Soros és párhuzamos kapcsolások

Ellenálláshálózatok
Az előző fejezetekben az ellanállást diszkrét alkatrészként tárgyaltuk. A gyakorlatban
azonban az ellenállásokat általában egymással vagy más elemekkel összekapcsolva
alkalmazzuk.

Az ellanállások összekapcsolásának két alapvető formája létezik: a soros és a párhuzamos

kapcsolás.

1. ábra : Ellenálláshálózat (soros, párhuzamos)

Sorosan kapcsolt ellenállások

Ha két ellenállásnak csak az egyik vége van összekötve, és közéjük semmi más nem
kapcsolódik, akkor a két elem sorba van kapcsolva. Az első elem kezdetére és az utolsó
ellenállás végére kapcsolódik a tápfeszültség.

Ismétlésként: Ha egy áramerősség-mérőt iktatunk be bárhová az áramkörbe, akkor az

mindenhol ugyanazt az értéket fogja mutatni. (2. ábra)

2. ábra: Az áramkörben az áramerősség mindnehol egyenlő

Mivel minden ellenálláson ugyanaz az áram folyik keresztül, így az elemeken létrejövő
feszültségesés az Ohm-törvény segítségével könnyen meghatározható.
3. ábra: Feszültésgesés a soros ellenállásokon

A teljes tápfeszültség az áramkör eredő ellenállásával áll kapcsolatban :

Az ellenállásokon eső feszültésgek összege a tápfeszültséggel egyezik meg (lásd: rádióamatőr

vizsgafelkészítő 1. rész 1. lecke)

Ha behelyettesítjük a 3. ábrán látható kifejezést a képletbe (U=R*I, U[1]=R[1]*I stb.), akkor a

következőt kapjuk:

Az áramerősség (I) mindenhol egyenlő, tehát kiemelés után egyszerűsíthetünk vele. Így
kapjuk meg a sorosan kapcsolt ellenállások eredőjének kiszámítási módját:

Jegyezzük meg:A sorosan kapcsolt ellenállások összege egyenlő az eredő elenállással.

Példa: három, egyenként 500 Ω-os, 1 kΩ-os és 1,5 kΩ-os ellenállást kapcsolunk sorba és 6 V
feszültséget adunk rájuk. Mekkora az eredő ellenállás, az áramerősség és az egyes
ellenállásokra eső feszültség?

Adott tehát: R1 = 500 ohm = 0,5 kΩ, R2 = 1 kΩ, R3 = 1,5 kΩ, U = 6 V. Keressük a
következőket:

 a) eredő ellenállás (R),

  b) áramerősség (I), I
 c) feszültség az ellenállásokon (U1, U2, U3).

Megoldás: a kapcsolás a 3. ábrán látható

a) R = R1 + R2 + R3
R = 0,5 kΩ + 1 kΩ + 1,5 kΩ
R = 3 kΩ

b)

I = 2 mA

c) U1 = R1 * I = 0,5 kΩ * 2 mA = 1 V
U2 = R2 * I = 1 kΩ * 2 mA = 2 V
U3 = R3 * I = 1,5 kΩ * 2 mA = 3 V.

Ellenőrzésképpen: 1 V + 2 V + 3 V = 6 V

Jegyezzük meg: az ellenállásokot eső feszültségek összege a kapcsolásra jutó teljes

feszültséget adja ki.

A feszültségosztó
Az előző számítás alapján egy fontos képletet vezethetünk le.

Jegyezzük meg, hogy soros kapcsolás esetén az egy ellenállásra eső feszültség arányos az
ellenállással.

Képletként felírva:

A példában az ellenállások így arányultak egymáshoz:

Láthatjuk, hogy kétszeres ellenálláson kétszer akkora feszültség esik.

Jegyezzük meg következő gyakorlati szabályt: nagy ellenálláson nagy a feszültségesés, kicsi
ellenálláson pedig kicsi.
A feszültségosztó az ellenállások soros kapcsolásának egyik legfontosabb alkalmazása.
Nagyon sokszor azért alkalmazzuk, hogy meghatározott feszültséget állítsunk elő (ld. a
TD504 vizsgakérdést)

Ha például egy feszültség túl nagy egy mérőműszer vagy egy relé számára, akkor azt egy
előtétellenállással csökkenthetjük. (ld. a TJ501 vizsgakérdést)

TJ501: Egy feszültségmérővel 20 Voltig szeretnénk mérni. A műszer végkitéréséhez 2 V

tartozik, ekkor 2 mA folyik át rajta (4. ábra). Mekkora előtétellenállásra van szükség?

4. ábra: Feszültségmérő méréshatárának kiterjesztése

Adott: Um = 2 V (Umm = 2 mA, U = 20 V. Keresett: RV.

Megoldás: U = UV + Um, UV = U - Um, UV = 20 V - 2 V = 18 V.

Az előtétellenálláson 18 V-nak kell esnie. Az Im áram átfolyik az RV előtétellenálláson is.

Ohm törvénye szerint:

Párhuzamosan kapcsolt ellenállások

Párhuzamos kapcsolásnak azt nevezzük, amikor az alkatrészek azonos végüknél vannak
összekötve (5. ábra).

5. ábra: Párhuzamosan kapcsolt ellenállások

Fontos: a vezetékek csomópontját általában nem jelölik, ha a vezetékek nem keresztezik

egymást.
Gyakorlat: egy 1 kΩ-os, egy 2 kΩ-os és egy 3 kΩ-os ellenállást kössünk párhuzamosan és
kapcsoljunk rájuk U = 6 V feszültséget. Mérjük meg az összes ágban folyó áramot és a teljes
áramot.

A 6. ábrán szereplő értékeket kell kapnunk.

6. ábra: Párhuzamosan kapcsolt ellenállások mérési elrendezése és mérési eredményei.

A kísérlet eredményei alapján a következő törvényszerűséget vonhatjuk le.

Párhuzamos kapcsolásnál minden ellenálláson ugyanakkora feszültség esik.

Jegyezzük meg: a teljes áram a ágak áramainak összege.

És ami első ránézésre talán nem nyilvánvaló, bár rövid utánaszámolással ellenőrizhető, az a
következő törvényszerűség:

Jegyezzük meg: Az áramok az ellenállások értékeivel fordítottan arányosak.

Két példa a 6. ábráról:

A párhuzamosan kapcsolt ellenállások eredőjének levezetését itt mellőzzük, az eredmény a

következő:
Szavakkal kifejezve: párhuzamos kapcsolás esetén az ellenállások reciprokai adódnak össze.
Az ellenállás reciprokát vezetésnek is nevezzük.

Szavakkal kifejezve: párhuzamos kapcsolás esetén az ellenállások reciprokai adódnak össze.

Az ellenállás reciprokát vezetésnek is nevezzük.

Jegyezzük meg: a párhuzamos kapcsolás eredő vezetése az egyes ellenállások vezetésének

összege.

A TD500 vizsgakérdésben adott három párhuzamosan kapcsolt ellenállás eredője és kettő

értéke. Kérdés: mekkora R3? A megoldáshoz fejezzük ki 1/R3-t a fenti képletből:

Az eredő ellenállás adott: 1,66 kΩ. R1 értéke 3,3 kΩ, R2-é 5,6 kΩ. R3-t kell ezek ismeretében
kiszámítani. Ez a legegyszerűbben a következőképpen tehetjük meg: először is
behelyettesítjük a számértékeket, a kiloohm nélkül.

Ezután a zsebszámológéppel így számolok tovább: beírom az 1,66-ot, veszem a reciprokát

("1/x" gomb), "-" gombot nyomok, jön az 3,3, újra "1/x", aztán "-", végül 5,6, "1/x", ezután a
"=" gombot nyomom meg, és végül pedig ismét az "1/x"-t. Ekkor 8,2776039 jelenik meg a
képernyőn, ami kb. 8,3 kΩ-ot jelent. Ez az eljárás kicsit talán bonyolultnak tűnik, de az egyes
lépéseket a képlettel összevetve könnyen megérthető.

Ha csak két ellenállást kapcsolunk párhuzamosan, akkor az eredő ellenállást másképpen is

felírhatjuk. Rendezzük át az eredő ellenállás képletét:

úgy, hogy a baloldalon R álljon. Ezt kell kapnunk:

Példa: egy 20 Ω-os és egy 30 Ω-os ellenállást kapcsolunk párhuzamosan. Mekkora az eredő
ellenállás?

Megoldás:
Amennyiben n darab egyforma ellenállást kapcsolunk párhuzamosan, akkor az eredő egy
ellenállás értének n-es része lesz.

Példa: négy 2 kΩ-os ellenállást kapcsolunk párhozamosan. Mekkora az eredő ellenállás?

Megoldás:

Ellenállások vegyes kapcsolása

A gyakorlatban legtöbbször részben sorba és részben párhuzamosan kapcsolt ellenállásokkal
találkozuk, ezeket általában vegyesen kapcsoltnak nevezzük.

7. ábra: Két egyszerű vegyes kapcsolás.

Az 1-es áramkörben az R2 és R3 párhuzamosan kapcsolódik, velük sorba pedig az R1. Az 2-

es áramkörben az R1 és R2 soros kapcsolásához van az R3 párhuzamosan kötve. Ezek alapján
a következő példákat nem nehéz megoldani.
8. ábra: Példa a 7. ábra 1-es kapcsolására.

Elsőként R2 és R3 párhuzamos eredőjét számítjuk ki.

[Image126.gif] kΩ egységekben

R2/3 = 2,4 kΩ

Ehhez kapcsolódik a soros ellenállás: Rges = 1 kΩ + 2,4 kΩ = 3,4 kΩ

9. ábra: Példa a 7. ábra 2-es kapcsolására.

Először R1 és R2 soros eredőjét számítjuk ki: R1/2 = 120 Ω + 180 Ω = 300 Ω

Ezzel kapcsolódik sorba R3:

Ω egységekben

Rges = 120 Ω.
Összefoglalás
Soros kapcsolás

 Az áram midenhol azonos.

 A ellenállásokon eső részfeszültségek összege megegyezik a teljes feszültséggel.
 A részfeszültségek arányosak az ellenállásokkal.
 Az eredő ellenállás az ellenállások összege.
 Alkalmazás: feszültségmérő méréshatárának kiterjesztése.

Párhuzamos kapcsolás

 A feszültség mindenhol azonos.

 A ágakban folyó részáram összege a megegyezik a teljes árammal.
 A részáramok fordítottan arányosak az ellenállásokkal.
 Az eredő vezetés az vezetések összege.
 Alkalmazás: árammérő méréshatárának kiterjesztése.

Vizsgakérdések
TD500 Három párhuzamosan kapcsolt ellenállás eredője 1,66 kΩ. R1=3,3 kΩ, R2=5,6 kΩ.
Mekkora R3?

 a) 8,3 kΩ
 b) 9,2 kΩ
 c) 10,6 kΩ
 d) 8,9 kΩ

TD501 Két párhuzamosan kapcsolt ellenállás aránya R1 : R2 = 1 : 2 . R2-n 50 mA áram

folyik. Mekkora áram folyik R1-en?

 a) 100 mA
 b) 25 mA
 c) 200 mA
 d) 66,6 mA

TD502 Mekkora a kapcsolás eredő ellenállása?

R1 = 500 Ω, R2 =1000 Ω, R3 = 1000 Ω

 a) 1000 Ω
 b) 2500 Ω
 c) 1500 Ω
 d) 250 Ω

TD503 Mekkor a TD502 kérdésben szereplő kapcsolás eredő ellenállása, ha R1 = 3,3 kΩ, R2
= 4,7 kΩ, R3 = 27 kΩ ?

 a) 7,3 kΩ
 b) 4,0 kΩ
 c) 1,8 kΩ
 d) 35 kΩ

TD504 Milyen arányban oszlik meg a feszültség a két ellenálláson, ha R1 5-ször akkor, mint
R2?
  a) U1 = 5 · U2
 b) U1 = 6 · U2
 c) U1 = U2 / 5
 d) U1 = U2 / 6

TJ501 Mekkora Rv előtétellenállásra van szükség ahhoz, hogy egy 2 V végkitérésű műszert
mérési tartományát 20 V-ra növeljük? Teljes kitérésnél a műszeren 2 mA áram folyik.

 a) Rv = 9 kΩ
 b) Rv = 10 kΩ
 c) Rv = 90 kΩ
 d) Rv = 0,1 MΩ

Hinweis

Die richtigen Lösungen der Prüfungsfragen finden Sie auf der Homepage unter [4]ANHANG

Prüfungsfragen-Test
Sie können sich selbst testen, indem Sie in folgender Tabelle auf die einzelnen Fragen
klicken. Denken Sie aber an Ihre Telefonkosten, wenn Sie online sind! Um Online-
Telefonkosten zu sparen, wird es in Kürze die komplette Homepage
[5]www.amateurfunkpruefung.de auf CD ROM geben. Schauen Sie diesbezüglich auf die
private [6]Homepage von DJ4UF.
[7]TD500 [8]TD501 [9]TD502 [10]TD503 [11]TD504 [12]TJ501

© http://tankonyv.ham.hu, utolsó módosítás: 2006.06.01. 18:16

Eredeti mű: © Eckart Moltrecht DJ4UF, http://www.amateurfunkpruefung.de