Professional Documents
Culture Documents
A Testneveles
A Testneveles
A Testneveles
Kiss Ferencné
gyakorlatvezető
óvodapedagógus
Elméleti megalapozás
2
azoknak a szülőknek a száma, akik iskolai tanulmányaik alatt sportoltak és sikeresen zajlott
szocializációjuk a rendszeres testedzésre. A fizikailag aktív életvitel szokásrendszerének
kialakításában így fokozott felelősség hárul az óvodákra és a többi oktatási, nevelési
intézményre.
3
A TMT program az óvodai testnevelés hagyományos kereteire épül:
- testnevelés foglalkozások heti 1, nagycsoportban heti 2 alkalommal 30-45 perces
időtartamban
- tiszta mozgásidőt tekintve 10 perces mindennapos testnevelés foglalkozások naponta
kétszer tízórai előtt és délutáni alvás után.
A TMT program vázát a testnevelés foglalkozások képezik, melyekhez szervesen kapcsolódik
a mindennapos testnevelés mozgásanyaga. A mindennapos foglalkozásokat próbáltuk jó
terhelésű, változatos foglalkozásokká alakítani, szakítva a sablonos formákkal. A mindennapos
testnevelés foglalkozások szervesen kapcsolódnak az óvoda életéhez, a napirendhez, a kötetlen
és kötött foglalkozási formákhoz, illetve a játéktevékenységhez. A délutáni foglalkozások
általában rövidek, játékosak, illetve kötetlen formában zajlanak le.
Mozgás lehetősége a csoport szobában:
4
A rendszeres testnevelés és mindennapos testnevelés foglalkozások kiscsoportban november
1-től kezdődnek. A beszoktatási időben ismertessük meg a gyerekeket vonzó tornaszerekkel
és eszközökkel, egyszerű testnevelési játékokkal, adjunk lehetőséget a szabad
mozgásgyakorlásra. A középső- és a nagycsoportos gyerekek testnevelés foglalkozásait
szeptember elejétől szervezzük. A tervszerű munkával és a foglalkozások gazdaságos
szervezésével az óvodások többlettestneveléshez jutnak.
A TMT program alapjainak lerakása és kidolgozása másfél évtizedes múltra tekint vissza.
Természetesen a tartalma azóta folyamatosan korszerűsödik, az aktuális pedagógiai
elvárásoknak megfelelően. Ilyen igény volt az alternatív pedagógiák megjelenésével és a
pedagógiai közgondolkodás pluralizálódásával párhuzamosan a TMT program kidolgozása
vegyes összetételű gyermekcsoportra. (2. melléklet) Az alternatív pedagógiák hatására a 90-es
években a vegyes csoportos óvodai modell egyre elterjedtebbé vált. Magyarországon – kis
településeken, illetve nemzetiségi vidékeken – mindig voltak osztatlan óvodai csoportok. A
nyugati hatások fokozott érvényesülése következtében azonban számuk ugrásszerűen
megemelkedett. Ezekben az években magam is vegyes összetételű gyermekcsoport
gyakorlatvezető óvodapedagógusa lettem. Az életkor szempontjából a heterogén összetételű
csoportban az átlagos tárgyi felszereltség és személyi adottság mellett a gyermekek optimális
fizikai terhelése rendkívül bonyolult feladat. Az óvodások egészséges testi és lelki fejlődése
szempontjából alapvetőnek tartottuk, hogy ne kerüljenek testkulturális szempontból hátrányos
helyzetbe azért, mert a testnevelés foglalkozások megszervezése vegyes csoportban
nehézségekbe ütközik. Az osztatlan óvodai csoportokban ugyanis gyorsabb ütemű a
gyermekek szociális fejlődése,a nagyobb gyermekek által nyújtott minta serkenti a fiatalabbak
fejlődését, de negatív hatásai is lehetnek, melyek elkerülése komoly pedagógiai
felkészültséget kíván. A TMT program vegyes csoportra történő adaptálásánál
kolléganőmmel a következőkre szempontokat vettük figyelembe:
- a fejlettebb gyermekek nivellálódásának megakadályozását,
- a fejlettebb gyermekek mozgástanulásának és motoros képességeinek fejlesztését oly
módon, hogy elkerüljük alulterhelésüket,
- az egyéni fejlődési ütemek betartását.
5
Mivel a vegyes csoportban a kiscsoportosok csak november 1-től kapcsolódnak be a
szervezett testnevelés foglalkozásokba heti 1 alkalommal,ezért fontosnak tartottuk az őszi
időszakban a mindennapos foglalkozásokba a kicsik fokozatos bevonását. Így novemberben
könnyen alkalmazkodtak a kötöttebb testneveléshez és a nagyobb gyermekekkel történő
közös testgyakorláshoz. Nagycsoportosoknak a heti 2 testnevelés foglalkozás továbbra is
kötelező volt, ebbe bekapcsolódhattak a középső csoportos óvodások is.
Fontosnak tartottuk a TMT program hatékonyságának vizsgálatát, ezért motoros próbák
segítségével követéses vizsgálatot folytattunk a gyermekek mozgásfejlődésének követésére. A
vizsgálatban azonos és vegyes életkorú óvodai csoportok is részt vettek. Kutatási
tapasztalataink elősegítették az óvodai testnevelésben felmerült gondok és problémák
felszínre kerülését, továbbá az előrelépés lehetőségeinek megfogalmazását az óvodai
testnevelés területén.
Megállapításaink a következők voltak:
- Az óvodás gyermek a rendszeres testedzésre igen intenzív motoros fejlődéssel reagál,
koordinatív szempontból nem terhelhető túl, fizikai aktivitása a napi szervezett
testgyakorlások hatására egyre fokozódik.
- A hagyományos óvodai testnevelés alulterheli a gyerekeket, az életkornak megfelelő
kondicionális és koordinatív terhelés csak a testnevelés, mindennapos testnevelés
foglalkozások tartalmi és formai megújításával érhető el (a korszerűsítés egyik lehetséges
változata a TMT program)
- Vegyes csoportokban a különböző életkorú és nemű gyermekek differenciált
mozgásfejlesztését és megfelelő fizikai terhelését mindig biztosítani kell, amihez az
átlagosnál jobb személyi és tárgyi feltételek szükségesek
- Az értelmi és a testi fejlettségbeli különbségek miatt fontosnak tartjuk a nagycsoportos
korú gyermekek külön foglalkoztatását is (erre az óvoda vegyes csoportjainak
összehangolt közös munkája kínál jó lehetőségeket)
6
sportolás sikere nagymértékben a gyermekkori tapasztalatok függvénye. A népesség 14-17
százaléka aktív fizikailag, nemzetközi összehasonlításban ez az arány nagyon alacsony. A
rendszeres testedzés sikerét több tényező befolyásolja. A sportolás nemcsak belátás és
elhatározás kérdése, hanem a megfelelő előképzettségé is. Elsősorban az intézményes
testnevelés színvonala határozza meg az egyén mozgásbázisát és motoros képességeinek
állapotát. A felnőttkori sportolás sikere, vagy kudarca tehát nagymértékben a gyermekkori
tapasztalatoktól függ.
A TMT program továbbfejlesztett változata az óvodai testnevelésben rejlő egyéb
lehetőségekre épít és célja az életen át tartó sportolás megalapozása. A szervezett keretek
között folyó testnevelés-mindennapos testnevelés foglalkozásokon a rekreációs sportági
alapok tudatos kibővítését tartjuk szem előtt, hiszen az óvodáskor a rekreációs sportági alapok
elsajátításának időszaka is. A ciklikus szerkezetű gyaloglás, futás, úszás, rollerozás,
kerékpározás, görkorcsolyázás, korcsolyázás, stb. kiemelt jelentőségű mozgásanyag a life-
time sport szempontjából. Gyermekkorban a mozgástanulás sikere a ciklikus
testgyakorlatoknál garantált. A felsorolt mozgásformáknak csak egy része gyakoroltatható a
testnevelés-mindennapos testnevelés időkeretei között, ezért az óvodai napirenden túllépve a
mozgásgyakorlás további, elsősorban alkalmi lehetőségeit is igyekszünk kihasználni. Így
iktatható be például a lovaglás is.
7
A városi „Ovis olimpián” több éve részt vesznek nagycsoportosaink. Ebben az évben
elhatároztuk, hogy hagyományteremtő jelleggel május 14-én megszervezzük az óvoda
sportnapját, további lehetőséget nyújtva gyermekek, óvodapedagógusok és szülők közös
mozgásos együttlétére. A sportnap programja a következő:
Közös bemelegítés futással, gimnasztikai gyakorlatokkal.
Akadálypályája kiscsoportos óvodásoknak:
Kúszások, egyensúlygyakorlatok, szökdelések, futások kombinációi.
Ötpróba verseny középső és nagycsoportos óvodásoknak:
1. állomás: akadálypálya egyensúlyozó járásgyakorlatokkal, akadályok átlépésével,
kúszások kombinációival, szökdelésekkel és futásfeladatokkal.
2. állomás: 30 m-es futóverseny.
3. állomás: váltóverseny rollerrel.
4. állomás: „ovis foci” vegyes csapatokkal.
5. állomás: kislabda hajítás távolba.
Kötetlen mozgásos játék közösen a felnőttekkel.
8
9