Stilisztika

Stílusárnyalatok

A stílusárnyalatok kérdéskörét érintve a retorika tárgynál első sorban szóbeli műfajok

stilisztikai problémáira irányítjuk a figyelmet. Természetesen az írásbeli feladatok tárgyalása
közben felmerülhetnek a szóbeliség/írásbeliség határproblémái. A hagyományos
stílusárnyalat-besorolások mellett a feladatok megoldási javaslatai előtt közlöm Tolcsvai
Nagy Gábor stilisztika könyvéből az ide vonatkozó táblázatot.

Stílusértékek besorolása
Magatartás Durva Közömbös Bizalmas –
választékos
-emelkedett
Helyzet Informális Közömbös Formális

Érték Értékmegvonó Közömbös Értéktelítő

(gúny) (pátosz)
Idő Régies Közömbös Újszerű

+ hagyományozott nyelvváltozatok szerint: szociolektusok (függőleges tagolás – nemek,

különféle rétegnyelvek, szaknyelvek, zsargon), argó, szleng (pl. diák, katona, börtön)
dialektusok (vízszintes tagolás – nyelvjárások, népies kifejezések)

Ezt a beosztást Tolcsvai Nagy Gábor ismerteti részletesebben A magyar nyelv stilisztikája c.
könyvében (Tolcsvai, 135.)

Az értelmező szótár stíluskategóriái kommunikációs tényezők szerint csoportosítva: (saját

csoportosítás)

Beszélő és hallgató Beszélő és kontextus A jel szintjén dekódolható

viszonyában dekódolható
Bizalmas/familiáris/családias
Kedveskedő
Rosszalló
Gúnyos (rejtett: ironikus –
nyílt: szatirikus)
(szituáció) viszonyában
dekódolható
Költői/túlzó Választékos/irodalmi
Tréfás/szépítő/finomkodó Hivatalos/szaknyelvi
Gúnyos Gyermeknyelvi/ táj/ népies/
régies/ elavult/ elavulóban/
ritka/ új/ szoc.e.
Durva Argó/szleng

Az első két oszlop minősítései többé-kevésbé a pátosz-gúny értékszempontú besorolás

skáláját követik

Két, a szótárba bekerülő kategória a hangutánzó és hangfestő nem szigorúan vett

stíluskategória, hanem jelelméleti besorolás – az indexikus és ikonikus jeleket jelöli a
szimbolikusokkal szemben. Felmerül a kérdés, hogy más, a szótár által fel nem vett
stílusárnyalatok nem állnák-e meg a helyüket: pl. élcelődő, lekezelő, szentimentális stb.
Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a stílusárnyalatok hiába köthetők a lexémák szintjén, teljes
értéküket csak szövegkörnyezetben érhetik el. A semleges stílusértékű szó is kaphat
stílusértéket megfelelő kontextusban.

1. feladat
Beszédszituációk: Gyűjtsetek minél több szituációs helyzetet, ahol
 közösség előtt beszél valaki
 két ember egymás között beszél!

Gyűjteményünket rendezzük két oszlopba:

 Közösség előtti beszédek
 Kétszemélyes beszédszituációk

Módszertan - Elmélet - Elmélet

Minél több ötletet gyűjtsünk közösen a legkülönfélébb szituációkból – a táblázat csupán

indító ötlettár:
Közösség előtti beszédek
Papi prédikáció
Bírósági tárgyaláson (védő, vádbeszéd)
Tanári előadás
Pszichológiai tréning megtartása
Lakodalmi beszéd/ünnepi tószt/lánykérés
Születésnapi/névnapi köszöntő
Évfordulós megemlékezés
Sírbeszéd
Híres ember bemutatása/méltatás
Könyvbemutató
Idegenvezetés
Konferenciaelőadás /hozzászólás
Lakógyűlésen felszólalás
Népszerűsítő előadás
Útibeszámoló barátoknak/kollegáknak
Hivatali/munkahelyi felszólalás
Munkahelyi project-ismertetés
Időjárásjelentés
Showműsor vezetése
Közösségek szervezése
programszervező-programismertető beszédek foglalkozási ágak szerint)
Rámenős biztosítási vagy áruügynök egy
Kétszemélyes beszédszituációk
Tanár-diák
Két társ (bölcsődében – óvodában - általános
iskolában – középiskolában - egyetemen)
Barátok (férfiak)/azonos nemű testvérek
Barátnők/ azonos nemű testvérek
Testvérek/barátok (különböző neműek)
Apa-fiú (kisgyerek – kamasz – felnőtt - öreg
szülő)
Apa-lány (kisgyerek – kamasz – felnőtt - öreg
szülő)
Anya-fiú (kisgyerek - kamasz - felnőtt - öreg
szülő)
Anya-lány (kisgyerek – kamasz – felnőtt -
öreg szülő)
Szerelmesek (udvarlás kezdetén)
Szerelmesek (több éves kapcsolat után)
Férj és feleség (friss házas – öregek)
Férj és feleség (konfliktuskor)
Nagyszülők és unokák
Rokonok egymás között (nemek, életkorok,
foglalkozási ágak szerint)
Katonaságon társak
Bolti eladó-vevő
Pincér-vendég / taxis-utas
Hivatalnok-ügyfél
Váróteremben két ember (nemek, életkorok,
Kórházi fekvő betegek (nemek, életkorok,
családnak/közösségnek foglalkozási ágak szerint)
Vizsga előtt egyetemisták
Szomszédok
Népszerűséghajhászó híresség az utca
emberével
Balesetkor/vészhelyzetben együvé kerülők
(nemek, életkorok, foglalkozási ágak szerint)
Pl. közlekedési balesetben részt vevők, tanúk,
liftben ragadók, metróban rekedtek, árvízkor,
földrengéskor, háború esetén, óvóhelyen,
időjárási szélsőségek elszenvedői, halottak
hozzátartozói
Vonaton / közlekedési eszközön hosszan
utazók (nemek, életkorok, foglalkozási ágak
szerint)
Szakmai riválisok / magánéleti riválisok
Ellenségek (nyílt, rejtett)
Kollégák (különféle foglalkozási ág szerint) –
pl. iskola, kórház, filmesek, színház,
zenészek, művészek
Temetésen együtt részt vevők
Közös társasutazáson/kiránduláson részt
vevők
Házibuliban együttlevők
Koncerten (könnyűzenei, komolyzenei) együtt
részt vevők
Könyvtárban (két olvasó: büfében,
cigarettaszünetben, ill. olvasó-személyzet
között)
Interneten chat-elők
Protekció/szívesség kérése közben (nemek,
életkorok, foglalkozási ágak szerint)
Pszichológusnál (nemek, életkorok,
foglalkozási ágak szerint)
Orvos-beteg (nemek, életkorok, foglalkozási
ágak szerint)

2. feladat
A második oszlop szituációi hogyan változnak meg, ha a beszélgetésben részt vevőket
külön-külön is jellemezzük?

Módszertan - Elmélet

Mutassunk rá arra, hogy a szituációk nem önmagukban határoznak meg egy jellemző
stílusárnyalatot, hanem a szereplők egyénítése meg is fordíthatja az elvárásainkat!
Ugyanakkor a szociológiailag kódolt elvárásaink tudatosíthatók – mi lenne a legelfogadottabb
nyelvhasználati modell a különféle szituációkban?
3. feladat
A fenti beszédszituációk elképzelt beszédeit csoportosítsátok a stílusértékek osztályozási
szempontjai szerint
 magatartás: durva – közömbös – bizalmas - választékos
 helyzet: informális – közömbös - formális
 érték: értékmegvonó – közömbös - értéktelítő (gúny-pátosz)
Melyik szituáció sorolható be több osztályba is? Melyik nem?

Módszertan - Elmélet

Ismét a társadalmilag kódolt elvárásainkra koncentráló feladat! Tolcsvai Nagy Gábor

Sandersre és Sandigra támaszkodó stílusérték-osztályozási elvét követve vizsgáljuk meg,
vannak-e előzetes elvárásaink a stílusértéket illetően egy-egy szituációban?

4. feladat
Válasszatok a táblázat szituációi közül hármat-hármat! A következő szavak, kifejezések
használatával alkossatok rövid beszédeket/beszélgetéseket
 mocsár, pék, szívemből, holnap, egyébként, vágy, borbély
 béka, csábítás, havas eső, bánthatatlan, féktelen, vérig, magány
 lelki, száraz, hógolyó, bizalmatlan, gép

Módszertan - Elmélet

A különféle szemantikai területről lehívott, többnyire semleges stílusértékű szavakból először

a szövegalkotás szabályainak megfelelően összefüggő szöveget kell alkotni. (Ha nem sikerül,
adhatunk segítséget – milyen témákat kell érintenünk, hogy az adott szó előfordulhasson?)
Ezután a kiválasztott szituációkat összehasonlíthatjuk – egy ember munkáján belül is (a
három szituációt figyelve) s más emberek szövegével is. Itt csoport- vagy pármunka ajánlott
(esetleg a szituációkat adhatjuk mi magunk is előre megírt kártyákon!)

5. feladat
Melyek azok a szituációk, amiket képtelenség természetessé tenni a fenti szavak
alkalmazásával? Az előző feladatban szereplő különböző listákban melyik szót kellene
megváltoztatni, hogy alkalmazhatók lehessenek a szituációkban?

Módszertan - Elmélet

A közösen megírt táblázatot figyelve mutassunk rá arra, melyik szituáció tűri meg kevésbé az
adott szavak használatát – kreatív vállalkozók a képtelen szituációkat is megírhatják (esetleg
egy szót megváltoztatva).
6. feladat
Gyűjtsétek össze az összes szituációhoz azt az öt szót, ami szerintetek leginkább előfordulna
a beszélgetésekben!

Módszertan - Elmélet

A társadalmilag elfogadott szituáció-típusok szókészletét összegyűjtő feladat! Megint

hangsúlyozzuk, hogy az elvárásaink fontosak, nem egy konkrét extrém szituáció!

7. feladat
Az alábbi mondatok mind egy-egy beszélgetés/beszéd befejező mondatai – válasszatok ki a
táblázatból három szituációt és szerkesszétek meg hozzá a beszélgetést/beszédet!

 Az elidegenedés tehát nem csak a kedélyt, vállalkozó kedvet, egészséges érzelmi

életet veszélyezteti, hanem az egészségünket is!
 Tilos kérdezni tehát, még önmagadat se kérdezd soha, semmiről!
 Figyelj, most ezt így nem lehet, majd legközelebb, ha összejövünk valahol, leülünk,
megbeszéljük.

Melyik szituáció az, ami leginkább illik a mondatokhoz? Miért?

Vizsgáljátok meg a saját szövegeteket, amit a befejezések elé írtatok! Melyikben található a
legtöbb szakszó? Mi ezeknek a szerepe? Melyik tartalmaz leginkább bizalmas szavakat?
Melyikben használt szlenget/argót? Melyik szöveg tűri leginkább a durva kifejezéseket? Az
iróniát? A nyílt gúnyt? A cikornyásságot és a dagályt? Miért?

Figyeljétek meg a mondataitokat is! Melyik beszédben a legnagyobb az összetett mondatok

aránya? Milyen típusúak az összetett mondatok? Hol van a legtöbb hiányos mondat?
Vannak-e felkiáltások, kérdések – melyik beszéd a legváltozatosabb modalitású? Miért?

Módszertan - Elmélet

A konkrét zárómondatok közül az első inkább közösség előtti beszédet implikál, ezen belül
azonban széles palettán vizsgálhatóak a beszédfajták különféle szókészleti és
mondatszerkesztési jellemzői. A második mondat mind a közösség előtt megfogalmazott,
mind a magánbeszélgetés változatait megtűri. Az utolsó inkább magánbeszélgetésre mutat. A
feladat akkor válik érdekessé, ha elég sok, egymástól eltérő stílusértékű szöveget vizsgálunk.

Szakszavakat elvárásaink szerint az első, bizalmas stílusértéket az utolsó, szlenget/argót az

utolsó kettő, durva kifejezéseket talán a második, iróniát az első és a második, nyílt gúnyt a
második, cikornyásságot és dagályt az első tartalmazhat. Természetesen más megoldások is
elfogadhatóak.

Mondatszerkezetében az első szöveg a legszerkesztettebb (alárendelő összetett mondatok,

kifejtések szerepelhetnek), az utolsóban legvalószínűbb a hiányos mondatok jelenléte.
Felkiáltás elvárásaink szerint a második szövegben, kérdés (más természetű) mindháromban
előfordulhat. A hétköznapi szituáció a legváltozatosabb modalitású.
8. feladat
Az alábbi szöveget alakítsátok át úgy, hogy a táblázatban szereplő szituációnak megfeleljen!
Használhattok más szituációkat is!

„Boci-boci tarka / se füle se farka / oda megyünk lakni / ahol tejet kapni”(népköltés)
 a, rámenős áruügynök becsönget
 b, szakmai előadás a mezőgazdaság helyzetéről (EU-csatlakozás előtt)
 c, katonaságon két baka beszélget
 d, utazási showműsor délután a tévében
 e, szerelmesek egymás között

Vizsgáljátok meg a szövegeket:

 A stílusárnyalat-táblázatból milyen stílusérték melyik szövegben jelenik meg
leginkább? Mik a stílushordozó elemek? (szavak, mondatok, modalitás,
kikövetkeztethető szupraszegmentális eszközök…)
 Melyik szöveg tartalmazza a legtöbb töltelékszót, közhelyet, argót, indulatszót?
Figyelje meg a kötőszavakat és a módosítószavakat: milyen szavak hol találhatóak
gyakrabban?
 Figyelje meg a mondatait! Melyik szövegben van a legtöbb összetett mondat, hiányos
mondat, felsorolás, kifejtő érvelés? Milyen az ellentételező mondatok kötése a
szövegekben? Melyik szöveg a legváltozatosabb modalitású? Miért?
 Figyelje meg a képeket! Melyik szövegben van a legtöbb költői kép? Miért? Hol
használta a gúny, az irónia, a szentimentális érzelgősség eszközeit? A használt
szavakon kívül mivel érte el ezeket a stílusértékeket?

Módszertan - Elmélet

A feladat célja az ismert népköltést átfogalmazva

 a publicisztikai rámenősség,
 a hivatalos stílus,
 az argó bizalmas durvasága,
 a média profi olajozottsága,
 és a szerelmesek bizalmas-évődő hangvétele
közötti különbségeket tudatosítani!

A feladat megoldása után stílustörténeti adalékként Varró Dániel Bögre Azúr c. kötetében a
magyar irodalmi stílusváltozatok megtekinthetők ugyanebben a témában.
9. feladat
Alakítsátok át a következő öt mondatot (végezzétek el a szövegben a szükséges
változtatásokat, használjátok a szinonimákat, írjatok bele stílusteremtő elemeket) a
szituációknak megfelelően! Írhatjátok a szöveget tovább is! Használjatok a táblázatból más
szituációkat is!

„Van nekem egy barátom. Ha bárhol is találkoznátok vele (egy kávéházban, egy
fölvonón, egy tűzvészben) azonnal megszeretnétek.
Csak azt veszitek észre, hogy eleinte nem is veszitek észre. Aztán megkérdezitek,
kicsoda ez a kellemes, jó modorú fiatalember. Hát ez az én barátom.”
(Kosztolányi Dezső: Szerény barátom)

 nagypapa meséli az unokáinak

 papi prédikáció
 sírbeszéd
 lakógyűlésen
 kórházban fekvő betegek
 XIX. század közepén baráti társaságban a kávéházban.

Vizsgáljátok meg a szövegeket:

 A stílusárnyalat-táblázatból milyen stílusérték melyik szövegben jelenik meg
leginkább? Mik a stílushordozó elemek? (szavak, mondatok, modalitás,
kikövetkeztethető szupraszegmentális eszközök…)
 Melyik szöveg tartalmazza a legtöbb töltelékszót, közhelyet, argót, indulatszót?
Figyelje meg a kötőszavakat és a módosítószavakat: milyen szavak hol találhatóak
gyakrabban?
 Figyelje meg a mondatait! Melyik szövegben van a legtöbb összetett mondat, hiányos
mondat, felsorolás, kifejtő érvelés? Milyen az ellentételező mondatok kötése a
szövegekben? Melyik szöveg a legváltozatosabb modalitású? Miért?
 Figyelje meg a képeket! Melyik szövegben van a legtöbb költői kép? Miért? Hol
használta a gúny, az irónia, a szentimentális érzelgősség eszközeit? A használt
szavakon kívül mivel érte el ezeket a stílusértékeket?

Módszertan - Elmélet

Az előző feladattól csak abban tér el, hogy a Kosztolányi-szöveg konnotációs köre más –
ennél fogva más stílusértékeket vizsgálhatunk!

 A bizalmas-családias ugyanakkor régies,

 a kenetes vagy körmondatokban érzelmeket érvelően kibontó beszéd,
 a méltató beszéd ünnepélyes / szentimentális / visszafogott pátoszú/dagályos árnyalatai,
 a szerkesztetlen, spontán érvelés,
 a szorongásból a bizalmas stílushoz forduló szöveg visszássága és végül
 a régies szöveg pajtásiassága
együtt vizsgálható.
10. feladat
Az alábbi semleges stílusértékű szavakat használjátok a megadott szituációban, és írjatok a
szavak köré olyan szöveget/beszédet, amikből kiütköznek! Milyen más szituációk telítenék
még a semleges szavakat? Határozzátok meg az így keletkezett stílusárnyalatokat!

 asztal – időjárás-jelentés
 fogyókúra – bolti eladó-vevő beszéde
 játék – árvízi mentés közben

Módszertan - Elmélet

Célunk, hogy a szituációban a kontextus vagy a metaforikus használat stilisztikailag

színezetté tegye a szavakat.

 az asztal lehet költői metafora része

 a fogyókúra lehet durva illetlenség,
 a játék iróniát, gúnyt, szentimentális érzelgősséget egyaránt jelezhet a szituációban.

11. feladat
Adott történet /esemény /valóság szöveg szinten való megjelenése különböző
beszédhelyzetektől függően

Rávezető példa: ki. mikor, kinek mondja?

- Ma szép idő van, jó melegen süt a nap.
- Budapest felett az égbolt derült, enyhe déli szél fúj, a hőmérséklet 20ºC.
- „Ma langy a lég opálja, / nyilát a nap dobálja.”

12. feladat
Írd le / add elő kétféleképpen ugyanazt a történetet!
 betörtünk egy ablakot az iskolában (barátomnak – igazgatónak)
 segítettem egy néninek átmenni az úttesten, vittem a kosarát (barátomnak – idős
nagynénikémnek)
 beszámoló kitűnő bizonyítványomról (rossz tanuló barátomnak – kishúgomnak)
 a fényképezőgép működése (tudományos előadás – barátnőmnek)

Módszertan - Elmélet

A stílus a nyelvhasználat jellegzetes módja, a stílus a „hogyan”. Voltaképpen egész

tantárgyunk a hogyannal foglalkozik, a retorika /ékesszólás/ a szólás, megszólalás mikéntjét
vizsgálja és tanítja; a „hogyan” az emberi kultúrának – beszéd- és viselkedéskultúrának –
lényeges mozzanata, a művészi megszólalás-megnyilvánulás lényege.

Beszédünket alapvetően meghatározza, befolyásolja, hogy kivel, miről, mi célból beszélünk,

azaz a beszédhelyzet, s ennek megfelelően változik a „hogyan”, a stílus, az előadásmód, a
hangnem. Ennek tudatosítását, az ezzel való szembesülést szolgálják a gyakorlatok.
Elemezzük, bontsuk ízeire a megírt szövegeket, elhangzott mondatokat, megjelenített
szituációkat, próbáljuk tettenérni a sokszor csak alig tudatos mozzanatokat, stílusértékkel bíró
nyelvi–hanghordozásbeli-gesztusszerű megnyilvánulásokat.

Ugyanakkor nem árt elgondolkoztatni diákjainkat a „hogyan” csapdáiról (szélsőséges

példaként: Antonius beszéde Caesar fölött Shakespeare drámájában), sőt: a „hogyan” és a
„mit” viszonyáról is. A „hogyan” jelentőségét nem kisebbíti az a tény, hogy a „mit” elsődleges
és alapvető. Egy embert elsősorban annak alapján ítélünk meg, amit mond. (Ez csak a
művészetben van másként, ahol a művészi színvonal a megfogalmazás mikéntjén múlik.)

Megnyilatkozásunk sikerét döntően befolyásolhatja a „hogyan”, de felelősek vagyunk azért,

amit mondunk, a meggyőződésünk szerinti „igazság” tehát sohasem szenvedhet csorbát! (Ez
hitelességünk záloga is!)
Trópusok

A feladatok során meg kell értetni a tanulókkal, hogy a metafora és a költői képhasználat nem
helyettesítés, díszítés, „máshogy mondás” – hanem bizonyos értelemben mindegyik
kathakrézis: egy új és csak így kifejezhető értelem- és érzelemterület megnevezése!

A feladatok arra valók, hogy a metafora szemantikai mozgásait, kölcsönhatásait, a kép eleven
dinamikáját megéreztessük, begyakoroltassuk és fajtáit (korán sem a teljességre törekedve)
áttekintsük. A metafora nem név, hanem új megnevezés, nem jel, hanem szemantikai folyamat
– értelme (az igazán nagy dinamikájúaknak) épp ezért kimeríthetetlen.

Kimaradt a feladatkörből az allegória és a szimbólum gyakoroltatása. Véleményem szerint

ugyanis mindkettő az irodalom területén tisztázandó!

Az allegória tárgyalásához az anagogikus értelmezés „totális szemiózisát”, azaz a jelként

értelmezett tárgyi jelenségek középkori hermeneutikáját kell bemutatni (érdekes ellenpont
lehet ehhez a posztmodern kor hasonló totális szemiózisa, ami hasonlóképpen allegorikus,
csak értelmi összetevőit nem a múlt - metafizikai igazság - anagogikus értelmei, hanem a
jövőbe kivetülő vágyprojekciók szervezik). Az allegória szűkebb értelmén egy részleteiben is
levezethető képösszefüggés fogalmi tisztázását értjük – mintegy az elvont eszmei tartalom
részletekre kiterjedő illusztrációját. Lásd Petőfi: Feltámadott a tenger.

A szimbólum tisztázása hasonlóképpen az irodalomórára vár. A szimbólum eredeti

jelentésében a metaforához képest abban különbözik, hogy jelentése nem a szemantikai
mozgások területéhez tartozik, hanem a tárgyak összetett szituációkban dekódolható, mítikus
értelemösszefüggéseihez. Nem a nyelv elsődleges részei tehát, hanem a nyelvelőtti mítoszoké.
Később a szimbolizmus idején szimbólumon a direkt referencialitást elkerülő, a jelölők
öntörvényű rendszerét alkotó, csak a teljes költői szókincs ismeretében dekódolható
magánmitologikus összefüggések nyelvi jeleit értjük. A szimbólum és az allegória nyelvi
mozgásformái azonban mégsem különböznek a komplex metaforák és hasonlatok szemantikai
jellegzetességeitől.

Bevezető feladatok

0.1 feladat
Miért hibásak/komikusak az alábbi szóképek? Alakítsuk át őket úgy, hogy azt jelentsék,
amit jelenteni akarnak
a) szóképek használata nélkül
b) odavaló szóképpel!

Ha minden kötél szakad, van kötelünk, azzal fel tudjuk kötni a csomagokat!

Olyan szép vagy rajta, mint egy festményen. Hogyan is festesz rajta?

Öntsünk tiszta vizet a nyílt kártyák közé!

A középkori lovag megmutatta az udvari közönségnek a maga és a lova férfiasságát!

0.2 feladat
Mennyiben lehet szóképnek nevezni a gyereknyelvi mondatokat? Mi a különbség a költői és
a gyereknyelvi metaforák között?

Most én egy ablaktörlő vagyok, de hála istennek nem működöm.

Vizet vág az anyukám, nem segít a nagymamám.

Ki ez a néni a képen? - Meghalt. – Belehalt a képbe.

Módszertan - Elmélet

A bevezető két feladat egyrészt a rossz, zavaró képes beszédre hívják fel a figyelmet
(fogalomnak tekintett, s ezért más képekkel rosszul interferáló halott metaforák), másrészt a
gyereknyelv eredendő metaforikus voltára, vagyis arra, hogy a világot birtokba vevő gyermek
(a költőhöz hasonlóan) metaforákkal határolja körül az új értelem-érzelem területeket, amivel
találkozik. A költői metaforák azonban a gyereknyelvin túl nem egyszemélyes értelmet
teremtenek, hanem a jelekkel, nevekkel nem megnevezhető, általánosan érvényes, mégis
egyénien konkrét érzelmekkel színezett értelmeket vagy értelemörvényt.
1. feladat
Értelmezzétek az alábbi egyszavas szóképeket! Segítségül a második oszlopban
megtaláljátok a „megoldást”.

csuklókígyó szemhéj
könnyborító tenyér
húsöltözék karkötő
szájbarlangfal ajak
ágtenyér emberi test
csókhús levél
karlevél szájpadlás

Mennyiben különbözik a fenti metaforáktól a következő: madárírás? Mit jelenthet?

Hogy értelmeznétek a következő két (már verssé lett) egyszavast? remetebál, tojáséj
(Weöres S.) Mi az alapvető különbség?

Módszertan - Elmélet

A feladat célja az óangol kenningekhez hasonló körülírásos, egyszavas metaforák

megértetése.

A madárírás már nem fejthető meg egyértelműen, jelentése szóródó, esetlegesebb.

Weöres egyszavas versei pedig kimeríthetetlenül gazdag értelemösszefüggések dinamizmusát

sűrítik
 a remetebál oximoronos abszurditása, a modern elmagányosodásra vagy a magány
apoteózisára utaló jelentésösszüggések, stb.
 a tojáséj kozmogóniai jelentésörvényei, születés és káosz, a petesejt ígéretének és a
sötétség fenyegetésének küzdőterepe, a tojáshéj-ra utaló paranomáziával (hasonló
alakúsággal) ugyanakkor ennek ironikus ellenpontját, a tyúk-tojás kérdés ironikus
mélységeit is megjeleníti)

2.a feladat
Mi a különbség a három csoport között? Mindegyik metaforikus jelzős szerkezet!

a)
napszemű egek
borpaplanos víz
ágkarú fák
pikkelykérges platán

b)
utakat átsíró őz
bánatszívó cumisüveg

c)
karvalycsőrű kérés
szélfogó szerénység
2.b feladat
az ég napszeme
a víz borpaplana,
a fák ágkarjai,
a platán pikkelykérge

Mennyiben változnak a 2.a feladathoz képest a képek? Jobbak vagy rosszabbak lettek?
Lehet-e vagy miért nem lehet a b) és c) csoportot hasonlóképp átalakítani?

Módszertan - Elmélet

A feladatban az egyszavas metaforák után a jelzői szerkezetek metaforikus értelmét

vizsgáljuk.
 Az a) oszlopban a jelzők epitheton ornansként (állandó jelző) magából a tárgyból, a jelzett
szóból következnek
 a b) oszlopba egyénített több értelmű metaforák
 a c)-be elvont tulajdonságot jelentő szerkezetek kerültek.
Mutassunk rá a szerkezetes jelzőre a b/1 példájában!

2.b: A minőségjelzős metaforák birtokos jelzős transzformációi pontatlanabbak,

elmosódottabbak a minőségjelzősöknél! A birtokviszony nem alkalmazható a szerkezetes
jelzőnél vagy a bonyolultabb jelzős metaforáknál! (az elvont főnevek miatt sem)

3. feladat
Kösd össze a megfeleltethető képet! Mit jelenthet a mondat?

A lélek hangraforgó virág

A szív tükörré törött kép
A szem kalandjárta kastély
A test tóban felejtett emlék
A fül halálban leomló börtön

Melyik főnévhez tartozhat több névszói-állítmányi metafora is? Melyik kép komikus?
Miért?

Módszertan - Elmélet

A jelzői metaforák után a nominális mondatok A-Á metaforikus kapcsolatait vizsgáljuk. A

szívhez, lélekhez több névszói állítmány is tartozhat. „A fül hangraforgó virág” komikus
metafora.
4. feladat

a)
Mi a közös a képekben? Hol van a metaforák centruma? Jelöld a képekben a tenor-vehicle1
határokat! Melyik az a kép, ahol a vehicle-t nem csak egyetlen szó hordozza? Hogyan
kellene a negyedik képet átalakítani úgy, hogy a jelző is a vehicle része legyen? Erősödne
vagy gyengülne a kép?

szélben az ág kéreget
a húsdaráló mohón magábanyel
a wc-lefolyót csókolja a pumpa
a hervadó virág megalázkodik
___________________
1 I. A. Richards elnevezései: A tenor jelenti a szókép azon részét, amihez képest a szemantikai mozgást
érzékeljük – a vehicle pedig a szóképet mozgató-létrehozó értelem (azok a szavak, amelyek a mozgást
kódolják.)

b)
a fű fegyveres katona a kertben
a fa magányos vigyázó remete
a lomb egymásba bújó zöld szerelmespár-sereg

c)
görbe kaszád halálos mosolyában (Nagy László)*
Ajkam adhatnám görbe gúnynak. (Ady)*

Mi a közös a 4.a és 4.b képei között? Mi az eltérés? Milyen mondatrész (bővítményeivel

együtt) fejezi ki a vehicle-t? Megállapítható-e a 4.c képeiről ugyanez? A 4.b képeiben
melyik az a bővítmény, ami nem része a vehicle-nek?

Alakítsuk át az első képet úgy, hogy

 vehicle-höz tartozó jelzővel bővítse!
 tenorhoz tartozó jelzővel bővítse!
Erősödnek-e a képek a jelzők bővítésével?

A vigyázó fa magányos remete – a magányos fa vigyázó remete – a fa magányos

vigyázó remete Mi a különbség? Melyik a legjobb kép?

Keresd meg az enallage-t (jelzőcserét) a harmadik – negyedik - ötödik képben! Alkoss új

enallage-okat a harmadik képben, – mi történik a kép jelentésével?
d)
Lelkem egy könyv, a mely mindig nyitva.
- lelkem gyűrű, egy acélgyűrű, de
láthatsz benne drágaköveket…
lelkem oszlop, egy kősziklaoszlop…
Lelkem felhő, egy haragvó felhő,
Lelkem Illés próféta…(Petőfi – Arcképemmel)

Az elsüllyedt szentély kitátott síri szája

Csatornából lövell rubintot és sarat,
Valamely átkozott zöld Anubis-alak
Veszett ugatásban lángol teljes pofája (Baudelaire- Weöres)*

Nyelved
vörös Aranyhal üveg-medencéjében
Hangodnak (Apollinaire)*

Jeges ágak között zörgő

Időt vajúdik az erdő (József Attila)

Hasonlítsuk össze a négy képet! Mindenütt halmozott metaforák – mi a különbség? Hol

nehezebb a tenort kimutatni? Lehet-e egyáltalán? A komplex képeknél névszói és igei
metaforák ötvöződnek – mutassuk meg a működést! Mitől gyengül a második kép a
negyedikhez viszonyítva? Mi az, ami mégis egyben tartja azért a második képet is?
___________________
* Ezek a példák Fónagy Iván: A költői nyelvről című művéből valók (továbbiakban *-gal
jelölve)

Módszertan - Elmélet

4.a
A példák igei metaforákat mutatnak be – az igei állítmány a fókusza a költői képeknek –ezek
a hagyományos felosztás szerint egytagú metaforák lennének (szemben az A-Á teljes
metaforáival) – a felosztás mégsem érinti a költői kép lényegét. A tenor-vehicle felosztás
I.A.Richards terminlógiáját követi – problematikus persze ez is. A tenor lenne az a
„valóságalap”, amihez képest a szemantikai mozgás történik – a vehicle lenne a szemantikai
mozgás, dinamika elindítója. A hagyományos azonosító-azonosított felosztásnál azért látszik
ez mégis célszerűbbnek, mert igei metaforákra is alkalmazható, és dinamikusan mutatja be a
metaforák természetét – megvéd a statikusság veszélyétől (ami a metafora halála – mintha a
viccek értelmét hosszasan kifejtenénk!!! – sokszor a tanulók ezért érzik értelmetlennek a
verselemzést, még ha érzékenyek is). Persze a költői szövegekben nincs egy költői erőteret
megelőző tér (tenor), amiben a vehicle izgalmas mozgásokat elindítana, hanem a tenor-t a
hagyományos elvárásoknak megfelelően utólag rekonstruáljuk, s így a tenor inkább a költői
képek értelmezéséhez való elsődleges hozzáférés helyét jelenti, és semmiképp sem az
azonosítottat vagy más konvencionális fogalmat, míg a vehicle a háttérhez képest a kihívást, a
mozgást. Ez rövid mondatos metafora-környezetben általában a hagyományos téma-réma
felosztáshoz igazodik, amiben a téma szerepét a tenor, a rémáét a vehicle veszi át. Ezért
gyakoribb a metaforikus állítmány, mint az alany. Persze a költői közlésben a téma is réma
(nincs hagyományos kommunikációs információadagolás), és fordítva: a rémák (metaforák) is
mindig egy koherens művészi-zenei témahálózatban nyerik el igazi értelmüket – olykor több
szövegen átívelő, más szövegekre utaló kontextusban.

Az első példamondatban a határozó a tenorhoz, a másodikban a vehicle-höz tartozik. A tárgy a

harmadikban, a jelző a negyedikben szintén a tenor vonzáskörzete. A jelzőnek a
megalázkodás fogalomköréhez kellene tartoznia, hogy a vehicle részévé váljon: pl. sápadt,
elgyötört – gyengítené a metafora erejét, mert képszerűbb, tapinthatóbb a tenort továbbfejteni,
mint „előre lelőni a vehicle poénját”! Nem is beszélve arról, hogy az igei metafora itt nem a
virágot, hanem a jelzőt hozza értelemmozgásba!

4.b
Mindegyik a megszemélyesítés kategoriájába tartozik – a megszemélyesítés megint nem
fejezi ki a költői képek működésének lényegét, inkább csak logikai eligazodást, csoportosítási
szempontot jelent a metaforák rendszerében! A 4.b névszói állítmányokat tartalmaz (teljes
metafora) Mindig az állítmányi rész a vehicle (alanyi részhez tartozó vehicle vagy címszerű
lesz vagy szimbólum-gyanús: pl. erdős gondolataim összegyűjtése, Jó-csönd herceg nagyot
lépne és eltiporna - Ady) Illetve lásd az 5. feladatot!

A 4.b, képei közül az 1. a kertben a tenor része, 2. a magányos egyszerre a tenor és a vehicle
része!! 3. a zöld a tenor része

4.b – első kép: vehicle-höz tartozó jelző: pl. vérszomjas (fegyveres halmozásaként) vagy az
izgalmasabb (kiűzött, pokoli, világvégi) a kertben bővítményeként. Tenorhoz tartozó jelző:
hosszú, virágmagas, szöcskeváró stb. katona vagy zöldpengés katona (egyszerre tenor-vehicle
tartományú jelző). Mutassunk rá, hogy a jelzőhalmozás az erőltetett képek ’melegágya’ – ha
lehet, kerüljük – csak, ha pontosítunk vagy termékenyen sejtelmesítünk, akkor hasznos! A
zöldpengés jónak tűnik, pedig nem az: érzékletesen kifest, ahelyett, hogy újat, teljeset
mondana – öncélú! A többi jelző is édeskés, szépelgő vagy melodramatikus – egyszóval: sok!
Talán egyedül a kert vehicle-típusú jelzői jöhetnek szóba: bekapcsolva a kiűzetés stb.
témakörét! – hogy valóban „működnek”-e, ez már hosszabb szöveg függvénye!
A három kép közül a harmadik a legkevésbé erőltetett: az enallage-ok itt most homályosítanak
– a megnevezés gesztusa helyére az öncélú szépelgés élményét kötik! A tenor nem igazán
kívánja a jelzőt! – szemantikailag úgyis kötődik hozzá a magányos, nem kell szintaktikailag is
bekötni!

A harmadik képben próbálgassuk végig a jelzőátcsapást – itt talán nem célszerű a tenort
szintaktikailag magára hagyni! A kép jelentése tisztul, kevésbé zsúfolt lesz!

A negyedik-ötödik kép az enallage lebontásával visszafejthető, trivializálható!

4.c
A 4.c képei enallage-példák – itt látszik, hogy a jelzőcsere nem csak gondolatalakzat, hanem
trópusformáló erő is: lehetetlenné teszi tenor és vehicle tiszta szétválasztását (halálos kaszád
görbe mosolyában esetén a birtokos jelző lenne a tenor – a mosolytól kapott értelemszög
miatt azonban a tenor bővítménye is vehicle-szerű, s ettől maga a tenor is az már!)

4.d
Az első Petőfi-vers a halmozott metaforára (szinonim-vehicle-csoportok a tenor megmaradása
mellett) példa – egyszerűbb!
A második Baudelaire-kép már a komplex metaforák egyszerűbb esete – képhalmozás (n-ed
fokú metafora, ahol a tenor sem állandó, hanem elmozdul!) – soknak tűnik, mert a tenorok és
vehicle-ök hálózata széttartó, öncélúan önmagára hívja fel a figyelmet – a kohézió a névszói-
appozíciós metaforahalomban nem elég! Az Apollinaire-szöveg komplex kép – groteszk, de
kohézív – a „vörös” enallage (tenorhoz tartozó), az „üvegmedence” a vehicle képzetköre a
„hangodnak” pedig a tenort tovább-bontó újabb vehicle- kötve van, de az absztrakt metaforák
felé építi tovább a szöveget! Ez már igazi másodfokú költői komplex kép! A József Attila-kép
a legösszetettebb: itt névszói és igei metaforák egyszerre építik a szemantikai teret – értelmes
mozgással!(jeges, ágak között, zörgő, erdő)- tenor-tartomány; a vajúdik a nagy amplitudójú
hiperbolikus igei metafora, az idő az absztrakció felé húzó újabb vehicle (a vers többi
részletével együtt nyeri el motivikus értelmét). Mivel a tenor-tartomány magába öleli a
többszörös vehicle-elemeket, a tenor maga is átörvényesedik, vehicle-lé, autentikus
szimbólummá emelkedik! A második kép elmozduló-halmozó túlzásai nem tudnak a tenor
ölelésében „letisztulni”.A második képet is egyben tartja azonban az appozíció
következetessége, még ha melodramatikus is – az egész szöveg ismeretében helye van!

5. feladat
Orvosom, a gyalogbéka sosem ír receptet

Milyen lehet ez az orvos? Milyen mondatrész fejezi ki a vehicle-t?

A szem, tükörré törött kép, keresi társát.

A szembe, a tükörré törött képbe be kell csöpögtetni.

Hasonlítsuk össze a két képet! Az első már ismerős – mi volt a harmadik feladatban a
vehicle-t kifejező mondatrész? Mivé változik itt? Az első mondat állítmányi része a
tenorhoz vagy a vehicle-höz tartozik? Ha nem tudjuk eldönteni, hogyan nevezzük az újabb
vehicle-t tartalmazó képet? A második mondat komikus, sőt zavaros – miért? Elemezzük!
Melyik mondatrész tartalmazza a vehicle-t? A mondat hányadik szintjére kerül ez a
mondatrész? Értelmezhetjük-e a mondat első szintjét is vehicle-nek? Ekkor hogyan alakul át
a kép? Megőrzi a komikus, értelmetlen jellegét?

Módszertan - Elmélet

Példák értelmező jelzői vehicle-re – itt az alany szerkezetén belülre helyeződik át a

szemantikai mozgás!

Látszik, hogy az értelmező jelzős metafora a névszói állítmányból nő ki (a mélyszerkezetből)

– újabb igei (vagy névszói) metaforával bővülhet! Az újabb névszói metafora azonban
halmozáshoz vagy zavaró komplex képhez vezetne. Az első mondat állítmányi része újabb
vehicle – másodfokú komplex metafora hiperbatonos (közbevetéses) mondatszerkezetben! A
második mondat állítmányi része ironikus ellenpont az értelmező jelző emelkedett
metaforájára – a tenor része. A mondat grammatikai szerkezetének harmadik szintjére kerül át
az értelmező jelző (határozót minősít). Az A-Á viszony önmagában is lehet metaforikus, s
ekkor az ironikus ’be kell csöpögtetni’ kap átvitt, mélyebb értelmet (ki kell gyógyítani a
másokat tükröző, mégis törött állapotából). A komikus jelleg igencsak elsúlyosodik így,
megőrizve mégis valami frivol jelleget!
6. feladat
a) Vagyunk: zátony és víz vagy fény és pupilla

Értelmezzük a nominális metaforát! Állítsunk fel kép-aránypárokat! Hol van az eltérés a két
képkapcsolat között?

b)
Egymásból ivó
árnyék, zátony meg a víz:
fény és pupilla.

Hogyan alakult át a metafora-lánc az újabb elem hozzáadásával? Mennyiben más a haiku

képrendszere, hogy a T/1 személyű létige kikerült belőle? Az első kép melyik eleme tart
rokonságot a másodikkal, melyik a harmadikkal? Változna-e a képrendszer értelme, ha a
kettőspont az árnyékot, a vessző a vizet követné? A haiku nyitott költői szöveg – miért nem
lehet az értelmét egyszer s mindenkorra megmagyarázni?

Módszertan - Elmélet

A nominális metaforák aránypárokba rendeződnek – a T/1-es személyű tenor létigei

állítmányba épül. A két kép egymásból él – komplementer természetű, csak fordított
mozgással működik. A víz visszahúzódása növeli a zátonyt, a fény emelkedése szűkíti a
pupillát – megváltozik a térbeli viszony is (víz és zátony egy síkban van, fény és pupilla
merőlegesek). A T/1 szerelmesekre, se veled-se nélküled kapcsolatra is vonatkozhat! A
kimondott vagy távolságot teremt a parallel-képpárok között.

A haiku komplexebb metaforát teremt – távolít is (eltűnik a T/1), objektívabb és összetettebb.

Az egymásból ivó az előbb elrejtett képlogika explicitté tétele – a tenor elhagyása miatt
azonban több értelmű lett a kép: megállapíthatatlan, melyik a tenor, melyik a vehicle. Még
leginkább előrevetett névszói állítmányként olvassuk, az árnyék azonban a kettőspont utáni
képpár fogalomköréből előlegeződik – oximoronosan ellenfeszülve a fénynek. A fény maga
lesz itt árnyékká. Japános árnyjátékká stilizálódik a komplementer viszony – az egymásból
ivó az első, az árnyék a második pár szemantikai terét előlegzi. A haikuk statikus, mégis
szemantikai örvénybe került képdinamizmusára példa! A kettőspont az árnyék után didaxis-
növelő hatású, laposabb.
7. feladat
A gép arcából is csurog a verejték
… rólunk a munka olajcseppjei (József A.)*

…Vissza! Mért akarsz megint

megszületni?…
Csak pár tempó még! Ki volt az? A nap
ide süt már. Töröld át börtönöd
roppant szempilláját… (Szabó L. Ébredés)*

Miért nehéz ezekben a képekben a tenor és a vehicle határait kimutatni? Mi lenne más a
képek értelmezésében, ha a Szabó Lőrinc verse A börtönben címet viselné? Alkoss hasonló
metafora-kereszteket! Segítségképp (levél-ág / tenyér-kar; tojás-sárgája / világ-Nap; tavasz-
év / fiatalság-élet)

Módszertan - Elmélet

A képek a chiazmatikus keresztmetaforára példák! A tenor és a vehicle itt a címből vagy a

szövegkontextusból derülhet csak ki – a képek egymás szemantikai terét szimmetrikusan
mozgatják!

8. feladat
Keress párokat! Mi alkot metaforát-mi nem? Mi a különbség a második oszlop első hat
szava és a maradék öt között? Hogy hívjuk az ilyen fajta metaforákat?

édes hang
zúgó szín
érdes illat
sós fény
sima tapintás
kérges íz
pattogó dal
villogó festmény
fátyolos étel
borszagú kölni
virágillatú bőr

Módszertan - Elmélet

A különféle érzékterületeket összekapcsoló szinesztéziára példa – az impresszionisztikus

képek fő jellemzője – megint csak nem lehet csupán egy képből a tenor-vehicle határokat
megállapítani. Mutassunk rá a halott metaforákra- amik már nem metaforák (fátyolos hang
stb.) A második oszlop első hat szava elemi érzékelés főneve, a többi nem ilyen direkt!
9. feladat
Enyém a holnap /Enyém a Holnap

Dalnál is dalabb dalt énekelj nekem!

A liftnél fenékbe rúgtam az alázkodást.

Azzal ébresztett, hogy nem vagyok.

Az első három kép miben közös? Mit tesz hozzá a képhez a nagy kezdőbetű? Erősíti vagy
gyengíti? Alkoss metaforát a következő szófajváltással: ige-főnév, ige-melléknév, főnév-ige,
főnév-melléknév, határozószó-melléknév, kötőszó-főnév: nyugodtan használj képzőket,
jeleket, ragokat!)

Az utolsó „képes” kifejezés mennyiben különbözik? Miért került idézőjelbe a képes? A

képeket, fogalmakat mivel keresztezzük az ilyen típusú képeknél? Alkoss ilyen negatív
metaforát még! Az alakzatok melyik típusához hasonlít ez? (segítségül a szavak, kifejezések
– csöndje, hiánya, …hogy nem tudom…, …helyén, …helyett, félig… félig…)

Módszertan - Elmélet

Szófajváltó metaforákra példák! A nagy kezdőbetű a hiposztázis szimbolikussá növelésére jó

(hiposztázis: egy tulajdonság önálló képként lép elő – a szimbolizmus kedvelt eszköze)
Mutassunk rá, hogy a képzés eleve szófajváltó metaforikus eszköze a nyelvnek! Az egyéni
képzések hapax legomenonokat (egyéni szóleleményeket) hozhatnak létre! Az utolsó példa a
negatív képek erejére példa – ez a negatív szinesztéziák impresszionisztikus versei mellett a
filozófiai líra legfontosabb eszköze – az ellipszis alakzatához kötődő gyönyörű trópus – a
vehicle hiányt épít be a mozgásrendszerébe, s így a metafora értelmezési terét kitágítja! A
hiánymetafora ugyanakkor színtelen, erőltetett vagy túl absztrakt is lehet – egy kép plasztikus
hiánya csak nagyon pontos környezetben mutat! Drámaivá kell ezért tenni (a szöveglendület
vagy a pontos jelenetezés is dramatizálhat). A képes a képhiány miatt került idézőjelbe, a
képeket-fogalmakat a pontos, drámai hiánnyal keresztezzük ilyenkor. Az önálló
hiánymetaforáknál a félig-félig szokott leginkább impresszionisztikus szordínó-metaforáknál,
„képpárologtatásoknál”, áttűnő hangulatfoszlányosításnál (a visszavonás eszközével)
jelzésként szolgálni!
10. feladat
Metafora és hasonlat

a) „Rontsd el” a következő metaforákat hasonlattal!

A tó vize tükörré lett.

Repül az idő.
A hegy lába
Lelkem ódon babonás vár.
Levélhullás lesz az én feleségem.

A második-harmadik miben különbözik a többitől? Gyűjts még ilyen „metaforákat”! Melyik

képet volt a legnehezebb „elrontani”? Vajon miért?

b) Miért nem ront el itt a hasonlat semmit a metaforából? Hány kép van itt?

Mint tiszta hó a téli rózsaszálon:

Lengett fölötte a fehér halál (Petőfi – Ha életben)*

És a városra, e tető pikkelyezte szörnyre

Szelíd szemhéjként leszáll a csend. (Samain- Tout dort)*

Módszertan - Elmélet

Mutassunk rá, hogy a hasonlat nem mindig kibontott (a közös jegyet explicitté tevő) metafora
– hanem a költői példák a szemantikai mozgást az azonosításnál eltávolítóbb, a távolságtartás-
azonosítás rétegesebb, összetettebb terébe teszik át! A mint – ként – akár- mintha a
szemantikai mozgás keretét teszik explicitté – tudatában vannak annak, amit a metafora
ösztönösen elrejt. A tudatosabb távolító elem ugyanakkor bizonytalanító is lehet (több síkú,
több nézőpontú), ezért van a hasonlatoknak a metaforákra általában jellemző kijelentésnél
színesebb modalitásuk (feltételes mód). A hasonlat a feltételes körmondathoz hasonlóan az
egész költői kijelentés késleltetéses-kibontó kerete is lehet (jóval tágabb szövegegységben
bomolhat ki – pl. eposzi hasonlat, impresszionisztikus eltávolítás hangulatkeltése) A 10.a a
hagyományos kifejtett metafora („a vicc elrontása”) gyakorlatából indul ki – a tó vize olyan
lett, mint a tükör… stb. A második-harmadik metafora halott metafora – konceptualizálódott.
Az utolsó kép: olyan lesz az én feleségem, mint a levélhullás nem működik, mert a közös jegy
nem evidens – az eredeti metaforának drámai evidenciája lehet jó szövegkörnyezetben, de
nem önmagában érvényes!

A 10.b komplex képeket mutat be, ahol a hasonlat beépül újabb képként a metaforába! A
Petőfi-idézetben a fehér a tiszta hóval zár be jelentésszöget, az igei metafora pedig a hasonlat
statikus képét visszamenőleg dinamizálja. A Samain-idézetben az értelmező-jelzős komplex
vehicle: tető pikkelyezte szörny (a tető a várossal együtt a tenor része) elvont absztrakt
vehicle-alanyt kapott, ennek lesz állapothatározós hasonlata az alannyal jelentésszöget bezáró
szelíd szemhéj. A komplex kép egyszerre groteszk és idilli – ironikus és költői. A hasonlat itt a
komplex kép egységébe épül be – nem fejt ki semmit, csak az azonosítást eltávolítással
bonyolítja!
11. feladat
A hasonlat fajtái:
 képes magyarázat;
 eposzi hasonlat;
 képszerűvé tett, mégis távolságtartó költői kép,
 elbizonytalanító hangulatfestés,
 a hasonlat az absztrakció költői eszköze,
 a hasonlat a költői kijelentés kerete (a késleltetés-várakozás-feloldás formája),
 a hasonlat párhuzamos költői chiazmust (keresztalakzatot) alkot.
Keresd meg mindegyikre a példát a felhozott szövegek közül!

a)
Mint virágokon az első holdsugár,
Aligcsak megkapott ezüst italkorty,
Fátyolos napnak hihetnék, ha nem
Keretezné a sötél a fehér port…

b)
Hasonlítsalak a nyári naphoz? – Arcod
Szelídebb és szemed szendébb sugár
(…)
A menny szeme néha perzselve ég,
De arany arca gyakran fátylat ölt>
(...)
Te megmaradsz. Örök fényben ragyog
Szépséged…
(Shakespeare - Szabó Lőrinc)

c)
Ahogy feltámaszt majd halottainkból
egykor az Úr
úgy gyúl ki most a tudat csipkebokra
újra s újra kigyúl

Ahogy a tudat csipkebokra most

kigyúl
úgy támaszt fel halottankból
egykor az Úr. (Székely Magda: Hasonlat)*

d)
A világegyetemet úgy kell elképzelni, mint egy felfújódó luftballont
e,
Mint aki a sínek közé esett…

És általérzi tűnő életét,

míg zúgva kattog a forró kerék,
cikázva lobban sok-sok ferde kép,
és lát, ahogy nem látott sose még:

Mint aki a sínek közé esett…

a végtelent, a távol életet
búcsúztatom, mert messze mese lett,
mint aki a sínek közé esett:

Mint aki a sínek közé esett –

vad panoráma, rémes élvezet –
sínek között és kerekek között,
a bús idő robog fejem fölött,
és a halál távolba mennydörög,
egy percre megfogom, ami örök,
lepkéket, álmot, rémest, édeset:

Mint aki a sínek közé esett. (Kosztolányi)

f)
Mint amilyen távolra a hosszúnyelű gerely elszáll, / melyet férfi hajít, igyekezve a
versenyezésben,/ vagy viadalban az ellenségre, a lélekölőre: / ennyire hátrált most meg
a trósz az akháj rohamától. (Homérosz: Iliász)

g)
Mint gyónás közben szűnő hangerő,
mely szűntében belül emelkedik,
úgy apad a tenger, dagad belül
a lélek – mit sem ér, ha meg nem merül
a lelketlenekben…

h)
Úgy leltél rám az éjben mint egy szóra,
Mely jóvátehetetlen (Aragon – L’amour n’est pas un pur mot)*

Melyik szöveget lehetne átalakítani úgy, hogy a hasonlat másik fajtájának feleljen meg? A
d) szövegből csinálj chiazmatikus kereszthasonlatot és eposzi hasonlatot!

Módszertan - Elmélet

 Az a) képben a hasonlat nyitott: az impresszionisztikus, elbizonytalanító hangulatkeltés

túlédes eszköze – mutassunk rá, hogy rossz!
 A b) kép a képszerűvé tett, mégis távolságtartó reneszánsz trópus
 A c) a chiazmatikus kereszthasonlat – vö. a chiazmatikus keresztmetaforákkal, egymást
hasonlító keresztöltés (mutassuk meg, hogy a tudat csipkebokra hasonlaton belüli
absztrakt birtokos jelzős metafora)
 A d) a képes-kifejtő magyarázat.
 Az e) az impresszionisztikus, költői kijelentés keretére alkalmas hasonlatra példa,
 Az f) eposzi hasonlat,
 A g) és a h) pedig az absztrakció költői eszköze – amihez hasonlítunk, az absztraktabb,
mint a hasonlított!

12. feladat
ne hidd, hogy a lantnak ereje meglankadt (Arany)
Hogy ha írok, véres karddal /Írok költeményeket (Petőfi)
Hol vagyon a ki merész ajakát hadi dalnak eresztvén…(Vörösmarty)
De a kocsma bezzeg hangos (Petőfi)
Washington a dolgot nem helyesli
Hová raktad a Balzacot?
Víg pohár mellett jobb a beszélgetés
Én Vénuszt s nem Marsot szolgálom
A te szemöldököd ronthat és teremthet száz világot (Berzsenyi)
Szólj annak a kalaposnak!
Rázza a szelet az ág

Mennyiben különböznek ezek a dőlt betűs képek/kifejezések a metaforától? – csoportosítsd

a képeket a logikai összefüggések fajtái szerint!

Az úgynevezett kvantitatív metonímia (másnéven szünekdokhé ) abban különbözik a

metonímiától, hogy a „felcserélt tagok” között rész-egész viszony van – a fenti példák közül
melyik szünekdokhé?

Módszertan - Elmélet

A metonímia fajtáit bemutató példa! A metonímia a kontiguitás szemantikai mozgását mutatja

a hasonlón keresztüli azonosítás helyett – de ez nem poétikai, inkább logikai-szemantikai
különbség. Az igazán élő metonímiák mind metaforaként működnek a szövegben! A
metonímia mindig egytagú! Szünekdokhé: szemöldök.

13. feladat
„Minden költői metonímia voltaképpen metafora”

Vitassátok meg ennek a mondatnak az igazságát – gyűjtsétek össze az érveket-ellenérveket.

Rendezzetek disputát!

Módszertan - Elmélet

Vitatéma – konkrét szövegeken keresztül kell bemutatni.

14. feladat
A mimetikus metaforák a szövegben (sortagolással, mondatszerkezettel és szórenddel
valamint a metaforák különleges típusával) leképezik saját jelentésüket. Az alábbiak közül
melyik kép hogyan mimetikus? Mivel éri el a mimézist (ikonikus megfelelést?)

Csitt, most valahol, tán Újpesten

Húsz esztendős legénynek vackán
Álmodik a nyomor. (Ady)*

… a hajnali
Párás dísz-kócos tánci termen…(Ady)*

„Ha leányka te vagy a pokol, hogy

Egyesüljünk, én elkárhozom.”(Petőfi)

„Az egész szöveget vizsgálva az igazán jó szövegben voltaképp minden jó metafora

valahogy mimetikus metaforává lesz vagy azzá törekszik.”

Vitassátok meg ennek a mondatnak az igazságát konkrét teljes verselemzéseken!

Módszertan - Elmélet

A nyomor szófajváltó metaforája a trópus természetével is leképezi a hiposztázist – az egész

helyére kerülő tulajdonságot. A dísz-kócos a jelzőhalmozásban is a kócolás értelmét kelti föl
sugallatosan (rendetlenül, csapzottan, középen). Az enjambement az egyesülésnek ellenálló
ikonikus helyzetet erősíti a Petőfi-versben!

Az ikonikus metaforák az egész szöveg értelmezésében a legszebb elemzési feladatok közé

tartoznak – a szöveg önigazoló energiamezői ezek! Minden jó szöveg valahol tartalmaz ilyet.
(alakzatok-trópusok komplex érzékelésén keresztül fedezhetők fel).