A láb felépítése

Az emberi test 206 csontból áll. A csontváz szervezetünk szilárd vázául szolgál. A mozgás passzív
szervrendszerét alkotja. Életfontosságú szerveket véd. (pl. agyvelő) Fontos szerepe van a vérképzésben
(vörös csontvelő). Szerepe van a szervezet kalcium és foszfor anyagcseréjében, meghatározza a test
magasságát és a testarányokat. Három részre osztható, -fejvázra vagy koponyára,
-törzsvázra és
- végtagokra.
A végtagok váza, függesztő-övön keresztűl kapcsolódik a törzsvázhoz. Felső végtagok függ.öve a ​vállöv,
az alsó végtagok függ.öve a ​medence öv​, amely a keresztcsontból és a két medencecsontból áll.
A combcsont a csípőizületben csatlakozik a medencecsonthoz. A combcsontot a sípcsontal a térdizület
köti össze. Ugyanitt található a térdkalács.
A lábszár csontjai a sípcsont /tibia(belsőboka) és a ​szárkapocscsont /fibula ​(külsőboka), melyek az
ugrócsontal​ (talus) együtt alkotják a ​felső ugró izület​et (art. talocruralis/bokavilla).
Ez egy egytengelyű -ún. henger izület, oldalsó szalagjai nagyon erősek, az izületi tok laza,
● lábháti hajlítás, pipa (dorsalflexio)
● talpi hajlítás, spicc (plantarflexio)
● körbevezetés (circumductio): az alsó ugróízület mozgásával együtt
Ugráskor ebben az izületben történik az elrugaszkodás.
Az ​alsó ugróízület​ (art. talotarsalis) 2 ízületből épül fel.
● ugró-sarok-sajkacsonti ízület​ ez egy gömbízület
● ugrócsont alatti ízület​: 3db. ék- és a köbcsont alkot. ez egy un. csapóízület
működése: -borintás (pronatio):külső talp-él emelés (kifelé forgatás)
-hanyintás (supinatio): belső talp-él emelés (befelé forgatás)
-körbevezetés (circumductio): a bokaízület mozgásával együtt
(befelé forgatás→térd izület!)
Chopart ízület: ugró-, sajka-, sarok-, köbcsont által alkotott kis mozgásterű ízület. A lábközép balra és
jobbra mozgását, fordítását adja.
Mozgástanilag nem önálló ízület.
Két lábtőizület által alkotott ízületi vonal.
Az alsó ugróízület egytengelyű forgó izület, mely a talp oldalirányú döntését teszi lehetővé. Így a láb, a
talaj egyenetlenségeihez tud alkalmazkodni.

A lábfejet a 7db. ​lábtőcsont:​ ​ugró-,sajka-,sarok-,3db.ék​- ​és a ​köbcsont​ ​, az​ ​5db.lábközépcsont​ és az

​ db.lábujjperc a
14 ​ lkotják (5x3-1).

A láb izmainak, a lábháti- ill. talp izmainak feladata a lábujjak feszítése és hajlítása és szerepük van a
talpboltozatok fenntartásában is.

Az ideális láb 3 ponton támaszkodik. Az 1.lábközépcsont és az 5.lábközépcsont fejecsén és a

sarokcsont gumoján.​ Ez a hárompontos alátámasztás 2 boltozatot eredményez: harántboltozat
1.-5.lábközépcsont fejecse közötti terület (harántsüllyedés) ​ /​/A talp közepének lágyrészei (erek, idegek,
izmok) védettek a közvetlen összenyomódástól/ és a hosszanti boltozat 1.-5. lábközépcsont és a
sarokcsont közötti terület (bokasüllyedés)./Védi a talpi ereket, idegeketvalamint a talp izmait a közvetlen
összenyomástól/
A lábboltozatok hordozzák a test egész terhét.
A boltozatos szerkezetet a láb talpi részén elhelyezkedő, és oda futó szalagok és izmok tarják meg,
melyek rugalmasságot kölcsönöznek a lábnak, így a járás, futás, ugrás során keletkező rázkódások
letompulnak.
Ha a láb harmonikus működése meg bomlik, a boltozatos szerkezetet a szalagok, illetve izmok
valamilyen okból nem tudják megtartani, a testsúly hatására a láb ellapul.
Először a hosszanti boltozat magassága csökken, az ugrócsont közelebb kerül a talajhoz, a bokavillával
együtt befele fordul, a sarokcsont pedig ellenkező irányba, kifelé mozdul el.
Ezek által a talp belső éle domborúvá válik, közelebb kerül a talajhoz.
Ez a térdek beforgását, megrogyását, a csípőnk behajlítását, fenekünk kitolását eredményezi. Tehát
lúdtalp miatt fájhat a bokánk, a térdünk, a csípőnk, a derekunk.
A hosszanti boltozat süllyedését követi a harántboltozat süllyedése, a láb szétterül, a talpi felszínen
bőrkeményedések alakulnak ki II.ujj, majd a hajlító- és feszítőizmok egyensúlyának megbomlása miatt
kialakul a kalapácsujj, rendszerint a II., III., és IV. ujjakon, gyakran az öregujj (nagylábujj) bütykének
kíséretében. Ezeknek jellegzetes alakja és kialakulási folyamata van.