Ekkléziasztika Kolossé 2,17 szóma=valóság! 5,Valós tények védelme.
Húsvétnál János a róla
XX. században kialakult tudomány. szükségessé vált a kialakulása, igény miatt. A
rendszeres teológia feladata az egyháztan megalapozása és kidolgozása.
Karl Rahner  Esszenciális és egzisztenciális ekkléziológia  első a dogmatika,
látható, láthatatlan satöbbi, utóbbi pedig a megjelenése a világban. Historikus 
hogyan értette meg az egyház Isten kijelentését a különböző korszakokban, és hogyan
válaszolt arra. Achelisaz egyház életértelme önmaga önmaga építése. Ravasz
László = „A gyakorlati teológia az anyaszentegyház élettana.” A gyakorlati teológia az
egyház egzisztenciájára figyel, vagyis a megjelenésére (apparáció) és a szervezetére
(institúció). Ravasz = egzisztencia = Krisztus egyházának megnyilvánulása a diakónia,
misszió, stb…
Funkciója: egyházi szolgálatok leírása és vizsgálata. E. Fergusson= Az egyház alanya
Krisztus, akié az egyház. Ravasz= hitben való épülés, szeretetben való szolgálat,
reménységben való gyarapodás. martüria, liturgia, diakónia ebből a háromból vezethető
le az összes szolgálati ág.
Az egyházról nem szabad spekulatív, világtól elvonatkoztatott módon beszélni.
Folyamatosan figyelnie kell magát, ha tudományos jelleggel beszélünk róla. Nincs
ugyanis csak fizikai, csak virtuális, csak elvont egyház. Egyszerre kell egyetemesen és
időszerűen szólni az egyházról. Speciálisan a mának szól, de úgy, hogy mindig az Ige
tükrében maradjon, annak időszerűségében. A speciális tanítás a mának szóló üzenete.
Fő feladata az egyház folyamatos reformációjáért való küzdelem.
A gyakorlati teológia más valóságokkal összefüggésbe vizsgálja azt. Blückert – az
egyház hármas tagolású: 1, az egyház ideális állapota, 2, az ideák fizikális
megvalósulása, 3, kontextuális, más valóságokkal egybevetve kutatja magát. Van der
Ven – helyi, országos, globális egyház.
A valóság szerepe: Isten igaz, szereti az igazságot. Hogyan szerepel a valóság a
Bibliában? Troeltsch – tisztán történeti szemléletmód.  Az számít valóságnak, ami
történelmileg értelmezhető. Schweitzer szerint a tisztán történeti kutatás pont a
valóságot nem vette figyelembe. „A dogma Krisztus helyébe lépett a pszichológia és a
fantázia Krisztusa. Bultmann mitológiátlanítja az Újszövetséget, Jézus munkája csak
a feltámadás után kezdődik. Aléteja – egyszerre igazság és valóság.
Valóság ábrázolások: 1,Nemzetségtáblák és családfák. 2,Tér és idő, pontos
meghatározása. (Pl pusztai vándorlás) hossz űr és súlymérték kínos pontossága.
3,Eszközök, tárgyak, események pontos leírása, pl főpap öltözete. 4,Érzékszervek,
látás, hallás, árnyék és valóság szembeállítása egymással. Álom és látás szembeállítása
a valósággal magán a Szentíráson belül.
elterjedt álhírt cáfolja. 6, írói szándék  Jeremiás újra íratja Bárukkal a tekercseket.
Lukács prológus.
Valóság értelemzések: Emberi felfogóképesség végessége. „Ti süketek halljatok! Ti
vakok, nézzetek föl, és lássatok!” /Ézs 42/ Maguk által elképzelt valóságot
követik=hamis próféták. Pl Hanániás, azt mondta, amit a nép hallani akart, ellentétben
Jeremiással.  Jézus- én vagyok az út az igazság az élet  egyedül Ő képes nekünk az
Atya valóságát kijelenteni. Jézus által létformánkká vált a közösség az isteni élettel. A
Szentírás jellemzője, hogy a realitást és a hit által felfogható realitást szemléli együtt.
Krisztusban megjelent teljes valóság földi értelemben is megtapasztalható. Éhes volt.
Írd meg tehát – Jelenések könyve. „A hitnek egy tartalma van, Isten maga, de, hogy ki
Isten, az csak a hit felől értelmezhető.” /Goppelt/ Folyamatosan mozgó egyház.
KÁHÁL összegyűjtöttek, és EKKLÉSZIA – kihívottak. Aztán üldöztetések. „A
Zsoltárok könyve válasz Isten történelmi tetteire.” /Von Rad/
Luther= Az egyház Isten szent népe. Közösség, akik hit által összeköttettek. Az
egyházat Isten Igéje hozta létre. Congregatio Sanctorum. Tiszta Evangélium
hirdettetik-e? Ha Igen, akkor az egyetemes egyházhoz tartozónak tartja-e magát vagy
sem? Nota ecclesiae – egyház jelei. Az Ige indít: cselekvés, közösség, egymás iránti
szeretet. Ecclesia Militans. Ecclesia semper reformari debet. Tettek és gyakorlat.
KÁLVIN: Egész életművének középpontjában az egyház állt. Gyülekezetteológiát
művelt. Az egyetemes egyház minden népből egybegyűlt sereg. Az egyházat az Ige
hozza létre, mint Luthernél, de nem csak creatura verbi, hanem creatura Spiritus Sancti.
Egyház, mint kiválasztottak serege. Institutio IV. úgy magyarázza el a láthatatlan
egyház lényegét, hogy közben a látható egyházról is ad biblikus és gyakorlati képet.
Azért egyetemes az egyház, mert Krisztus sem szakítható több felé. Mindennap
tökéletesedik az egyház. Igehirdetés és szentségek kiszolgáltatása, ott van az egyház
valamiképp. A Szentlélek az egyéni élet valóságában végzi a megszentelés munkáját.
Egyéni munka, de a helye és eszköze az egyház, a megszentelődésnek. Minden ember
szolgálja a másikat. Miért embert használ Isten?
1,megbecsülését mutatja ki 2,alázatra tanít 3,kölcsönös szeretet
Ref hitvallások gyakorlati egyházképe: HK az Apostoli Hitvallás 3.cikkelyéhez fűzi
az egyház tanítását az 54-55. kérdés-feleletekben. Fekete Károly szerint 4 dolog jelenik
itt meg: 1,eredete 2,létmódja 3,rendeltetése 4,megjlenése. 1-mindig volt, lesz, 2-
gyülekezet 3-Krisztus közösség 4- Istentisztelet.
II.HH: XVII hit tárgya, sákramentumok, ismertetőjegyek. XVIII  tisztségek,
egyházfegyelem
Története: Az egyházi tudomány megalkotója Ravasz László. 1907 – Bevezetés a
gyakorlati theológiába. A gyakorlati teológia közös törzsét, a presbiteri szolgálatokról,
egyházalkotmányi hivatalról beszél. Gyakth=2rész, általános=egyház lényege, hivatala,
különös rész=egyházi funkciókat veszik végig. Gyakth egyháztannak és
ekkléziológiának tisztázatlan viszonya még érződik. Könyve 4 részből áll: 1,fő irányai
2,egyház megnyilv. 3,funkciók, hivatalok 4,helye és feladata. Nitzch (Schleiermacher
tanítványa) is beszél ekkléziológiáról, annak szükségességéről. 1897 – Novák Lajos
székfoglalója: tudományosan és a való életnél egy fokkal magasabb szinten kell űznie.
A gyülekezeti élet eszményét az egyház lényegével kapcsolja össze tudományos
egésszé. Ez Scheiermacher és Nitsch gondolatainak magyar adaptációja. Ravasz
ekkléziológia-ekkléziasztika. Ziasztika: Benső bizonyosság, amit megél és része lesz a
hívőnek. 1881-es egyesítő és alkotmányozó zsinat, ami meghatározza az egyházjogi
szervezetét, egységes szervezeti képet és szolgálati képet ad. (Az ekkléziasztika
szigorúan teológiai diszciplína, bibliai és teológiai megalapozást igényel, amire épül
az egyház gyakorlati képe.) Ravasz után semmi, csak 3 név: Imre Lajos, Makkai
Sándor, László Dezső. A mostani idő odafordulás az egyház életének és szolgálatának
problémái felé. Identitás meghatározás, küldetés korszerű megfogalmazása. Kálvinista
szemle, Magyar Kálvinizmus, Debreceni Protestáns Lapfolyóiratok. Sebestyén Jenő
1936-ban mondta, hogy német hatás alatt áll az egyház. 30-as éves társadalmi kríziseire
az egyháznak választ kellett adnia.
László Dezső /1904-1973/: 1922-1926 Kolozsvár, Farkas utcában volt lelkész. 1938 –
Az Anyaszentegyház élete és szolgálata.--> Egyház életének alapkérdései és egész
rendszere. Dialektika teológia, de hitvallásos módon beszél. Ekkléziasztika alapozó,
mint Ravasznál. I. A dialektika teológia gyakorlati felfogású, de még ebben is kell
gyakorlati teológiát művelni. II. Láthatatlan egyház felől a látható felé közelít,
krisztológiai alapon. III. Az egyház minden szolgálata Isten Igéje körül forog. Igh,
diakónia, fegyelmezés, egyházjog, emberi közösségben szolgált formák vizsgálata. IV.
egyházmunkásai. V. A gyak th Isten Igéjéből indul ki, keretezik. Az egyházról in
generalis beszél. A mostani egyházat folyamatosan szembesíti Isten Igéjével. Imre
Lajosaz egyházat mindig az Igére alapuló valóságban kell nézni.
Makkai Sándor/1890-1951/: erdélyi püspök már 36 évesen, 1936-ig püspök, 1936-
1951 debreceni teol prof. Teológiai és igehirdetői küzdelmet vívott, hogy az egyház
életét és küldetését minél egyértelműbben megfogalmazza. „Az egyház missziói
munkája”A többi tudományhoz megalapozó jelleg. I. Az egyház-történeti képe.
Ősegyhztól máig, Kálvinon keresztül. II. Az egyház élete. Államhoz, nemzethez fűzött
viszony. III-IV. Hivatalok és tisztségek. Az egyház organikus életének vizsgálata és
magyarázata. Látása missziói jellegű és felelősségteljes.
Imre Lajos/1888-1974/: 1921-1947 Ravasz utódja Kolozsváron. Ekkléziasztika 1941 I.
pasztorálteológia – azon lelkipásztori eszmények keresése, melyek által a mai embert
részeltetni képes az Evangélium áldásában. II. Egyházszociológia. A gyülekezet
társadalomban elfoglalt helye. III. Egyházjog, felépítése, szerkezete. IV. Gyüliépítés.
Az egyház folytonosan ütközőpontban áll. A gyül az a hely, ahol Isten a maga Igéjét
hirdeti. Betetőző munka nem László Dezső és Makkai féle alapozás. Nitzsch és
Niebergall egyházképének aktualitását fogadja el. Az Ekkléziasztika gyakorlati
alapokon nyugvó elvi alapokon dolgozik. Az ekkléziasztika folyamatosan művelendő.
A tegnapi eredmény alapot adhat, de nem veheti át a mai kérdés helyét.
Victor-Makkai: Bomló egyház vs népegyházi valóság.
1941 Coetus Theologorum. Makkai vs Imre Lajostúlzott aktualitás Imrénél. Az
egyházi dolgok az Ige fényében kapják meg értelmüket. László Dezső tett rendet
kettejük között. Az Ige szolgálatát nem csak az aktuális ekkléziasztikának kell
figyelembe vennie, hanem minden gyakorlati tárgynak. Az ekkléziasztika akkor lehet
élő tudomány, hogy ha az adott helyzetre nézve adja elő az egyház munkáinak belső
egységét. Időbelisége a teológián? Elején vagy végén. A többi tanegység nézhet az
egyház idejére, de időszerű exisztenciájára már nem.-->Imre Lajos. Hogyan
bontakoznak ki az Ige alapján az egyházi szolgálatok.-->Makkai és László. Az Ige
szolgálat akciójában és aspektusában kell néznie.-->Nagy Barna. Minden teológiai
diszcíplinának ekkléziasztikának kell lennie.
II. vh után újra meg kell határozni az egyházat. Makkai-Az egyházszemlélet hiányzik,
ami élő organizmussá teszi az egyházat. Ekkléziasztikai szemlélet nélkül nem találja
meg a maga helyét a munkás az egyházban. Kovács J. IstvánEgyházjog az Ige felől
szemlélve. Harcolnak az egyháztagok a bűn ellen, és hirdetik az Igét Kirsztus
visszajöveteléig, így penumatikus és eszkatológikus közösség az egyház. Az egyház az
Igében megkapja a maga megfellebezhetetlen normáját.
Stagnálás kora: 1948 után ideológiákhoz való alkalmazkodás kora. Ige szolgálata
helyett a rendszer kiszolgálása. Fazakas Sándor – gyakorlatban segíti a lelkészt, de
semmi gondolatébresztőt nem tesz, amivel felhívhatná magára a közvélemény rossz
indulatát. Gyakorlati egyházismertetés maradt csupán. Állam és egyház együtt
működése. Az egyház valósága abban látható, amit az egyháztagok csinálnak. Istenről
szó sincs benne, tévtan, fúj.-->Békefi Benő. Barth a dogmatikájában átvette annak a
szerepét, hogy ekkléziasztikáról beszéljenek.-->Czeglédy Sándor.
Rendszerváltozástól napjainkig: Kozma Zsolt – erdélyi prof. Egyház egysége, itt és
mostja. Gyülekezet típusok, gyülekezeti szolgálati típusok, pasztoráció,
szeretetszolgálat, egyházfegyelem. Egyházi identitás kérdés meghatározása ebben az
időben. Az egyház kiemelt idejét figyelembe véve meghatározza abban szolgálók
szerepét. 1989 – Tenke László – a 40 év után hogyan tovább? Ravaszt idézi:
specializálódás, koncentrálódás, spiritualizálódás. Anyagi ügyek, helyes ember
használat. Bogárdi: az egyház beazonosítása. Az egyháznak egyszerre kell előőrsnek és
szanitécnek lennie. Vezetni, gyógyítani. Az egyház hitele nem általánosan alakul ki,
hanem a benne levő tagok hitele alapozza azt meg. Boross Géza: az egyház
szolgálatának és küldetésének tisztázása (I) Isten Igéje szolgálatának mai lehetőségei
(II) Gyülekezeti szolgálatba való bevezetés (III).
Az ekklézisztika művelésének mai lehetőségei: Szükség van ekk-re? Igen. (I) A teol
diszcip. nem értékelhetők önmagukban, egymás nélkül. Imre Lajos – a bibliai
tudományok kutatják és a gyakorlati teológia foglalja rendszerbe az Igehirdetést,
ekkléziasztikát. Az egyház életét és szolgálatát Isten felől kell megérteni és az Ige
normájával szembesíteni. (II) Az ekkl. az anyaszentegyház egy-egy tipikus anyagával
foglalkozik. Katechézis, igehirdetés, poimenika. Egységes pillantást kell az ekkl.
megadnia. (III) Az egyház állandó változásban és megújulásban él. Az egyház
komplex, összetett életéről hitvallásos és gyakorlati tanítást fogalmaz meg. (IV)
Közegyház működése, gyülekezeti kapcsolat hiánya miatti felzárkóztatás.
Betöltetlen hely: Ekkléziológia és gyak th közötti kölcsönös működés. Dialektika
teológia. A liberális szekuláródás után Barth egyesíti a rendszeres teológiát és gyakth-
t. Dogmatikai térhódításbarthi ekkléziológia az egyház lényegét és funkcióit
egyszerre vizsgálja. Brunneretika felől közelít az ekkl. felé. Emberi és társadalmi
kapcsolatok után az egyházi közösség felé fordul. Istentől rendelt szolgálata van a többi
társadalmi rendszer felé. Népegyház, szabadegyház, egyház-állam viszonya. Egyh
funkciói, hamis és igaz egyház ismertetőjegyei. mind3magyarátvetteőt. Bonhoeffer!
Egyház másokért. Gyakorlati, gyülekezeti kérdések. Vályi Nagy Ervin. Az egyház
dialogikus formája. Az egyház nem értelmezheti önmagát elvonatkoztatva a világtól.
Moltmann egyetét VNE. Egzisztenciális teológia = itthon ekkléziasztika, viszont
nyugaton a rendszeres teológia ezt benyelte. Komparatív, összehasonlító ekkléziológia
ökumenikus mozgalom. Niebuhr volt az, aki a kettőt a gyakorlatot és az elméletet közel
hozta egymáshoz. De a pasztorálteológia nem értelmezhető az egyház pontos
definíciója és természetének tisztázása nélkül. Közösség és intézmény. Lange: IGH,
KOINONIA, DIAKÓNIA, MISSZIÓ. Ekkléziológi gyak nélkül diszfunkcionális,
Gyakth ekkléziológia nélkül teológiátlanná válik. Van der Ven az egyház fő funkciója
a vallásos kommunikáció. Preul: Kibernetika vagyis egyházi kormányzás tudománya.
Technikai tudomány. Viszont a magyar ekkléziasztika kidolgozottságához képest a
többiek sehol sincsenek.
Ekkléziológiai impulzus: 1,igeközpontúság. Csak az Igéből kiindulva lehet rendes
ekkléziasztikát művelni. Creatura verbifolyamatos. László Dezsőe kettő
elválaszthatatlan egymástól. Az Ige hozta létre az egyházat, de az egyházra van bízva
az Ige hirdetése. Pneumatológiai jellegcreature Spiritus Sancti. 2,Krisztológia alá
való rendeltetése. VNE  Krisztus tartalmazza magában az egyházat.
MoltmannKrisztus eljövendő országa. Krisztus léténél fogva az ekkléziasztika
eszkatológiai hangsúlyt is kap. 3,Ekkléziasztika szociáletikai irányultsága. Ami a
világban történik, annak hatása van az egyházra. Szekularizáció és individualizáció.
Modern exodusvilágból való kihívás, világba való kiküldés. Nem előzheti meg a
szociáleitkai kérdés az ige és Krisztus központúságot.
Missziológiai impulzusok: XIX és XX. századi térnyerés. Több diszcíplinához
csatolták, de Newbigin missziológiai ekléziában kifejtette, hogy ekkléziasztika nélkül
nem lehet missziológiát művelni. Az egyház létének célja, ezt adja a missziológia az
ekkléziasztikának. Az egyház természeténél fogva missziói beállítottságú. Az egyház
létébe van kódolva küldetése, vagyis misszió a világ felé. Az egyház Isten országának
jele, első zsengéje és első íze és csak ez után: Isten országának eszköze. Az egyház
Isten tevékenysége, missio Dei. J.K. misssziójának a folytatása az egyház. Az
egyháznak kell lennie annak a könyvnek, amit olvashat a világ, és megismerheti
Krisztust és a Szentháromságot. Gyülekezetközpontúság. A misszió első egysége a
gyülekezet közössége. A világnak Krisztus keresztje vereség, feléjük a hiteles
keresztyének jelentik Krisztus győzelmét. Jövő dimenziójának érvényesítése. Mivé lesz
az egyház? Eszkatológikus valósággá. Az egyház csak Isten országa kontextusában
értelmezhető.
Más impulzusok: Egyházszociológia. emberi tsd közege. Emberi együttélések, tsd-i
cselekvések. Rendszerváltás óta egyházak megváltozott helyzete miatti tsd-i kihívások.
Szociológiatényfeltárások. 1ház tsd-i környezetét konkrét adatokkal kell leírni.
Szocösszehasonlító elemzés. Oikodometika XX.sz. gyül.központú gondolkodás.
Kritikus és reményteljes hangvétel. Gyülekezetelvű egyházszemlélet.
Pasztorálpszichológia. Közvetítő pszichológia és pásztori gyakorlat között. Az egyénre
irányítja a figyelmet. Egyházjog. RavaszAz ekkl. segédtud. Egy. felépítésével fogl.
BerkhofAz egyház közösség és intézmény egyszerre.
Az egyházi közélet impulzusai: Az egyházról az árul el legtöbbet, akik nyilatkoznak
róla. Püspök megszólalásai: teológiai egyházértelmezés. Bölcskei: Mitől vagytok ti
egyház? Identitás tisztázása nélkül nincs lehetőség hiteles szolgálatra. Az embereknek
utána kell menni. Helyzetfelismerés és célkitűzés. Együtt és egymás mellett, mert
Corpus Christi. Az 1ház lényege nem, de helyzete változhat egyik percről a másikra.
Az 1háznak fel kell ismernie a kairos fontosságát. Gazdag és küszködő 1ház a
megsokasodott feladatok miatt. Munkában levő 1ház. A világi munkatársak súlya is
megnőtt. MRE élete és szolgálata krisztológiai. Az 1ház nem önmagáért van, hanem
létének célja a szolgálat végzése. Krisztus felkenetésének a részesei vagyunk. Krisztus
király, főpap, prófétai tisztében részesedik. próf-katechézis, főpap-diakónia, király-
1ház eszkatológikus valóság.
Az ekkl. témái ma: