nyugtatja. 4. Anya vissza,
gyerekhez megy játszani, idegen
kimegy. 5. Anya kimegy, gyerek
egyedül. 6. Idegen bejön, ideges
gyereket nyugtatja. 7. Anya be,
idegen ki.
Eredmény:
 Biztosan kötődő gyerek:
azonnal kapcsolatot keres
anyjával, amint az visszajön –
vagy fizikait, vagy csak
szemkontaktust. Lehettek
nyűgösek és nyugodtak is,
amikor anya távol volt, de
amikor kiment, mindig nagyon
izgatottak voltak. (60-65%)
 Bizonytalanul kötődő:
lehet elkerülő és ambivalens.
Elkerülő: anya visszatérésekor
feltűnően kerülik a kapcsolatot.
Nem idegesek, amikor elmegy,
nem érdekli őket, ha visszajön.
Ha nyugtalanok, az idegen is
könnyen megnyugtatja őket.
Ambivalens: Ellenállást mutat,
mikor az anya visszajön. Keresi
is, de ellen is áll a fizikai
érintkezésnek.
Marihuána: 3 generáción át kimutatható
rendellenességet okoz.
Hosszútávon romlik a memória és
a koncentráció. Torzul a
viselkedés
Csökkenti a tesztoszteron szintjét
 kisebb szex-drive, kevés
sperma, lassúak.
Nehezen A családi háttér a meghatározó.
kezelhető Sokan figyelemzavarban
gyerekek szenvednek
Figyelemzavar: Hiányzik a
gyerekből a neurotranszmitter,
képtelen összpontosítani a
figyelmét. Ha 20-25 percig már
képes rá, akkor iskolaképes.
Idővel általában kinövik a
gyerekek, de nem szabad hagyni,
hogy elfajuljon. Az ilyen
gyerekek, ha fáradtak,
hiperaktívvá válnak.
Tünetek: Jellemző a figyelmet
követelő magatartás, mely iskolai
gondokat okozhat. Hajlamos a
betűk keverésére is.
Mozgáskoordinációja gyenge, ami
az írásnál gondot okozhat.
Jellemző az interperszonális
magatartásmód (zsarnokoskodás),
az érzelmi ingadozások,
szélsőségesség. Rosszul tűrik a
frusztrációt. Önuralmukat gyakran
elveszítik.
Megoldás: gyógyszeres kezelés
hatékony, de a szülőnek és
tanárnak is következetesen,
szigorúan kell bánni vele, a
szabályokon nem szabad lazítani.
Higgadtan kell kezelni, nem
szabad vele ordítani. Feladatokat
kell neki adni, de figyelembe véve
a korlátait. Értelmezni kell a
feladatait.
Non- 1. Attitűdök gyors és
verbális hatékony közvetítése (attitűd=
kommuniká dolgok automatikus értékelése
ció funkciói: előzetes tapasztalatok alapján)
2. Érzelmek
közvetítése: a non-verb.
kifejezésük inkább jellemző,
mint a verbális, főleg férfiaknál.
Egyes pozíciókban sem
megengedett az érzelmek
kifejezése.
3. Csatornazárás:
Csoportos beszélgetéskor
mindig tudják, hogy ki a
következő hozzászóló, mert azt
non-verbálisan jelzi az illető.
(testtartással,
szemkontaktussal…)
4. Interakció
kezelése: beszélgetést
kezdeményezni mindig nehéz,
erre is jó a non-verb. komm.
5. „Én” prezentálás
(Graffman): hogyan nézzek ki,
hogy viselkedjem bizonyos
eseményekkor, alkalmakkor
Opiátok: Központi idegrendszerre hatnak, a
(Ópium és szervezet fizikai érzékenységét és
származékai, fájdalomérzékelését csökkentik.
Codein, Hangulatjavító,
Heroin, szorongáscsökkentő hatásúak.A
Morfium, szervezet maga is termel
Metadon) opiátokat.
Ópium: mákgubóból nyerik, sok
alkaloidája van, sok mindenre
használják. Az intelligenciát
eleinte nem rombolja, nem okoz
hallucinációt, agresszivitást,
viszont eufóriát igen. Hamar
kialakul a tolerancia.
Heroin: gyakran nem tiszta,
minősége nem ellenőrzött.
Járulékos elem a bűnözés
(prostitúció).
Piaget ld. értelmi fejlődés!
szakaszelmé
lete:
Stimulánsok Növelik az aktivációs szintet
: (arousal), serkentik az
Amfetamino idegrendszert. Az illető jobban
k, Kokain, reagál, éber, önbizalmat növeli,
Nikotin, hangulatjavító. Fogyasztószerek
Koffein tartalmazhatják. Ha a hatása
elmúlik, ellentétes reakció
jelentkezik, nagyon szélsőségesen.
Emiatt növelik az adagot, vagy
más droghoz nyúlnak 
drasztikus leépülés,
személyiségtorzulás.
Kokain: energiát növeli,
önbizalmat ad, éberré tesz.
Hatása: hallucináció, paranoia,
flash-ek, bőr alatt bogarak érzés.
Hamar kialakul a függőség.
Elvonáskor: búskomorság
jelentkezik
Stressz – Megküzdési stratégiák a stressz
Cooping ellen:
1. Probléma központú:
probléma azonosítása,
alternatívák keresése a
megoldásra. Külső alternatívák
 külső feltételek alakítása,
Belső alternatívák  belső
elvárások, igények csökkentése,
változtatása
2. Érzelem központú:
megpróbálja leküzdeni a
szorongást (sportol, nem gondol
a dologra)
3. Elhárító
mechanizmusok:
 Elfojtás: elnyomjuk a nem
szívesen látott vágyakat,
kiszorítjuk őket
tudatunkból. Ezek viszont
visszajárnak, álmunkban,
véletlen elszólásokban,
tévcselekvésekben.
 Regresszió: Jelenlegi
szintjéről egy korábbi
érzelmi ill. szellemi szintre
csúszik vissza (felnőtt bőgni
kezd, vihorászik)
 Izoláció: A tartalomról
leválasztja az értelmet.
 Meg nem történtté tevés:
nem fogadja el a megtörtént
eseményt, tagadja azt (nem
halt meg…)
 Projekció: Az
önmagunknak sem szívesen
bevallott vágyakat másokra
vetítjük ki. A
környezetünkben
felfedezvén ezen hibákat,
hevesen szidjuk azokat,
küzdünk ellenük.
 Reakcióképzés: Egy
késztetést úgy rejt el maga
elől az ember, hogy
ellenkező irányú motivációt
fejez ki. Pl. ha utálom a
szomszédomat, akkor
nagyon kedvesen bánok
vele.
 Azonosítás: gyerekkorban
az azonos nemű szülőhöz
azonosul, átveszi a mimikát,
viselkedését, mindent
pontosan utánoz
 Kompenzáció: Egyik
tulajdonságot, vagy
hiányosságunkat egy másik
fokozott használatával
kompenzáljuk (pl kicsi
vagyok, nagy hangon
beszélek)
 Intellektualizáció:
Absztrakt, intellektuális
fogalmakkal kezel egy
szituációt (pl orvosok: a
ketteske a 36-osban
kollabált)
  Elavoráció: Az egyetlen
pozitív elhárító
mechanizmus. Szembesül a
problémával, megoldja azt,
ha évekig tart is. Módjai:
képi áttételek születnek,
melyek megoldást
sugallhatnak; érdeklődés
átalakul, foglalkozik a
problémával, feldolgozza;
szublimáció (a feszültséget
mások számára is érthetően
fogalmazza meg, pl
szonettekben)
Stressz –  szorongás (poszttraumás
reakciók: stresszbetegség, rémálmok,
érdektelenség, alvászavar)
 harag és agresszió
(áttolódás – vkin kitöltöm a
mérgem, mindegy ki az…)
 fásultság, depresszió –
folyamatos stressz esetén
 kognitív károsodás 
intellektuális teljesítmény
romlik, összpontosítási
problémák, merev
viselkedésformák, gyerekes
viselkedésmód
Fiziológiai reakciók:
 Pszichés alapon létrejött
szervi elváltozások 
pszichoszomatikus reakció
(gyomorfekély, vastagbélrák)
o Köz
vetlen úton, hosszan tartó,
nagy stresszhatás  szív –
koszorúér betegségek
o Köz
vetett, interaktív úton, több
tényező interakciója folytán
kialakuló betegségek
(stressz, rossz
alkalmazkodókép., biológia
fogékonyság)
Stressz: az az állapot, amelyet az ember
fizikai vagy pszichológiai jólétét
veszélyeztető eseményekkel
szembesülve él át.
Stresszor = stresszt keltő
események
Stresszreakciók = stressz-
eseményekre való reagálás
(Fiziológiai és Pszichológiai
reakciók vannak)
Stresszorok:
 traumatikus események
(minden esemény, amely a
tapasztalatok szokásos határán
kívül esik, pl baleset,
katasztrófa)
 bejósolható események –
ha előre jósolható a stresszkeltő
esemény, akkor csökken a
stressz mértéke akkor is, ha az
esemény nem befolyásolható
 befolyásolhatatlan
események (vki halála,
elbocsátás, betegség)
 próbatételek, kihívások,
melyek váratlanul érnek, de ha
bejósolhatóak is (vizsgaidőszak,
házasság)
 belső konfliktusok
(választani kell két dolog
között, dönteni kell)
Személyiség A tipus: hajszolt, versengő,
típusok agresszív, teljesítményorientált 
szívbetegségre hajlamosabb!
B tipus: nyugodtabb, kisebb
nyomás van rajtuk.
Szublimáció amikor az energiát a társadalom
számára szimpatikus módon
vezeti le az illető, pl fest, alkot,
küzdősportot űz.
Szükséglet: Fizikai szükséglet. Akkor
keletkezik, ha az ideális értéktől
eltérő a reális érték.
Tanuláselm  Watson – Behaviorista:
élet Az érzelmeket is tanuljuk.
Kísérlet: kisfia ágyába patkány
 szereti, ha fémes hangot is
hall, fél tőle.
 Éréses fejlődésmenet 
csimpánz elkezd félni a kígyótól
 Etológiai elmélet: 
univerzális törzsfejlődési alapja
van az érzelmi
megnyilvánulásoknak,
főemlősök jelzései is hasonlóak
 Darwini alapon: az
érzelmek megjelenése és
felismerése reflexes,
törzsfejlődési alapja van.
Táplálkozás  Anorexia nervosa = kóros
i soványság
rendelleness Tünetei: csak diétáról,
égek: étkezésről beszél, drasztikus
testsúlycsökkenés,
hiperaktivitás – kényszerű
sportolás, szélsőséges
hangulatingadozás, teljes társas
elszigetelődés, magányosság
érzése, biztonság hiánya,
másoknak meg nem felelés
érzése. Hosszú távon: fakó bőr,
törékenység, zsibbadás,
hajhullás, fázékonyság,
enerváltság
 Bulimia = „ökörétvágy
(görögül)
18-24 éves nőkre jellemző.
Jellemző rájuk a szorongás,
depresszió, nincs önbizalmuk.
Tipikus helyzet, amikor
zabálnak: unaloműzés,
probléma háttérbe szorítása,
önbüntetés, jutalom, stb.
Teljesítmén Kurt Lewin – alaplélektanos
y– iskola tagja, az észlelés
motiváció törvényszerűségeit kutatták.
Kísérletek: ha egy feladat végzése
közben félbeszakítják az embert,
hogyan reagál  keresztrejtvényt
elveszik: visszaszerzik és
folytatják
Kísérlet: szópárokat kellett
megjegyezni. Közben
félbeszakították őket. Helyzetek:
1. Laza helyzet:
instrukció során nem
tulajdonítottak nagy
jelentőséget a feladatnak, a
teljesítmény nem lényeges
2. Feladatra irányult
helyzet: a végrehajtás módját
ecsetelték hosszasan.
3. Teljesítményre
irányuló helyzet: a
teljesítmény fontosságát
hangsúlyozták, de a feladatra is
felhívták a figyelmet.
Eredmény: a magas teljesítmény-
szükségletű emberek a 3. esetben
voltak a legjobbak, az alacsony telj.
szüks-ek ekkor a legrosszabbak.
Teljesítmén  McClelland és Atkinson:
y– telj. mot. jellemzőit vizsgálta.
motiváció Magas telj. szüks.ek választott
hivatása összhangban volt a
képességeikkel, az alacsony
t.m-úak nagyon nehéz, vagy
pofonegyszerű szakmát
választottak, mely nem
képességükhöz illő volt.
Mindennek oka a gyerekkorba
húzódik vissza: Ha a gyereket
bíztatják, dicsérik 
sikerorientált lesz, ha a
kudarcait büntetik 
kudarckerülő
Az egyes kultúrákban más a
teljesítmény-igény, ami az
éghajlatnak is betudható. Rövid
idő perspektíva (pillanatnyi
dolgok a fontosak, a távoliak
messze vannak) – Hosszú idő
perspektíva
(teljesítményorientált, hosszú
távra gondolkodás)
 Murray: emberi
szükségletek, teljesítmény iránti
igényt viszgálta.
TAT = Tematikai Appercepciós
Teszt  projektív teszt, képeket
mutatnak az embernek,
megmondja, mit gondol róluk.
Ezt pontozzák, meghat. a telj.
mot. mértékét az illető
embernél.
 Raphaelson: A szorongás
szintje és a teljesítmény iránti
szükséglet összekapcsolását
vizsgálta, mértékét mérte 
elektromos bőrellenállást mért
(GBR), ebből a szorongás
szintjét állapította meg.
Magas telj. szükségletű
emberek szorongásszintje
alacsonyabb, mint az alacsony
telj. szükségletűeké.
Személyiség-típusok:
1. Sikerorient
ált: magas telj. szüks., sikert
akar elérni. Közepesen
nehéz feladatot választ, ami
kihívást jelent, de
megoldható
2. Kudarcker
ülő: retteg a kudarctól, fél a
sikertelenség
következményeitől. Vagy
nagyon könnyű, vagy túl
nehéz feladatokat választ – a
kudarcot a nehézségre
foghatja.
 Lewin: a teljesítmény –
motívumnál két dolgot veszünk
figyelembe:
1. korá
bbi teljesítményeink 
javul a teljesítményünk
2. más
ok teljesítménye hasonló
helyzetben  viszonyítás
saját magam megítélésére
 Festinger: Van bennünk
motiváció saját teljesítményünk
megítélésére. Relatív megítélés
 Saját teljesítményünk
megítélésére
összehasonlításként mindig egy
kicsit jobb telj.ű embert
választunk. A teljesítmény a
képességeken is múlik.
Önbecsülés mértéke:
1. Nag
y önbecsülésűek  még
egészséges mértékig a valóság
felett áll
2. Kis
önbecs. realistán látják
magukat
Ha megrendül az önbecsülésük,
mindkét típus másként viselkedik:
a magas önb. menti önmagát,
másokra ken mindent, az alacsony
önb. a hozzá hasonlókat
felértékeli, tehát közvetett módon
 saját önbecsülését növeli.
Vizuális Berendezés, mellyel kimutatható,
szakadék: hogy mire a csecsemők
helyváltoztató mozgásra
képesekké válnak, addigra már
képesek a mélység észlelésére is.
A mélységészlelés kb. 3 hónapos
korban jelenik meg a
csecsemőknél, de teljesen 6
hónapos korra alakul ki.