Korpos Balázs technika házi

Hogyan készűl a papír?

PAPÍRGYÁRTÁS RÉGEN:
A papír több mint 2000 éve ismert anyag Kínában. Összezúzott növényi rostokból
készítették.

Egykor kézi munkával készült a papír.

A növényi rostokat zúzás és aprítás után vízben lazítják föl (főzik, péppé alakítják),
majd a jól formálható pépet szűrőszitára helyezik.

A szűrőszitán víztelenítik, majd összepréselik és fokozatosan kiszárítják. A

szűrőszita olyan lyukméretűre készül, hogy fölfogja a rostokat. Ha a szita síklappá
feszül, akkor a rajta formálódó papírlemez is szépen fölfekvő síklap.

PAPÍRGYÁRTÁS A MODERN KORBAN:

Később az elemi szálat olcsóbb anyaggal akarták helyettesíteni, ezért gyapottal
próbálták a mérsékelt égövön termő lent és kendert kiváltani. Így került sorra a
gabonák szalmája, majd végül a fa

. Ma az olcsó tömegárut jelentő papír gyártásának a legfontosabb nyersanyaga a

fa. A belőle készülő papír gyártási technológiájával ismerkedünk meg

A fából készülő papír gyártásának első művelete a nyersanyag előkészítése.

A kivágott és földarabolt fát az erdőgazdaságokból a papírgyár területére szállítják

és ott tárolják. Innen indul a technológia. Az előkészítés műveletei között szerepel
a fa áztatása és hántolása

. A hántolásra azért van szükség, mert a kéreg anyaga elszínezi a papírt barnássá.
Kérgező és hántoló gépekkel hántják le a farönkökről a kérget. Ezután hatalmas
facsiszoló és aprító gépeken aprítják föl a rönköket. Ez a második fontos művelet.

A következő műveletben vízzel pépesítik a fölaprított faforgácsot, majd kémiai

oldásra viszik az elegyet. Ennek a vegyi oldásnak a során választják szét a fa rostjait
finomabb szálakra. A fa rostjait ugyanis egy lignin nevű kötőanyag tartja együtt
nagyobb rostokat alkotva az elemi szálakból. A cellulózzá főzés művelete során
nátrium szulfidot adnak az elegyhez adalékanyagként.

A vegyi oldás után átmossák a finomabb szálakra bontott rostokból álló pépet,
majd újabb őrlés következik.

Ez az őrlés már az apró rostszálak falát bontja meg, szálasítja (fibrálja). Ez a

művelet megnöveli a kapott rostok felszínét és segíti összetapadásukat. A rostok
hosszúsága ez után az őrlés után 0,05--0,3 mm.

A másodszor is megőrölt pép a merítő-vagy szűrőszitán készülő papír alapanyaga.

Mielőtt a szitára adagolnák a pépet, különböző adalékanyagokat adnak hozzá. Ezek
a papír különleges minőségi jellemzőit adják.

A papír átlátszatlanságát töltőanyagokkal fokozzák. Ilyen töltőanyag a kalcium-

karbonát. A klórt a papír fehérítéséhez használják. Enyvet a víztaszítóság
eléréséhez adagolnak hozzá. Nedvességtartóvá szerves alkoholfajták adagolásával
teszik a papírt.

A papírpép szitára helyezése a papírgyártás egyik látványos művelete. A szita-

szakasz a papírgyártó gépsor eleje. A szitaszövet hengersoron gördül tova, rajta a
papírpép szikkad, szárad.

Folytonos szalag formálódik belőle, mely több méter széles hengersoron halad. A
laza, a szitán megszikkadt papírlemez hengerek közé kerül: ez a papírgyártó
hengersor prés-szakasza. A préshengerek a kívánt vastagságúra nyomják össze a
közöttük áthaladó papírpéplemezt.

Az összetömörödött papírhenger már kellő szilárdságú ahhoz, hogy a következő

hengerszakaszon, a feszítőhengereken tovahaladva hosszú ideig száradjon.

A megszáradt papírszalagot végül föltekercselik.

A hengersor alkalmas arra, hogy sajátos műveleteket végezzenek a készülő
papíron.

Ilyen például a vízjelbenyomás, amely a szitaszakasz után történik. A hengersor

végén a kész papírlemez felületére - esetleg csak egyik oldalára - felületvédő vagy
felületformáló anyagot is föl lehet vinni (pl. egyik oldal fényezése, festése stb.).