TÜPOSZ

Kiadói-, Reklám- és Szolgáltató Betéti Társaság

1038 Budapest, Gőtés köz 3.
e-mail: kromeri@t-online.hu
Tel: 06 20 227 03 44
Adószám: 28681867-1-41

Heti közéleti folyamatelemzés (2020. október 1.)

TÁRSADALOM- ÉS GAZDASÁGELMÉLET

Bogár László szerint az, hogy ma olyan világban élünk, ahol az ember szétroncsolja
létezésének külső és belső természetét, azért lehetséges, mert az univerzális
„világszabadság” értelmezése ma az, hogy a szabad individuum azt csinál, amit akar. Az
ilyen „szabadság” alkalmas lehet az egész emberi létezés kollektív öngyilkosságának
kiprovokálására. A szakrális társadalmak hierarchiájának bármelyik szintjén otthonosan
berendezkedhetett bárki, és építhette ott szeretetközösségeinek gazdag hálózatát. E
társadalmakban a sikeres működés egyetlen feltétele, hogy az alacsonyabb szellemi
hierarchikus szinten élők alázattal tekintsenek azokra, akik magasabb szellemi szinten
állnak, ez utóbbiak viszont megértő szeretettel gondoskodjanak róluk. Ám a deszakrális
hálózatok által megszervezett, „csinált” forradalmak, köztük a francia forradalom
szétroncsolják a szellemi hierarchiát, és a minden lelki, erkölcsi és szellemi
energiájától megfosztott embernek látszó söpredéket hamis öntudattal feltöltve ezt az
„egyenlőséget” a lét alatti lét szellemi szintjén teremtik meg. (MH 29)

Bogár László szerint egyre több az olyan mérgező fogalom, amely esélyt sem ad az
őszinte és szabad vélemény kifejtésére. Ezekbe a fogalmakba már eleve bele van kódolva
az állásfoglalás, így aki óvatlanul belép abba a diskurzustérbe, ahol e fogalmak használatát
„természetesnek” tételezik fel, eleve vert helyzetbe kerül. Ilyen fogalmak a feminizmus, a
homofóbia, a populizmus, a rasszizmus, amelyek eleve a megbélyegzés eszközeként
jöttek létre. Ám ha a globális média ma ilyen fogalmakkal van tele, akkor mi is volna a
valóságos jelentés-tartalma a sajtószabadságnak? Bármi (és bárki) a világon csak akkor
létezik, ha a média létezni engedi, vagy kifejezetten akarja, hogy létezzen. A média
ugyanis nem a valóságot mutatja be, hanem egy történetet mesél el a valóságról. Ha a világ
folyamatait egyre inkább azok a „láthatatlan” erők határozzák meg, amelyek az egész
létezést a pusztító, minden emberi harmóniát kigúnyoló, a hagyományos
önazonosságokat megvető, azokat szétroncsolni igyekvő törekvések „szabadságát”
tekinti a sajtószabadság mércéjének, akkor vajon minek is lássuk ezt a sajtószabadságot?
Nem kellene-e a legmagasabb szintű elismerésnek tekinteni azt, hogy az utolsó helyek
egyikét „nyertük” el ebben a káosz- és anarchiagerjesztés képességét mérő versenyben?

A hagyományos értékekre, józanságra, megértésre, együttérzésre, együttműködésre,

egyensúlyra, harmóniára épülő létértelmezési logika azért képezhette eddig is gúny,
megvetés és megbélyegzés tárgyát, mert hagytuk. Szerencsére most már legalább addig
eljutottunk, hogy e pusztító energiák korlátlan globális uralma nem zavartalan. Szívós
munkával és kitartással építgetjük azokat a hálózatainkat, amelyek segítségével talán
lassíthatjuk a rombolást, szembe szegülhetünk ezzel a globális terrorral, és így fékezhetjük
a korlátlan pusztítás „szabadságát”. (preshaz.eu)
Szánthó Miklós szerint az igen különféle tartalmakkal bíró „jogállamiság” kategóriát
szakmainak, objektívnek és főleg neutrálisnak tetsző pongyolába csomagolnak, majd ezt
mint „mindenki által” osztott, de valójában balliberális motívumokkal bíró mércét
kérik számon olyanokon, akik nem feltétlenül a demokrácia multikulturalizmussal,
szexuális szabadossággal, nemi eltévelyedésekkel és halálkultúrával felturbózott
verzióját szeretnék választani. Ez a kulturális imperializmus nem kellően liberális
hangokat jogilag marginalizálja és bünteti, politikailag pedig kirekeszti.
(magyarnemzet.hu)

Fricz Tamás szerint amiért a hidegháború idején vonzódtunk a Nyugathoz, annak számos
lényeges eleme a semmibe veszett, s szinte az ellenkezőjébe fordult. A mai globalista
liberalizmus kifordult önmagából, az emberi és állampolgári jogok védelme helyett az
etnikai, szexuális, vallási és minden egyéb kisebbség elsőbbségét hirdeti a többségi
társadalom felett. Nem tűri el, ha a többségi elv alapján azok vannak a hatalomban, akik
nem fogadják el az ő víziójukat a transznacionális, szép új világról. A jogállamból leépíti
az államot, és csak az egyéni jog marad. Amikor Orbán Viktor az illiberális demokrácia
fogalmát használja, akkor a mai, totalitárius liberalizmus nélküli demokráciára gondol,
vagyis a demokráciát megvető liberalizmust utasítja el. (magyarnemzet.hu)

Megadja Gábor Göbbels hitvallását idézi, amely szerint „a nemzetiszocialista azért

antiszemita, mert szocialista. Megadja szerint a radikális baloldaliság történetében
búvópatakként van jelen az antiszemitizmus. Számos Marx-idézetet is hoz, ilyeneket: Mi a
zsidóság világi alapja? A gyakorlati szükséglet, a haszonlesés. Mi a zsidóság világi
kultusza? A kufárkodás. Mi a világi istene? A pénz. „A pénz-zsidó korunk egyetemes
antiszociális eleme lett”. „A zsidók jó üzletet csináltak a hódítással”. „Az egész sajtó élén
csak zsidók állnak”. „Ausztriában egy teljes millió zsidó él, aki csak kufárkodásból él, ami
azt jelenti, harminc emberre jut egy vérszívó”. Meadja szerint ezen csak az lepődik meg,
aki elhitte azt a blöfföt, hogy a radikális baloldaliság egyik legjelentősebb történeti
megnyilvánulása - a nemzetiszocializmus - „jobboldali” volt. Pedig elég egyértelmű
maguknak a nemzetiszocialista vezetőknek a megnyilatkozásaiból is, milyen irányzatot
képviseltek.

Hitler önmagát proletárnak tekintette, a német forradalmat a francia forradalom

pontos megfelelőjének tartotta, mozgalmát pedig egyszerre a marxizmus
meghódítójának és végrehajtójának - vagyis ama „lényegi és igaz” részének, annak
„zsidó-talmudista dogmái” nélkül. Ahogy fogalmazott az Asztali beszélgetésekben, „több
az, ami összeköt, mint ami elválaszt minket a bolsevizmustól… mindenekelőtt a valódi
forradalmi mentalitás. Ennek mindig tudatában voltam, és azt a parancsot adtam, hogy a
korábbi kommunistákat azonnal be kell fogadni a pártba”. Joseph Bürckel, az
Anschlussért felelős Reichskommissar kezet is nyújtott minden politikai erő felé az
Anschluss után, beleértve a kommunistákat is, kivéve a nemzetiszocialisták ottani
tényleges ellenségeinek, a legitimistáknak. (origo.hu)

1920 szeptemberében a prágai német egyetem orvosi fakultásán behozták a külföldi

honos hallgatókra a numerus clausust. Ez az intézkedés elsősorban a magyar hallgatók
ellen irányul, még abban az esetben is, ha azok a csehországi illetőséget meg is szerezték.
(magyarnemzet.hu)
EGÉSZSÉG, NYUGDÍJ, OKTATÁS, KULTÚRA

Szeptemberben kifejezetten gyorsan terjedt a koronavírus-járvány Magyarországon,

azonban a kórházban ápoltak számának növekedési trendje nem teljesen tükrözi vissza a
betegség terjedésének ütemét és azt, hogy a vírus gyorsan terjed immár az idősek
körében is. Azt, hogy talán nem kerülnek elegen kórházba azon betegek közül (vagy
csak későn), akiknek szükségük lenne rá, jelzi, hogy az összes kórházi ápoltra jutó napi
halálozás és az összes lélegeztetettre jutó napi halálozás a hónap második felében
jelentősen megemelkedett. Sok a bizonytalanság, miután a regisztrált új esetek és aktív
esetek száma is kérdéses, ezért fontos lenne jelentősen emelni a tesztkapacitásokat.
(portfolio.hu)

Orbán Viktor szerint a koronavírus-járványnak a felszálló ágában vagyunk, az

egészségügyre és az oktatásra is nagy nyomás nehezedik az eljövendő hónapokban is.
(index.hu) Müller Cecília tiszti főorvos szerint abból a szempontból kedvezőtlenek az
adatok, az összes pozitív esetszámhoz képest a kórházban ápoltak száma növekszik. A
koronavírus reprodukciós rátája viszont a néhány hete becsült 2,5-3-as szintről 1 közelébe
csökkent. Ez a járvány lassulását jelzi, 10. napja alulról közelíti az ezret az új fertőzések
száma. – A napi új esetszámokból semmilyen következtetést nem szabad levonni. Az
adatok ugyanis már nem a vírus terjedését tükrözik, hanem azt mutatják be, hogy
Magyarország a tesztkapacitások 100%-os kihasználása mellett hány esetet tud naponta
detektálni. (portfolio.hu)

A Tárki felmérése szerint 15 év alatt majdnem megfeleződött a rendszeres olvasók

száma: 2020-ban a felnőtt magyar lakosság 13 százaléka vesz kezébe legalább hetente
könyvet, míg 2005-ben ez az arány 25 százalék volt. 2020-ban a magyarországi felnőtt
népesség 58%-a soha vagy szinte soha nem vásárol könyvet. A lakosság negyede évente
néhány alkalommal, 9 százalék legalább félévente, 7 százalék legalább negyedévente 1
százalék legalább havi rendszerességgel vásárol könyvet. (444.hu)

Boros Attila zenetörténész szerint nem igaz, de jól van kitalálva, hogy Bartók Béla
1940-ben emigrált Amerikába. A politikailag korrekt „haladó” értelmiségi azt is tudni véli,
hogy Bartók a Horthy-fasizmus elől kényszerült menekülni. Ez manapság sokat
emlegetett ’fake news’ klasszikus esete, ami évtizedekre meghatározta a
közgondolkodást. 1940 októberében Bartók feleségével, Pásztory Ditta
zongoraművésznővel koncertkörútra utazott Észak-Amerikába, abban a reményben,
hogy egy év múlva visszajön. A háború kiteljesedésével, Amerika hadba lépésével a
visszaút lehetetlenné vált. 1945-ben, Bartók halála évében az itthoni
véleményformálóknak fontos volt emigránsként és „haladó” művészként megformálni
Bartók személyiségét. Az emigrációról szóló hazugságot terjesztették az újságok,
bekerült az iskolai tankönyvekbe, ezt emelték ki a Bartókról szóló életrajzokban, ezt vette
át a külföldi szakirodalom, és ez él a köztudatban a mai napig. A zeneszerző Béla fia
később hiába cáfolt szóban és írásban is, erre már senki nem figyelt oda.

Ifj. Bartók Béla szerint „az az állandóan terjesztett legenda, mely szerint apám 1940-ben
emigrált, nem felel meg a valóságnak. Hiszen akkor úgy tervezte, hogy csak egy évre
utazik ki, mindenét itthon hagyta, és egyre ritkuló amerikai leveleiben állandóan kitért
hazatérési szándékára, illetve annak nehézségeire.” Az „emigráló” Bartók házaspár 1940.
október 10-én utazott el. 1941. február 12.: „Annyira búsulunk, hogy egyelőre még nem
utazhatunk haza, bár az előkészületeket … megindítottuk már”. 1941. február 19.:
„Hogyan lesz a jövő? Mikor gondolhatunk visszamenetelre…?” 1941. szeptember 5.:
„nagyon is tartok attól, hogy jövő nyáron – és kitudja még meddig – nem lehet
visszautazni.” 1941. december 15. „ha csak mód van rá, haza kellene utaznom. Az utolsó
lehetőség az volna, hogy a konzuli tisztviselőkkel együtt térnénk haza. Attól tartok, hogyha
kitudja hány esztendeig kellene itt maradnunk, az számunkra katasztrofális lehetne.”
(magyarnemzet.hu)

Tallián Tibor Bartók-kutató is idéz Bartók írásaiból. „Legszívesebben teljesen hátat

fordítanék Európának. De hová menjek?” (1938). 1940-ben pedig: „számolni kell azzal,
hogy rövidesen tűrhetetlen lesz … meg szeretném tudni, milyen lehetőségek volnának az
U.S.A.-ban való elhelyezkedésre”. És az elindulás előtt: „Ez az utazás voltaképp ugrás a
bizonytalanságba a biztos elviselhetetlenségből”. (Nv 28)

Lajos Tamás, a Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi

tagja szerint az egyetemen már folyik az oktatás, csak egy hangos kisebbség generálja a
vitákat. A hallgatók több mint 90 százaléka beiratkozott és aktiválta a félévét, az oktatók
jelentős része folytatja a munkát. Az oktatás három-négy helyen folyik. Az alapítványnak
nem dolga, hogy beleszóljon az oktatás kérdéseibe, az a feladata, hogy minél jobb
körülményeket biztosítson a munkához. (index.hu)

Rákay Philip szerint nem a diákok érdekeiről vagy az egyetemi autonómiáról van itt szó,
hanem örökre bebetonozottnak remélt katedrákról és stratégiai fontosságú
véleményvezéri szerepkörökről. Most még csak kicsiben, a Vas utcában zajlik az instant
polgárháború főpróbája, de látva, mit művel ugyanez az újbalos politikai konglomerátum
Amerikában, nem lehetnek kétségeink, miről álmodoznak. Teljes nonszensz, hogy
harminc évvel a rendszerváltoztatás után a Színház- és Filmművészeti Egyetemen vagy a
filmvilágban nem történt rendszerváltoztatás. Az SZFE-t évtizedek óta markában tartó
csapat úgy gondolkodik magáról, mintha világ életükben a függetlenséget, az objektivitást
és szakmaiságot képviselték volna. Rendszereken átívelve az ő kezükben volt a
művészképzés, a filmvilág, a színházak, ők nevelték ki saját kritikusaikat,
ideológusaikat. Évtizedeken át kizárólag ők jutottak lehetőséghez, így aztán volt idejük
arra, hogy maguknak és beteg világképüknek piedesztált ácsoljanak, majd saját vélt
zsenialitásukat kanonizálják, s mára ott tartunk, hogy mindezt – a liberális nyitottság és
másként gondolkodás égisze alatt – diktátumszerűen kötelezővé is tennék.

Máté Gábor nem is érti mit jelent, ha valaki nemzeti, keresztény értékrend alapján áll a
kultúrához. „Hát ez mit jelent?” – tette fel a kérdést, „Csak nem ragasztott műbajuszt és
kacagányt?” Őszintén az látszott rajta: fel sem merül benne, hogy esetleg létezhet olyan
színház, ahonnan a néző azzal a jó érzéssel jön ki egy magyar irodalmat, történelmet
feldolgozó előadásról, hogy büszke arra, hogy ebbe az országba született. Büszke az
előtte itt járt nemzedékekre, a múltjára, vagy épp siratja hazája sorscsapásait, s ez
megerősít benne egy egészséges patrióta identitást. Műbajusz és kacagány... S ez az ember
taníthat egy állami egyetemen, s vezetheti hosszú ideje a Katona József Színházat. Ők
abban érdekeltek, hogy deszakralizáljanak, profanizáljanak mindent, ami egy patrióta
ember számára fontos.
Alföldi Róbert a Nemzeti Színház főigazgatójaként rendezett egy János vitéz előadást.
Mindannak, amiről Petőfi írt a magyar irodalom egyik legszebb szerelmes és hazafias
költeményében, annak az ellenkezője elevenedett meg a színpadon. Iluska egy koszos
metróaluljáróban strichelt prostituáltként, János vitéz pedig a katonatársára kacsintgatott
homoerotikusan egy franciaágy tövében. Egészen megdöbbentő volt. A magát haladónak,
modernnek és rendkívül felvilágosultnak aposztrofáló balliberális elit ájultan tapsolt a
produkciónak. Aztán Vidnyánszky is rendezett egy János vitézt. Óriási volt a kontraszt.
Modern darab volt, klasszikus elemekkel. Volt, amikor az ember nevetett, volt, amikor a
lelke az egekben járt, mert a hazáról, a szerelemről, az emberben lakó isteni és ördögi
harcáról is olyan gyönyörűséggel tudott beszélni az előadás. Azt a fajta, arisztotelészi
értelemben vett katarzist, lelki tisztítótüzet nyújtotta, amiről a legmagasabb rendű
művészetnek szólnia kellene. Ez a különbség.

Egy olyan egyetemen, amely évi kétmilliárd adóforintból él, a harmadik kétharmaddal
rendelkező kormány azt nem tudta elérni az elmúlt tíz évben, hogy legalább egyetlen
meghatározó ember bekerüljön a vezetésbe, aki más értékrendet képvisel. Ennyit az
orbáni önkényről. Vidnyánszkytól, egy olyan embertől féltik a fiatalságot és a művészet-
fogyasztó közönséget, aki Európa-szerte jegyzett rendező, s az egyik legtehetségesebb
direktora és korszakos zsenije a mai magyar és európai színházi világnak? A lehetőséget
sem adták meg neki arra, hogy elmondhassa, milyen irányba is szeretné fejleszteni az
egyetemi művész-képzést. A kulturális véleménydiktatúrát irányítani komoly erőt jelent.
Sokkal mélyrehatóbb és erősebb hatalom ez, mint egy kormányzaté. Ezért nem akarják
elengedni. (mandiner.hu)

Novák Emil filmrendező lesz a Színház- és Filmművészeti Egyetem általános

rektorhelyettese, Zalán János színész, producer pedig oktatási rektorhelyettesként
dolgozik csütörtöktől - jelentette be Vidnyánszky Attila. Szarka Gábor új kancellárt a
hallgatók nem engedték be az egyetemre. Szarka a közszolgálati egyetem campusának
igazgatója volt, ingatlanfejlesztéssel foglalkozott, ő a megfelelő ember az új campus
megépítésére. Mindent el fognak követni, hogy normalizálódjon a helyzet, ha nem megy az
egyetemen, akkor más helyszínen indítják be az oktatást, azonban reménykedik abban,
hogy az elkövetkező napokban sikerül az álláspontokat közelíteni. Nem küldtek el senkit,
arra kérik a tanárokat, hogy folytassák a munkát. (magyarhirlap.hu)

A Zdenék Bakala cseh milliárdos érdekeltségébe tartozó Economia, az egyik legnagyobb

cseh kiadóvállalat szándéknyilatkozatot tett, hogy 200 ezer euró adománnyal támogatja a
felmondott indexesek által alapított Telex.hu elindítását. (MN 23) A hvg.hu fizetős online
melléklete egy év alatt 20 ezer előfizetőt gyűjtött, ami Tamás Ervin szerint jelzi, hogy a
fogyasztó kezdi elfogadni: a világhálón kapott minőségért előbb-utóbb a zsebébe kell
nyúlnia. Tamás szerint lassacskán a legelkötelezettebb olvasók is követik a szekértábor-
logikát, idegesek lesznek a tárgyilagosságtól, mert csak a szeretet-utálat koordináta-
rendszerében mozognak otthonosan. (Nv 26)

Balog Zoltán a dunamelléki egyházkerületben a püspöki tisztség várományosaként indul,

ő kapta a jelölések kétharmadát. (VG 24)

CSALÁD, MUNKA, SZOCIÁLIS ÜGYEK, KÖZBIZTONSÁG

Matolcsy György szerint a 2010-től elindult családpolitikai program még nem ért célba,
nagyjából az út harmadánál járunk. A nemzetstratégiai fordulat már végbement, de
véghez kell vinni a népesedési fordulatot is: a magyarság évente 110 ezer gyermek
születésével válik hosszú távon fenntarthatóvá, ehhez minden évben 2 ezerrel kellene nőnie
az újszülöttek számának. A siker öt fő eszközzel érhető el: 1. a gyermekvállaláshoz
többlet jövedelem és biztonságos, többnyire részmunkaidős kereseti lehetőség járul, 2. a
családi teret bővítő otthonteremtési lehetőségek, 3. hozzáférhető gyermekintézmények a
bölcsődétől az óvodáig, a kisiskolától a felső tagozatig, 4. sűrű és segítő kapcsolati hálók,
5. a gyermekvállalás kifejezetten divat, társadalmi és anyagi elismerést hoz.

Össze kell kapcsolni a demográfiai programot az otthonteremtéssel, a közlekedési

infrastruktúrafejlesztésekkel, a munkaerőpiaci szabályozással, az adórendszerrel, valamint
a nyugdíjrendszerrel. Az otthonteremtést úgy célzottabbá tenni, hogy a nagycsaládok
nagyobb méretű otthonban lakhassanak a mai 60-70 négyzetméter helyett. A használaton
kívüli állami és önkormányzati földek parcellázására, az új közművek építésére és
közlekedési fejlesztésekre van szükség, egy ilyen otthonteremtési programot jegybanki
hitelkeret is támogathat. A nyugdíjrendszert is célozni érdemes a gyermekvállalás
elismerésére. (portfolio.hu)

Novák Katalin szerint míg Nyugat-Európában sokan arra rendezkedtek be, hogy
bérlakásban éljenek, a magyaroknak fontos a saját tulajdonú otthon. A kormány nem
megváltoztatni szeretné az embereket, hanem, segítik őket az otthon megszerzésében. A
mai bizonytalan helyzetben fontos, hogy a családok ne kerüljenek olyan helyzetbe, hogy
hosszú távon csak bérleti díjat fizetnek, és nem egy saját otthon törlesztőrészletét. Azt
szeretnék, hogy akik ma albérletben élnek, megkapják a lehetőséget, hogy saját tulajdonú
otthonhoz jussanak, amit a gyerekeik megörökölhetnek. Ez biztosítékot is jelent, hogy nem
kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe, ha romlik az anyagi helyzetük. (magyarnemzet.hu)

A CitizenGO petícióját a Labrisz Leszbikus Egyesület Meseország mindenkié című,

homoszexuális propagandát tartalmazó mesekönyvének hazai terjesztése ellen egy nap
alatt 17 ezren írták alá. (magyarnemzet.hu) Schittl-Zaymus Eszter kampányigazgató
szerint a magyarok – gondoljanak bármit is az LMBTQ-kérdésekről – egyetértenek
abban, hogy a gyerekek felé nem szabad különböző szexuális ideológiákat közvetíteni,
és ezzel a gondolkodásukat megzavarni. A gyerekeknek joguk van a gyerekkorhoz, még
nem kell megismerniük egyes felnőttek különféle természetellenes szexuális szokásait. Ha
ezt most a magyar társadalom szó nélkül hagyja, és továbbra is elérhető lesz a
Meseország mindenkié című könyv a boltokban, akkor jönni fog a többi is. Ha hagyjuk,
hogy ezt a könyvet árusítsák, az olyan, mintha hagynánk, hogy 18-as karikás filmeket
áruljanak gyerekboltokban mindenféle figyelmeztető jelzés nélkül. (mandiner.hu) Pilhál
Tamás nem érti, miért nem hoz az Országgyűlés jogszabályt a kisgyermekek erkölcsi
fejlődését megzavaró, elméjét megmételyező genderpropaganda ellen? Miért nem
kötelezik legalább arra az ilyen szennyművek terjesztőit, hogy 18-as karikát tegyenek a
könyvre, s ne árulhassák azt gyermekeknek szánt termékek közelében? (pestisracok.hu)

A kanadai „Egy bolygó, egy gyerek” kampány plakátjai szerint úgy mentheted meg a
Földet, ha nem vállalsz gyerekeket. Nyugat-Európában is számos kampány hirdeti, hogy
a klímaváltozás oka elsősorban a túlnépesedés, amit csak a populáció csökkentésével lehet
megállítani. Szerintük azok a nők, akik gyereket vállalnak, nagyot vétenek a környezet
ellen, mivel a gyermekvállalásnak hatalmas ökológiai lábnyoma van. (MN 29)

Czopf Áron ismerteti David Engels ókortörténész könyvét, amelyben sorra vesz
huszonnégy konkrét teendőt, amivel megmenthetjük Európát. A nyugat-európai államokat
már lehetetlen reform útján megmenteni, ezért mondj le az államról. Ehelyett fogj hozzá
egy olyan új civil társadalom kiépítéséhez, amely magabiztosan képviselheti a
hagyományos értékeket a 21. században, vagyis építsd a saját hálózatodat, amely képes
versenyezni a más értékrendet képviselő hálózatokkal. Hagyd el a nagyvárost, és költözz
olyan helyre, ahol a gyermekeid zavartalanul játszhatnak az utcán, és ahol a helyi közösség
ereje teremt biztonságot. Invesztálj a lokális gazdaságba, és tarts közvetlen kapcsolatot a
helyi termelőkkel. Vásárolj európai módon – ne azt vedd meg, ami olcsó, hanem azt, amit
érdemes megvenni, mert tudhatod, hogy jó helyre kerül a pénzed, és mert van okod
megbízni az adott cégben.

Azt tartsd szem előtt, hogy a tetteid hogyan hatnak ki a gyerekeid és az unokáid sorsára.
Vegyél részt a természeti környezeted gondozásában. Vedd körül magadat szép
dolgokkal, és rakd rendbe a saját környezetedet. Küzdj a hagyományos nemi szerepek
társadalmi elismertségéért, és ne téveszd össze az egyenjogúságot az egyformasággal.
Alapíts családot, és köteleződj el egy életre – ma ez a legnagyobb lázadás, legalább
akkora, mint a ’68-asoknak a szabad szerelem volt. Neveld fel a gyermekeidet egészséges
környezetben, ide értve a pozitív kulturális mintákat is. Légy lelkiismeretes a
kötelességeid teljesítésében. Ne hódolj be a politikailag korrekt nyelvezetnek, hanem bánj
tudatosan a fogalmakkal, és mérlegeld a szavak jelentését. Legyen hited – a
kereszténységet tedd személyes üggyé az életedben. Olvass, a lelki-szellemi igényeid szem
előtt tartásával. (MH 25)

A gazdaságvédelmi intézkedéseknek köszönhetően a júniusi mélypont után szeptemberre

53 ezerrel csökkent az álláskeresők száma. Szeptemberben 323 ezren regisztráltatták
magukat álláskeresőként, ami az egy évvel ezelőttihez képest 80 ezerrel több
munkanélkülit jelent, augusztushoz képest viszont 21 ezer fővel kevesebbet. (Nv 26) –
Balatoni András, az MNB elemzési igazgatója szerint a magyar vállalatok az első hullám
idején igyekeztek megtartani a munkaerőt, főképp a részmunkaidős foglakoztatás
növelésével, a ledolgozott munkaórák csökkentésével, illetve a fizetés nélküli
szabadsággal. A vírus második hulláma miatt várható gyengébb hazai fogyasztáshoz
viszont már kénytelenek lesznek elbocsátásokkal alkalmazkodni. Az év végén
összességében 110-160 ezer fővel kevesebben dolgoznak majd a versenyszférában, mint
2020 elején. A munkanélküliségi ráta rövid távon meghaladhatja az öt százalékot. 2022
második felére érjük el a négyszázalékos munkanélküliséget. (Nv 25) Az MNB szerint a
munkapiacon a második hullám kifutásáig a fókuszt ismét a munkahelyek védelmére kell
helyezni. Az első hullám során már sikerrel alkalmazott bértámogatások kibővítésére
újból szükség lehet, miközben a munkahelyvédelmi akcióterv adókedvezményeinek
célzott növelését is érdemes megkezdeni. Az aktív munkapiaci politikák további
erősítésével javítani kell a munkaerő képzettségét, hogy a foglalkoztatottak már
versenyképesebb vállalatoknál helyezkedhessenek el. (portfolio.hu)

A Párbeszéd szerint az általános alapjövedelem bevezetéséhez nem kell mást tenni, csak
„leállítani a pazarló és felesleges állami nagyberuházásokat”, „megszüntetni az Orbán-
oligarchákat hizlaló túlárazást”, ezek mellett pedig „eltörölni az értelmetlen működési
kiadásokat és a sport adókedvezményét”. A párt tavalyi parlamenti javaslatából azonban
kiderül, hogy a szükséges fedezet csak kreatív adóemelésekkel és megszorításokkal lehet
biztosítani. A Párbeszéd tavalyi indítványa jelentős összeget, 225 milliárd forintot szedett
volna be ebből a karbonadóból, ami áremelkedést hozna az üzemanyagoknál,
drágíthatná a tömegközlekedést és az áruszállítást – ezzel együtt az élelmiszereket – és
emelhetné a rezsiárakat. A közepes és a nagyvállalatokra a mai egységes kilencszázalékos
kulcsot emelve a társasági adóból 480 milliárd forint többletet várnának.

Visszaállítanák a többkulcsos szja-rendszert, és hozzányúlnának a

gyermekkedvezményekhez is. A társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében 215
milliárdot különadót vetnének ki az oligarchákra, az offshore-ozással foglalkozókra, a
nagybirtokosokra és a milliárdosokra. Ehhez azonban világosan meg kellene határozni,
pontosan kinek is kellene ezt megfizetnie. Az alapjövedelem kritikusai szerint az ötlet nem
más, mint szavazatvásárló választási ígéret, amely visszaveti a munkavállalási és az
adófizetési kedvet, miközben a fenntartása rendkívül költséges. Tállai András szerint
Karácsony javaslata egy-két év alatt államcsődközeli helyzetet idézhetne elő. (MN 23)

Szolomayer Balázs, az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint az alapjövedelem

buktatója, hogy nem ösztönöz munkára. Ezen felül pedig növeli a feketegazdaság, a be
nem jelentett munkaviszonnyal rendelkezők számát, és a költségvetési egyensúly
megbomlásához vezetne. A 444-nél működő Qubit nevű blog számításai szerint ahhoz,
hogy egy havonta 83 ezer forintos alapjövedelmet ki tudjon fizetni mindenkinek a magyar
költségvetés, nyolcvan százalékkal több bevételre lenne szüksége, ami „elképesztő
mértékű adóemelést jelentene”. A Párbeszéd gazdasági szakértője, Büttl Ferenc be is
vallotta, hogy a személyi jövedelemadó drasztikus növelésén túl a vagyonadó és az
ingatlanadó kivetése is indokolt lenne. Az OECD 2017-ben arra jutott, hogy a jövedelmi
egyenlőtlenségek növekedése, a robotok térnyerése és a technológiai munkanélküliség
olyan problémák, amelyek maguktól nem fognak megoldódni, a gazdaságpolitikának
valamit tennie kell. Az alapjövedelem célzott szociális segítséget nyújtó és olcsóbb
verziója azonban működhet. (MH 29)

Domokos László ÁSZ-elnök az alapjövedelem koncepcióját színtiszta demagógiának

nevezte, amelyet rendszerint az ötletgazdák minősítenek populistának. A válsághelyzet
alatt számolni kell a fogyasztás visszaesésével, ami leginkább úgy kerülhető el, ha nő a
munkavállalók, a családok jövedelme. Nem lehet reális elvárás ugyanakkor, hogy a
vállalkozások a saját erejéből emeljék jelentősen a fizetéseket, vagyis az államnak kell
megfelelő lépést tennie. A megfelelő lépés szerinte az egy számjegyű személyi
jövedelemadó lenne. Ezzel ezermilliárd forint maradna a legálisan munkát vállaló
majdnem négy és fél millió embernél. Domokos szerint az adócsökkentéssel motiválni
lehet az embereket még több munkavégzésre. A járulékokat be kell szedni, mert
finanszírozni kell a nyugdíjakat és az egészségügyi ellátórendszert, de a magas adó a
munka büntetése, ezért szerinte az ideális adórendszerben az szja kulcsa nulla. Ennek
fejében az áfát magasan kell tartani. (magyarnemzet.hu)

A Nemzeti Közművek képviselői biztosították Iványi Gábor lelkészt, hogy tavaszig

eltekintenek a gázelzárástól. Ellenzéki parlamenti képviselők is felszólaltak Iványiék
érdekében, hogy egy állami támogatás nélkül maradt, civil adományokból fenntartott
közösséget ne lehetetlenítsen el. Hajléktalanszálló, kórház, óvoda és lelkészképző főiskola
is üzemel az Magyar Evangéliumi Testvérközösség Dankó utcai bázisán. (index.hu) Iványi
talán jóhiszeműen, de hatásosan poentírozza a tőkefelhalmozás korszakában kormányzó
politikus és a keresztény eszme feszítő konfliktusát. Szerinte teljesen szemben áll a
Bibliával, amit Orbán művel. Az Újszövetséggel sem csereszabatos, ahogyan a
szegényekről vélekedik. Nem hallja, hogy Jézus azt mondja: ne akarjunk
meggazdagodni! „Számára a mezítlábas Jézus nem példakép. Nekem viszont a krisztusi
mintát kell követnem”. „Nem államilag kinevezett püspöke vagyok a birodalmi egyháznak,
hanem a Jó Isten hívott el erre a szolgálatra”. A hatalmat nem az érdekli, hogy
szakmailag mi jó és mi nem. Hanem egyedül az, hogy mi szolgálja az érdekeit és mi nem.
(A mai médiavezérelt pragmatikus politizálásnál ebben van igazság…) (Nv 26)

PÉNZÜGYEK, BANKOK, ADÓK

Felminősítés lehetőségére utaló pozitívra javította az eddigi stabilról Magyarország

„Baa3” szintű, befektetési ajánlású államadós-besorolásának kilátását a Moody's. Jóllehet
a koronavírus-járvány várhatóan jelentős negatív hatást gyakorol a magyar gazdaságra, ez
azonban valószínűleg nem lesz annyira markáns, mint az Európai Unió más térségeiben.
A tartós növekedési lendület és a megfontolt költségvetési politika melletti
elkötelezettség újból lefelé fordítja majd az államadósság-ráta jelenleg felfelé tartó
pályáját. A magyar gazdaság államadósság-tűrő képessége meglehetősen erős.

A magyar gazdaság az eggyel jobb, „Baa2” besorolású gazdaságokhoz képest is erős

teljesítményt mutatott az elmúlt időszakban, és ez várható a továbbiakban is. Mindehhez a
hazai és a külső adósságpozíció javulása társul. A Moody's előrejelzése szerint a magyar
GDP az idén reálértéken 5,5 százalékkal csökken, jövőre 4 százalék körül növekszik. A
cég azzal is számol, hogy a magyar gazdaság külső sérülékenységének 2012 óta
érzékelhető csökkenése is tartós marad. Az elemzés szerint a 2018. novemberi osztályzati
megerősítés óta a magyar kormány további haladást ért el államháztartási
konszolidációs és adósságcsökkentési stratégiájának megvalósításában. (mandiner.hu)

Az elmúlt öt évben a régióban Magyarország lépett leginkább előre a gazdaság

fehérítése terén – derül ki a Nézőpont Intézet felméréséből. A megkérdezettek 34
százaléka szerint csökkent az adóelkerülés. A választók 28 százaléka érezte azt a
környezetében, hogy az elmúlt években csökkent az szürkén, feketén foglalkoztatottak
aránya. Izer Norbert államtitkár szerint a gazdaság - a GDP 1,5-2 százalékát kitevő -
fehéredése kulcsszerepet játszott az adóterhek csökkentésében. A szürkegazdaság
kapcsán továbbra is magas a készpénzállomány a legnagyobb gond. A kereskedők
körében egyformán 41-41 százalékos volt az aránya, akik a kártyás vásárlás fő akadályának
a kártyaelfogadás magas költségeit jelölték meg, illetve azoké, akik az elektronikus
fizetéstől, amiatt tartottak, hogy így minden fizetésre ráláthat az adóhatóság. (VG 24)

Matolcsy György a Magyar Közgazdasági Társaság idei online konferenciáján elmondta:

2020-ban a modern pénzrendszer számos kihívás elé néz, a jegybankok szerepe átalakul,
változnak a jegybanki politikák, bővül a jegybankok mandátuma, szerepet vállalnak a
gazdaság stabilizálásában. A kormányok és a jegybankok egymás stratégiai szövetségesei.
A 2020-as évtizedben minden gazdaságpolitika csak környezeti fenntarthatóságon
alapulhat. A háborús időkön kívül még nem volt a maihoz hasonló eladósodás. A
mentőcsomagok, fejlesztési programok eladósodást jelentenek, mögöttük állami,
jegybanki vagy piaci pénzteremtés áll. Most először a növekedést kell visszaállítani,
legkésőbb azonban 2022 után a magyar gazdaságpolitikában vissza kell térni az egyensúly
és növekedés pályájára. Nem elég a pénzteremtés, a fejlesztés, versenyképességi
fordulatra van szükség. A több tízmilliárd euró fejlesztési forrás is akkor tud hasznosulni.
A 2020-as évtizedben az új nyersanyag az adat, az információ lehet az évtized motorja.
Minden jegybank keresi a digitális pénz lehetőségét. (MTI)

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke szerint a költségvetésben az idén minőségi

költekezésre van szükség, azaz olyan beruházásokat és fejlesztéseket kell támogatni,
amelyek a jövőben hasznosulnak. Varga Mihály szerint a havi adóbevételek 100-200
milliárd forinttal maradnak el az egy évvel korábbitól, ami összességében 1400 milliárd
forintos kiesést okoz a büdzsének. Kovács Árpád szerint mindamellett az igazi probléma
nem a bevételi oldalon van, a kiadási oldalon jelentek meg extrém költségek. Az első fél
évben a központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelési előirányzatok erre az évre
tervezett előirányzatának a 76 százaléka már teljesült. (napi.hu)

Domokos László szerint akár a jövő év elején is végre lehetne hajtani a hatszázalékos
szja-csökkentést, de azt is megfelelőnek tartaná, ha 2021-ben és 2022-ben lenne három-
három százalékpontos szja-mérséklés. Ehhez szerinte Magyarország támaszkodhat saját
belső forrásaira, emellett az államnak saját polgáraitól kell kölcsönt kérnie. Csak ebben
a nehéz évben legalább 1500 milliárd forinttal nőtt a háztartások pénzügyi vagyona,
amelyet megfelelő feltételek mellett a lakosság be is fektethet. Az szja-csökkentés emelné
a kereseteket, így nemcsak fogyasztásra maradna több, hanem megtakarításra is. (Az
„adócsökkentésből származó eladósodás mérséklésére az elengedett adó egy részéből
lakossági állampapír” kört akár meg is lehet takarítani óvatosabb mértékű
adócsökkentéssel.) Az áfacsökkentés ugyan visszaszoríthatja az adócsalást, de rendszerint
valamilyen üzleti érdeket szolgál ki. Olcsóbbak nem lesznek a termékek, miközben egyes
érdekkörök jól járnak. Szükség lenne a kormány által korábban már tervbe vett
nyugdíjcélú állampapírra is, s arra is, hogy rövidlejáratú állampapírokat is
vásárolhasson a lakosság. (magyarnemzet.hu)

Heti tenderén 0,75%-ra emelte az egyhetes betéti kamatot az MNB, ami a gyakorlatban
monetáris szigorítást jelent. Eddig mindig az alapkamattal egyezett meg az egyhetes
betéti ráta, most először tér el attól. A lépés azért volt váratlan, mert a Monetáris Tanács
változatlanul hagyta a kamatkondíciókat, majd két napra rá az egyhetes betéten keresztül
szigorítottak. A jegybank elsősorban az infláció kordában tartása miatt lépett. Szakértők
szerint ez burkoltan azt is jelentheti, hogy már kellemetlen volt a forint gyengülése az
MNB-nek, hiszen a további esés az inflációt is élénkítette volna. Az elemzők egy része
szerint a 15 bázispontos szigorítás nem lesz elegendő ahhoz, hogy megfékezze a forint
gyengülését. A következő hetekben vagy további hasonló lépésekre lesz szükség, vagy a
jegybanknak el kell fogadnia a forint további esését. Az az OTP Bank elemzői szerint a
piaci árazások egyéves időtávon még legalább két további 15 bázispontos kamatemelést
vetítenek előre, ami hamar meg is valósulhat. (portfolio.hu) - Suppan Gergely, a
Takarékbank vezető elemzője szerint a fogyasztói árindex emelkedését nem a gazdaság
túlfűtöttsége okozza, ezért az MNB-nek nem lesz szüksége szigorításra, sőt a következő
két-három évben is maradhat az alacsony kamatkörnyezet. (VG 23)
Balatoni András szerint az augusztusi magas árindex annak a hatása, hogy erre az
időszakra esett a gazdaság újraindulása, és a szolgáltatók a korábban elhalasztott
áremeléseiket ekkor lépték meg. A MNB szerint átmeneti az infláció megugrása. Az idén
az olaj- és üzemanyagárak mérsékelték az inflációt, ám ezen a téren komoly fordulatot
várna az MNB. Az árak éves átlagban 5,3 százalékkal mérséklődnek, 2021-ben azonban
7.9 százalékos éves áremelkedéssel számolnak. (Nv 29)

Suppan Gergely szerint a jegybankok fő üzenete, hogy az infláció mérsékelt

felpörgetésével elérjék az inflációs célkitűzéseket. Hosszabb távon feltehetően fontossá
válik a járvány idején meredeken megugró államadósságok elinflálása is a pénzügyi
stabilitás megőrzése érdekében, még ha ezt hivatalosan nem is fogják bevallani. Kérdés,
hogy egyáltalán felpörgethető-e az infláció olyan mértékűre, hogy elinflálhassák az
államadósságot. Nem marad más hátra, mint az eszközvásárlási programok folyamatos
meghosszabbítása a kamatok alacsony szinten tartása és az államadósságok
finanszírozhatósága érdekében. (VG 5)

A lakossági hiteltörlesztési moratóriumot 1,6 millió ügyfél, az adósok hatvan százaléka

választotta. Hatvanezer vállalkozás vette igénybe a halasztást. Ezek harmada a
legsérülékenyebb szektorban tevékenykedik, így a turizmus, a szállítás és a szolgáltatási
szektor területén. A vállalkozások is élhetnek a meghosszabbított időszak adta
lehetőséggel, ha 25 százaléknál nagyobb mértékben csökkent a válság miatt az árbevételük.
Ez 12 ezer vállalkozást foglalhat magába. (MN 25) Bencsik László, az OTP Bank
vezérigazgató-helyettese szerint a törlesztési moratórium után a nem teljesítő hitelek
aránya abszolút visszafogott, pár százalékpont lesz. (MH 25)

GAZDASÁG

Orbán Viktor szerint a gazdaságot illetően a beruházás-fejlesztés van fókuszban, további

lehetőség, hogy az állam vegyen fel dolgozókat, harmadikként pedig marad a közmunka,
amelyben muszáj lesz béreket emelni jövőre. A miniszterelnök szerint a
hitelmoratóriumok révén nagyon sok pénzt hagytak a budapesti vállalkozóknál, az egész
világon nem nagyon lát erre példát. (index.hu) Virág Barnabás, a jegybank alelnöke
bejelentette, hogy az MNB új, 50 pontos javaslattal támogatja a kormány munkáját. Az
alelnök nem tartotta valószínűnek, hogy a tavaszihoz hasonló, teljes gazdasági leállással
kell számolni, ugyanakkor a kilábalás elhúzódása a vállalatok üzleti terveinek általános
újraértékelését okozza majd. Sok vállalat a járvány első hullámában felélte tartalékait, így
most akár erőteljesebb alkalmazkodásra is kényszerülhetnek. Korábbi sikerágazatok
veszítenek súlyukból, miközben új ágazatok értékelődnek fel. (portfolio.hu) Virág szerint a
járvány második hulláma átalakítja a gazdasági kilátásokat, a kilábalás lassabb folyamat
lesz, elhúzódó felpattanás várható. (MH 25)

Virág szerint az elmúlt évtizedben végrehajtott, komoly gazdasági reformok épp egy, a
jelenlegihez hasonló rendkívüli helyzetben teremtik meg a magabiztos beavatkozás
lehetőségét. Minden esélyünk megvan a sikeres védekezésre. A kormányzati
beruházások felpörgetése, az állami újlakás-építési programok erősítése, a
beruházástámogató intézkedések és a célzott adócsökkentések óriási lökést adhatnak a
gazdaság alacsonyabb fordulatszámon pörgő motorjának. A sikeres járványkezeléshez a
költségvetési politika, a monetáris politika és a versenyképességet javító strukturális
politika összehangolt lépéseire lesz szükség. A hiteltörlesztési moratórium
meghosszabbítása megfelelő megoldást nyújt a járvány miatt átmeneti törlesztési
problémákra, azonban a nemteljesítő hitelállomány és a bankrendszeren kívüli szállítói
tartozások emelkedésére is jó előre készülni kell. A hitelpiac stabil működésében továbbra
is kiemelt szerep jut a jegybanki programoknak, emellett azonban érdemes a garanciák
intézményét is hatékonyabban használni. (portfolio.hu)

Az MNB szerint célzott adócsökkentésekkel és támogatásokkal kell erősíteni a

családok jövedelmi helyzetét. Az óvatosság miatt átmenetileg kieső magánkeresletet a
kormányzati beruházások gyorsításával, a lakásépítési programok növelésével és
célzott, modern technológiák alkalmazását fókuszba helyező beruházástámogató
intézkedésekkel kell ellensúlyozni. A vírus veszélyeinek leginkább kitett munkakörökben
bérpótlék bevezetése indokolt, míg a teljes leállást elszenvedő ágazatokban a kereslet
célzott pótlása jelenthet segítséget. (magyarnemzet.hu)

AZ MNB egyszerre javasolja a családi adókedvezmény összegének növelését, a

háromgyermekes anyák szja-mentességének bevezetését, illetve a kisgyermeket nevelő,
részmunkaidőben foglalkoztatott anyák szja-mentességét. Javasolják még az alapvető
élelmiszerek vásárlásának támogatását nagycsaládosok és nyugdíjasok számára a SZÉP-
kártya rendszeren keresztül, illetve a kiszállított ételek áfakulcsának 5 százalékra
csökkentését. A jegybank javasolja az 5 százalékos lakásáfa visszaállítását is. A családok
támogatását szolgálná az államilag rögzített gázárak több lépcsőben való csökkentése is.
Szorgalmazzák az egészségügyben és oktatásban dolgozók béremelését is, rövid távon
átmeneti pótlékkal, de középtávon elengedhetetlen a szektorban az általános béremelés. Az
infrastrukturális fejlesztéseknél már a 21. századot meghatározó trendekre (például a
digitalizáció, a zöld gazdaság) érdemes a hangsúlyt helyezni. (nepszava.hu)

Óvatosan nyilatkozott a magyar gazdaság kilátásairól Varga Mihály. Az optimista

verziónál is 2-3 évbe telik, mire a magyar gazdaság teljesítménye eléri tavalyi szintjét. 5-6
évet lépünk vissza az államadósság csökkentésben, de ez szükséges. Varga Mihály szerint
a magyar gazdaság azért produkálta a második negyedévben az egyik legnagyobb
visszaesést Európában, mert a legerősebben az autóipar, a turizmus és a szolgáltatások
fékeztek be. Márpedig a válság előtt éppen ezen ágazatokra fókuszált a magyar
növekedés. Ez egy fontos tanulság a jövőre nézve, csökkenteni kell függőségünket
bizonyos ágazatoktól. Az autóipari fókuszú fejlesztéseket a jövőben át kellene gondolnia a
kormánynak. Varga az egyik kitörési pontnak az egészségipart jelölte meg: ebben
viszonylag jók az alapok, de eddig egy elhanyagolt terület volt. A kormány ezért az ágazat
fejlesztésre külön programot dolgoz ki. (Nv 26)

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint magas beruházási ráta, nagy
innovációs kapacitás és jobb munkaminőség szükséges a közepes jövedelmű országok
csapdájának elkerüléséhez. Sass Magdolna, az MTA Világgazdasági Intézetének
igazgatója szerint az utóbbi évek magas növekedése azt jelzi, hogy Magyarország
elkerülhette a közepes jövedelműek csapdáját. Lényeges, hogy ki irányítja a termelési
láncokat, Magyarországon kevés olyan cég van, amelyik képes erre. Mivel euróban
számolva alig nőtt a kifizetett bértömeg, a vállalatok könnyen kitermelték a magasabb,
forintban kifizetett kereseteket, viszont a magyar bérek lemaradása a nyugat-európai
országokhoz képest nem csökkent érdemben. (VG 24)
Mészáros Lőrinc magánvagyonából 200 millió forintért 574 magyar egyszülős és
nagycsalád nyaralhatott a Mészáros csoport szálláshelyein. Az MKB Bank áprilisban
egymilliárd forintot adományozott az időskorúak védelmével kapcsolatos kormányzati
intézkedések elősegítésére. (MN 26)

MEZŐGAZDASÁG, FÖLD, TELEPÜLÉS

Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes szerint a fővárosnak

százmilliárdos elmaradása van az infrastrukturális beruházások terén, amin csak az
önkormányzat és az állam közötti forrásmegosztás módjának változtatásával lehet
segíteni. A főváros száz híd és felüljáró, hárommillió négyzetméter út és kétezer
kilométernyi vízcső-hálózat felújításával van elmaradásban, mivel a korábbi városvezetés a
szükséges összegek egytizedét sem fordította e célra. Minden önkormányzati ciklusban egy
Duna-hidat fel kellene újítani, az utóbbi két ciklusban egyik sem újult meg. (mandiner.hu)

Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke szerint a feladatfinanszírozás rendszerét a valós

költségekhez kellene igazítani. Az utóbbi három-négy évben elszálltak az árak, és ezt a
feladatokra fordítható összeg nem követte. Szükség lenne a köztisztviselők tíz éve
változatlan bérének rendezésére is, amit az önkormányzatok zöme nem tud saját
költségből megoldani. A szövetség azt javasolja, hogy vezessenek be kormánytisztviselői
fizetést a köztisztviselők esetében is, a piaccal ugyanis a munkaerőért az
önkormányzatoknak is versenyezniük kell. A Magyar falu program sikeres, de a
következő években is szükség van a 150 milliárdos keretre, és vélhetően a célokat is
módosítani kell, hogy az infrastruktúra-fejlesztés és a településkép javulása mellett helyet
kapjanak olyan ügyek, mint a környezetvédelem és a vállalkozásfejlesztés. (VG 23)

KORMÁNY- ÉS PÁRTPOLITIKA

Pávkovics Gábor, a Fidesz jelöltje 56 százalékkal nyerte a mohácsi időközi polgármester-

választást. (index.hu) A képviselő-testületben kétharmados a Fidesz aránya. Karcagon a
polgármester-választáson a Fidesz-KDNP jelöltje győzött kilencven százalékkal, mivel a
Munkáspárton kívül más ellenzéki jelölt nem is indult. Bayer Zsolt szerint ez önmagában
jelképes, különösen a Jobbik állapotára nézve, hisz 2018-ban ők még 30 százalék körül
tudtak szerepelni, mára elfogytak. Ott is. De Karcagon egy körzetben egyéni képviselőt is
választottak. Ott beállt egy jelölt mögé a teljes ellenzék, így a fideszes 75 százalékot
kapott. (magyarnemzet.hu)

A Závecz Research kutatása szerint az ellenzéki tömb és a Fidesz támogatottsága közel

van egymáshoz: a biztos pártválasztók között 50-47-re vezet a Fidesz. A legerősebb
ellenzéki párt a DK 18 százalékkal, a Momentum 10, a Jobbik 9, az MSZP 6 százalékos.
(mandiner.hu) - Fricz Tamás szerint a Fidesznek nem szabad ámítania magát azzal, hogy
milyen jól áll a közvélemény-kutatások alapján. Ezek ugyanis nem tudják azt
megmutatni, amit a hálózatok a háttérben folytatnak, formálva, torzítva a magyar
közvéleményt, beépülve az intézményekbe, a multicégekbe, egyetemekre,
önkormányzatokba, a kulturális és a civil szférába, a médiába. (magyarnemzet.hu)
Tamás Ervin szerint a hatalomnak 2020-ban regnálása óta először néz szembe olyan
kihívásokkal, amelyekkel nem biztos, hogy a régi módon veheti fel a harcot. A
kormányfő és stábja egyszerre szembesült azzal, hogy „médiabirtokainak vadevezősei” a
megszerzett táboron nemigen jutnak túl, kezdeményezéseik java az új nemzedéket
hidegen hagyja. Az Index körmönfont „ráncfelvarrása” ezért lesz kifinomultabb,
lihegésmentes. Tiszteletet mutat a híreknek, zömmel vélemény, különösebb eligazító
háttér nélkül, de több olvasmányos anyagot, sztorit, sportot közöl, más prioritásokkal,
kampány idején talán néhány nehezen elhárítható „kérés” teljesítésével. Tamás többet várt
attól, hogy az ellenzék fontos állásokat szerzett meg az önkormányzatokban. Groteszk,
hogy egy világváros főpolgármestere állandóan a Facebookon kommunikál. Budapest
ütőképes honlapot, televíziót működtethetne máshonnan hiányzó műsorokkal, érdemi
vitákkal, pálya szélére száműzött profi riporterek megnyerésével - ezzel képezve némi
ellentartást „a folyamatos kormányzati támadások örvényével szemben”. (Nv 26)

Bár a Momentum önmagát az új nemzedékként emlegeti, a kormányzásra való

felkészülésben Bajnai Gordon egykori miniszterelnök, Jeszenszky Géza és Balázs Péter
volt külügyminiszterek, Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök, illetve Oszkó Péter
egykori pénzügyminiszter segítheti a pártot. Fekete-Győr András szerint leginkább
szakpolitikusaik felkészítésében fognak segíteni. (magyarnemzet.hu) Fekete-Győr szerint
a Momentum által hozott új szemlélet elengedhetetlen a kormányváltáshoz és a jó
kormányzáshoz, de támaszkodniuk kell azokra is, akik a legnehezebb időszakokban
bizonyítottak. (Bokros Lajost kifelejtette…) Bajnai Gordon egy katasztrofális kormányzás
után, egy gazdasági világválság közepén vette át a kormányfői pozíciót, hogy aztán egy év
alatt stabilizálja a magyar gazdaságot. Komoly szerepe volt abban, hogy a 2010-es évek
legelejére Magyarország nem jutott olyan helyzetbe, mint Görögország. „Meg merte hozni
a nehéz, népszerűtlen döntéseket”. (mandiner.hu)

Komment: Ennek a katasztrofális kormányzásnak Bajnai integráns részese volt:

harmadik éve volt már miniszter, nem is akármilyen tárcák élén. - Bajnai az egyetlen
kormányfő a rendszerváltás óta, aki NEM csinált költségvetést: szimplán a gyurcsányi
megszorítások levezetőjeként lett a frontvonalba tolva. - Bajnait azért választották meg,
mert szükség volt egy eldobható figurára, aki elviszi a 2009-es megszorítások miatti balhét.
Hogy abba a helyzetbe kerültünk, abban nem kis részt neki is felelőssége van. - A
Momentumot létrehozó, fenntartó, pénzelő külföldi gazdasági körök most éppen
Bajnaira gondoltak, aki politikai előélete alapján a legteljesebb mértékben tudná
garantálni számukra a Fidesz okán Magyarországon elveszített érdekeltségeik
visszaszerzését.

Oszkó Péter cáfolta, hogy bármi köze lenne a Momentumhoz. „Semmilyen módon nem
kívánok részt venni pártpolitikai vagy választási küzdelmekben”. (mandiner.hu) Bajnai
Gordon „kényelmetlen helyzetben találta magát”, mert igaz, hogy Fekete-Győr szokott
vele is egyeztetni, de nem igaz, hogy Bajnai visszatér a politikába a Momentum
színeiben. A pártpolitikában nem tervez részt venni, viszont az általa régóta sürgetett
ellenzéki összefogás hiteles szereplőit, ha ezt igénylik, mindenkor támogatni fogja. Ezen
túlmutató politikai ambíciói nincsenek. (facebook.com) Balázs Péter nem egyik vagy
másik ellenzéki párt programján, hanem a közös ellenzéki program gerincének
összeállításán dolgozik. (magyarnemzet.hu)
Fekete-Győr András szerint az országos politikában a Momentum mindenkit
partnernek tekint, a Fideszt és a Mi Hazánkat kivéve. Gyurcsány Ferenccel
megbékéltek. Botka Lászlóval ellentétben soha nem kérné azt, hogy Gyurcsány Ferenc
ne legyen rajta a közös ellenzéki listán. Dobrev Klárával sincs semmi probléma, aki nem
követte el azokat a kormányzati hibákat és politikai felelőtlenségeket, amiket a férje, tehát
nem érdemli meg, hogy ennyire kritikusak legyenek vele szemben az emberek. Az ellenzék
azonban azt a megoldást keresi, amellyel nyerni lehet, de jelen állás szerint Dobrev Klára
vezetésével nem lehet nyerni. (index.hu)

Schiffer András szerint a Momentum büszke arra, hogy soha nem gondolt semmit a
világról, a DK pedig arra büszke, amit a pártelnökük kormányzása alatt műveltek. A
legjobb az lenne, ha a Jobbik, az MSZP és az LMP beszüntetné a működését, mivel semmi
másról nem szólnak, mint az ott lévő emberek pitiáner, személyes túlélésről. Az ellenzék
hatalmi helyzetben nem baloldali politikát képviselne, hanem a 2010 előtti hegemón elit
csoportok restaurálási kísérletéhez asszisztálna. A jobbikos Bíró László, akit közös
jelöltként indít az ellenzék a szerencsi időközi országgyűlési képviselő-választáson,
félreérthetetlenül antiszemita kijelentéseit nem 2010-ben, hanem mindössze egy-két éve
tette meg, amikor a pártja már Soros Györggyel volt szolidáris és Gyurcsány Ferenccel
fotózkodott. Szerint hányingerkeltő, hogy azok fogják Bíró kezét, akik őt antiszemitázták
meg rasszistázták azért, mert csak szóba mert állni jobbikosokkal. Akik az elmúlt
évtizedben kordont követeltek a Jobbik köré, ma azok a Jobbik szövetségesei. A magyar
közállapotokról mindent elmond, hogy éppen az egyfolytában a fasiszta diktatúráról
félrebeszélő pártok jelölik Bírót. (magyarnemzet.hu)

Egy borsodi varrónő arccal és névvel elmondta, hogy Bíró László felvett ötvenmillió
forint támogatást, hogy tovább vigye a varrodáját, megmentse a munkahelyeket, aztán az
egészet papíron tovább adta hajléktalanoknak, alkoholistáknak, a pénzt eltüntette, a
varroda megszűnt, a munkások pedig azóta futnak a pénzük után. (MN 26)

Bauer Tamás szerint a Jobbik ugyanazt a radikális, „a magyarokat a szomszéd népekkel

szembeállító sérelmi nacionalizmust” képviseli, mint a Fidesz, és ebben az úgy nevezett
néppártosodás sem jelent változást. Ahogy a Fidesz elutasítja a szorosabb európai
integrációt, ahogy ellenzi az euró bevezetését, mindmáig nem pártolja azt a Jobbik sem.
A Jobbiktól ugyanazt a „tőkeellenes, bankellenes populizmust” halljuk, mint amit egykor
az ellenzéki Fidesztől hallottunk, s a kormányzó Fidesz is alkalmaz azokkal szemben,
„akiket ki akar szorítani a magyar piacról”. A Jobbik a Fidesszel együtt utasítja el
menekültek befogadását. (mandiner.hu)

A Gyurcsány Ferenc által közös ellenzéki „értelmezési keret” kidolgozására felkért

Gábor György vallásfilozófus szerint a jelenlegi rendszerrel nem szabad tárgyalni, mivel
„diktátorokkal, egyeduralkodókkal” történő »dialógus« súlyos károkat előidéző
kontraproduktív vállalkozás, súlyos politikai hiba. Kérdés, szánnak-e szerepet
Gyurcsányék a Jobbiknak az új narratíva kidolgozásában vagy csak rájuk akarják erőltetni
a kész terméket. (magyarnemzet.hu)

Bírósághoz fordult Kovács Barnabás, az MSZP elnöksége által feloszlatott, majd önálló
tisztújító közgyűlést megtartó Pest megyei MSZP új elnöke annak érdekében, hogy
mondják ki: illegitim a párt nemrég megválasztott országos vezetése. (magyarnemzet.hu)
Kovács Barnabás szerint úgy oszlatták fel a párt 85 alapszervezetét, hogy senkit nem
hallgattak meg, nem biztosították a tisztességes eljárás egyetlen feltételét sem, továbbá
kollektív büntetést alkalmaztak. Ezzel megvonták 29 megválasztott kongresszusi küldött
jogát is attól, hogy részt vegyenek a párt tisztújításában. (MH 23) Kovács László volt
MSZP-elnök a jelenlegi helyzetben egy teljesen új ellenzéki gyűjtőpárt létrehozását látja
célszerűnek, a legeredményesebbnek. Egy Bajnai Gordonhoz hasonló személyiséggel és
felkészültséggel rendelkező személy lenne a leginkább esélyes a győzelemre. (index.hu)

Karácsony Gergely nem tervezi, hogy elindul az előválasztáson, akkor sem, ha a

választópolgárok és a Párbeszéd-tagság tömegei kérik. Neki most Budapesten van dolga.
Az ellenzéknek szerinte nem az a problémája, hogy nincs vezetője, hanem hogy nincs
ajánlata, amit egy vezető megtestesíthet. (index.hu)

Esterházy Péter írja 2003-ban, rasszizmusban egyszerűen jobbak a nácik, a nyilasok,

gazdagabb a nyelvük, mert ebben gazdagabb az életük, megígérték, hogy kiirtják az
emberiség egy részét, és kiirtották az emberiség egy részét, ezzel szemben a
kommunisták megígérték, hogy mindenki egyenlő lesz és kiirtották az emberiség egy
részét. (Nv 26)

KÁRPÁT-MEDENCE

Marosvásárhely húsz év után újra magyar polgármestert választott Soós Zoltán

személyében. Soós Zoltán szerint egyre több ismert román személyiség támogatta
nyilvánosan; ilyen nem volt korábban. Sokat dolgoztak azért, hogy ne etnikai szavazás
legyen. Végig kétnyelvű kommunikációt folytattak. (MN 23) Sepsiszentgyörgyön Antal
Árpád szerzett újabb mandátumot, Székelyudvarhelyen az eddigi polgármester, Gálfi
Árpád újrázott, Csíkszeredában Korodi Attila, Kézdivásárhelyen Bokor Tibor győzött.
Szatmárnémetiben Kereskényi Gábor az új polgármester, Kovács Jenőt ötödször is
megválasztották Nagykároly első emberének. Az RMDSZ-nek körülbelül 200 településen
lesz polgármestere. Szatmár, Maros, Hargita és Kovászna megyét vezetheti RMDSZ-
tanácselnök, elvesztette viszont a párt Bihar megyében e tisztséget. (index.hu) Az RMDSZ
fájó pontja Bihar megye és Nagyvárad. A 24,5 százalékban magyar megyeszékhelyen
az RMDSZ jelöltje 11,4 százalékot szerzett és csupán négy mandátumot tudhat magáénak
a városi tanácsban. A hasonló nemzetiségi megosztású megyében is csupán 12,4 százalékot
szerzett a magyar párt. Összességében azonban megerősítette jelenlétét mind a helyi, mind
a megyei önkormányzatokban.

Rareș Bogdan, a kormányzó román nemzeti liberálisok alelnöke az RMDSZ szétzúzására

szólította fel a választókat: ők ehelyett Szászrégenben, amelynek már csak negyede
magyar, megválasztották Márk Endrét polgármesterüknek. Márk Endre szerint
Szászrégenben még mindig él az eredeti háromnemzetiségű, multikulturális jelleg, ő
maga is jól beszél németül és románul is, és az emberek – nemzetiségüktől függetlenül – új
reményt láttak benne. Az utóbbi négy évben alpolgármesterként tudta bizonyítani, hogy a
kölcsönös tisztelet jegyében lehet együtt élni. Szászrégen a multikulturalitásáról híres, ahol
románok, magyarok, szászok és még több nemzet békében él egymással. (index.hu)

Az Erdélyi Néppártot támogató Tőkés László ingerülten reagált arra, hogy Semjén Zsolt,
Potápi Árpád és Szijjártó Péter is az RMDSZ-re szavazásra buzdította az erdélyi
magyarokat. Potápi szerint olyan településeken, ahol egységes magyar fellépéssel
megszerezhető a polgármesteri vagy megyei tanácsosi hely, nemzetárulás az RMDSZ
ellenében indítani más magyar jelöltet. (Nv 25) Székelyudvarhelyen a korábban MPP-s
színekben polgármesterré választott Gálfi Árpád egy román-magyar vegyespárt
színeiben kétharmados győzelmet aratott az RMDSZ-el szemben. Udvarhely
történetében most fordult elő először, hogy nem magyar párt jelöltje lett a város vezetője,
ugyanakkor az is, hogy egy magyar jelölt vegyes párt színeiben méretkezzen meg a
polgármesteri mandátumért.

Országosan a jelenleg kisebbségben kormányzó Nemzeti Liberális Párt, valamint a

Mentsétek meg Romániát Szövetség volt a voksolás nagy nyertese. Közösen támogatott
független jelöltjük, Nicusor Dan visszavette a fővárost a baloldaltól, 47-39 százalékkal
győzte le Gabriela Firea főpolgármestert. Bukarestben egyetlen kerület kivételével
mindenhol vereséget szenvedtek a szociáldemokraták. (Nv 29) Azokban a megyékben,
ahol magyarok is élnek, a Nemzeti Liberális Párt országos vezetősége engedélyezte a
területi szervezeteknek, hogy koalíciót kössenek az RMDSZ-szel. (mandiner.hu)

Bajkai István Fidesz-képviselő és Pesty László, az Írdalá.hu kampányfőnöke két és fél nap
alatt kétezer kilométert tett meg öt települést – Gyergyószentmiklós, Csíkkarcfalva,
Marosvásárhely, Csíkszereda, Kolozsvár – érintve, a petíció támogatására buzdítva a
székelyeket. Bajkai szerint a magyarokat Romániában nem államalkotó tényezőnek,
hanem problémának, háttérbe szorítandó, másodrendű állampolgároknak tartják. Azért van
szükség nemzetközi egyezményekre és új jogi megoldásokra, mert a hagyományos,
védelmet biztosító eszközöket egyszerűen nem biztosítja a román állam.
(magyarnemzet.hu)

Csinta Samu szerint az utóbbi harminc év egyik legfigyelemreméltóbb gondolata az az

elképzelés, hogy Székelyföld, Szilézia vagy Bretagne közvetlenül országa kormányától
függetlenül juthasson az uniós kohéziós támogatásokhoz. A székelyek megüzenték
Brüsszelnek, hogy huszonöt európai kisebbség, a nemzeti régiók külön forrásokat
szeretnének saját fejlesztésükre, mert gazdaságfejlesztéssel megelőzhető a demográfiai
kataklizma. A kezdeményező szervezet nem kisebbségről beszél, hanem olyan
nemzetekről, népcsoportokról, amelyek saját térségükben többségben élnek, amelyeket
államalkotó tényezőként kellene elismeri. (MN 26)

Bogár László szerint a romániai korrupció kapcsán érdemes felidézni, milyen brutális
tud lenni a globális fegyelmező hatalom. Laura Köves Codruta elképesztő erővel mutatta
meg, hogy milyen is a „jogállami ÁVÓ”. Olyan volt az egész, mint egy oktatófilm,
gyakorlatilag az ötvenes évek legsötétebb mintázatai ismétlődtek birodalmában.
Megbízóinak engedelmeskedve akár az egész lokális uralmi struktúra kiirtását is
vállalta volna csak azért, hogy világos legyen, a globális lecke fegyelmezett felmondásának
nincs semmilyen alternatívája. És az, hogy a globális hatalom e lokális terror gépezetének
működtetője lelkes kollaboránsként a legmagasabb szintű eurokrata elitben landolt,
sok mindent elmond sok mindenről. Valójában hálásnak kellene lennünk, hogy ez az
oktatófilm ennyire nyilvánvalóvá tette a folyamatok valóságos természetét. (preshaz.eu)

Új koalíciós szerződés aláírásával megerősítették szövetségüket a lengyel

kormánykoalíció pártjai. (magyarnemzet.hu)
MIGRÁCIÓ

Mafred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője szerint 2015

legnagyobb hibája az volt, hogy az európai szintű vitákban csak a szolidaritás és
menedékkérők EU-s tagállamok közötti elosztását szabályozó mechanizmus volt a
középpontban. Ugyanakkor a határok biztosítása és az elutasított menedékkérők
hazajuttatása nem volt téma. Weber a működőképes határellenőrzést alapvető feltételnek
nevezte. (MH 23)

Roberta Metsola, az Európai Néppárt máltai képviselője a helyes irányba tett lépésnek
nevezte a Bizottság migrációs javaslatát. Elfogadhatatlan, hogy a visszautasított
menedékkérők kétharmada még mindig az Unióban tartózkodik. A szociáldemokrata,
liberális, zöldpárti és szélsőbaloldali képviselők kifogásolták, hogy a paktum nagy
hangsúlyt fektet az elutasított migránsok visszaküldésére, de túl keveset a migránsok
szétosztására és a legális bevándorlásra. A svéd szélsőbaloldali Malin Björk szerint
egyáltalán nem nevezhető szolidaritásnak a migránsok visszaküldésében való
közreműködés. Szerinte a V4-ek biztosan ezt a módját választják majd a segítségnek, míg
a többi ország befogadja a migránsokat. Jorge Buxadé, a spanyol VOX politikusa szerint
csak úgy lehet felvenni a harcot az emberkereskedelem ellen, ha az EU egyértelműsíti,
aki illegálisan lép a területére, nem maradhat ott. (MH 25)

Az ENSZ közgyűlésén Erdoğan elnök Törökország a menekültválságban betöltött

szerepére hívta fel a figyelmet. Annak ellenére, hogy a török határt az elmúlt években
hozzávetőlegesen 4 millió szíriai állampolgár lépte át, s ugyanennyi szíriai várakozik a
határvonal közelében, Törökország nem kap nemzetközi segítséget. (MN 23)

Az elvándorlók és menekültek világnapján a pápa hagyományosan üzenetet intéz a

katolikus hívekhez. Ferenc pápa idei üzenetének témája: befogadni, megvédeni, támogatni
és integrálni a belső menekülteket, akik az éhezés, a háborúk és más súlyos veszélyek elől
menekülnek, biztonságot és emberhez méltó életet keresve maguk és családjuk számára.
A konfliktushelyzetek és a humanitárius vészhelyzetek, amelyek hatását a klímaváltozás
okozta elsivatagosodás is tovább erősíti, növeli az elűzöttek számát és különösen is sújtja
azokat, akik már súlyos szegénységben élnek. Az ilyen csapások által sújtott országok
közül soknak nincs megfelelő intézményrendszere, amely lehetővé tenné, hogy
kielégítsék a lakóhelyüket elhagyni kényszerültek szükségleteit.

Ferenc pápa az ENSZ közgyűléséhez intézett videoüzenetében megállapítja: a

tömegpusztító fegyverek terjednek, melyek az iskolákat, kórházakat, istentiszteleti
helyeket és a lakosság számára alapvető szolgáltatásokat nyújtó helyeket sújtják. A
humanitárius válságok mintegy status quóvá lettek, olyan stabil állapotokká, melyekben
nem garantálják az emberek jogait az élethez, a szabadsághoz és a biztonsághoz. A hívő
emberek továbbra is üldöztetést szenvednek el, beleértve a hitbéli meggyőződés alapján
elkövetett népirtást is. A keresztények is áldozatok: hányan szenvednek az egész
világon, sokszor arra kényszerítve, hogy elmeneküljenek ősi földjeikről, elszakadjanak
történelmüktől és kultúrájuktól. Lehet-e hatékonyan választ adni többek között a békét és a
biztonságot veszélyeztető főbb fenyegetésekre – mint a szegénység, a járványok és a
terrorizmus –, ha a fegyverkezési verseny során továbbra is értékes erőforrásokat
pazarolnak el, amelyeket a népek átfogó fejlődésére és a természeti környezet
védelmére kellene felhasználni?

Világnapi üzenetében a pápa rámutat: az elűzöttek lehetőséget adnak nekünk arra, hogy
találkozzunk az Úrral, „még akkor is, ha a szemünknek nehezére esik felismerni őt:
szakadt ruhában, piszkos lábakkal, eltorzult arccal, sebesült testtel, képtelenül arra, hogy
a mi nyelvünkön szóljon. Másokhoz közeledni gyakran kockázatvállalást jelent, de ha
megismerjük történetüket, akkor meg is fogjuk érteni őket. A közelség, amely lehetővé
teszi mások szolgálatát, meghaladja a kötelességteljesítés szintjét. A megosztás volt az
első keresztény közösség egyik alapvető sajátossága. Isten nem akarta, hogy bolygónk
erőforrásai csak kevesek javát szolgálják. Meg kell tanulnunk megosztani javainkat,
hogy együtt gyarapodjunk. Nem szabad senkit sem magára hagynunk.

A Sant’Egidio közösségben a világ számos országában minden évben megemlékeznek

azokról, akik háború, erőszak, elnyomás, éhezés elől menekülnek, és a béke, az élhető élet
felé vezető nehéz útjuk során az életüket vesztik. Mohos Gábor esztergomi segédpüspök
szerint akik beleszülettek a jóba, könnyen ítélkeznek. Pedig Jézus azt tanítja, hogy
személyes életünknek, a társadalom életének, a kultúrának az igazságosság és az irgalom
szilárd talajára kell épülnie. Ha nem erre épül, összedől, ahogyan a történelem sokszor
bebizonyította. Ne ítélkezzünk, hanem érezzünk együtt a szenvedőkkel, és éljük meg a
szeretetet a körülöttünk élő szenvedőkkel, tekintsünk testvérként embertársainkra.

Szőke Péter, a Sant’Egidio közösség budapesti vezetője szerint a gazdagoknak

osztozniuk kell a szegényekkel javaikon, a gazdagabb országoknak a szegényebb
országokkal. Ez a Biblia szinte minden lapján ismétlődő tanítás, sőt parancs.
Osztozunk azok fájdalmában, akik a remény útján szenvedtek és haltak meg, vagy még
mindig szenvednek, és nem látnak maguk előtt semmilyen jövőt: munkát és otthont a
családnak, iskolát a gyerekeknek, miközben mi itt, Európában jólétben élünk.” Jean-
Claude Hollerich bíboros, luxemburgi érsek, az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak
Bizottsága elnöke szerint a moriai tűzeset kétségbe vonja Európa szavahihetőségét és
képességét a befogadásra. (magyarkurir.hu)

Miközben nem lehet kétségbe vonni, hogy az egyházi állásfoglalások összhangban állnak a
hangsúlyozottan nem evilági dimenziójú jézusi tanítással, amely alapján egyházi vezetők,
ha e tanításhoz hűek akarnak maradni, nagyon mást nem is igen mondhatnak, mindez
nyilvánvalóan szemben áll a többségi akarat érvényesítését szolgáló európai világi
államok napi érdekeivel. Nem szokás a szolidaritás még az Unión belül élő szegényebb
csoportokkal és országokkal sem (ld. „fukar államok”), még kevésbé más kontinensek
lakóival. Az a követelmény, hogy a gazdag államok érdemben osszák meg javaikat a
szegényekkel, teljes ellentétben áll a globális kapitalizmus alapvető működésmódjával,
amely „versenyképesség” címén emelt fővel, tudatosan és nyíltan fosztja ki, alacsonyabb
bérekkel és diktált nyersanyagexport-, illetve fogyasztásicikk importárakkal,
hitelviszonyokkal, valamint profitkivonással a harmadik világot.

Mindez a gyarmatosítás súlyos örökségével együtt, ide értve az etnikai elvet teljes
mértékben figyelmen kívül hagyó országhatárokat, az ezekből származó permanens
polgárháborús állapotokat, valamint a konfliktusok geopolitikai érdekekből származó
állandó szítását, gyakran demokráciaexport fedőnév alatt, kiváltotta a kontrollálatlan
migrációt. Ez pedig, a távoli civilizációk kényszerű érintkezésbe lépéséből fakadó
ütközésekkel súlyosbítva, olyan védekező mechanizmusokat gerjeszt, amelyek miatt a
védekező pozícióba kényszerült európai őslakosság szorult helyzetében ellenségesen tekint
azokra az egyházi megnyilatkozásokra is, amelyek egyébként a jelen szenvedések enyhítése
mellett a konfliktusok valóságos orvoslására kínálnának, igaz nem evilágban megszokott
megoldást.

Nicolas Senèze, a Croix francia katolikus napilap vatikanistája szerint a pápa egyik
legkomolyabb élettapasztalata, hogy milyen veszélyes a hit ideológiává válása. Minden
erőfeszítésével azon dolgozik, hogy a hitet megtisztítsa a különféle az ideológiáktól és az
Egyház visszatérjen az evangéliumhoz. (magyarkurir.hu)

EURÓPA

Věra Jourová, az Európai Bizottság liberális alelnöke szerint a magyar médiában alig
jelenik meg a kormánnyal kapcsolatos kritika, így a magyarok nagy része nem tud saját
véleményt alkotni. Szerinte Orbán Viktor „beteg demokráciát” épít, „a magyar emberek
egy nap arra jönnek rá, hogy legutóbbi választásuk volt az utolsó szabad választásuk.”
(magyarnemzet.hu) Varga Judit igazságügyi miniszter azonnali lemondásra szólította föl
Jourovát. Az Európai Bizottság a szerződések őre, Jourová kijelentései nem egyeztethetők
össze alelnöki pozíciójával. (index.hu) Orbán Viktor szerint Jourova kijelentései
„nemcsak a demokratikusan megválasztott magyar kormány elleni – lassan már
szokásosnak tekinthető – támadást jelentenek, de sértőek Magyarországra és a magyar
emberekre nézve is. Az előbbi helytelen, az utóbbi elfogadhatatlan. Mivel az alelnök
kijelentései összeegyeztethetetlenek a mandátumával, elkerülhetetlen a lemondása. Amíg
ez nem történik meg Magyarország felfüggeszt minden kétoldalú politikai kapcsolatot
Věra Jourovával.” (magyarnemzet.hu)

Az első jogállamisági jelentés alapján a Bizottságnak a magyar bírósági rendszer

függetlenségével, az ügyészség szelektív korrupcióellenes küzdelmével, a médiahatóság
működésével, az állam által a magyar médiában elhelyezett hirdetések szelektív
jellegével, a médiára, illetve az újságírókra gyakorolt politikai nyomással, továbbá a civil
szervezetek ért támadásokkal van problémája. A Bizottság szerint az állami hirdetések
elhelyezésének gyakorlata erős torzulásokat tud okozni a lakosság információkhoz való
jutásában. (portfolio.hu) A jelentés külön kiemeli az Országos Bírói Tanács és az
Országos Bírói Hivatal közötti hatásköri feszültségeket. (Ami Handó Tünde távozásával
már a múlté.) Aggasztónak találja az Európai Bizottság a magyar jogalkotási folyamatot
is, elsősorban az átláthatóság hiánya, valamint azért, mert csökken a nyilvános
konzultációk és a hatásvizsgálatok használata (ebben van némi igazság). Az
átláthatósággal, valamint a közérdekű információkhoz való hozzáféréssel kapcsolatos
problémák együttesen szűkítik a társadalmi ellenőrzés lehetőségeit (ez sem teljesen
alaptalan) és gyengítik a korrupcióellenes fellépést. (nepszava.hu)

A Médianéző Központ elemzése szerint magyar médiapiac kiegyensúlyozott:

konzervatív forrásokból 6,8 millióan tájékozódnak (a választópolgárok 84 százaléka),
míg balliberálisokból 6,7 millióan (83 százalék). Hatmillióan mindkét oldal médiumaiból
tájékozódnak, azaz a választópolgárok legalább 75 százalékához garantáltan mindegyik
politikai oldal nézete eljut. A magyar médiumok a kormányhoz való hozzáállásuktól és
politikai hovatartozásuktól függetlenül az ország egész területén bárki számára
könnyen hozzáférhetőek. A lakosság eszközellátottsága kifejezetten magas: 3,8 millió
háztartásra 3,7 millió televízió-előfizetés jut; az internet-előfizetések száma az ország
lakosságszámát is meghaladja; a felnőttek 91 százaléka rendelkezik mobiltelefonnal,
akiknek a 73 százaléka internetezésre is használja azt.

Az elmúlt évtized igazi fordulatot hozott a magyar médiapiacon, jobb- és baloldalon

egyaránt. A politikailag meghatározó médiumok piacán – a sajtótermékek számát tekintve
– mára 95 százalékos magyar tulajdoni arány alakult ki. 2014-ben a Sanoma
érdekeltségeit a Central Csoport vásárolta meg, amelynek tulajdonosa a balliberális
kötődésű Varga Zoltán milliárdos. A megengedő törvényi szabályozásnak köszönhetően
könnyen és gyorsan lehet új médiumot alapítani. 2010 és 2020 között 33-ról 48-ra
emelkedett a balliberális médiumok száma. Magyarország legjelentősebb
médiavállalkozásai – a kormányhoz való viszonyuktól függetlenül – nyereségesek.
Ezen vállalatok portfóliójába a politikai tartalmú lapok mellett gyakran tematikus és
bulvárlapok is tartoznak, amelyekkel a szélesebb fogyasztói réteg elérése mellett stabilabb
működési környezetet tudnak kialakítani.

A sajtó- és véleménynyilvánítás szabadságát a magyar médiapiac akár az egyéni vagy

közösségi jogok sérelmére is megvalósítja. A Kormányinfón a balliberális és jobboldali
médiumok képviselői bármilyen kérdést szabadon feltehetnek. A független
médiahatóság által 2012 és 2020 között szankcionált esetek több mint kétharmada volt
jobboldali, míg egyharmadánál kevesebb volt balliberális médiumhoz köthető, a kiszabott
pénzbüntetések 66 százalékát, vagyis 357 millió forintot konzervatív, míg csupán 34
százalékát, azaz 183 millió forintot kellett balliberális médiumnak befizetnie.
(magyarnemzet.hu)

Varga Judit szerint a jelentés forrásainak kiválasztása elfogult és nem átlátható. A

jelentést olyan szervezetek írták, amelyek a Magyarország ellen összehangolt politikai
kampányt folytató, központilag finanszírozott nemzetközi hálózat részei. A jelentés
magyar fejezete 12 civil szervezetre hivatkozik. Ezek közül 11 civil szervezet kapott az
elmúlt években pénzügyi támogatást a Soros Györgyhöz kötődő Nyílt Társadalom
Alapítványoktól. Magyarország azon kevés tagállam egyike, ahol valódi pluralizmus
érvényesül a médiában, az ideológiai vitákban és a közvéleményben. A baloldali és
liberális médiacsatornák által nagymértékben uralt nyugat-európai médiával ellentétben
Magyarországon a konzervatív és kereszténydemokrata nézetek is eljutnak a
nyilvánossághoz. (mandiner.hu)

Arról, hogy 2018 óta Magyarországon a bírói függetlenség szubjektív megítélése

jelentősen javult, továbbá, hogy az objektív mutatók szerint pedig rendre kimagaslóan
teljesít, méltánytalanul kevés szó esik. Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés
lehetőségeinek szempontjaival kapcsolatban (pl. hatékony jogorvoslat, nyilvánosság,
ésszerű határidő, a szűkös anyagi lehetőségekkel rendelkezők költségmentessége) az EU
igazságügyi eredménytáblája szintén elismerő Magyarországgal szemben. (mandiner.hu)

Katarina Barley volt német szociáldemokrata igazságügyi miniszter, az Európai Parlament

egyik alelnöke szerint az európai uniós pénzügyi támogatások hatékony eszközt
jelentenek a jogállami elvek tiszteletének biztosítására, ezért „ki kell éheztetni
pénzügyileg” az olyan tagállamokat, mint Lengyelország és Magyarország. Barley
elutasította a jogállamisági mechanizmusra tett német kompromisszumos javaslatot, amely
alapján a jogállami elvek megsértéséért csak abban az esetben járna büntetés, ha a sérelem
EU-s támogatásokat érint. Szerinte ennek révén a mechanizmus „lassan teljesen erőtlenné
válik”. (magyarhirlap.hu) - Orbán Viktor szerint a jogállamiságról szóló vita kiváló
eszköz arra, hogy bizonyos tagállamok blokkolják az Európai Unió költségvetési és
pénzügyi terveit, a »fukarok«, különösen a hollandok titkos fegyvere, amivel szeretnék
megakadályozni a koronavírus-járvány elleni pénzalap létrehozását. (magyarnemzet.hu)

Magyarország Alaptörvényében jelenik meg a korrupció elleni fellépés – szögezték le a

Belügyminisztérium, az Állami Számvevőszék, a Kúria, a Legfőbb Ügyészség, az
Országos Bírósági Hivatal, a Közbeszerzési Hatóság, a Magyar Nemzeti Bank, és a
Gazdasági Versenyhivatal vezetői közös nyilatkozatukban. A magyar közszférában széles
körben kiépültek a korrupció megelőzését biztosító kontrollrendszerek. A korrupció
büntetőjogi eszközökkel történő leküzdése a bűnüldöző és igazságügyi szervek közös
fellépésének köszönhetően jelentős eredményeket ért el. Magyarország gazdasági
eredményei, a magyar gazdaság az elmúlt években megvalósult dinamikus növekedése,
illetve fenntartható kifehéredése alátámasztják a korrupció elleni rendszerszintű fellépés
eredményességét. (MN 24)

Bogár László szerint a „korrupciós listán” való előkelő helyezésünk mindössze annyit
jelez, hogy szembe szegülünk a globális SZDSZ lokális fegyelmező hatalmával, ezért
megkapjuk a büntetésünket. Amit ők korrupciónak minősítenek, az mindössze egy óvatos
kísérlet arra, hogy a globális hatalomgazdaság által Magyarországról kiszivattyúzott
erőforrások tömegét némileg mérsékeljük. Magyarországon csupa német, francia és
olasz cég nyerte a közbeszerzési pályázatokat, s most azért bélyegeznek minket
korruptnak, mert volt bátorságunk ezen a helyzeten legalább egy kicsit módosítani. A
globális NGO-hálózat valójában egy globális hatalmi diktatúra büntetés-végrehajtó szervei,
akiknek az a dolguk, hogy megjutalmazzák és segítsék azokat, akik engedelmesen
kiszolgálják e globális hatalmat, és látványosan megbüntessenek mindenkit, aki
ellenszegül. Nekünk meg az a dolgunk, hogy ezt átlássuk, leleplezzük, és elszántan tovább
haladjunk ezen a kétségtelenül veszélyes és kockázatos úton. (preshaz.eu)

A járvány miatt elmaradt a Tranzit Fesztivált pótló Garázsvitán Varga Judit igazságügyi
miniszter konkrétumokkal érvelt, miközben a momentumos Donáth Anna megpróbált ez
elől kitérni, a szokásos politikai szlogeneket ismételgetve: Magyarországon nincs
jogállam és demokrácia. Amikor Varga Judit konkrétumokat kért, azt válaszolta: „nem
érdemes a konkrétumokat („check listeket”) nézni, mert ebben jól teljesít
Magyarország”. (magyarhirlap)

W. Nemessuri Zoltán szerint az interneten sorra alakulnak csoportok, amelyek célja,

hogy a nemzetközi és hazai politikai helyzetet színvonalas elemzésekkel, tényszerű
összehasonlítással, a felmerült problémákat tartalmas válaszokkal magyarázzák. Egy ilyen
(zárt) magyar csoport az Alternat, amely volt nagykövetekből, külügyi főtisztviselőkből,
stratégiai és biztonságpolitikai elemzőkből áll. Az Alternat tagjai egy tucat idegen nyelven
írnak, olvasnak és beszélnek. Ez teszi lehetővé, hogy a nemzetközi sajtó hamis állításait
cáfolják, azokra olvasói levelekben válaszoljanak, s ha kell, az érintett lapoknak és
hírügynökségeknek cikkeket, elemzéseket fogalmazzanak. Tájékozódnak és dolgoznak,
bármiféle támogatás nélkül, saját kezdeményezésük alapján. Ez tekinthető valóban civil
törekvésnek. Az oknyomozó írások manapság politikai furkósbotként suhognak. Egy
ideje a fősodratú balliberális média a hatalmi rosszallás, esetenként a nyílt zsarolás
kiszolgálója. Ami nem más, mint a hidegháború folytatása, puhább, soft power
eszközökkel. (magyarnemzet.hu)

Fricz Tamás szerint az Európai Unió fontos együttműködési forma a számunkra, ha meg
lehet találni benne a „leben und leben lassen” formuláit, intézményi és jogi megoldásait. A
kompromisszum arra vonatkozhat, hogy mind Nyugat-Európa, mind a Közép- és Kelet-
Európa járhassa a maga útját életvitelében, értékrendjében, nemzet- és
államfelfogásában, politikai és demokráciagyakorlatában, belső törvénykezésében,
normáiban és szokásaiban. Viszont a Közös Piac mintájára még inkább bővítsük ki a
kölcsönösen előnyös kereskedelmi, gazdasági, technológiai, környezetvédelmi
együttműködések formáit. (magyarnemzet.hu)

Varga Judit szerint elfogadhatatlan az EU új költségvetési feltételrendszerével

kapcsolatos német elnökségi javaslat, amely az uniós szerződések egyoldalú
módosítását jelenti. Nem lehet a jogállamiságot úgy védeni, hogy közben a legelemibb
jogállamisági alapelveket rúgjuk fel. Ez nem a jog uralma, hanem egyszerű zsarolás.
Újabb jogállamisági mechanizmusok létrehozásához a tagállamok egyhangú döntésére és a
szerződések módosítására van szükség. Az állam- és kormányfők júliusi megállapodása
ennek megfelelően nem jogállamisági, hanem költségvetési védelmi mechanizmus
létrehozásáról döntött.

Minél hamarabb segítséghez kell juttatni azokat a tagállamokat, amelyeknek erre a

legnagyobb szüksége van. A német javaslat a gyors és hatékony fellépést veszélyezteti
azzal, hogy újra megnyitja az állam- és kormányfők júliusi megállapodásával már lezárt
kérdéseket. Ez a »fukar« tagállamok célja, amelyek valójában sohasem akarták támogatni
az európai gazdaságok talpra állítását. „Támogatjuk az uniós költségvetés védelmének
erősítését. A német javaslat azonban erre alkalmatlan. Vissza kell térni az Európai Tanács
júliusi döntéséhez, és egy valóban költségvetési védelmi eszközről kell folytatni a
tárgyalásokat”. (magyarnemzet.hu)

Paolo Gentiloni, az Európai Unió gazdasági biztosa szerint Brüsszel fel kíván lépni azért,
hogy a 750 milliárd eurós helyreállítási alap támogatásával kialakított nemzeti
reformterveik részeként a tagok szakítsanak az agresszív adótervezést elősegítő
struktúrákkal. A Bizottság májusban Hollandiát, Írországot, Luxemburgot és
Magyarországot azonosította olyan tagállamként, amelyek adózási szabályait agresszív
adótervezést használó vállalatok is alkalmazzák. A szabályok szerint a kormányok
minősített többségének jóvá kell hagyni a helyreállítási pénz odaítélésével kapcsolatos
bizottsági döntést, így a többi tagállam nyomást gyakorolhat e kormányokra, hogy
tegyenek lépéseket az adóelkerülés ellen. (VG 25)

Az Északi Áramlat 2 legfőbb haszonélvezője Németország, hiszen Nyugat-Európa fő

földgázelosztó központjává válhat. Merkel párttársa, a kereszténydemokrata Michael
Kretschmer szászországi kormányfő azzal vádolta Heiko Maas szociáldemokrata
külügyminisztert, hogy a német diplomácia agresszív viselkedése eszkalálja a helyzetet és
növeli a feszültséget Berlin és Moszkva között. A tartományi vezető szerint
együttműködésre és párbeszédre van szükség. Peter Altmaier gazdasági miniszter is
amellett foglalt állást, hogy folytatni kell az építkezést, problémás néhány havonta
különböző okokból veszélyeztetni egy ilyen súlyú projektet. Szergej Lavrov orosz
külügyminiszter szerint Washington a nyomásgyakorlásával megalázza az Uniót és
Németországot, azt várja el a németektől, hogy saját energiabiztonsági érdekükkel
szemben válasszák inkább a drágább amerikai cseppfolyósított gázt. (MH 28)

Hegyi Gyula szerint hálát kellene adnunk a sorsnak, hogy legalább Oroszországnak
stabil és kiszámítható vezetője van. Az orosz választások tisztaságát lehet vitatni, de az
bizonyos, hogy a Nyugat-barát liberálisokat csak néhány százalék támogatja. Az Európai
Unió elemi érdeke az Oroszországgal való partneri együttműködés lenne, mielőtt
Moszkvában kiszámíthatatlan erők jutnak hatalomra, vagy éppen megvalósul minden józan
stratéga rémálma, az orosz-kínai katonai szövetség. Szerencsére Európa valódi vezetői ezt
tudják, és ha az amerikai ügynökök sortűzében is, de egyelőre józan reálpolitikát
folytatnak. Hegyi addig nyugodt, amíg Marcon és Merkel a helyén van. Macron
fogalmazta meg, hogy Európa Lisszabontól Vlagyivosztokig tart. Nem kritika nélküli
barátkozásra van szükség Moszkvával, hanem a kölcsönös érdekbeszámításra, ami hosszú
távon a béke megőrzésének az egyetlen eszköze.

Ezért kell örülni annak is, hogy Angela Merkellel az élen a német politikai pártok a
szélsőbaltól a szélsőjobbig, a Zöldek kivételével kiálltak az Északi Áramlat 2 gázvezeték
befejezése mellett. Ez javítja térségünk földgázellátását, és talán enyhít valamit az Európai
Unió és Oroszország közti feszültségen. De ami a legfontosabb, megmenti Földünket attól
az iszonyatos környezetszennyezéstől, klímagyilkosságtól, amit az orosz földgáz
kiváltására szánt amerikai palagáz kitermelése, cseppfolyósítása és Európába szállítása
jelentene. (azonnali.hu)

Hans-Werner Sinn szerint a központi tervezést végzők bölcsességébe és tisztességébe

vetett naiv hit – amiről azt hittük, hogy 1989-ben búcsút intettük neki – ismét megjelent
Európában. Ursula von der Leyen megerősítette, hogy az EU a Green Deal programjával a
gazdaságba történő állami beavatkozás új és kiterjedt formája mellett kötelezte el
magát. A brüsszeli bürokraták azt gondolják, hogy ők – és csakis ők – tudják, mely
technológiai irányok a legmegfelelőbbek a fenntartható jövő kiépítésében. Miután
azonban mások pénzét fogják elkölteni a maguké helyett, nincsenek arra ösztönözve, hogy
potenciálisan kevésbé drága megoldásokra törekedjenek az emisszió elkerülése vagy
csökkentése terén.

Ezzel szemben szinte az összes közgazdász úgy véli, hogy sokkal jobb lenne egy átfogó
emissziókereskedelmi rendszert létrehozni minden szektor számára. Az ebből származó
szén-dioxid-ár arra sarkallna minden céget, hogy a legzöldebb megoldásokra törekedjen
az emissziócsökkentést célzó beruházásaiban. A környezetvédelmi innovációk így
mindenütt megjelennének. Az átfogó emissziókereskedelmi rendszer az egyetlen olyan
megoldás, amely összeegyeztethető a piacgazdaság alapelveivel. A zöldiparágak
bizonyos szegmenseiben működő lobbistáknak így nem lennének már olyan célpontjaik,
amelyeket közvetlenül befolyásolhatnának egy adott szabályozás érdekeik szerinti
alakításában. Az autóipar fenyegető hanyatlását is el lehetne kerülni, több millió
munkahelyet megmentve szerte az unióban. Azzal, hogy hátat fordít a piacnak, az
Európai Bizottság kiteszi magát annak a gyanúnak, hogy fő célja nem a klímavédelem
elleni harc, hanem egy olyan iparpolitika kialakítása, amelynek igazi motívumai és céljai
pusztán spekulatívak. (VG 29)

Itt az idő, hogy Európa kezébe vegye a saját sorsát és megszüntesse az amerikai
fegyverektől való függést – mondta Emmanuel Macron, Franciaország elnöke a balti
államokban tett látogatása során. A tagállamok feladták stratégiai függetlenségüket azzal,
hogy túlságosan támaszkodni kezdtek az amerikai fegyverrendszerekre. Macron szerint
nem fogadhatjuk el azt, hogy egy bipoláris világban élünk, ahol csak az Egyesült Államok
és Kína létezik (portfolio.hu)

A francia rendőrség nyomozást indított annak a nőnek az ügyében, akit Strasbourgban

fényes nappal megtámadott három férfi, mert szoknyát viselt. Hazafelé tartott, amikor
az egyik férfi a háromból azt mondta: „Nézzétek azt a kurvát szoknyában!” Több mint egy
tucat ember látta az incidenst, de nem avatkozott közbe. (index.hu)

A francia nemzetgyűlésben fontos törvényeket szavaztak meg a nyáron az emberi

reprodukciós eljárásokról, amit Catherine Michaud, a GayLib LGTB-egyesület elnöke
történelmi lépésnek, Sylviane Agacinski baloldali filozófus pedig etikai és antropológiai
forradalomnak nevezett. 43 éves korig minden nőnek, tehát a leszbikus pároknak és
egyedülálló nőknek is hozzáférhetővé válik a mesterséges megtermékenyítés, anonim –
de a gyermek 18 éves kora után felfedhető – spermadonorral, immár egészségpénztári
támogatással. Lazít a törvény a béranyaság kérdésében is, két nőnemű partner esetében
megengedi, hogy az egyik fél mesterségesen megtermékenyített petesejtjét a másik hordja
ki. Így egyikük genetikai, másikuk szülőanyának fog minősülni. A változás tovább növeli
az apátlanul születő gyerekek számát. Mindezt annak ellenére, hogy az ENSZ
gyermekjogi chartája szerint a gyermekeknek joguk van ahhoz, hogy szüleiket lehetőség
szerint ismerjék és velük nevelkedjenek.

A törvény alapjaiban új bioetikát fogalmaz meg. Pszichoszociális indokkal egészen a

szülésig engedélyezi az abortuszt, és eltörölve az emberi embriók eddigi védelmét,
megengedi az embriók géntechnikai módosítását, őssejtjeikből ivarsejtek előállítását, sőt,
emberi őssejtek állati embriókba való beültetését is. A 2019 őszén tartott első szavazás
után a francia orvosi akadémia kifejezte aggodalmát a „bilaterális származás” nélküli
gyerekek szisztematikus „gyártása” miatt, és számos tudós, jogi szakértő és egyházi
szakember tiltakozott, érveiket azonban elavultnak és ideologikusnak minősítve
lesöpörték az asztalról. (mandiner.hu) Ferenc pápa szerint gyermek első nevelői
édesanyja és édesapja, a család, amelyről az emberi jogok egyetemes nyilatkozata
megállapítja, hogy „a társadalom természetes és alapvető alkotó eleme”. A család
túlságosan gyakran válik „ideológiai gyarmatosítás” áldozatává, amely sebezhetővé
teszi. (magyarkurir.hu)

Michel Aupetit, Párizs orvos-bioetikus érseke szerint ez a bioetikai törvénycsomag

súlyosan és veszedelmesen átalakítja a civilizációnk által megteremtett alapokat: az
ember, az emberi méltóság, az emberi élet és egészség tiszteletét. Az emberi embriókat
bagatellizáljuk, mintha szokványos fogyasztási cikkekről volna szó, szelektálható,
elemezhető, eldobható termékekről; mesterségesen állítunk elő ivarsejteket azzal az
egyedüli céllal, hogy tápláljuk a 'nem szexuális úton' bekövetkező foganás mítoszát. Ez a
döntés egyre több embrióval támogatja, ösztönzi a szaporodás-ipart, ami világosan
mutatja, hogy a projekt tisztán gazdasági okokra alapul. (mandiner.hu)

Hengameh Yaghoobifarah „nembináris” német kommunista újságíró „Minden zsaru

alkalmatlan” című cikkében hulladéknak minősítette az összes rendőrt. A cikk nyomán
145 feljelentés érkezett a berlini ügyészséghez becsületsértés és izgatás gyanújával, többek
között olyan rendőrök részéről, akiket immár heti szinten dobálnak meg kővel és rúgnak
fejbe »bulizó fiatalok«. A berlini ügyészség nem jár el a cikk miatt, az ugyanis a
véleménynyilvánítás szabadságának körébe tartozik. Park Young-Ai koreai származású
71 éves berlini evangélikus asszony Ikhthüsz nevű saját kisvendéglőjének falát teleírta
bibliai idézetekkel, többek között, hogy „Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam,
hanem hogy a bűnösöket”, és ott áll az a rész is a Leviták könyvéből, hogy „Ne hálj
férfival, úgy, ahogy asszonnyal szokás hálni, ez gyalázatos dolog”. A vendéglő közel 20
éve működik egy LMBT-bárokkal teli környéken, többek között homoszexuális
törzsvendégekkel.

A berlini ügyészség LMBT-aktivisták bejelentése nyomán házkutatást tartott Park

vendéglőjében, hogy „az elkövetés eszközeként” lefoglalja a bibliai idézetet, és beidézte az
asszonyt közösség elleni izgatás gyanújával. Francesca Rivafinoli szerint az, hogy kettős
mércével állunk szemben, annyira ordít, hogy említésre se méltó, az azonban ámulatba
ejtő, milyen természetességgel veszi védelmébe ez a „bezzegjogállam” a saját sírjának
ásóit, és milyen lelkes önsorsrontással üldözi azt, ami építő jellegű. Mert ez az asszony
bevándorlóként megtanulta a nyelvet, kezdettől fogva megállja a helyét, adót fizet,
gasztronómiai értéket teremt. (mandiner.hu) Komment: Vajon ha migránsok által
elkövetett gyilkosságok, nemi erőszakok miatt „Minden migráns bűnöző” címmel jelenne
meg cikk, melyben hulladéknak minősítené az összes migránst, akkor is ugyanez lenne
az ügyészség véleménye? Ha nem, akkor miért nem? - Mit lehet várni egy ennyire
patológiásan túlkompenzáló országtól, hatalmi elittől? A nagyobb baj az, hogy ezeket az
elmebeteg paradigmákat másokra, így ránk is ránk kívánják erőltetni.

Boros Imre szerint a történelmét elásó és németségét elfelejtő, emiatt magát gyűlölő
országban mégis milliós példányszámot értek el Thilo Sarazzin „botránykönyvei”.
Szerinte a nemzeti identitás nagy kincs, ami hosszú idő alatt alakul ki, és biztosítja a
kohéziót. A genetikusan és vallási szempontól homogén országok stabilak. A
világtörténelem eddigi bevándorlásai nagy tanulságokkal járnak: a szegények vándorolnak,
akiknek sok a gyerekük, de a végén mindig a fogadók húzták a rövidebbet. Egyes
országoknak még nem is volt elég idejük, hogy kialakuljon az identitásuk. Példaként az
Egyesült Államokat említi. Sarrazin legutóbbi könyvével azonban betelt a pohár, és
útilaput kötöttek a talpára. Kizárásának háromszor kellett nekifutni. A még életben lévő
agg Schmidt ugyanis azt kérdezte: Warum? – hiszen amit írt, az kilencvenöt
százalékban rendben van.

Thilo Sarrazin ifjúsága a Willy Brandt-Helmut Schmidt-korszakra tehető, amikor a párt

politikájában inkább a népjólét emelését részesítette előnyben a magasabb profitokkal
szemben. Tette ezt elsősorban német pártként, amely mégis tudott európer módon
gondolkodni. A szociáldemokraták nem teljesítettek minden, a világhatalom részéről
jövő parancsot. Az utolsó ilyen látványos megmozdulása a Gehardt Schröder által
vezetett német kormánynak volt, amikor nem vett részt az Irak elleni hadműveletben.
Sarrazin ebbe a szociáldemokrata pártba lépett be, és a mai napig ezekhez az elvekhez
kívánta magát tartani. Ez a konokság vezetett el végül a kizárásához. Sok minden történt
ugyanis ami alaposan átrajzolta a szocdem párt arculatát. Rájöttek, hogy a világhatalom
igényeinek ellenállni néha veszélyes. Sarrazin ezt képtelen volt elfogadni, és a maga
eszközeivel máig fel is lépett ellene, baloldaliként és német hazafiként. (MH 25)

Ferenc pápa kérésére lemondott bíborosi rangjáról Angelo Becciu, gyaníthatóan a

„londoni ügyként” elhíresült korrupciós botrány miatt. A Vatikán kétszázmillió euróért
vásárolt London belvárosában egy ingatlant, amelyért a gyanú szerint péterfillérekből
fizettek, amit a pápa jótékony célra használhatna. A luxusingatlan megvásárlása idején
Beccuni bíboros volt a szentszéki államtitkár helyettes. (MN 26) II. János Pál és XVI.
Benedek alatt nagy hatalma volt az adminisztrációnak, mivel pontifikátusa végén a lengyel
pápa betegsége miatt nehezen tudta kézben tartani az ügyeket, XVI. Benedeket pedig nem
érdekelték ezek a kérdések. Így aztán átvették a hatalmat a vatikáni apparatcsikok, ők
döntöttek az egész katolikus egyházat érintő kérdésekben és most fenyegetve érzik a
pozíciójukat. Hallani sem akarnak arról, hogy öt év után fel kell majd adniuk adott esetben
igen befolyásos tisztségüket a vatikáni adminisztrációban és vissza kell menniük az
egyházközségükbe. (magyarkurir.hu)

Görögország ötven éve militarizálja égei-tengeri szigeteit, pedig ezt tiltja az 1936-os
montreux-i egyezmény. Az 1960-as években kezdődött Limnosz és Szamothraké
szigetének fokozatos katonai támaszponttá alakítása, miközben az egyezmény kimondja,
hogy azokon csak rendőrség és csendőrség tartózkodhat. A török fél szerint 23 szigeten
tapasztalták katonai létesítmények építését. Nemcsak fegyverraktárak találhatók itt, hanem
a szigetek többségén kaszárnyák és nehézbombázók leszállását biztosító repülőterek is.
Az elmúlt hónapokban Athénnak a Földközi-tenger keleti medencéjében található
gázvagyon miatt kirobbant válság következtében példátlan gyorsasággal kellett találnia
olyan eladót, aki hajlandó átadni neki a legkorszerűbb vadászrepülőgépét. Athén
kevesebb mint egy hónap alatt megállapodott Párizzsal arról, hogy tízmilliárd euróért 18
Rafale vadászgépet vesz meg – fegyverzetükkel együtt.

Honnan van Görögországnak tízmilliárd eurója ilyen fegyverüzletre? Athén épphogy

csak kidugta a fejét a pénzügyi összeomlás hullámai alól, s eurómilliárdos
fegyverszerződést köt, anélkül, hogy ennek bármi közvetlen haszna lenne, hiszen a
NATO és az Európai Unió maradéktalanul kiáll mellette. Vagy nem bízik meg a két
szervezetben? Görögország külföldi adóssága magasabb, mint a nagy válság
kirobbanásakor, 2011-ben, ezt jelenleg 170 milliárd euróra, a GDP 180 százalékára teszik.
Athénban bejelentették azt is, hogy tizenötezer fővel megemelik a haderő létszámát. Pósa
Tibor szerint érthető, ha egy ország mindent megtesz azért, hogy függetlenségét fegyverrel
védje meg. Ám lehet, hogy mások élvezik ennek a hasznát. (magyarnemzet.hu) -
Törökország és Görögország kész tárgyalásokat folytatni a Földközi-tenger keleti
medencéjét és az Égei-tengert érintő, vitatott hovatartozású tengeri területekkel kapcsolatos
követeléseik kezeléséről – közölte a török elnöki hivatal. (VG 23)

A Monde leközölte Vlagyimir Putyin és Emmanuel Macron Alekszej Navalnij ügyében

folytatott bizalmas telefonbeszélgetésének nem publikus részleteit. Putyin hangsúlyozta,
hogy az Oroszországot ért vádak alaptalanok. A Monde értesülései szerint Putyin
„egyszerű internetes bajkeverőnek” nevezte Navalnijt, akinek a korrupcióellenes
szervezete zsarolta az orosz politikusokat. (MN 26) - Lóránt Károly szerint a Navalnij-
mérgezés nyugati interpretációja igencsak gyönge lábakon áll. Mivel Navalnij
népszerűsége két százalék körül mozog, Putyinnak aligha kell félnie attól, hogy
belátható időn belül komoly kihívója lesz. Nemigen tételezhető fel tehát, hogy - ha a
novicsokkal való mérgezés egyáltalán megtörtént - az a Kremltől származott volna. Az ügy
azonban arra jó volt, hogy a Nyugat hangadói szankciókat követeljenek Oroszországgal
szemben. Nem lehet, hogy ez pusztán egy olyan akció, amellyel a német-orosz
kapcsolatokat akarják ellehetetleníteni? Kinek állt érdekében? (magyarhirlap.hu)

NEMZETKÖZI GAZDASÁG

Ferenc pápa a gazdasági és pénzügyi intézmények szerepének felülvizsgálását javasolta,

melyeknek válaszolni kell a szupergazdagok és a szegények közötti egyenlőtlenség gyors
növekedésére. Ez a modell a szubszidiaritás elve jegyében helyi szinten akarja a helyi
közösség javát szolgálni. Ennek konkrét megvalósításához a Szentatya megismételte
felhívását, hogy mérsékeljék vagy egyenesen töröljék el a szegényebb országokra
nehezedő adósságot, így vessenek véget a gazdasági igazságtalanságnak. Új gazdasági
etikára van szükség, mely lehetővé teszi mindenki számára, hogy dolgozzon, mely elzárja
a pénzügyi útvesztőket, megszünteti a pénzmosás lehetőségét. (magyarkurir.hu)

Káncz Csaba szerint a globális kereskedelmet alátámasztó kritikus pénzügyi

infrastruktúra már nem tekinthető politikailag semleges területnek. Míg a múltban a
pénzügyi intézmények csupán közvetett elszenvedői voltak a szankcióknak, napjainkban
maguk az intézmények is célkeresztbe kerültek. A nagy kínai állami bankok a kiszivárgott
hírek szerint terveket dolgoztak ki arra az esetre, ha az amerikai törvényhozók kizárnák
őket a dollár elszámoló piacról. Ebben az új pénzügyi hidegháborúban az eurázsiai
tengely kulcsállamai mindent megtesznek azért, hogy csökkentsék ráutaltságukat a
dollárra. Idén az első negyedévben az orosz-kínai kétoldalú kereskedelemben először
fordult elő, hogy a dollár részaránya 50 százalék alá esett. 2015-ben még a kétoldalú
tranzakciók 90 százalékát dollárban számolták el. (privatbankar.hu)

Az Egyesült Államok kormánya jelentős korlátozásokat léptetett életbe a SMIC nevű

kínai csipgyártó cég számára történő áruszállításban. A kereskedelmi minisztérium szerint
ugyanis „elfogadhatatlanul magas a kockázata” annak, hogy az SMIC számára küldött
berendezések és alkatrészek végfelhasználása katonai célú. A lépés eközben komolyan
érintheti az amerikai csiptervező céget, a Qualcommot, amely az SMIC második
legnagyobb vásárlója. Az SMIC határozottan tagadta, hogy termékei katonai célú
felhasználásra kerülnének. (napi.hu)

Kínának nincs oka jóváhagyni a TikTok eladásával kapcsolatos tisztességtelen

megállapodást, amelyet az Oracle és a Walmart erőszakkal és zsarolással kényszerített ki a
tulajdonos Bytedance-ből – írta a China Daily. Az üzletnek az a célja, hogy
megakadályozza a potenciális versenytársak felemelkedését. (VG 24) - Matolcsy
György szerint miközben az 1980-as években még az olajipar szerepe volt a döntő, amit
az is mutat, hogy a tíz legnagyobb tőzsdei vállalatból hat olajcég volt, mostanra ez teljesen
megváltozott. Mára a nagy internetes technológiai cégek lettek a legnagyobbak, mivel
napjainkra legfontosabb nyersanyaggá az adat, az információ vált. Miközben Európa
lemaradó, az iparágban Kína előre tört. (MN 25)
Anna O. Krueger, a Világbank volt vezető közgazdásza szerint Donald Trump úgy véli,
hogy az USA elég erős ahhoz, hogy jobb megállapodásokat kössön a kereskedelmi
partnerekkel külön-külön lefolytatott tárgyalások (értsd: kierőszakolások) révén. Trump
azt a célt tűzte ki, hogy csökkenti az USA kétoldalú kereskedelmi egyensúlytalanságait,
és felszámolja vagy csökkenti az amerikai termékekkel szembeni kereskedelmi
akadályokat, vámokat, így növelve az amerikai exportot. Egyik célja sem teljesült.
Mindkét mutató valójában romlott Trump elnöksége alatt. kereskedelmi hiány a 2016-
ban mért 750 milliárd dollárról 2019-re 864 milliárd dollárra nőtt. Továbbá a Kínába
irányuló amerikai export csak 1,8 százalékkal nőtt a 2020 augusztusa előtti 12 hónapban,
miközben az USA-ba irányuló kínai export 20 százalékkal emelkedett, ami tovább növelte
a kétoldalú kereskedelmi deficitet.

A bilaterális és a teljes külkereskedelmi deficitet nem lehet a protekcionizmuson

keresztül kezelni. Az amerikai acél- és alumíniumimportra vonatkozó vámok
megemelésével Trump csupán azt érte el, hogy az acélt használó amerikai iparágak
hátrányos helyzetbe kerültek. A vas- és acéliparban az elmúlt két évben csökkent a
foglalkoztatottság. Trump bilateralizmusa és a WTO elutasítása aláásta a teljes
nemzetközi kereskedelmi rendszert, és nagy károkat okozott az amerikai cégeknek és
háztartásoknak egyaránt. A Trump-adminisztráció súlyosan aláásta a WTO-t azzal, hogy
blokkolta a fellebbviteli testület új bíróinak kinevezését, ami miatt a szervezet
vitarendezési mechanizmusa nem működőképes. (vg.hu)

AMERIKA

António Guterres főtitkár az ENSZ közgyűlésén Kínát és az Egyesült Államokat név

szerint nem említve leszögezte: a világ nagyon veszélyes irányba halad. Mindent meg kell
tennie az új hidegháború megakadályozása érdekében. Világunk nem engedhet meg egy
olyan jövőt, amelyben a két legnagyobb gazdasága kettéhasítja a földkerekséget –
mindegyik a saját kereskedelmi és pénzügyi szabályaival, internetes és mesterséges
intelligencia-erőforrásaival. Donald Trump videóüzenetében főleg Kínát támadta, a
koronavírust kínai vírusnak nevezve. Szerinte Kína betiltotta belföldi járatait, miközben a
repülők szabadon elhagyhatták, ezzel megfertőzve az egész világot. Szerinte felelősségre
kell vonni azt a nemzetet, amely „ezt a pestist elszabadította”. A világban évente több
millió tonna, Kínából származó műanyag és szemét kerül az óceánokba. Kína a
levegőszennyezésben is elöl jár, amerikai felmérések szerint Kína szén-dioxid-kibocsátása
kétszer nagyobb, mint az Egyesült Államoké.

Hszi Csin-ping szerint a világjárványért nem tehetők felelőssé, továbbá a válság

leküzdéséhez együttműködésre van szükség. Terveik szerint 2060-ra sikerül elérniük a
szén-dioxid-semlegességet, az üvegházhatású gázok csökkentésével, továbbá a következő
öt évben nagyobb kiadásokat szándékoznak fordítani a zöld technológiára. Vlagyimir
Putyin egy olyan jogilag kötelező érvényű, megállapodás megkötését is, amely
megtiltaná a világűr felfegyverzését. Egyben ígéretet tett arra, hogy Oroszország minden
erőfeszítést megtesz a regionális konfliktusok rendezéséért. (MN 23)

Dobozi István szerint Joe Biden a külpolitikai elit „realista”, intervencióellenes

szárnyához tartozik. Biden a nemzetbiztonsági kabinetben a leghatározottabban ő ellenezte
Moammer Kadhafi líbiai rezsimjének amerikai és NATO segédlettel való megdöntését.
Obama a legnagyobb külpolitikai hibájának tartja Líbiát. Az Obama/Biden-kormány
nyolc éve alatt Kínával fönnmaradt a béke: Washington nem akarta kockára tenni Peking
támogatását két amerikai prioritáshoz: az iráni atommegállapodáshoz és a párizsi
klímaegyezményhez, amelyek az Obama/Biden duó legértékesebb külpolitikai trófeái
lettek. (Mindaddig, amíg a Trump-kormány mindkét egyezményből kitáncolt.)

Ha Bident elnökké választják (amire Dobozi szerint jó esélye van), hidegháborúra

emlékeztető állapotokat fog Trumptól örökölni az amerikai-kínai kapcsolatokban. A
katonai feszültségben is szintugrás következett be, kiváltképpen a geostratégiailag fontos
Dél-kínai-tengeren. Peking tiltakozása ellenére a Trump-kormány hatalmas
fegyverszállítási programot hagyott jóvá Tajvan javára, s diplomáciailag Pekinget irritáló
gesztusokat tesz Tajpej irányában. Kampánybeszédeiben Bidennél refrénként köszön
vissza a Trump előtti „normalitáshoz” való visszatérés ígérete. Dobozi szerint
Amerikából követve az eseményeket ez nagy valószínűséggel kizárható forgatókönyv.
Sőt könnyen elképzelhető, hogy Biden alatt tovább tovább romlana a Washington és
Peking közötti viszony.

Biden – ahogy többször jelezte – Amerika fő szövetségeseinek egységbe rendezésével

kíván föllépni Kína kifogásolt magatartásai ellen. A transzatlanti kapcsolatok Trump alatti
hanyatlása után Európa geostratégiailag felértékelődne ebben a szövetségi koncepcióban.
Figyelembe kell venni továbbá, hogy Trump konfrontációs Kína-politikája népszerű az
amerikaiak többsége szemében, akiknek kétharmada ellenséges érzelmeket táplál a kínai
vezetés iránt. A kínai importcikkekre kivetett vaskos vámok ellen nem volt „fogyasztói
zendülés.” Nem meglepő, hogy a választási kampányban versenyfutás van Trump és Biden
között, hogy ki a keményebb Pekinggel szemben. (Nv 24)

Az első elnökjelölti tévévita sokszor fordult személyeskedésbe. Joe Biden Putyin

kiskutyájának, bohócnak, hazug embernek nevezte Donald Trumpot, aki válogatott
szidalmakkal válaszolt. Trump szerint a faji tüntetéseket Biden arra használja fel, hogy
radikális baloldali szavazókat szerezzen. A műsorvezető Bidennek szegezte a kérdést,
megkérdezte-e valaha a demokrata polgármestereket, hogy miért nem állítják meg az
erőszakos bűncselekményeket. Biden szerint ő jelenleg nem tölt be hivatalos pozíciót, de
elítél minden erőszakot. Trump szerint az utcán emberek halnak meg, és a demokraták
semmit nem tesznek. A rendbontásokat baloldali radikálisok hajtottak végre, és Trump azt
vetette Biden szemére, hogy a rendfenntartó szervek nem támogatják őt. (portfolio.hu)

A Fehér Ház bűnpártolással vádolja New York, Portland és Seattle város vezetését,
Donald Trump szerint elnézték a nyári tömegtüntetések idején elkövetett erőszakos
bűncselekményeket, s nem tettek ellenük semmit. Az „anarchista városok” eleshetnek a
szövetségi pénzügyi támogatástól. William Barr igazságügy-miniszter nem pazarolhatnak
szövetségi adódollárokat olyan városokra, ahol kockán forog az állampolgárok biztonsága.
A három város polgármestere viszont perre akarja vinni a dolgot, olcsó politikai
mutatványnak nevezve az elnök lépését. Az elmúlt egy évben számos nagyvárosban
meredeken nőtt a bűnesetek száma. Különösen idén május óta szaporodtak el a zavargások,
és terjed az erőszak. (MN 23)
Trump szerint a Demokrata Párt egyre szocialistább, és Biden is ebbe az irányba tart.
Biden szerint Trump tízillió embertől vette el az ingyenes egészségbiztosítást, míg
Trump erre úgy reagált, hogy az Obamacare túl drága volt, ezért abban a formában meg
kellett szüntetni, és az ő módosítása olcsóbb egészségügyi ellátást eredményezett. Biden az
előzetes várakozásokhoz képest meglepően jól teljesített. A felmérések többsége Bident
hozza ki győztesnek, ami megfelel a két jelölt országos támogatottságának. A függetlenek
között inkább Trumpot tartották az este nyertesének. (portfolio.hu)

Trumpnak valószínűleg nem sikerült változtatnia a közvélemény-kutatásokban

megmutatkozó népszerűségi trendeken. Az agresszív fellépéssel vélhetően nem éri el ezt a
célt. Trump négy éve olyan témákkal állt elő az elnökjelöltek vitáján, amelyekkel sok
amerikait meg tudott szólítani. A legismertebbek ezek közül a bevándorlás korlátozása, a
feldolgozóipari munkahelyek visszahozatala Kínából az USA-ba, illetve a washingtoni
elittel szembeni fellépés. Most nem volt átgondolt üzenete. (napi.hu) - Trump
újraválasztása esetén további adócsökkentéseket, lazább szabályozást, és nagyobb
figyelmet ígér a tőzsdének, ennek ellenére úgy tűnik, hogy a Wall Street kezdi őt leírni. A
befektetők 10,5 millió dollárt adományoztak Trump kampányának, miközben Bidennek
51,1 millió dollárt. (VG 28)

Edmund Phelps, a Columbia Egyetem Nobel-díjas közgazdászprofesszora szerint Trump

költséges adócsökkentése nem váltott ki akkora mértékű befektetést és növekedést, mint
amekkorát ígért. Fő hatása az volt, hogy Trump elnökségének első három évében megnőtt
a költségvetési hiány. Trumpnak az amerikai cégekkel szembeni folyamatos fenyegetései
új bizonytalansági tényezőt teremtettek a beruházási és külkereskedelmi döntések terén.
Ez a gazdaságpolitika akadályozza a vállalkozó szellemet és az innovációt. Trump nem
törődik azzal, hogy a jövedelmi ranglétra alján lévő emberek megdöbbentően alacsony
bért kapnak, és azzal sem, hogy az ilyen alacsony bérek milyen szörnyű életszínvonalat
biztosítanak. Gyengítette az Obama-kormányzat által bevezetett egészségbiztosítási
törvényt, ami súlyosan érintette az alacsony jövedelmű embereket. Az olyan értelmetlen
intézkedések bevezetésével, amelyek kereskedelmi háborúkhoz vezetnek, elidegenítette
Amerika szövetségeseit. (VG 28)

Donald Trump Amy Coney Barrett bírót jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedett
helyére. Barrett többször kijelentette, hogy az élet a fogantatásnál kezdődik. A bírónő
férjével öt közös gyermekükön kívül két Haitiről örökbefogadott gyereket is nevel. Barrett
konzervatív nézeteket vall a fegyvertartás és az egészségügy-biztosítás kérdéseiben is.
Barrett a döntésre jogosult szenátusi többség teljes bizalmát bírja, amit McConnell
frakcióvezető is megerősített. (index.hu) A következő fontos témaként éppen Omabacare
kerül majd november 10-én a testület elé, és Barrett korábban gyakran kritizálta az
egészségbiztosítási törvényt. Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés pedig most
kiemelten fontos a koronavírus-járvány miatt. A konzervatív többségű legfelső bíróság
hagyományosan megsemmisíti a kongresszus szigorú környezetvédelmi és munkajogi
szabályozásait, szűkíti a fogyasztók lehetőségeit, hogy bíróságon védjék az érdekeiket, és
egy sor más ügyben is általában a vállalatoknak ad igazat. (VG 28)

A demokraták már előre jelezték, hogy elégtételt fognak venni. Joe Biden elnöksége alatt
növelni fogják a legfelső bíróság főbíráinak számát kilencről tizenegyre – a két plusz
helyre pedig természetesen liberális bírákat neveznek majd ki. A demokraták más
eszközeik is vannak, hogy bosszút álljanak. Az egyik ilyen lehetőségük, hogy a szenátust
kibővítik, Washington D.C-t és Puerto Ricót is állami szintre emelik. Ismervén ennek a
két közigazgatási területnek a politikai elkötelezettségét, ez további négy demokrata
szenátort jelenthet. (MN 28)

Ferenc pápa szerint fel kell számolni azokat a logikákat, amelyek a fegyverbirtoklásnak
tulajdonítják a személyes és társadalmi biztonságot. Ezek a rendszerek csak a hadiipar
nyereségének növekedését szolgálják, táplálva a bizalmatlanság és a félelem légkörét az
egyes emberek és a népek között. Különösen a „nukleáris elrettentés”, a kölcsönös
megsemmisítéssel való fenyegetés váltja ki a félelmet. Ez végül megmérgezi a népek
közötti kapcsolatokat és akadályozza a párbeszédet. Ezért fontos, hogy támogassuk a
nukleáris leszerelést, a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozását és
betiltását célzó nemzetközi jogi törekvéseket. A Szentszék reméli, hogy az atomfegyverek
elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés következő felülvizsgálati
konferenciája konkrét cselekvésekké alakul át, és a közös szándéknak megfelelően a lehető
leggyorsabban megvalósítják a nukleáris fegyverkezési verseny beszüntetését, és hatékony
lépéseket tesznek a nukleáris leszerelés irányába. (magyarkurir.hu)

Ablonczy Bálint exkluzív interjút készített Nicolas Senèze-zel, a Hogyan akarta Amerika
megbuktatni a pápát? című kötet szerzőjével, a Croix című francia katolikus napilap
vatikanistájával, aki szerint Ferenc pápa igazi jezsuita, márpedig a jezsuita lelkületben
mindig együtt él a spirituális és a politikai dimenzió. Sokan szeretnének olyan
katolicizmust, amely csak a spirituális kérdésekkel foglalkozik és távol tartja magát a
társadalmi kérdésektől. Ezt Ferenc pápa határozottan ellenzi. A tehetős amerikai
katolikusok számára vallásuk társadalmi tanítása kimerül a gazdasági liberalizmusban.
Sokat hivatkoznak II. János Pálra, pedig ezt a szemléletet ő is elutasította, hiába
próbálták marxizmus-kritikájából levezetni a piac mindenhatóságának katolikus
támogatását.

A gazdag amerikai üzletemberek úgy gondolják, az egyháznak rendszerszinten nincs

dolga a szegényekkel, az elesettekkel, rajtuk a jótékonykodás segít – a globális
gazdasági rendszer meg úgy jó, ahogy van. Amikor XVI. Benedek, majd Ferenc pápa a
piaci liberalizmust kritizálja, az nagyon zavarja ezeket a tehetős amerikai katolikusokat.
Az amerikai katolikus egyház rogyadozik a szexuális zaklatási perekben megítélt
kártérítések súlya alatt. Képtelenek lennének a dollármilliókat kifizetni a katolikus
üzletemberek adományai nélkül. Utóbbiak ezért egyre befolyásosabbak. Menedzseri
szemmel néznek a világra: magukat az Egyház felügyelőbizottságának tekintik, s ha nem
találják megfelelőnek a vezérigazgatót, megpróbálják eltávolítani.

Ferenc úgy véli, az emberi élet méltóságát a gazdasági kizsákmányolás éppúgy

veszélyezteti, mint az ökológiai katasztrófa. Abszolút számban növekszik a nincstelenek
száma, ráadásul még a fejlett országokban is nyílik az olló a gazdagok és a társadalom
többi része között. Ablonczy szerint a pápa a tradicionalistáknak túl nyitott, a
konzervatívoknak túl liberális, a piacpártiaknak túl korlátozó. De a progresszívek sem
örülhetnek, hiszen az abortusz, az azonos neműek házassága és számos egyéb kérdésben
Ferenc egy jottányit sem mozdult el az egyház társadalmi tanításától. Senèze szerint ma
világszerte nehéz centristának lenni. (magyarkurir.hu)
Norbert Röttgen, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke, és Merkel egyik potenciális
utóda szerint az európai-amerikai kapcsolatok jelentős veszélybe kerülnek, ha Trump
nyer. Röttgen szerint Németország eddigi tapasztalatai a jelenlegi elnökkel azt vetítik
előre, hogy nehéz lenne együttműködni Amerikával a republikánus elnök győzelme esetén.
A jelenlegi amerikai vezetést a büntetés logikája vezérli, valahányszor egy partner nem
fogadja el a követeléseiket. Ilyen alapra nem lehet együttműködést építeni. (portfolio.hu)

Hillary Clinton akkori külügyminiszter és demokrata elnökjelölt jóváhagyott egy tervet

2016. július 26-án „Donald Trump lejáratására azáltal, hogy botrányt robbantak ki úgy,
hogy azt állítják, hogy az orosz titkosszolgálat beavatkozott az oldalán”. (mandiner.hu)
W. Nemessuri Zoltán szerint évekig húzódó bűnügyi és jogi eljárást vont maga után
állítólagos orosz hekkerek beavatkozása Donald Trump és Hillary Clinton küzdelmébe,
míg kiderült, az egésznek a negyede sem valós, illetve hogy az internetes befolyásolást az
összes nagyhatalom alkalmazza. A közel-keleti „arab tavasz” maga is egy politikai
marketingkifejezés, ugyanígy a „színes forradalmak”, amelyek kívülről-belülről
megcsinált felfordulások Ukrajnában, Macedóniában, Szerbiában, Bulgáriában, tavaly
Csehországban, nálunk évről évre ismétlődően.

Kirívó példa a nem létező iraki tömegpusztító fegyverek legendája. Az Egyesült Államok
és a Nyugat által erőteljesen ösztönzött szíriai polgárháború halottak és menekültek
százezreivel járt. Akkor kezdődött a migrációs válság, amely ugyancsak egy irányított
akciósorozatnak köszönhető, miközben mindkét kontinenst egyaránt sújtja. Szervezői
ennek ellenére a csillagokat is lehazudják az égről, illetve a következményeket
bagatellizálják. A forrongó térségek lázadói hol forradalmárok, hol terroristák, attól
függően, melyik nagyhatalom vagy multinacionális cég érdekeit szolgálják. Némely
politikusok, gazdasági csúcsvezetők és zsoldos hírlapíróik az Északi Áramlat 2
gázvezetékkel is úgy játszanak, ahogy a megrendelőik diktálják. (magyarnemzet.hu)

VILÁG TÖBBI RÉSZE

A 2002-es arab békejavaslat megnevezte a zsidó állammal történő normalizáció három

fontos kritériumát - az izraeli erők kivonulását a megszállt területekről, a palesztin
menekültek helyzetének igazságos rendezését, valamint az önálló palesztin állam
létrehozását, Kelet-Jeruzsálem fővárossal. A feltételek teljesülését az arab világ egysége
hivatott biztosítani, de ezt a konszenzust törte meg az Emírségek és Bahrein azzal, hogy
jelentősebb engedmények kiharcolása nélkül békélt meg Izraellel. Döntésüket a
palesztinok árulásként élték meg. A Fatah és a Hamász is ráeszmélt, hogy már nem
számíthat az arab szövetségesek feltétlen támogatására, és vélhetően ez a felismerés
kovácsolta egységbe őket. A két párt delegáltjai megállapodtak, hogy fél éven belül új
választásokat tartanak. A szavazások megrendezése azonban akadályokba ütközhet, hiszen
a két palesztin párt egyezsége szerint a választások elengedhetetlen feltétele, hogy a
Jeruzsálem keleti felében élő arabok is leadhassák voksukat, ám ehhez Izrael eddig soha
nem járult hozzá. Az is kétséges, hogy Izrael engedni fog egy olyan szavazást, amelyen
az általa terrorszervezetnek minősített Hamász is elindulhat. (Nv 26)

Rendkívüli állapotot hirdettek és teljes katonai mozgósítást rendeltek el Örményországban,

miután az azeri erők nehéztüzérséggel támadtak célpontokat Hegyi-Karabah területén.
Azeri közlés szerint az akciójuk ellencsapás volt, válasz arra, hogy az örmény támogatást
élvező erők azeri célpontokat támadtak a régióban. (magyarnemzet.hu) Bár Azerbajdzsán
azt állítja, hogy a civilek védelmében indította meg offenzíváját, a jelek szerint előre
megtervezte a Hegyi-Karabah visszaszerzésére irányuló hadműveleteket. Aliyev elnök
külügyi tanácsadója, Hikmet Gadzsijev arról beszélt: minden megszállás alatt lévő azeri
területet vissza akarnak foglalni. (Nv 28) Aliyev szerint az azeri erők akkor állítják le a
műveleteket, ha az örmény erők maradéktalanul és feltételek nélkül kivonulnak
Karabahból. Leszögezte, hogy Azerbajdzsán helyreállítja területi épségét. (mandiner.hu)

Erdogan török államfő a szíriai polgárháborúban edződött milicistákat és felfegyverzett

drónokat bocsátott Azerbajdzsán rendelkezésére. Örményország részese egy orosz,
kazah, kirgiz, tádzsik, üzbég részvétellel létrehozott katonai szövetségnek, ha közvetlen
támadás éri Örményország területét, akkor ennek a szövetségnek a megtámadott tagállam
védelmére kell kelnie. Törökország viszont a NATO tagja. Dmitrij Tenyin a Carnegie
Moscow Center szakértője úgy látja, hogy ha a török beavatkozás valóban élesíti az
Oroszország vezette közép-ázsiai katonai szövetséget, akkor válaszul a NATO kénytelen
lesz felsorakozni a Törökország mellett. (Miért lenne kénytelen, ha nem Törökországot éri
támadás, hanem a törökök támadják meg Örményországot?) A jó hír az, hogy Moszkva és
Ankara viszonya az elmúlt években az ellentétes érdekek ellenére összességében
barátságos. Emellett Vlagyimir Putyin orosz államfő jó viszonyt ápol Alijev azeri
elnökkel, ami most hasznosnak bizonyulhat. (napi.hu)

A pápa erőteljesen kérte a polgári hatóságokat, hogy fordítsanak különleges figyelmet a

gyermekekre, akiktől megtagadják alapvető, az élethez és az oktatáshoz való jogokat és
megfosztják őket méltóságuktól. Gyermekek milliói nem térhetnek vissza az iskolába, és a
világ számos részén fennáll annak a fenyegető veszélye, hogy egyre jobban elterjed a
gyermekmunka, a gyermekek kizsákmányolása, egyre több lesz a visszaélés és egyre
többeket sújt az alultápláltság. Sok nő azonban továbbra is rabszolgaság,
emberkereskedelem, erőszak és kizsákmányolás, valamint megalázó bánásmód áldozata.
– A pápa nagyobb elszántságot kért az elnyomó rendszerek és szokások elleni
küzdelemben, amelyek nemcsak a nőket, hanem az egész emberiséget is becsmérlik.
(magyarkurir.hu)

Szabó Ferenc jezsuita szerint a katolikusok nagy többsége szeretettel ragaszkodik

Ferenc pápához, aki munkatársaival és az egész Egyházzal együtt keresi mindazt, ami
szükséges, hogy hűségesen megéljük az evangéliumot. Látják, hogy Ferenc pápa
elkötelezte magát a békéért, a népek közötti barátságért, élesen elítéli a
fegyvergyártást/háborút, leleplezi a pénz bálványozását, Európa és a világ új
megosztása helyett a világegységet igyekszik elősegíteni. Nemcsak a keresztények, hanem
a nagy vallások hívei, sőt nem hívők is rokonszenvvel tekintenek Ferenc pápa szolgálatára.
Bizton remélhetjük, hogy az ultrakonzervatívok kis csoportjának nem sikerül „megbuktatni
a pápát”. (magyarkurir.hu)