E-LEARNING

2020.

Készítette: Bíró Zoltán

tanító, gyógypedagógus, igazgató
 11688-16-1
EGÉSZSÉGNEVELÉS
TÉMÁK
• Az egészségnevelés célja, feladata
• Az egészséges életmódra nevelés
• Táplálkozás, folyadékbevitel
• Vitaminok
• Étkezési, táplálkozási zavarok
Az egészségnevelés
célja, feladata
 Az egészség fogalma
WHO szerint
• Az egészség nemcsak a betegség-, illetve fogyaték
nélküliséget jelenti, hanem a teljes testi, szellemi és
szociális jólét állapotát
Egészségnevelés szerint
• Az egészséget pozitív, cselekvő, aktív oldalról közelíti meg
• Testi jólét, a szellemi épség és az egészséges lelkivilág
összhangját hirdeti
• Társadalomba, a közösségbe való beilleszkedés,
elhelyezkedés meghatározója
• A harmonikus személyiségfejlődés lényeges alapja
 Az egészségnevelés célja
• Az egészségkulturáltság kialakítása, s ezzel az egyén
alkalmassá tétele arra, hogy az egészségével kapcsolatos
szükségleteit önmaga kielégítse
• Az egészségnevelés a személyiségre irányul
• Lehetőségeket adni, hogy a gyermek bizonyíthassa fizikai,
lelki, szociális erejét
• Elősegíteni az önismeretet és az önbecsülést
• Fejleszteni a döntési képességet
• Kialakítani a nemi szerepeket
• Fejleszteni a szellemi, etikai, erkölcsi értékeiket
• Kialakítani a társadalom iránti felelősséget
Az egészségnevelés kialakításának folyamata
• Információ, ismeret nyújtása, a tudás kialakítása
• Magatartás, gyakorlat alakítása, attitűd formálása
A folyamat alakításának belső tényezői:
• IQ;
• motiváció;
• önismeret, önbizalom
A folyamat alakításának külső feltételei
• információ hozzáférhetőség;
• családi, kortársi, társadalmi elvárás;
• hozzáférés az eszközökhöz
 Az egészségnevelés feladata
• Az emberek tudatos és felelősségteljes magatartásának
kialakítására irányuló sokoldalú nevelőtevékenység.
• Ez magában foglalja az ismeretek átadását, az egészségi
jártasságok, készségek, valamint szokások kialakítását.
• A fő feladata, hogy az egyén interiorizálja mindezeket.
• a meglévő értékek megtartására irányuló pozitív, aktív
prevenciós szemlélet kialakítása, az aktív
egészségtámogató magatartás kialakítása.
• Az egészségnevelés, mint tudományág komplex jellegű, az
orvostudomány és a társadalomtudományok
kölcsönhatásában alkot új tudományterületet.
 Az egészségnevelés feladata
• Gyakorlata elméleti-tudományos tevékenységre épül,
• gyűjti, kutatja, rendszerezi
• az egészség megvédésére,
• fejlesztésére, visszaszerzésére vonatkozó nevelési,
magatartástudományi ismereteket,
• ezekből gyakorlati következtetéseket von le, s azokat
a gyakorlat próbájának veti alá.
• a primer prevenció
• a szekunder prevenció
• a tercier prevenció
 Az egészségnevelés feladata
• a primer prevenció az egészséges emberekre irányul a
károsító tényezővel való találkozást előzzük meg.
(ismeretterjesztő előadás, szűrővizsgálatok, anya-
gyermekvédelem, foglalkoztatás egészségügy stb.).
• a szekunder prevenció az egészségesekre, a kockázati
helyzetekben levőkre, és a betegekre irányul
(mentálhigiénés klub, kismamagondozás stb.).
• a tercier prevenció a kompenzált állapotú, egyensúlyban
levő idült betegekkel, az utógondozottakkal, és a
rehabilitációra szorulókkal foglalkozik (gondozóhálózatok).
Az egészséget meghatározó tényezők
ökológiai rendszer, éghajlat, topográfia, régió, táj, környezet

társadalom, kultúra, politikai rendszer, ipari termelés, hivatás,

foglalkozás, elfoglaltság, értékek

Genetikai Szociális
Egészség- támogatás Intézményesí-
készség tett hatás
Öröklött meghatározás Családok,
Öröklött hajlam barátok hatása Oktatás,
hajlam szakma- és
betegségekre betegségekre lakóhelyi
támogatás nagypolitika

EGÉSZSÉG
 Egészség tényezői
Belső tényezők Külső tényezők

öröklés test védekező

magatartás intelligencia
képessége

ápoltság pozitív attitűd alkat betegség

leküzdésének
képessége

életvitel stressztűrés

megelőzés felelősség:
pl. védőoltás önmagával szemben
 Egészség tényezői
Belső tényezők Külső tényezők

Orvostudomány
lehetőség szociális politika
fejlettség

közegészségügy védőoltások
fejlettsége

életkörülmények családtervezés
 Az EGÉSZSÉGES
ÉLETMÓDRA NEVELÉS
 Területei
• szomatikus:
• higiénés nevelés (személyi és környezeti),
• a betegségek elkerülése, kondicionálás (testnevelés,
fittség, állóképesség),
• baleset-megelőzés,
• elsősegélynyújtás,
• táplálkozás,
• önvizsgálat-önszűrés.
• pszichés: egészséges életvezetés (napirend, életrend),
stressz-elhárítás (harmónia, rendszeresség), deviancia
profilaxisa, érzelmi nevelés (empátia, nonverbális- és
metakommunikáció), akarati nevelés és a relaxáció.
 Területei
• pszichés:
• egészséges életvezetés (napirend, életrend),
• stressz-elhárítás (harmónia, rendszeresség),
• deviancia profilaxisa,
• érzelmi nevelés (empátia, nonverbális- és
metakommunikáció),
• akarati nevelés
• relaxáció.
 Területei
• szociálhigiéné:
• kedvező társas miliő működtetése,
• kommunikációs nevelés,
• szerepfeszültségek feloldása,
• társadalmi izoláció prevenciója,
• szociális háló.
 Területei
• Gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényé-
nek kielégítése
• Az egészséges környezet biztosítása, betegségek, az
egészség kisebb eltéréseinek megelőzése, korrekciója
• Az egészséges életmód szokásainak megalapozása,
alakítása, továbbfejlesztése
• A szülők tájékoztatása, közös együttműködés kialakítása az
óvodai szokásrendszer alapján
• Jól megválasztott napirend, amely elegendő teret és időt
biztosít a tevékenységekre
• Helyes életritmus kialakítása
 Területei
Mozgás
• A megfelelő mozgás feltételeinek megteremtése, amelyek
elősegítik a biológiai fejlődést, növelik a szervezet teherbíró,
ellenálló és alkalmazkodó képességét.
• Fontos a jó levegőjű, tiszta környezet biztosítása
• Balesetmegelőzés!
• Testápolási, öltözködési szokások kialakítása
 Területei
Táplálkozás, étkezés
• A megfelelő összetételre, összetevőkre ügyelni kell
• Óvodában: délelőtt gyümölcs, heti két alkalommal
uzsonnára is
• Az étkezések között minimum 3 órának el kell telnie
 Területei
Lelki egészség
• Pszichés klíma biztosítása
• Érzelmi biztonság, tevékenységszükséglet kielégítése
• Derűs légkör folyamatos biztosítása
• Differenciált bánásmód
• Másság elfogadtatása
• Kapcsolatok pozitív érzelmi töltése
• Pihenés, alvás: nyugodt alvás biztosítása
 TÁPLÁLKOZÁS
FOLYADÉKBEVITEL
 Az egészséges táplálkozás
• Az egészséges táplálkozás lényegében minden étel,
élelmiszer fogyasztását megengedi, a hangsúlyt a mértékre
helyezi!
• Ez azt jelenti, hogy bizonyos ételeket, élelmiszereket
előnyben kell részesíteni, másokat háttérbe kell szorítani.
• Sok zöldséget, gyümölcsöt kell fogyasztani, a kenyérfélék
közül a magas rosttartalmú, teljes kiőrlésű lisztből készült
fajtákat kell választani.
• A húsfélék közül előnyben kell részesíteni a halat és a
baromfit.
• Kerülni kell a zsíros ételeket, állati zsiradékok helyett
növényi olajokat, margarint kell használni.
 Az egészséges táplálkozás
• A tejtermékek közül a zsírszegény készítményeket kell
választani.
• Az ételeket nem szabad erősen sózni, fűszerezni, cukorral
édesíteni.
• Ételeinket kevés sóval ízesítsük, használjunk nátriumban
szegény sót!
• Ne fogyasszunk sós magvakat, chipset, ezek a són kívül
nagyon sok zsiradékot is tartalmaznak.
• Az ételeket lehetőleg ne édesítsük, vagy használjunk mézet
az ízesítésre!
• Kevés csokoládét és süteményt fogyasszunk, desszertként
inkább gyümölcsöt együnk!
 Folyadék
• A folyadékveszteség pótlására csapvizet vagy ásványvizet,
hozzáadott cukrot nem tartalmazó rostos gyümölcslevet
fogyasszunk.
• Kerüljük a cukrozott, erősen szénsavas üdítőitalokat.
• Az alkoholfogyasztás gyermekek számára kifejezetten tilos.
• A felnőttek számára is csak a könnyű vörös borok
mértékletes (1-2 pohár naponta) fogyasztása javasolt, a
tömény szeszes italoké nem.
 Folyadékbevitel
• A víz a test jelentős hányadát teszi ki
• A szervezetben a kémiai reakciók folyékony közegben
játszódnak le.
• A folyadéknak transzport szerepe van, a verejték
kiválasztás pedig a hőszabályozás egyik módja, és
tekintélyes vízveszteséghez vezet
• Az ember a szomjazást sokkal rövidebb ideig tűri, mint az
éhezést
 Folyadékbevitel
Korcsoport (év) Folyadékszükséglet
0-6 hó 680 ml/nap vagy
100–190 ml/kg/nap
6-12 hó 800–1000 ml/nap
1-2 1100–1200 ml/nap
2-3 1300 ml/nap
4-8 1600 ml/nap
9-13 2,1 liter/nap (fiú)
1,9 liter/nap (lány)
14-18 2,5 liter/nap (fiú)
2,0 liter/nap (lány)
Vitamin
Vitamin
 Zsírban oldódó vitaminok
• „A” –vitamin
• Hatása
• A szemideghártya fényérzékenységét biztosító
látóbíbor felépítésében, a csontnövekedésben,
reprodukcióban, az embrionális fejlődésben, a
hámszövet épségének a fenntartásában, a bőr,
nyálkahártya, mirigyhám normális fejlődéséhez és
működéséhez és számos más sejt
differenciálódásának irányításában van lényeges
szerepe
• Máj, vese, tojássárgája, tengeri halak, sötétzöld leveles
zöldségek
 Zsírban oldódó vitaminok
• „D” –vitamin
• Hatása
• a vérben szabályozza a kalcium mennyiségét,
befolyásolja a csontosodási folyamatot,
• blokkolja a sejtburjánzást a rákbetegségek egyes
formáinál,
• erősíti az immunrendszert
• tőkehalmáj-olaj, olajos halak, tojás sárgája, máj
 Zsírban oldódó vitaminok
• „E” –vitamin
• Hatása
• Antioxidáns, véd az érelmeszesedés ellen
• Védi a szem vérereit és a szemlencsét a szabad
gyökök támadásától
• Csökkenti hályog kialakulásának esélyét
• Csökkenti az izomgörcsöt
• Erősíti az izomrendszert, különösen idősebb korban
• Növényi olajok, napraforgó, búzacsíra, tökmag, olivaolaj,
mandula
 Zsírban oldódó vitaminok
• „K” –vitamin
• Hatása
• Véralvadáshoz nélkülözhetetlen összetevő
• Sötétzöld leveles zöldségek (spenót, brokkoli, kelkáposzta)
• Szójaolaj, máj, lucerna
 Vízben oldódó vitaminok
• „B1” –vitamin - Tiamin
• Hatása
• Segíti a szénhidrátok elégetését
• Létfontosságú szerepet tölt be az idegrendszer,
izmok, szív normális működésében
• Gabonafélék, teljes kiőrlésű liszt, pillangósok (bab, lencse,
borsó), diófélék, húsok, zöldségek, narancs, mazsola,
karfiol
 Vízben oldódó vitaminok
• „B2” –vitamin - Riboflavin
• Hatása
• Normál növekedés biztosítása
• Szteroidok, vörösvérsejtek, glikogén előállítása
• Nyálkahártya, bőr, szemek, köröm, haj, idegrendszer
karbantartása
• Vas felszívódásának elősegítése
• Tojás, tejtermékek, hús, máj, halfélék, brokkoli, spenót,
gombák
 Vízben oldódó vitaminok
• „B3” –vitamin – Niacin, nikotinsav
• Hatása
• Ez az egyetlen vitamin, amelynek hatása van a
hormonrendszerre.
• Fontos szerepet játszik a nemi hormonok (tesztoszteron,
progeszteron, ösztrogén), a kortizon, tiroxin, inzulin
szintézisében.
• Nélkülözhetetlen a szervezet energia termelésében.
• Fontos szerepe van a méregtelenítésben.
• Szükség van rá az agy és a perifériás idegrendszer
működésében.
• Segíti az emésztőrendszer egészséges működését.
• Sörélesztő, földimogyoró, máj, hal, baromfi, szív, mandula, gomba,
szójabab, teljes kiőrlésű gabona, hüvelyesek, rizs napraforgómag.
 Vízben oldódó vitaminok
• „B12” –vitamin – Kobalamin
• Hatása
• a nyálkahártya regenerációjában,
• a sejtek növekedésében és osztódásában,
• egyes zsírsavak lebontásában,
• a szív és keringési rendszer megfelelő működéséhez is
nélkülözhetetlen.
• Csak állati eredetű élelmiszerekben fordul elő, ahol a
mikroorganizmusok termelik
• Hús, tojás, halak, tej, tejtermékek
• Hiánya: vészes vérszegénység, idegrendszeri károsodás,
szédülés, depresszió
 Vízben oldódó vitaminok
• „C” –vitamin – aszkorbinsav
• Hatása
• Izmok, inak, artériák, csontok, bőr karbantartása
• Fogínygyulladás, fogínyvérzés csökkentése
• Immunrendszer működése
• vas felszívódása
• Csipkebogyó, paprika, saláta, káposztafélék, narancs,
citrom, mandarin, mangó, brokkoli, édesburgonya, spenót
• Hiánya: skorbut, lassú sebgyógyulás, gyenge
csontnövekedés
 ÉTKEZÉSI,
TÁPLÁLKOZÁSI
ZAVAROK
 Fogalmak
Táplálékallergia
• Ismétlődő, a tápláléktól nem várt tüneteket okozó kóros
immunreakció, amely változatos, általános tünetei azonnal
vagy 24-48 órán belül jelentkeznek.
Táplálékintolerancia
• A táplálékallergiához hasonlóan ismétlődő, nem várt tünetek,
de nincs immunreakció a hátterében. Sokféle táplálék
okozta tünetegyüttest illetnek ezzel a kifejezéssel.
Laktóz emésztési zavar
• A laktóz nem emésztődik meg, így nem szívódik fel, hanem
tovább halad a vastagbélbe, ahol a bélbaktériumok
tápláléka lesz. A bakteriális bontás melléktermékeiként
megjelenő gázok okozzák a jellegzetes tüneteket.
 Fogalmak
Táplálék averzió
• A reakció előidézésében emocionális okok játszanak
szerepet.
• Ilyenkor, ha fel nem ismerhető formában történik a kérdéses
étel fogyasztása nem jelentkeznek a tünetek
 Leggyakoribb táplálékallergiák
• Minden táplálék okozhat allergiát, azonban vannak gyakori
allergének.
Gyermekkorban:
• tejfehérje, tojás, szója, földimogyoró, olajos magvak,
liszt, tejcukor
Felnőttkorban:
• pollen-zöldség-gyümölcs
Leggyakoribb tünetek:
• Gyomor-bélrendszeri tünetek: hasmenés, hasfájás, hányás
• Bőrtünetek: ekcéma, kiütés
• Légúti tünetek: orrfolyás, orrdugulás, fulladás, asztma
• Idegrendszeri tünetek: migrén, viselkedési zavar
Táplálékallergia vs. Táplálékintolerancia
• Nem minden esetben könnyű (pl. enyhe, ritkábban
jelentkező, ismétlődő tünetek), elkülöníteni az ételallergiát,
az ételintoleranciától.
• A tünetek alapján, ha gondolnak valamelyik betegségre,
különböző vizsgálatok alapján megállapítható a megfelelő
diagnózis.
• A táplálékallergia veszélyesebb az intoleranciánál, azonnali
halált okozó reakció is létrejöhet extrém esetben.
• Ételallergia – kialakulásában minden esetben az
immunrendszernek van főszerepe
• Ételintolerancia – az emésztőrendszer betegsége, az
emésztőrendszer váltja ki, immunológiai eltérés nélkül
(legismertebb a laktózintolerancia)
 Táplálékallergia
• Minden esetben az immunrendszernek van főszerepe.
• A táplálékok elfogyasztása után az immunrendszer kórosan
válaszol.
• Az ételek, élelmiszerek, vagy a bennük lévő összetevők a
szervezetben kiszámíthatatlan hatást, tüneteket váltanak ki.
• Az ételallergia során – egyébként az allergiára nem
hajlamos embereknek ártalmatlan anyagokat – a szervezet
„veszélyesnek” tekinti, ezért az immunrendszer valamelyik
reakciótípusa kórosan fokozott mértékben aktiválódik az
allergén hatására.
• A szervezet idegen anyagként kezeli a táplálék egyes
alkotóelemeit, ellenanyagot kezd termelni az idegennek vélt
anyag ellen.
 Anafilaxiás sokk
• Előfordulhat hirtelen, rögtön az étkezés után jelentkező
súlyos allergiás roham, az úgynevezett anafilaxiás sokk,
ami nagyon veszélyes állapot, halálhoz is vezethet (pl.
mogyoró allergia, stb.).
• Leggyakoribb allergiás tüneteket kiváltó élelmiszerek:
• tej, tojás, szója, csirkehús, hal, búza (nem
tévesztendő össze a gluténintoleranciával), dió,
paradicsom, zeller, különböző gyümölcsök, kukorica,
hüvelyesek.
• Nem függ az elfogyasztott étel mennyiségtől, kisebb adag
esetén is kialakul az allergiás reakció.
• A panaszt okozó ételeket, élelmiszereket ki kell hagyni az
étrendből.
 Táplálékintolerancia
• Az ételintolerancia (krónikus élelmiszer-érzékenység)
enzimhiányos betegség, nem az immunrendszer váltja ki.
• A táplálék elfogyasztásának hatására jelentkező tünetek
hátterében az emésztőrendszer működési zavara (enzim
hiány, vagy az enzim csökkent, vagy megszűnt aktivitása)
áll.
• A táplálékintolerancia lehet átmeneti is, valamilyen
alapbetegség kísérő tünete, ami az alapbetegség
gyógyítása után elmúlik.
• A szervezet tünetek sokaságával jelzi a fennálló
rendellenességet.
• Az ételintolerancia esetén az elfogyasztott étel
mennyiségétől függ a tünetek jelentkezése és súlyossága.
 Anorexia nervosa
• Lelki eredetű kóros lesoványodás
• Az anorexia nervosa esetében a páciensek súlyos
fogyókúrával, testedzéssel mindent megtesznek azért, hogy
testsúlyuk nehogy a korra és testmagasságra vonatkozó
minimális testsúlynorma felett legyen, emiatt kórosan
soványak.
• A diagnózis fontos kritériuma, hogy a testsúly az elvárthoz
képest legalább 15 százalékkal alacsonyabb szinten van.
• Ezek az emberek látható soványságuk ellenére
folyamatosan attól rettegnek, hogy elhíznak.
• Általában a környezet tiltakozása ellenére túlsúlyosnak
tartják magukat, vagy pedig úgy érzik, hogy valamelyik
testtájuk túl kövér, még akkor is, ha nyilvánvalóan soványak.
 Anorexia nervosa
Az anorexia nervosa syndroma tünetei:
• nagymértékű fogyás,
• testképzavar,
• a kövérségtől való kifejezett undorodás és félelem,
• a rendes testtömegnek az énképre gyakorolt indokolatlanul
előnytelen hatása, valamint
• a havi vérzés zavara jellemző
• Tünetei általában serdülőkorban jelentkeznek, a kezdet
kapcsolódhat valamilyen traumatikus életeseményhez
(például a szülők válása, súlyos testi betegség,
iskolaváltoztatás stb.), de a betegség kifejlődhet
fokozatosan, akár korai gyermekkortól kezdve is.
 Bulimia nervosa
• A bulimia nervosa étkezési zavar, háromszor annyi nőt érint,
mint férfit, és akár halálhoz is vezethet.
• A betegek falásrohamokkal küzdenek, melyet az
elfogyasztott táplálék kiürítése követ.
• Hatalmas mennyiségű ételt tömnek magukba rövid idő alatt,
majd nagyon drasztikus módszerekkel igyekeznek
megszabadulni tőle.
• Bár tipikusan kamaszkorban kezdődik, bármilyen életkori
csoportban találhatók bulimiások.
• A bulimia általában normális testsúllyal jár, de kövérséggel
és soványsággal (anorexiával is) egyaránt társulhat
• A kövér bulimiások általában hashajtóznak.