Dr. habil.

Mezei Péter, PhD, docens

Összehasonlító Jogi és Jogelméleti Intézet
mezei@juris.u-szeged.hu
 Barbár, szokásjogi gyökerek – római jogi
hatásokkal
 Nagy Károly halálát követően a birodalom
területi egységekre hullik, a fejedelemségek
kezében összpontosul a hatalom
 A jog (szokások, jogalkotás, bíráskodás)
területileg felaprózottá válik
 A területileg és jogilag tagolt birodalomban
semmi sem tudja megakadályozni a római jog
teljes recepcióját a XV. század végén
 A harminc éves háború elvesztése tovább
mélyíti a birodalom válságát
 Változások a XVIII. században, a birodalom
újraegyesítésével kapcsolatos törekvések
kezdetével jelentkeznek
 A kodifikáció eszméje a német tartományokban
is megjelenik ekkor (lásd: ALR)
 1871: Német Birodalom megalakítása
 1871-1896: BGB előkészítése és megalkotása
 XX. század: viharos időszak (a jog számára is)
 Számos történeti múltra visszatekintő elem:
 laikusok részvétele a bíráskodásban („Schöffen”);
 Az egyetemi oktatók megbecsültsége (v.ö.
„Aktenversendung”)
 [v.ö. A jogrendszerek világa, p. 130-134.]
 A felvilágosodás és a kodifikáció → jogpozitivista
gondolkodás (törvényjog) dominanciája
 [v.ö. A jogrendszerek világa, p. 134-137.]
 Inkvizitórius bírósági eljárás: a bírák szerepe
domináns, semmint az eljáró ügyvédeké
 Modernitás iránti törekvés: jogesetek közlése,
korábbi döntések rendszeres követése
 Szövetségi és tagállami szinten, illetve hatáskörök
(ügytípusok) mentén tagolt bírósági szervezet
 decentralizáció - négyszintű bírósági szervezet:
 tagállami szinten: helyi, regionális és felsőbíróságok;
 szövetségi szinten: Szövetségi Legfelsőbb Bíróság;
 specializáció – meghatározott ügytípusok mentén tagolt
önálló bírósági szisztémák:
 „rendes” bírósági szisztéma: pl. polgári jog, büntetőjog,
cégjog, végrehajtási jog stb.
 speciális hatáskörök: munkajog, közigazgatási jog, szociális
jog és társadalombiztosítás, pénzügyi és adójog
 [V.ö.: A jogrendszerek világa, p. 143-146.]
Forrás: Bundesministerium der Justiz und für Verbraucherschutz
 Laikus elem részvétele az eljárásban:
 szociális és munkajogi bíróságokon egy bíró + 2
(vagy 4) ülnök
 pénzügyi és közigazgatási ügyekben három bíró + 2
ülnök
 súlyosabb büntetőügyekben 1 vagy 2 bíró + 2 ülnök
 hatáskörük megegyezik a bírókéval
 jelenlétük a tárgyaláson az adott területen meglévő
szakértelmükre tekintettel indokolt
 gyakorlat: csekély mértékben befolyásolják az
ítélkezést
 [V.ö.: A jogrendszerek világa, p. 143-146.]
 Alkotmánybíráskodás
 A jog uralmának stabilizálása céljából modernizálták
1951-ben a Szövetségi Alkotmánybíróságot
 Feladatok:
 állami szervek, illetve a tartományok között, azok
hatáskörével és feladataival kapcsolatos jogviták
elbírálása;
 szövetségi, illetve a tagállami normák ütközése,
valamint ezek Alaptörvénybe ütközése esetén
„normakontroll”:
 konkrét normakontroll
 absztrakt normakontroll.
 [V.ö.: A jogrendszerek világa, p. 142-143.]
 Alkotmánybíráskodás

Forrás: BPB.de
 „Egységes” jogászképzés: mindenki alkalmas
legyen bíróvá válni
 Alapképzés, min. 7 félév
 Elméleti és gyakorlati foglalkozások +
jogesetelemzések (a vizsga szerves részét képezi!)
 Akadémiai szabadság (kreditrendszer)
 Tanulmányok végén államvizsga
 Államvizsga után két éves szakmai gyakorlat,
melyet a második államvizsga követ →
„Volljurist”
 [V.ö.: A jogrendszerek világa, p. 147-148.]
 Bíró:
 „karrierbíró”: második államvizsga után a bírósági
szervezetbe történő felvétel + szakmai előmenetel idő és
teljesítmény alapján
 az inkvizitórius eljárásra tekintettel az eljárás központi
szereplője
 Ügyész:
 hierarchikusan szervezett, a közérdek érvényre juttatása a
feladata
 Ügyvéd:
 csak Volljurist lehet, kb. 120.000 fő
 bírósági képviselet csak tartományi szinten +
jogszabályilag rögzített költségtérítés
 bíróságon kívüli képviselet országosan + szabadon
meghatározott díjazás