Kapcsolatfókuszú korai intervenció a

Pedagógiai Szakszolgálatoknál
Továbbképzés

A Humanitás Szociális Alapítvány,

Alapítvány,
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és
A MPT Nevelési Tanácsadás és Szakértés Szekciójának szakmai képzése
2017 október - 2018 január
1

Kapcsolatfókuszú korai intervenció a pedagógiai

szakszolgálatoknál
A képzés három pillére
Csecsemő- és
Elméleti háttér kisgyermek megfigyelés
o Regulációs gyakorlata
zavarok
diagnosztikája Fókuszban a Résztvevő
Multidiszciplináris csecsemő- és
o Kötődéselmélet team-munka kisgyermek
o Baba-mama megfigyelés
terápiák modelljei Videó technika
Diagnosztika és
intervenció
o Diagnosztikai
eljárások
o Interjútechnikák
o Konzultáció
tervezése
o Speciális esetek
Hámori, 2017 2

intervenció a Pedagógiai
Gyakorlat 1.
A videotechnikán
alapuló résztvevő
csecsemő-megfigyelés
Bevezetés a videó alapú
résztvevő csecsemő-
megfigyelés gyakorlatába
Kapcsolatfókuszú korai
Szakszolgálatoknál
Gyakorlat 2.
Elméleti alapozás Klinikai
esetmegbeszélő
A korai fejlesztés, oktatás,
nevelés helyzete a
szakszolgálatokban
A korai intervenció modelljei
A kapcsolati szemlélet és Aktuális diagnosztikai és
esetvezetési problémák
interdiszciplináris
együttműködés

Speciális helyzetek
megfigyelése:
A csecsemő/kisgyermek
vizsgálati helyzetben
Fejlődési pszichopatológia és
regulációs zavarok
A korai szenzoros feldolgozás
zavarai

Speciális helyzetek
megfigyelése: Csecsemő- és kisgyermekkori
Konzultáció a családdal vizsgáló eljárások
Videó megfigyelés intézményi Interjútechnikák és Elmélet: 18 óra
kontextusban kapcsolatdiagnosztika Gyakorlat: 24 óra
Konzultációs módszerek 3
Hámori, 2017

1
A kapcsolati szemlélet az interdiszciplináris
együttműködés megvalósításában

Dr. Hámori Eszter

Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Fejlődés és Klinikai Gyermeklélektan Tanszék

2017 október 20,

2017 november 10, 24,
2017 december 1. 4

Bevezetés

Regulációs zavarok, eltérő fejlődés és a szülői oldal:

az interdiszciplináris szemlélet szükségessége
Hámori, 2017 5

A csecsemő- és kisgyermekkori regulációs zavarok

összetettsége

Regulációs Fejlődési
zavarok zavarok
Táplálás, gyarapodás Érzékszervi
Elalvás, átalvás A Mozgásos
Krónikus nyugtalanság, kapcsolat Idegrendszeri
excesszív sírás zavarai Kormoszomális
Viselkedés, figyelem és Anyagcsere
állapot szabályozás
zavarai Szülői
Szorongás problémák
Szülői kompetencia
Gyermek
viselkedésének
félreértése
Vakfoltok
Házastársi kapcsolat
Hámori, 2017 6

2
 Veleszületett fejlődési problémák és a
regulációs zavarok – az átfedés problémája

Mozgásfejlődés eltérő, figyelem

Értelmi fejlődés
szabályozási problémák

Koraszülöttek
Down szindróma
idegrendszeri éretlenség

Az érzelem, figyelem,
viselkedés zavarai

Autizmus spektrum zavar

(ASD)
Kommunikáció és társas
adaptáció

A fejlődési problémára gyakran épülhetnek rá regulációs zavarok! 7

A regulációs zavarok diagnosztikája – A szülői

oldal

o Milyen szorongások akadályozhatják a szülőket abban, hogy

gyermekük viselkedését „helyesen értsék”?
o Milyen természetűek a szülők félreértései, vakfoltjai és
torzításai?
o Hogyan befolyásolja mindez a gyermek fejlődését
Kognitív területen (kompetenciák, készségek,
adaptáció)
Kapcsolati téren (interakciós készségek, kötődés
alakulása)?

Hámori, 2017 8

A csecsemő- és kisgyermekkori regulációs

zavarok – összetett „útvonalak”
Alvás, táplálás, gyarapodási elégtelenség, excessive sírás; A
viselkedés-, az érzelemszabályozás és az együttműködés zavarai
A DC: 0 – 3R – Diagnostic Classification of Mental Health and Developmental Disorders of Infancy
and Early Childhood

9
Hiscock, H. & Jordan, B. (2004) Problem crying in infancy. MJA 2004; 181: 507–512 Hámori, 2017

3
 A regulációs zavarok kutatásai

Előfordulás

1-36 hó, egyéb organikus betegség nélkül

• Regulációs zavar: 5-10% (Európa, USA)
• Szubklinikai regulációs problémák – 10-40% (Hemi, Wolke, 2011)
• Magyarországon: 5-15% (Scheuring és mtsai, 2012, 2015)

Milyen fejlődési területeket érinthet?

Többszörös típusú, perzisztáló – (Wolke, Schneider, 2011)

• Adaptív viselkedés,
• társas készségek,
• érzelmi szabályozás,
• kognitív fejlődés fejlődés elmaradása, 5 éves korra
Izolált perzisztáló (táplálás főleg) – evészavarok
10
Hámori, 2017

Az interdiszciplináris szemlélet a korai diagnosztikában:

egymással összefonódó területek

Organikus Kognitív és
tünetek,
idegrendszeri motoros
éretlenség fejlődés
Milyen a gyermek fejlődési
Mely területek érintettek és szintje?
mennyire? Mentális
Érzékszervi Motoros
Mozgásos Kommunikáció
Idegrendszeri Társas, adaptív
A fókuszban:
A gyermek – szülő
Regulációs – család Kapcsolati
diagnosztika diagnosztika
Az interakciós mintázatok a
A regulációs zavar jellege: szülő-gyerek kapcsolat
Klinikai, vagy szubklinikai? területein milyenek?
Többszörös tipusú perzisztáló? Táplálás
Izolált ? Gondozás
Kötődés, rendelkezésre állás
Játék 11
„Tanítás” Hámori, 2017

A regulációs zavarok diagnosztikája

A tüneti kép

Hámori, 2017 12

4
 Miről lesz szó?

o A regulációs zavarok diagnosztikai támpontjai

o Eltérő fejlődés és regulációs zavarok
o Ami a tüneti kép mögött van – „fókuszban a szülő-
csecsemő interakció”
o A regulációs problémák és a szülői oldal
o Kapcsolatdiagnosztika és tervezett tanácsadás

Hámori, 2017 13

A klasszikus regulációs zavarok csecsemő és

kisgyermekkorban (von Hofacker és mtsai, 2007)
Krónikus nyugtalanság, excesszív sírás
Motorikusan nyugtalan, irritábilis,
Nehezen megnyugtatható, túlingerlés ellenére ingerkereső

Elalvás, átalvás problémái

Gyakran jár krónikus nyugtalansággal, excesszív sírással

Táplálás, táplálkozás és gyarapodás zavarai

Hányás, étvágytalanság, ételaverzió
Szopási, rágási problémák,
Gyarapodási probléma

Kiegészítés:
A viselkedés, a figyelem és az állapotszabályozás zavarai
Hiperszenzitív A DC: 0 – 3R –
Hiposzenzitív Diagnostic Classification of Mental
Health and Developmental Disorders of
Impulzív típusok Infancy and Early Childhood (2005) 14
Hámori, 2017

A DC: 0-3R 5 tengelye és a főbb csecsemő- és

kisgyermekkori szabályozási zavarok
I. TENGELY: KLINIKAI ZAVAROK

100. Poszttraumás Stressz Zavar 400. Szenzoros feldolgozás regulációs

zavara
150. Depriváció / rossz bánásmód 410. Hiperszenzitív
elszenvedése
200. Affektus zavar 411. A Típus: Félős/Óvatos
210. Elhúzódó gyászreakció 412. B Típus: Negatív/Makacs
220. Csecsemő- és kisgyermekkori 420. Hyposzenzitív / Visszahúzódó
szorongásos zavarok
221. Szeparációs szorongás zavara 430. Ingerkereső /Impulzív
222. Specifikus fóbia 500. Az alvási viselkedés zavara
223. Szociális szorongás zavara 510. Elalvási zavar (Protodyssomnia)
224. Generalizált szorongásos zavar 520. Éjszakai felriadás zavar
225. Szorongásos zavar MNO 600. Táplálkozási viselkedés zavara
230. Csecsemő- és kisgyermekkori 601. A táplálkozás szabályozási
depresszió zavara
231. 1. Típus: Major depresszió 602. Gondozó-csecsemő
kölcsönösség táplálási zavara
232. 2. Típus: Depresszív zavar 603. Infantilis anorexia
MNO
240. Kever érzelmi kifejezési zavar 604. Szenzoros étel averzió
300. Alkalmazkodási zavar 605. Fennálló egészségügyi
állapothoz kapcsolódó
táplálkozási zavar
606. Az emésztőrendszer
diszfunkciójával összefüggő
táplálkozási zavar
700. Kapcsolati és kommunikációs zavar
710. Több funkciót érintő fejlődési zavar
800. Egyéb zavarok (DSM-IV-TR vagy
BNO-10)

II. TENGELY: KAPCSOLATI JELLEMZŐK OSZTÁLYOZÁSA

A Szülő-Csecsemő Kapcsolat Átfogó Felmérése Skála (PIR-GAS)

Kapcsolati Problémák Tünetlistája (RPCL)

III. TENGELY: EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT ÉS FEJLŐDÉSI ZAVAROK

IV. TENGELY: PSZICHOSZOCIÁLIS STRESSZOROK

V. TENGELY: ÉRZELMI ÉS TÁRSAS MŰKÖDÉS 15

Hámori, 2017

5
 A csecsemő- és kisgyermekkori zavarok diagnosztikája:
A DC: 0 – 3R – elmélete és gyakorlata (1994, 2001, 2005)

A DC: 0 – 3R – Diagnostic Classification of Mental Health and

Developmental Disorders of Infancy and Early Childhood

o Fejlődési szempont
o Kapcsolati jellemzők
o Veleszületett fejlődési zavarok
o Pszichoszociális stresszorok
o Érzelmi és viselkedéses adaptáció
szintjei
A háttérben álló elméletek
 Fejlődéslélektan
 Pszichoanalízis
 Rendszerszemlélet,
 Kapcsolatpszichológia
Hámori, 2017
 Kötődéselmélet 16

A klasszikus regulációs zavarok diagnosztikai

kritériumai
Krónikus nyugtalanság és excesszív sírás (Wessel, 1954)
Első 3 hónap:
o Legalább 3 héten á naponta 3 órát sír, vagy nyűgös
3 hónapos kor után:
o Tartós, perzisztáló sírás
Jellemzők:
o Fogékony a vizuális ingerekre
o Motorikusan nyugtalan
o Vertikális pozíciót kedveli
o Könnyen megijed, irritábilis, nehezen nyugszik meg.
o Túlingerlés ellenére keresi az ingereket
o Megfeszíti magát, nehéz testközelben tartani

Hámori, 2017 17

Lehetséges okok (von Hofacker, és mtsai, 2007)

 A „három hónapos hasfájás” nem oka, hanem

következménye a sírásnak ( a sírás közben a baba
levegőt nyel). A síró csecsemők 11%-ánál mutatható ki
a sírás okaként a hasfájás.
 éretlen alvás-ébrenlét ciklus,
 gyermekgyógyászati és neurológiai betegségek,
 nehéz temperamentum: könnyen irritálható-nehezen
nyugtatható,
 pszichoszociális családi problémák,
 az anya személyiségzavara, krónikus pszichózisa,
szülés utáni depressziója,
 a szülők feldolgozatlan gyermekkori traumatikus
tapasztalatai.
Hámori, 2017 18

6
 A klasszikus regulációs zavarok diagnosztikai
kritériumai
Alvászavar (Schmidt és Pouska, 2007)

o Elalvás, vagy átalvás problémája

o Az elalvási fázis meghaladja a 30 percet
o Több, mint egy hónapon át
o Éjszakánként 4 –6 felébredés, és elalvási nehézség
o 4-6 hónapos kortól
o Gyakran jár együtt a krónikus nyugtalansággal és az
excesszív sírással.

Hámori, 2017 19

Az elalvás és átalvás zavarai

 Az újszülött alvásigénye napi 14-16 óra

 A nappal-éjszaka ritmus és az alvásritmus igazítása –
nem automatikus.
 Az éjszaka átalvásának a képessége a 3. hónapban
alakul ki a babáknál (70%), a többieknél a 6. hónapra
stabilizálódik (20%).
 2 éves korra napi 12-13 óra
 Az alvásigény: nagy egyéni különbségek (10-20 óra).
 Minden csecsemő és kisgyermek felébred éjjelente 2-5
alkalommal.
 Az éjszaka átalvása = 6-8 órát alszik + visszaalváshoz
nincs szüksége segítségre.
20
Hámori, 2017

A klasszikus regulációs zavarok diagnosztikai

kritériumai
Táplálás, táplálkozás és gyarapodási zavarok (Schmidt és
Pouska, 2007)

A kritériumok életkorfüggőek
Első hónapban:
o Napi hányás
o Tej, étel visszautasítása, étvágytalanság,
o Szopási, nyelési nehézségek
o Etetések között kevesebb mint 2 óra.
6. hónaptól:
o Minden ételt visszautasít
o Rágás, nyelés problémás,
o Étvágytalanság, bizarr étkezési szokások („makacs gyerek”, „elterelő
hadműveletek” a táplálásban)
o Infantilis anorexia
o Poszttraumás etetési zavar
Kritériumok:
o Több mint 4 hétig
21
o Gyarapodási probléma (organikus, v. regulációs eredetű) Hámori, 2017

7
 Szenzoros feldolgozási zavarok
Sensory processing disorders (Miller és mtsai, 2007)

Lucy Miller és mtsai (tanácsadói csoport)

DC: 0-3 (1994) DC: 0-3 R (2005) és DC: 0-5 (2016)
Szenzoros integráció diszfunkció helyett új nozológiai modell (Miller, 2007)

Szenzoros feldolgozási zavarok

Szenzoros Szenzoros Szenzoros
modulációs diszkriminációs alapú mozgás
zavarok zavarok zavarok
Taktilis
Hiperszenzitív
Auditív
Poszturális Diszpraxia
Propiocept
zavarok
ív
Hyposzenzitív
Vizuális

Szaglási/ízlelés

Impulzív Vesztibuláris
22
Hámori, 2017

Szenzoros modulációs zavar

Sensory modulation disorders (SMD)

 A viselkedéses válasz inkonzisztens az inger mértékéhez képest

 Rugalmatlan adaptáció figyelhető meg a szenzoros ingerek
változásokor
 Nehézség a multimodális ingerek kezelésében
 Előfordulás 5- 16,5 % között van
 Nincs különbség lányok és fiúk között

 Egyéb pszichiátriai probléma nélkül

 Klasszikus regulációs problémák/zavarok gyakran előfordulnak
(alvás, evés, megnyugtatás)
 Iskolás korban tanulási nehézségek
 Nagy rizikó a szorongásos zavarokra (OCD)
23
Hámori, 2017

Eltérő fejlődés és regulációs zavarok

Hámori, 2017 24

8
 Veleszületett fejlődési problémák és a
regulációs zavarok – az átfedés problémája

Mozgásfejlődés eltérő, figyelem

Értelmi fejlődés
szabályozási problémák

Koraszülöttek
Down szindróma
idegrendszeri éretlenség

Az érzelem, figyelem,
viselkedés zavarai

Autizmus spektrum zavar

(ASD)
Kommunikáció és társas
adaptáció

Hámori, 2017 25

Az átfedés problémája

Veleszületett fejlődési probléma és regulációs zavarok –

gyakran hasonló tünetek
o Idegrendszeri éretlenség – irritabilitás (igen kis súlyú koraszülöttek
o Megkésett, vagy zavart fejlődés – kommunikáció zavarai
o Reciprok interakció hiánya - Autisztikus fejlődés előfutára lehet
o Mozgásfejlődés késése
o Érdeklődés és a figyelem zavarai
o Fokozott impulzitvitás, túlzott passzivitás – mint veleszületett fejlődési
zavarok kísérőjelenségei

A fejlődési problémára gyakran épülhetnek rá

regulációs zavarok!!!

Hámori, 2017 26

Veleszületett fejlődési probléma és regulációs

zavar

Esetpélda: Juli – 16 hónapos

A békés játékra való képtelenség

Szülői szorongások

Fejlődési elmaradás,
Hipoton szájpad
Táplálási nehézség,
Mimika hiánya
Gyermek érzelmeinek olvasása „nehéz”
Együttműködés, figyelem és viselkedés zavara
Többszörös, perzisztáló regulációs zavar
Az esetrészlet olvasható: Hámori Eszter (2016): A korai kapcsolat zavarai. Pszichoanalízis,
kötődéselmélet és csecsemőkutatás a korai kapcsolati patológiák megértésében. Budapest: Oriold és
Társai. 55-56. oldal 27
Hámori, 2017

9
Fejlődési rizikó, fejlődési elmaradás és regulációs zavarok
Valószínűsítő tényezők
o Gesztációs idő rövidülése
o Neonatális neurológiai komplikációk
o Pre- peri és posztnatális neurofiziológiai és pszichoszociális
faktorok
o Terhesség alatti stressz és szorongás – magzati prefontális cortex
plaszticitásának csökkenése – kognitív és viselkedésszabályozás
éretlensége
o Korai anya-csecsemő kapcsolat zavarai (szülői tényezők)

Táplálás/táplálkozás
Koraszülöttek: magas perinatális rizikó, SAGA státus, szonda
táplálás, anyai kompetenciavesztés
Down szindróma: nyaki és szájizmok hipotóniája szájpad
rendellenesség anyai szorongások a táplálástól.

Hámori, 2017 28

Ami a tüneti kép mögött van:

„fókuszban a szülő-
szülő-csecsemő interakció”

Hámori, 2017 29

A regulációs zavarok kapcsolati szemlélete –

összetett „útvonalak”
Regulációs zavarok organikus háttér nélkül
A DC: 0 – 3R – Diagnostic Classification of Mental Health and Developmental Disorders of Infancy and Early
Childhood

Hiscock, H. & Jordan, B. (2004) Problem crying in infancy. MJA 2004; 181: 507–512

Hámori, 2017 30

10
 Regulációs problémák
A szülő-gyerek kapcsolat összetettsége

Mely területek érintettek?

Milyen mélységig?

Táplálás Egyénre jellemző

mintázatok?

Alvás Hosszútávú
Gondosko mintázatok?
Fókuszban dás
az
Gyerek sajátosságai?
interakció
Tipikus fejlődés?
Játék, Megnyugtatás, Fejlődési elmaradás?
Közelség-távolság
„Tanítás” szabályozása,
Érzelmek, viselkedés
kötődés Szülők sajátosságai?
Szenzitivitás, aggodalmak?
A regulációs problémák = az anya/apa-gyerek A gyerek viselkedésének
kapcsolat zavarai – Interakciós szinten értelmezése?
vizsgálhatóak A szülői múlt árnyai? 31
Hámori, 2017

A regulációs zavarok interakciós

szemlélete

o A szülő-csecsemő kapcsolat szabályozási zavara

o Fókuszban: a kapcsolat / reguláció mikroszintje, azaz
o Az interakció látható / megfigyelhető viselkedéses
elemei – amit befolyásolnak:
o Az anya / apa elvárásai, szorongásai,
o Az anya/apa/gyerek triád viszonya
o A szabályozás zavara ráépülhet organikus okokra,
vagy fejlődési zavarra!!
o Az intervenció és prevenció fókuszának kialakítása!

Hámori, 2017 32

A regulációs problémák kapcsolati szemlélete:

Stern „klinikai ablak” fogalma

Alapgondolat: „Az én a kapcsolatok

kontextusában fejlődik” 36 hótól
Stern, Daniel: The interpersonal world of the infant (1985);
The motherhood constellation (1995) Narratív szelf
15 – 36 hó
Verbális szelf
Csecsemő: Bontakozó Élmények
kognitív, társas és 8-9 – 14 hó megosztása,
Interszubjektív szelf elbeszélés
mozgásos készségek Beszéd
2-3 - 7-8 hó támogatása,
kommunikáció
Magszelf
Közelség távolság
szabályozása
0 – 2-3 hó
„Szavak nélküli
Bontakozó szelf beszélgetés”és Szülők: Szenzitivitás,
játéktárgyak
ráhangolódás, támogatás,
Szükségletek
regulációja
rendelkezésre állás

Az egyes fejlődési szakaszok egymásra épülnek, és függnek a csecsemő

bontakozó készségeitől + a szülők szabályozási kompetenciáitól. A szelf-
fejlődés egyes szakaiban regulációs mintázatok alakulnak ki. Klinikai 33
Hámori, 2017 ablakok, amelyen keresztül a problémákra is rátekinthetünk.

11
„Interaktív csataterek” és a „klinikai ablak” (Stern,
1995)
 A regulációs minták a fejlődés szakaszokban újraszerveződnek és
egymásra épülnek
 Alap: a csecsemő új motoros, kognitív és társas készségei

 A szülő-csecsemő interakció / reguláció központi témái – minden

szakaszban:
o Bizalom, függés, függetlenedés
o Autonómia,
o Érzelmi szabályozás,
o Viselkedés regulációja, stb.

 Minden fejlődési szinten újra kell megoldódniuk.

 „Interaktív csata” – optimális szabályozás
 „Küzdőtér” – amikor a csata „harccá válik”, a szabályozás
elcsúszik – A „klinikai ablak”
34
Hámori, 2017

A „klinikailag fontos események”

 Az események ismétlődőek
 jellemző regulációs minták állnak össze az együttlét helyzeteiben

 Egyetlen, vagy néhányszor ismétlődő interakciós zökkenő – még

nem jelent regulációs zavarra jellemző mintázatot!

 A regulációs probléma nem feltétlenül érint minden kapcsolati

területet!

Esetrészlet: Bence, 9 hónapos

(közelség-távolság szabályozása)

Az esetrészlet olvasható: Hámori Eszter (2016): A korai kapcsolat zavarai. Pszichoanalízis,

kötődéselmélet és csecsemőkutatás a korai kapcsolati patológiák megértésében.
Budapest: Oriold és Társai. 154-155. oldal 35
Hámori, 2017

A regulációs zavarok kialakulása –

útvonalmodellek és kutatások

Hámori, 2017 36

12
 A fejlődési pszichopatológiai kutatások modern
szemlélete – komplex kölcsönhatások
A fejlődési rizikó és a klinikai tünetek gyermekeknél legjobban azoknak a folyamatoknak –
progresszióknak, regresszióknak, deviáns, sikeres és sikertelen megoldásoknak - a
tükrében érthetők meg, amelyekkel a gyermek az egyes fejlődési szakaszokban szembesül,
amikor az adott fejlődési szakasz kihívásait próbálja megoldani.
(Achenbach, 1974)

Rizikótényezők Kompetens
A fejlődés
hosszútávú
Biológiai mintázatai
Pszichés
Szociális Az
Reziliens
alkalmazkodás
szintjei
Védő faktorok
Biológiai Nem-adaptív
Pszichés
Szociális 37
Hámori, 2017

A reziliencia jelensége

A reziliencia a fejlődési pszichopatológia modelljében „Az egyén képessége

arra, hogy sikeresen alkalmazkodjon (adaptáció) és kompetensen
működjön (kompetencia) a kedvezőtlen – külső, vagy belső – hatások
ellenére, illetve a tartós, vagy súlyos traumatizációt követően.” (Chicetti,
2006, pp. 14.)

38
Hámori, 2017

Egy példa:
A koraszülöttség a fejlődési
pszichopatológia modelljében

„Az igen-kissúlyú koraszülött a rizikófaktorok, sérülékenység, protektív

tényezők és reziliencia kölcsönhatásainak legjobb vizsgálati
paradigmája, mert benne tetten érhetjük a biológiai és pszichológiai
rizikófaktorok, és protektív tényezők kölcsönhatásainak összjátékát,
amelyek magyarázhatják az érzelmi, kognitív, és társas fejlődés
normális és attól eltérő mintázatainak fejlődését” (Keren és mtsai, 2000).

Azonos alapok, eltérő kimenetel? Az

„útvonalmodellek”
Hámori, 2017 39

13
 Útvonal modellek - Példa
Azonos rizikótényezők ellenére: 1. Biológiai sérülékenység
(koraszülöttség) 2. anyai szorongás – eltérő fejlődési kimenetel (kötődés)

Biológiai sérülékenység
Születési súly 7500-1100 gr.
Anyai szorongás Anyai szorongás
magas magas

Szenzitivitás
Szenzitivitás,
válaszkészség
válaszkészség magas
alacsony

Szülő csecsemő interakció

harmonikus Szülő csecsemő interakció
nem harmonikus

Biztonságos kötődés Ambivalens kötődés

40
(Hámori, Lakatos, Beke és mtsai, 2009)

Útvonal modellek: miért lesz eltérő a kimenetel?

Közvetítő tényezők

Biológiai sérülékenység
Születési súly: 780-1100 gr

Magas anyai Magas anyai

stressz stressz
„Gondolatolva „Gondolatolva
Szenzitív szülői sás” sás” Szenzitivitás zökkenői
hozzáállás Pozitív (Játékhelyzet)
(Játékhelyzet) Negatív
attribúciók attribúciók

Szülő-csecsemő interakció Szülő-csecsemő interakció

(Fapofa helyzet) (Fapofa helyzet)
Összehangolt, harmonikus Nem illeszkedő,diszharmonikus

Biztonságos kötődés. Ambivalens kötődés

41
(Hámori, 2005; Hámori, Lakatos, Beke és msai, 2009)

Útvonal modellek: miért lesz eltérő a kimenetel?

Összetett közvetítő tényezők

Biológiai sérülékenység
Születési súly:780-1100 gr

Magas anyai Magas anyai

stressz stressz
„Gondolatolva „Gondolatolva
Szenzitív szülői sás” sás” Szenzitivitás zökkenői
hozzáállás Pozitív (Játékhelyzet)
(Játékhelyzet) Negatív
attribúciók attribúciók

Szülő-csecsemő interakció Szülő-csecsemő interakció

(Fapofa helyzet) (Fapofa helyzet)
Összehangolt, harmonikus Nem illeszkedő,diszharmonikus

Biztonságos kötődés. Ambivalens kötődés

42
(Hámori, 2005; Hámori, Lakatos , Beke és msai, 2009)

14
 Szülői stressz és a fejlődési probléma észlelése
Útvonalmodellek (pl. Sacrato et al, 2010)

Komplex rizikótényezők vizsgálata

Csecsemő biológiai rizikótényezői,
+ szülői stressz regulációs zavarok:
+ anyai szenzitivitás csökkenése táplálás, állapotszabályozás
+ kedvezőtlen interakciós sajátosságok

Protektív faktorok
Csecsemő biológiai rizikótényezői
+ Kedvező pszichoszociális környezet, kedvező kimenetel:
+ anyai szorongás csökkentése optimális szabályozási
+ gyermek pozitív képességeinek észlelése minták.

43
Hámori, 2017

A regulációs és a fejlődési zavarok

kapcsolati szemlélete: a szülői oldal

Hámori, 2017 44

A csecsemő- és kisgyermekkori regulációs zavarok

összetettsége

Regulációs Fejlődési
zavarok zavarok
Táplálás, gyarapodás Érzékszervi
Elalvás, átalvás A Mozgásos
Krónikus nyugtalanság, kapcsolat Idegrendszeri
excesszív sírás zavarai Kormoszomális
Viselkedés, figyelem és Anyagcsere
állapot szabályozás
zavarai Szülői
Szorongás problémák
Szülői kompetencia
Gyermek
viselkedésének
félreértése
Vakfoltok
Házastársi kapcsolat
Hámori, 2017 45

15
 A szülő-csecsemő kapcsolat vizsgálatai fejlődési
rizikóval született gyermekeknél

o A fejlődési rizikó súlyossága és az anya gyerek kapcsolat –

kötődéskutatások (Mangelsdorf és mtsai, 1996, McDonald,
2004)
o A fejlődési rizikó típusa és az anyai szorongások (Sigman,
1999, Hedenbro, 2007)
o A fejlődési rizikó – miképp értelmezik az anyák a csecsemő
viselkedését? (Sperry, 2004, Legerstee, Fisher, 2008)
o A csecsemő viselkedésének anyai értelmezése és a kognitív
fejlődés (Dale, Jahoda, 2007)
o A csecsemő viselkedésének anyai értelmezése és a kötődés
(Bernier, Dozier, 2003)
Hámori, 2017 46

A regulációs és a fejlődési zavarok kapcsolati

diagnosztikája – A szülői oldal

o Milyen szorongások akadályozhatják a szülőket abban, hogy

gyermekük viselkedését „helyesen értsék”?
o Milyen természetűek a szülők félreértései, vakfoltjai és
torzításai?
o Hogyan befolyásolja mindez a gyermek fejlődését
Kognitív területen (kompetenciák, készségek,
adaptáció)
Kapcsolati téren (interakciós készségek, kötődés
alakulása)?

Hámori, 2017 47

Fejlődési probléma – és a szülők

A fejlődési problémák „súlyosabb” és „enyhébb” kategóriái

(Lányiné, 2009)

o Amikor a fejlődési probléma „látványos” (veleszületett

érzékszervi, mozgásos, súlyos idegrendszeri,
kromoszomális stb. problémák) Down szindróma
o Amikor a fejlődési probléma lehetősége születésnél jelen
van, de kimenetele „kétesélyes” - egészséges, igen kis
súlyú koraszülöttek.
o Amikor a fejlődési rizikó nem látványos (nem derül ki rögtön,
később indul meg a zavar kialakulása, tünetek megjelenése)
pl. Rett szindróma.
48
Hámori, 2017

16
 A szülők és az eltérően fejlődő gyermek

A szülő „szembesülése” az eltérő fejlődéssel

o Nem számított rá (váratlan koraszülés, nem diagnosztizált
kromoszóma rendellenességek) – „Trauma, vádlás és
önvádlás”.
o Várandósság alatt gyanújel volt, de elhessegette –
„vágyakozás és csalódás (önmagában és a kezelőkben)”
o Várandósság alatt kiderült, és vállalta – „De tudta, hogy mit
vállal?
o Nem lehetett rá számítani, csak később indultak a tünetek
(pl. Rett szindróma) – „Folyamatos kétely és kétségbeesés –
Vajon mi lesz?”

További szakirodalom: Borbély Sjoukje (2012): A szülők és mi. Szakmai és személyes

összegzés a korai intervenció alapvető kérdéseiről és kommunikációs dilemmáiról. 49
Budapesti Korai Fejlesztő Központ. Hámori, 2017

A szülői szenzitivitás pszichológiai oldala:

a „gondolatolvasás művészete” –
tipikusan fejlődő csecsemőknél
Mary
Ainsworth,
Az anyai szenzitivitás négy eleme 1969
(Ainsworth, 1969)
1. Észleli a baba jelzéseit
2. Ráhangolódik
3. Értelmezi a viselkedést:
„gondolatolvasás”
4. „Elég gyorsan” és jól reagál

„A szenzitív anya….ráhangolódik
gyermeke jelzéseire. Elég jól és időben
elég gyorsan reagál rájuk. Képes a
dolgokat gyermeke szemszögéből látni.
Gyermeke megértését nem zavarják
„Mérhetetlen az egyéni változatosság, ami az
saját érzelmei…Rátermetten "olvassa" anyai szenzitivitás és a csecsemő
gyermeke jelzéseit. Még a legfinomabb, biztonságkereső viselkedésének
mintázatai között tapasztalható”
legapróbb jelzéseknek is érti az (Ainsworth, 1969)
értelmét, és aszerint reagál azokra.
(Ainsworth, 1969).
50
Hámori, 2017

A szülői „gondolatolvasás” pszichológiai

jelentősége
A baba viselkedésének értelmezése: a
„gondolatolvasó” szülő
o A csecsemő érző, gondolkodó, kommunikáló lény” (Reznick, 1999)
o Szándékok, gondolatok, érzelmek, vélekedések ösztönös tulajdonítása
(Bretherton, 1992, Trevarthen, 1978)
A szülői gondolatolvasás
kutatásai
(Meins et al, 2001, 2012,
Észlelés, értelmezés, szavakba öntés Hámori és mtsai, 2005, 2013)
o Kommunikáció,
o Kommentálás (Stern, 1979)
o Érzelmi reguláció
o Figyelemfelhívás o Tárgyállandóság,
o Élménymegosztás o Együttjátszás
o Kötődés

Érzelmek, viselkedés, figyelem és

Állapotszabályozás = reguláció

Hámori, 2017 51

17
 A szülői gondolatolvasás szerepe
a regulációs problémák kialakulásában

A szülői gondolatolvasás A szülő értelmezése a

érzékeny pontjai és „vakfoltjai” kapcsolati helyzetről

Mi az ami számára jelentős? Hogyan értelmezi a szülő a

Mi az, ami fölött elsiklik? gyermek viselkedését, érzelmeit:
Mely területeken? Mit emel ki?
Mindkettő esetében: miért? Miért?
Mit jelent mindez az ő számára? Hogyan értelmezi?
A félreértelmezés és okai?

Hogyan befolyásolja mindez a

szülő-gyermek interakciót?

A szülői gondolatolvasás kutatása tipikusan és eltérően fejlődő

csecsemőknél: A Fejlődési rizikó program (Hámori és mtsai, 52
Hámori, 2017
2007-2012)

A Fejlődési rizikó kutatási program:

Kapcsolati folyamatok és szülői tényezők tipikus és eltérő fejlődésű
csecsemőknél
(PPKE, 2007 – 2012, Hámori és mtsai)

Koraszülöttek 3, 9, 12 Szülői szorongások

(580gr – hó Fejlődési mutatók
1150 gr) - 31 Táplálás, reguláció
család
Down
szindróma – Szülői gondolatolvasás 3 hó
Ismeretlen baba viselkedésének
19 család
értelmezése
Tipikusan
fejlődő – 20
Kognitív egyezési profil
család CIV-CIE teszt
Játékhelyzet
9 hó
Szülői gondolatolvasás
Saját gyermekkel való együttjátszás
értelmezése

Kötődés 53
Hámori, 2017 12 hó

Szülő-gyermek együttjátszás és a szülői

„gondolatolvasás” vizsgálata 9 hónapos korban:
A Játékhelyzet és a Játékinterjú (Hámori, 2005)

Az együttjátszásról készített videofelvétel és annak közös visszanézése a szülőkkel,

valamint a látottak értelmezése:
kapcsolatdiagnosztikai eszköz és intervenciós lehetőség

Hámori Eszter (2016): A korai kapcsolat zavarai. Pszichoanalízis, kötődéselmélet és

csecsemőkutatás a korai kapcsolati patológiák megértésében. Budapest: Oriold és Társai. 54
174-180. oldal

18
 A Játékhelyzet (Hámori, 2005)
Anya/Apa –gyerek közös játék - 5 perc alatt 5 játék, „félig
kötött” helyzet
„Azt nézzük, hogy ismerkedik gyermeke számára ismeretlen játékokkal
úgy, hogy azt anya mutatja be neki. 5 perc áll rendelkezésükre 5 játék
bemutatására. Maga döntse el, hogy milyen sorrendben mutatja be, és
meddig játszanak egy játékkal”
A játékok funkciója
„Könnyű - bonyolult”
(Márkus, Arató, 2013)

Funkció
Ismerősség

Hámori,55
2017

A Játékhelyzet Interjú – a videó visszanézése a

szülőkkel

A Játékinterjú (Hámori, 2005)

„Most együtt visszanézzük a felvételt. Minden olyan alkalommal, amikor
úgy látja gyermeke viselkedése kifejez valamit, megállítjuk a videót, és
kérem magyarázza el, mit fejezhetett ki, mit jelenthetett az adott
viselkedés.”

Játékinterjú célja:
o Mire figyelnek fel,
o mit emelnek ki, és Az anyai szenzitivitás négy eleme
o hogyan értelmezik a szülők? (Ainsworth, 1969)
1. Észleli a baba jelzéseit
2. Ráhangolódik
3. Értelmezi a viselkedést:
„gondolatolvasás”
4. „Elég gyorsan” és jól reagál
Hámori, 2017 56

Játékinterjú – „csoportra jellemző szülői vélekedések”

(Hámori, Arató, Márkus, 2012)
Down
o Képesség hiánya, gyerek
fejlettségi foka – „ehhez még ő
nem tud eleget”
o Testhelyzetre, állapotra
vonakozó megjegyzések: „fáradt,
nyűgös, nem bírja tovább”
o Anyai bizonytalanság az
értelmezésben:”igazán nem
tudom, ez mi lehetett, mert így
szokott tiltakozni, de kérni is”
o Anya „elutasítása” – „Amit én
kínálok, az sosem kell neki…csak
ha más adja”
o Anyai bizonytalanság az
asszisztált segítség nyújtásában:
nem tudom, hogy jól tettem-e, lehet,
hogy magától is megcsinálta
volna…
Hámori, 2017
Kora
o Figyelem, érdeklődés megléte,
hiánya
o „Agresszív viselekdés” – „ez nem
az agresszió jele, csak úgy eldobta.
o Gyermek személyisége – Nem
szereti, ha rászólunk, sértődékeny”,
Már most látszik, hogy érzékenyen
válogat a dolgok között.”
o Gyermek szemszögéből szól: „hát
ezt jól elintéztem…”
Kontroll
o Gazdag értelmezés – mentalizáció,
kogníció:Gondolkodás, döntés,
tervezés, „leköti a gondolatát”
o Gyermek személyisége – „mindig
vannak egyéni útjai”
o Gyermek szemszögéből szól „anya,
57
hagyd már, mit erőlködsz”

19
 Az együttjátszás közös megtekintése a szülővel, mint
intervenciós lehetőség:
A szülői szenzitivitás és gondolatolvasás „támogatása”
Példa 1. Amikor az anya észrevesz egy viselkedést és átértelmezi a
vélekedését
Koraszülött baba mamája:
Anya: Ez egy bonyolultabb játék… Most így utólag úgy tűnik nekem, mintha
nagyobb tisztelettel viseltetne iránta…itt is hosszasan szemlélte, hogy
mit csinálok…de nem nyúlt hozzá, mint a többihez…Először azt
gondoltam, hogy tart tőle, de most egész másképp látom…Így úgy tűnik
nekem, mintha próbálná megérteni, hogy honnan jön a hang…

Példa 2. Önreflektivitás
Down baba mamája az interjú végén:
Érdekes így utólag visszanézni…Meglepő volt, hogy néha el sem jutott a
fülemig, hogy miket mond közben….Pedig én azt hittem, jó megfigyelője
vagyok a gyerekemnek…Fel se tűnt eddig, hogy milyen beszédes,
amikor valami nagyon tetszik neki…

Hámori Eszter (2016): A korai kapcsolat zavarai. Pszichoanalízis, kötődéselmélet és

csecsemőkutatás a korai kapcsolati patológiák megértésében. Budapest: Oriold és Társai.
177-178. oldal 58

A Játék-interakció együtt-megtekintése a szülővel

Kiindulópontok a konzultációhoz

Példa 3. A szülői bizonytalanság a segítségnyújtásban:

Down baba mamája egy nehezebb játéknál
Anya: Meg szeretné fogni ő is, érdekli…határozottan odanyúlt…csak
én…nem, semmi….nem érdekes…
Vv: maga is próbálkozott segíteni neki.
Anya: Hát igen…lehet, hogy nem kellett volna..
Vv: miért gondolja?
Anya: Lehet, hogy hagyni kellett volna őt jobban, hogy hátha rámozdul
magától…
Vv: de mégis ösztönösen segített neki, ami nem biztos hogy baj…
Anya: Igen. Mert időnként előfordul, hogy egy kézen támaszkodik, a másikkal
meg játszik, de most nem akaródzott neki…Szerintem egyedül is meg
tudta volna csinálni… de én nem hagytam, mert azt szerettem volna, hogy
próbálja ki. Persze ezt csak most így utólag látom, akkor egyáltalán nem
volt tudatos az egész…

Hámori Eszter (2016): A korai kapcsolat zavarai. Pszichoanalízis, kötődéselmélet és

csecsemőkutatás a korai kapcsolati patológiák megértésében. Budapest: Oriold és Társai. 59
177-178. oldal

A Játékhelyzet és Játékinterjú -
támpontok a kapcsolatdiagnosztikához és az
intervencióhoz

Közös játék visszanézése és az értelmezés – a szülői

tapasztalat új ablakai
o A saját gyermek viselkedésének szülői észlelése és
értelmezése – reális megfigyelések? Vakfoltok?
o Konkrét tanácsadás helyett együtt megfigyelés
o Mi az ami a szülő számára jelentős?
o Mi az, ami fölött elsiklik?
o Mindkettő esetében: miért? Mit jelent mindez az ő számára?
o Segítség a gyerek „valódi képességeinek és korlátainak
felismerésében”
o A gyerek személyisége
60
Hámori, 2017

20
 A regulációs zavarok kialakulása –
Példa az útvonal modellre –
a szülői gondolatolvasás tükrében

Hámori, 2017 61

Kapcsolatdiagnosztika –
Esetelemzés: két család kiemelése
(Fejlődési Rizikó Kutatási program, PPKE 2007-2012)

Kata 3 hó: azonos Barnus

Gyermek Down
szindrómás

Pre- és perinatális
rizikófaktorok

Családi konstelláció

Táplálás módja
Fejlődési mutatók

Anyai szeparációs
Hámori, 2017
szorongás magas 62

Az anyai gondolatolvasás –
Ismeretlen babák viselkedésének értelmezése

Kata 3 hó: eltérő Barnus

Anya Anya
Ismeretlen baba
viselkedésének
értelmezése
videofelvételről
(Babavideók, Hámori,
„Ennek a babának „Nagyon izgalmas ez a játék!
Láng, 2008)
valami rendellenessége  Mennyi mindent lehet vele
van. Ez a repetitív csinálni! Csak hagyni kell,
mozgás, ahogy Ugyanazt a hogy próbálkozzon,
folyamatosan előre- felvételt kibontakozzon...rájött, hogy
hátra csinálja. ez tetszik annak, aki kameráz,
Kifejezéstelen az arca. gyökeresen
és huncutkodunk neki egy
Nincs kapcsolata a másképp kicsit…
kamerázóval. értelmezik
Mire érzékeny?
Mire érzékeny? Játékosság, kapcsolat
Együttműködés hiánya,
fogyatékosság Önállóság támogatása

63
Hámori, 2017

21
 Fejlődési mutatók és reguláció

Kata Barnus
9 hó Azonos

Anya
Az evéssel soha nem volt
baj. Ha éhes, mindig jelzi!
Anya
„Csak velem nem akar
sokat foglalkozni, amit én
adok neki, az soha nem
kell”
Fejlődési mutatók
Anya
A hasát azt nagyon
Táplálás, szereti! Nekem is öröm,
Gondozás, amikor eszünk, mert
szinte mindent elfogad,
amit adok neki.
9 hó eltérő
Anya
Mindig tudom, hogy mikor
Megnyugtatás veszíti el a türelmét.
Együttműködés Egy kicsit mindig
a játékban egyezkedünk, de aztán
megbékélünk.

64
Hámori, 2017

Együttjátszás

Kata Barnus
Anya Anya

„Magára hagyó” „Együttjátszó,

értelmező”
Nem kommentálja 9hó: eltérő
a vielkedést Asszisztált
Megmutat és segítség
otthagy Szemkontaktus,
Együttműködés a „Tanítói attitüd”
játékban Értelmező
hozzállás
Jól olvassa a
gyerek jelzéseit
Gyerek
Nem keres Gyerek
kapcsolatot, „Reagáló aktív”
passzív

65
Hámori, 2017

Együttjátszás anyai értelmezése:

a játék közös megtekintése és értelmezése felvételről

Kata Barnus
9hó: eltérő Anya
Anya
Gondolatolvasás „Értelmez”
„Szorong”
Játékhelyzetben

Nem gondolok bele, hogy mi „Mindig jár valami a

lesz velünk fejében…látom rajta, ahogy
később…Örülhetek, ha csak elgondolkodik a dolgokon,
ez az egy nehézség van nemcsak a játékokon, hanem
vele… rajtunk is…néha komolyan
Mert lehetne rosszabb is, a fejtörést okoz, de mindig
képessége, mozgása.. segít, hogy végül megértsem
mit szeretne”

Anya Anya
Gondolkodási Gondolkodási
folyamatokra „vak” folyamatokra érzékeny.
66
Hámori, 2017

22
 Kötődés és reguláció

Kata 12hó: eltérő Barnus

Gyerek Gyerek

Stresszhelyzetben Stresszhelyzetben
Elkerülő mintázat 1. Kötődés minősége Biztonságos
mintázat

2. Regulációs
Regulációs terület
probléma
(szubklinikai):
Figyelem
irányítása

67
Hámori, 2017

Tanulságok
Azonos fejlődési feltételek mellett jelentősen eltérő útvonalak
alakulhatnak ki:
o Az érzelemszabályozás,
o Együttműködés,
o Figyelem- és viselkedésszabályozás területén

A gyermek viselkedésének szülői értelmezése meghatározó

o a szabályozási és
o a kapcsolati minták alakulásában

A szülői „vakfoltok”
o felismerése és
o kontextus-függőségének feltárása fontos kiindulópont a szülő-
gyermek kapcsolatra irányuló segítségnyújtáshoz

Hámori, 2017 68

Útmutató a regulációs problémák komplex

kapcsolati diagnosztikájához

Hámori, 2017 69

23
 Komplex kapcsolatdiagnosztika 1.

Gyanújelek esetén mi a teendő?

o Organikus okok kizárása, vagy diagnosztizálása.

o Fejlődési probléma (ha van) jellege, viselkedéses
tünetei?
o Fennállása, hosszmetszeti kép?
o Kontextuális tényezők?
o Mely fejlődési területek érintettek?
o Milyen kapcsolati területek érintettek?

Hámori Eszter (2016): A komplex kapcsolatdiagnosztikai protokoll. In: Hámori E.: A korai
kapcsolat zavarai. Pszichoanalízis, kötődéselmélet és csecsemőkutatás a korai kapcsolati
patológiák megértésében. Budapest: Oriold és Társai. 197-201. oldal 70

Komplex kapcsolatdiagnosztika 2.
Mely kapcsolati területek érintettek?
Interakciós diagnosztika + Interjúk

Megfigyelés több kapcsolati helyzetben

o Kölcsönös szabályozás hogyan történik?
o Egy vagy több kapcsolati terület is érintett?
o Hosszútávon (min 5 alkalom) mi jellemző a szabályozási
mintázatokra?

Szülői interjúk (Kapcsolatdiagnosztikai első interjú; Tematikus

regulációs Interjú)
o Van-e olyan helyzet, ahol nem jelenik meg a regulációs probléma?
o Ha igen, miben más ez a helyzet a többitől? (Támpontok a
tanácsadáshoz)
o Korábban mely területek voltak zavartak, ahol most nincs probléma?
Hámori Eszter (2016): A komplex kapcsolatdiagnosztikai protokoll. In: Hámori E.: A korai kapcsolat
zavarai. Pszichoanalízis, kötődéselmélet és csecsemőkutatás a korai kapcsolati patológiák 71
megértésében. Budapest: Oriold és Társai. 197-201. oldal

Komplex kapcsolatdiagnosztika 3.
Pozitív jelzés
o a szabályozás zavara nem minden területet érint,
o nem mutat rögzült mintázatot.
o Egyéb fejlődési területek nem érintettek (kognitív,
stb).
o „Védőfaktorok”: ahol a kapcsolat pozitív és
harmonikus.
o Célzott problémafókuszú tanácsadás

Hosszútávon rögzült mintázatoknál:

o Átfogó segítségnyújtás
o Szülő-csecsemő konzultáció
Hámori Eszter (2016): A komplex kapcsolatdiagnosztikai protokoll. In: Hámori E.: A korai kapcsolat
zavarai. Pszichoanalízis, kötődéselmélet és csecsemőkutatás a korai kapcsolati patológiák 72
megértésében. Budapest: Oriold és Társai. 197-201. oldal

24
 A konzultáció fókusza

Célzott tanácsadás ? Klasszikus szülő-

csecsemő
konzultáció ?
Probléma fókuszú
konzultáció ?

Támpontok a konzultációhoz: Támpontok a konzultációhoz:

Interakciós zökkenők – mely területeken? Az együttlét, a kapcsolat és az áttétel

„Vakfoltok” az anyai értelmezésben szintjei
Mi akadályozza az anyát a tisztánlátásban? A szülő múlt árnyai
Információ hiánya? A megértés és értelmezés
A videó használata a konzultációban
Eltérő technikával
Hámori Eszter (2016): A komplex kapcsolatdiagnosztikai protokoll. In: Hámori E.: A korai kapcsolat zavarai. 73
Pszichoanalízis, kötődéselmélet és csecsemőkutatás a korai kapcsolati patológiák megértésében. Budapest: Oriold
és Társai. 197-201. oldal

A kapcsolati szemlélet a regulációs zavarok

kezelésében – a csecsemő-
csecsemő-szülő konzultáció
és terápia

Hámori, 2017 74

Miről lesz szó?

o A baba-mama konzultáció és terápia gyökerei

• A pszichoanalitikus csecsemő-megfigyelés
• A kötődéselmélet
o A szülő-csecsemő konzultáció és irányzatai
o A videotechnika a diagnosztikában és a terápiában

75
Hámori, 2017

25
 A baba-mama konzultáció és terápia gyökerei

Lehet-e csecsemőkkel
pszichoterápiát csinálni?

Hámori, 2017 76

A kapcsolati szemlélet gyökerei

A pszichoanalitikus
Esther Bick, Martha Harris (1964)
csecsemő-megfigyelés a – a tapasztalati tanulás szerepe
szakemberképzésben
Passzív „résztvevő-megfigyelői” szerep:

 csecsemő fejlődés
 szülő csecsemő interakciók, jellemző
kapcsolati minták
 A kapcsolat eltérő kontextusokban
 A megfigyelő érzései, gondolatai

A kapcsolatban keletkező
érzelmek, gondolatok, fantáziák,
mint a megértés eszközei

Hámori Eszter (2016): A korai kapcsolat zavarai. Pszichoanalízis, kötődéselmélet és csecsemőkutatás a korai
kapcsolati patológiák megértésében. Budapest: Oriold és Társai. 123-142. oldal 77

A kapcsolati szemlélet gyökerei: a

Kötődéselmélet
(Bowlby, 1969, 1974, Az anyai
1980) szenzitivitás,
„gondolatolvasás”

Az anyai szenzitivitás négy

eleme (Ainsworth,
1969)
1. Észleli a baba jelzéseit
2. Ráhangolódik
Érzelem és viselkedés 3. Értelmezi a
viselkedést:
szabályozás mintázatai „gondolatolvasás”
Mary Ainsworth, 4. „Elég gyorsan” és jól
1969 reagál
Fókuszban: a kapcsolat /
reguláció „mikroszintje”: „Mérhetetlen az egyéni változatosság, ami az
Az interakció látható / anyai szenzitivitás és a csecsemő
biztonságkereső viselkedésének
megfigyelhető mintázatai között tapasztalható”
viselkedéses elemei (Ainsworth, 1969)

78
Hámori, 2017

26
 A kapcsolati szemlélet gyökerei
A szülő-csecsemő konzultáció
elmélete és gyakorlata

A szülő jelenléte a diagnosztikai és terápiás

A megértéshez minden
esetnél más elmélet és
technika adhatja a
kulcsot
A megfigyelés, megértés
és beavatkozás szintjei
folyamatban : speciális kapcsolati problémák
Az „elég jó anya”(Winnicott, 1971)
A szülői múlt árnyai (Selma Fraiberg,
1980)
A videótechnika (Cramer, 1983, Stern,
1985)

79
Hámori, 2017

A csecsemő szülő konzultáció és a pszichoterápiák –

kapcsolódások, átfedések, határok

Konzultáció Pszichoterápia

o Szülői múlt árnyai, Dinamikusan orientált

(reprezentációs)
o Interakciós modellek
o Kötődésen alapuló

Pszichoanalízis

Csecsemőmegfigyelés
Ösztönelmélet Mindegyikben
Tárgykapcsolatelmélet képzettnek
Az interszubjektív iskola kell lenni??

Hámori, 2017 80

A baba-mama konzultáció: speciális kapcsolati

helyzet

Szülők Gyerek
„Valóságos”
Kapcsolati múlt, Fantáziált”
Kapcsolati jelen (Készségek
Fantáziák, Képességek, és
szorongások, ezek
vágyak megvalósítása)
A szakember

Fantáziák,
Várakozások,
A videó,
Megfigyelések és mint 3. szem
Értelmezés

81
Hámori, 2017

27
 A baba-mama konzultáció irányzatai

1. Fókuszban a szülői fantáziák

o A San Franciscoi iskola (Fraiberg, Adelson, Shapiro) „pszichoanalízis
a konyhaasztalnál”
o A San Franciscoi iskola követői: Lieberman és Pawl „szülő-csecsemő
pszichoterápia”
o A genfi iskola: Cramer és Palacio Espasa: „az interakciós
tünetegyüttes”
o Dolto „a gyermek megérti ha beszélünk hozzá”
2. Fókuszban a baba-mama interakció
o Stern: „az együttlét sémái” (1980-as évek)
o Brazelton (1970-1980-as évek) „touchpoint model”
o Papousek (1990-es évek): rendszerszemlélet, videofeedback, szülői
szenzitivitás fokozása, szülő tehermentesítése.
3. Fókuszban a kötődés
o Crittenden (1990-es évek)
o Cohen (1990-es évek) „Watch, wait and wonder” Hámori, 2017
82

A baba-mama terápiák típusai – mi van a

fókuszban?
A szülő-gyermek
„A szülő múlt interakció – a
árnyai” viselkedés szintje

Fraiberg, 1980 Brazelton, 1972

Lieberman és Pawl (1990) Papousek, 1988

A kettő összekapcsolása
Cramer „Interakciós
tünetegyüttes (1983)
Stern, 1985.
Dolto „a Hogyan döntsük
gyermekhez el, hogy szüksége
beszélni” van-e a babának
terápiára?
Hámori, 2017 83

Fraiberg gyakorlata a nehéz sorsú családokkal

Selma Fraiberg (1980) pszichoanalitikus, tárgykapcsolat

elmélet; mentálhigiénés programok
„Pszichoanalízis a
konyhaasztalnál”
(Fraiberg, 1982)
Fraiberg elismerte Bowlby munkáját, DE
 NEM hivatkozott rá, terápiás koncepciójának kialakításában
A kötődés koncepciója ugyanakkor szervesen megjelent munkájában:
 „Kötődési zavarok” felismerése, elismerése és a velük való munka
 Patogén családi tényezők – bántalmazás, veszteség, depriváció azonosítása –
mint terápiás fókusz
Az anyai empátia / szenzitivitás erősítése
 A kötődési viselkedés és az ezzel kapcsolatos szorongások értelmezése a szülő
felé.
Hámori, 2017 84

28
 A pszichoanalitikus baba-mama terápia
(Fraiberg, 1970-es évek)

„A korai kapcsolat zavarai a szülők

korábbi, saját szüleikkel átélt
megoldatlan konfliktusainak
következményei” (Fraiberg, 1982)

A „híd a múlt és a jelen között” – a „szülői múlt árnyai” – „Ghosts in the

nursery” – a gyermek az órán
Terápiás hatás:
 A jelen kezelése, a múlt figyelembe vételével
 A szülő és a gyerek megfigyelése és erre alapozott értelmezések
 Az ülésen megfigyelhető viselkedés, mint a terápia tervezéséhez
fontos eszköz
Hámori, 2017 85

„Fókuszban a szülői múlt árnyai”

Esetpélda: Marci, 5 hónapos

Az elalvás és az átalvás problémája

Az esetrészlet olvasható: Hámori Eszter (2016): A korai kapcsolat zavarai. Pszichoanalízis,

kötődéselmélet és csecsemőkutatás a korai kapcsolati patológiák megértésében. Budapest:
Oriold és Társai. 202-204. oldal 86

Terápia, vagy konzultáció?

Selma Fraiberg (1980)
Három további terápiás lehetőség rejlik a szülő-csecsemő
terápiákban
 rövid krízisintervenció
 fejlődési tanácsadás
 Szupportív kezelés (gyakran kombinálva)
Fraiberg támogató koncepciója a nehéz sorsú
családoknál:
Szociális munka
Konkrét segítség a megélhetési problémák enyhítésére
87
Hámori, 2017

29
 A videotechnika a kapcsolatdiagnosztikában és
a szülő-csecsemő konzultációban

Hámori, 2017 88

A videó használata a csecsemő- és

gyermekmegfigyelésben
Az első filmfelvételek: klinikai célú (1940-50-es évek)
René Spitz,
A Robertson házaspár
A video használata a kutatásokban
Mary Ainsworth (1960-as évek)
Margaret Mahler (1970-es évek)
Interakciós vizsgálatok, kötődés kutatások (80-as
évektől)
A video használata az intervencióban:
Kötődés javítása (1980-as évektől)
Baba-mama terápiák (1990-es évektől)
Tapasztalatok, előnyök és buktatók
Hámori Eszter (2016): A korai kapcsolat zavarai. Pszichoanalízis, kötődéselmélet és csecsemőkutatás a korai
kapcsolati patológiák megértésében. Budapest: Oriold és Társai. 123-147. oldal
89
Hámori, 2017

Video a modern kapcsolati kutatásokban: a

mikro-interakciós elemzések
Diádikus interakciós modellek - Trevarthen, Tronick,
Beebe, Shore, Field, 2005)

Hámori, 2017 90

30
 A szemtől szemben interakciók vizsgálata
Érzelmi dialóg a baba és a mama között

Still Face Paradigm (Tronick et al.,

1978)

 VIDEO (Still
Három szakasz Face Paradigm)
1. Kötetlen interakció
2. „Fapofa” szakasz
3. „reguláció” Elemzés
Interakció minősége
A csecsmő kommunikációs
stratégiái
Hámori, 2017
Regulációs mintázatok 91

Videotechnika a kapcsolati folyamatok

megfigyelésében és a szülő-csecsemő
konzultációban

Stern (1971) Ikervizsgálat – Mark és Fred

Szülői projekciók – amivalencia – hasítás – interakció

 Stern, Cramer (1988) – Reprezentációs fókuszú

rövidterápia – megfigyelhető viselkedés, szülői múlt –
interakció - együttlét sémái”

 Cramer (1983) – „Interakciós tünetegyüttes” – a szülői

múlt sémái a kapcsolatban

Hámori, 2017 92

Videotechnika a kapcsolati folyamatok

megfigyelésében és a szülő-csecsemő
konzultációban

 Stern, Lebovici (1989) – Mikroanaltikus interjú – a

„kimerevített pillanat” – feltáró interjú

Brazelton – fejlődési vizsgálat a szülő jelenlétében

 Fraiberg (1980) Kiválasztott esemény – „szülői

fantáziák mélyítése”

 Popusek (1988) – interakciós helyzetek – „célzott

visszajelzés”
Hámori, 2017 93

31
 A videó – a tapasztalás új ablakai

A szülő, mint megfigyelő A konzulens mint megfigyelő

Mi az ami számára jelentős? Benyomások

Mi az, ami fölött elsiklik? Érzések
Mely területeken? Mit emelek ki?
Mindkettő esetében: miért? Miért?
Mit jelent mindez az ő számára? Hogyan értelmezem?

A gyerek, és a kapcsolat

A videó használata, mint sajátos

kapcsolati helyzet
Hámori, 2017 A videó – a 3. szem? 94

A videó alkalmazása a csecsemő-

csecsemő-szülő
kapcsolatdiagnosztika és konzultáció
gyakorlatában

 Az „egyetlen megfigyelés” problémája

 Az „intenzív pillanatok” érzelmi hatása – mélyebb
benyomás, szelektív érzékelés
 A saját koncepció, előfeltevés problémája – torzítás,
észre nem vevés
 A helyzet félreértelmezése – saját élményeim a látott
helyzettel kapcsolatban

Hámori, 2017 95

A videó alkalmazása a csecsemő-

csecsemő-szülő
kapcsolatdiagnosztika és konzultáció gyakorlatában
Gondos an meg kell választani a videó alkalmazásának
o Célját,
o Módját,
o A felvétel beépítését a konzultációs folyamatba,
o A felvétellel kapcsolatos etikai kérdéseket.

Minden döntés esetfüggő!!!

 Kamerázás célja mi?
 Ki kamerázzon?
 Milyen szituációban?
 Mire használjuk a felvételt és ezt hogyan építjük be a szerződésbe?
Visszajelzés módja mi?
A felvétel visszajátszása – és felhasználása a terápia tervezéséhez.

A videó alkalmazása a kapcsolatdiagnosztika és a

konzultáció gyakorlatában tanulási tapasztalatot
Hámori, 2017 96
igényel!

32
 Csecsemő-szülő kapcsolatdiagnosztika és konzultáció
Szakirányú továbbképzési szak
Pázmány Péter Katolikus Egyetem
A csecsemő- és kisgyermekkori regulációs zavarok diagnosztikája és
kezelése a kapcsolati szemléletben és gyakorlatban
A képzésről röviden:
o 4 féléves képzés, szakirányú diploma
o Pszichológusok, gyógypedagógusok, orvosok, védőnők, szociális
munkások számára.
Elméleti és gyakorlati kurzusok:
o Regulációs zavarok felismerése és kezelése csecsemőkorban
o Videó alkalmazása a megfigyelésben és a konzultációban:
gyakorlat 4 féléven keresztül
o Komplex kapcsolatdiagnosztika
Következő évfolyam
o Szülő-csecsemő konzultáció indul:
2018 szeptember
INFORMÁCIÓK ÉS JELENTKEZÉS:
https://btk.ppke.hu/oktatas/tovabbkepzesek/szakiranyu-tovabbkepzesek/csecsemo-szulo-
kapcsolatdiagnosztika-es-konzultacio
97
Hámori, 2017

CSECSEMŐKUTATÁS:
Felhívás szülőknek és szakembereknek
A csecsemőkori regulációs problémák
szűrőprogramja
FELHÍVÁS CSECSEMŐKUTATÁSBAN VALÓ RÉSZVÉTELRE
Fókuszban az elhúzódó, csillapíthatatlan sírás, valamint az alvás, a
táplálás és az együttműködés problémái
2-6 hónapos korban

Pázmány Péter Katolikus Egyetem,

Semmelweis Egyetem,
BHRG Alapítvány
Együttműködése
Részletesebben a programról itt
olvashat:
Hámori, 2017 szulocsecsemo.weebly.com 98

Olvasmányok

Borbély S., Jászberényi M., Kedl M. (1998): Szülők könyve – értelmileg sérült
kisgyermekek neveléséhez. Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest.

Borbély Sjoukje (2012): A szülők és mi. Szakmai és személyes összegzés a

korai intervenció alapvető kérdéseiről és kommunikációs dilemmáiról. Budapesti
Korai Fejlesztő Központ.

Farkas Mária (szerk) (2003): Korai fejlesztés. Fejlesztő Pedagógia, 2003/1.

Tematikus szám.

Hámori Eszter (2016): A korai kapcsolat zavarai. Pszichoanalízis, kötődéselmélet

és csecsemőkutatás a korai kapcsolati patológiák megértésében. Budapest: Oriold
és Társai.

Hámori E. (szerk.) (2017): "TEAM AROUND THE CHILD". Gyakorlati modellek és

tapasztalatok a kora gyermekkori intervenció és prevenció területéről. Humanitás
Szociális Alapítvány. Budapest, 2017. ISBN 978-963-12-8879-7.

Hédervári-Heller Éva (2008): A szülő-csecsemő konzultáció és terápia. A

viselkedésszabályozás zavarai csecsemő- és kisgyermekkorban. Animula, 2008.
99

33
Köszönöm a figyelmet !

100

34