HOGYAN LEHET ÉRDEKES ÉS

HATÉKONY A SZÜLŐI
ÉRTEKEZLET? – 5 TIPP

 Gerencsér Dóra — 2017. november 06.

A szülői értekezlet gyakran jelent megpróbáltatást a szülőknek és a pedagógusoknak

egyaránt. Sokszor átélt élmény, hogy a szülők gyerekeik helyére beülve az iskolapadba
átveszik a diákok viselkedését, és ugyanolyan passzívan és unottan vesznek részt az
értekezleten, ahogy a gyerekek a reggeli órákon. Tanárként ilyenkor nehéz partneri
szerepbe helyezkedni, ezért sokan nyúlnak a szokásos, frontális ismeretátadás
módszeréhez, ami se nem élvezetes, se nem hatékony.

A szülőkkel való kapcsolattartás kiemelt fóruma a szülői értekezlet, amikor lehetőség van az
osztályt, mint közösséget érintő témák megbeszélésére. Ekkor rengeteg információt kell
átadni, különböző helyzeteket szükséges megvitatni, ami időnként egyoldalúvá vagy
végeláthatatlan vitává fajulhat. Segítségükre lehet pár tipp, amivel gördülékenyebbé tehetjük a
szülői értekezleteket. 

LEGYENEK VILÁGOS KERETEK! 

Nagyon fontos, hogy a találkozás előtt pontosan meghatározzuk, hogy mi az összejövetel
célja, mik azok a programpontok, amiket szükséges egyeztetni a szülői közösséggel. Így nem
alakul ki parttalan beszélgetés, ami rengeteg időt emészt fel. A felmerülő témák
függvényében becsüljük meg a megvitatásukhoz szükséges időt, viszont ne tervezzünk
másfél, két óránál hosszabb alkalmat, mivel ez meghaladja az átlagos figyelmi kapacitást, és
az estébe nyúló értekezés értelmét veszti. Ha előre elküldjük a szülőknek a témákat,
lehetőséget adunk arra, hogy ötletekkel, javaslatokkal érkezzenek. A meghatározott időkeretet
tartsuk a beszélgetés moderálásával. Készüljön emlékeztető a megegyezésekről, amit az
értekezletet követően mindenki megkap. 

FORMÁLJUNK A KÖZÖSSÉGET!
A szülők gyermekükön keresztül kapcsolódnak az osztályközösséghez, köztük a kapcsolatok
lassabban épülnek ki, mint a diákok között. Az osztályfőnök számára mégis szükséges, hogy a
szülők egy csoporttá alakuljanak, mivel így tudnak közös döntéseket hozni, az osztály
érdekében együttműködni. Emiatt érdemes hangsúlyt fektetni arra, hogy közelebb kerüljenek
egymáshoz. Ha körben rendezzük el a székeket, kisebb esélyt adunk arra, hogy az iskolapad
emlékei előhozzák a passzívan hallgató tanulói pozíciót. A kör alakú elrendezés egyenlőséget
kommunikál, önmagában elősegíti, hogy többen szóljanak hozzá az adott kérdéshez. Első és
kilencedik osztályban, amikor először találkoznak a szülők, ismerkedő, jégtörő feladatok
elősegíthetik az egymás iránti bizalom kialakulását. 

OSSZUK MEG AZ INFORMÁCIÓKAT!  

Az adat jellegű információkat, például összegeket vagy határidőket, nem érdemes hosszan
sorolnunk, mert könnyen elfelejtődnek, ha valaki éppen lemarad, vagy nem figyel. Hasznos,
ha készítünk ezekről egy összefoglaló ismertetőt, kiosztjuk, és a szülők ezen tudják követni a
beszámolót. A rövid áttekintést egy pár diából álló ppt-vel is meg lehet támogatni, mivel
minél több csatornát használunk, annál nagyobb az esély arra, hogy az üzenet eléri célját.
Értelmezésként elegendő pár mondatot hozzáfűzni az adatokhoz, inkább a kérdéses pontokat
érdemes részletesen kifejteni. 

BESZÉLJÜK MEG A PROBLÉMÁKAT!  

A szülői értekezletek teret adnak arra, hogy a pedagógus bevonja az osztályt érintő
nehézségek megbeszélésébe és megoldásába a szülőket. Emellett felmerülhetek olyan
kérdések, amikre közös válaszok szükségesek, például az osztálykirándulással,
osztályprogrammal kapcsolatosan. Előfordul, hogy egyes szülők meg sem nyilvánulnak, míg
mások hangoztatják véleményüket, így látszat megegyezések születhetnek, amivel kevesen
értenek egyet.  
Az aktív, kiscsoportos munkán alapuló vita technikák segíthetnek abban, hogy mindenki
véleménye, javaslata megfontolásra kerüljön. Megkérhetjük a szülőket, hogy 5-6 fős kisebb
csoportokat alkotva beszéljenek meg egy adott kérdést, véleményüket foglalják össze, majd
mutassák be a többieknek. A módszer előnye, hogy kisebb közönség előtt könnyebben szóhoz
jutnak az általában hallgatagabbak is, illetve a közös megbeszélés során nincsenek kiemelve
az egyes vélemények, hanem inkább a közös pontok, amíg a megállapodás felé irányítják a
diskurzust. Ez hozzájárul ahhoz, hogy egy-egy probléma megközelítése sokrétű és színes
legyen. 
VONJUNK BE KOLLÉGÁKAT!
Minden felmerülő kérdésre a tökéletes osztályfőnök sem tudhatja a választ. Ekkor vonjuk be
azt a kollégát, aki hiteles forrás lehet, akinek testhez állóbb az adott téma feldolgozása.
Példának okáért, ha második nyelvet kell választani, a nyelvtanárok röviden érvelhetnek
amellett, hogy melyik diáknak érdemes a német vagy a spanyol felé elindulnia. 
A gyerekek fejlődése előtérbe hozhat korábban fel sem merülő szempontokat, mint a
kamaszok internethasználata, vagy tanulási motivációjának változása. Ekkor az
iskolapszichológus pszichoedukáció során nyújthat segítséget abban, hogy a szülők fel
legyenek vértezve a várható helyzetekre.  
A szülői értekezlet struktúrájának megváltoztatása arra készteti mind a pedagógust, mind a
szülőt, hogy kilépjen a komfort zónájából. Az első lépések megtétele ellenállást szülhet,
viszont ha ezen át tud lendülni a szülői közösség, akkor dinamikusabbá, őszintébbé, ezáltal
hatékonyabbá válthat a szülő-tanár együttműködés.