1

PÁL APOSTOL LEVELEI A GYÜLEKEZETEKHEZ ILLETVE SZEMÉLYEKHEZ 1

DR. PÓTOR IMRE

6./ A páli levelek csoportosítása

a./ Négy csoportot különböztethetünk meg Pál levelei gyűjteményében: /1/ korai
levelek /1. és 2Thess/; /2/ az úgynevezett „nagylevelek” /Róm, 1. és 2Kor, Gal/ ; /3/
fogságból írt levelek /Ef, Fil, Kol, Filem/ és /4/ pásztori levelek /1. és 2Tim, Tit/.

b./ Korai levelei: az 1. és 2Thess, melyek második missziói útja során, bizonyosan
Korinthusban való tartózkodásakor keletkeztek. Egy Delfiben talált felirat alapján
valószínűleg 50 vagy 51-ben.2 Mivel Pál megtérése után több évet töltött Tarzuszban, volt
ideje átgondolni és megfontolni, ami életében történt a Krisztussal való személyes
találkozás nyomán. Azután egy évig Antiochiában tanítóként tevékenykedett, amit két évi
missziói munka követett. Eközben több keresztyén gyülekezet keletkezett pogány
területen. Pál tehát már érett keresztyén emberként írta első leveleit, jóllehet ezekben még
nem található meg az evangélium olyan alapos kifejtése, mint későbbi írásaiban.
Mivel a gyülekezetet a körülmények miatt sietve kellett elhagynia, Pál igen jó kapcsolat
kialakítására törekszik a gyülekezet tagjaival. Válaszol kérdéseikre és aztán Jézus
visszajövetelével, a világ végével kapcsolatos téves elképzeléseiket igazítja ki. Ezek
bekövetkeztét ugyanis az első századbeli keresztyének már saját életükben várták. 3

c./ Az úgynevezett „nagylevelek”-et valószínűleg a harmadik misszió útja során írta

az apostol. Lehetséges ugyan, hogy a Gal a két első missziói út idején keletkezett.
Galácia, kisázsiai római tartomány városait /pisidiai Antiochia, Ikonium, Lystra, Derbé/ Pál
első missziói útja során kereste fel Barnabással. A levélírás oka: a gyülekezeteknek
szembe kell szállniuk bizonyos judaista misszionáriusokkal, akik törvényeskedő
tanításukkal megingatnák a gyülekezet tagjai hitét és aláássák Pál apostoli tekintélyét is.
Ezt az írást a tartalom és stílusjegyek alapján „harci levélnek” is nevezhetjük.

1
Elhangzott az „ÉLETKÉRDÉSEK” előadás sorozatban a Szent István Egyetem Gépészmérnöki Karának
Agrárenergetikai és Élelmiszeripari Gépek Tanszékén. Gödöllő, 2003. december 1.
2
DONALD GUTHRIE: Die Briefe. In.: Handbuch zur Bibel. Hrsg: David und Pat Alexander. R. Brockhaus Verlag. Wup -
pertal. 1980 /4. Auflage/. S. 574.
3
G. BORNKAMM is hangsúlyozza a két levél írásának időbeli közelségét és Pálnak a parusiára vonatkozó eligazító
tanácsait. Vö.: G. BORNKAMM: Paulus. Verlag W. Kohlhammer. Stuttgart. 1983. /Fünfte Auflag/ 246. p.
 2

1 és 2Kor: Az első akkor keletkezett, amikor Pál Korinthusból Efézusba utazott. Ott
értesült a korinthusi gyülekezet nehézségeiről, miközben egy levelet is kapott tőlük. Az
1Kor lényegében erre a levélre adott válasz. Az apostol gyakorlatiasan közelíti meg azokat
a problémákat, amik a fiatal gyülekezetnek pogány környezetben súlyos gondokat
okoztak. „Első levelében Pál egy sor, a keresztyén hitet és magatartást egyaránt érintő
problémával foglalkozik, a másodikban határozottan szembefordul a meghasonlást
szítókkal. A korinthusi válság négy levél írására késztette Pált, ezek közül azonban
kettő /az első és a harmadik/ nem maradt meg, bár sokan úgy gondolják, hogy az
egyiknek /eredetileg a harmadik levélnek/ egy része megtalálható a 2Kor 10-12
fejezeteiben.”4
A Róm-ot Korinthusból írja az apostol, amely összes levele közül leginkább mondható
teológiai munkának, melyben kiváltképpen is tárgyalja a hitből való megigazulás témáját
és ennek gyakorlati következményeit. Hogy miért írt ily módon Pál a római gyülekezetnek,
nem tudjuk. Talán tervezett közeli látogatását megelőzően alaposabban meg akarta
ismertetni a gyülekezetet keresztyén létükre vonatkozó tanítással, ismeretekkel. Hogy
terve egészen másként valósult meg, mint gondolta, azt tudjuk: jeruzsálemi letartóztatást
követően végül is fogolyként vitték Rómába.

d./ A fogságból írt levelek keletkezési helye vagy Róma, miközben a császárhoz
intézett fellebbezése következményére várt vagy ezt megelőzően efézusi vagy caesareai
tartózkodása. Az Acsból tudjuk, hogy Rómában az adott börtönkörülmények között relatíve
nagy szabadsággal rendelkezett, ahol gyakran találkozhatott kísérőivel, akiket meg is említ
leveleiben.5
Az Ef és Kol tartalmában igen hasonló. Míg előbbi a másik viszonylatában eléggé
általános tanításokat tartalmaz, addig a Kol konkrét vitát folytat azokkal a tévtanítókkal,
akik az Efézustól keletre lévő gyülekezeteket fenyegették. Pál erősíti az ottani
keresztyéneket, miközben Jézus személyét és művét helyezi írása középpontjába. Ez az
Ef-ben is megtalálható, de itt erőteljesebben az egyházról szóló tanításra koncentrál a
szerző. A levélfelirat ellenére bizonyosan eljuttatták a levelet a többi kis-ázsiai
gyülekezetbe is.
A Fil levelet személyes szorongattatása idején írta Pál. Meg akarta vele vigasztalni
testvéreit, akik mindig, – az apostol jóléte és eredményes munkája során is - kifejezték

4
H. V. MORTON: Pál apostol nyomában. Kiadja a Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya. Bp., 1986. 550.p.
5
G. BORNKAMM szerint ezek a levelek efézusi keltezésüek. Jóllehet ugyan az Acs semmit nem közöl arról, hogy Pált
letartóztatták Efézusban, az 1Kor 15,32 és 2Kor 1,8kk nyomatékosan kifejezésre juttatja az Efézusban átélt üldöztetést
és halálos veszedelmet. G. BORNKAMM: Paulus. Verlag W. Kohlhammer. Stuttgart. 1983. /Fünfte Auflag/ 245. p.
 3

iránta való együttérzésüket. Erősítette levelével az apostol a keresztyén testvéri

közösséget.
A Filem Pál apostolnak egyetlen pusztán magánjellegű levele. A Kolosséban élő
Filemonnak írta s azt kéri tőle, hogy bocsásson meg elszökött rabszolgájának

e./ Pásztori levelek. Az 1. és 2Tim és Tit levelek is határozottan Pál gondolatvilágát

tükrözik. Mindhárom levél olyan személyeknek szól, akik munkatársai is voltak az
apostolnak. Ebből következik, hogy a levelek egyúttal Efézus és Kréta gyülekezeteihez
intézett hivatalos írások is. /Főképpen az 1Tim és Tit, a 2Tim-et az apostol
végrendeletének tartjuk./ Tanítás olvasható bennük a tévtanítók elleni harc, az egyház
szervezete, főképpen a lelkipásztori munka vonatkozásában. „Pál azonban nemcsak
rendelkezéseket ad a gyülekezetek rendjének fenntartására és építésére, hanem
meghatalmazást is ad képviselőinek a rendelkezések végrehajtására. A pásztori levelek
tehát az első keresztyén idők, az őskeresztyén egyház idejéből ránkmaradt legrégibb
hivatalos pásztorlevelek, és így minden keresztyén pásztorlevél őstípusai.” 6
Némelyek úgy gondolják, ha Pál e levelek szerzője, igen magas korban írta őket,
miután ismételten szabadon bocsátották. Kifejezetten lelkigondozói célzat figyelhető meg
mindhárom levélben a gyülekezetek pásztorai és tagjai iránt. Jóllehet e levelek feltételezik,
hogy Pál még egyszer tartózkodott Efézusban és Krétán, amikről viszont az Acs nem tesz
említést, ennek ellenére a konkrét személyes közlések /2Tim 4,9-14; Tit 3,12-15/
egyértelműsítik a páli szerzőséget.7

Vásárosnamény/Gödöllő, 2003. 12. 01. /dr. Pótor Imre lelkész-tanár/

6
KOCSIS ELEMÉR: A pásztori levelek magyarázata. A Szentírás magyarázatai. Jubileumi kommentár. Szerk.: Zsinati
bizottság. Bp., 1967. 287.p. „A pásztori levelek problémáját a bibliai tudósvilág még nem tudta teljesen kielégítően
megfejteni. Annyi bizonyos, hogy a levelek szintén a legszorosabb összefüggésben vannak Pállal, de az összefüggés
ma még rejtett fonalait teljesen kikutatni és napfényre hozni a bibliai tudomány jövő feladatai közé tartozik. ”Bibliai
Lexikon. II. Szerk.: Czeglédy Sándor, Hamar István, Kállay Kálmán. A Sylvester irodalmi és nyomdai intézet kiadása.
Bp., 1931. 812.p. A pásztorális levelekkel kapcsolatos remek összefoglalás és a legújabb korból való gazdag irodalom is
található a Calwer Lexikonban. In.: Vö.: Calwer Bibellexikon. In fünfter Bearbeitung herausgegeben mit Karl Gutbrod und
Reinhold Kücklich von Theodor Schlatter. Stuttgart, 1986. 1013-1017.p.
7
DONALD GUTHRIE: Die Briefe. In.: Handbuch zur Bibel. Hrsg: David und Pat Alexander. R. Brockhaus Verlag.
Wuppertal. 1980 /4. Auflage/. S. 576.