1) Mi jellemzi Thomas Kuhn szerint a tudományos forradalmakat, paradigmaváltásokat?

 Mi már teljesen mást tudunk, mint a korábbi tudósok -> ezek a tudományos forradalmak
(jósolhatatlanok, radikális változást jelentenek), ugyan azt a világot nézik, de nem ugyan azt
látják.
 A tudás nem adódik össze.
 Minden tudományos feltevést a saját korában kell vizsgálni.
 Ha egy új paradigma győzedelmeskedik az előzőn, akkor a régi lecserélődik.
 Jellemzők: hirtelen változások sora, megjósolhatatlan, maguk a kérdések változnak meg,
tudósok erős bírálata, egyre többen fogadják el

2) Mikor alkotta meg Thomas Kuhn a paradigma fogalmát?

 1962

3) Hogyan határozza meg Thomas Kuhn a paradigma fogalmát?

 Minta, képlet, tudományos világszemlélet
 Vélekedések, értekezések, amelyeket elfogadtatnak egy adott korszakban
 közmegegyezés kialakulása: hol vannak a tudományos kérdések határai, és mi a tudomány
tárgya
 szubjektív és objektív elemek ötvözete
 -> Egy adott tudósközösségben elfogadottá vált szemléletmód
 (Előfeltevés-rendszer, azon kérdések összessége, amelyet az adott tudományban fel lehet
tenni, egy tudomány „normál” állapota.)

4) Ki A tudományos forradalmak szerkezete című könyv szerzője?

 Thomas Kuhn

5) A humán tudományokban hány paradigma lehet egy időben?

 Több (2-3)

6) Mit állít Kuhn a humán tudomány állításainak igazolhatóságról?

 Nem igazolható, ritka, hogy cáfolható lenne.

7) Mit állít Kuhn a természettudományos állítások igazolhatóságról?

 Igazolható -> mindig csak egy paradigma van.

8) Mely tényezőknek jut Dilthey szerint nagyobb szerep a humán tudományokban, mint a
természettudományokban?
 A történetiségnek és a pszichológiának.
 (az egész emberi természettel foglalkozik
 nincsenek előre alkalmazható szabályok
 szubjektív jellegűek
 nem vizsgálhatók empirikus módszerrel
 mindig rászorulnak a hermeneutikára)

9) Ki és mikor választja szét a szellemtudományokat a természettudományoktól?

 Dilthey, 1883

10) Hogyan határozná meg a hermeneutika fogalmát?

 Az értelmezést és a megértést vizsgáló filozófiai tudományág, és ezen elméletek összessége.

11) Kuhn szerint mit mondhatunk az anomáliákról?

 Mindig vannak anomáliák, de ha ezek megszaporodnak, akkor paradigmaváltás jöhet létre.
 Ha összeférhetetlenség jön létre, akkor hibák vannak a paradigmákban.
12) Mi Thomas Kuhn nagyhatású könyvének címe?
 A tudományos forradalmak szerkezete

13) Foucault hogyan határozza meg az episztémé fogalmát?

 Az adott korban létező tudományos ismeret.
 (ismeretlen mező, amely meghatározza milyen alapon jöhet létre tudás, ismeret
 egy kor tudományos világlépe
 ha a kulturális rend megváltozik, akkor az információ és a tudás is
 a kulturális kódok fenntartanak egy rendet
 minden osztályozás alapja, hogy meg tudjuk különböztetni az ugyanazt mástól

14) Mi Foucault nagyhatású művének címe?

 A szavak és a dolgok, (A tudás archeológiája)

15) Foucault két megszakítottságot mutat ki a nyugati kultúra episztéméjében. Mikor zajlott ez?
 17. század közepe (klasszikus kor eleje)
 19. század eleje (modernség kezdete)

16) Mit állít McLuhan az üzenetről?

 „The medium is the message” -> társadalmi szinten maga a médium az, ami befolyásol, nem
pedig a tartalma
 (A médium maga az üzenet.
 Minden médium tartalma egy másik médium.)

17) Mit emel ki Kittler McLuhan híres megfigyeléseiből?

 Az optikai médiumok hatását vizsgálta
 A médiumok befolyásolják, hogy hogyan érzékeljük a világot
 „Elsődleges médium az anyai száj”

18) Mit állít McLuhan a médiumokról?

 A médium maga az üzenet -> szimbiózisban állnak egymással
 A médium nem létezik üzenet nélkül, de az üzenet sem a médium nélkül
 Minden médium tartalma egy másik médium, egymásra épülnek
 A médium befolyásolja az üzenetet
 -> A médiumok testprotézisek

19) Mi Shannon Kittler által is idézett kommunikációs modelljének két kulcsfogalma?

 Médium, üzenet

20) Mi Roman Jakobson híres munkájának címe?

 Nyelvészet és poétika

21) Jakobson modelljében hány nyelvi funkciót különböztet meg?

 6 -> (fel)adó, címzett, kontextus, üzenet, kód, kapcsolat (or kontaktus)

22) Jakobson mely nyelvi funkciót rendeli az üzenethez?

 Poétikai funkció

23) Jakobson mely nyelvi funkciót rendeli a kódhoz?

 Metanyelvi funkció

24) Jakobson mely nyelvi funkciót rendeli a feladóhoz?

 Emotív funkció

25) Jakobson mely nyelvi funkciót rendeli a címzetthez?

  Konatív funkció

26 Hogyan határozza meg Jakobson a poétikai funkciót?

 Más funkciók rovására esztétikai értéket mutat a nyelvben (pl. Terrible Harold helyett a
Horrible Harold, mert jobban hangzik)
 Magára az üzenetre irányul, amikor egy kijelentést a szerint szervezünk, hogy szép legyen, jól
hangozzon.

27 Hogyan határozza meg Jakobson a fatikus funkciót?

 Kapcsolat fenntartása (köszönés) biztosítja a kapcsolat létezését, megerősíti a kontaktust
 (Jelzi, hogy a beszélgetés egyik résztvevője készen áll a beszélgetésre.)

28) Mely elméleti irányzathoz sorolná Vlagyimir Proppot?

 Orosz formalizmus

29) Az orosz formalisták a tudomány mely területéről érkeztek?

 Nyelvészet (és irodalom)

30) Mely szerzők tartoztak az orosz formalisták közé?

 Borisz Eichenbaum, Oszip Brik, Jurij Tinyanov, Roman Jakobson, Vlagyimir Prop

31) Milyen módszerekkel vizsgálták az orosz formalisták az irodalmat?

 Mindig valamiféle differenciában gondolkodtak (két dolog között mi a különbség, miben
különböznek a dolgok egymástól, magát a nyelvet vizsgálták, nem a beszédet).

32) Melyik nyelvész kutatásai hozhatók kapcsolatba az orosz formalisták munkásságával?

 Saussure

33) Az irodalom mely fogalma áll legközelebb formalisták felfogásához?

 Differencialitás: magát a nyelvet vizsgálták, nem a beszédet

34) Ki a szerzője az Irodalomtörténeti alapfogalmak című munkának?

 Thienemann Tivadar

35) Mely tényező játszik szerepet Thienemann Tivadar szerint a történelmi gondolkodásban?
 A fejlődés gondolata.

36) Mely típusait különbözeti meg Thienemann Tivadar a fejlődés fogalmának?

 Szerves (organikus) fejlődés (csírázó -> fejlődő -> virágzó -> hanyatló -> hervadó)
 Szellemi (a dolgok kommulálódnak, összegyűlnek, így egyre több tudásunk lesz)

37) Miként hatott a szerves fejlődés gondolata az irodalomtörténet-írásra Thienemann Tivadar

szerint?
 Csírázik -> fejlődik -> virágzik -> hanyatlik -> hervad (mint egy virág)
 Ha megvolt a csúcspont, nem lesz több, következik a hanyatlás -> éppen ezért nem az egész
irodalomtörténetre, hanem egy adott korszakra vonatkoztatjuk az elméletet
 Minden korszakban van valami, ami miatt fejlődik

38) Mi az irodalmi alapviszony?

 Az író, az olvasó és a mű hármasa
 Közvetítés a mű, a szerző és az olvasó között
 Olvasó nélkül elképzelhetetlen az irodalom

39) Melyik módszer írja le leginkább a pozitivisták irodalomfelfogását?

 Newtoni fizika
40) Ki a szerzője Az angol irodalom története című pozitivista irodalomtörténetnek?
 Hyppolite Taine

41) Taine szerint mely alapvető erők határozzák meg az irodalmi szöveg létrejöttét?
 Rassz (=faj; velünk született és öröklött tulajdonságok)
 Miliő (=környezet; éghajlat, természeti környezet)
 Moment (=pillanat; az adott ember/környezet a fejlődés milyen fokán áll)

42) Taine koncepciójában mi a célja a „testi, látható ember” felrajzolásának?

 A külső emberből megismerhetjük a belső embert
 A faj, a környezet és a pillanat határozza meg a belső embert

43) Mi a címe Tolnai Vilmos 1922-es, nagyhatású munkájának?

 Bevezetés az irodalomtudományba

44) Milyen vizsgálati területeket különböztet meg Tolnai Vilmos az irodalomtudományon belül?
 Filológiai (célja a szerzőség kérdésének megállapítása)
 Összehasonlító (időben egymás utáni művek vizsgálatai ok-okozati viszonyból - ki hatott kire,
milyen stilisztikai kapcsolatok vannak a művek közt...)
 Történeti (korszakolás - az irodalmi folyamatok hogyan hatnak egymásra - a korszak a
művekre)
 Lélektani (a szerző öröklött és szerzett tulajdonságai, személyiség jegyei)
 Esztétikai (inkább erkölcsi, etikai - társadalmi hasznosságának vizsgálata, mennyire fejezi ki az
elnyomott néprétegek hangját, mennyire forradalmi, mennyire pozitív hangú, usw)

45) Mire irányul Tolnai Vilmos szerint a filológiai vizsgálat?

 Ki volt az adott mű szerzője
 Mi volt a szándéka
 Van-e hiteles kézirat

46) Mire irányul Tolnai Vilmos szerint a történeti vizsgálat?

 Külső kronológia
 Melyik született előbb
 Korszakolás
 Az irodalmi folyamatok hogyan hatnak egymásra – a korszak a művekre

47) Miért szükséges Tinyanov szerint bevezetni az „irodalmi tény” fogalmát?

 Alapvető problémák vannak a definíciók gyártásával, érthetővé tételével

48) Hogyan határozza meg Tinyanov az „irodalmi tény” fogalmát?

 Tág értelemben: az, ami magához az irodalomhoz tartozik, és nem pl. nem a
hétköznapokhoz, de köznapi dolog is válhat irodalmi ténnyé
 Fogalma, és az, hogy mi lehet irodalmi tény és mi nem, folyamatosan változik

49) Lehetséges-e Tinyanov szerint, hogy egyes műfajok kikerüljenek az irodalmi tények közül?
 Igen -> a műfajok folyamatosan változnak -> ami egy adott korban ténynek számított, egy
másik korban lehet, hogy már nem, és fordítva

50) Tinyanov szerint mi tekinthető az irodalom fogalmában „állandó” elemnek?

 A centrum-periféria mozgás állandó

51) Mit ért Propp a funkció fogalmán?

 A szereplők cselekvését, a cselekményen belüli jelentés szempontjából
52) Mit állít Propp a varázsmese funkcióinak állandóságáról és sorrendjéről?
 A funkció a mese állandó része, függetlenül attól, hogy ki, és hogyan hajtja végre
 A funkciók száma korlátozott
 A funkciók sorrendje mindig azonos
 Nem mindegyik funkció van benne minden mesében (ha egy funkció hiányzik, még nem
változtatja meg a funkciók sorrendjét)

53) Mit állít Propp a varázsmesék szerkezetéről?

 Szerkezetileg valamennyi varázsmese egy típusú

54) Mely elméleti irányzathoz sorolná T.S. Eliot munkásságát?

 Angolszász újkritika

55) Hogyan értelmezi T. S. Eliot a hagyomány és a hagyományba belépő új mű viszonyát?

 Hagyomány és egyéniség
 A megértéshez szükség van a hagyományokra, azok ismeretére
 A hagyomány nem egyszerű öröklődés, azt kemény munkával meg kell érteni, magunkévá
tenni
 A múlt és a jelen ugyan abba az egy idejű rendszerbe tartozik
 Nem csak a régi formálja az újat, hanem az új is formálja a már meglévőt
 A hagyomány és a hagyományokba beépülő új mű csak akkor fér meg egymás mellett, ha egy
új rendszert hozunk létre
56) Hogyan vélekedik Wimsatt és Beardsley a szerzői intencióról?
 A szerzői szándék nem kinyerhető
 Intenció: az alkotó fejében megfogant elgondolás/terv, aminek kétségtelenül köze van a
szerző műhöz való viszonyához, érzelmi állapotához, és ahhoz, ami írásra késztette
 Nem kell foglalkozni a személyes érzelmekkel, a szerző életével és szándékával -> hátráltatja
a szöveg értelmezését

57) Miben látja Genette a különbséget az orosz formalizmus és a strukturalizmus irodalomfelfogása

között?
 Kritikusok és nyelvészek találkozása a költészet területén
 Strukturalizmus szerint egyszerű dialektus, de a formalizmus szerint pont ennek az ellentéte
 Formalizmus szerint üzenet nélküli kód, strukturalizmus szerint a kódban rátalálunk az
üzenetre

58) Mely szerzőket tudna a hermeneutikához kötni?

 Wilhelm Dilthey
 Hans Gerog Gadamer

59) Mi a különbség a mű és a szöveg fogalma között?

 Mű: kész van
 Szöveg: még formálható

60) Mely irányzathoz kötné az „idegenség” fogalmát?

 Posztkolonalizmus