16. Aszinkron motor.

Ismertesse a háromfázisú aszinkron motor fajtáit, főbb szerkezeti részeit, működését! Határozza meg a
háromfázisú aszinkron motor feszültség, áramerősség és nyomatéki viszonyát csillag-delta kapcsolás esetén!
Mondja el, hogy miért van szükség az egyfázisú aszinkron motornál a segédfázis áramkörébe kötött
kondenzátorra!
Mutassa be, hogyan lehet forgásirányt változtatni az egyfázisú aszinkron motor esetében!
A tételhez használható segédeszköz:
- háromfázisú aszinkron motor csillag-delta kapcsolásának elvi kapcsolási rajza
- egyfázisú, kondenzátoros aszinkron motor bekötésének elvi kapcsolási rajza
 Aszinkrongépeknek nevezzük azokat a váltakozóáramú forgógépeket, amelyek
fordulatszáma elmarad az állórész forgó mágneses mezejének fordulatszámától. Az aszinkron
szó azt jelenti, hogy nem szinkron. Indukciósnak azért nevezzük ezeket a gépeket, mert az
állórész által létrehozott forgó mágneses tér indukál feszültséget a forgórész meneteiben. A
forgórészben indukált feszültség a tekercsekben áramot hajt keresztül és ez az áram is létrehoz
egy mágneses erőteret. Az aszinkrongépek szerkezeti felépítése szerint lehetnek:
1.Rövidrezárt forgórészű (kalickás) motorok, 2.Tekercselt forgórészű (csúszógyűrűs) motorok,
vagy a fázisszám szerint egy-és háromfázisú motorok.
Az egyfázisú motorok kis teljesítményűek, többnyire háztartási vagy háztartási jellegű területen
alkalmazzák azokat. Ilyenek lehetnek: mosógép-, centrifuga-, szivattyú-és szellőzőmotorok.
A háromfázisú motorok alkalmazási területe sokkal szélesebb, teljesítményük tágabb határok
között mozog, néhány tized kW-tól, a több száz kW-ig.
Az aszinkrongépek állórésze lemezelt kivitelű, többfázisú, váltakozóáramú tekercselésű.
Az állórész lemezcsomagját a tekercsekkel együtt az állórészház foglalja magába. Az állórészház
készülhet húzott-, hegesztett acél vagy öntöttvas testből. Kisebb gépeknél-miután a ház nem
vesz részt mágneses vezetésben-alumíniumból is lehet. A forgórész lemezelt, a hornyaiban
tekercsoldalak helyezkednek el: a rövidrezárt forgórészű aszinkronmotort kalickásnak is
nevezik, mert az alumíniummal kiöntött vagy rúdtekercseléssel kialakított forgórész vezetői
kalickához hasonló szerkezetet képeznek. A tekercselt forgórész tekercselemei csillag
kapcsolásúak és a tekercselemek szabad végeit csúszógyűrűkhöz vezetik ki.
Működése: a motorok állórésze által létesített forgó mágneses mező a forgórész tekercseiben
feszültséget indukál. A forgórészben indukált feszültség hatására a tekercselés (Al rudas)
menetekben folyó áram hatására, a forgórész körben is mágnesmező alakul ki. (Ez a
mágnesmező azonban az állórész mágnesmezeje ellen hat, azt lerontani igyekszik Lenz
törvénye értelmében.) A forgórész saját mágneses tere kölcsönhatásban az állórész forgó
mágneses terével forgatónyomatékot létesít A forgórész fordulatszáma (n) motoros üzemben
soha nem érheti el az állórész forgó mágneses mezőjének szinkron fordulatszámát (n0), mivel
akkor megszűnne az erővonalmetszés. Az aszinkronmotorok fordulatszáma kicsivel mindig
elmarad a szinkron fordulattól. Ezt a csúszást szlipnek nevezzük, s-el jelöljük. A szlip nem
állandó érték, a terheléstől függően változik, értéke 3-8%: n=(n0-n)/n0 *100%
ahol: ns a szinkron fordulatszám

Az aszinkron gépek üzemállapotai: féküzem - a tengely forgása ellentétes az állórészben

kialakuló mágneses mezővel (n<0, s>1). Motor üzem (0< n <n0, 0< s <1). Generátor üzemben :
a forgórész „előtte jár” a mágneses térnek, visszatölt a hálózatra (n0<n<2*n0, 0> s >-1)

Az aszinkronmotorok indítása: A nagy indítási áram (Ii) túláramvédelmi kioldást vagy

nagy feszültségesést okozhat a hálózatban ezért csökkenteni kell a kezdeti áramlökést.
Lehetséges módjai: közvetlen hálózatra kapcsolás mélyhornyú vagy kétkalickás kisteljesítményű
gépeknél, nagyobb teljesítményű kalickás motoroknál az állórész (kapocs-) feszültég
csökkentéssel, illetve a csúszógyűrűs motoroknál indító ellenállással. A kapocsfeszültség
csökkentés lehetséges módjai: előtét ellenállással: a motor és a hálózat közé ellenállásokat
iktatunk (veszteséges); előtét reaktanciával: a motor és a hálózat közé
tekercseket iktatunk, vagy a motor és a hálózat közé transzformátort iktatunk, csillag-delta
indítás az egyik leggyakoribb megoldás. Ebben a kapcsolásban a háromfázisú állórész tekercseket
az indításkor csillagkapcsolásba kötjük. Miután a forgórész fordulatszáma elérte a közel névleges
értéket, a tekercseket háromszögbe kapcsoljuk. Csillagkapcsolásban a felvett áram nagysága,
viszont a nyomaték is, harmada a háromszög-kapcsolásnak. A félvezető eszközök árának
csökkenésével az elektronikus kapcsolások alkalmazása is terjed (ún. lágyindítók és
frekvenciaváltók alkalmazása - legkorszerűbb megoldások – viszont, itt az esetlegesen a
hálózatra visszakerülő feszültség felharmónikusokat kell kiküszöbölni szűrőkkel és árnyékolt
kábelek alkalmazásával).
Az egyfázisú aszinkronmotorokat olyan helyen alkalmazzák, ahol csak egyfázisú hálózat
van vagy a hajtott gép nem igényel túl nagy teljesítményt, pl. háztartások.
Szerkezeti felépítésük hasonlít a háromfázisú aszinkronmotorokhoz. A különbség az,
hogy az állórészen két fázistekercs található. a két tekercs közül az egyik a főfázis, a másik a
segédfázis tekercs. A főfázis tekercselés a kerület kb. 2/3-át foglalja el. A főfázis tekercs
általában állandóan hálózatra kapcsolt állapotú, míg a segédfázis tekercset csak az indításhoz
használjuk. A motor egyfázisra kapcsolva nem indul, nincs nyomatéka, ezért olyan mágneses
teret kell kialakítani az állórészen, amelyben a segéd tekercs által létrehozott mágneses tér
kimozdítja a forgórészt a főpólus lüktető mágneses teréből. Ezt, a segédfázissal sorba kötött
ohmos ellenállással, MP (metál-papír) kondenzátorral vagy induktivitással érhetjük el. A
legelőnyösebb a kondenzátor alkalmazása, mert az egyúttal a feszültség fázisszögét is eltolja.
Lehet állandó üzemű (~ 100W-onként 5 μF) és csak az indítás idejére bekapcsolt
kondenzátor (~ 100W-onként 20 μF) . A segédfázis kikapcsolását kézi kapcsolóval is
elvégezhetjük. Egy másik megoldással a tengelyhez kapcsolt centrifugál kapcsoló, amikor a
motor a névleges fordulatát elérte, kikapcsolja a segédfázist. Az egyfázisú motorok többsége,
állandóan bekapcsolt kondenzátorral működik.
Egyfázisú motorok forgásirányának megváltoztatása: a mágnesmező forgásirányát, a
gerjesztőtekercsekben folyó áram iránya határozza meg. Akár a főfázis, akár a segédfázis
tekercsvégeit felcseréljük, a másik tekercs kivezetéseinek változatlan hagyása mellett, a
forgásirány megváltozik.