A bűncselekmények elkövetői

A 19. sz. utolsó harmadáig a tett szemlélet érvényesült, majd a

tettes büntetőjogi irányzat térhóditásával került középpontba az
elkövető, az elkövető személye.
Az elkövetőt gyűjtőfogalomként használják a bűncsel.
elkövetésében bármilyen formában részt vevő és azért büntetőjogi
felelősséggel tartozó természetes személyek megnevezésére.
A bűncselekmény alanya.
A bűncselekmény elkövetői:
 egyrészt azok a személyek, akik egy konkrét bűncsel.
megvalósitásában vesznek részt
=> őket tetteseknek nevezzük.
A tettesi magatartás minden esetben kimeriti valamely
különös részi deliktum törvényi tényállási elemeit.
 másrészt azok, akik a más által elkövetett bűncselekmény
megvalósitása során különös részi törvényi tényállás keretei
közé nem illeszkedő magatartást fejtenek ki
=> őket részeseknek nevezzük.
A részesek a törvényi tényállás megvalósitásában nem
vesznek részt, „csak” közreműködnek a bűncsel. más személy
(tettes) általi elkövetésénél.

Elméleti modellek:
1. Legrégebbi az okozatossági teória, mely szerint a tettes
elsődleges szerepéhez képest a bűnsegéd csak másodlagos
okot szolgáltat a bűncselekmény elkövetéséhez.
2. A szubjektivista irányzat az elkövetőnek a cselekményhez
fűződő pszichés viszonyából indult ki.
3. Az objektivista felfogás, mely szerint az elhatárolás alapja
az egyes elkövetők cselekményének a törvényi tényálláshoz
való viszonya. Felismerte, hogy minden elkövető
cselekményére szükség van a bűncsel. megvalósulásához.
 4. Német büntető-jogtudomány által kimunkált közvetitő
irányzat, Tatherrschaft elmélet (tetturalom elmélet) szerint
a tettességet és a részességet az alapján lehet elhatárolni,
hogy mely elkövető „uralja” a bűncselekményt. E szerint az az
elkövető lesz a bűncselekmény ura (Herrscher) és igy a
tettese, aki az akaratelhatározási és cselekvési uralommal
rendelkezik.

Az egyes államok büntetőjogát a tettesség fogalmából kiindulva 2

modellbe sorolhatjuk.

Monista rendszert követő Dualista rendszert követő

országok országok
nem tesznek különbséget a különbséget tesznek a tettesek
bűncsel. elkövetésében bármilyen és részesek között.
formában közreműködő elkövetők
között.
A bűncsel.-ben bármilyen
formában közreműködő elkövetőt
egységesen a tettes fogalmába
sorolják.

Az első magyar Büntető kódex az elkövetők 2 csoportja között tett

különbséget (tettesek + részesek), melyet a hatályos Btk. is átvett.

Tettesek Részesek
tettes közvetett társtettes felbujtó bűnsegéd
(önálló/közvetlen) tettes

Az elkövetők száma vonatkozásában a törvényalkotó a legtöbb

deliktumnál abból indul ki, hogy 1 elkövető viszi azt véghez. Kisebb
számban fordul elő olyan bűncselekmény, melyhez több tettes is
szükséges. (pl. lázadás, kettős házasság)
Ezeket a bűncsel. nevezi a jogirodalom szükségképpeni többes
közreműködésnek (concorsus necessarius), melynek 2 alapformáját
különböztetjük meg.

Konvergens bűncselekmények Találkozó bűncselekmények

több elkövető cselekménye 2 tettes szükséges, akinek a
párhuzamosan halad egy közös cselekménye egymás felé irányul (pl.
cél felé vérfertőzés)
(pl. lázadás)

Minden bűncsel. megvalósulásának szükségszerű feltétele az alany.

Az alannyá váláshoz szükséges feltételekkel (természetes személy,
megfelelő életkor, legalább korlátozott beszámitási képesség) mind
a tettesnek, mind a részeseknek rendelkezniük kell. Közös vonása a
2 elkövetői csoportnak, hogy ugyanaz a büntetési tételkeret
vonatkozik rájuk. Ezt a szabályozási módot nevezzük parifikáció
elvének.

Tettesek

Alapvető elkövetői kategória, tettese minden bűncselekménynek

van, illetve a törvényalkotó főszabályként valamennyi kül. részi
törvényi tényállás megalkotásánál tettesi alapcselekményből indul
ki.

Feltételei:
 természetes személy
 14 év
 meghatározott bűncselekmény esetén 12 életévét és
belátási képesség
 legalább korlátozott beszámítási

Önálló (közvetlen) tettes az, aki a bűncselekmény törvényi

tényállását megvalósítja.
Önálló tettes az, akinek a magatartása a törvényi tényállás keretei
közé illik, azt egészben vagy részben kimeriti, azaz akinek a
magatartása tényállásszerű.
Egyedül és saját cselekményével valósítja meg a tényállást.
Önálló tettesség jellemzője a közvetlenség. Nem akadálya, ha a
tettes fizikai eszközt (bot, áram) vagy állatot használ fel a bűncsel.
végrehajtásához.
1. Közönséges bűncselekmény (delictum commune) esetén, a
legtöbb deliktumot bárki elkövetheti önálló tettesként. A
Btk. ezt az „aki” szóval jelzi.
2. Különös bűncselekmény (delictum proprium) esetén, a tettes
csak a tvben meghatározott speciális ismérvvel, ún.
személyes qualifikáltsággal rendelkező személy lehet, de
részese bármely bűncselekmény csoportnak bárki lehet.
Két fajtája:
 saját képi bűncselekmény: szükséges a személyes
kvalifikáltság
pl. hivatali visszaélés. nélküle nincs bűncselekmény
 nem sajátképi bűncselekmény: itt is szükséges, de
csak a minősítés befolyásolja
pl. közokirat-hamisitás
Egyes bűncselekménynek kizárólag önálló tettese lehet:
 gondatlan bűncselekmény (pl. gondatlan emberölés)
 tiszta mulasztásos deliktumok (pl. segitségnyújtás
elmulasztása)
 nyitott törvényi tényállású deliktumok mulasztással történő
elkövetése (pl. ölési cselekménynek mulasztással történő
elkövetése)
 szükségképpeni többes közreműködés eseteiben (pl.
vérfertőzésben résztvevő vmennyi elkövető)
 közvetett tettesség esetében az eszközként felhasznált
személy, amennyiben tettesként felelősségre vonható
  sui generis részesi és közvetett tetteségszerű deliktumok
egy elkövető általi megvalósitása esetén is (pl.
embercsempészés)
 kiegészült önálló tettesség, mely esetben a
társtettességként induló elkövetés egyik elkövető túllépése
miatt eltérően minősül, és hiányzik a társtettességhez
szükséges közös alaptényállás megvalósulása. (pl. lopás,
rablás)

Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi

tényállását gyermekkorú, kóros elmeállapotú, kényszer vagy
fenyegetés miatt nem büntethető, illetve tévedésben lévő személy
felhasználásával valósítja meg.
Az elöljáró is, ha a katona parancsra követi el a bűncselekményt.
2009. évi LXXX. tv. teremtette meg.
Jellemzői:
 2 személy szükséges hozzá, a bűncsel. elkövetési
magatartását olyan személy valósitja meg, aki ezért a
cselekményért főszabályként nem vonható felelősségre,
mert vele szemben tvben meghatározott büntethetőségi
akadály áll fenn. Egy másik személy, a közvetett tettes ezt a
speciális helyzetet használja ki a bűncsel. elkövetése
érdekében.
 általában tevékenységet feltételez, tipikusan rábíró
cselekményt fejt ki, de elképzelhető passziv magatartással
is (mulasztásos közvetett tettesség)
 szándékosságot feltételez, melynek ki kell terjednie:
 a bűncselekmény objektív tényállási elemeire
 arra, hogy más személyt, mint eszközt használ fel.
 a tettesség ismérvei két személy között oszlanak meg: nála
az alanyi feltételei fenn állnak és hiányzik a cselekmény
elkövetése, a felhasznált személynél pedig fordított a
helyzet, a büntethetőség alanyi feltételei hiányoznak, de ő
 az, aki a bűncsel. tárgyi oldalához tartozó elemeket
megvalósitja.
 felelőssége a szándéka terjedelméig tart, túllépésért nem
felel.
 Akkor válik befejezetté, ha a felhasznált személy a
befejezettség stádiumáig juttatja a bűncselekményt, azaz
valamennyi tényállási elem megvalósul.

Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi

tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg.
A társtettesség jogintézményének egyik célja az, hogy a
bűncselekmény egészéért feleljenek azok is, akik saját
magatartásukkal annak csak egy részét valósitották meg.
Feltételei:
 a Btk. szerint csak szándékos bűncselekmény követhető el
társtettességben.
 a társtettesség megállapitása legalább 2 elkövetőt
feltételez.
 a társtetteseknek a bűncsel. törvényi tényállásának keretei
közé illeszkedő magatartást kell tanúsitaniuk.
 az egyazon bűncsel. törvényi tényállási elemeit közösen kell
megvalósitaniuk.
 a társtetteseknek egymás tevékenységéről tudniuk kell.
Kritériumai:
a) Tárgyi oldalon: a tényállás részben vagy egészben történő
közös megvalósítása.
Túllépésért nem felel a másik.
pl.: rablás-emberölés
b) Alanyi oldal: szándékegység, melynek 2 összetevője van:
 az elkövetők szándékának egyrészt ki kell terjednie a
közösen megvalósitott bűncsel. összes objektiv
tényállási elemére. Amennyiben a bűncsel.
elkövetésében többen vesznek részt, önálló
tettesként és kizárólag a saját cselekményükért
 tartoznak felelősséggel. Ezt nevezzük egymás
melletti tettességnek.
 a társtettesek szándékának másrészt arra is ki kell
terjednie, hogy a törvényi tényállást közösen
valósitják meg. Tudatuknak át kell fognia, hogy milyen
bűncselekményt követnek el, egymás szándékával
tisztában vannak.
Kizárt a társtettesség:
 gondatlan bűncselekmények
 tiszta mulasztásos bűncselekmények
 konvergens (összetartó) bűncselekmények
 találkozó bűncselekmények esetén
Többes tettességnek nevezi a büntető-jogtudomány azt az esetet,
amikor az együttesen eljáró tettesek mindegyike megvalósitja
külön-külön is az ugyanúgy minősülő bűncsel. befejezetett
alakzatát.
Ha valamelyik társtettes többet tesz, mint amire a szándékegység
eredetileg vonatkozott, az ún. excessus (társtettesség
túllépésének) esete áll fenn. . Ekkor a főszabály az, hogy a
társtettes a szándéka által át nem fogott, de a társa által
megvalósitott túllépésért nem felel.
A büntetés kiszabása körében is értékelendő tényező a
társtettesség, hiszen a társtettesség súlyositó körülmény arra
tekintettel, hogyha a bűncsel-t több személy együttesen követi el,
akkor egyrészt egymás szándékát erősitik.

Részesek

Jellemzői:
1. A bűncselekményben való olyan közreműködést jelent,
mellyel a részes nem lép a különös részi deliktum törvényi
tényállásának keretei közé.
2. Két fajtája van:
 felbujtás
  bűnsegély.
3. járulékos (akcesszórius) jellegűek, tehát tettesi
alapcselekmény nélkül nem léteznek. Járulékos jellegű
közreműködést jelent a bűncsel. elkövetésében.
4. Az alapcselekménynek szándékosnak kell lennie és a
tettesnek legalább a kísérlet szakaszába kell juttatnia.
5. a tettesi alapcselekmény és a részesi magatartás között
okozati összefüggésnek kell fennállnia.
6. Az időbeli kapcsolat is fontos jellemzője a részességnek,
hiszen a részesség megelőzi a tettesi alapcselekményt.
7. Tettesi túllépés (excessus) esetén a részes felelősséggel
nem tartozik.
Különbséget kell tenni:
 mennyiségi túllépés: akkor beszélünk, amikor a
tettesi alapcsel. magába foglalja azt, amire a részes
szándéka kiterjedt. A részes szándéka által átfogott
enyhébb cselekményért felel. (jármű önkényes
elvétele)
 minőségi túllépés: a részes nem tartozik
felelősséggel a tettes által megvalósitott a
részesétől jellegében eltérő deliktumért.
8. A részesi cselekmény büntethetőségével szemben
követelményeket fogalmaztak meg:
 csak annyiban büntethető, amennyiben az
alapcselekmény is büntethető
 a jogi minősités tekintetében is osztja a tettesi
alapcselekmény sorsát,
 a részesi cselekményre is a tettesi bűncsel. büntetési
tétele vonatkozik (parifikáció).

Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan

rábír.
Fajtái:
  Közvetett: az a személyt, aki mást felbujtásra bir rá, azaz a
felbujtó felbujtója is felbujtónak minősül.
 Többes: ha szándékegységben lévő több személy rábíró
nyilatkozatának együtthatása hozza létre a címzettben az
akarat-elhatározást.
Elkövetési magatartása: a rábirás, rábiró nyilatkozat.
 Rábirásnak minősül minden olyan gondolatközlés, melyben az
jut kifejezésre, hogy a cimzett kövessel el a bűncsel-t.
 Meg kell előznie az alapcselekményt.
 A rábirás bármilyen formában megvalósulhat. (szóban,
irásban, ráutaló magatartással, látszólagos lebeszéléssel)
 Rábirás módja közömbös.
 Kifejezettnek és egyértelműnek kell lennie.
 Alsó határa a bátoritás, felső határa a fenyegetés.
 Meghatározott bűncselekménytipusra kell vonatkoznia.
(emberölés, lopás)
 2ős eredményének kell lennie:
 az alapcsel. tettese a rábirás hatására határozza el a
bűncsel. elkövetését
 legalább a kisérlet stádiumáig kell eljuttatnia a
bűncselekményt.
Ha bármelyik hiányzik, akkor a rábiró magatartás
eredménytelennek tekinthető.
 3 esetben büntetendő a rábiró magatartás:
 ha a rábirás ellenére nem alakul ki a cimzettben az
akaratelhatározás
 ha a rábirás hatására kialakul az akaratelhatározás,
de a cselekményt nem juttatja a kisérlet szakaszába
 ha a tettes minőségi túllépésének esete áll fenn.
A felbujtó szándékának át kell fognia:
a) a tettesi alapcsel. tényállási elemeit
b) azt is, hogy a cimzett az alapcsel. tettese, aki az ő rábirása
hatására követi el a bűcsel.-t.
A felbujtó szándéknál az eshetőleges, és egyenes szándék is szóba
jöhet.

Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez másnak szándékosan

segítséget nyújt.
Elkövetési magatartása: a segitségnyújtás.
 megelőzi vagy kiséri az alapcselekményt
 főként aktiv magatartásban, tevéssel valósul meg, de
elképzelhető passziv magatartással, mulasztással is, amikor
a bűncselekmény megakadályozására nézve speciális jogi
kötelezettség terheli és nem teszi meg.
Csak szándékos lehet, illetve tudnia kell:
a) a bűncselekmény elkövetéséhez segítséget nyújt
b) az alapcselekmény tényállási elemeit
Eredménye: előmozdítja a más által megvalósított bűncselekményt.
A bűnsegély módja szerint lehet:
 fizikai
 pszichikai bűnsegély.
Fizikai: a tettesi alapcselekmény megvalósulásának külső
feltételeihez járul hozzá. Minden olyan segítségnyújtás, amely nem
minősül az alapcselekmény elkövetési magatartásának, de
előmozdítja annak végrehajtását.
pl.: eszközkészítés, átadás, szállítás.
Pszichikai: szándékerősítő hatású, a tettesben már meglévő akarat
elhatározást erősíti úgy, hogy a tettes pszichikumára hat.
pl.: tanácsadás, figyelmeztetés, biztatás
A fizikai bűnsegélyről a tettesnek nem kell feltétlenül tudnia,
viszont a pszichikai bűnsegély szükségszerűen feltételezi ezt.
Közvetett bűnsegély 4 esetét különbözteti meg a büntető
jogirodalom:
1. a felbujtónak nyújtott segítséget,
2. a bűnsegédnek nyújtott segítséget,
3. a bűnsegéd rábírását bűnsegélyre,
 4. valamint a sértett rábírását a bűncselekményhez
hozzájárulásra olyan bűncselekmények esetében, melyek a
sértett beleegyezése esetén is megvalósulhatnak.

A bűncselekmények megvalósulási szakaszai

(stádiumtan)

A bűncselekmény elkövetése is több fázison keresztül valósul meg.

Az egyes szakaszokat nevezzük (régi római hosszmérték mintájára)
stádiumoknak, a bűncselekmény megvalósulási szakaszára vonatkozó
jogi ismereteket pedig stádiumtannak.

A szándékos bűncselekmény megvalósulási szakaszai:

1. Akarat elhatározás
2. Előkészület
3. Kisérlet
4. Befejezett bűncselekmény
5. Bevégzett bűncselekmény

1. Akarat elhatározás: Belső folyamat, büntetőjogilag nem

releváns. Az elkövetőn belül zajlik le, még nem jut ki a
külvilágba. Nem büntethető, mert nem bizonyitható.

2. Előkészület:
Törvényi fogalmával először az 1950. évi II. tv. (Btá.)-ben
találkozhatunk.
A bűncselekmény ezzel jelenik meg objektive a külvilágban, de a
cselekmény a törvényi tényálláshoz még nem tartozik hozzá,
nem tényállásszerű, csak diszpozíciószerű. Célzatos csakis
egyenes szándékkal követhető el.

Ha a tv elrendeli előkészület miatt büntetendő, aki a

bűncselekmény elkövetése céljából:
 1) az ahhoz szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket
biztosítja:
ez mindig valamilyen tevékenységet feltételez, célzatos
és tevőleges magatartást jelent
pl: eszköz beszerzése
2) az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik:
ez nemcsak tettesi, hanem részcselekményekre is
vonatkozhat,
az elkövető oldaláról megnyilvánuló 1oldalú aktus
3) a közös elkövetésben megállapodik:
legalább 2 személy között létrejövő, bűncsel. elemeire
kiterjedő szándéknyilatkozat.
csak társtettesi elkövetésre vonatkozhat
Szubjektiv eleme: a magatartás célzatossága. Egyenes szándék
adja az előkészület jogellenességét.

Akkor büntethető, ha azt a különös rész külön elrendeli:

a) Adott bűncselekmény kapcsán valamennyi előkészületi
magatartást büntetni rendel.
Az „előkészület” szó, az összes előkészületi
cselekményre nézve.
Pl.: emberrablásnál, terrorcselekmény, állam elleni
bűncselekmény
b) Csak meghatározott előkészületi magatartások
büntetendők az adott deliktumnál.
Ilyenkor külön nevesíti.
Pl.: pénzmosás esetén az elkövetésében történő
megállapodás büntetendő.
üzletszerű keritésben való közös megállapodás
c) Sui generis előkészületi cselekményt rendel büntetni.
Önálló, befejezett bűncselekmény változatként
szabályozza.
Pl.: hamis tanúzásra felhívás: rábírni törekvés, szexuális
erőszak
 Gyakran alkalmazott megoldás, hogy a tv. az előkészületi
magatartást vagy annak valamely elemét önálló
bűncselekményi rangra emeli, azaz a tartalmilag
előkészületnek megfelelő cselekményt a Btk. mint
befejezett tényállást határozza meg.

Önkéntes visszalépés:
A büntetőjog egyik feladata a bűncsel. elkövetésének
megelőzése, ill. visszaszoritása. Ez a Btk. rendelkezéseiben is
megjelenik, amikor büntetlenséget, vagy a büntetés kapcsán
korlátlan enyhitési, mellőzési lehetőséget biztosit az elkövető
számára.
Az önkéntes visszalépés, mint büntethetőségi akadály
jellemzői:
 önkéntesség
 végleges tervfeladás
 személyhez kötött büntethetőségi akadály
 maradék-bűncselekményért való felelősség.
Önkéntesség: lényege, hogy a személy visszalépése mögött
döntően saját, belső akarat-elhatározása álljon.
Végleges tervfeladás: értelmében az elkövető
szubjektumában bekövetkezett változásnak véglegesnek kell
lennie.
Személyhez kötött büntethetőségi akadály: mindig az adott
elkövető vonatkozásában áll csak fenn. A biróságnak minden
egyes elkövető esetén külön kell vizsgálnia, hogy az önkéntes
visszalépés feltételei adottak-e.
Maradék-bűncselekményért való felelősség: abban az
esetben, ha az előkészületi magatartás már önmagában is
kimeriti valamely már bűncsel. törvényi tényállását, az elkövető
e bűncsel., az ún. maradék-bűncsel. miatt büntetőjogi
felelősséggel tartozik.
Formái:
 önkéntes elállás
  önkéntes eredményelháritás.
Önkéntes elállás: passziv magatartást, eddigi tevékenység
abbahagyását vagy újabb mozzanat el nem kezdését jelenti.
Önkéntes eredményelháritás: mindig aktiv, tevőleges
magatartást jelent.

Nem büntethető:
a) ha önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény
megkezdése,
b) aki korábbi felhívását, ajánlkozását, vállalkozását
visszavonja, vagy arra törekszik, hogy a többi
közreműködő az elkövetéstől elálljon, feltéve, hogy a
bűncselekmény elkövetése elmarad,
c) aki a hatóságnál a bűncselekmény elkövetésének
megkezdése előtt feljelenti.

3. Kisérlet:
Amikor a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de
nem fejezi be.
Az elkövető cselekménye úgy jelenik meg a külvilágban, hogy
azzal a Btk. Különös Részében leirt valamely törvényi tényállás
egyes elemeit is megvalósitja.
Törvényi tényállás részleges megvalósulása.
Csemegi-kódexben került sor a meghatározására.

Elemei:
a) Szándékosság: az elkövető szándéka a bűncselekmény
befejezésére irányulni, az megvalósulhat eshetőleges
szándékkal is. Ha a célzat, motívum tényállási elem, akkor
annak megléte szükséges.
b) Bűncselekmény elkövetésének megkezdése: objektív
ismérv, az elkövetési magatartás kifejtésének
megkezdése. Ha az elkövetési magatartás megvalósitása
megkezdődik, a cselekmény már kisérleti szakba lép. Ha a
 jogalkotó több elkövetési magatartást konjunktive is
meghatároz, akkor az elkövető bármelyik tanúsitásával
túllép az előkészületi szakaszon. Birói mérlegelés körébe
tartozik annak megitélése, mi minősül az elkövetési
magatartás megkezdésének.
c) Bűncselekmény be nem fejezése: A tárgyi oldalának
negatív ismérve. Materiális bűncselekmények esetén csak
az eredmény bekövetkezéséig lehetséges.
Bizonyos bűncselekmények körében kizárt a kisérlet.
1. gondatlanságból elkövetett bűncselekményeknek
(pl. hanyag kezelés)
2. vegyes bűnösségi szerkezetű bűncselekmények
3. tiszta mulasztásos bűncselekmények
4. büntetendővé nyilvánitott előkészületi
cselekményeknek
5. részesi cselekmények
6. ha bűncselekmény természete kizárja (pl. sajtó
útján megvalósuló bűncselekmények)

Fajtái:
1. Teljes és nem teljes kisérlet:

Teljes kisérlet Nem teljes kisérlet

(befejezett)
Az elkövetési magatartás
teljes egészében kifejtésre
került, valamilyen oknál fogva
viszont a tényállási elemek
nem mindegyike valósul meg.
Teljes kisérlettel elsősorban
eredmény-bűncsel. kapcsán
találkozhatunk.
önkéntes eredményelháritás
(befejezetlen)
az elkövető az elkövetési
magatartást is csak részben
fejtette ki.
Nem teljes kisérletre
valamennyi tevőleges
magatartást igénylő
bűncselekmény kapcsán sor
kerülhet.
önkéntes elállás
 2. Közeli és távoli: a jogi tárgyat milyen mértekben sérti
vagy veszélyezteti az eredmény bekövetkezése.
Milyen közel, vagy messze van az eredmény
bekövetkezése.
3. Alkalmatlan kisérlet: a büntetést korlátlanul enyhíteni
vagy mellőzni is lehet, ha a kísérletet alkalmatlan tárgyon,
alkalmatlan eszközzel vagy alkalmatlan módon követik el.
Az elkövető tévedett: egy adott tárgyat vagy eszközt
hitt tévesen az adott eredmény elérésére alkalmasnak.
Az alkalmatlan kisérlet valójában egy forditott irányú
ténybeli tévedés.
Lényege: hogy az adott feltételek mellett az elkövető
magatartás nem juttathatja el a bűncselekményt a
befejezettség stádiumába.
Az alkalmatlanság 2 foka ismert:
 abszolút alkalmatlanság: ha azon a bűncselekmény
semmilyen körülmények között nem jöhet létre. Az
eszköz vagy a tárgy jellegénél, adottságánál fogva
eleve nem alkalmas a kívánt hatás kiváltására.
 relativ alkalmatlanság: ha azon a bűncselekmény
adott körülmények között és az alkalmazott módon
nem hajtható végre. A tárgy vagy eszköz
természeténél fogva alkalmas lenne a
bűncselekmény eredményes végrehajtására, de a
konkrét esetben, feltételek mellett, körülmények
között, módon vagy mértékben használva nem
váltja ki azt.
Az alkalmatlanságnak a bűncselekmény kisérleti szakba
jutásakor kell fennállnia.

Büntetendősége:
 A magyar Btk. sem az objektivista, sem a szubjektivista
elmélet tételeit nem fogadja el a maguk teljességében. A
jogalkotó „bölcs pragmatizmussal” a 2 egymással
 ellentétes felfogás ötvözetét tette általános tétellé.
Eszerint az alanyi oldal teljes megléte miatt a kisérleti
szakban maradt bűncselekményt kell minden további
feltétel nélkül, a bef. bűncsel.-nyel azonos keretek
között. A tárgyi oldal részbeni megvalósulása miatt
lehetőséget kell biztositani a büntetés enyhitésére is.
 A kisérlet minden bűncselekmény esetén büntetendő.
 A befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell
alkalmazni.
 A büntetés enyhitése körében a jogalkalmazó számára
megnyitja az utat a vonatkozó büntetési tétel 2fokú
leszállitására.
Pl.: ha a büntetési tétel legkisebb mértéke az adott
bűcsel. kapcsán 10 évi szabadságvesztés, ehelyett
legkevesebb 2 évi szabadságvesztés szabható ki.

Önkéntes visszalépés:
Az önkéntes visszalépés, mint büntethetőségi akadály
jellemzői:
 önkéntesség
 végleges tervfeladás
 személyhez kötött büntethetőségi akadály
 maradék-bűncselekményért való felelősség.
Önkéntesség: lényege, hogy a személy visszalépése mögött
döntően saját, belső akarat-elhatározása álljon.
Végleges tervfeladás: értelmében az elkövető
szubjektumában bekövetkezett változásnak véglegesnek kell
lennie.
Személyhez kötött büntethetőségi akadály: mindig az adott
elkövető vonatkozásában áll csak fenn. A biróságnak minden
egyes elkövető esetén külön kell vizsgálnia, hogy az önkéntes
visszalépés feltételei adottak-e.
Maradék-bűncselekményért való felelősség: abban az
esetben, ha a kisérlet már önmagában is megvalósit más
 bűncselekményt, az elkövető e bűncsel., az ún. maradék-
bűncsel. miatt büntetőjogi felelősséggel tartozik.
Formái:
 önkéntes elállás
 önkéntes eredményelháritás.
Önkéntes elállás: passziv magatartást, eddigi tevékenység
abbahagyását vagy újabb mozzanat el nem kezdését jelenti.
Az elkövető felhagy az elkövetési magatartással.
Önkéntes eredményelháritás: mindig aktiv, tevőleges
magatartást jelent.
A tettes önként beavatkozik az eredményhez vezető
folyamatba és azt megszakitva háritja el az eredményt.
Mindkét önkéntes visszalépési formánál feltétel sikeresség,
illetve az eredményelhárításnál a sikeresség mellett az is
fontos kritérium, hogy az ide vezető okfolyamatot az
elkövetőnek kell elindítania.

Nem büntethető:
a) akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény
befejezése, vagy
b) aki az eredmény bekövetkezését önként elhárítja.

4. Befejezett bűncselekmény:
Az a stádium, amikor a bűncselekmény törvényi tényállása
teljes egészében megvalósul.
 Materális bűncselekmény esetén, ha a tényállásszerű
eredmény bekövetkezik. A befejezetté nyilvánitáshoz
szükséges, hogy a törvényi tényállásban leirt sértő vagy
veszélyeztető eredmény be is következzen.
 Immateriális bűncselekmény esetén, ha az elkövetési
magatartást teljes egészében kifejtette.
Ha a tényállás több elkövetési magatartást jelöl meg
konjunktív jelleggel, akkor az időben legutolsóként
 következő cselekmény megvalósulása teszi befejezetté
a magatartást.
 Tiszta mulasztásos bűncselekmény esetén a cselekmény
abban az időpontban válik befejezetté, amikor az adott
magatartás még kifejthető lett volna anélkül, hogy
ahhoz büntetőjogi következmények társulnának.

5. Bevégzett bűncselekmény:
A befejezetté válás utáni stádium, amikor a jogi tárgy elleni
támadás ténylegesen véget ér.
Tartós- és állapot bűncselekményeknél van jelentősége.
 tartós bűncselekmény: A tényállás megvalósításával
befejezett, de a jogi tárgy elleni támadás megújulhat,
folytatható, bevégzetté akkor válik, ha jogellenes
helyzet megszűnik
pl. személyes szabadság megsértése
 állapot-bűncselekmény: jogellenes állapot létrehozásával
válik befejezetté, akkor válik bevégzetté, ha a
jogellenes állapot megszűnik.
pl. lőfegyverrel való visszaélésnél
Jelentősége, kihatásai:
 jogos védelmi helyzet, bűnsegély, társtettesség
fejthető ki
 elévülési idő kezdete
 A büntetés enyhitése. A mentesités

A büntetés enyhitése

A törvény lehetőséget biztosit arra, hogy a biróság széles körben

éljen mérlegelési kompetenciájával. Az egyéniesités, mint a
büntetés enyhitését megalapozó fő szempont mellett egyéb
társadalmi érdekek is megkövetelik bizonyos enyhitési lehetőségek
törvénybe iktatását. Ezek a bűncselekmények elmaradásához,
félbeszakadásához, lelepleződéséhez kötődnek.
A büntetés enyhitése körében egy többfokozatú rendszer jött
létre, teret adva az egyfokú, 2fokú és a korlátlan enyhitésnek. Az
elnevezés arra utal, hogy mennyire távolodhat el a biróság a
kiszabható büntetéstől (annak nemétől, mértékétől).

Enyhítésre bármilyen ügyben lehetőség van, ha a büntetés kiszabási

körülmény együttes értékelése alapján a bíróság azt állapítja meg,
hogy a büntetés legkisebb mértéke túl szigorú.
Csak szabadságvesztés esetén, elzárásnál nem.

Egyfokú enyhités:
A büntetési tételnél enyhébb büntetés szabható ki, ha annak
legkisebb mértéke a büntetés kiszabásának elveire figyelemmel túl
szigorú lenne.
Ha a büntetési tétel alsó határa
a) 10 évi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb 5évi,
b) 5 évi helyett legkevesebb 2 évi,
c) 2 évi helyett legkevesebb 1 évi,
d) 1 évi szabadságvesztés, ehelyett rövidebb tartamú elzárás,
közérdekű munka vagy pénzbüntetés, illetve ezek egymás
mellett.
Különös és többszörös visszaesőknél csak különös méltánylást
érdemlő esetben lehet. Kizárt az erőszakos többszörös visszaeső
esetén.

Kétfokú enyhités:
Kísérlet vagy bűnsegély esetén, ha az egyfokú is túl szigorú lenne,
akkor a soron következő pont alapján kell kiszabni a büntetést.
Lehetőség van egy újabb büntetési tételkerettel lejjebb lépni, azaz
ha a büntetési tétel legkisebb mértéke 5 évig terjedő
szabadságvesztés, akkor ehelyett legkevesebb 1 évi
szabadságvesztést lehet kiszabni.
A birói gyakorlat szerint önmagában a kisérleti szakban maradás
nem, de a távoli kisérlet megléte már lehetőséget ad a biróságnak e
rendelkezés alkalmazására.

Korlátlan enyhités:
Ha a törvény engedi, bármely büntetési nem legkisebb mértéke is
kiszabható.
Amennyiben a jogalkotó az Általános Részben rendelkezik a
korlátlan enyhitésről, úgy az minden bűncselekményhez egyaránt
kötődhet.
pl.:
A büntetés korlátlanul enyhithető
 alkalmatlan kísérlet
 kóros elmeállapot, kényszer, fenyegetés esetén
 tevékeny megbánás
 az elkövető a vád hamisságát az alapügy befejezése előtt
feltárja
 a hamis bizonyíték az eljárás jogerős befejezése előtt
feltárja.
A korlátlan enyhitéshez gyakran társitja a törvény a büntetés
teljes mellőzésének lehetőségét is, de ezzel a biróság csak szűk
körben él.
A tárgyalásról lemondás a kiszabható büntetés enyhítésének egyik
módja, amely esetén a jogalkalmazó számára büntetési tétel felső
határa változik.
Főszabály szerint: az egyfokú enyhitésnek a büntetési tétele a
felső határa.
Együttműködő terhelt esetén:
a) 8 évnél nem súlyosabb bcs miatt a 3 évet,
b) 5 évnél nem miatt a 2 évet,
c) 3 évnél nem a 6 hónapot nem haladhatja meg.
d) Ha 8 évnél súlyosabb, a bűnszervezetre vonatkozó szigorúbb
rendelkezések nem alkalmazhatóak.
Különös és többszörös visszaeső esetén a kedvezményes büntetési
tételt a felével emelni kell.
A bűnhalmazat esetén:
 a felső határát a kedvezményesen kiszabható büntetés közül
a legsúlyosabb alapulvételével kell kiszabni.
 Ha legalább kettőre határozott ideig tartó
szabadságvesztés rendel a tv, akkor felső határa a
kedvezményes legmagasabb büntetési tétel
középmértékével emelkedik, de nem érheti el a
bűncselekményre kiszabható büntetések együttes tartamát.

A mentesités

A törvény szerint a büntetés célja a társadalom védelme érdekében

annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt
kövessen el. A büntetőeljárásnak úgy kell lezajlania, és a büntetést
úgy kell kiszabni, hogy annak eredményeképpen az elkövető a
jövőben tartózkodjon újabb bűncselekmény elkövetésétől, és az
mások számára is visszatartó erővel birjon.
Az egyéni megelőzést szolgálja az, ha az elkövető számára esélyt
adnak önbecsülése visszaszerzésére, ill., hogy társadalmi
beilleszkedése során ne kelljen bélyegként viselnie korábbi
elitéltségét.
Ennek eszköze a mentesités, mely a rehabilitáció egyik formája.
Az 1940. évi XXXVII. tv. szabályozta először, mely az 1961. évi V.
tv.-ben jelent meg.

Az elitéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények:

 Ezeket törvény állapithatja meg.
 Az elitélés tényét közhiteles hatósági nyilvántartás, a
bűnügyi nyilvántartás jegyzi. Ebből nemcsak a büntetett
előélet, az elkövetett bűncselekmény, a kiszabott büntetés
derül ki, hanem ujj- és tenyérlenyomatokat, DNS-profilokat
is tartalmaz.
 Ezen nyilvántartások törvényességi felügyeletét a legfőbb
ügyész látja el.
 Az adatok csak meghatározott ideig szerepelhetnek a
nyilvántartásban.
 Ha a nyilvántartásban kezelt adatra vonatkozóan a
nyilvántartás feltételei megszűnnek, az adatot a
nyilvántartásból haladéktalanul törölni kell.
Ezen időpontot követően hátrányos jogkövetkezmény az
elitélés miatt már nem állapitható meg az elitélttel szemben.

Mentesités célja, a büntetett előélethez fűződő

jogkövetkezmények:
a) A mentesités folytán az elítélt mentesül a büntetett
előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól.
b) A mentesitett személy büntetlen előéletűnek tekintendő, és
nem tartozik számot adni olyan elítéltetésről, amelyre nézve
mentesítésben részesült.
c) Újabb bűncselekmény elkövetése esetén a mentesités nem
terjed ki azokra a büntetőjogi jogkövetkezményekre,
melyeket e törvény a korábbi elitéléshez fűz.
Ezen jogkövetkezmények kizárhatják adott munkakör betöltését,
választójog gyakorlását, de még az elitélt családi kapcsolatait is
befolyásolják.
A mentesitett személy erkölcsi bizonyitványába a „bűnügyi
nyilvántartásban nem szerepel” bejegyzés kerül.
A jogintézménynek tehát nincs visszaható hatálya, mivel a
mentesitett személy a mentesités időpontjától kezdve tiszta lappal
indul.
E jogintézmény az egyéni megelőzést szolgáló, jövőbe mutató
prevenciós eszköz.

Mentesités formái:
Az elitélt mentesitésben részesülhet:
a) törvény erejénél fogva
b) birósági határozat alapján, vagy
c) kegyelem útján.

Mentesités Törvényi Birósági Kegyelmi

Döntésre Automatikus Csak kérelemre. Csak
jogosult Biróság kérelemre.
különleges Köztársasági
eljárásban. elnök
Elitélti kör Teljes Btk. által Teljes
meghatározott
Feltételrendszer Konkrét Meghatározott
büntetés. idő. -
Meghatározott Ha arra
idő. érdemes.

1. Törvényi mentesités:
Az ítélet jogerőre emelkedésének napján,
a) elzárás, pénzbüntetés és közérdekű munka
b) foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás
és sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén,
de nem vonatkozik azok tényleges végrehajtására.
 c) kiutasítás esetén a büntetés végrehajtásának
befejezése vagy végrehajthatóságának megszűnése
napján,
d) felfüggesztett szabadságvesztés esetén a próbaidő
leteltének napján,
e) gondatlan vétség miatt kiszabott szabadságvesztés
esetén a büntetés kitöltésének vagy végrehajthatósága
megszűnésének napján,
f) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott
szabadságvesztés esetén a kitöltését,
végrehajthatóságának megszűnését követően:
 ha 1 évet nem haladja meg három év elteltével,
 ha 5 évet nem 5 év elteltével,
 ha 10 évet nem 8 év elteltével
 ha 10 évet meghaladja akkor tíz év elteltével.
A mentesités leggyakoribb formája. Ez minden elitéltet
megillet. Itt nincs szükség kérelemre, és a feltételek fennállta
esetén az elitélt automatikusan mentesül a korábbi elitélés
következményei alól.
Az életfogytig tartó szabadságvesztés esetén törvényi
mentesitésre nincs lehetőség, másrészt a mentesités mindig
csak egy meghatározott elitéléshez kötődhet.

2. Birósági mentesités:
Külön kérelemre, a bíróságnak különleges eljárásban hozott
határozata alapján.
Nem lehet, ha életfogytos.
Két fajtája van:
a) utólagos: a bíróság mentesítésben részesítheti:
 Ha erre érdemes, és a szabadságvesztés
kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől
a mentesítéshez szükséges idő fele már eltelt.
 Figyelembe kell venni az elítéltnek a büntetés
kitöltése utáni életmódját, és azt, hogy ha módja
 volt rá jóvátette-e a bűncselekményével okozott
sérelmet.
 Végleges hatályú.
Általában iratok alapján dönt, de meghallgathatja az
ügyészt, terheltet és védőt.
b) előzetes mentesítés:
 A szabadságvesztés végrehajtásának
felfüggesztése esetén, ha arra érdemes.
 Hatályát veszti, ha végrehajtását elrendelik.
 Csak jogerőig kérhető és a másodfok mellőzheti.
 Lényegénél fogva feltételes jellegű.
A törvényi mentesitéshez képest szűkebb körű jogintézmény,
melyre csak kérelem esetén, a törvényben meghatározott
feltételek mellett kerülhet sor.

3. Kegyelmi mentesités:
A kegyelmi jogkör gyakorlója az elítéltet kegyelemből
mentesítésben részesítheti akkor is, ha e törvény szerint
ennek egyébként nincs helye.
2 formája ismeretes:
a) közkegyelem: OGY és törvényben
b) egyéni kegyelem: a KE gyakorolja, és a Kormány tagjának
ellenjegyzése szükséges hozzá.
A törvény semmilyen formában nem korlátozza, csökkentheti a
várakozási időt vagy el is engedheti.
Széles körű közkegyelemre 1989-ben került utoljára sor: 3
évet meg nem haladó szabadságvesztés, szigorított javító
nevelő munka alól mentesültek:
 gondatlanságból elítéltek
 teherben lévő nő
 14 év alatti gyermek anyja
 55 éves nő és 60 éves férfi
 életveszélyes és súlyos betegségben szenvedők.
 A mentesités e formája semmilyen feltételhez nem kötött. A
gyakorlatban ez fordul elő a legritkábban.

Mentesités egységessége:
Mellékbüntetés alkalmazása esetén az elitélt az elitéléshez fűződő
hátrányos jogkövetkezmények alól mindaddig nem mentesül, ill. nem
mentesithető, amig a mellékbüntetés végrehajtása nem fejeződött
be, vagy végrehajthatósága nem szűnt meg.

A büntetéskiszabás elvei, elméleti kérdései és a

birói gyakorlat (BKv. 56)

A büntetéskiszabás alapgondolata hazánkban, hogy az elrendelésre

kerülő szankció alkalmas legyen mind a generálpreventiv, mind a
speciálpreventiv célok megvalósitására.

Büntetéskiszabási tevékenységre vonatkozó szabályokat már az

első Btk. is tartalmazott.
A Csemegi-kódex rendelkezései alapján az eljáró birónak
mérlegelnie kellett a rendelkezésre álló, bűnösség fokát
befolyásoló enyhitő és súlyositó körülményeket.
A Btá. szintén rendelkezett a büntetéskiszabás általános
szempontjairól. Ide sorolta pl. az elkövető bűnösségét, ill. a
bűncselekménnyel okozott sérelmet.
Hatályos Büntető Törvénykönyvünk meghatározza a
büntetéskiszabási tevékenység jogszabályi kereteit és felsorolja a
vizsgálandó tényezőket, mint a bűncselekmény tárgyi súlyát, a
bűnösség fokát, ill. az elkövető társadalomra veszélyességét.

Fogalma: a büntetéskiszabás a bűncselekmény elkövetőjének a

büntetőeljárásban történő felelősségre vonása, melynek a Btk. által
meghatározott keretek között kell zajlania.
A büntetéskiszabás mit értékelő tevékenység egy olyan folyamat,
melynek során az eljáró büntetőbiróság a bűncselekmény
elkövetése miatt, a bűncselekmény büntetőjogilag felelősségre
vonható természetes személy elkövetőjével szemben, a
bűncselekmény elkövetésének jogkövetkezményeként, a törvényben
meghatározott keretek között, az eset körülményeire figyelemmel
megállapitja a büntetés nemét, mértékét, végrehajtási fokozatát.

A büntetéskiszabás során a biróság különféle szempontok alapján

értékeli az esetet ahhoz, hogy a büntetési tételkereten belül meg
tudja határozni a megfelelő és arányos büntetést. Ezeket az
elveket a Btk. adja meg. Ugyanakkor a biró gyakorlat folyamatosan
formálja, ezért e körben a Kúria jogegységesitést célzó
döntéseinek, Büntető jogegységi határozatainak (BJE), Büntető
Kollégiumi véleményeinek (BKv.) különös szerepe van.

Büntetéskiszabás általános szabályai:

A büntetéskiszabás során a biróság egy konkrét esetre és
elkövetőre koncentrálva alkalmazza a büntetőjog
eszközrendszerét. A biró tehát egyéniesit. Az individualizáció a
büntetéskiszabási tevékenység fontos alaptétele. Ez garantálja az
eredményességét, annak elérését, hogy az elkövető a jövőben ne
kövessen el bűncselekményt.
A büntetést:
a) az e törvényben meghatározott keretek között,
b) céljának szem előtt tartásával úgy kell kiszabni, hogy
c) igazodjon a bűncselekmény tárgyi súlyához,
d) a bűnösség fokához,
e) az elkövető társadalomra veszélyességéhez,
f) valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez.
Főszabály: a határozott ideig tartó szabadságvesztésnél a
büntetési tétel középmértéke az irányadó. A középmérték a
büntetési tétel alsó és felső határa összegének fele.

Elvei:
1. Nagyon fontos garanciális elv a büntetéskiszabás körében,
hogy annak a törvényben meghatározott keretek közt kell
zajlania.
A kiindulópontot a különös részben meghatározott büntetési
keretek jelentik, de a törvényben meghatározott esetekben
átléphetők. Halmazat vagy leszállítás esetén is törvényesnek
minősül.
2. Olyan büntetést kell kiszabni, amely alkalmas a társadalom
védelmének érdekében annak megelőzésére, hogy akár az
elkövető akár más bűncselekményt kövessen el.
A büntetéskiszabás során tehát a megelőzés mint a megfelelő
büntetéssel elérendő cél jelenik meg, melynél a speciális és
generálprevenciós feladatok egyenrangúak.
3. Ezt általában a jogalkotó minősíti, és ennek alapján határozza
meg a törvényi büntetési nemét és mértékét. De a
jogalkalmazó értékeli azokat a körülményeket, amelyek a
cselekménnyel ok-okozati összefüggésben jönnek létre.
pl. ha a minősítéshez szükséges 8 napot 1-2 nappal haladja
meg vagy hónapokkal.
4. A szándékos, gondatlan elkövetést a jogalkotó a különös
részben külön értékeli. A cselekmény foka, intenzitása
értékelhető.
pl. az elvárhatóság, bűncselekmény indítéka és célja.
5. Az elkövető személyiségének, jellemzőinek fontos szerep jut
a büntetéskiszabás során. Figyelembe kell venni a
végrehajtott bűncselekményt és annak jellemzőit, előtte és
utáni magatartását.
6. A törvény az enyhitő és súlyositó körülmények közül kiemeli a
bűncselekmény tárgyi súlyát, az elkövető bűnösségének fokát
és az elkövető társadalomra veszélyességét.
Ezek forrása közül az 56. számú Büntető Kollégiumi vélemény
jut a legnagyobb szerephez.
A vélemény a büntetéskiszabás során figyelembe veendő
 körülményeket többféleképpen csoportositja.
Vannak:
 enyhitő és súlyositó körülmények
 alanyi (szubjektiv) az elkövető személyéhez kötődő és
tárgyi (objektiv) az elkövetett cselekményhez
kapcsolódó tények, adatok, szempontok
melyek a döntési folyamat során értékeléshez kell jussanak.

A birói gyakorlat kialakitott bizonyos értékelési alapelveket,

melyeket az egységes itélkezés érdekében a Kúria Büntető
Kollégiuma e kollégiumi véleménybe gyűjtött össze:
a) konkrét értékelés elve: lényege, hogy a büntetést
befolyásoló körülményeket nem általánosságban, hanem a
konkrét bűncselekmény és annak elkövetője vonatkozásában
kell vizsgálni.
b) relativ értékelés elve: egy adott körülmény, mely egy ügyben
pl. súlyositó, addig más ügyben közömbös és enyhitő is lehet
c) minőségi értékelés elve: a bűnösségi körülményeket nem
egyenként, hanem egymással összefüggésben kell vizsgálni.
d) kétszeres értékelés tilalma: lényege, hogy a törvényhozó
által tényállási elemként szabályozott, avagy súlyositó vagy
enyhébb minősitést megalapozó körülményt utóbb nem lehet
külön enyhitőként vagy súlyositóként értékelni.
e) fontos alaptétel, hogy a bűncselekmény tárgyi súlyát olyan
körülmény is befolyásolhatja, melyről az elkövetőnek a
cselekmény véghezvitelekor nem volt tudomása, és ezek
akkor is értékelésre kerülhetnek a büntetés kiszabásánál, ha
arra az elkövető tudata nem terjedt ki.

Alanyi tényezők
Enyhitő Súlyositó
1) büntetlen előélet 1) büntetett előélet
2) fiatal felnőttkor, időskor 2) csavargó életmód
3) alacsony iskolázottság
4) eltartottak
5) kiemelkedő munkavégzés
6) a bűncselekmény
méltányolható inditóoka
7) hanyag gondatlanság
8) önfeljelentés
9) beismerő vallomás
10) betegség
3) magasabb képzettség
4) ittas vagy bódult állapot
5) iszákos életmód folytatása
6) bizalmi beosztás
felhasználásával történő
elkövetés
7) elkövetésben
kezdeményező szerep
vállalása
8) előre megfontoltság
9) kitartó szándék
10) elkövetés utáni
magatartás enyhitő és
súlyositó foka

Tárgyi tényezők
Enyhitő Súlyositó
1) kisérlet, kivéve, ha mindent 1) elkövetés módja, eszköze
megtett az eredményért 2) bűncselekmény
2) sértett felróható következményei
közrehatása 3) sértett személye
3) okozott kár megtéritése 4) korrupciós jelleg
5) eltelt idő
6) kártérités
7) bűncselekmények
elszaporodottsága
 A büntetőjogi büntetés fogalma és a büntetési
elméletek. A büntetés jogalapja és célja

Büntetés fogalma

A büntető törvényben meghatározott joghátrány, melyet

bűncselekmény elkövetése miatt a bűncselekmény elkövetőjével
szemben a biróság a büntetési célok elérése végett, a törvényben
meghatározott módon és eljárásban alkalmaz, és mely állami
kényszerrel is végrehajtható, valamint kifejezésre juttatja a
társadalom rosszalló erkölcsi értékitéletét.

A büntetőjog alapfogalma, a büntetőjogi joghátrány elsődleges és

meghatározó eleme.
A büntetőjogi büntetés lényege valamilyen hátrány okozása.
Hátrány: olyan rossz (malum), mely valamely korábban elkövetett
rossz viszonzása, mely az elitélt számára szenvedést, javától való
megfosztását jelenti.

A büntetésben rejlő hátrány jellege alapján megkülönböztethetőek

a büntetések fajtái.
1) halálbüntetés, mint legsúlyosabb büntetés esetében a hátrány
az élettől való megfosztás
2) testi, testcsonkitó büntetések sértik az emberi testet és az
emberi méltóságot
3) szabadságelvonó büntetések esetén a hátrány az emberi
szabadság időleges vagy életfogytig tartó elvesztése
4) vagyoni jellegű büntetések esetén a vagyoni javak elvonása
5) munkabüntetések esetén munkára kényszerités
szabadságvesztéssel
6) erkölcsi jellegű büntetések
 Büntetési elméletek

Európában csak a 17-18. sz.-ban válnak el a filozófiától a

szaktudományra alapozott büntetési elméletek.
Közös rendeltetésük az, hogy az adott kor társadalmi feltételei
között a társadalomra és az emberre vonatkozó korszerű
ismeretek alapján fogalmazzák meg a bűnözés elleni küzdelem
célkitűzéseit és eszközeit.

A nemzetközi irodalom több, a büntetés céljával foglalkozó elméleti

rendszert tart számon.
A büntetési elméleteket meghatározott ismérvek alapján
osztályozták.
Igy beszélhetünk:
 abszolút elméletekről és relativ elméletekről, illetve
 2 elméletcsoport pozitiv szempontjait eklektikusan egyesitő
vagy vegyes elméletekről.

Célelméletek lényege: arra keresik a választ, hogy mi a büntetés

jogalapja, célja.

Mire Büntetés Büntetés Képviselői

reagál a alapja célja
büntetés?
Abszolút Tettre Igazságosság Tett-arányos Platón,
elmélet követelménye megtorlás. Arisztotelész,
adja. Arisztotelészi Aquinói Szent
Indeterminizmus: osztó-igazság Tamás,
a bűncs. az érvényesül, Kant,
elkövető szabad mely szerint Hegel,
akaratának az elkövető a Szabó András
 megnyilvánulása. bűncs. súlyára
A büntetés a és
múltba tekint. bűnösségére
Oka: az tekintettel
elkövetett bűncs. azzal
arányosan
büntetendő.
Relativ Tettesre Determinizmus: a Hasznosság, Protagorász,
elmélet jövőt, és az újabb bűncs. Seneca
újabb bűncs. megelőzése,
megelőzését társ.védelme,
tartja szem általános és
előtt. speciális
megelőzés
Egyesitő Elsősorban Mindkét alap Igazságos Angyal Pál
elmélet a tettre, kizárólagosságát megtorlás,
de fontos elvetik, inkább a mely alkalmas
az determinizmus a társadalom
elkövető érvényesül. védelmére és
személye Lényegük a az egyéni
is. büntetési célok megelőzésre
egységbe is.
foglalása oly Végső és
módon, hogy az elsődleges cél
igazságosság, a a társadalom
hasznosság és a védelme.
szükségesség
alapelvei egymást
kiegészitsék.

Büntetési elméletek a magyar irodalomban:

1. Csatskó Imre: a büntetésben eszközt lát, hogy a megzavart
jogrend helyreálljon.
2. Sárváry Jakab: az igazságos megtorlás elméletét vallja.
 3. Szemere Bertalan:
 büntetés jogalapja: a jogrend fenntartása
 büntetés célja: helyreállitani a jogrendet
4. Pikler Gyula: elméletét a determinizmus hatja át.
Elvei:
 büntetni nem csak szabad, hanem kell is
 mindig a legkisebb büntetést kell kiszabni
 legkisebb büntetést is csak akkor szabad alkalmazni,
ha kisebb rosszat ró az emberekre
5. Fayer László: kimutatta a megtorlás elmélet gyenge
pontját: a megtorlás mértékének alkalmazhatatlanságát.
6. Angyal Pál: középpontjában az áll, hogy a büntetés
tartalmilag megtorlás, melynek alapja az igazságosság, és a
megelőzés mértékét a célszerűség szabja meg.
7. Finkey Ferenc: a büntetésnek csak a tartalma a megtorlás,
célja a megelőzés, társadalom védelme.
8. Szabó András: szerint a bűn büntetést érdemel. A büntetés
célja önmagában van.

Büntetés jogalapja
(ius puniendi)

Arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen alapon bünteti az

állam alattvalóit, honnan származik az állam joga a büntetéshez,
vagy mi hatalmazza fel az államot arra, hogy alattvalóit a
legsúlyosabb állami kényszerrel, a büntetéssel sújtsa.
 Az ősi államalakulatokban erre a választ az állam isteni
eredetében látták.
 A 16. sz.-ban a természetjogászok az egyének akaratára
vezették vissza az állam kialakulását.
 A felvilágosodás gondolkodóinak többsége az állam büntetési
jogát a társadalmi szerződésből vezeti le. Az állam eredetét
vagy az ember természetes közösségi hajlamából, vagy a
természetes emberi önzésből származtatja.
  18. sz. végén az állam jogát a büntetéshez az állami
önvédelem elvéből (Romagnosi) vagy az ész parancsából, ill. a
logikai szükségszerűségből vezették le.
 Napjainkban a büntetés jogalapját az állam létéből és
feladataiból, ill. a büntetés szükségességéből és a
büntetéssel elérhető céljaiból lehet levezetni.

Büntetés célja

A társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az

elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el.
1. Speciális prevenció (különös megelőzés):
annak megelőzése, hogy az elkövető újabb bűncselekményt
kövessen el.
 reszocializáció: erkölcsi megjavítás, átnevelés
 jogi nevelés: újabb bűncselekmény elkövetésétől való
visszatartása
 ártalmatlanná tétele: a bűnelkövetés lehetetlenné
tétele, elszigetelése
(fizikai megsemmisítése => nem elfogadható cél)
Képviselői: Otto Mittelstadt, Jhering, Liszt, Fillippo
Grammatika, Marc Ancel
2. Generális prevenció (általános megelőzés):
annak megelőzése, hogy a társadalom tagjai bűncselekményt
kövessenek el.
A társadalom tagjainak a bűncselekmény elkövetésétől való
visszatartása.
Képviselői: Montesquieu, Beccaria, Locke, Bentham,
Andenaes, Feuerbach
3. Megtorlás: a Btk.-ban nem szerepel, de benne van a
joghátrány kifejezés.
 A büntetőjogi jogkövetkezmények általános
jellemzői és rendszere.
A hatályos magyar büntetőjogi szankciórendszer
struktúrája

Büntetőjogi jogkövetkezmények (szankciók) általános jellemzői és

rendszere

A bűncselekmény törvényi tényállását megvalósitó bűnelkövetővel

szemben büntetőjogi jogkövetkezmény alkalmazandó.
A büntetőjogi jogkövetkezményekkel foglalkozó tudományterület a
büntetéstan.
A szankció a büntetőjogi norma egyik szükséges alkotóeleme.
A szankció a diszpozicióban leirt és az elkövető által tanúsitott
magatartás törvény által meghatározott következménye.
A büntetéssel voltak azonosithatóak, céljük pedig az igazságos és
proporcionális megtorlás volt.

Büntetőjogi szankció: olyan törvényben meghatározott joghátrány,

melyet főszabályként a biróság bűncselekmény, ill. (büntető)
jogellenes cselekmény elkövetőjével szemben a társadalom
védelme, a bűnelkövetéstől való visszatartás érdekében, kizárólag
törvényben meghatározott feltételekkel és eljárásban alkalmaz, és
melyet az állam adott esetben kényszer útján is érvényesithet.

Fogalmi elemei:
a) A legfontosabb és egyben nélkülözhetetlen eleme mind2
szankciónak, hogy kiszabása (elrendelése) valamilyen
hátrányt (malum-ot) vagy hátránnyal való fenyegetést
jelent a bűnelkövető számára, melynek mértékét és
tartalmát a büntetőjog határozza meg.
Ez az elem a szankció genus proximuma.
 b) A büntetőjogi szankció alkalmazását mindig megelőzi egy
bűncselekmény elkövetése, arra csak egy konkrét
jogellenes cselekmény elkövetése esetén, annak
következményeként kerülhet sor.
Tehát a büntetőjogi szankció jogi következmény.
c) Kizárólag azt a büntetőjogi szankciót lehet az elkövetővel
szemben alkalmazni, melyet a bűncselekmény elkövetése
előtt a Btk. szabályozott.
d) A büntetőjogi szankciók egyik célja a társadalom védelme,
másik célkitűzése annak megakadályozása, hogy az elkövető
(speciális prevenció), ill. a társadalom többi tagja a jövőben
bűncselekményt kövessen el (generális prevenció).
e) A büntetőjogi szankciók alkalmazására a büntetőeljárás
lefolytatása keretében a biróság jogosult.
f) Végrehajtása állami kényszerrel is érvényesithető.

Rendszerei:
Azon jogszabályok összessége, melyek az állam büntetőjoga által
szabályozott jogkövetkezményekre, azok alkalmazására és
végrehajtására vonatkoznak.
2 fő tipusa alakult ki:
a) monista
b) dualista szankciórendszer.

Monista büntetőjogi szankciórendszer:

 Azt a szankciórendszert tekinthetjük monistának, mely
a bűncselekmények jogkövetkezményeként egyfajta
szankciótipus alkalmazását irja elő, mely lehet büntetés
vagy intézkedés.
 vagy csak büntetést vagy csak intézkedést ir elő, és a
biróság csak ezt alkalmazhatja.

Dualista büntetőjogi szankciórendszer:

 büntetést és intézkedést egymás mellett vagy egymás
kizáróan is lehet alkalmazni.
 Lehet:
1) konjunktiv dualista:
mind2 szankciót tartalmazza, egymás mellett
mind2-őt alkalmazhatja.
Az együttes alkalmazásnak további típusait
különböztethetjük meg:
a) a szabadságelvonással járó büntetés mellett
szintén szabadságelvonással járó intézkedés
alkalmazása
(pl. hazánkban ilyen volt az alkoholisták
kényszergyógyítása, mely kizárólag 6 hónapot
meghaladó, végrehajtandó
szabadságvesztésre ítélés mellett volt
elrendelhető)
b) a szabadságelvonással járó büntetés mellett
szabadságelvonással nem járó intézkedés
alkalmazása
(pl. ilyen a szabadságvesztés mellett
alkalmazott vagyonelkobzás vagy pártfogó
felügyelet egyes esetei)
c) a szabadságelvonással nem járó büntetéssel
együtt szabadságelvonással nem járó
intézkedés alkalmazása
(pl. felfüggesztett szabadságvesztés mellett
vagyonelkobzás alkalmazása)
d) a szabadságelvonással nem járó büntetés
mellett szabadságelvonással járó intézkedés
alkalmazása.
2) alternativ dualista:
mind2 szankciótipust ismeri, de csak 1-et
alkalmazhat.
 3) dualista helyettesitő rendszer:
(szubsztitúciós)
mind2 szankciótipust ismeri, együtt is
alkalmazhatja a biróság, viszont a büntetés
végrehajtásával szemben az intézkedés
végrehajtását helyezi előtérbe.

Tipusai:
a) abszolút határozott:
 a szankció nemét és pontos mértékét is
meghatározza, ezáltal kizárja a bírói mérlegelés
lehetőségét.
 nem ad teret a birói önkénynek
 merev és kizárja az egyéniesitést
b) abszolút határozatlan:
 teljes szabadsága van a bírónak, hiszen ő határozza
meg mind a szankció nemét, mind annak pontos
mértékét.
 teret engedhet a bírói önkénynek,
jogbizonytalansághoz vezet.
c) relativ határozott:
 a büntetés mértékének a meghatározásánál viszont
feladatmegosztást vezet be a törvényhozó és a
jogalkalmazó között.
 meghatározza a szankciók nemét, és mértékének alsó
és felső határát és a bíró ezek közt választhat.
d) relativ határozatlan:
 a törvényhozó határozza meg a szankció nemét, és
mértékének vagy csak az alsó vagy csak a felső
határát.
 A bíróság a szankció kiszabása során csupán annak
alsó vagy felső határát határozza meg.
 csak a büntetés vagy az intézkedés nemét határozza
meg.
 A hatályos magyar büntetőjogi szankciórendszer struktúrája

Jellemzői:
1. Dualista szerkezetű, tehát jogkövetkezmények kettőssége
jellemzi. A Btk. a büntetőjogi jogkövetkezmények 2 nagy
csoportját szabályozza:
 büntetéseket
 intézkedéseket.
2. Az új Btk. miniszteri indokolása a büntetést felelősségi
szankciónak nevezi arra tekintettel, hogy azt a biróság csak
büntethető elkövetővel szemben szabhatja ki.
3. Relative határozott szankciórendszer jellemzi. A
törvényalkotó előirja az alkalmazható büntetési nemet, annak
alsó és felső határát.
A szankció kiszabásának joga megoszlik a jogalkotó és a
jogalkalmazó között.
4. A Btk. főszabályként rögziti, hogy a büntetések egymás
mellett is kiszabhatók. Ez alól 2 kivétel van:
 nem szabható ki szabadságvesztés mellett elzárás vagy
közérdekű munka
 kiutasitás mellett pedig közérdekű munka vagy
pénzbüntetés.
5. Leggyakrabban a szabadságvesztés-büntetést irják elő
büntetésként, ezért is tekinthetjük a magyar büntetőjogi
szankciórendszert szabadságvesztés-centrikusnak, még
inkább szabadságelvonás-centrikusnak.
6. A fiatalkorúaknál a büntetés kiszabása és intézkedés
alkalmazása során a speciális prevenció kerül előtérbe.
7. A visszaesés és a bűnszervezet esetén szigorú rendelkezések
jellemzőek.
 Büntetőjogi szankciók

Büntetések Intézkedések
Büntetések Mellékbüntetések
szabadságvesztés közügyektől eltilás megrovás
elzárás próbára bocsátás
közérdekű munka jóvátételi munka
pénzbüntetés pártfogó felügyelet
foglalkozástól elkobzás
eltiltás
járművezetéstől vagyonelkobzás
eltiltás
kitiltás elektronikus adat
hozzáférhetetlenné
tétele
sportrendezvények kényszergyógykezelés
látogatásától való
eltiltás
kiutasitás jogi személlyel
szemben
alkalmazható
intézkedés
 A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések

1. A Csemegi-kódexben csak az általános részben voltak speciális

rendelkezések.
A kódex szerint fiatalkorúnak az minősült, aki a bűncselekmény
elkövetésekor a 12. életévét betöltötte, de a 16. életévét még
nem, és a cselekmény bűnösségének felismeréséhez szükséges
belátási képességgel bir.
 ha belátási képességgel nem rendelkezett, csak
javítóintézetbe lehetett utalni.
 ha rendelkezett, akkor is lényegesen enyhébben
rendelte büntetni:
 A halállal vagy életfogytos fegyház esetén 2-5 évig
börtönbüntetés.
 5-15 éves fegyház esetén max 2 éves börtön vagy
államfogház büntetés.

2. Csemegi-kódex I. Büntetőnovellája:
 a büntetőjogi felelősség alsó korhatára 12. év volt,
fiatalkorúnak pedig az minősül, aki a bűncselekmény
elkövetésekor a 12. életévét betöltötte, de a 18-at még
nem.
 az életkor és a beszámitási képesség mellett további
kritérium az értelmi és erkölcsi fejlettség. Ha a biró
döntése szerint nem rendelkezett megfelelő értelmi-
erkölcsi fejlettséggel, nem lehetett elitélni.
 bevezette a nevelő jellegű dorgálást, a próbára bocsátást
és javítónevelést és a fogház- vagy államfogház-
büntetést.
Ehhez kapcsolódóan az 1913. évi VII. tvcikk létrehozta a
fiatalkorúak biróságait, melyek gyermekvédelmi, közigazgatási
intézkedéseket is foganatositottak.
 Az általa kialakitott első hazai rendszere az ún. jóléti
modellnek volt megfelelő.
Fogházbüntetés, szigorított büntetés helyett min. 15 nap,
leghosszabb 10 év szabható ki, de csak azzal, aki a 15. életévet
betöltötte és halál vagy fegyházbüntetést állapított meg a
törvény, egyéb esetben pedig max 5 év.
Államfogház büntetés 1 naptól 2 évig terjedhetett.

3. 1950. évi II. tv. Btá. szabályozása:

 12-14 évesekkel szemben csak nevelő jellegű
intézkedéseket írt elő. Új nevelő intézkedést jelentett a
gyógypedagógiai nevelés.
 a 14-18 éveses esetében főszabályként büntetést kellett
kiszabni.
 ha a bűncselekmény elkövetésekor a 16. életévét
betöltött fiatalkorúra életfogytig tartó börtönt és
halálbüntetést is ki lehetett szabni. Ebben az esetben
tartama 15 évre is emelkedhetett.

4. 1961. évi Btk.:

 a fiatalkorúak büntetőjogát az általános részbe építette
be, mint speciális rendelkezéseket.
 fiatalkorúnak a 14-18 év közöttiek minősültek.
 velük szemben nevelő intézkedést (bírói megrovás,
próbára bocsátás, javitóintézeti nevelés) kellett
alkalmazni.
 gyógyitó intézkedésként a büntetendő cselekményt
elkövető, de elmeállapota miatt nem beszámitható
fiatalkorúval szemben kényszergyógykezelést, a
fogyatékos értelmű fiatalkorúval szemben pedig gyógyitó
nevelést rendelhetett el a biróság.
 a főbüntetések közül a szabadságvesztést, javitó-nevelő
munkát, pénzbüntetést lehetett kiszabni.
  a mellékbüntetések közül pedig közügyektől eltiltást,
kitiltást vagy kiutasitást lehetett kiszabni.
 legrövidebb tartama bármely bűntett esetében 30 nap
volt, a maximum 15 év.
Az igazságügyi modellnek megfelelő fiatalkorúak büntetőjogát
alakitotta ki Magyarországon.

Hatályos szabályozás:
Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor a 12. életévét
betöltötte, de a 18-at nem.
A bűncselekmény elkövetésekor 12-14 év közötti fiatalkorúval
szemben csak akkor inditható büntetőeljárás, ha az elkövetéskor
rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez
szükséges belátási képességgel.
A fiatalkor büntetőjogi fogalom, ezért az a 18 éven aluli személy,
aki házasságkötés útján válik nagykorúvá, büntetőjogi értelemben
fiatalkorúnak minősül.
Az ún. állapot-bűncselekmények esetében akkor kell a
fiatalkorúakra irányadó szabályokat alkalmazni, ha az elkövető
tényállásszerű magatartása teljes egészében fiatalkorban valósult
meg.
a) A fiatalkorúval szemben kiszabott büntetés vagy alkalmazott
intézkedés célja elsősorban az, hogy a fiatalkorú helyes
irányba fejlődjön, és a társadalom hasznos tagjává váljon.
b) Fiatalkorúval szemben büntetést akkor kell kiszabni, ha
intézkedés alkalmazása nem célravezető. Azzal szemben, aki a
bűncselekmény elkövetésekor 14. életévét nem töltötte be,
csak intézkedés alkalmazható.
c) Fiatalkorúval szemben szabadságelvonással járó intézkedést
alkalmazni vagy szabadságelvonással járó büntetést kiszabni
csak akkor lehet, ha az intézkedés vagy a büntetés célja más
módon nem érhető el.
1. Büntetések speciális szabályai:

Legrövidebb tartama bármely

bűncselekmény esetén 1 hónap.
16. életévét be nem töltött fiatalkorúra
kiszabható szabadságvesztés leghosszabb
tartama:
a) életfogytig tartó esetén 10 év,
b) 5 évet meghaladó esetén 5 év.
Ha betöltötte:
a) életfogytig tartó estén 15 év,
b) 10 évet meghaladó esetén 10 év,
c) 5 évet meghaladó tartamú
szabadságvesztéssel büntetendő
bűncselekmény esetén 5 év.
Végrehajtási fokozata: fiatalkorúak
Szabadságvesztés fogháza. Fiatalkorúak börtöne, ha
a) bűntett miatt 2 évi vagy ennél
hosszabb tartamú
szabadságvesztésre itélik
b) 1 évnél hosszabb és a fiatalkorú
visszaeső, vagy a szándékos
bűncselekmény elkövetését megelőző
3 éven belül szándékos
bűncselekmény miatt jav.int
nevelésre ítélték.
Fegyház fokozat kizárt.
Halmazati büntetés nem haladhatja meg:
a) 16 év feletti esetén az életfogytig
tartó esetén 20 évet.
b) 16 életévét betöltött és 10 évet
meghaladó, illetve a 16 év alatti
esetén az életfogytig tartónál 15 évi
 c) egyéb esetekben pedig max. 7 év 6
hónapi szabadságvesztést.
Elzárás Legrövidebb tartama 3 nap, leghosszabb
tartama 30 nap.
Akkor lehet kiszabni, ha az ítélet
Közérdekű munka meghozatalakor 16. életévét betöltötte.
Akkor lehet kiszabni, ha önálló keresete,
jövedelme vagy megfelelő vagyona van.
Legkisebb mértéke 15, legnagyobb
mértéke 250 napi tétel. Az 1 napi tétel
összegét legalább 500, legfeljebb 50.000
Pénzbüntetés ft.-ban kell meghatározni.
Behajthatatlansága esetén:
a) közérdekű munkára vagy
b) szabadságvesztésre kell
átváltoztatni.
Közérdekű munkát úgy kell megállapitani,
hogy 1 napi tétel helyébe 2 óra közérdekű
munka lép.
A megfelelő családi környezettel
Kitiltás rendelkező fiatalkorú nem tiltható ki
arról a településről, melyben családja él.
Akkor lehet helye, ha:
a) vele szemben 10 évi vagy azt
meghaladó tartamú
Kiutasitás szabadságvesztést szabtak ki
b) országban tartózkodása
közbiztonságot veszélyeztetné
c) nem sérül a családi élet tiszteletben
tartásához való joga.
Fiatalkorút csak 1 évet meghaladó
Közügyektől eltiltás szabadságvesztés kiszabása esetén lehet
a közügyektől eltiltani.
 A törvény erejénél fogva mentesül
a) az ítélet jogerőre emelkedésének
napján, ha a szabadságvesztés
végrehajtását felfüggesztik,
b) a büntetés kitöltésének,
végrehajthatósága megszűnésének
napján, ha 1 évet meg nem haladó
Mentesités szabadságvesztésre itélik,
c) a büntetés kitöltésének,
végrehajthatósága megszűnésének
napjától számitott 3 év elteltével, ha
szándékos bűncs. miatt 1 évet
meghaladó, de 5 évnél nem hosszabb
tartamú végrehajtandó
szabadságvesztésre itélték.
A kitöltést követően a bíróság kérelemre
mentesítheti, ha erre érdemes.
Teljes idejét be kell számítani.
Előzetes fogva tartás és Egynapi javitóintézeti nevelésnek 1 napi
házi őrizet beszámitása előzetes fogvatartás, illetve 3 nap házi
őrizet felel meg.

2. Intézkedések speciális szabályai:

a) fiatalkorúval szemben intézkedésként javitóintézeti
nevelés is alkalmazható.
b) javitóintézeti nevelés mellett nem szabható ki
szabadságvesztés, elzárás vagy közérdekű munka.
Fiatalkorúval szembeni eljárásban a szankció kiválasztását
illetően a követendő sorrend:
 szabadságelvonással nem járó intézkedés
 szabadságelvonással nem járó büntetés
 szabadságelvonással járó intézkedés
 szabadságelvonással járó büntetés
Ha az elkövető fiatalkorú, tevékeny megbánásnak vétség vagy 5
évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban fenyegetett bűntett
elkövetése esetén is helye lehet.

Bármely bűncselekmény esetén helye

van.
A próbaidő tartama 1 évtől 2 évig
terjedhet.
próbára bocsátás A próbaidőt években és hónapokban
lehet meghatározni.
A biróság meghatározott esetekben
javitóintézeti nevelést rendel el, vagy
büntetést szab ki.
jóvátételi munka Akkor irható elő, ha az ítélet
meghozatalakor 16. életévét betöltötte.
A fiatalkorú a feltételes szabadság
tartama, a próbára bocsátás próbaideje,
a szabadságvesztés felfüggesztésének
pártfogó felügyelet próbaideje, a javitóintézetből történő
ideiglenes elbocsátás és a vádemelés
elhalasztásának
tartama alatt pártfogó felügyelet alatt
áll.
A biróság akkor rendel el, ha a
fiatalkorú eredményes nevelése
érdekében intézeti elhelyezése
szükséges.
Nem rendelhető el azzal szemben, aki az
javitóintézeti nevelés ügydöntő határozat meghozatalakor 20.
életévét betöltötte.
Tartama 1 évtől 4 évig terjedhet.
Ideiglenesen elbocsátható, ha
a) legalább 1 évet eltöltött, és
 b) alaposan feltehető, hogy az
intézkedés célja további
javítóintézeti nevelés nélkül is
elérhető.
Elbocsátás tartama azonos a hátralevő
részel, de legalább 1 év.
Megszünteti, ha az alatt
szabadságvesztésre ítélik, vele szemben
javitóintézeti nevelést rendelnek el,
vagy más büntetés kiszabása esetén is.
Ha végrehajtandó szabadságvesztésre
ítélik, a javitóintézeti nevelés hátralévő
részét szabadságvesztésre kell
átváltoztatni.
2 napi javitóintézeti nevelés helyébe 1
napi szabadságvesztés lép.

Egységes intézkedés: Ha a bíróság a fiatalkorúval szemben

több olyan javítóintézeti nevelést rendelt el, amelyeket az
egységes intézkedés elrendelésekor még nem hajtottak végre,
vagy amelyeket folyamatosan hajtanak végre, a bíróság a
fiatalkorúval szemben egységes intézkedésként javítóintézeti
nevelést rendel el.

Tartamát úgy kell megállapítani, hogy az ne legyen rövidebb a

leghosszabb tartamú javítóintézeti nevelésnél, de ne haladja
meg az elrendelt javítóintézeti nevelések együttes tartamát,
illetve a négy évet.
 A halálbüntetés aboliciója

A halálbüntetés a legősibb büntetés. A súlyos bűncselekmények

elkövetőivel szemben ez az egyetlen igazságos büntetés.
Az ókorban és a középkori európai jogrendszerekben a
halálbüntetés a legtöbb bűncselekmény rendes büntetésévé vált.
Keresztény gondolkodók emeltek szót a halálbüntetés alkalmazása
ellen.
 Morus Tamás
 C. Beccaria szerint a halálbüntetés se nem szükséges, se
nem jogos, se nem hasznos, ezért megszüntetendő.
 II. József 1787-ben a halálbüntetést eltörölte, és helyébe a
dunai hajóvontatást léptette.
Az abolicionista törekvések fő eredmény a halálbüntetés
alkalmazásának korlátozásában mutatkozott meg. Európában a 19.
sz. vége felé kivételes és ritkán alkalmazott büntetési nemmé vált.

Magyarországon az államalapitástól kezdve a halálbüntetés

ugyanolyan általános büntetési nemként szerepelt, mint Európában.
Szemere Bertalan Akadémia-dijjal jutalmazott pályamunkájában
mind a büntetés jogalapját, mind a büntetés célja szempontjából
elutasitotta a halálbüntetést.
 fő érve etikai: az emberi élet elidegenithetetlensége, ill.,
hogy a halálbüntetés nem szükséges a társadalmi rend
fenntartására. Helyette az életfogytiglani
szabadságvesztést javasolta.

A Csemegi-kódex visszalépett a teljes aboliciótól, de a

halálbüntetés alkalmazását szűk térre szoritotta. Csak az előre
megfontolt gyilkosságot és a király elleni felségsértést
szankcionálta halálbüntetéssel.
Az I. vh.-ig a halálbüntetést a biróságok csak gyilkosság miatt
alkalmazták.
A 2 vh. között belpolitikai folyamatok ismét előtérbe helyezték a
halálbüntetés alkalmazását a politikai bűncselekmények területén.

1950. évi II. tv., a Btá. a halálbüntetést általános büntetési

nemként szabályozta.
Az 1961-ben elfogadott Btk., mely magában foglalta a katonai
bűncselekményeket is, 28 esetben tett lehetővé halálbüntetést.
1978. évi Btk. összesen 26 bűncselekményt pönalizált
halálbüntetéssel.

A halálbüntetés megszüntetéséhez és kiiktatásához 1989-ben

megalakult Halálbüntetést Ellenzők Ligájának kezdeményező
szerepe vezetett.
A Halálbüntetést Ellenzők Ligája azt tervezte, hogy kampányt indit
a halálbüntetés eltörlésére, de kiderült, hogy a politikai pártok nem
vállalják az abolició ügyét. Ezért a Liga úgy döntött, hogy az ügyet
az AB elé viszi, mivel a halálbüntetés összeegyeztethetetlen az
Alkotmányban foglalt jogelvvel.
1990 ápr.-ban a Liga elnöke peticióval fordult az AB-hoz, és
inditványozta, hogy állapitsák meg a halálbüntetés
alkotmányellenességét.
Liga érvei és ellenérvei:
1. az abolicionisták elutasitják a megtorlás jogát, a ius talionis
elvét. Az államnak nincs joga arra, hogy az állampolgárt
életétől megfossza.
2. fő érvük utilitarista jellegű. Hivatkoznak a halálbüntetés
társadalmi hasznosságára, és a halálbüntetésnek elrettentő,
visszatartó hatást tulajdonitanak.
3. a halálbüntetés jóvátehetetlen büntetés, és ez a jelleg
élesen megmutatkozik a politikai bűncselekmények területén.
Az AB 8:1 arányban döntött az abolició mellett.
Indoklása szerint az élethez és az emberi méltósághoz való jog
állampolgárságra tekintet nélkül minden embernek veleszületett,
sérthetetlen és elidegenithetetlen alapvető joga. A magyar
államnak elsőrendű kötelessége, hogy ezeket tiszteletben tartsa és
védelmezze.
A halálbüntetés aboliciója után egyre nagyobb számban
jelentkeztek azok a vélemények, melyek a növekvő bűnözés és a
súlyos emberölések növekvő számát a halálbüntetés hiányára
vezették vissza.

A világ országainak többségében az abolicionista álláspont

érvényesül.

A halmazati büntetés és az összbüntetés

A büntetéskiszabás speciális szabályai körébe tartoznak a

halmazati büntetés és az összbüntetés kiszabására vonatkozó
rendelkezések, a tárgyalásról lemondás, a bűnszervezetben történő
elkövetés és a bűnismétlés büntetőjogi következményei.

Halmazati büntetés

Halmazati büntetés kiszabására csak akkor kerülhet sor, ha a

törvény értelmében bűnhalmazat valósult meg.
Bűnhalmazat az, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több
bűncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el.

Egyszeri elítélését, utólagos felbontására nincs lehetőség és nem

vizsgálható, hogy mely cselekményért milyen tartamú büntetés
kiszabására került sor.

A biróság több elvet is követhet:

1. Kumuláció elve: összegződést jelent.
A halmazatba került bűncselekmények mindegyikére
 egyenként kiszabja a biróság az arányos büntetést és azokat
összeadva jön ki a halmazati büntetés, és egyes büntetések
egymást követve kerülnek végrehajtásra.
Mivel ez az elkövető számára súlyos hátránnyal jár és hosszú
ideig is elhúzódhat, ezért meghatároztak egy maximumot.
Igy jött létre a mérsékelt kumuláció elve.
2. Abszorpció elve: elnyelődést jelent.
A legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tétele magába
olvasztja, elnyeli a csekélyebb súlyú büntetési tételeket, igy
csak a legsúlyosabb bűncselekményre megállapított
büntetési tételt alkalmazták.
3. Aszperáció elve: feloldódást jelent.
A legsúlyosabból indulnak ki és lehetőség van annak felső
határának emelésére, de a kumuláció lehetősége kizárt.
A biróság a büntetést ezen belül úgy szabhatja ki, hogy
annak mértéke nem érheti el az egyes bűncselekményekkel
szemben alkalmazható büntetések felső határainak együttes
mértékét.

Hatályos szabályozás:
 Bűnhalmazat esetén egy büntetést kell kiszabni.
 A bűnhalmazatban levő bűncselekményre megállapított
büntetési nem és büntetési tételek közül a legsúlyosabbnak
az alapulvételével kell kiszabni.
 Ha legalább 2 határozott ideig tartó szabadságvesztéssel
büntetendő, a büntetési tétel felső határa a legmagasabb
büntetési tétel felével emelkedik, de nem érheti el az egyes
bűncselekmények felső határának együttes tartamát.
 A mellékbüntetés halmazati büntetés esetében sem
haladhatja meg a törvényben meghatározott legmagasabb
mértéket, illetve tartamot.
 Különös, többszörös és az erőszakos visszaeső és
bűnszervezetben elkövetés esetén:
  a legsúlyosabb büntetési tétel a felével emelkedik és
ezt a megemelt tételt kell a felével kell emelni.
Kétszeres emelés!

Összbüntetés

A birói gyakorlatban előfordul, hogy bár az elkövető ez esetben is

több bűncselekményt valósitott meg, ezeket viszont több,
egymástól független eljárásban birálták el, és igy több büntetést
szabtak ki vele szemben.
A körülmények hasonlóak a halmazati büntetés előfeltételeihez, míg
a halmazati büntetés eredményeként az elkövetőt egy egységes
büntetéssel és egyszeri elitéléssel szankcionálják.
Az elkövető számára aránytalan hátrányt jelent, ha nem kerül sor
az eljárások egységesitésére. E hátrány kiküszöbölésére csak akkor
és addig van lehetőség, amig az elkövetővel szemben kiszabott
végrehajtandó büntetéseket teljesen még nem hajtották végre.
Összbüntetés célja, hogy olyan helyzetet teremtsenek, mintha
halmazati büntetésként szabtak volna ki. Ennyiben az összbüntetés
szabályozása az ún. quasi halmazati büntetés körét öleli fel.

Feltételei:
 ha az elkövetőt több, határozott ideig tartó
szabadságvesztésre itélik, a jogerősen kiszabott
büntetéseket összbüntetésbe kell foglalni, ha az elkövető
valamennyi bűncselekményt a legkorábbi elsőfokú ítélet
kihirdetése előtt követte el.
 összbüntetésbe csak olyan végrehajtandó
szabadságvesztések foglalhatók, amelyeket nem, vagy
folyamatosan hajtanak végre.
 ha felfüggesztett szabadságvesztést kell utóbb végrehajtani,
azt is végrehajtandó szabadságvesztésnek kell tekinteni az
összbüntetésbe foglalás szempontjából
Nem foglalható összbüntetésbe:
a) a korábban már összbüntetésbe foglalt büntetés,
b) a pénzbüntetés és a közérdekű munka helyébe lépő
szabadságvesztés
c) A közügyektől eltiltás mellékbüntetés nem foglalható
összbüntetésbe. Több közül azt kell végrehajtani, amelyik a
leghosszabb tartamú.
Az összbüntetési eljárás lefolytatására csak az elitélt kérelmére
lesz lehetőség, a kérelem alapján a biróság köteles lesz az
összbüntetési eljárást lefolytatni.

Kiszabásának akkor van helye, ha:

 az elkövetővel szemben több, jogerős ítélet van érvényben
 az itéleteket a biróság különböző eljárások során hozta meg
 az itéletek mindegyike határozott ideig tartó
szabadságvesztés-büntetésről rendelkezik
 ezek végrehajtandó szabadságvesztések lehetnek

Tartama:
 úgy kell meghatározni, mintha halmazati büntetést szabnának
ki.
 tartamának el kell érnie a legsúlyosabb büntetésnek és a
rövidebb büntetések 1/3 részének összeadott összegét, de az
nem haladhatja meg a büntetések együttes tartamát.
 különböző fokozatban végrehajtandó szabadságvesztések
összebüntetésbe foglalása esetén végrehajtási fokozatként a
legszigorúbbat kell meghatározni.
 Ha az összbüntetés mértéke 3 év vagy azt meghaladó
tartamú, illetve többszörös visszaesőnél 2 év vagy ezt
meghaladó, akkor fegyház fokozatban kell végrehajtani.
Ha méltánytalan hátrányt jelentene, eggyel enyhébb fokozat
állapítható meg.
 a szabadságvesztés mellett kiszabott foglalkozástól eltiltás,
járművezetéstől eltiltást, a kitiltást, a sportrendezvények
 látogatásától való eltiltást, kiutasítás közül azt kell
végrehajtani, amelyik az elítéltre hátrányosabb.
 Ha a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége nem kizárt,
annak legkorábbi időpontját a legszigorúbb rendelkezés
alapján kell meghatározni.
Nem bocsátható, ha bármelyik szabadságvesztés esetén a
feltételes szabadságra bocsátás lehetősége kizárt.

A közérdekű munka. Hazai büntetőjogi előzmények

és a nemzetközi tapasztalatok

Előzmények:
 A kötelező közmunkára itélés, mint büntetés a volt
Szovjetunióban jelent meg.
 Mo-n a javitó-nevelő munkát a Btá. vezette be,
intézkedésként.
Célja, hogy kizárólag a javitásra és nevelésre irányul.
Tartalmilag büntetésnek tekintették.
 Az 1961. évi Btk. Ált. Részében a főbüntetések körébe került,
a Különös Részben pedig 27 tényálláshoz kapcsolódóan
szerepelt vagylagos büntetésként. Elvileg mindenkivel
szemben alkalmazható büntetésként.
 Az új Btk.-ba az 1961. évi büntető kódex javitó-nevelő
munkára vonatkozó szabályai kerültek be, és 83 vagylagos
büntetési tételben történt szerepeltetéssel.
 Az 1979. júl. 1-jétől hatályos Btk. értelmében a javitó-nevelő
munkára itélt köteles volt a kijelölt munkahelyen
meghatározott munkát végezni. A javitó-nevelő munka
elsősorban munkakötelezettség volt, az elitélt a munkájáért
csökkentett munkabérben részesült. Legrövidebb tartama 6
 hónap, leghosszabb tartama 2 év, halmazati és összbüntetés
esetén 3 év volt.
 Az 1987. évi III. tv. jellemzője volt, hogy új végrehajtási
formaként bevezette a közérdekű munkavégzést.
 Az 1993. évi XVII. tv.-nyel került sor a javitó-nevelő munka
kiiktatására, és az új forma továbbfejlesztésével a közérdekű
munka önálló főbüntetéssé vált.

A közérdekű munka, mint szimbolikus jóvátétel:

 A közérdekű munka a jóvátétel és a rehabilitáció ideológiáján
nyugszik.
 Elsősorban a közösség részére történő munkavégzésről, ezen
keresztül megvalósuló jóvátételi, kiengesztelési és
kiengesztelődési folyamatról van szó.
 A bűncselekmények a közösségben az életminőség romlását
idézhetik elő, mely következmények szimbolikus reparációja
végbemehet a köz részére történő munkavégzéssel. (pl.:
falfirkák eltávolitása)
 A közérdekű munka büntetés-jóvátételi jellegének erősitése
érdekében a városi környezet szépitését, helyreállitását, a
közösség, sértett kiengesztelését szolgáló speciális
programokat kell szervezni a közérdekű munkára itéltek
számára.
 Több bűncselekményt követően nincs lehetőség az áldozatnak
okozott kár, sérelem materiális jóvátételére, az elkövető
anyagi helyzete miatt, vagy azért, mert az okozott kár
pénzzel nem mérhető. Akkor sem, ha a bűncselekménynek
nincs individuális áldozata. Ekkor az elkövető részéről
szimbolikus vagy eszmei jóvátételi formaként a közérdekű
munka léphet előtérbe.

Törvényi szabályozása:
 A közérdekű munka a köz érdekében, ingyenesen, a
társadalom felé jóvátételi szándékkal végzett meghatározott
 munkát jelent, melyre a biróság itéletében kötelezi az
elitéltet.
 A szabadságvesztésnél enyhébb, pénzbüntetésnél súlyosabb
büntetési nem.
 A közérdekű munka olyan bűncselekmény esetén alkalmazható,
mely 3évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő.
A szabadságvesztés helyett önállóan vagy más büntetéssel
együtt is kiszabható.
 Nem szabható ki közérdekű munka a szabadságvesztés és
kiutasitás mellett.
 Tartamát órákban kell meghatározni, 48-312 óra.
 Az elítélt, hetente legalább egy napon – a heti pihenőnapon
vagy a szabadidejében –, díjazás nélkül végzi.
 Az ítéletében rendelkezik a közérdekű munka jellegéről, de
csak olyan munka végzésére kötelezhető, amelyet egészségi
állapotára és képzettségére figyelmemmel előreláthatóan
képes elvégezni.
 Köteles a számára meghatározott munkát elvégezni.
 Ha önhibájából nem végzi el, annak egészét vagy annak
hátralévő részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni és
fogház fokozatban kell végrehajtani.
 A közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés 3 hónapnál
rövidebb is lehet.
 Ha elítélése után újabb bűncselekmény miatt végrehajtandó
szabadságvesztésre ítélik, akkor is szabadságvesztésre kell
átváltoztatni.
 Átváltoztatása: 4 óra közérdekű munkának egynapi
szabadságvesztés felel meg és a fennmaradó pedig 1 napi
szabadságvesztés felel meg.

A közérdekű munka megitélésének alakulása:

 28 országban ismert.
 különbséget tehetünk önkéntes és a kötelezően elrendelt
közérdekű munka között.
  az 1930. évi Nemzetközi Munkaügyi konferencián elfogadott
Egyezmény szerint nem minősül kényszer vagy kötelező
munkának az olyan munka, amit birói ítélet alapján követelnek
valakitől, feltéve, hogy a munkát vagy szolgálatot a hatóságok
felügyelete és ellenőrzése alatt végzik, és a munkára
kötelezett személyt nem bocsátják magánszemélyek,
vállalatok vagy egyesületek rendelkezésére.

A közügyektől eltiltás, mint mellékbüntetés

Mellékbüntetések jellemzői:
 a mellékbüntetések hagyományosan főbüntetés mellett
kerülnek alkalmazásra.
 funkciójuk, hogy növeljék a büntetés hatékonyságát,
megelőzzék újabb bűncselekmény elkövetését.
 a mellékbüntetések súlyos joghátrányt jelenthetnek az
elkövetők számára.
 az új Btk. egyetlen mellékbüntetésként a közügyektől eltiltást
szabályozza

Közügyektől eltiltás:
Jellemzője:
 jogfosztó-jogkorlátozó mellékbüntetés,
 csak végrehajtandó szabadságvesztés mellett kerülhet
kiszabásra, önállóan nem alkalmazható.
 lényege, hogy a közügyektől eltiltott jogait, tisztségét,
tagságát, állását, katonai rendfokozatát, megbizását és
kitüntetését elvesziti.

Előzményei:
 a Csemegi-kódex megkülönböztette a hivatalvesztést és a
politikai jogok gyakorlásának felfüggesztését.
  a Btá. a 2féle mellékbüntetést összevonta és közügyektől
eltiltás elnevezés alatt szabályozta.

Hatályos szabályozása:
 A közügyek gyakorlásától el kell tiltani azt, akit szándékos
bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó
szabadságvesztésre ítélnek, és méltatlan arra, hogy azok
gyakorlásában részt vegyen.
 A közügyektől eltiltott:
a) nincs választójoga, nem vehet részt népszavazásban és
népi kezdeményezésben,
b) nem lehet hivatalos személy,
c) nem lehet népképviseleti szerv tagja, azok munkájában
nem vehet részt,
d) nem delegálható nemzetközi szervezet közgyűlésébe,
testületébe,
e) nem érhet el katonai rendfokozatot,
f) belföldi kitüntetést és külföldi kitüntetés elfogadására
engedélyt,
g) nem lehet védő vagy jogi képviselő,
h) nem viselhet tisztséget köztestületben,
közalapítványban,
i) nem lehet civil szervezetnek vezető tisztségviselője.
 Ezeket elveszti az ítélet jogerőre emelkedésével.
 Tartama: 1-10 év, és az ítélet jogerőre emelkedésével
kezdődik.
A tartam megállapitása a bűncselekmény súlya, jellege, az
elkövető személyének társadalomra veszélyessége és a
kiszabott szabadságvesztés alapján történik.
A mellékbüntetés időtartamának arányban kell állnia a
szabadságvesztés mértékével.
 Ha szabadságvesztés mellett szabják ki, annak tartamába
nem számít bele annak végrehajtási ideje és az, amíg kivonja
magát a végrehajtása alól.
  A feltételes szabadság idejét bele kell számítani, ha azt nem
szüntették meg.
 Ha a biróság közügyektől eltiltást alkalmazott és a
lefolytatott bizonyitás alapján tudomására jutott, hogy az
elitélt hivatalos személy, népképviseleti szerv bizottságának
tagja, katonai rendfokozattal bir, a közügyektől eltiltás által
érintett szervezetet illetően külön-külön, közügyektől
eltiltásról szóló éresitőlapot állit ki, és megküldi:
 a hivatalos személy munkáltatójának,
 a népképviseleti szerv testületének vagy
bizottságának,
 annak a civil szervezetnek, mely szervezetben az
elitélt tisztséget visel,
 illetékes ügyvédi kamarának
 Többszörös közügyektől eltiltásra itélés esetében a
mellékbüntetések tartama nem kumulálható, és
összbüntetésbe foglalásnak sincs helye.
Azt a mellékbüntetést kell végrehajtani, amelyik a
leghosszabb tartamú.
 A fiatalkorúakra nézve eltérő rendelkezéseket állapit meg.

A pénzbüntetés szabályozástörténete és a
hatályos rendelkezések

A pénzbüntetés olyan büntetőjogi szankció, amely vagyoni hátrányt

tartalmaz és a bíróság által megállapított értékű pénzbeli
szolgáltatás, amelyet a bűncselekmény miatt elítélt az államnak
tartozik megfizetni.

Szabályozástörténete:
 A Csemegi-kódexben fő-és mellékbüntetésként szerepelt a
pénzbüntetés.
  A II. Büntetőnovella jelentős változásokat hozott.
 egyrészt valamennyi vétségre vagylagos főbüntetéssé
tette a pénzbüntetést,
 másrészt annak alkalmazásakor kötelezően előirta az
elkövető vagyoni viszonyainak vizsgálatát.
 A Btá. mellékbüntetésként szabályozta, főbüntetésként
kivételesen volt alkalmazható.
 1961. évi V. tv. mind fő, mind mellékbüntetésként
szerepeltette a pénzbüntetést.
 1978. évi IV. tv. megalkotása előtt a pénzbüntetés alkalmazási
aránya meghaladta a szabadságvesztés kiszabásának arányát.
 1978. évi Btk. egyösszegű pénzbüntetési szisztéma helyébe a
napi tételes rendszert vezette be. Ez a rendszer alkalmasabb
arra, hogy a közel azonos súlyú bűncselekményt elkövető, de
eltérő jövedelmű vádlottak esetén hatékonyabb
büntetéskiszabást eredményezzen.

Hatályos rendelkezések:
 A pénzbüntetést úgy kell kiszabni
 hogy figyelemmel a bűncselekmény tárgyi súlyára meg
kell állapítani a pénzbüntetés napi tételeinek számát,
 és az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi
viszonyaihoz és életviteléhez mérten az 1 napi tételnek
megfelelő összeget.
 A napi tétel összegének megállapitásakor a követendő elv az,
hogy a napi pénzösszeg nem haladhatja meg és nem meritheti
ki az elkövető teljes napi jövedelmét.
 A napi tétel összegének megállapitásakor egyrészt a
bevételeket, másrészt a létfenntartási költségeket, valamint
a jogszabályon vagy birósági határozaton alapuló tartási és
egyéb kötelezettségeket kell figyelembe venni.
 Kötelező, ha haszonszerzés céljából elkövetett
bűncselekmény miatt határozott ideig tartó
 szabadságvesztésre ítélnek, ha megfelelő jövedelme vagy
vagyona van, pénzbüntetésre is kell ítélni.
 Mértéke 30-540 napi tétel. Napi tétele legalább ezer,
legfeljebb ötszázezer forint.
 A bíróság ítéletében rendelkezhet úgy, hogy az elkövető a
pénzbüntetést legfeljebb két éven belül havi részletekben
fizetheti meg.
 Ha a pénzbüntetést nem fizeti meg, illetve részletfizetés
esetén egyhavi részlet megfizetését elmulasztja,
szabadságvesztésre kell átváltoztatni.
 Ha a pénzbüntetést végrehajtandó szabadságvesztés mellett
szabták ki, vagy a felfüggesztett szabadságvesztés
végrehajtását elrendelték, az átváltoztatott végrehajtási
fokozatára a szabadságvesztés fokozata az irányadó. Egyéb
esetekben fogház fokozat.
 A pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés 3 hónapnál
rövidebb is lehet.
 Lehetséges egyéniesithető pénzbüntetés kiszabása. A
kiszabott pénzbüntetés a napi tételek számának és egynapi
tétel összegének a szorzata.
 Pénzbüntetés nem szabható ki halmazati büntetésként.

A szabadságvesztés-büntetés végrehajtási
fokozatai és a feltételes szabadságra bocsátás

A szabadságvesztés-büntetés végrehajtási fokozatai

A szabadságvesztés hatékonyságát, a büntetési célok elérése való

alkalmasságát szolgálja a differenciálás elve, mely abban is
megmutatkozik, hogy a szabadságvesztés különböző tartamokban
szabható ki, és eltérő végrehajtási fokozatokban foganatositható.

A szabadságvesztés határozott ideig vagy életfogytig tart.

Végrehajtását fogházban, börtönben vagy fegyházban rendeli.
A bíróság a törvényben meghatározottnál eggyel enyhébb vagy
eggyel szigorúbb végrehajtási fokozat határozhat meg, kivéve
életfogytig tartó szabadságvesztés esetén.

A szabadságvesztést büntetés-végrehajtási intézetben kell

végrehajtani. A végrehajtás a biróság, a büntetés-végrehajtási
szervezet, a rendőrség, valamint más szervek feladata.

A szabadságvesztésre itéltek 3 csoportja különithető el:

 többszörösen visszaeső és súlyos bűncselekményt elkövetett
elitéltek,
 azok a szándékos bűncselekmény miatt elitéltek, akiknek a
büntetése viszonylag hosszabb tartamú, vagy korábban már
büntetve voltak,
 a szándékos bűncselekmény miatt rövidebb tartamú
szabadságvesztésre itéltek és a gondatlan bűncselekmények
miatt szabadságvesztére itéltek.
Erre figyelemmel az új Btk.-ban is 3 büntetés-végrehajtási fokozat
szerepel.
1. fogház:
ha azt vétség miatt szabták ki, kivéve, ha visszaeső.
Fogházban az elitélt szabadidejét belátása szerint
használhatja fel, rövid tartamú eltávozása engedélyezető.
2. börtön:
ha azt
a) bűntett miatt szabták ki,
b) vétség miatt szabták ki, és az elítélt visszaeső.
A börtönben az elitélt irányitás és ellenőrzés alatt áll, de a
börtön kijelölt területén szabadon járhat. Rövid tartamú
eltávozása engedélyezhető.
3. fegyház:
ha
 a) a 2 évi vagy ennél hosszabb tartamú, és az elítélt
többszörös visszaeső, bűnszervezetben követte el.
b) a 3 évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést:
 emberiség, háborús, állami elleni bűncselekmény,
 életfogytig tartó szab.veszt is büntethető katonai
bűncselekmény,
 terrorcselekmény, terrorizmus finanszírozása,
jármű hatalomba kerítése, bűnszervezetben
részvétel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel,
lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés, nemzetközi
szerződés által tiltott fegyverrel, haditechnikai
termékkel, kettős felhasználású termékkel
visszaélés
 emberölés, kábítószer-kereskedelem, kábítószer
birtoklása, emberrablás, emberkereskedelem,
szexuális erőszak, közveszély okozása, nemzetközi
gazdasági tilalom megszegése vagy rablás
súlyosabban minősülő esetei
A fegyház a szabadságvesztés legszigorúbb végrehajtási
fokozata, ahol az elitélt állandó irányitás és ellenőrzés alatt
áll. A fegyházon belül is csak engedéllyel és felügyelet mellett
mozoghat.

A feltételes szabadságra bocsátás

A feltételes szabadságra bocsátás olyan kedvezmény, amely

bizonyos feltételek teljesülése esetén lehetővé teszi, hogy az
elítéltnek ne kelljen a teljes kiszabott szabadságvesztést
letöltenie.
Az ítélkező bíróság csak a kedvezmény lehetőségéről dönt és a
büntetés-végrehajtási bíró dönt a tényleges szabadulásról.

1. Határozott ideig tartó szabadságvesztésből:

Határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a
bíróság az ügydöntő határozatában megállapítja a feltételes
szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját, vagy azt, hogy
annak lehetősége kizárt.
Legkorábbi időpontja:
a) a büntetés 2/3-a,
b) visszaeső esetén 3/4-ed részének, de legkevesebb 3
hónapnak a kitöltését követő nap.
Különös méltánylást érdemlő esetben az 5 évet meg nem haladó
szabadságvesztés kiszabása esetén a biróság úgy rendelkezhet,
hogy az elitélt a büntetés fele részének letöltése után
feltételes szabadságra bocsátható, kivéve ha az elítélt
többszörös visszaeső.

Tartama azonos a hátralevő részével, de legalább 1 év, de a

bíróság meghosszabbíthatja ítéletében 1, legfeljebb 3 évvel.

Nem bocsátható feltételes szabadságra:

a) a többszörös visszaeső, ha fegyház fokozatban kell
végrehajtani,
b) az erőszakos többszörös visszaeső,
c) aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,
d) akit olyan szándékos bűncselekmény miatt ítéltek
szabvesztésre, amelyet korábbi végrehajtandó szabveszt
ítélése után, a végrehajtás befejezése vagy a
végrehajthatóság megszűnése előtt követett el.
e) akit korábban nem szabadságvesztésre ítéltek, de a
büntetését később szabadságvesztésre változtatták.

Megszünteti a biróság, ha az elítéltet

a) az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően
elkövetett bűncselekmény miatt a feltételes szabadság
tartama alatt,
 b) a feltételes szabadság tartama alatt elkövetett
bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre
itélik.

Megszüntetheti, ha az elítéltet egyéb büntetésre ítélik.

A megszüntetése esetén az eltöltött idő a szabadságvesztésbe
nem számít be.

Félbe kell szakítani, ha tartama alatt az elítélten olyan

bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztést kell
végrehajtani, amelyet korábban követett el.
A félbeszakítás az utóbb kiszabott újabb feltételes
szabadságig tart, ha az kizárt, akkor a szabadságvesztés
végrehajtásának időtartamáig elhalasztja.

2. Életfogytig tartó szabadságvesztésből:

Életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság
az ügydöntő határozatában megállapítja a feltételes
szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját, vagy azt, hogy
annak lehetősége kizárt.
Legkorábbi időpontja:
 legalább 25 év, de
 legfeljebb 40 évben állapítja meg.
Időpontját években kell meghatározni.
A feltételes szabadság tartama legalább 15 év.
A biróság kizárhatja a feltételes szabadságra bocsátás
lehetőségét különböző bűncselekmények miatt:
 népirtás
 emberiesség elleni
 emberölés súlyosabban minősülő esete
 emberrablás súlyosabban minősülő esete
 emberkereskedelem súlyosabban minősülő esete
 terrorcselekmény
 Ki kell zárni a lehetőségét, ha az elkövető:
a) erőszakos többszörös visszaeső
b) aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el.

Nem bocsátható feltételes szabadságra az elkövető, ha

ismételten életfogytig tartó szabadságvesztésre itélik.
Az elkobzás, vagyonelkobzás és az elektronikus
adat végleges hozzáférhetetlenné tétele

1. Elkobzás:
Jellemzője:
 büntetési és intézkedési jegyeket is mutat
 célja újabb bűncselekmény elkövetésének megelőzése
 azon dolgokra irányul, melyek a bűncselekmény
elkövetéséhez szorosan kapcsolódnak
 biztonsági jellegű intézkedés, mely gyermekkor, kóros
elmeállapot vagy tvben meghatározott büntethetőséget
megszüntető ok miatt nem büntethető
 mind önállóan, mind más szankció mellett is alkalmazásra
kerülhet

Előzményei:
 Csemegi-kódex a büntetések között szabályozta.
 1961. évi Btk. már intézkedésként szabályozta.
 2001. évi CXXI. tv. erősitette az elkobzás biztonsági
intézkedés jellegét.
 2006. évi LI. tv. úgy rendelkezett, hogy az elkobzás
akkor is alkalmazható, ha az elkövetőt megrovásban
részesitették.

Hatályos szabályozása:
 El kell kobozni azt a dolgot,
 a) amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül
használtak vagy arra szántak,
b) amely bűncselekmény elkövetése útján jött létre,
c) amelyre a bűncselekményt elkövették, vagy e dolog
elszállítása céljából használtak,
d) amelynek a birtoklása a közbiztonságot
veszélyezteti, vagy jogszabályba ütközik.
e) azt a sajtóterméket, amelyben a bűncselekmény
megvalósul.
 a-c) esetében nem lehet elrendelni, ha a dolog nem az
elkövető tulajdona és a tulajdonos az elkövetésről
előzetesen nem tudott, kivéve, ha nemzetközi jogi
kötelezettség kizárja a mellőzést.
 Akkor is el kell rendelni, ha
a) az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot vagy
egyéb büntethetőséget megszüntető ok miatt nem
büntethető,
b) megrovásban részesítették,
c) ha a kölcsönzött kulturális javak különleges
védelméről szóló tv-ben meghatározott időtartama
alatt nem hajtható végre.
 Kivételesen mellőzhető, ha azaz elkövetőre vagy a
tulajdonosra a bűncselekmény súlyával arányban nem
álló, méltánytalan hátrányt jelentene, kivéve, ha
a) ha azt nemzetközi jogi kötelezettség kizárja,
b) ha a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,
c) meghatározott bűncselekmény esetén pl.
kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény,
természetkárosítás, állatkínzás, orvhalászat,
orvvadászat, stb
 Nem lehet elrendelni annak a dolognak az elkobzását,
 amelyre a vagyonelkobzás kiterjed.
 a cselekmény büntethetősége elévült, de legalább
5 év eltelt.
  A tulajdonjog az államra száll.

2. Vagyonelkobzás:
Jellemzője:
 vagyoni jellegű
 önállóan és büntetés vagy intézkedés mellett is
alkalmazható intézkedés.
 a szabályozás kiindulópontja, hogy bűncselekmény
elkövetése ne vezethessen vagyonszerzésre,
gazdagodásra.

Előzményei:
 Csemegi-kódex nem ismerte
 1950. évi Btá. a büntetések között szabályozta.
 1961. évi Btk.-ban a vagyonelkobzás mellékbüntetés volt.
 2001. évi CXXI. tv. a mellékbüntetések közül az
intézkedések közé helyezte át.

Hatályos szabályozása:
 Vagyonelkobzást kell elrendelni arra
1) a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra,
amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése
során vagy azzal összefüggésben szerzett, illetve
ennek helyébe lépett vagyonra,
2) amelyet a bűncselekmény elkövetése céljából az
ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételek
biztosítása végett szolgáltattak vagy arra szántak,
3) amely az adott vagy ígért vagyoni előny tárgya volt.
4) arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagy
azzal összefüggésben szerzett vagyonra is,
amellyel más gazdagodott.
Ha gazdálkodó szervezet, akkor vele szemben kell
elrendelni.
  Ha az elkövető, a gazdagodott személy meghalt, a
gazdálkodó szervezet átalakult, a jogutóddal szemben
kell elrendelni.
 Az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá esőnek
kell tekinteni
a) a bűnszervezetben való részvétel,
b) a kábítószer forgalomba hozatal és kereskedés
ideje alatt szerzett valamennyi vagyont.
 Nem rendelhető el arra a vagyonra
a) amely polgári jogi igény fedezetéül szolgál,
b) amelyet jóhiszeműen, ellenérték fejében
szereztek.
 Pénzösszegben kifejezve kell elrendelni,
a) ha a vagyon már nem lelhető fel,
b) ha a vagyon az egyéb vagyontól nem különíthető el,
vagy az aránytalan nehézséget okozna,
 Akkor is el kell rendelni, ha
a) az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot vagy
egyéb büntethetőséget megszüntető ok miatt nem
büntethető,
b) megrovásban részesítették,
c) ha a kölcsönzött kulturális javak különleges
védelméről szóló tv-ben meghatározott időtartama
alatt nem hajtható végre.
 Az elkobzott vagyon az államra száll.
 Foganatositása a birósági végrehajtó feladata.

3. Elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele:

Jellemzője:
 a 2012. évi Btk. új intézkedésként vezeti be.
 biztonsági intézkedés
 önállóan, és büntetés vagy intézkedés mellett is
alkalmazható
 Hatályos szabályozása:
 Véglegesen hozzáférhetetlenné kell tenni azt az
elektronikus hírközlő hálózaton közzétett adatot,
a) amelynek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele
bűncselekményt valósít meg,
b) amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül
használtak, vagy
c) amely bűncselekmény elkövetése útján jött létre.
 Akkor is el kell rendelni, ha az elkövető gyermekkor,
kóros elmeállapot vagy egyéb büntethetőséget
megszüntető ok miatt nem büntethető, illetve megrovás
esetén.

Az intézkedések általános jellemzése és

csoportositása.
A kényszergyógykezelés

Az intézkedések általános jellemzése és csoportositása

Szankciórendszerünk dualista jellegű, a jogkövetkezmények 2

tipusa:
 büntetések
 intézkedések
között tesz különbséget.
Formális megközelitésben azt mondhatjuk, hogy minden biróság
által elrendelt büntető anyagi jogi jogkövetkezmény, ami nem
büntetés, az intézkedésnek tekintendő.
Tartalmi definiciója szerint az intézkedés a bűncselekmény, ill.
diszpoziciószerű cselekmény elkövetése miatt a törvényben
meghatározott joghátrány.

Tartalmi elemei:
 a kriminális jogkövetkezmények egyik faja
  törvényben meghatározott
 cél a társadalom büntetőjogi védelme, elsősorban a
speciálprevenció (nevelés, gyógyitás)
 biróság (ügyész) alkalmazza
 büntetéssel fenyegetett jogellene cselekmény, ill. az elkövető
speciális jellemzői miatt büntetés helyett vagy büntetés, ill.
intézkedés mellett kerül alkalmazásra.

A büntetések és az intézkedések elhatárolása:

Közös sajátosságai Eltérő vonások

malum, joghátrány vagy
joghátránnyal járó fenyegetés
nulla poena sine lege elv az
intézkedéseknél is érvényesül
diszpoziciószerű cselekmény az
alkalmazás előfeltétele
közös cél a társadalom védelme
és a speciálprevenció
biróság alkalmazza
jogi természet és tartalom:
 a büntetés tett- és bűnösség
adekvát, arányos, megtorló
reakció
 az intézkedés megelőző védelmi
reakció
büntetés: csak bűncselekmény
elkövetése miatt, büntethető
elkövetővel szemben alkalmazható,
intézkedés: formálisan jogellenes,
diszpoziciószerű cselekmény miatt
büntetések: határozott tartamúak
intézkedések: gyakoribb a tartam
határozatlansága
büntetések: generális és speciális
prevenció egyaránt cél
intézkedések: a speciális prevenció a
hangsúlyos
büntetések: ehhez kapcsolódhatnak a
büntetett előélethez fűződő
hátrányos jogkövetkezmények
 intézkedések: alkalmazása nem jelent
büntetett előéletet

Kialakulása:
 A 19. sz. végén jelennek meg, társadalomvédelmi céllal a
különösen veszélyes elkövetők izolálása érdekében.
 A 20. sz.-ban bővül az intézkedések köre. A fiatalkorúak
esetében megjelennek a javitó-nevelő jellegű intézkedések,
csavargókkal szemben a dologházak, az alkoholistákkal
szemben a gyógyitó jellegű intézkedések.

Rendszere:
Intézkedések
a) megrovás,
b) próbára bocsátás,
c) jóvátételi munka,
d) pártfogó felügyelet,
e) elkobzás,
f) vagyonelkobzás,
g) elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele,
h) kényszergyógykezelés,
i) jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi
intézkedésekről szóló törvény szerinti intézkedések.

Osztályozása:
1) Kivel szemben alkalmazható?
 természetes személlyel szemben: csak fiatalkorú
elkövetővel szemben (javitóintézeti nevelés), felnőtt és
fiatalkorú elkövetővel szemben is (megrovás)
 jogi személlyel szemben (jogi személy megszüntetése,
pénzbirság)
2) Alkalmazás célja, tartalma:
 nevelő jellegű intézkedések (megrovás, próbára
bocsátás)
  nevelő és biztonsági jellegű intézkedések (pártfogó
felügyelet)
 nevelő és reparációs jellegű intézkedése (jóvátételi
munka)
 biztonsági jellegű intézkedések (elkobzás)
 vagyoni jellegű intézkedések (vagyonelkobzás)
 gyógyitó jellegű intézkedések (kényszergyógykezelés)
3) Szabadságelvonással járó/nem járó intézkedések:
 szabadságelvonással járó intézkedések
(kényszergyógykezelés, javitóintézeti nevelés)
 szabadságelvonással nem járó intézkedések (megrovás,
próbára bocsátás)
4) Perszonális/tárgyi intézkedések:
 perszonális (megrovás)
 tárgyi (elkobzás)
5) Az intézkedés alkalmazására jogosult:
 ügyész (megrovás, pártfogó felügyelet)
 biróság (valamennyi intézkedés)
6) Önálló vagy járulékos alkalmazása:
 önállóan, büntetés helyett alkalmazható intézkedések
(megrovás, próbára bocsátás)
 önállóan és büntetés vagy intézkedés mellett is
alkalmazható intézkedések (elkobzás)
 büntetés, ill. intézkedés mellett alkalmazható
intézkedés (pártfogó felügyelet)

Intézkedések rendszere
Természetes személlyel szemben alkalmazható Jogi személlyel
intézkedések szemben
alkalmazható
intézkedések
Kizárólag fiatalkorú Felnőtt és fiatalkorú  jogi személy
elkövetővel szemben elkövetővel szemben is megszüntetése
 javitóintézeti  megrovás  tevékenységéne
nevelés  próbára bocsátás k korlátozása
 jóvátételi munka  pénzbirság
 pártfogó felügyelet
 elkobzás
 vagyonelkobzás
 elektronikus adat
végleges
hozzáférhetetlenné
tétele
 kényszergyógykezelés

Kényszergyógykezelés

Jellemzője:
 önállóan, büntetés helyett alkalmazható gyógyitó jellegű
intézkedés.
 Kizárólag kóros elmeállapot folytán nem büntethető
elkövetőkkel szemben kerülhet alkalmazásra, ha a tv-ben irt
további feltételek is fennállnak.
 gyógyító jellegű intézkedés
 célja a kóros elmeállapotú gyógyitása, kezelése, a bűnismétlés
veszélyének kiküszöbölése, a speciális prevenció és a
társadalom védelme, viszont súlyos hátrányt jelent

Előzményei:
 1948. évi XLVIII. tv. új intézkedést vezetett be, az
elmebeteg bűnözők biztonsági őrizetét.
 1961. évi Btk. már kényszergyógykezelés cím alatt úgy
rendelkezett, hogy azzal szemben, aki elmebeteg állapotban
van, gyengeelméjűségben vagy tudatzavarban elkövetett
cselekménye miatt nem büntethető, a biróság
 kényszergyógykezelést rendel el, ha attól kell tartani, hogy
olyan cselekményt követ el, mely megvalósitja valamely
bűntett törvényi tényállását.
 2012. évi C. tv. a kényszergyógykezelést újra határozatlan
tartamúvá teszi.

Hatályos szabályozása:
 Személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó
bűncselekmény elkövetőjének kényszergyógykezelését kell
elrendelni, ha
 elmeműködésének kóros állapota miatt nem
büntethető, és
 tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog
elkövetni,
 feltéve, hogy büntethetősége esetén 1 évi
szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene
kiszabni.
 Tartama: határozatlan, hivatalból félévente kell felülvizsgálni,
addig tart, amíg annak szükségessége fennáll.
 Orvos szakértő tesz javaslatot és a bíróság szünteti meg.

Az ismételt bűnelkövetés és jogkövetkezményei. A

bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó
rendelkezések.

A büntetéskiszabás speciális szabályai körébe tartoznak a

halmazati büntetés és az összbüntetés kiszabására vonatkozó
rendelkezések, a tárgyalásról lemondás, a bűnszervezetben történő
elkövetés és a bűnismétlés büntetőjogi következményei.

Az ismételt bűnelkövetés és jogkövetkezményei

Két csoport:
1. a visszaesőnek nem tekinthető bűnismétlők:
 a korábbi vagy újabb bűncselekménye gondatlan volt,
vagy mindkettő.
 korábbi szándékos bűncselekmény miatt nem
végrehajtandóra ítélték
 ha végrehajtandóra ítélték, de kitöltésétől/
végrehajthatóságának megszűnésétől 3 év eltelt.
Csak a büntetés kiszabásánál lehet súlyosító körülmény.
2. a visszaeső bűnismétlők:

A visszaesők körében a jogalkotó 4 bűnismétlő elkövetői csoportot

nevesit.

1. Visszaeső a szándékos bűncselekmény elkövetője, ha korábban

szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó
szabadságvesztésre ítélték, és a büntetés kitöltésétől vagy
végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény
elkövetéséig 3 év még nem telt el.

Jogkövetkezményei:
a) börtönbe kell végrehajtani a vétség miatt kiszabott
szabadságvesztést
b) nem bocsátható próbára.
c) szabadságvesztésének végrehajtása próbaidőre
felfüggeszthető, de ebben az esetben kötelező a
pártfogó felügyelet.
d) nem irható elő vele szemben jóvátételi munka
e) feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a
büntetés 3/4 részének a kitöltését követő nap
f) feltételes szabadságra bocsátása esetén a pártfogó
felügyelet kötelező.
2. Különös visszaeső az a visszaeső, aki mindkét alkalommal
ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményt követ el,
 „ugyanolyan”: ha cselekményei azonos törvényi
tényállásába ütköznek.
 „hasonló”: ezen bűncselekmények körét a Btk. rögzíti
pl.: az emberölés kapcsán: népirtás, emberrablás,
terrorcselekmény,

Jogkövetkezményei:
a) közvetítő eljárás kizárt
b) nem bocsátható próbára
c) szabadságvesztésének végrehajtása próbaidőre
felfüggeszthető, de ebben az esetben kötelező a
pártfogó felügyelet.
d) az újabb bűncselekmény büntetési tételének felső
határa szabadságvesztés esetén a felével emelkedik, de
nem haladhatja meg a 25 évet.
e) ha minősített eset, akkor a felemelt büntetési tétel nem
alkalmazható
f) Halmazati büntetés esetén a megemelt büntetési tételt
kell a felével emelni. kétszeres emelés!
g) Tárgyalásról lemondás esetén a kedvezményes büntetési
tételt kell a felével emelni.
h) a büntetés csak különös méltánylást érdemlő esetben
enyhíthető
i) nem irható elő vele szemben jóvátételi munka.
j) tevékeny megbánás alkalmazására nincs lehetőség.

3. Többszörös visszaeső az, akit a szándékos bűncselekmény

elkövetését megelőzően visszaesőként végrehajtandó
szabadságvesztésre ítéltek, és az utolsó büntetés kitöltésétől
vagy végrehajthatósága megszűnésétől a szabadságvesztéssel
fenyegetett újabb bűncselekmény elkövetéséig 3 év még nem
telt el.
 Jogkövetkezményei:
a) 2 évi vagy annál hosszabb tartamú szabadságvesztést
fegyházban kell végrehajtani
b) nem bocsátható feltételes szabadságra a büntetés fele
részének letöltése után
c) nem bocsátható feltételes szabadságra, ha a
szabadságvesztést fegyházban kell végrehajtani
d) vádemelés nem halasztható el.
e) szabadságvesztés végrehajtása próbaidőre nem
felfüggeszthető
f) az újabb bűncselekmény büntetési tételének felső
határa szabadságvesztés esetén a felével emelkedik, de
nem haladhatja meg a 25 évet.
g) Halmazati büntetés esetén a megemelt büntetési tételt
kell a felével emelni. kétszeres emelés!
h) Tárgyalásról lemondás esetén a kedvezményes büntetési
tételt kell a felével emelni.
i) ha minősített eset, akkor a felemelt büntetési tétel nem
alkalmazható
j) a büntetés csak különös méltánylást érdemlő esetben
enyhíthető
k) nem irható elő vele szemben jóvátételi munka.
l) a tevékeny megbánás alkalmazására nincs lehetőség.

4. Erőszakos többszörös visszaeső az a többszörös visszaeső, aki

mindhárom alkalommal személy elleni erőszakos
bűncselekményt követ el.

Jogkövetkezményei:
a) szabadságvesztés helyett nem lehet elzárást, közérdekű
munkát, pénzbüntetést, foglalkozástól, járművezetéstől
eltiltást, kitiltást, kiutasítást kiszabni.
b) nem bocsátható feltételes szabadságra
 c) a szabadságvesztés végrehajtása nem függeszthető fel
d) a személy elleni erőszakos bűncselekmény büntetési
tételének felső határa szabadságvesztés esetén a
kétszeresére emelkedik.
Ha az igy felemelt felső határa a 20 évet meghaladná,
vagy a bűncselekmény életfogytig tartó
szabadságvesztéssel is büntethető, akkor az elkövetővel
szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kell
kiszabni.
e) Büntetése nem enyhíthető, kivéve, ha az általános rész
korlátlan enyhítést tesz lehetővé.
f) Tárgyalásról lemondásnál a kedvezményes büntetési
tétel a kétszeresére emelkedik.
g) nem irható elő vele szemben jóvátételi munka.
h) a tevékeny megbánás alkalmazására nincs lehetőség.

A bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések

Bűnszervezet: 3 vagy több személyből álló, hosszabb időre

szervezett, összehangoltan működő csoport, melynek célja 5 évi
vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos
bűncselekmény elkövetése.

A törvény a bűnszervezetben történő elkövetés bűncselekményének

meghatározásával a korrupció és a szervezett bűnözés ellen kiván
fellépni.

Azzal szemben, aki a szándékos bűncselekményt bűnszervezetben

követte el, a bűncselekmény büntetési tételének felső határa a
kétszeresére emelkedik, de a 25 évet nem haladhatja meg.
Azzal szemben, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,
kitiltásnak is helye van.
A bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetésének
megállapítása esetén az e törvényben a bűncselekmény
bűnszövetségben történő elkövetésének esetére megállapított
jogkövetkezmények nem alkalmazhatók.

Természetesen a kétszeres értékelés tilalma e körben is

érvényesül.

Előfeltétele:
 a bűnszervezetben való elkövetés megléte
 az elkövetett bűncselekmények 5 évi vagy ennél hosszabb
szabadságvesztéssel való fenyegetettsége
 az elkövető bűnösségének szándékos formája.
Ennek fennállta esetén a biróság már nem mérlegelhet a speciális
szabályok alkalmazhatóságát illetően.

1. Fegyházban kell végrehajtani a 2 évi vagy ennél hosszabb

tartamú szabadságvesztést, ha az elitélt a bűncselekményt
bűnszervezetben követtel el.
2. Nem bocsátható feltételes szabadságra, aki a bűncselekményt
bűnszervezetben követte el.
3. A végleges hatályú foglalkozástól eltiltás alól nem
mentesithető.
4. Az elkobzás még akkor sem mellőzhető, ha az elkövetőre a
bűncselekmény súlyával arányban nem álló, méltánytalan
hátrányt jelentene.
5. Vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra, melyet az
elkövető bűnszervezetben való részvétele ideje alatt szerzett.
6. Nem bocsátható próbára, aki a bűncselekményt
bűnszervezetben követte el.
7. Jóvátételi munka végzése sem irható elő velük szemben.
8. Szabadságvesztés-büntetés végrehajtása nem függeszthető
fel velük szemben.

Bűncselekményi egység és halmazat

Egység

Egységnek nevezzük, ha az elkövető egy vagy több cselekménye egy

bűncselekményt valósit meg.
2 fajtája van:
a) természetes egység
b) törvényi egység

1. Természetes egység:
Mindenki számára evidens, hogy 1 bűncselekmény valósult meg.
Esetei:
a) Egy mozzanatú bűncselekmény:
Egyetlen cselekménnyel megvalósított bűncselekmény,
vagyis az elkövető egyszer valósítja meg a
bűncselekmény elkövetési magatartását.
Pl.: emberölés egy késszúrással
b) Összefüggő cselekménysor:
Az elkövető többször valósítja meg az elkövetési
magatartást, de vagy az eredmény vagy a célzat vagy az
elkövetési tárgy azonossága a részcselekmények között
egységet hoz létre.
Egyazon eredmény okozása egybefűzi a cselekményeket
(több helységből lop).
c) Egyazon eredményű:
Részcselekmények egységbe olvadása, amikor az
elkövető szintén többször valósítja meg az adott
bűncselekmény elkövetési magatartását, de az egységes
akaratelhatározás, a szoros tér-és időbeni kapcsolat és
 a sértett azonossága a részcselekmények között
egységet teremt.
Pl.: az elkövető egymás után 3 pofont ad a sértettnek.
d) Az elkövetési magatartás tartós, folyamatos vagy
ismétlődő jellegű:
Az adott bűncselekmény törvényi megfogalmazásában
kifejezetten egy cselekményt ismétlődése képezi az
elkövetési magatartást.
Pl.: a tiltott szerencsejáték szervezése, kitartottság
e) A tartós és az állapot-bűncselekmények szintén
egységet alkotnak.
Pl.: személyi szabadság megsértése
Az állapot-bűncselekmények lényege, hogy jellemzően a
birtokban tartás a bűncselekmény elkövetési
magatartása.
Pl.: a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés.
f) Ha a részcselekmény az alap és a minősített esetet is
megvalósítja ekkor a minősített eset szerint kell
elbírálni.

2. Törvényi egység:
Azokat a bűncselekményi tényállásokat nevezzük, melyeket a
jogalkotó több bűncselekményből (kivételesen
szabálysértésből) hoz létre.
Tipusai:
a) Folytatólagos egység/ folytatólagos elkövetés:
Feltételei:
 azonos tényállás többszöri megvalósítása
(többször kisebb értékre elkövetett lopás)
 egységes elhatározás következtében az egyes
részcselekmények csak szándékos
bűncselekmények lehetnek
(gondatlan hamis vád)
  sértett azonossága: de akkor is megállapítható,
ha a passzív alany nem azonos
(az építőanyagkereskedelemmel foglalkozó Kft. 2
különböző telephelyéről lop a terhelt)
 a részcselekmények elkövetése rövid
időközökben történik => legfeljebb 1 év telhet el
b) Összetett bűncselekmény:
(delictum compositum)
Esetén a törvényhozó két egyébként önálló
bűncselekményből egy harmadikat hoz létre.
Az összetett bűncselekményt alkotó két cselekmény
között cél-eszköz viszonya áll fenn.
.Előfordulhat az is, hogy a két részcselekmény között
ok-okozati összefüggés áll fenn.
Pl.: rablás
c) Összefoglalt bűncselekmény:
(delictum complexum)
Szintén részcselekményekből áll, az egységbe foglalás
indoka azonban elsősorban az, hogy a halmazati
büntetésnél súlyosabb büntetés kiszabására legyen
lehetőség.
Ha a halmazati büntetés nem állna arányba a
bűncselekmény súlyával.
Pl.: több emberen elkövetett emberölés esetén
halmazatként 25 év, egyébként pedig életfogytiglan.
d) Törvényi egységről rendelkező tényállási elem:
Amikor több sértett sérelmére történő elkövetés az
alaptényállás eleme.
Pl.: foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés "más
vagy mások" kifejezése.
e) Üzletszerűség, ha alaptényállási elem:
Aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények
elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre
törekszik.
 Az üzletszerűség, mint tényállási elem objektív és
szubjektív elemnek is tekinthető: objektív elemként az
elkövetés módja, szubjektív elemként pedig célzatként
funkcionál.
Jelenleg egyetlen olyan bűncselekmény van, ahol az
üzletszerűség az alaptényállásban szerepel, ez a
zugírászat. Aki jogosulatlanul vagy üzletszerűen ügyvédi,
jogtanácsosi vagy közjegyzői tevékenységet végez.
Az üzletszerűen elkövetett cselekmények esetében
bűnhalmazatot kell megállapítani, ha az üzletszerűség
minősítő körülmény.
f) Érték-egybefoglalás:
Esetében a szabálysértési törvény hoz létre
szabálysértési cselekményből törvényi egységet.
Az elkövetési érték, kár, illetve okozott vagyoni hátrány
összegének megállapítása céljából érték-
egybefoglalásnak van helye, ha az eljárás alá vont
személy a szabálysértési cselekményt több alkalommal,
legfeljebb egy éven belül követte el és ezeket
együttesen bírálják el.
A törvény szerint nincs helye érték-egybefoglalásnak,
ha az üzletszerű elkövetés megállapítható.

Halmazat

Bűnhalmazat az, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több

bűncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el.
Nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett
bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt,
egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid
időközönként többször követ el.

Több ugyanolyan bűncselekmény halmazata esetén használatos a

rendbeliség terminológiája is.
Valóságos halmazat:
1. Alaki halmazat: az elkövető egy cselekményével egyszerre
több bűncselekményt valósit meg, és ezek halmazati
értékelése nem kizárt.
 homogén alaki: ha a megvalósitott több
bűncselekmény azonos. Ha a cselekmény egyidejűleg
ugyanazt a tényállást többször meriti ki.
pl.: 2 személy sérelmére tettleges becsületsértés
 heterogén alaki: ha a meg megvalósitott több
bűncselekmény különböző. Egyszerre egy
cselekményével több tényállást is kimerit.
pl.: hivatalos személy ellen erőszak + súlyos testi
sértés
2. Anyagi halmazat: az elkövető több cselekményével több
bűncselekményt valósit meg, és ezek halmazati értékelése
nem kizárt.
 homogén anyagi: több cselekményével megvalósitott
több bűncselekmény azonos. Több cselekménye
ugyanazt a tényállást meriti ki.
pl.: más sértettől lop
 heterogén anyagi: amikor a több cselekménnyel
megvalósitott több bűncselekmény különböző.
Különböző cselekmények különböző tényállásokat
meritenek ki.
pl.: a sértett egyszer lop, egyszer garázdaságot
követ el

Látszólagos halmazat:
Egységnek minősülnek továbbá azok az esetek is, amelyeket ún.
látszólagos halmazatnak nevezünk, amikor első ránézésre úgy
tűnik, mintha több bűncselekmény, azaz halmazat valósulna meg, a
valóságban azonban egyetlen bűncselekményt kell megállapítani.
A látszólagos halmazat nem halmazat, hanem ilyen esetekben egy
bűncselekményt kell megállapítani.
1. Látszólagos alaki halmazat: amennyiben az elkövető
látszólag egyetlen cselekménye valósít meg több
bűncselekményt.
Elvei:
a) specialitás elve: a speciális, több ismérvet
tartalmazó tényállás megelőzi az általános tényállást
és csak az előbbit kell megállapítani.
pl.: csalás, költségvetési csalás, erős felindulásban
elkövetett emberölés speciális az emberöléshez
képest
b) konszumpció/beolvadás elve: a súlyosabb
bűncselekmény magába foglalja az enyhébbet, ezen
elv szerint csak a súlyosabb bűncselekmény
állapítható meg.
pl.: a magzatelhajtás mellett a könnyű testi sértés
nem állapítható meg halmazatban
c) szubszidiaritás elve: szerint a szubszidiárius
(kisegítő) tényállás csak akkor alkalmazható, ha az
egy cselekménnyel megvalósított más bűncselekmény
nem állapítható meg.
pl.: garázdaság, rongálás
2. Látszólagos anyagi halmazat: amennyiben az elkövetőnek
látszólag több cselekménye valósít több bűncselekményt.
Elvei:
a) önállótlan részcselekmény: az előkészület és a
befejezett bűncselekmény kapcsolata. Többszörös
elkövetői minőségben való közreműködést jelent
ugyanabban a bűncselekményben.
pl.: a befejezett emberölés elkövetője kísérlet miatt
nem felel
 b) összeolvadás vagy beolvadás elve: szerint az
egymással szoros tér-és időbeli kapcsolatban álló
bűncselekmények közül csak a súlyosabb állapítható
meg, ha azokat egységes akarat elhatározással
azonos sértett sérelmére követik el.
pl.: testi sértés és a becsületsértés
c) büntetlen eszköz-és utócselekmények:
 a büntetlen eszközcselekmény esetében két
bűncselekmény egymással a cél és az eszköz
viszonyában van.
Nem állapítható meg a célcselekmény mellett az
eszközcselekmény, ha a 2 között szükségszerű
kapcsolat van.
pl.: az ún. intellektuális közokirat-hamisítás a
kettős házasság bűntette mellett nem
állapítható meg halmazatban
 a büntetlen utócselekményről beszélünk, ha az
adott magatartás a korábbi bűncselekménnyel
okozott jogsérelmet már nem fokozza, max
fenntartja.
pl.: aki az ellopott dolgot megsemmisíti, a lopás
mellett rongálásért már nem felel

Foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás

1. Foglalkozástól eltiltás:
Foglalkozás: minden olyan tevékenység, amelyet valaki
hivatásszerűen, megélhetésének biztosítása végett, kereseti
céllal folytat.
Foglalkozásnak minősül, ha az elkövető
a) gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv
tagja vagy egyszemélyi vezetője,
 b) gazdasági társaság vagy szövetkezet
felügyelőbizottságának tagja,
c) egyéni cég vezetője,
d) egyéni vállalkozó,
e) civil szervezet vezető tisztségviselője.

Jellemzői:
 jogfosztó-jogkorlátozó jellegű büntetés
 önállóan és más büntetés mellett is alkalmazható
 egyetlen bűncselekmény esetében sem kötelező

Előzményei:
 Csemegi-kódex már ismerte
 1950. évi II. tv. általános szabályt adott arra nézve,
hogy mikor van helye. Lehetővé tette a
szakképzettséget nem kivánó foglalkozástól eltiltást is.
 1961. évi V. tv. a végleges hatályú eltiltás lehetőségét
megszüntette
 1978. évi IV. tv. a foglalkozástól eltiltást
mellékbüntetésként szabályozta, mely a törvényi
feltételek fennállása esetén önállóan, főbüntetés
kiszabása nélkül is alkalmazható volt.
 2009. évi LXXX. tv. büntetésként határozta meg.

Hatályos szabályozása:
 Foglalkozástól azt lehet eltiltani, aki a bűncselekményt
a) szakképzettséget igénylő foglalkozása
szabályainak megszegésével követi el, vagy
b) foglalkozásának felhasználásával, szándékosan
követi el.
 Azzal szemben is alkalmazható, aki a bűncselekmény
elkövetésekor nem a foglalkozásaként gyakorolta, de
rendelkezik a szükséges szakképesítéssel.
  A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni
bűncselekmény elkövetője, ha a bűncselekményt 18 év
alatti sérelmére követte el, végleges hatállyal el kell
tiltani bármely olyan foglalkozás gyakorlásától és egyéb
tevékenységtől, amelynek keretében 18 év alatti
személy nevelését, felügyeletét, gondozását,
gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb
hatalmi vagy befolyási viszonyban áll.
 Tartam:
 határozott ideig: 1 év-10 év
 végleges hatályú: az, aki a foglalkozás
gyakorlására alkalmatlan vagy arra méltatlan.
De a bíróság az eltiltottat kérelemre
mentesítheti, ha 10 év eltelt, és az eltiltott a
foglalkozás gyakorlására alkalmassá, vagy
érdemessé vált kivéve, ha a bűncselekményt
bűnszervezetben követte el.
 Kezdete az ítélet jogerőre emelkedésével.
 Ha szabadságvesztés mellett szabják ki, tartamába nem
számít bele annak végrehajtási ideje vagy amíg kivonja
magát a végrehajtása alól.
 A feltételes szabadság idejét bele kell számítani, ha azt
nem szüntették meg.

2. Járművezetéstől eltiltás:
Jellemzői:
 jogfosztó-jogkorlátozó jellegű büntetés
 Más büntetés mellett, önállóan is alkalmazható.
 A jármű fogalma alatt vasúti, légi, vizi és közúti
járműveket is érteni kell.

Előzményei:
 1971. évi 28. tvr. vezette be.
  1978. évi IV. tv. a mellékbüntetések, a 2009. évi LXXX.
tv.-nyel történt módositást követően pedig a büntetések
között helyezte el.

Hatályos szabályozása:
 A járművezetéstől azt lehet eltiltani, aki
a) az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak
megszegésével követi el a bűncselekményt, vagy
b) bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ.
(ún. mozgó bűnözés)
 El kell tiltani azt, aki járművezetés ittas állapotban vagy
bódult állapotban bűncselekményt követ el, csak különös
méltánylást érdemlő esetben mellőzhető.
 Az eltiltás meghatározott fajtájú (légi, vasúti, vízi vagy
közúti) és kategóriájú járműre is vonatkozhat.
 Tartama:
 határozott idejű: 1 hónap, 10 év. Hónapokban vagy
években, illetve években és hónapokban kell
meghatározni.
 végleges hatályú: csak azt, aki a járművezetésre
alkalmatlan, de a bíróság az eltiltottat kérelemre
mentesítheti, ha az eltiltás óta 10 év eltelt, és a
járművezetésre alkalmassá vált.
 Az eltiltás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével
kezdődik, de be kell számítani azt az időt, amelynek
tartamára az elkövető vezetői engedélyét a
bűncselekményével összefüggésben a helyszínen
elvették, vagy azt a hatóságnál leadta.
 Ha szabadságvesztés mellett szabják ki, tartamába nem
számít bele annak végrehajtási ideje vagy amíg kivonja
magát a végrehajtása alól.
 A feltételes szabadság idejét bele kell számítani, ha azt
nem szüntették meg.
 Jogi személlyel szembeni büntetőjogi fellépés
jellemzői (érvek-ellenérvek, elméleti
megközelitések, nemzetközi tendenciák).
Az alkalmazható intézkedések

Jogi személlyel szembeni büntetőjogi fellépés jellemzői (érvek-

ellenérvek, elméleti megközelitések, nemzetközi tendenciák).

A magyar OGY. 2001. dec. 11-én fogadta el a jogi személlyel

szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi
CIV. tv.-t, mely 2004. május 1-jén lépett hatályba.
A jogi személy büntetőjogi felelőssége előzmények nélküli
jogintézmény a magyar büntetőjogban.

2001 végén döntött a jogintézmény kodifikálása mellett a

törvényalkotó, melynek hátterében különböző hatékonysági,
igazságossági szempontok és nemzetközi tendenciák is szerepeltek.

Nemzetközi tendenciákat emlitve:

1. egyrészt, arra az európai jogfejlődésre utalunk, mely a
szervezetek büntethetőségének elismeréséről tanúskodik.
Mára a legtöbb eu ország jogrendszere ismeri és
szabályozza a jogi személy büntetőjogi felelősségét.
2. másrészt, a szervezetek felelősségre vonása tárgyában,
nemzetközi szervezetek keretei között született
dokumentumokat értjük.
(pl.: Európai Tanács 1999. évi Büntetőjogi Egyezménye a
Korrupcióról, Corpus Juris Europea)
Legfontosabb az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek
védelméről szóló 1995. évi Egyezmény + ehhez fűzött 2.
Jegyzőkönyv.
Hazánk számára a jogi személlyel szemben hatékony, arányos és
visszatartó hatású szankció bevezetése volt a kötelezettség.

A jogintézményt be kell illeszteni a magyar büntetőjog

rendszerébe, erre pedig a jogelmélet, illetve a birói gyakorlat
számos elméletet dolgozott ki.
Ezek az ún. felelősségi modellek többféleképpen csoportosithatók.
a) beszámitási modell: lényege, hogy a törvényben
meghatározott személyek által a jogi személy érdekében
elkövetett bűncselekmény elkövetését a jogi személlyel
szemben is be kell számitani, ill. a törvényben
meghatározott intézkedést kell alkalmazni.
b) intézkedési modell: mely a szervezettel szemben
alkalmazható jogkövetkezményt nem büntetésként
szabályozza, hanem a büntetőjogi intézkedések egy sajátos
tipusát alakitja ki.
A jogi személy nem lehet bűnös, nem lehet elkövető.
A jogi személy büntetőjogilag felelősségre vonható, az alkalmazott
szankciók előzménye a büntetőjogi felelősség megállapitása. Ez a
tipusu felelősség egy járulékos jellegű felelősség, mely egy
természetes személy által elkövetett bűncselekményhez
kapcsolódik.

Jogi személy: minden szervezet és annak önálló képviseleti joggal

rendelkező szervezeti egysége, melyet a jogszabály jogi
személyként ismer el, valamint az a szervezet, mely a polgári jogi
viszonyok önálló jogalanya lehet, és a tagoktól elkülönülő vagyonnal
rendelkezik, ideértve a Polgári Törvénykönyv szerinti
előtársaságokat is.
 Az alkalmazható intézkedések

Az intézkedések alkalmazásának feltételei:

Kötelező,
konjunktiv feltétel
1) Szándékos bűncselekmény
elkövetése esetén
alkalmazhatók,
2) Ha bűncselekmény
elkövetése a jogi személy
javára vagyoni előny
szerzését célozta vagy
eredményezte
3) A bűncselekmény miatt
természetes személyt is
felelősségre vontak, de nem
akadálya, ha meghalt vagy
nem büntethető
Fakultativ,
1-nek érvényesülnie kell
A bűncselekményt a jogi személy
felhasználásával követték el, és a
bűncselekményt a jogi személy
1) Vezető tisztségviselője, vagy a
képviseletre feljogositott
tagja, alkalmazottja,
tisztségviselője, cégvezetője,
Felügyelőbizottság tagja, ill.
ezek megbizottja a jogi személy
tevékenységi körében kövesse
el
2) Tagja vagy alkalmazottja a jogi
személy tevékenységi körében
követte el és a VTV vagy FEB a
bűncselekmény elkövetését
megakadályozhatta volna
3) Kívülálló követte el a vagyoni
előnyt eredményező
bűncselekményt és a VTV
tudott arról

Intézkedések:
Ha a biróság bűncselekmény elkövetőjével szemben büntetést szab
ki, megrovást vagy próbára bocsátást alkalmaz, elkobzást vagy
vagyonelkobzást rendel el, a jogi személlyel szemben a következő
intézkedéseket alkalmazhatja:
1) jogi személy megszüntetése
2) jogi személy tevékenységének korlátozása
 3) pénzbirság
Ezek az intézkedések alkalmazhatók abban az esetben is, ha a
bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését
célozta vagy eredményezte, vagy a bűncselekményt a jogi személy
felhasználásával követték el, feltéve, hogy
a) az elkövető kiléte nem volt megállapitható a nyomozásban,
ezért a nyomozó hatóság vagy az ügyész a nyomozást
felfüggesztette,
b) az ügyész azért szüntette meg a nyomozást, mert nem a
gyanúsitott követte el a bűncselekményt,
c) a biróság a felmentő itéletében megállapitotta, hogy nem a
vádlott követte el a bűncselekményt,
d) az elkövető halála, kóros elmeállapota, tevékeny megbánása,
ill. kényszer vagy fenyegetés miatt nem büntethető,
e) az elkövető ismeretlen helyen tartózkodása, ill. súlyos
betegsége miatt vele szemben az eljárást felfüggesztették.

1. Megszüntetése:
A biróság a jogi személyt megszünteti, ha jogszerű gazdasági
tevékenységet nem folytat és bűncselekmény elkövetésének
leplezése céljából hozták létre, vagy tényleges tevékenysége
bűncselekmény elkövetésének leplezését szolgálja.
Nem lehet megszüntetni:
a) ha állami, önkormányzati feladat ellátása veszélybe
kerülne,
b) a jogi személy országos közüzemi szolgáltató,
c) nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségűnek
minősül,
d) honvédelmi vagy más különleges feladatot valósít meg,
illetve célt szolgál.
A megszüntetés kizárólag önállóan alkalmazható. A szankció
végrehajtásáról a jogi személyről nyilvántartást vezető biróság
gondoskodik, és törli a szervezetet ebből a nyilvántartásból.
(pl.: egy részvénytársaság esetén a cégbiróság jár el)
2. Tevékenységének korlátozása:
1-3 évig terjed, a tartamot években kell megállapítani.
A korlátozás kiterjedhet valamennyi felsorolt tevékenységre
gyakorlására.
Az eltiltás ideje alatt a jogi személy:
a) nem végezhet nyilvános felhívás alapján betétgyűjtést,
b) nem vehet részt közbeszerzési eljárásban,
c) nem köthet koncessziós szerződés,
d) nem minősíthető közhasznú szervezetté,
e) nem részesülhet központi, önkormányzati költségvetés,
elkülönített állami pénzalapok, külföldi állam, uniós vagy
más nemzetközi szervezet által céljellegű támogatásban
f) nem folytathat lobbi tevékenységet,
g) egyéb olyan tevékenységet, amelytől a bíróság eltiltotta.
A korlátozás 1 vagy többet, vagy az összeset érintheti.
Az ítélet jogerőre emelkedése napján beáll az azonnali hatályú
felmondásának jogkövetkezményei:
a) a közbeszerzési szerződések esetén
b) a koncessziós szerződések esetén
c) a közhasznú szervezetté minősítési eljárást
megszüntetettnek, ill. a jogi személyt a közhasznúsági
nyilvántartásból töröltnek kell tekinteni.

3. A pénzbírság:
Legnagyobb mértéke a bűncselekménnyel elért vagy elérni
kívánt vagyoni előny értékének a háromszorosa, de legalább
500.000 Ft.
A biróság becsléssel állapítja meg, ha annak értéke nem, vagy
csak aránytalanul nagy ráfordítással állapítható meg.
Ha az előny nem vagyoni jellegű, a biróság a jogi személy
vagyoni helyzetére tekintettel állapitja meg a pénzbirságot,
melynek legkisebb mértéke 500.000 Ft.
 Meg nem fizetés esetén a bírósági végrehajtás szabályai
szerint kell behajtani.
Egy összegben kell kiszabni.
Célja nem csupán a bűncselekmény következtében a jogi
személynél jelentkező vagyoni előny elvonása, hanem további
bűncselekmények elkövetésének megelőzése.
Önállóan, ill. a jogi személy tevékenységének korlátozása
mellett is alkalmazható.
Előnye, hogy bármilyen tipusú szervezettel szemben
kiszabható.
A Legfelsőbb Biróság 56/2007. BK véleményében (BKv. 56.) a
büntetéskiszabási tényezők között vannak a jogi személyekre
vonatkozók is, ilyenek pl.:
 elkövetett bűncselekmény jellege és súlya
 elkövetőnek a jogi személy szerveiben betöltött
tisztsége
 annak vizsgálata, hogy a jogi személy milyen
intézkedéseket tett az újabb bűncselekmények
megelőzése érdekében
 jogi személy pénzügyi helyzete
 jogi személy előélete

Kiutasitás, kitiltás, sportrendezvények

látogatásától való eltiltás

1. Kiutasitás:
Jellemzői:
 jogfosztó-jogkorlátozó jellegű büntetés
 önállóan és más büntetéssel együtt is alkalmazható
azzal, hogy mellette közérdekű munka vagy
pénzbüntetés nem szabható ki.
  tartamát a bűncselekmény jellege és súlya, az elkövető
személyi és családi körülményei, a kiszabott büntetés
mértéke is befolyásolják.

Előzményei:
 Csemegi-kódex úgy rendelkezett, hogy a külföldiek
bűntett miatt az országból való kiutasitásra is itélhetők,
és a visszatéréstől is örökre vagy határozott időre
eltilthatók.
 Btá. e 2 mellékbüntetést egységesen kiutasitásnak
nevezte.
 2009. évi LXXX. tv. a kiutasitást mellékbüntetésből
büntetéssé alakitotta.

Hatályos szabályozása:
 Csak azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az
országban tartózkodása nem kívánatos. Köteles az
ország területét elhagyni, és tartama alatt nem térhet
vissza.
 Nem utasítható ki az, aki menedékjogot élvez.
 Magyarország területén letelepedettként vagy
bevándoroltként tartózkodási joggal rendelkező
személlyel szemben kiutasításnak csak olyan
bűncselekmény elkövetése miatt lehet helye, amely 5 évi
vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztéssel
büntetendő.
 Azzal szemben,
a) aki Magyarország területén legalább tíz éve
jogszerűen tartózkodik, vagy
b) aki Magyarország területén jogszerűen
tartózkodik, és a családi élet tiszteletben
tartásához való joga sérülne,
csak 10 évi vagy azt meghaladó tartamú
szabadságvesztés kiszabása esetén lehet helye
 kiutasításnak, feltéve, hogy az elkövetőnek az országban
tartózkodása a közbiztonságot jelentősen
veszélyeztetné.
 Tartama:
 határozott ideig: 1-10 év.
 végleges hatállyal csak az utasítható ki, akit 10 évi
vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztésre
ítélnek, és az országban tartózkodása a
közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné.
A bíróság kérelmére mentesítheti, ha 10 év eltelt,
és arra érdemes.
 Tartamába nem számít bele szabadságvesztés
végrehajtási ideje.
 Végrehajtása a területi idegenrendészeti hatóság
hatáskörébe tartozik.
 Senki nem utasitható ki olyan államba, vagy nem adható
ki olyan államnak, ahol az a veszély fenyegeti, hogy
halálra itélik, kinozzák, vagy más embertelen
bánásmódnak vetik alá.
 A kiutasitás végrehajtását az ügyész az
idegenrendészeti hatóság kezdeményezése alapján
inditványozza a büntetés-végrehajtási birónál.
Az eljárást annak az idegenrendészeti hatóságnak a
székhelye szerinti illetékes büntetés-végrehajtási biró
folytatja le, melynek területén az elitélt tartózkodik.

2. Kitiltás:
Jellemzői:
 jogfosztó-jogkorlátozó jellegű büntetés
 Más büntetéssel együtt és önállóan is kiszabható.
 Csak törvényben meghatározott bűncselekménynél
lehet. (pl.: állam elleni, garázdaság)
 Alkalmazása birói mérlegeléstől függ.
  Akkor indokolt, ha a bűnismétlést elősegítő személyi
kapcsolatai vannak vagy egyéb ok miatt veszélyezteti a
közérdeket
 Alapja: a bűnelkövetést elősegitő kapcsolatoktól való
elzárást kivánja biztositani.

Előzményei:
 Csemegi-kódex nem ismerte.
 Btá. a kitiltiást és a kiutasitást egységesen
kiutasitásnak nevezte.
 1961. évi Btk. a kitiltást és a kiutasitást újra
szétválasztotta.
 2009. évi LXXX. tv. kiszabását csak szabadságvesztés-
büntetés mellett tette lehetővé.

Hatályos szabályozása:
 Törvényben meghatározott esetekben azt, akinek ott
tartózkodása a közérdeket veszélyezteti, egy vagy több
településről, vagy egy település, illetve az ország
meghatározott részéből ki lehet tiltani.
 Tartama: 1 év-5 év
 Ha szabadságvesztés mellett szabják ki, annak
tartamába nem számít bele annak végrehajtási ideje és
az, amíg kivonja magát a végrehajtása alól.
 A feltételes szabadság idejét bele kell számítani, ha azt
nem szüntették meg.
 Végrehajtását a rendőrség ellenőrzi.
 A kitiltott 8 napon belül köteles elhagyni a helységet,
területet.
 Az új helyen köteles a rendőrségen jelentkezni.
 Megszegése szabálysértés = pénzbírsággal sújtható

3. Sportrendezvények látogatásától való eltiltás:

Jellemzői:
  jogkorlátozó jellegű büntetés, melyet a 2012. évi C. tv.
új büntetési nemként határozott meg.
 önállóan és más büntetés mellett is kiszabható.
 alkalmazásáról a biróság az eset összes körülményeit
figyelembe véve határoz
 lényege a sporthuliganizmus elleni fellépés

Hatályos szabályozása:
 A biróság az elkövetőt a sportrendezvényen való
részvétel, az odamenetel vagy az onnan történő távozás
során a sportrendezvénnyel összefüggésben elkövetett
bűncselekmény miatt eltilthatja
a) bármelyik sportszövetség versenyrendszerében
megrendezésre kerülő sportrendezvény
látogatásától, vagy
b) bármelyik sportlétesítménybe való belépéstől,
amikor az valamely sportszövetség
versenyrendszerében megrendezett sportesemény
helyszínéül szolgál.
 Tartama: 1-5 év.
 Ha szabadságvesztés mellett szabják ki, annak
tartamába nem számít bele annak végrehajtási ideje és
az, amíg kivonja magát a végrehajtása alól.
 A feltételes szabadság idejét bele kell számítani, ha azt
nem szüntették meg.

Megrovás, próbára bocsátás, jóvátételi munka,

pártfogó felügyelet

1. Megrovás:
Jellemzője:
 a legenyhébb büntetőjogi jogkövetkezmény.
  önállóan alkalmazható.
 nevelő jellegű intézkedés, mely az elkövető erkölcsi
elitélését jelenti, materiális joghátrány nélkül.
 a biróság és az ügyész is alkalmazhatja.
 a gyakorlatban az ún. bagatell bűncselekmények esetén
jut szerephez

Előzményei:
 1908. évi XXXVI. tv., a Csemegi-kódex I. Novellája a
fiatalkorú elkövetőkkel szemben lehetővé tette a
dorgálás alkalmazását.
 1978. évi IV. tv. a megrovás alkalmazhatóságát
büntethetőségi akadályok fennállásához kötötte.

Hatályos szabályozása:
 Megrovásban kell részesíteni azt, akinek cselekménye az
elbíráláskor már nem veszélyes, vagy olyan csekély
fokban veszélyes a társadalomra, hogy a törvény szerint
alkalmazható legkisebb büntetés kiszabása vagy más
intézkedés alkalmazása szükségtelen.
 A bíróság vagy az ügyész helytelenítését fejezi ki a
jogellenes cselekmény miatt, és felszólítja az elkövetőt,
hogy a jövőben tartózkodjon bűncselekmény
elkövetésétől.
 Végrehajtása:
 Ha a terhelt a határozat kihirdetésekor jelen van,
a megrovást a biróság a határozat jogerőre
emelkedésének bevárása nélkül, vagy az ügyész
szóban foganatositja. Egyéb esetben a
végrehajtása a határozat kézbesitésével történik.
 Nem magyar állampolgár terhelt esetén az ügyész
a nyomozó hatóságot is megbizhatja a megrovás
foganatositásával.
2. Próbára bocsátás:
Jellemzője:
 a feltételes elitélés egyik intézménye
 nevelő jellegű intézkedés
 a bíróság a bűncselekmény elkövetését és az elkövető
büntetőjogi felelősségét megállapítja, de nem büntetést
rendel el, hanem annak kiszabását próbaidőre
elhalasztja.
 önállóan, büntetés helyett alkalmazható
 a gyakorlatban leggyakrabban alkalmazott intézkedés

Előzményei:
 1908. évi XXXVI. tvcikk, a Csemegi-kódex I.
Büntetőnovellája vezette be.
 1978. évi IV. tv. a felnőtt korú elkövetőkkel szemben is
alkalmazhatóvá tette.

Hatályos szabályozása:
 A bíróság a vétség, valamint a 3 évi szabadságvesztésnél
nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt a büntetés
kiszabását próbaidőre elhalaszthatja, ha alaposan
feltehető, hogy a büntetés célja intézkedés
alkalmazásával is elérhető.
 Nem bocsátható próbára, ha
a) a visszaeső,
b) aki a bűncselekményt bűnszervezetben,
c) aki a szándékos bűncselekményt végrehajtandó
szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás
befejezése előtt követte el,
d) aki a szándékos bűncselekményt a
szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje
alatt követte el.
  Tartama: 1-3 évig, években, vagy években és hónapokban
kell meghatározni.
Az itélkező biróság határozza meg.
 Pártfogó felügyelet alá helyezhető, ha magatartási
szabályokat megszegi, a próbaidő egy alkalommal max 1
egy évvel meghosszabbítható.
 Meg kell szüntetni, és büntetést kell kiszabni, ha
a) előtte elkövetett bűncselekmény miatt a próbaidő
alatt elítélik,
b) az alatt elkövetett bűncselekmény miatt elítélik,
c) a pártfogó felügyelet magatartási szabályait
súlyosan megszegi.
 A próbaidő elteltével az elkövető büntethetősége
megszűnik.

3. Jóvátételi munka:
Jellemzője:
 2012. évi Btk. új intézkedésként vezeti be
 nevelő és jóvátételi jellegű intézkedés
 önállóan, büntetés helyett alkalmazható.

Hatályos szabályozása:
 A bíróság a vétség, valamint a 3 évi szabadságvesztésnél
nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt a büntetés
kiszabását 1 évre elhalaszthatja, és jóvátételi munka
végzését irja elő, ha alaposan feltehető, hogy a
büntetés célja igy is elérhető.
 Pártfogó felügyelet is elrendelhető mellette.
 Jóvátételi munka nem irható elő azzal szemben, aki
a) visszaeső,
b) a bűncselekményt bűnszervezetben,
c) a szándékos bűncselekményt végrehajtandó
szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás
befejezése előtt követte el,
 d) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés
felfüggesztésének próbaideje alatt követte el.
 Az elkövető választása szerint állami, önkormányzati,
közhasznú civil szervezetnél, egyházi jogi személynél
vagy azok részére végezheti a jóvátételi munkát.
 Tartama: 24-150 óra.
 Ha elvégzését 1 éven belül igazolja, büntethetősége
megszűnik.
 Ha egészségügyi okból nem tudja igazolni, akkor 1
alkalommal, 1 évvel meghosszabbítható.
 Ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését nem
igazolja, vagy a pártfogó felügyelet szabályait súlyosan
megszegi, a bíróság büntetést szab ki.

4. Pártfogó felügyelet:
Jellemzője:
 speciálprevenciót előtérbe állitó, nevelési,
reszocializációs és biztonsági célokat szolgáló
intézkedés.
 a bűncselekményt elkövetők ellenőrzését, irányitását, a
társadalomba beilleszkedésük segitését és támogatását
kivánja biztositani.
 járulékos intézkedés, a törvényben meghatározott
büntetés, intézkedés mellett

Előzményei:
 1975. évi 20. tvr.-ben jelent meg.

 1978. évi IV. tv. az intézkedések között szabályozta.

 2005. évi XCI. tv. rögzitette a pártfogó felügyelet
maximális tartamát és pontositotta a magatartási
szabályokra vonatkozó rendelkezéseket.

Hatályos szabályozása:
 Pártfogó felügyelet rendelhető el:
a) a feltételes ügyészi felfüggesztés tartamára,
b) a feltételes szabadság tartamára,
c) a próbára bocsátás próbaidejére,
d) a jóvátételi munka előírása mellett,
e) a szabadságvesztés felfüggesztésének
próbaidejére,
ha annak eredményes elteltéhez az elkövető rendszeres
figyelemmel kísérése szükséges.
 Pártfogó felügyelet alatt áll:
a) akit életfogytig tartó szabadságvesztésből
feltételes szabadságra bocsátottak,
b) az a visszaeső, akit feltételes szabadságra
bocsátottak, vagy akivel szemben a
szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztették.
 A pártfogó felügyelet tartama azonos
a) a feltételes szabadság tartamával,
b) a próbára bocsátás próbaidejével,
c) a szabadságvesztés felfüggesztésének
próbaidejével,
d) a feltételes ügyészi felfüggesztés tartamával,
de legfeljebb 5 év, életfogytig tartó
szabadságvesztésből engedélyezett feltételes
szabadság esetén legfeljebb 15 év.
 A pártfogó felügyelő javasolhatja megszüntetését, ha
fele része, de legalább 1 év eltelte és annak
szükségessége már nem áll fenn.
 A pártfogolt köteles:
a) a jogszabályban és a határozatban előírt
magatartási szabályokat megtartani,
b) a pártfogó felügyelővel rendszeres kapcsolatot
tartani
c) az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást
megadni.
 A bíróság, illetve az ügyész vádemelés elhalasztása
esetén külön magatartási szabályként előírhatja:
1) a bűncselekményben részt vett, meghatározott
személlyel ne tartson kapcsolatot,
2) a sértettől, lakásától, munkahelyétől, nevelési-
oktatási intézményétől, és a rendszeresen
látogatott helytől tartsa távol magát,
3) meghatározott jellegű nyilvános helyeket,
rendezvényeket, közterületeket ne látogasson,
4) nyilvános helyen ne fogyasszon alkoholt,
5) meghatározott helyen és időközönként,
meghatározott szervnél vagy személynél
jelentkezzen,
6) vegye fel a kapcsolatot az állami foglalkoztatási
szervvel, az önkormányzatnál közfoglalkoztatásra
jelentkezzen,
7) meghatározott tanulmányokat folytasson,
8) beleegyezése esetén meghatározott
gyógykezelésnek, gyógyító eljárásnak vesse alá
magát,
9) vegyen részt a pártfogó felügyelő által szervezett
csoportos foglalkozáson vagy közösségi
foglalkoztatói programon
 Mást is előírhat, különös tekintettel a bűncselekmény
jellegére, az okozott kárra és az elkövető társadalmi
beilleszkedése esélyeinek növelésére.
 A pártfogó felügyelői szolgálat hajtja végre.
Közreműködik a rendőrség, ennek keretében ellenőrzi
egyes magatartási szabályok megtartását.

Társas bűnelkövetési alakzatok és a

bűnkapcsolatok
 Társas bűnelkövetési alakzatok

Jellemzői:
 több elkövető nagyobb körültekintéssel tudja a
bűncselekményt elkövetni, és a bűncselekmény felderítését
is megnehezíti a több személy általi elkövetés
 a sértettre súlyosabb hatást gyakorol
 a bűncselekmény sikerének lehetőségét növeli
 a bűncselekmény elterjedéséhez is jobban hozzájárul,
 lényegesen nagyobb kárt okozhatnak
 közös jellemzőjük, hogy esetünkben a tettességre és
részességre vonatkozó általános részi rendelkezések
alkalmazandók.

Társas bűnelkövetési alakzatok

Csoportos Bűnszövetség Bűnszervezet
elkövetés

1. Bűnszövetség akkor létesül,

 ha két vagy több személy bűncselekményeket
szervezetten követ el, vagy
 ebben megállapodik,
 és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik,
 de nem jön létre bűnszervezet.
Olyan társas bűnelkövetési alakzat, melyhez legalább két
elkövető szükséges.
Nem feltétel, hogy a bűnszövetség valamennyi tagja ismerje
egymást.

Fogalmi elemei:
a) Bűncselekmények:
Legalább 2 bűncselekmény elkövetésében megállapodtak
és egyet a kísérleti szakaszba juttattak.
 b) Megállapodás:
Fontos feltétel a bűncselekmények elkövetése, vagy
legalább 2 bűncselekmény elkövetésére irányuló
előzetes megállapodás.
 előzetesnek kell lennie
 történhet szóban, hallgatólagosan vagy ráutaló
magatartással
 szervezett elkövetésre kell vonatkoznia.
Ilyen szervezettségre utaló körülmények:
szerepek felosztása, a végrehajtás
körülményeinek, módjának tervszerűsége, a
hasonló bűnözési lehetőségek keresése vagy az
elkövetés ismétlődő jellege.
A szervezettség miatt jelent e társas
bűnelkövetési forma sokkal nagyobb veszélyt a
társadalomra.
c) Elkövető:
Elegendő, ha egy tettes van és a többi részes.
Minősítő körülményként pl.: emberrablás, lopás, rablás,.

2. Bűnszervezet:
 3 vagy több személyből álló,
 hosszabb időre szervezett,
 összehangoltan működő csoport,
 amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó
szabadságvesztéssel büntetendő szándékos
bűncselekmény elkövetése.

Jellemzői:
a) legalább három főt magába foglaló bűnözői csoport
esetében beszélhetünk bűnszervezetről.
b) legjobban megszervezett.
c) alapvető jellege, hogy a munkamegosztás, a feladatok és
az egyes résztvevők elszeparálása jellemez.
 d) hosszabb időre szervezettnek és összehangoltan
működő csoportnak kell lennie.
Az összehangoltság azt jelenti, hogy a bűnszervezetben
résztvevő személyek egymást erősítve fejtik ki
tevékenységüket, de nem feltétele, hogy a
bűnszervezetben cselekvők közvetlen kapcsolatban
álljanak egymással.
e) célja legalább két szándékos bűncselekmény
elkövetésére irányul, melyet a törvény ötévi vagy azt
meghaladó szabadságvesztéssel fenyeget.
f) megállapításához legalább 1 bűncselekményt kísérleti
szakba kell juttatni, ha nem akkor a „bűnszervezetben
részvétel” tényállás alapján történhet meg a
felelősségre vonás.

Jogkövetkezményei:
A Btk. általános részében találhatóak.
a) a bűncselekmény büntetési tételének felső határa a
kétszeresére emelkedik, de a 25 évet nem haladhatja
meg.
b) azzal szemben, aki a bűncselekményt bűnszervezetben
követte el kitiltásnak is helye van.

3. Csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben

legalább 3 személy vesz részt.

Jellemzői:
a) alapvető társas bűnelkövetési alakzatnak tekinthetjük.
b) megállapításának alapvető feltétele, hogy a
bűncselekményt három vagy több személy egyidejűleg,
együttesen valósítsa meg, illetve a 3 személy a
helyszínen vagy annak közelében tettesként,
társtettesként, illetve részesként vegyen részt a
bűncselekmény elkövetésében.
 c) nincs jelentősége annak, hogy a sértett vagy a sértettek
az elkövető bármelyikének jelenlétét vagy a
bűncselekmény elkövetésében való részvételét észlelik-
e.
d) azt is figyelembe kell venni, aki nem vonható
felelősségre.
e) az önkéntes elállás feltétele, hogy másik tag ne fejezze
be a bűncselekményt.
f) nem szükséges sem szervezettség, sem előzetes
megállapodás.

Jogkövetkezményei:
a) ha a törvényalkotó valamelyik bűncselekmény csoportos
elkövetéséhez súlyosabb jogkövetkezmények kíván
fűzni, akkor a különös részi tényállásba iktatja be
minősítő körülményként.
b) a csoportos elkövetésre speciális szabályt tartalmaz: így
a támadók szembeni fölényére tekintettel, a csoportos
elkövetés esetére törvényi vélelmet állít fel, mely
szerint a személyi ellen irányuló csoportosan elkövetett
jogtalan támadást, valamint a lakásba csoportosan
történő jogtalan behatolást úgy kell tekinteni, mintha az
a védekező életének kioltására irányult volna.

Bűnkapcsolatok

Jellemzői:
 járulékos jellegűek, egy más által elkövetett
alapcselekményhez kapcsolódnak
 a részesség körében már nem értékelhető
 ha önálló bűncselekményként szabályozottak, akkor tettesi
cselekmény
 törvényi szabályozása a Btk. Különös Részében található.
1. Bűnpártolás:
Az követi el, aki előzetesen nem állapodott meg a
bűncselekmény elkövetőjével és
a) segítséget nyújt, hogy a hatóság üldözése elől
meneküljön,
b) az eljárás sikerének meghiúsítani törekszik,
c) közreműködik a bűncselekményből származó előny
biztosításában.
E deliktum tettese egy másik tettes által elkövetett
bűncselekményhez utólag nyújt segitséget, tanúsit
bűnsegélyszerű magatartást, mely megnyilvánulhat:
- egyrészt a bűnelkövetőnek nyújtott segitségben (ez a
személyi bűnpártolás)
- másrészt a segitségnyújtás kötődhet az
alapbűncselekményből származó anyagi előnyhöz is. (ez a tárgyi
bűnpártolás).

2. Orgazdaság:
Aki a törvényben taxativ meghatározott bűncselekményből
származó dolgot vagyoni haszon végett megszerez, elrejt, vagy
elidegenítésében közreműködik.
Mindig feltételez egy korábban elkövetett bűncselekményt.
Az elkövetési tárgy teremti meg a kapcsolódást az
alapcselekmény és az orgazdaság között. Az orgazdaság a
vagyoni jogok elleni újabb támadást jelent.

3. Pénzmosás:
Más személy által elkövetett bűncselekményből származó
dolgot átalakít, átruház, bármilyen pénzügyi tevékenységet
végez, hogy eredetét eltitkolja, leplezze vagy az elkövetővel
szembeni eljárást meghiúsítsa.
Bűnkapcsolati alakzatok legújabb esete. A szervezett bűnözés
elleni fellépés egyik jogi eszköze.
 Nemcsak a szándékos, hanem a gondatlan alakzata is
büntetendő.

4. Feljelentési kötelezettség elmulasztása:

Három csoportba sorolhatjuk azokat a bűncselekményeket,
melyek esetében a törvény büntetni rendeli a feljelentés
elmulasztását.
a) meghatározott bűncselekményről hitelt érdemlő
tudomást szerez, de azt nem jelenti (a hozzátartozó
felel):
 készülő emberrablás, terrorcselekmény
 nemzetközi jogi kötelezettség megszegése
b) készülő, de a még le nem leplezett bűncselekmény
feljelentésének elmulasztása:
 állam elleni bűncselekmény
c) elkövetett, de le nem leplezett bűncselekmény
feljelentésének elmulasztása:
 vesztegetés feljelentésének elmulasztása
hivatalos személy részéről (a hozzátartozó nem
felel)

5. Bűnös közömbösség: a zendülés megakadályozásának

elmulasztása:
Más által elkövetett bűncselekmény meg nem akadályozása
olyan részéről, akit speciális jogi kötelezettség terhel.
Csak akkor, ha a különös rész azt külön elrendeli.
A bűnös közömbösség 2féle értelemben használatos.
a) hétköznapi értelmében ide sorolhatjuk: segitségnyújtás
elmulasztását és a cserbenhagyást.
A törvényhozó az erkölcsi kötelesség nemteljesitéséhez
fűz büntetőjogi következményt. Ezáltal válik a
közömbösség „bűnös” közömbösséggé.
b) bűnkapcsolati értelemben vett bűnös közömbösségről
csak akkor beszélhetünk, ha a Btk. a más által
 elkövetett bűncsel. meg nem akadályozását rendeli
büntetni.

1. Szankció:
a. Olyan törvényben meghatározott joghátrány, melyet főszabályként a
bíróság (két esetben az ügyész) bűncselekmény, illetve büntetőjog
ellenes cselekmény elkövetőjével szemben a társadalom védelme, a
bűnelkövetéstől való visszatartás érdekében kizárólag törvényben
meghatározott feltételekkel és eljárásban alkalmaz és amelyet az
állam adott esetben kényszerrel érvényesíthet.
2. Büntetés:
a. A büntetőjogi büntetés törvényben meghatározott joghátrány, melyet
bűncselekmény elkövetése miatt annak elkövetőjével szemben a
bíróság a büntetési célok elérése végett a törvényben meghatározott
eljárásban alkalmaz, és amely állami kényszerrel is végrehajtható,
kifejezve a társadalom rosszalló erkölcsítéletét.
3. Büntetés célja:
a. 79. § A büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak
megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt
kövessenek el.
b. 106. § A fiatalkorúval szemben kiszabott büntetés vagy alkalmazott
intézkedés célja elsősorban az, hogy a fiatalkorú helyes irányba
fejlődjön, és a társadalom hasznos tagjává váljon, erre tekintettel az
intézkedés vagy büntetés megválasztásakor a fiatalkorú nevelését és
védelmét kell szem előtt tartani.
4. Előkészület:
a. 11. § Ha e törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki
bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt
könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik,
vállalkozik, vagy a közös elkövetésében megállapodik.
5. Kísérlet:
a. 10. § Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény
elkövetését megkezdi, de nem fejezi be.
6. Bűncselekmény elkövetői:
 a. 12. § Elkövető a tettes, a közvetett tettes és a társtettes (tettesek),
valamint a felbujtó és a bűnsegéd (részesek)
7. Tettes:
a. 13. § (1) Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását
megvalósítja.
8. Közvetett tettes:
a. 13. § (2) Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi
tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer
vagy fenyegetés miatt nem büntethető, illetve tévedésben lévő
személy felhasználásával valósítja meg.
9. Társtettes:
a. 13. § (3) Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi
tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg
10. Felbujtó:
a. 14. § (1) Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére
szándékosan rábír.
11. Bűnsegéd:
a. 14. § (2) Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez másnak
szándékosan segítséget nyújt.
12. Egység:
a. Az elkövető egy vagy több cselekménye egy bűncselekményt valósít
meg.
13. Folytatólagos egység:
a. 6. § (2) Nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett
bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt,
egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközönként
többször követ el.
14. Többség:
a. Az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít
meg.
15. Bűnhalmazat:
a. 6. § (1) Bűnhalmazat az, ha az elkövető egy vagy több cselekménye
több bűncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják
el.
16. Büntetések:
a. szabadságvesztés
 b. elzárás
c. közérdekű munka
d. pénzbüntetés
e. foglalkozástól eltiltás
f. járművezetéstől eltiltás
g. kitiltás
h. sportrendezvények látogatásától való eltiltás
i. kiutasítás
17. Szabadságvesztés fokozatai:
a. 37. § (1) A szabadságvesztés büntetési fokozata fogház, ha azt vétség
miatt szabták ki, kivéve, ha az elítélt visszaeső.
b. (2) A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata börtön, ha azt
i. bűntett miatt szabták ki, vagy
ii. vétség miatt szabták ki, és az elítélt visszaeső
c. (3) A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata fegyház, ha
i. a háromévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést
1. a XIII., a XIV., vagy a XXIV. Fejezetben meghatározott
bűncselekmény,
2. életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető katonai
bűncselekmény,
3. terrorcselekmény, terrorizmus finanszírozása, jármű
hatalomba kerítése, bűnszervezetben részvétel,
robbanóanyaggal visszaélés, lőfegyverrel vagy lőszerrel
visszaélés, nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel
visszaélés, haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással
visszaélés, kettős felhasználású termékkel visszaélés
4. emberölés, kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása,
emberrablás, emberkereskedelem, szexuális erőszak,
közveszély okozása, nemzetközi gazdasági tilalom
megszegése vagy rablás súlyosabban minősülő esetei miatt
szabták ki, vagy
ii. a szabadságvesztés kétévi vagy ennél hosszabb tartamú, és
1. az elítélt többszörös visszaeső, vagy
2. a bűncselekményt bűnszervezetben követte el.
18. Üzletszerűség
 a. 459. § (1) 28. üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki
ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén
rendszeres haszonszerzésre törekszik;
19. Bűnszervezet
a. 459. § (1) 1. három vagy több személyből álló, hosszabb időre
szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi
vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos
bűncselekmény elkövetése
20. Bűnszövetség
a. 459. §(1) 2. akkor létesül, ha két vagy több személy
bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik,
de legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön
létre bűnszervezet.
21. Csoportosan elkövetet bűncselekmény
a. 459.§ (1) 3. Csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az
elkövetésben legalább három személy vesz részt

1. Az előkészület fogalma
Ha e törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a
bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt
könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik,
vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik.

2. A kísérlet fogalma
Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését
megkezdi, de nem fejezi be.

3. Az alkalmatlan kísérletre vonatkozó Btk-beli szabályok

A büntetést korlátlanul enyhíteni vagy mellőzni is lehet, ha a kísérletet
alkalmatlan tárgyon, alkalmatlan eszközzel vagy alkalmatlan módon
követik el.
4. Kit tekintünk egy bűncselekmény önálló tettesének?
Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja.
Közvetlen tettes, a bcs. törvényi tényállásának elemeit önállóan, másik
tettes közreműködése nélkül, legtöbbször saját tevékenységével
valósítja meg.

5. Határozza meg a közvetett tettesség fogalmát!

Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi
tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer
vagy fenyegetés miatt nem büntethető, illetve tévedésben levő
személy felhasználásával valósítja meg.

6. Melyek a társtettesség megvalósulásának kritériumai?

Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi
tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg.

7. A felbujtó fogalma
Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír.

8. A bűnsegéd fogalma
Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez másnak szándékosan
segítséget nyújt.

9. Mit jelent a csoportos bűnelkövetés?

Csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább
három személy vesz részt.

10. Hogyan határozza meg a Btk. a bűnszervezet fogalmát?

Három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett,
összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt
meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos
bűncselekmények elkövetése.
11. Hogyan határozza meg a Btk. a bűnszövetség fogalmát?
Bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy
bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik,
és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön
létre bűnszervezet.

12. Mit jelent a természetes egység, és milyen formái léteznek?

Ha az elkövető egy vagy több cselekménye mindenki számára
egyértelműen egy bűncselekményt valósít meg.

a) egyetlen cselekménnyel megvalósított bűncselekmény: egyszer

valósítja meg az elkövető a bűncselekmény. elkövetési
magatartását, pl. emberölés egy késszúrással
b) az elkövető többször valósítja meg az elkövetési magatartást,
de az eredmény, célzat, v. az elkövetési tárgy azonossága a
részcselekmények között egységet hoz létre, pl. emberölés 3
késszúrással
c) a részcselekmények egységbe olvadása: többször valósítja meg
a bűncselekmény. elkövetési magatartását, de az egységes
akarat elhatározás, szoros tér- és időbeni kapcsolat és a sértett
azonossága egységet teremt, pl. egymás után 3 pofont ad a
sértettnek
d) egy cselekmény ismétlődése képezi az elkövetési magatartást,
pl. tiltott szerencsejátékot rendszeresen szervez
e) tartós és az állapot bűncselekmények: jogsértő állapot áll fent,
pl. személyi szabadság megsértése, lőfegyverrel visszaélés
f) kitartottság több prostituált esetén is
g) a több hivatalos személy sérelmére, egységes eljárásukban
elkövetett hivatalos személy elleni erőszak
13. Mit jelent a törvényi egység és melyek a formái?
Az elkövető egy vagy több cselekménye egy bűncselekményt valósít
meg, a jogalkotó által létrehozva.

a) folytatólagos egység
b) összetett bűncselekmény (delictum compositum)
c) összefoglalt bűncselekmény (delictum complexum) pl. több
ember sérelmére elkövetett emberölés
d) több sértett sérelmére elkövetett bűncselekmény. esetén
egységet teremtő rendelkezés
e) üzletszerűség egységet létrehozó hatása
f) érték-egybefoglalás esetén: a szabálysértési tv. hoz létre
egységet
14. Melyek a folytatólagos bűncselekmény megállapításának törvényi
feltételei?
Nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény
az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes
elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközönként többször
követ el.
15. Mit jelent a halmazat? Határozza meg az alaki és az anyagi
halmazat kategóriáit!

Bűnhalmazat az, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több

bűncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el.

Alaki halmazat: egy cselekményével egyszerre több bűncselekményt

valósít meg.

o Homogén
 pl.: villanógránátot dobunk egy 5 fős társaságba
o Heterogén
 pl.: Rendőr kiütése
Anyagi halmazat: több cselekményével több bűncselekményt valósít
meg.

o Homogén
 pl.: valaki minden honnan lop
o Heterogén
 pl.: több különböző bűncselekmény (tényállás) 1
eljárásban több cselekményben valósítja meg,
garázdaság
16. Határozza meg a büntetés fogalmát!
A büntető törvényben meghatározott joghátrány, amelyet
bűncselekmény elkövetése miatt az elkövetőjével szemben a bíróság a
büntetési célok elérése végett a törvényben meghatározott eljárásban
alkalmaz, és amely állami kényszerrel is végrehajtható, valamint
kifejezésre juttatja a társadalom rosszalló erkölcsi értékítéletét.
17. Mi a büntetés célja a Btk. szerint?
A büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése,
hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen.

18. Milyen börtönrendszerek alakultak ki a XIX. században?

- Pennsylvaniai v philadelphiai rendszer: magánzárka rendszer
- Auburni rendszer: hallgatási rendszer.
- Angol fokozatos rendszer
- Ír fokozatos rendszer
- Amerikai javító rendszer

19. Milyen szabályok vonatkoznak a szabadságvesztés büntetés

tartamára vonatkozóan?
A szabadságvesztés határozott ideig vagy életfogytig tart.
A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama 3
hónap, leghosszabb tartama 20 év, bűnszervezetben, különös vagy
többszörös visszaesőként történő elkövetés, ill. halmazati vagy
összbüntetés esetén 25 év.

20. Melyek a szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatai?

Ha a bíróság szabadságvesztést szab ki, annak végrehajtását
fogházban, börtönben, vagy fegyházban rendeli végrehajtani.

21. Ismertesse a határozott ideig tartó szabadságvesztéssel

kapcsolatos feltételes szabadságra bocsátás feltételeit!
Objektív feltétele: Ha a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége
nincs kizárva, annak legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad,
visszaeső esetén háromnegyed részének, de legkevesebb 3 hónapnak a
kitöltését követő nap.

22. A közérdekű munkára vonatkozó Btk-beli rendelkezések.

47. § (1) A közérdekű munka tartamát órákban kell meghatározni,
annak legkisebb mértéke negyvennyolc, legnagyobb mértéke
háromszáztizenkettő óra.
(2)13 A közérdekű munkát az elítélt, ha törvény eltérően nem
rendelkezik, hetente legalább egy napon - a heti pihenőnapon vagy a
szabadidejében -, díjazás nélkül végzi.
(3) A bíróság ítéletében a közérdekű munka jellegéről rendelkezik.
(4) A közérdekű munkára ítélt köteles a számára meghatározott
munkát elvégezni. Az elkövető olyan munka végzésére kötelezhető,
amelyet - figyelemmel egészségi állapotára és képzettségére -
előreláthatóan képes elvégezni.
48. § (1) Ha az elítélt a számára meghatározott munkát önhibájából
nem végzi el, a közérdekű munkát vagy annak hátralévő részét
szabadságvesztésre kell átváltoztatni.
(2) A közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztést büntetés-
végrehajtási intézetben, fogház fokozatban kell végrehajtani.
(3) A közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés három
hónapnál rövidebb is lehet.

49. § Ha az elítéltet a közérdekű munkára ítélés után elkövetett

bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, és a
közérdekű munka büntetést még nem hajtották végre, a közérdekű
munkát vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre kell
átváltoztatni úgy, hogy négy óra közérdekű munkának egynapi
szabadságvesztés felel meg. Az átváltoztatás után fennmaradó
közérdekű munkának egynapi szabadságvesztés felel meg.

23. A pénzbüntetés kiszabásának módja és mértéke.

50. § (1) A pénzbüntetést úgy kell kiszabni, hogy - figyelemmel a
bűncselekmény tárgyi súlyára - meg kell állapítani a pénzbüntetés napi
tételeinek számát, és - az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi
viszonyaihoz és életviteléhez mérten - az egynapi tételnek megfelelő
összeget.
(3) A pénzbüntetés legkisebb mértéke harminc, legnagyobb mértéke
ötszáznegyven napi tétel. Egynapi tétel összegét legalább ezer,
legfeljebb ötszázezer forintban kell meghatározni.
(4) A bíróság ítéletében - az elkövető vagyoni, jövedelmi viszonyaira
tekintettel - rendelkezhet úgy, hogy az elkövető a pénzbüntetést
legfeljebb két éven belül havi részletekben fizetheti meg.

24. A foglalkozástól eltiltás alkalmazásának feltételei.

52. § (1) A foglalkozás gyakorlásától azt lehet eltiltani, aki a
bűncselekményt
a) szakképzettséget igénylő foglalkozása szabályainak megszegésével
követi el, vagy
b) foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja azzal szemben is alkalmazható, aki a
bűncselekmény elkövetésekor a tevékenységet nem a foglalkozásaként
gyakorolta, de rendelkezik annak a foglalkozásnak a gyakorlásához
szükséges szakképesítéssel, amely szabályainak megszegésével a
bűncselekményt elkövette.
Végleges hatállyal az tiltható el, aki a foglalkozás gyakorlására
alkalmatlan vagy arra méltatlan.

25. A járművezetéstől eltiltás alkalmazásának feltételei.

55. § (1) A járművezetéstől azt lehet eltiltani, aki
a) az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével
követi el a bűncselekményt, vagy
b) bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ.
(2) A járművezetéstől el kell tiltani azt, aki járművezetés ittas
állapotban vagy járművezetés bódult állapotban bűncselekményt követ
el. Különös méltánylást érdemlő esetben a járművezetéstől eltiltás
kötelező alkalmazása mellőzhető.
(3) A járművezetéstől eltiltás meghatározott fajtájú (légi, vasúti, vízi
vagy közúti) és kategóriájú járműre is vonatkozhat.
26. A kitiltás alkalmazásának feltételei.
57. § (1) E törvényben meghatározott esetekben azt, akinek ott
tartózkodása a közérdeket veszélyezteti, egy vagy több településről,
vagy egy település, illetve az ország meghatározott részéből ki lehet
tiltani.

27. A sportrendezvények látogatásától való eltiltás alkalmazásának

feltételei.
58. § (1) A bíróság az elkövetőt a sportrendezvényen való részvétel, az
odamenetel vagy az onnan történő távozás során a
sportrendezvénnyel összefüggésben elkövetett bűncselekmény miatt
eltilthatja
a) bármelyik sportszövetség versenyrendszerében megrendezésre
kerülő sportrendezvény látogatásától, vagy
b) bármelyik sportlétesítménybe való belépéstől, amikor az valamely
sportszövetség versenyrendszerében megrendezett sportesemény
helyszínéül szolgál.

28. A kiutasítás alkalmazásának feltételei.

59. § (1) Azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban
tartózkodása nem kívánatos, Magyarország területéről ki kell utasítani.
A kiutasított köteles az ország területét elhagyni, és a kiutasítás
tartama alatt nem térhet vissza.
(2) Nem utasítható ki az, aki menedékjogot élvez.
(3) A szabad mozgás és tartózkodás jogával, valamint Magyarország
területén letelepedettként vagy bevándoroltként tartózkodási joggal
rendelkező személlyel szemben kiutasításnak csak olyan
bűncselekmény elkövetése miatt lehet helye, amely ötévi vagy azt
meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Azzal szemben,
a) aki Magyarország területén legalább tíz éve jogszerűen tartózkodik,
vagy
b) aki Magyarország területén jogszerűen tartózkodik, és a családi élet
tiszteletben tartásához való joga sérülne,
Csak tízévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztés kiszabása
esetén lehet helye kiutasításnak, feltéve, hogy az elkövetőnek az
országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné.

29. A közügyektől eltiltás alkalmazásának feltételei.

61. § (1) A közügyek gyakorlásától el kell tiltani azt, akit szándékos
bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre
ítélnek, és méltatlan arra, hogy azok gyakorlásában részt vegyen.

30. Melyek a büntetés kiszabásának elvei a Btk. szerint?

80. § (1) A büntetést az e törvényben meghatározott keretek között,
céljának szem előtt tartásával úgy kell kiszabni, hogy az igazodjon a
bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető
társadalomra veszélyességéhez, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító
körülményekhez.
(2) Határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési
tétel középmértéke irányadó. A középmérték a büntetési tétel alsó és
felső határa összegének fele.
(3) Ha e törvény a büntetés kiszabása esetén a Különös Részben
meghatározott büntetési tételek emelését írja elő, a (2) bekezdésben
meghatározott számítást a felemelt büntetési tételekre tekintettel kell
elvégezni.
(4) Ha a bíróság szabadságvesztést szab ki, a büntetés mértékét a
végrehajtás felfüggesztése, illetve a feltételes szabadságra bocsátás
lehetőségének a figyelmen kívül hagyásával állapítja meg.
31. A büntetéskiszabással kapcsolatos általános értékelési elvek

 konkrét értékelés elve: a büntetést befolyásoló körülményeket

nem általánosságban, hanem a konkrét bűncselekmény
vonatkozásában kell vizsgálni
 relatív értékelés elve: egy adott körülmény az egyik ügyben
súlyosító, másikban enyhítő körülmény lehet
 minőségi értékelés elve: a bűnösségi körülményeket egymással
összefüggésben kell vizsgálni
 kétszeres értékelés tilalma: a jogalkotó által törvényi elemként
szabályozott, súlyosabb vagy enyhébb minősítést megalapozó
körülményt utóbb nem lehet enyhítőként vagy súlyosítóként
értékelni
 a bűncselekménynek a törvényi tényálláson kívül eső
következménye akkor is értékelésre kerülhet, ha arra az
elkövető tudata nem terjedt ki
32. Súlyosító és enyhítő körülmények. (BKv. 56.)
Alanyi tényezők – enyhítő

 alacsony iskolázottság
 büntetlen előélet (ha nem fiatalkorú)
 kiemelkedő munkavégzés
 hanyag gondatlanság
 Eshetőleges szándék
 beismerő vallomás
 betegség, rokkantság
Alanyi tényezők – súlyosító

 büntetett előélet
  iszákos életmód
 magasabb képzettség
 csavargó életmód
 előre megfontoltság
 kitartó szándék
 társas elkövetés
Tárgyi tényezők – enyhítő

 kísérlet
 sértett felróható magatartása
 okozott kár megtérítése
 büntetőeljárás elhúzódása

Tárgyi tényezők – súlyosító

 közbiztonság veszélyeztetése
 eszköz különös veszélyessége
 folytatólagosság
 a sértett idős, beteg, terhes, védtelen
 a nem vesztegetési cselekmények korrupciós jellege
 a cselekmény többszöri minősülése
33. Mit jelent a korlátlan enyhítés?
82. § (1) A büntetési tételnél enyhébb büntetés szabható ki, ha annak
legkisebb mértéke a büntetés kiszabásának elveire figyelemmel túl
szigorú lenne.
(5) Ha e törvény korlátlan enyhítést enged, bármely büntetési nem
legkisebb mértéke is kiszabható.
34. A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése
85. § (1) A két évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása
próbaidőre felfüggeszthető, ha - különösen az elkövető személyi
körülményeire figyelemmel - alaposan feltehető, hogy a büntetés célja
annak végrehajtása nélkül is elérhető.

35. A visszaeső fogalma

Visszaeső a szándékos bűncselekmény elkövetője, ha korábban
szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre
ítélték, és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága
megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még
nem telt el.

36. A különös visszaeső fogalma

Különös visszaeső az a visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan
vagy hasonló jellegű bűncselekményt követ el.

37. A többszörös visszaeső fogalma

Többszörös visszaeső az, akit a szándékos bűncselekmény elkövetését
megelőzően visszaesőként végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek,
és az utolsó büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága
megszűnésétől a szabadságvesztéssel fenyegetett újabb
bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el.

38. Az erőszakos többszörös visszaeső fogalma

Erőszakos többszörös visszaeső az a többszörös visszaeső, aki
mindhárom alkalommal személy elleni erőszakos bűncselekményt
követ el.
39. Vesse össze a büntetőjogi intézkedéseket és a büntetéseket!

 mindkettő malummal, joghátránnyal fenyeget

 nulla poena sine lege érvényesül
 az alkalmazás előfeltétele diszpozíciószerű cselekmény
 közös cél a társadalom védelme és a speciális prevenció
 fősz. sz. í bíróság alkalmazhatja (kivéve: megrovás, pártfogó
felügyelet)
 a büntetésnek törvényi szinten nem célja a megtorlás, de a
joghátrány magában hordozza a megtorló jelleget
 a büntetés csak bűncselekmény miatt, intézkedés
diszpozíciószerű cselekmény miatt is kiszabható
 a büntetés inkább határozott tartamú, az intézkedés inkább
határozatlan
 az intézkedés nem jelent büntetett előéletet
40. Hogyan osztályozhatók a büntetőjogi intézkedések?

a. kivel szemben alkalmazhatók?

o természetes személy (csak fiatalkorúval szemben,
felnőttel szemben is)
o jogi személy
b. az alkalmazás célja, tartalma:
o nevelő jellegű (megrovás, próbára bocsátás,
javítóintézeti nevelés)
o nevelő és biztonsági (pártfogó felügyelet)
o nevelő és reparációs (jóvátételi munka)
o biztonsági (elkobzás, vagyonelkobzás, elektronikus adat
végleges hozzáférhetetlenné tétele)
o vagyoni (vagyonelkobzás)
o gyógyító (kényszergyógykezelés)
c. szabadságelvonással járó/nem járó
d. perszonális/tárgyi (megrovás, elkobzás)
 e. az intézkedés alkalmazására jogosult
o ügyész (pártfogó felügyelet, megrovás)
o bíróság
f. önálló vagy járulékos
o önállóan, büntetés helyett (megrovás, próbára bocsátás,
jóvátételi munka, kényszergyógykezelés)
o önállóan és büntetés v. intézkedés mellett is (elkobzás,
vagyonelkobzás, elekt)
o büntetés, intézkedés mellett (pártfogó felügyelet)
41. A megrovás alkalmazásának feltételei
64. § (1) Megrovásban kell részesíteni azt, akinek cselekménye az
elbíráláskor már nem veszélyes, vagy olyan csekély fokban veszélyes a
társadalomra, hogy az e törvény szerint alkalmazható legkisebb
büntetés kiszabása vagy más intézkedés alkalmazása - ide nem értve az
elkobzást, a vagyonelkobzást és az elektronikus adat végleges
hozzáférhetetlenné tételét - szükségtelen.

(2) A megrovással a bíróság vagy az ügyész helytelenítését fejezi ki a

jogellenes cselekmény miatt, és felszólítja az elkövetőt, hogy a jövőben
tartózkodjon bűncselekmény elkövetésétől.

42. A próbára bocsátás alkalmazásának feltételei

65. § (1) A bíróság a vétség, valamint a háromévi szabadságvesztésnél
nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt a büntetés kiszabását
próbaidőre elhalaszthatja, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja
intézkedés alkalmazásával is elérhető.

43. A jóvátételi munka alkalmazásának feltételei.

67. § (1) A bíróság a vétség, valamint a háromévi szabadságvesztésnél
nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt a büntetés kiszabását egy
évre elhalaszthatja, és jóvátételi munka végzését írja elő, ha alaposan
feltehető, hogy a büntetés célja így is elérhető. A jóvátételi
munkavégzés előírása mellett pártfogó felügyelet is elrendelhető.

44. A kényszergyógykezelés alkalmazásának feltételei

78. § (1) Személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő
cselekmény elkövetőjének kényszergyógykezelését kell elrendelni, ha
elmeműködésének kóros állapota miatt nem büntethető, és tartani
kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni, feltéve, hogy
büntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb
büntetést kellene kiszabni.

45. Mely dolgokat kell elkobozni a Btk. szerint?

72. § (1) El kell kobozni azt a dolgot,
a) amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak vagy
arra szántak,
b) amely bűncselekmény elkövetése útján jött létre,
c) amelyre a bűncselekményt elkövették, vagy amelyet a
bűncselekmény befejezését követően e dolog elszállítása céljából
használtak,
d) amelynek a birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti, vagy
jogszabályba ütközik.
(2) El kell kobozni azt a sajtóterméket, amelyben a bűncselekmény
megvalósul.

46. Mit jelent a fordított bizonyítási teher a vagyonelkobzás esetén?

74. § (1) Vagyonelkobzást kell elrendelni arra
b) a vagyonra, amelyet az elkövető bűnszervezetben való részvétele
ideje alatt szerzett,
c) a vagyonra, amelyet a kábítószer-kereskedelem vagy az
embercsempészés elkövetője a bűncselekmény elkövetésének ideje
alatt szerzett.
(4) Az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell
tekinteni
a) az (1) bekezdés b) pontja esetében a bűnszervezetben való
részvétel,
b) az (1) bekezdés c) pontja esetében a kábítószer forgalomba
hozatalának, illetve az azzal való kereskedés, továbbá az
embercsempészés üzletszerű vagy bűnszövetségben történő
elkövetésének ideje alatt szerzett valamennyi vagyont.
47. A pártfogó felügyelet alkalmazásának kötelező és lehetséges
esetei?
69. § (1) Pártfogó felügyelet rendelhető el
a) a vádemelés elhalasztásának tartamára,
b) a feltételes szabadság tartamára,
c) a próbára bocsátás próbaidejére,
d) a jóvátételi munka előírása mellett,
e) a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejére, ha annak
eredményes elteltéhez az elkövető rendszeres figyelemmel kísérése
szükséges.

(2) Pártfogó felügyelet alatt áll,

a) akit életfogytig tartó szabadságvesztésből feltételes szabadságra
bocsátottak,
b) az a visszaeső, akit feltételes szabadságra bocsátottak, vagy akivel
szemben a szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztették.

48. Milyen intézkedések alkalmazhatók a jogi személyekkel szemben?

Jogi személy megszüntetése, jogi személy tevékenységének
korlátozása, pénzbírság.

49. A mentesítés hatálya

98. § (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában
- az elítélt mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányos
jogkövetkezmények alól.
(2) A mentesített személy büntetlen előéletűnek tekintendő, és -
törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem tartozik számot adni
olyan elítéltetésről, amelyre nézve mentesítésben részesült.
(3) Újabb bűncselekmény elkövetése esetén a mentesítés nem terjed ki
azokra a büntetőjogi jogkövetkezményekre, amelyeket e törvény a
korábbi elítéléshez fűz.
50. Milyen speciális elvek érvényesülnek a fiatalkorúakkal szemben a
szankciók kiszabása során?
(2) Fiatalkorúval szemben büntetést akkor kell kiszabni, ha intézkedés
alkalmazása nem célravezető. Azzal szemben, aki a bűncselekmény
elkövetésekor tizennegyedik életévét nem töltötte be, csak intézkedés
alkalmazható.
(3) Fiatalkorúval szemben szabadságelvonással járó intézkedést
alkalmazni vagy szabadságelvonással járó büntetést kiszabni csak akkor
lehet, ha az intézkedés vagy a büntetés célja más módon nem érhető
el.
108. § (1) Fiatalkorúval szemben intézkedésként javítóintézeti nevelés
is alkalmazható.

(2) Javítóintézeti nevelés mellett nem szabható ki szabadságvesztés,

elzárás vagy közérdekű munka.

399. § (1) Aki más által elkövetett büntetendő cselekményből származó

a) dolgot átalakítja, átruházza, vagy a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi

tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe abból a célból, hogy

aa) az ilyen dolog eredetét eltitkolja, elleplezze, vagy

ab) a más által elkövetett büntetendő cselekmény elkövetőjével szemben folytatott

büntetőeljárást meghiúsítsa,

b) dolog eredetét, az ilyen dolgon fennálló jogot vagy az e jogban bekövetkezett

változásokat, az ilyen dolog helyének változását vagy azt a helyet, ahol az ilyen dolog
található, eltitkolja, vagy elleplezi,

bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a más által elkövetett büntetendő
cselekményből származó dolgot

a) magának vagy harmadik személynek megszerzi,

 b) megőrzi, kezeli, használja vagy felhasználja, azon vagy az ellenértékén más anyagi
javakat szerez,

ha a dolog eredetét az elkövetés időpontjában ismerte.

(3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki bűncselekményének elkövetéséből

származó dolgot ezen eredetének leplezése, titkolása céljából

a) gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja,

b) a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy

pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe.

(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)–(3)

bekezdésben meghatározott pénzmosást

a) üzletszerűen,

b) különösen nagy vagy azt meghaladó értékre,

c) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési

alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy
központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy
független biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,
magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, szerencsejáték
szervezésével foglalkozó szervezet, vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság
tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként,

d) hivatalos személyként vagy

e) ügyvédként

követik el.

(5) Aki az (1)–(4) bekezdésben meghatározott pénzmosás elkövetésében

megállapodik, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
 A szabadságvesztés

34. § A szabadságvesztés határozott ideig vagy életfogytig tart.

35. § (1) Ha a bíróság szabadságvesztést szab ki, annak végrehajtását fogházban,

börtönben vagy fegyházban rendeli végrehajtani.

(2) A büntetés kiszabásánál irányadó körülményekre tekintettel a törvényben

meghatározottnál eggyel enyhébb vagy eggyel szigorúbb végrehajtási fokozat
határozható meg. E rendelkezés a 44. § (1)–(2) bekezdése és a 90. § (2) bekezdése
alapján kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztés esetén nem alkalmazható.
A határozott ideig tartó szabadságvesztés

36. § A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama három hónap,

leghosszabb tartama húsz év; bűnszervezetben, különös vagy többszörös visszaesőként
történő elkövetés, illetve halmazati vagy összbüntetés esetén huszonöt év.

37. § (1) A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata fogház, ha azt vétség

miatt szabták ki, kivéve, ha az elítélt visszaeső.

(2) A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata börtön, ha azt

a) bűntett miatt szabták ki, vagy

b) vétség miatt szabták ki, és az elítélt visszaeső.

(3) A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata fegyház, ha

a) a háromévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést

aa) a XIII. (háborús), a XIV (emberiesség). vagy a XXIV (állam elleni). Fejezetben
meghatározott bűncselekmény,

ab) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető katonai bűncselekmény,

ac) terrorcselekmény [314. § (1)–(2) bekezdés, 315–316. §], terrorizmus

finanszírozása [318. § (1)–(2) bekezdés], jármű hatalomba kerítése [320. § (1)–(3)
bekezdés], bűnszervezetben részvétel [321. § (1) bekezdés], robbanóanyaggal vagy
robbantószerrel visszaélés (324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés [325. § (1)–
(3) bekezdés], nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés [326. § (1)–(6)
bekezdés], haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés [329. § (1)–(4)
bekezdés], kettős felhasználású termékkel visszaélés [330. § (1)–(3) bekezdés],

ad) emberölés, kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, emberrablás,

emberkereskedelem, szexuális erőszak, közveszély okozása, nemzetközi gazdasági
tilalom megszegése vagy rablás súlyosabban minősülő esetei [160. § (2) bekezdés, 176.
§ (2)–(3) bekezdés, 177. § (1)–(2) bekezdés, 178. § (2) bekezdés, 179. § (2) bekezdés,
190. § (2)–(4) bekezdés, 192. § (2)–(6) bekezdés, 197. § (2)–(4) bekezdés, 322. § (2)–
(3) bekezdés, 327. § (3) bekezdés, 365. § (3)–(4) bekezdés]

miatt szabták ki, vagy

b)10 a szabadságvesztés kétévi vagy ennél hosszabb tartamú, és

ba) az elítélt többszörös visszaeső, vagy

bb) a bűncselekményt bűnszervezetben követte el.

 Feltételes szabadságra bocsátás a határozott ideig tartó szabadságvesztésből

38. § (1) Határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság az

ítéletében megállapítja a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját, vagy –
a (4) bekezdésben meghatározott esetekben – azt, hogy a feltételes szabadságra bocsátás
lehetősége kizárt.

(2) Ha a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége nem kizárt, annak legkorábbi

időpontja

a) a büntetés kétharmad,

b) visszaeső esetén háromnegyed részének, de legkevesebb három hónapnak a

kitöltését követő nap.

(3) Öt évet meg nem haladó szabadságvesztés kiszabása esetén – különös méltánylást
érdemlő esetben – a bíróság ítéletében akként rendelkezhet, hogy az elítélt a büntetés
fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható. Ez a rendelkezés nem
alkalmazható, ha az elítélt többszörös visszaeső.

(4) Nem bocsátható feltételes szabadságra

a) a többszörös visszaeső, ha a szabadságvesztést fegyház fokozatban kell

végrehajtani,

b) az erőszakos többszörös visszaeső,

c) aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,

d) akit olyan szándékos bűncselekmény miatt ítéltek szabadságvesztésre, amelyet

korábbi, határozott ideig tartó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a
végrehajtás befejezése vagy a végrehajthatóság megszűnése előtt követett el.

39. § (1) Határozott ideig tartó szabadságvesztés esetén a feltételes szabadság tartama
azonos a szabadságvesztés hátralevő részével, de legalább egy év. A 38. § (3) bekezdés
alkalmazása esetén a bíróság ítéletében rendelkezhet úgy, hogy a feltételes szabadság
tartama legalább egy, legfeljebb három évvel meghosszabbodik.

(2) Ha a szabadságvesztés hátralevő része egy évnél rövidebb, és végrehajtását nem

rendelték el, a büntetést – a feltételes szabadság letelte után – a hátralevő rész utolsó
napjával kell kitöltöttnek tekinteni.
 40. § (1) A bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, ha az elítéltet

a) az ítélet jogerőre emelkedését követően elkövetett bűncselekmény miatt a feltételes

szabadság tartama alatt, vagy

b) a feltételes szabadság tartama alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó

szabadságvesztésre ítélik.

(2) A bíróság a feltételes szabadságot megszüntetheti, ha az elítéltet az (1)

bekezdésben meghatározottakon kívül egyéb büntetésre ítélik.

(3) A feltételes szabadság megszüntetése esetén a feltételes szabadságon eltöltött idő

a szabadságvesztésbe nem számít be.

(4) Ha a feltételes szabadság tartama alatt az elítélten olyan bűncselekmény miatt

kiszabott szabadságvesztést kell végrehajtani, amelyet a korábbi ítélet jogerőre
emelkedése előtt követett el, a szabadságvesztés végrehajtása a feltételes szabadságot
félbeszakítja, és a bíróság a feltételes szabadság folytatásának legkorábbi időpontját

a) az utóbb kiszabott szabadságvesztésből engedélyezett feltételes szabadság

időpontjáig, vagy

b) – ha az utóbb kiszabott szabadságvesztés esetén a feltételes szabadságra bocsátás

lehetősége kizárt – a szabadságvesztés végrehajtásának időtartamáig

elhalasztja.

Feltételes szabadságra bocsátás az életfogytig tartó szabadságvesztésből

42. § Életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság az ítéletében

meghatározza a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját, vagy a feltételes
szabadságra bocsátás lehetőségét kizárja.

43. § (1) Ha a bíróság életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a feltételes

szabadságra bocsátás lehetőségét nem zárja ki, annak legkorábbi időpontját legalább
huszonöt, legfeljebb negyven évben állapítja meg. A feltételes szabadságra bocsátás
legkorábbi időpontját években kell meghatározni.

(2) Életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a feltételes szabadság tartama legalább

tizenöt év.
 44. § (1) Életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság a feltételes
szabadságra bocsátás lehetőségét csak az alábbi bűncselekmények miatt zárhatja ki:
népirtás, emberiesség elleni bűncselekmény, apartheid, hadikövet elleni erőszak
súlyosabban minősülő esete, védett személyek elleni erőszak, nemzetközi szerződés
által tiltott fegyver alkalmazása, egyéb háborús bűntett, emberölés súlyosabban
minősülő esete, emberrablás súlyosabban minősülő esete, emberkereskedelem
súlyosabban minősülő esete, alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása, rombolás
súlyosabban minősülő esete, fogolyzendülés súlyosabban minősülő esete,
terrorcselekmény, jármű hatalomba kerítése súlyosabban minősülő esete, közveszély
okozása súlyosabban minősülő esete, zendülés súlyosabban minősülő esete, elöljáró
vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esete ha azt személy elleni
vagy dolog elleni erőszakkal követik el.

(2) A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét ki kell zárni, ha az elkövető

erőszakos többszörös visszaeső, vagy az (1) bekezdésben meghatározott
bűncselekményt bűnszervezetben követte el.

45. § (1) Ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélése előtt elkövetett

bűncselekmény miatt az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt határozott
tartamú végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságra
bocsátás legkorábbi időpontját a határozott tartamú végrehajtandó szabadságvesztés
időtartamáig elhalasztja.

(2) Ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélése előtt elkövetett

bűncselekmény miatt az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő feltételes
szabadságra bocsátás alatt határozott tartamú végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik,
a bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, és a feltételes szabadságra bocsátás
legkorábbi időpontját a határozott tartamú végrehajtandó szabadságvesztés
időtartamáig elhalasztja.

(3) Ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt elkövetett

bűncselekmény miatt az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt határozott
tartamú szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi
időpontját a határozott ideig tartó szabadságvesztés tartamáig, de legalább öt és
legfeljebb húsz év közötti időtartamra elhalasztja.

(4) Ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt elkövetett

bűncselekmény miatt az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő feltételes
szabadságra bocsátás alatt határozott tartamú szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a
feltételes szabadságot megszünteti, és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi
időpontját a határozott tartamú szabadságvesztés tartamáig, de legalább öt és legfeljebb
húsz év közötti időtartamra elhalasztja.
 (5) Ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztésből történt feltételes
szabadságra bocsátás alatt elkövetett bűncselekmény miatt határozott tartamú
szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, és a feltételes
szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott tartamú szabadságvesztés
tartamáig, de legalább öt és legfeljebb húsz év közötti időtartamra elhalasztja.

(6) Ha az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra

bocsátás legkorábbi időpontjának elhalasztására az (1), (2), (4) és (5) bekezdés szerinti
határozott tartamú szabadságvesztés miatt kerül sor, a feltételes szabadságra bocsátás
legkorábbi időpontját a határozott tartamú szabadságvesztésbe beszámított előzetes
fogva tartás, valamint házi őrizet idejének figyelembevételével kell megállapítani.

(7) Nem bocsátható feltételes szabadságra az elítélt, ha ismételten életfogytig tartó

szabadságvesztésre ítélik. Ha a korábbi életfogytig tartó szabadságvesztést még nem
hajtották végre, az ismételten kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztés nem hajtható
végre.

47. § (1) A közérdekű munka tartamát órákban kell meghatározni, annak legkisebb
mértéke negyvennyolc, legnagyobb mértéke háromszáztizenkettő óra.

(2) A közérdekű munkát az elítélt, ha törvény eltérően nem rendelkezik, hetente

legalább egy napon – a heti pihenőnapon vagy a szabadidejében –, díjazás nélkül végzi.

(3) A bíróság ítéletében a közérdekű munka jellegéről rendelkezik.

(4) A közérdekű munkára ítélt köteles a számára meghatározott munkát elvégezni.

Az elkövető olyan munka végzésére kötelezhető, amelyet – figyelemmel egészségi
állapotára és képzettségére – előreláthatóan képes elvégezni.

48. § (1) Ha az elítélt a számára meghatározott munkát önhibájából nem végzi el, a
közérdekű munkát vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni.

(2) A közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztést büntetés-végrehajtási

intézetben, fogház fokozatban kell végrehajtani.

(3) A közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés három hónapnál rövidebb is

lehet.

49. § Ha az elítéltet a közérdekű munkára ítélés után elkövetett bűncselekmény miatt

végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, és a közérdekű munka büntetést még nem
hajtották végre, a közérdekű munkát vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre
kell átváltoztatni úgy, hogy négy óra közérdekű munkának egynapi szabadságvesztés
felel meg. Az átváltoztatás után fennmaradó közérdekű munkának egynapi
szabadságvesztés felel meg.

65. § (1) A bíróság a vétség, valamint a háromévi szabadságvesztésnél nem

súlyosabban büntetendő bűntett miatt a büntetés kiszabását próbaidőre elhalaszthatja,
ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja intézkedés alkalmazásával is elérhető.

(2) Nem bocsátható próbára a visszaeső, aki a bűncselekményt bűnszervezetben

követte el, aki a szándékos bűncselekményt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése
után, a végrehajtás befejezése előtt követte el, vagy aki a szándékos bűncselekményt a
szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt követte el.

(3) A próbaidő tartama egy évtől három évig terjedhet, a tartamot években, vagy
években és hónapokban kell meghatározni.

(4) A próbára bocsátott pártfogó felügyelet alá helyezhető. Ha a próbára bocsátott a

pártfogó felügyelet magatartási szabályait megszegi, a próbaidő egy alkalommal,
legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.

66. § (1) A próbára bocsátást meg kell szüntetni, és büntetést kell kiszabni, ha

a) a próbára bocsátottat a próbára bocsátás előtt elkövetett bűncselekmény miatt a

próbaidő alatt elítélik,

b) a próbára bocsátottat a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt elítélik, vagy

c) a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a próbaidő elteltével az

elkövető büntethetősége megszűnik.
 61. § (1) A közügyek gyakorlásától el kell tiltani azt, akit szándékos bűncselekmény
elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélnek, és méltatlan arra, hogy azok
gyakorlásában részt vegyen.

(2) A közügyektől eltiltott

a) nem rendelkezik választójoggal, nem vehet részt népszavazásban és népi

kezdeményezésben,

b) nem lehet hivatalos személy,

c) nem lehet népképviseleti szerv testületének, bizottságának tagja, azok munkájában

nem vehet részt,

d) nem delegálható törvényben kihirdetett nemzetközi szerződéssel létrehozott

szervezet közgyűlésébe, testületébe,

e) nem érhet el katonai rendfokozatot,

f) nem kaphat belföldi kitüntetést és külföldi kitüntetés elfogadására engedélyt,

g) hatósági eljárásban nem lehet védő vagy jogi képviselő,

h) nem viselhet tisztséget köztestületben, közalapítványban, és

i) nem lehet civil szervezetnek a civil szervezetekről szóló törvényben megjelölt

vezető tisztségviselője.

(3) A közügyektől eltiltott az ítélet jogerőre emelkedésével elveszti mindazon

tagságát, állását, tisztségét, katonai rendfokozatát, megbízatását és kitüntetését,
amelynek elnyerését a (2) bekezdés kizárja, valamint címzetes rendfokozatát.

62. § (1) A közügyektől eltiltás határozott ideig tart, annak legrövidebb tartama egy
év, leghosszabb tartama tíz év.

(2) A közügyektől eltiltás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. A

közügyektől eltiltás tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt a
szabadságvesztést tölti, vagy amely alatt kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtása
alól. Ha a feltételes szabadságot nem szüntetik meg, a feltételes szabadságon töltött időt
a közügyektől eltiltás tartamába be kell számítani.
 72. § (1) El kell kobozni azt a dolgot,

a) amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra

szántak,

b) amely bűncselekmény elkövetése útján jött létre,

c) amelyre a bűncselekményt elkövették, vagy amelyet a bűncselekmény

befejezését követően e dolog elszállítása céljából használtak,

d) amelynek a birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti, vagy jogszabályba

ütközik.

(2) El kell kobozni azt a sajtóterméket, amelyben a bűncselekmény megvalósul.

(3) Az (1) bekezdés a) és c) pontja esetében – feltéve, hogy a tulajdonos az

elkövetésről előzetesen nem tudott – az elkobzást nem lehet elrendelni, ha a dolog nem
az elkövető tulajdona, kivéve, ha az elkobzás mellőzését nemzetközi jogi kötelezettség
kizárja.

(4) Az elkobzást akkor is el kell rendelni, ha

a) az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot vagy törvényben meghatározott

büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető,

b) az elkövetőt megrovásban részesítették,

c) az a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben

meghatározott különleges védelem időtartama alatt nem hajtható végre.

(5) Nem lehet elrendelni annak a dolognak az elkobzását, amelyre a vagyonelkobzás

kiterjed.

(6) Az elkobzott dolog tulajdonjoga törvény eltérő rendelkezése hiányában az államra

száll.

(7) Nincs helye elkobzásnak a cselekmény büntethetőségének elévülésére

megállapított idő, de legalább öt év elteltével.

73. § A 72. § (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetekben az elkobzás

kivételesen mellőzhető, ha az az elkövetőre vagy a tulajdonosra a bűncselekmény
súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene, kivéve,
 a) ha azt nemzetközi jogi kötelezettség kizárja,

b) ha az elkövető a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,

c) kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, kábítószer készítésének

elősegítése, kábítószer előállításához szükséges anyaggal visszaélés, új pszichoaktív
anyaggal visszaélés, teljesítményfokozó szerrel visszaélés, egészségügyi termék
hamisítása, méreggel visszaélés, ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés,
természetkárosítás, állatkínzás, orvhalászat, orvvadászat, tiltott állatviadal szervezése,
ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés, radioaktív anyaggal visszaélés, nukleáris
létesítmény üzemeltetésével visszaélés, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel
visszaélés, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés, nemzetközi szerződés által tiltott
fegyverrel visszaélés, haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés, kettős
felhasználású termékkel visszaélés vagy veszélyes eb tartásával kapcsolatos
kötelezettség megszegése esetén.
 74. § (1) Vagyonelkobzást kell elrendelni arra

a) a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a

bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett,

d) a vagyonra, amely a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény

elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyon helyébe lépett,

e) a vagyonra, amelyet a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy

ezt könnyítő feltételek biztosítása végett szolgáltattak vagy arra szántak,

f) a vagyonra, amely az adott vagy ígért vagyoni előny tárgya volt.

(2) A vagyonelkobzást el kell rendelni arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a

bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra is,
amellyel más gazdagodott. Ha gazdálkodó szervezet gazdagodott ilyen vagyonnal, a
vagyonelkobzást a gazdálkodó szervezettel szemben kell elrendelni.

(3) Ha az elkövető vagy a (2) bekezdés szerint gazdagodott személy meghalt, vagy a
gazdálkodó szervezet átalakult, a vagyonelkobzást a jogutóddal szemben kell elrendelni
arra az (1) bekezdés vagy a 74/A. § szerinti vagyonra, amelyre a jogutódlás történt

(5) Nem rendelhető el vagyonelkobzás

a) arra a vagyonra, amely a büntetőeljárás során érvényesített polgári jogi igény

fedezetéül szolgál,

b) arra a vagyonra, amelyet jóhiszeműen, ellenérték fejében szereztek.

74/A. § (1) Az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell

tekinteni, és vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra, amelyet az elkövető

a) bűnszervezetben való részvétele,

b) a kábítószer forgalomba hozatala, illetve az azzal való kereskedés

elkövetésének,

c) az üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett embercsempészés

elkövetésének ideje alatt szerzett.

(2) Az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni, és

vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra is, amelyet
 a) a kábítószer forgalomba hozatala, illetve az azzal való kereskedés [176. § (1)–(4)
és (6) bekezdés, 177. § (1) bekezdés b) pont, c) pont cb) alpont és (2)–(3) és (5)
bekezdés], kábítószer termesztése, előállítása, az ország területére behozatala, kivitele,
átszállítása [178. § (1)–(5) bekezdés és 179. §], a kábítószer készítésének elősegítése
[182. § (1)–(4) bekezdés], a kábítószer-prekurzor forgalomba hozatala, szállítása, azzal
közvetítői tevékenység végzése [183. § (1) bekezdés a) pont],

b) az új pszichoaktív anyag előállítása, az ország területére behozatala, kivitele,

átszállítása, forgalomba hozatala, illetve az azzal való kereskedés [184. § (1)–(3) és (5)
bekezdés, 184/A. § (1) bekezdés b) pont és c) pont cb) alpont, (2)–(3) és (5) bekezdés,
184/B. § (1) bekezdés a) pont, (2)–(5) bekezdés, 184/C. § (1) bekezdés a) pont aa)
alpont, b) pont ba) alpont, (2)–(5) bekezdés],

c) az emberkereskedelem [192. § (1)–(7) bekezdés], a kényszermunka (193. §),

d) a kerítés (200. §), a prostitúció elősegítése (201. §), a kitartottság (202. §), a
gyermekprostitúció kihasználása [203. § (1) és (3)–(4) bekezdés], a
gyermekpornográfia [204. § (1) bekezdés b)–c) pont, (2)–(4) bekezdés, (5) bekezdés a)
és c) pont és (6) bekezdés],

e) a gyermekmunka (209. §), a harmadik országbeli állampolgár jogellenes

foglalkoztatása [356. § (1)–(2) bekezdés],

f) a haszonszerzési célból elkövetett személyes adattal visszaélés [219. § (1) és (3)–

(4) bekezdés],

g) a vesztegetés, a vesztegetés elfogadása, a hivatali vesztegetés, a hivatali

vesztegetés elfogadása (290–294. §),

h) a terrorcselekmény [314. §, 315. § (1)–(2) bekezdés és 316. §], a terrorizmus

finanszírozása [318. § (1)–(2) bekezdés],

i) a bűnszervezetben részvétel [321. § (1) bekezdés],

j) az embercsempészés (353. §)

k) a zsarolás (367. §),

l) a különösen nagy vagy különösen jelentős értékre, bűnszervezetben elkövetett

sikkasztás [372. § (5) bekezdés a) pontja és (6) bekezdése], a különösen nagy vagy
különösen jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett csalás [373. § (5) bekezdés
a) pontja és (6) bekezdése], a különösen nagy vagy különösen jelentős vagyoni hátrányt
okozó, bűnszervezetben elkövetett gazdasági csalás [374. § (5) bekezdés a) pontja és
(6) bekezdése], a különösen nagy vagy különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó,
bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés [376. § (5) bekezdés a) pontja és (6)
bekezdése],

m) az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás [375. § (1)–(5)

bekezdés],

n) a pénzhamisítás [389. § (1)–(3)], a pénzhamisítás elősegítése (390. §), a készpénz-

helyettesítő fizetési eszköz hamisítása [392. § (1)–(2) bekezdés], a készpénz-
helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés [393. § (1)–(2) bekezdés], a készpénz-
helyettesítő fizetési eszköz hamisításának elősegítése (394. §),

o) a bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagy különösen jelentős vagyoni

hátrányt okozó költségvetési csalás [396. § (4)–(5) bekezdés],

p) a pénzmosás (399. §),

q) a bűnszövetségben vagy üzletszerűen elkövetett tiltott adatszerzés [422. § (4)

bekezdés b) és c) pont], az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés
kijátszása [424. § (1) bekezdés]

elkövetője a büntetőeljárás megindítását megelőző öt évben szerzett, ha a vagyon,

illetve az elkövető életvitele az igazolható jövedelmi viszonyaihoz, személyi
körülményeihez képest különösen aránytalan.

(3) Nem rendelhető el vagyonelkobzás az (1) és (2) bekezdés esetében, ha az elkövető

bizonyítja, hogy a vagyon nem bűncselekményből származik.

75. § (1) A vagyonelkobzást pénzösszegben kifejezve kell elrendelni, ha a

vagyonelkobzás alá eső vagyon már nem lelhető fel, ha a vagyonelkobzás alá eső
vagyon az egyéb vagyontól nem különíthető el, vagy az elkülönítése aránytalan
nehézséget okozna, a 74. § (5) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben.

(2) A vagyonelkobzást akkor is el kell rendelni, ha az elkövető gyermekkor, kóros

elmeállapot vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem
büntethető, az elkövetőt megrovásban részesítették, az a kölcsönzött kulturális javak
különleges védelméről szóló törvényben meghatározott különleges védelem időtartama
alatt nem hajtható végre.

(3) Az elkobzott vagyon törvény eltérő rendelkezése hiányában az államra száll.

76. § Ezen alcím alkalmazásában vagyonon annak hasznát, a vagyoni értékű jogot,
követelést, továbbá bármely, pénzben kifejezhető értékkel bíró előnyt is érteni kell.
 77. § (1) Véglegesen hozzáférhetetlenné kell tenni azt az elektronikus hírközlő
hálózaton közzétett adatot,

a) amelynek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele bűncselekményt valósít meg,

b) amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy

c) amely bűncselekmény elkövetése útján jött létre.

(2) Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét akkor is el kell rendelni,

ha az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot, vagy törvényben meghatározott
büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető, illetve ha az elkövetőt
megrovásban részesítették.

80. § (1) A büntetést az e törvényben meghatározott keretek között, céljának szem

előtt tartásával úgy kell kiszabni, hogy az igazodjon a bűncselekmény tárgyi súlyához,
a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, valamint az egyéb
enyhítő és súlyosító körülményekhez.

(2) Határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési tétel

középmértéke irányadó. A középmérték a büntetési tétel alsó és felső határa összegének
fele.

(3) Ha e törvény a büntetés kiszabása esetén a Különös Részben meghatározott

büntetési tételek emelését írja elő, a (2) bekezdésben meghatározott számítást a felemelt
büntetési tételekre tekintettel kell elvégezni.

(4) Ha a bíróság szabadságvesztést szab ki, a büntetés mértékét a végrehajtás

felfüggesztése, illetve a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének a figyelmen kívül
hagyásával állapítja meg.

33. § (3) A büntetések – az (5) és (6) bekezdésben foglalt kivételekkel – egymás

mellett is kiszabhatóak.

(4) Ha a bűncselekmény büntetési tételének felső határa háromévi

szabadságvesztésnél nem súlyosabb, szabadságvesztés helyett elzárás, közérdekű
munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás,
sportrendezvények látogatásától való eltiltás vagy kiutasítás, illetve e büntetések közül
több is kiszabható.

(6) Nem szabható ki szabadságvesztés mellett elzárás vagy közérdekű munka,

kiutasítás mellett közérdekű munka vagy pénzbüntetés.
 63.§ (2) A megrovás, a próbára bocsátás és a jóvátételi munka önállóan, büntetés
helyett alkalmazható.

(3) A pártfogó felügyelet büntetés vagy intézkedés mellett alkalmazható. Kiutasítás

mellett nem rendelhető el pártfogó felügyelet.

(4) Az elkobzás, a vagyonelkobzás és az elektronikus adat végleges

hozzáférhetetlenné tétele önállóan, és büntetés vagy intézkedés mellett is alkalmazható.
 A halmazati büntetés

81. § (1) Bűnhalmazat esetén egy büntetést kell kiszabni.

(2) A halmazati büntetést a bűnhalmazatban lévő bűncselekményekre megállapított

büntetési nemek, illetve büntetési tételek közül a legsúlyosabbnak az alapulvételével
kell kiszabni.

(3) Ha a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül legalább kettő határozott ideig

tartó szabadságvesztéssel büntetendő, a büntetési tétel felső határa a legmagasabb
büntetési tétel felével emelkedik, de nem érheti el az egyes bűncselekményekre
megállapított büntetési tételek felső határának együttes tartamát.

(4)34 Ha ennek feltételei az adott bűncselekmény vonatkozásában fennállnak, a

bűnhalmazatban lévő bűncselekmény büntetési tételét a különös, a többszörös és az
erőszakos többszörös visszaesőkre, továbbá a bűnszervezetben történő elkövetésre
vonatkozó rendelkezések alapján, a (2) és (3) bekezdés alkalmazását megelőzően kell
megállapítani.

(5) A mellékbüntetés halmazati büntetés esetében sem haladhatja meg a törvényben

meghatározott legmagasabb mértéket, illetve tartamot.

82. § (1) A büntetési tételnél enyhébb büntetés szabható ki, ha annak legkisebb
mértéke a büntetés kiszabásának elveire figyelemmel túl szigorú lenne.

(2) Az (1) bekezdés alapján, ha a büntetési tétel alsó határa

a) tízévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb ötévi,

b) ötévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb kétévi,

c) kétévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb egyévi,

d) egyévi szabadságvesztés, ehelyett rövidebb tartamú

szabadságvesztést lehet kiszabni.

(3) A (2) bekezdés d) pontja esetében szabadságvesztés helyett elzárás, közérdekű

munka vagy pénzbüntetés, illetve e büntetések egymás mellett is kiszabhatóak.
 (4) Kísérlet vagy bűnsegély esetében, ha a (2) bekezdés alapján kiszabható büntetés
is túl szigorú lenne, a büntetést a (2) bekezdés soron következő pontja alapján lehet
kiszabni.

(5) Ha e törvény korlátlan enyhítést enged, bármely büntetési nem legkisebb mértéke
is kiszabható.
 93. § (1) Ha az elkövetőt több, határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélik, a
jogerősen kiszabott büntetéseket – törvényben meghatározottak szerint –
összbüntetésbe kell foglalni, ha az elkövető valamennyi bűncselekményt a legkorábbi
elsőfokú ítélet kihirdetését megelőzően követte el.

(2) Összbüntetésbe csak olyan végrehajtandó szabadságvesztések foglalhatók,

amelyeket az összbüntetésbe foglaláskor még nem hajtottak végre, vagy amelyeket
folyamatosan hajtanak végre.

(3) Ha felfüggesztett szabadságvesztést kell utóbb végrehajtani, azt az összbüntetésbe

foglalás szempontjából a továbbiakban végrehajtandó szabadságvesztésnek kell
tekinteni.

(4) Nem foglalható összbüntetésbe

a) a korábban már összbüntetésbe foglalt büntetés,

b) a pénzbüntetés és a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés.

94. § Az összbüntetés tartamát úgy kell meghatározni, mintha halmazati büntetést

szabnának ki. Az összbüntetés tartamának azonban el kell érnie a legsúlyosabb
büntetésnek és a rövidebb büntetés vagy büntetések egyharmad részének összegeként
számított tartamot, de az nem haladhatja meg a büntetések együttes tartamát.

95. § (1) Különböző fokozatban végrehajtandó szabadságvesztések összbüntetésbe

foglalása esetén végrehajtási fokozatként a legszigorúbbat kell meghatározni. Ha az
összbüntetés mértéke három év vagy azt meghaladó tartamú, illetve többszörös
visszaesőnél két év vagy ezt meghaladó tartamú, az összbüntetés végrehajtási fokozatát
ennek figyelembevételével kell meghatározni.

(2) Ha az (1) bekezdés alkalmazásával megállapítandó végrehajtási fokozat az elítélt

számára méltánytalan hátrányt jelentene, eggyel enyhébb fokozat állapítható meg.

(3) Ha a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége nem kizárt, annak legkorábbi

időpontját a legszigorúbb rendelkezés alapján kell meghatározni. Nem bocsátható
feltételes szabadságra az elítélt az összbüntetésből, ha bármelyik szabadságvesztés
esetén a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége kizárt.

(4) Ha azt a szabadságvesztést, amellyel kapcsolatosan az elítéltet önhibájából

eredően zárták ki a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből, utóbb összbüntetésbe
foglalják, akkor az elítélt az összbüntetésből sem bocsátható feltételes szabadságra.
 96. § (1) Ha a foglalkozástól eltiltást, a járművezetéstől eltiltást, a kitiltást, a
sportrendezvények látogatásától való eltiltást vagy a kiutasítást szabadságvesztés
mellett szabták ki, és a szabadságvesztés büntetéseket összbüntetésbe foglalták, akkor
több, azonos tartalmú foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás,
sportrendezvények látogatásától való eltiltás vagy kiutasítás közül azt kell végrehajtani,
amelyik az elítéltre hátrányosabb.

(2) A közügyektől eltiltás mellékbüntetés nem foglalható összbüntetésbe. Több

közügyektől eltiltás mellékbüntetés közül azt kell végrehajtani, amelyik a leghosszabb
tartamú.
 83. § (1) Tárgyalásról lemondás esetén – a (2) bekezdésben meghatározottak
kivételével – a büntetés kiszabásakor a 82. § (2) bekezdésében meghatározott enyhébb
büntetési tételek alsó határát kell alapul venni.

(2) Együttműködő terhelt tárgyalásról lemondása esetén a szabadságvesztés mértéke

a) nyolc évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt

a három évet,

b) öt évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt a

két évet,

c) három évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt

a hat hónapot

nem haladhatja meg.

(3) Ha a tárgyalásról lemondásnak nyolcévi szabadságvesztésnél súlyosabban

büntetendő bűncselekmény miatt van helye, a bűnszervezetben elkövetett
bűncselekményre előírt szigorúbb rendelkezések nem alkalmazhatóak, a büntetést a
bűncselekményre az e törvény által előírt büntetési tételkeretek között kell kiszabni.

84. § (1) Tárgyalásról lemondás esetén a bűnhalmazatban lévő bűncselekményekre a

halmazati büntetésre vonatkozó rendelkezések az irányadók azzal, hogy a
bűnhalmazatban lévő bűncselekmények büntetési tételeinek felső határát a 83. § (1)–(2)
bekezdése alapján kiszabható büntetések közül a legsúlyosabbnak az alapulvételével
kell kiszabni.

(2) Ha e törvény a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül legalább kettőre

határozott ideig tartó szabadságvesztést rendel, a 83. § (1)–(2) bekezdése alapján
kiszabható legsúlyosabb büntetési tétel felső határa a legmagasabb büntetési tétel
középmértékével emelkedik, de nem érheti el az egyes bűncselekményekre a 83. § (1)–
(2) bekezdés alapján kiszabható büntetések együttes tartamát.
 85. § (1) A két évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása próbaidőre
felfüggeszthető, ha – különösen az elkövető személyi körülményeire figyelemmel –
alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető.

(1a) A határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. §), a határzár megrongálása (Btk. 352/B.
§), valamint a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (Btk. 352/C. §) esetén
az öt évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető.

(2) A próbaidő tartama – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – egy évtől öt évig
terjedhet, de a kiszabott szabadságvesztésnél rövidebb nem lehet. A próbaidőt években,
vagy években és hónapokban kell meghatározni.

(2a) A határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. §), a határzár megrongálása (Btk. 352/B.
§), valamint a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (Btk. 352/C. §) esetén
a próbaidő tartama két évtől tíz évig terjedhet, de nem lehet rövidebb az ezen
bűncselekmények miatt kiszabott kiutasítás tartamánál.

86. § (1) A szabadságvesztés végrehajtása nem függeszthető fel azzal szemben, aki

a) többszörös visszaeső,

b) a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, vagy

c) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt

vagy felfüggesztésének próbaideje alatt követte el.

(2) Ha az elkövetőn olyan szabadságvesztést hajtanak végre, amely miatt a

felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását nem lehet elrendelni, akkor a próbaidő a
szabadságvesztés tartamával meghosszabbodik.

(3) A (2) bekezdés szerinti rendelkezést a közérdekű munka és pénzbüntetés helyébe

lépő szabadságvesztés esetén is alkalmazni kell.

(4) A (2) és (3) bekezdés esetén a próbaidő tartama az öt évet meghaladhatja.

(5) Ha az elkövetőt többször ítélik próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre, és a

szabadságvesztések próbaideje még nem telt el, valamennyi próbaidő párhuzamosan
telik.

(6) A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésével egyidejűleg az elkövető

pártfogó felügyelet alá helyezhető. Ha az elkövető visszaeső, pártfogó felügyelet alatt
áll.
 87. § A felfüggesztett szabadságvesztést végre kell hajtani, ha

a) a próbaidő alatt megállapítják, hogy a szabadságvesztés végrehajtását a 86. § (1)

bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel,

b) az elkövetőt a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó

szabadságvesztésre ítélik, vagy

c) az elkövető a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi,

d)37 a 60. § (2a) bekezdése alapján kiutasított elkövető a felfüggesztett

szabadságvesztés próbaideje alatt Magyarország területére visszatér.

88. § A büntetés végrehajtásának kegyelemből történt felfüggesztése esetén a

végrehajtás elrendelésére a felfüggesztett büntetés végrehajtására vonatkozó
rendelkezést megfelelően alkalmazni kell.
 89. § (1) A különös és a többszörös visszaesővel szemben az újabb bűncselekmény
büntetési tételének felső határa szabadságvesztés esetén a felével emelkedik, de nem
haladhatja meg a huszonöt évet. Tárgyalásról lemondás esetén a 83. § (2) bekezdése
szerinti büntetési tételt kell a felével emelni.

(2) A különös és a többszörös visszaesővel szemben a büntetés a 82. § (1) bekezdése

alapján csak különös méltánylást érdemlő esetben enyhíthető.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott súlyosabb jogkövetkezmények nem

alkalmazhatók, ha e törvény Különös Része a különös visszaesőként történő elkövetést
a bűncselekmény súlyosabban minősülő eseteként rendeli büntetni.

90. § (1) Erőszakos többszörös visszaesővel szemben a 33. § (4) bekezdése nem
alkalmazható.

(2) Az erőszakos többszörös visszaesővel szemben az erőszakos többszörös

visszaesőkénti minősítést megalapozó bűncselekmény büntetési tételének felső határa
szabadságvesztés esetén a kétszeresére emelkedik. Ha a büntetési tétel így felemelt felső
határa a húsz évet meghaladná, vagy a törvény szerint a bűncselekmény életfogytig tartó
szabadságvesztéssel is büntethető, az elkövetővel szemben életfogytig tartó
szabadságvesztést kell kiszabni. Tárgyalásról lemondás esetén a 83. § (2) bekezdése
szerinti büntetési tételt kell a kétszeresére emelni.

(3) Az erőszakos többszörös visszaesővel szemben a büntetés

a) a 82. § (1) bekezdése alapján nem enyhíthető,

b) – ha e törvény Általános Része lehetővé teszi – korlátlanul enyhíthető.

 98. § (1) A mentesítés folytán – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az elítélt
mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól.

(2) A mentesített személy büntetlen előéletűnek tekintendő, és – törvény eltérő

rendelkezése hiányában – nem tartozik számot adni olyan elítéltetésről, amelyre nézve
mentesítésben részesült.

(3) Újabb bűncselekmény elkövetése esetén a mentesítés nem terjed ki azokra a

büntetőjogi jogkövetkezményekre, amelyeket e törvény a korábbi elítéléshez fűz.

99. § Az elítélt mentesítésben részesülhet e törvény erejénél fogva, bírósági határozat

alapján vagy kegyelem útján.

100. § (1) E törvény erejénél fogva áll be a mentesítés

a) elzárás, pénzbüntetés és közérdekű munka esetén az ítélet jogerőre emelkedésének

napján,

b) foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás és sportrendezvények

látogatásától való eltiltás esetén az ítélet jogerőre emelkedése napján,

c) kiutasítás esetén a büntetés végrehajtásának befejezése vagy végrehajthatóságának

megszűnése napján,

d) felfüggesztett szabadságvesztés esetén a próbaidő leteltének napján,

e) gondatlan vétség miatt kiszabott szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltésének

vagy végrehajthatósága megszűnésének napján,

f) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy évet meg nem haladó tartamú
szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését vagy végrehajthatóságának megszűnését
követő három év elteltével,

g) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy évet meghaladó, de öt évnél nem

hosszabb tartamú szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését vagy
végrehajthatóságának megszűnését követő öt év elteltével,

h) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet meghaladó, de tíz évnél nem

hosszabb tartamú szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését vagy
végrehajthatóságának megszűnését követő nyolc év elteltével,
 i) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, tíz évet meghaladó tartamú, határozott
ideig tartó szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését vagy végrehajthatóságának
megszűnését követő tíz év elteltével.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetén a mentesítés nem terjed ki

a) foglalkozástól eltiltás esetén a foglalkozás gyakorlásának,

b) járművezetéstől eltiltás esetén a járművezetés gyakorlásának,

c) kitiltás esetén az ítéletben meghatározott településen vagy az ország meghatározott

részén való tartózkodás,

d) sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén az elítélt sportrendezvények

látogatásához való

jogára.

(3) Az (1) bekezdés d) pontja esetében a mentesítés nem áll be, ha a szabadságvesztés
végrehajtását elrendelik. Ilyenkor a mentesítésre a végrehajtandó szabadságvesztésre
vonatkozó mentesítési szabályok az irányadók.
 101. § (1) Végrehajtandó szabadságvesztés esetén a bíróság az elítéltet kérelemre
utólag mentesítésben részesítheti, ha erre érdemes, és a szabadságvesztés kitöltésétől
vagy végrehajthatósága megszűnésétől a 100. § (1) bekezdés f)–i) pontjában
meghatározott idő fele már eltelt.

(2) Felfüggesztett szabadságvesztés esetén a bíróság az elítéltet kérelemre utólag

mentesítésben részesítheti, ha erre érdemes, és a próbaidő fele része, de legalább egy év
már eltelt.

(3) Az érdemesség elbírálásánál figyelembe kell venni az elítéltnek a büntetés

kitöltése, felfüggesztett szabadságvesztés esetén az ítélet jogerőre emelkedése óta
folytatott életmódját, továbbá azt, hogy – ha erre módja volt – jóvátette-e a
bűncselekménnyel okozott sérelmet.

(4) Felfüggesztett szabadságvesztés esetén az utólagos mentesítés hatályát veszti, ha

a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelik.

102. § (1) A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése esetén a bíróság

ítéletében előzetes mentesítésben részesítheti az elítéltet, ha arra érdemes.

(2) Az előzetes mentesítés hatályát veszti, ha a felfüggesztett szabadságvesztés

végrehajtását elrendelik.

103. § Mellékbüntetés alkalmazása esetén az elítélt az elítéléshez fűződő hátrányos

jogkövetkezmények alól mindaddig nem mentesül, illetve nem mentesíthető, amíg a
mellékbüntetés végrehajtása nem fejeződött be, vagy végrehajthatósága nem szűnt meg.

104. § (1) A kegyelmi jogkör gyakorlója az elítéltet kegyelemből mentesítésben

részesítheti akkor is, ha e törvény szerint ennek egyébként nincs helye.

(2) A kegyelmi mentesítésben részesített személy a büntetőjogon kívüli hátrányos

jogkövetkezmények szempontjából büntetlen előéletűnek tekintendő.

105. § (1) Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizenkettedik életévét

betöltötte, de a tizennyolcadikat nem.

(2) E törvény rendelkezéseit a fiatalkorúakra a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel

kell alkalmazni.

106. § (1) A fiatalkorúval szemben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés

célja elsősorban az, hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlődjön, és a társadalom hasznos
tagjává váljon, erre tekintettel az intézkedés vagy büntetés megválasztásakor a
fiatalkorú nevelését és védelmét kell szem előtt tartani.
 (2) Fiatalkorúval szemben büntetést akkor kell kiszabni, ha intézkedés alkalmazása
nem célravezető. Azzal szemben, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik
életévét nem töltötte be, csak intézkedés alkalmazható.

(3) Fiatalkorúval szemben szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazni vagy

szabadságelvonással járó büntetést kiszabni csak akkor lehet, ha az intézkedés vagy a
büntetés célja más módon nem érhető el.
 109. § (1) A fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés legrövidebb tartama bármely
bűncselekmény esetén egy hónap.

(2) A bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét be nem töltött fiatalkorúra

kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama

a) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetése

esetén tíz év,

b) öt évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény

elkövetése esetén öt év.

(3) A bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorúra

kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama

a) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetése

esetén tizenöt év,

b) tíz évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény

elkövetése esetén tíz év,

c) öt évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény

elkövetése esetén öt év.

(4) A büntethetőség elévülése határidejének számításánál és a visszaesőkre vonatkozó

rendelkezések szempontjából a (2)–(3) bekezdésben meghatározott időtartamok az
irányadóak.

110. § (1) A szabadságvesztés végrehajtási fokozata fiatalkorúak börtöne, ha

a) a fiatalkorút bűntett miatt kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztésre

ítélik,

b) az egyévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítélt fiatalkorú

visszaeső, vagy

c) az egyévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítélt fiatalkorút a

szándékos bűncselekmény elkövetését megelőző három éven belül szándékos
bűncselekmény miatt javítóintézeti nevelésre ítélték.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a szabadságvesztés végrehajtási

fokozata fiatalkorúak fogháza.
 111. § A fiatalkorúval szemben kiszabható elzárás legrövidebb tartama három nap,
leghosszabb tartama harminc nap.

112. § Fiatalkorúval szemben közérdekű munkát akkor lehet kiszabni, ha az ítélet

meghozatalakor tizenhatodik életévét betöltötte.

113. § (1) Fiatalkorúval szemben pénzbüntetést akkor lehet kiszabni, ha önálló

keresete, jövedelme vagy megfelelő vagyona van.

(2) Fiatalkorú esetén a pénzbüntetés legkisebb mértéke tizenöt, legnagyobb mértéke

kétszázötven napi tétel, az egynapi tétel összegét legalább ötszáz, legfeljebb ötvenezer
forintban kell meghatározni.

(3) Fiatalkorú esetén a pénzbüntetést behajthatatlansága esetén, ha a 112. § lehetővé

teszi, közérdekű munkára vagy szabadságvesztésre kell átváltoztatni.

(4) A pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munkát úgy kell megállapítani, hogy egy
napi tétel helyébe két óra közérdekű munka lép. Egyebekben a pénzbüntetés helyébe
lépő közérdekű munkára a 47. §-ban foglaltak irányadóak azzal, hogy annak tartama
eltérhet a 47. § (1) bekezdésében meghatározottaktól.

(5) Ha a fiatalkorú a munkakötelezettségének önként nem tesz eleget, a közérdekű

munkát vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Egyebekben
a 48. §-ban foglaltak irányadóak.

114. § Kiutasításnak fiatalkorúval szemben akkor lehet helye, ha

a) vele szemben tízévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztést szabtak ki,

b) az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné, és

c) nem sérül a családi élet tiszteletben tartásához való joga.

115. § Fiatalkorút csak egy évet meghaladó szabadságvesztés kiszabása esetén lehet
a közügyektől eltiltani.

116. § (1) Fiatalkorúval szemben próbára bocsátásnak bármely bűncselekmény esetén

helye van.

(2) A próbaidő tartama egy évtől két évig terjedhet.

 (3) A bíróság a 66. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben javítóintézeti
nevelést rendel el, vagy büntetést szab ki.

117. § Fiatalkorúval szemben jóvátételi munkavégzés akkor írható elő, ha az ítélet

meghozatalakor tizenhatodik életévét betöltötte.

118. § A megfelelő családi környezettel rendelkező fiatalkorú nem tiltható ki arról a

településről, amelyben családja él.

119. § (1) A fiatalkorú a feltételes szabadság tartama, a próbára bocsátás próbaideje,

a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje, a javítóintézetből történő ideiglenes
elbocsátás tartama, a vádemelés elhalasztásának tartama alatt pártfogó felügyelet alatt
áll.

(2) Fiatalkorúval szemben a jóvátételi munkavégzés előírása mellett pártfogó

felügyeletet is el kell rendelni.

120. § (1) Javítóintézeti nevelést a bíróság akkor rendel el, ha a fiatalkorú eredményes
nevelése érdekében intézeti elhelyezése szükséges. Javítóintézeti nevelés nem
rendelhető el azzal szemben, aki az ítélet meghozatalakor huszadik életévét betöltötte.

(2) A javítóintézeti nevelés tartama egy évtől négy évig terjedhet.

121. § (1) Javítóintézeti nevelés elrendelése esetén a bíróság megállapítja, hogy a

fiatalkorú a javítóintézeti nevelés felének letöltése után ideiglenesen elbocsátható az
intézetből, ha

a) legalább egy évet eltöltött az intézetben, és

b) alaposan feltehető, hogy az intézkedés célja további javítóintézeti nevelés nélkül

is elérhető.

(2) Az ideiglenes elbocsátás tartama azonos a javítóintézeti nevelés hátralevő

részével, de legalább egy év.

(3) A bíróság az ideiglenes elbocsátást megszünteti, ha a fiatalkorút az ideiglenes

elbocsátás alatt – a 122. §-ban meghatározott esetet kivéve – szabadságvesztésre ítélik,
vagy vele szemben javítóintézeti nevelést rendelnek el. Ha a bíróság a fiatalkorúval
szemben más büntetést szab ki, vagy más intézkedést alkalmaz, a bíróság az ideiglenes
elbocsátást megszüntetheti.
 (4) Az ideiglenes elbocsátás megszüntetése esetén az ideiglenes elbocsátáson töltött
idő a javítóintézeti nevelésbe nem számítható be.

122. § Ha a fiatalkorút a javítóintézeti nevelésre ítélés után elkövetett bűncselekmény

miatt a javítóintézeti nevelés vagy az ideiglenes elbocsátás alatt végrehajtandó
szabadságvesztésre ítélik, a szabadságvesztés büntetést kell végrehajtani. Ebben az
esetben a javítóintézeti nevelés hátralévő részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni
úgy, hogy kétnapi javítóintézeti nevelés helyébe egynapi szabadságvesztés lép.

123. § (1) Fiatalkorú esetén a halmazati és az összbüntetés nem haladhatja meg

a) a 109. § (3) bekezdés a) pontja esetén a húszévi,

b) a 109. § (2) bekezdés a) pontja és a (3) bekezdés b) pontja esetén a tizenöt évi,

c) a 109. § (2) bekezdés b) pontja és a (3) bekezdés c) pontja esetén a hét év hat hónapi
szabadságvesztést.

(2) A fiatalkorúval szemben kiszabható szabadságvesztés a 90. § (2) bekezdése

alkalmazása esetén sem haladhatja meg az (1) bekezdés a) és b) pontjában
meghatározott mértéket.

(3) Javítóintézeti nevelés és szabadságvesztés találkozása esetén összbüntetésként a

szabadságvesztést kell végrehajtani. Ennek tartamát a bíróság legfeljebb egy évvel
meghosszabbíthatja, ha erre a 106. §-ban meghatározott cél elérése érdekében szükség
van. A meghosszabbítás tartama azonban a javítóintézeti nevelés hátralevő részét nem
érheti el.
124. § (1) Ha a bíróság a fiatalkorúval szemben több olyan javítóintézeti nevelést
rendelt el, amelyeket az egységes intézkedés elrendelésekor még nem hajtottak végre,
vagy amelyeket folyamatosan hajtanak végre, a bíróság a fiatalkorúval szemben
egységes intézkedésként javítóintézeti nevelést rendel el.

(2) Az egységes intézkedésként elrendelt javítóintézeti nevelés tartamát úgy kell

megállapítani, hogy az ne legyen rövidebb a leghosszabb tartamú javítóintézeti
nevelésnél, de ne haladja meg az elrendelt javítóintézeti nevelések együttes tartamát,
illetve a négy évet.

125. § (1) Az elrendelt javítóintézeti nevelésbe az előzetes fogvatartás és házi őrizet

teljes idejét be kell számítani.
 (2) A beszámításnál egynapi javítóintézeti nevelésnek egynapi előzetes fogvatartás,
illetve három nap házi őrizet felel meg. A beszámítás után fennmaradó házi őrizet
tartamát egynapi javítóintézeti nevelésként kell beszámítani.

126. § (1) A fiatalkorú elítélt a törvény erejénél fogva mentesül

a) az ítélet jogerőre emelkedésének napján, ha a kiszabott szabadságvesztés

végrehajtását felfüggesztik,

b) a büntetés kitöltésének vagy végrehajthatósága megszűnésének napján, ha

szándékos bűncselekmény miatt egy évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztésre
ítélték,

c) a büntetés kitöltésének vagy végrehajthatósága megszűnésének napjától számított

három év elteltével, ha szándékos bűncselekmény miatt egy évet meghaladó, de öt évnél
nem hosszabb tartamú végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték.

(2) A szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy évet meghaladó tartamú

szabadságvesztés kitöltése után a bíróság a fiatalkorút kérelemre mentesítésben
részesítheti, ha erre érdemes.
 50. § (1) A pénzbüntetést úgy kell kiszabni, hogy – figyelemmel a bűncselekmény
tárgyi súlyára – meg kell állapítani a pénzbüntetés napi tételeinek számát, és – az
elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten – az
egynapi tételnek megfelelő összeget.

(2) Akit haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt határozott ideig tartó
szabadságvesztésre ítélnek, ha megfelelő jövedelme vagy vagyona van, pénzbüntetésre
is kell ítélni.

(3) A pénzbüntetés legkisebb mértéke harminc, legnagyobb mértéke ötszáznegyven

napi tétel. Egynapi tétel összegét legalább ezer, legfeljebb ötszázezer forintban kell
meghatározni.

(4) A bíróság ítéletében – az elkövető vagyoni, jövedelmi viszonyaira tekintettel –

rendelkezhet úgy, hogy az elkövető a pénzbüntetést legfeljebb két éven belül havi
részletekben fizetheti meg.

51. § (1) Ha az elítélt a pénzbüntetést nem fizeti meg, illetve részletfizetés

engedélyezése esetén egyhavi részlet megfizetését elmulasztja, a pénzbüntetést vagy
annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni.

(2) Ha a pénzbüntetést végrehajtandó szabadságvesztés mellett szabták ki, vagy a

felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelték, a pénzbüntetés helyébe lépő
szabadságvesztés végrehajtási fokozatára a szabadságvesztés fokozata az irányadó.
Egyéb esetekben a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést fogház fokozatban kell
végrehajtani.

(3) A pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés három hónapnál rövidebb is lehet.

52. § (1) A foglalkozás gyakorlásától azt lehet eltiltani, aki a bűncselekményt

a) szakképzettséget igénylő foglalkozása szabályainak megszegésével

(bűncselekményt) követi el , vagy

b) foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja azzal szemben is alkalmazható, aki a bűncselekmény

elkövetésekor a tevékenységet nem a foglalkozásaként gyakorolta, de rendelkezik
annak a foglalkozásnak a gyakorlásához szükséges szakképesítéssel, amely
szabályainak megszegésével a bűncselekményt elkövette.

(3)15 A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény elkövetője, ha

a bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követte el,
valamint a kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény elkövetője eltiltható bármely olyan
foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében
tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását,
gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási
viszonyban áll.

53. § (1) A foglalkozástól eltiltás határozott ideig tart, vagy végleges hatályú.

(2) A határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama
tíz év. Végleges hatállyal az tiltható el, aki a foglalkozás gyakorlására alkalmatlan vagy
arra méltatlan.

(3) A foglalkozástól eltiltás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. Ha a

foglalkozástól eltiltást szabadságvesztés mellett szabják ki, annak tartamába nem számít
bele az az idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztést tölti, illetve amíg kivonja magát
a szabadságvesztés végrehajtása alól. Ha a feltételes szabadságot nem szüntetik meg, a
feltételes szabadságon töltött időt a foglalkozástól eltiltás tartamába be kell számítani.

(4) A végleges hatályú eltiltás alól a bíróság az eltiltottat kérelemre mentesítheti, ha

az eltiltás óta tíz év eltelt, és az eltiltott a foglalkozás gyakorlására alkalmassá, vagy –
ha az eltiltást méltatlanság miatt alkalmazták – érdemessé vált. Ez utóbbi esetben sem
mentesíthető az, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el.

54. § Ezen alcím alkalmazásában foglalkozásnak minősül az is, ha az elkövető

a) gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagja vagy egyszemélyi

vezetője,

b) gazdasági társaság vagy szövetkezet felügyelőbizottságának tagja,

c) egyéni cég tagja,

d) egyéni vállalkozó vagy

e) a civil szervezetnek a civil szervezetekről szóló törvényben meghatározott vezető

tisztségviselője.

55. § (1) A járművezetéstől azt lehet eltiltani, aki

 a) az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi el a
bűncselekményt, vagy

b) bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ.

(2) A járművezetéstől el kell tiltani azt, aki járművezetés ittas állapotban vagy
járművezetés bódult állapotban bűncselekményt követ el. Különös méltánylást érdemlő
esetben a járművezetéstől eltiltás kötelező alkalmazása mellőzhető.

(3) A járművezetéstől eltiltás meghatározott fajtájú (légi, vasúti, vízi vagy közúti) és
kategóriájú járműre is vonatkozhat.

56. § (1) A járművezetéstől eltiltás határozott ideig tart, vagy végleges hatályú.

(2)16 A járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani azt az időt, amelynek

tartamára az elkövető vezetői engedélyét – a járművezetéstől eltiltásra ítélését
megelőzően – a bűncselekménnyel összefüggésben a helyszínen elvették, vagy azt a
hatóságnál leadta.

(3) A határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy hónap, leghosszabb
tartama tíz év. A járművezetéstől eltiltást hónapokban vagy években, illetve években és
hónapokban kell meghatározni.

(4) A járművezetéstől eltiltás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. Ha

a járművezetéstől eltiltást szabadságvesztés mellett szabják ki, annak tartamába nem
számít bele az az idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztést tölti, illetve amíg kivonja
magát a szabadságvesztés végrehajtása alól. Ha a feltételes szabadságot nem szüntetik
meg, a feltételes szabadságon töltött időt a járművezetéstől eltiltás tartamába be kell
számítani.

(5) Végleges hatállyal az tiltható el, aki a járművezetésre alkalmatlan. A végleges

hatályú eltiltás alól a bíróság az eltiltottat kérelemre mentesítheti, ha az eltiltás óta tíz
év eltelt, és az eltiltott a járművezetésre alkalmassá vált.
 57. § (1) E törvényben meghatározott esetekben azt, akinek ott tartózkodása a
közérdeket veszélyezteti, egy vagy több településről, vagy egy település, illetve az
ország meghatározott részéből ki lehet tiltani. (2) A kitiltás legrövidebb tartama egy év,
leghosszabb tartama öt év.

(3) A kitiltás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. Ha a kitiltást

szabadságvesztés mellett szabják ki, annak tartamába nem számít bele az az idő, amely
alatt az elítélt a szabadságvesztést tölti, illetve amíg kivonja magát a szabadságvesztés
végrehajtása alól. Ha a feltételes szabadságot nem szüntetik meg, a feltételes
szabadságon töltött időt a kitiltás tartamába be kell számítani.

58. § (1) A bíróság az elkövetőt a sportrendezvényen való részvétel, az odamenetel

vagy az onnan történő távozás során a sportrendezvénnyel összefüggésben elkövetett
bűncselekmény miatt eltilthatja bármelyik sportszövetség versenyrendszerében
megrendezésre kerülő sportrendezvény látogatásától, vagy bármelyik
sportlétesítménybe való belépéstől, amikor az valamely sportszövetség
versenyrendszerében megrendezett sportesemény helyszínéül szolgál.

(2) Az eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama öt év.

(3) Az eltiltás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. Ha a

sportrendezvények látogatásától való eltiltást szabadságvesztés mellett szabják ki,
annak tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztést
tölti, illetve amíg kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtása alól. Ha a feltételes
szabadságot nem szüntetik meg, a feltételes szabadságon töltött időt a
sportrendezvények látogatásától való eltiltás tartamába be kell számítani.

59. § (1) Azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása
nem kívánatos, Magyarország területéről ki kell utasítani. A kiutasított köteles az ország
területét elhagyni, és a kiutasítás tartama alatt nem térhet vissza.

(2) Nem utasítható ki az, aki menedékjogot élvez.

(3) A szabad mozgás és tartózkodás jogával, valamint Magyarország területén

letelepedettként vagy bevándoroltként tartózkodási joggal rendelkező személlyel
szemben kiutasításnak csak olyan bűncselekmény elkövetése miatt lehet helye, amely
ötévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) Azzal szemben, aki Magyarország területén legalább tíz éve jogszerűen
tartózkodik, vagy aki Magyarország területén jogszerűen tartózkodik, és a családi élet
tiszteletben tartásához való joga sérülne, csak tízévi vagy azt meghaladó tartamú
szabadságvesztés kiszabása esetén lehet helye kiutasításnak, feltéve, hogy az
elkövetőnek az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné.
 60. § (1) A kiutasítás határozott ideig tart, vagy végleges hatályú.

(2) A határozott ideig tartó kiutasítás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb
tartama tíz év. (2a) A határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. §), a határzár megrongálása
(Btk. 352/B. §), valamint a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (Btk.
352/C. §) esetén kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés mellett, valamint a 85. § (1a)
bekezdésben meghatározott esetben a kiutasítás nem mellőzhető. Amennyiben a
kiutasítás határozott ideig tart, annak tartama a kiszabott szabadságvesztés tartamának
kétszerese, de legalább két év. A kiutasítás tartamát években, hónapokban és napokban
is meg lehet állapítani.

(3) Végleges hatállyal az utasítható ki, akit tízévi vagy azt meghaladó tartamú
szabadságvesztésre ítélnek, és – figyelemmel a bűncselekmény kiemelkedő súlyára, az
elkövetés jellegére, és az elkövető kapcsolataira – az országban tartózkodása a
közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné. A szabad mozgás és tartózkodás jogával
rendelkező személy végleges hatállyal nem utasítható ki.

(4) A kiutasítás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. A kiutasítás

tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt szabadságvesztés büntetést
tölt.

(5) A végleges hatályú kiutasítás alól a bíróság a kiutasítottat kérelmére mentesítheti,

ha a kiutasítás óta tíz év eltelt, és a kiutasított arra érdemes.

64. § (1) Megrovásban kell részesíteni azt, akinek cselekménye az elbíráláskor már
nem veszélyes, vagy olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy az e törvény
szerint alkalmazható legkisebb büntetés kiszabása vagy más intézkedés alkalmazása –
ide nem értve az elkobzást, a vagyonelkobzást és az elektronikus adat végleges
hozzáférhetetlenné tételét – szükségtelen.

(2) A megrovással a bíróság vagy az ügyész helytelenítését fejezi ki a jogellenes

cselekmény miatt, és felszólítja az elkövetőt, hogy a jövőben tartózkodjon
bűncselekmény elkövetésétől.

67. § (1) A bíróság a vétség, valamint a háromévi szabadságvesztésnél nem

súlyosabban büntetendő bűntett miatt a büntetés kiszabását egy évre elhalaszthatja, és
jóvátételi munka végzését írja elő, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja így is
elérhető. A jóvátételi munkavégzés előírása mellett pártfogó felügyelet is elrendelhető.

(2) Jóvátételi munka végzése nem írható elő azzal szemben, aki

a) visszaeső,
 b) a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,

c) a szándékos bűncselekményt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a

végrehajtás befejezése előtt követte el, vagy

d) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje

alatt követte el.

(3) Az elkövető – választása szerint – állami vagy önkormányzati fenntartású

intézménynél, közhasznú jogállású civil szervezetnél, egyházi jogi személynél vagy
azok részére végezheti a jóvátételi munkát.

(4) A jóvátételi munka tartamát órákban kell meghatározni, annak legkisebb mértéke
huszonnégy, legnagyobb mértéke százötven óra.

68. § (1) Ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését egy éven belül megfelelően
igazolja, büntethetősége megszűnik.

(2) Ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését nem igazolja, vagy a pártfogó

felügyelet szabályait súlyosan megszegi, a bíróság büntetést szab ki. Ha az elkövető a
jóvátételi munka elvégzését egészségügyi okból nem tudja igazolni, a jóvátételi munka
elvégzése igazolásának határideje egy alkalommal legfeljebb egy évvel
meghosszabbítható.

69. § (1) Pártfogó felügyelet rendelhető el a vádemelés elhalasztásának tartamára, a

feltételes szabadság tartamára, a próbára bocsátás próbaidejére, a jóvátételi munka
előírása mellett, a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejére, ha annak
eredményes elteltéhez az elkövető rendszeres figyelemmel kísérése szükséges.

(2) Pártfogó felügyelet alatt áll,

a) akit életfogytig tartó szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátottak,

b) az a visszaeső, akit feltételes szabadságra bocsátottak, vagy akivel szemben a

szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztették.

70. § (1) A pártfogó felügyelet tartama azonos a feltételes szabadság tartamával, a

próbára bocsátás próbaidejével, a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejével, a
vádemelés elhalasztásának tartamával, de legfeljebb öt év, életfogytig tartó
szabadságvesztésből engedélyezett feltételes szabadság esetén legfeljebb tizenöt év.
 (2) A jóvátételi munka előírása mellett elrendelt pártfogó felügyelet addig tart, amíg
a jóvátételi munka végzésére kötelezett a jóvátételi munka elvégzését nem igazolja, de
legfeljebb egy évig.

(3) A 69. § (1) bekezdés esetében a pártfogó felügyelet fele részének, de legalább egy
év eltelte után a pártfogó felügyelő javasolhatja a pártfogó felügyelet megszüntetését,
ha annak szükségessége már nem áll fenn.

71. § (1) A pártfogolt általános magatartási szabályként köteles

a) a jogszabályban és a határozatban előírt magatartási szabályokat megtartani,

b) a pártfogó felügyelővel rendszeres kapcsolatot tartani, és

c) a pártfogó felügyelő részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást megadni.

(2) A bíróság, illetve vádemelés elhalasztása esetén az ügyész a határozatában a

pártfogó felügyelet céljának elősegítése érdekében külön magatartási szabályként
kötelezettségeket és tilalmakat írhat elő. A bíróság, illetve az ügyész elrendelheti, hogy
a pártfogolt

a) a bűncselekmény elkövetésében részt vett, meghatározott személlyel ne tartson

kapcsolatot,

b) a bűncselekmény sértettjétől, illetve annak lakásától, munkahelyétől, vagy attól a

nevelési-oktatási intézménytől, ahová a sértett jár, továbbá a sértett által rendszeresen
látogatott helytől tartsa távol magát,

c) meghatározott jellegű nyilvános helyeket és nyilvános rendezvényeket,

meghatározott közterületeket ne látogasson,

d) nyilvános helyen ne fogyasszon szeszes italt,

e) meghatározott helyen és időközönként, meghatározott szervnél vagy személynél

jelentkezzen,

f) vegye fel a kapcsolatot az állami foglalkoztatási szervvel, vagy a helyi

önkormányzatnál közfoglalkoztatásra jelentkezzen,

g) meghatározott tanulmányokat folytasson,

 h) – beleegyezése esetén – meghatározott gyógykezelésnek vagy gyógyító eljárásnak
vesse alá magát,

i) vegyen részt a pártfogó felügyelő által szervezett csoportos foglalkozáson vagy a

pártfogó felügyelői szolgálat közösségi foglalkoztatójának programja szerinti más
foglalkozáson.

(3) A bíróság, illetve az ügyész a (2) bekezdésben felsorolt magatartási szabályokon

kívül más magatartási szabályokat is előírhat, különös tekintettel a bűncselekmény
jellegére, az okozott kárra és az elkövető társadalmi beilleszkedése esélyeinek
növelésére.

91. § (1) Azzal szemben, aki a szándékos bűncselekményt bűnszervezetben követte

el, a bűncselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére emelkedik, de a
huszonöt évet nem haladhatja meg. Tárgyalásról lemondás esetén a 83. § (2) bekezdése
szerinti büntetési tételt kell alapul venni.

(2) Azzal szemben, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, kitiltásnak is

helye van.

(3) A bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetésének megállapítása esetén az

e törvényben a bűncselekmény bűnszövetségben történő elkövetésének esetére
megállapított jogkövetkezmények nem alkalmazhatók.

22. Szankció:
a. Olyan törvényben meghatározott joghátrány, melyet főszabályként a
bíróság (két esetben az ügyész) bűncselekmény, illetve büntetőjog
ellenes cselekmény elkövetőjével szemben a társadalom védelme, a
bűnelkövetéstől való visszatartás érdekében kizárólag törvényben
meghatározott feltételekkel és eljárásban alkalmaz és amelyet az
állam adott esetben kényszerrel érvényesíthet.
23. Büntetés:
a. A büntetőjogi büntetés törvényben meghatározott joghátrány, melyet
bűncselekmény elkövetése miatt annak elkövetőjével szemben a
bíróság a büntetési célok elérése végett a törvényben meghatározott
eljárásban alkalmaz, és amely állami kényszerrel is végrehajtható,
kifejezve a társadalom rosszalló erkölcsítéletét.
24. Büntetés célja:
 a. 79. § A büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak
megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt
kövessenek el.
b. 106. § A fiatalkorúval szemben kiszabott büntetés vagy alkalmazott
intézkedés célja elsősorban az, hogy a fiatalkorú helyes irányba
fejlődjön, és a társadalom hasznos tagjává váljon, erre tekintettel az
intézkedés vagy büntetés megválasztásakor a fiatalkorú nevelését és
védelmét kell szem előtt tartani.
25. Előkészület:
a. 11. § Ha e törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki
bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt
könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik,
vállalkozik, vagy a közös elkövetésében megállapodik.
26. Kísérlet:
a. 10. § Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény
elkövetését megkezdi, de nem fejezi be.
27. Bűncselekmény elkövetői:
a. 12. § Elkövető a tettes, a közvetett tettes és a társtettes (tettesek),
valamint a felbujtó és a bűnsegéd (részesek)
28. Tettes:
a. 13. § (1) Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását
megvalósítja.
29. Közvetett tettes:
a. 13. § (2) Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi
tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer
vagy fenyegetés miatt nem büntethető, illetve tévedésben lévő
személy felhasználásával valósítja meg.
30. Társtettes:
a. 13. § (3) Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi
tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg
31. Felbujtó:
a. 14. § (1) Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére
szándékosan rábír.
32. Bűnsegéd:
a. 14. § (2) Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez másnak
szándékosan segítséget nyújt.
33. Egység:
a. Az elkövető egy vagy több cselekménye egy bűncselekményt valósít
meg.
34. Folytatólagos egység:
a. 6. § (2) Nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett
bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt,
egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközönként
többször követ el.
35. Többség:
a. Az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít
meg.
36. Bűnhalmazat:
a. 6. § (1) Bűnhalmazat az, ha az elkövető egy vagy több cselekménye
több bűncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják
el.
37. Büntetések:
a. szabadságvesztés
b. elzárás
c. közérdekű munka
d. pénzbüntetés
e. foglalkozástól eltiltás
f. járművezetéstől eltiltás
g. kitiltás
h. sportrendezvények látogatásától való eltiltás
i. kiutasítás
38. Szabadságvesztés fokozatai:
a. 37. § (1) A szabadságvesztés büntetési fokozata fogház, ha azt vétség
miatt szabták ki, kivéve, ha az elítélt visszaeső.
b. (2) A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata börtön, ha azt
i. bűntett miatt szabták ki, vagy
ii. vétség miatt szabták ki, és az elítélt visszaeső
c. (3) A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata fegyház, ha
i. a háromévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést
1. a XIII., a XIV., vagy a XXIV. Fejezetben meghatározott
bűncselekmény,
 2. életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető katonai
bűncselekmény,
3. terrorcselekmény, terrorizmus finanszírozása, jármű
hatalomba kerítése, bűnszervezetben részvétel,
robbanóanyaggal visszaélés, lőfegyverrel vagy lőszerrel
visszaélés, nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel
visszaélés, haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással
visszaélés, kettős felhasználású termékkel visszaélés
4. emberölés, kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása,
emberrablás, emberkereskedelem, szexuális erőszak,
közveszély okozása, nemzetközi gazdasági tilalom
megszegése vagy rablás súlyosabban minősülő esetei miatt
szabták ki, vagy
ii. a szabadságvesztés kétévi vagy ennél hosszabb tartamú, és
1. az elítélt többszörös visszaeső, vagy
2. a bűncselekményt bűnszervezetben követte el.
39. Üzletszerűség
a. 459. § (1) 28. üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki
ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén
rendszeres haszonszerzésre törekszik;
40. Bűnszervezet
a. 459. § (1) 1. három vagy több személyből álló, hosszabb időre
szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi
vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos
bűncselekmény elkövetése
41. Bűnszövetség
a. 459. §(1) 2. akkor létesül, ha két vagy több személy
bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik,
de legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön
létre bűnszervezet.
42. Csoportosan elkövetet bűncselekmény
a. 459.§ (1) 3. Csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az
elkövetésben legalább három személy vesz részt