Activity: MINDENKI - FELELŐSSÉG ÉS LEHETŐSÉG

CONSIDER COLLECT CONSTRUCT COMMUNICATE

Mindenki egyért

A következőkben a Mindenki című Oscar-díjas

kisfilmhez kapcsolódóan fogsz néhány kérdést
végiggondolni. A feladat során elsődleges források
- videóinterjúk - segítségével fogalmazhatod meg
gondolataidat.

A film ismeretében nézd meg a bal oldalon található

plakátot.

Mindenki egyért

Írj le legalább három kulcsszót, ami a kép kapcsán eszedbe jut!

Fogalmazd meg és röviden írd le, mit jelent számodra a közösség fogalma!

Egy mindenkiért, mindenki egyért.

Mit jelent számodra a fenti mondat? Gondolj olyan helyzetekre, amikor egy cél eléréséhez a
közösség (pl. osztály, család, barátok, társadalmi csoportok stb.) összefogására lehet szükség!

Írj le egy olyan esetet, személyes példát, amely veled, a barátaiddal vagy a
környezetedben másokkal történt meg, és amelyben a fenti elv érvényesült (pl. az
osztály összefogásával meghiúsult egy dolgozatírás).
Mit jelentett számodra az, hogy a közösség kiállt valami mellett? Milyen hatása és
következménye volt ennek?
Mit gondolsz, a közösség egészén kívül ki más tud egy-egy ügy érdekében tenni és
ezzel akár hatást kiváltani?

1 © 2017 USC Shoah Foundation

 Activity: MINDENKI - FELELŐSSÉG ÉS LEHETŐSÉG

CONSIDER COLLECT CONSTRUCT COMMUNICATE

Elhallgattatás
A történelem folyamán sokszor előfordult, hogy a
hatalom vagy egy hatalmi pozícióban lévő szerv/
személy félreállított, elhallgattatott, elnyomott bizonyos
közösségeket, egyéneket. Az elhallgattatás hátterében
különböző szándékok állhatnak (ideológiák, személyes
érdekek stb.)

A második világháború idején a nácik és szövetségeseik

úgynevezett „faji alsóbbrendűségre”, vagy politikai,
ideológiai és viselkedésbeli alapra hivatkozva üldöztek
különböző csoportokat: pl. zsidókat, romákat,
fogyatékosokat, bizonyos szláv népeket (lengyeleket,
Elhallgattatás oroszokat és másokat), Jehova tanúi vallás követőit,
homoszexuálisokat.

Az üldözötteket kezdetben jogkorlátozó és jogfosztó intézkedések sora érte. Az üldözések később

tömeggyilkosságokhoz, népirtáshoz vezettek.

A következőkben három zsidó túlélő beszél az önkifejezés különböző formáihoz kapcsolódó

személyes emlékeiről, és arról, hogy a hatalom az önkifejezést milyen módon akadályozta vagy
sértette meg.

Nézd meg a bal oldalon található rövid interjúrészleteket, melyek Tardos Márton, Bokor Hanna és
Keller László holokauszt-túlélőkkel készültek, majd válaszolj a következő kérdésekre:

Milyen megkülönböztetések érték az interjúalanyokat?

Mi volt a megkülönböztetések alapja?
Hogyan érintették mindezek az interjúalanyokat?

2 © 2017 USC Shoah Foundation

 Activity: MINDENKI - FELELŐSSÉG ÉS LEHETŐSÉG

CONSIDER COLLECT CONSTRUCT COMMUNICATE

A többség hangja

A következőkben hallgasd meg a Mezei Mónika

középiskolai a tanárral készült interjú egy részletét, majd
válaszolj a kérdésekre.
Emelj ki 3 kulcsszót a videóból!

A többség hangja

A videóhoz kapcsolódóan válaszolj az alábbi kérdésekre:

Miért tarthatták fontosnak a diákok a kiállást?

Mit gondolsz a diákok reakciójáról?
A videóban hallottakat hogyan tudnád összekapcsolni az előző feladatrészek
kérdéseivel, szempontjaival?

3 © 2017 USC Shoah Foundation

 Activity: MINDENKI - FELELŐSSÉG ÉS LEHETŐSÉG

CONSIDER COLLECT CONSTRUCT COMMUNICATE

“ha mindenki szót fogad...”

Emlékezz vissza a film történetére és az abban

megjelenő konfliktusra!
A tanárnő a következőt mondja a diákoknak:

„ha mindenki szót fogad, mindenkinek jó lesz”

Gondolkozz el, mit jelenthet ez a mondat.

Mindenki egyért
Néhány szóban értelmezd az előbbi mondatot! „ha mindenki szót fogad, mindenkinek jó lesz”
Térj ki az alábbi szempontokra:
- Mit jelent az, hogy “mindenkinek jó lesz”? - Kinek lesz jó?
- Miért lesz jó?
- Milyen ellentét jelenik meg a mondatban?
Mit gondolsz, mi volt a tanárnő célja ezzel a mondattal? Hogyan értékelnéd ezt?
Mi motiválta a diákokat? Mit szerettek volna elérni ők?
Miben látod a legfőbb különbséget a tanár és a diákok motivációja, szándékai között?
Milyen reakciót váltott ki a diákokból a tanárnő szándéka?
Hogyan hatott mindez a közösségre?

“ha mindenki szót fogad, mindenkinek jó lesz”

Mit gondolsz, van-e olyan helyzet, amikor a szót nem fogadás, a szabályok be nem
tartása a morális (helyes, követendő) viselkedés?
Tudsz erre személyes és/vagy történelmi példát hozni?

4
© 2017 USC Shoah Foundation
 Activity: MINDENKI - FELELŐSSÉG ÉS LEHETŐSÉG

CONSIDER COLLECT CONSTRUCT COMMUNICATE

Felelősség és lehetőség

Az eddigiek alapján láthatod, hogy az egyénnek a

közösségen belül is van lehetősége a körülötte zajló
események alakítására, változások elérésére.

A következőkben a feladatrész címére (Felelősség

és lehetőség) reflektálva gondolkozz el az egyén
felelősségén abban, hogy ezeket a lehetőségeket hogy
tudja kihasználni.

Mindenki
Írj 10-15 mondatos fogalmazást az alábbi szempontok átgondolásával!
Van-e, és mennyi választásunk abban, hogy aktívan részt vegyünk a körülöttünk zajló
történések alakításában?
Mindenkinek egyformán megvan-e ez a lehetősége?
Előfordulhat-e, hogy valakinek több lehetősége van a cselekvésre? Mi befolyásolhatja
ezt?

Milyen kép rajzolódik ki a filmben a hatalom és ellenállás viszonyáról, és a megtekintett

klipek hogyan segítették megérteni, árnyalni a filmnek ezt az üzenetét?
Röviden válaszolj a fenti kérdésre.

5 © 2017 USC Shoah Foundation

 Activity: MINDENKI - FELELŐSSÉG ÉS LEHETŐSÉG

CONSIDER COLLECT CONSTRUCT COMMUNICATE

Reflektálás

Emeld ki a fogalmazásod legfontosabb gondolatát,

majd beszéld meg két osztálytársaddal.
Rögzítsd a beszélgetésetek főbb pontjait az alábbi
szempontok szerint:

Volt-e valami meglepő a társaid reflexióiban?

Milyen hasonló és/vagy különböző gondolatokat
találtatok?
Felmerült-e valamilyen kérdés a beszélgetés
közben?
Mindenki

6 © 2017 USC Shoah Foundation

Mindenki - felelősség és lehetőség

Interviewee Biographies
Tardos Márton: 1928-ban született Budapesten. Az általános és a középiskolát
Budapesten végezte, 1947-ben érettségizett a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban. A
német megszállást követően csillagos házba, majd Gödöllőre és Budapestre került
kényszermunkára. Ezt követően bujkálásra kényszerült, majd hamis papírokkal
menekült meg. Magyar közgazdászként, országgyűlési képviselőként, az SZDSZ
alapító tagjaként vált ismertté. 2006-ban hunyt el.

Bokor Hanna: 1925-ben született Budapesten nem vallásos zsidó családban.

1943-ban érettségizett a Veres Pálné Gimnáziumban. 1944-ben csillagos házban,
védett házban, majd a városmajori nyilas házban és a budapesti gettóban is volt.
Itt szabadították fel a szovjet csapatok. Hanna ekkor már több, mint 8 hónapos
terhes volt. Néhány héttel később egészséges kislánynak adott életet. A háború
után 1949-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen állam- és jogtudományi doktori oklevelet
szerzett.

Nemzetközi jogtudósként vált ismertté. 2006-ban hunyt el.

Keller László: 1928-ban született Mezőcsáton neológ irányzathoz tartozó

zsidó vallású családban. Mezőcsáton járt elemi és polgári iskolába, majd
tanulmányait Miskolcon folytatta.1944-ben a mezőcsáti gettóba, majd onnan
édesapjával együtt munkaszolgálatra kényszerítették (Jolsva, ma Szlovákia). Ezt
a munkásszázadot a frontra, később Sátoraljaújhelyre, Hegyeshalomra, végül
Bécsbe vitték. Innen tért haza édesapjával 1945 tavaszán. Hazatérése után Budapesten az orvosi
egyetemen kezdett el tanulni, ahol megismerkedett későbbi feleségével, Mike Teréziával. A 2000-es
évek elején hunyt el.

Dr. Mezei Mónika 1977-ben született Budapesten. Középiskolai tanulmányait

a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnáziumban végezte, majd az Eötvös Loránd
Tudományegyetemen szerzett történelem és latin nyelv és irodalom tanári
diplomát. 2006-ban doktorált. 2000 óta tanítja mindkét tárgyát a Berzsenyi
Dániel Gimnáziumban, ahol rendszeres szervezője az iskolai Holokauszt
Emléknapoknak és a Tolerancia Hétnek. Latin és francia nyelvből fordít, az ELTE Eötvös
Művészeti Együttesében brácsázik, kórusban énekel. A Zachor Alapítvány külső munkatársa, a
Dél-kaliforniai Egyetem (USC) Soá Alapítványának mestertanára, számos oktatási anyag szerzője.

7 © 2017 USC Shoah Foundation