Professional Documents
Culture Documents
Biologia Reszletes
Biologia Reszletes
BIOLÓGIA
Munkaanyag
2002.
Készítette:
Baranyai József
Fodor Gábor
Oláh Zsuzsa
Pölöskei Gáborné
Zolnai Ildikó,
Csorba László
Kézdy Edit
Kovács Október
Lenkei Irén közreműködésével.
Tartalom
Bevezetés
A vizsga célja
A részletes követelményrendszer használata
A vizsga leírása:
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
A vizsga célja
A vizsga szerkezete
Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga célja
Az írásbeli vizsga leírása
Tartalmi szerkezet
Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga célja
Értékelés
A szóbeli vizsga leírása
Tartalmi szerkezet
A szóbeli vizsga felépítése és értékelése
A vizsga célja
Ennek megfelelően:
• A puszta kijelentések mellett cél a vizsgálati módszerek (eszközök, eljárások, elméleti háttér)
megmutatása, az egyes módszerek korlátainak, problémáinak érzékeltetése is.
• Fontos a betegségek, diszharmonikus állapotok felismerése, a várható változások, következmények
és a teendők ismerete, valamint a megelőzési lehetőségek, az egészséges életmód szabályainak
ismerete.
• Fontos Magyarország és közvetlen környéke (lakókörnyezet) sajátos problémáinak,
szempontjainak figyelembevétele. (Különösen a környezet- és természetvédelem, az egészség,
betegségmegelőzés és a kulturális örökség területén).
• Az ember és környezete kapcsolatának ismeretében minden témakörben elvárható a helyes
döntések fölismerésének képessége. A véleményalkotás szabadságának tiszteletben tartásával
elvárható az etikai szempontból fontos kérdésekben az álláspont megfogalmazása, érvekkel való
alátámasztása és az ellenérvek ismerete.
• Egyszerű biológiai vizsgálatok elvégzése mellett cél ezek értelmezésének, értékelésének képessége
is.
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
A vizsga célja
A vizsga szerkezete
A középszintű vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 120 perces, központilag
összeállított kérdésekből és javítási útmutatóból áll. Az útmutató alapján a felkészítő tanár
értékeli. A szóbeli –30 perces felkészülési idő után – 15 perces feleletből áll. A szóbeli
tételsort a megadott szempontok alapján a felkészítő tanár ill. iskolai szakmai munkaközösség
állítja össze. A témakörök nyilvánosak, a konkrét kérdések nem. Az írásbeli vizsgán 100, a
szóbelin 50 pont szerezhető. A két pontszám összeadódik. A vizsgaeredményt az összesített
pontszám alapján az általános vizsgaszabályzatban rögzítettnek megfelelően kell megadni:
A szaktanár a jelölt korábbi teljesítménye alapján indokoltan maximum 3 ponttal növelheti a
jelölt írásbeli feladatsorának pontszámát.
Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga célja
Az általános, ill. részletes követelményekben megfogalmazott fejlesztési célok közül az
írásbeli vizsga az alábbiakra helyezi a hangsúlyt:
• biológiai tények és elvek felidézésének képessége,
• a jelenségek közti kapcsolatok felismerésének képessége,
• a biológiai megfigyelések és kísérletek értelmezésének készsége,
• szakmai szövegek, ill. ábrák értelmezésének a képessége.
Tartalmi szerkezet
Feladattípusok
b) Feleletalkotó feladatok
• rövid válasz (nem meghatározás, hacsak a követelményrendszerben nem szerepel ez
egyértelműen)
• ábrakészítés vagy kiegészítés
A feladatsor felépítése
A középszintű írásbeli vizsgán 100 pont szerezhető. Egy-egy részfeladat (item) 1 pontos. A
feladatok 50%-a egyszerű zárt végű feladattípus.
A feladatok javításakor a megadott javítókulcshoz kell ragaszkodni.
Szóbeli vizsga
Tartalmi szerkezet
Feladattípusok
A két altételre 25-25 pont adható. A szóbeli vizsgán elérhető maximális pontszám tehát 50.
A szóbeli vizsga felépítése és értékelése
A) altétel. A jelölt a felkészülési idő alatt elvégzi a vizsgálatot, ill. elemzést, majd
röviden – kb. 5 perc alatt – értékeli eredményeit. A felelet megkönnyítésére vázlatot készíthet
és használhat (amennyiben a feladat ezt megköveteli, a vázlat készítése szükséges is). A
kifejtést önállóan végzi, a tanár a felelet végén segítő, kiegészítő kérdéseket tehet föl. Az
értékelést a szaktanár az előre elkészített értékelési útmutató alapján pontozással értékeli. Az
útmutató alapfölépítése a következő:
• A feladat megértése és helyes elvégzése 10 pont
• Az értékelés tartalmi helyessége 10 pont
• A felelet fölépítése, nyelvi kritériumok 5 pont
Összesen: 25 pont
A vizsga célja
Az emelt szintű érettségi vizsga speciális célja az, hogy a jelölt továbbtanulásra való
alkalmasságát bizonyítsa.
A vizsga szerkezete
Az emelt szintű vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Mindkettőre központilag kijelölt
helyen kerül sor. Az írásbelire 240 perc áll rendelkezésre, és 100 pontos.
Feladatai, valamint javítási kulcsa központi és javítása is központilag történik. A
feladatlapon az egyes feladatok pontszámait föl kell tüntetni. A szóbeli vizsgabizottság előtt
történik, témakörei nyilvánosak, a tételek nem. A szóbeli –30 perces felkészülési idő után –
20 perces feleletből áll A szóbelin 50 pont szerezhető, a két pontszám összeadódik, így emelt
szinten összesen 150 pont szerezhető.
A pontszámokat az általános vizsgaszabályzat alapján kell értékelni.
Írásbeli vizsga
Tartalmi szerkezet
Az emelt szintű írásos érettséginek lehetőséget kell adnia arra, hogy a jelölt általános
biológiai műveltségén túl egy általa választott szakterületben való elmélyült tudását is bizo-
nyítsa. Mivel ez feltehetően egybeesik a választott felsőfokú oktatási intézmény profiljával, a
vizsga olyan kötelezően választható egységet is tartalmaz, amely az egyetemek, főiskolák igé-
nyeinek is megfelel, ugyanakkor nem bontja meg az érettségi egységes formáját.
Feladattípusok
a) Feleletválasztó feladatok
• igaz/ hamis állítás
• egyszerű választás
• többszörös választás (betűkombináció felsorolásával): a, b, c variációk
• négyféle asszociáció
• struktúra-funkció ill. ábraelemzés
• illesztés (párosítás)
b) Feleletalkotó feladatok
• rövid válasz (nem meghatározás, hacsak a követelményrendszerben nem szerepel ez
egyértelműen)
• számolásos feladat (számológép használható)
• ábrakészítés vagy kiegészítés
• irányított esszé (a szempontok - nem feltétlenül a megoldás sorrendjében történő – pontos
megadásával, valamint a tartalomra és a szerkesztésre kapható részpontszámok
feltüntetésével).
A fontosabb készségek, képességek:
• egyszerű ismeretfelidézés (reproduktív feladat)
• adatértés és értelmezés, szabályfelismerés (grafikonok, táblázatok)
• szövegértés
• példamegoldás
• problémafeladat (a probléma, a választott módszer, az eredmények érvényessége és a
hibalehetőségek felismerése, elemzése)
• halmazba sorolás (a felosztás logikai alapjának egyértelmű megjelölésével) ill. fordítottja:
a felosztás logikai alapjának keresése (a megadott halmazok értelmezésével)
• képek sorba rendezése, kiegészítése, magyarázata
A feladatsor felépítése
• A jelölt által szabadon választható esszé (c.) minden évben az alábbi két témakörből kerül
ki (mindkét változat azonos feladattípusú, pontszámú és nehézségű):
a) Embertan (élettan és szervezettan, egészséges életmód)
b) Ökológia, környezet- és természetvédelem, növényélettan
Szóbeli vizsga
Szóbeli vizsgán 30 perc felkészülési idő adott. A központilag kiadott szöveggyűjtemény
használható.
Tartalmi szerkezet
A szóbeli érettségi vizsga lehetséges témáinak köre az érettségi követelmények teljes anyaga.
Feladattípusok
A jelölt vázlatot készíthet, az A) részt önállóan fejti ki (10 perc), a B) rész megbeszélés
(disputa) jellegű (10 perc).
Az értékelés szempontjai:
A) altétel
Tartalmi elemekre összesen: 15 pont
Kifejezőkészség, forma:
• Nyelvhelyesség, kifejezőkészség
• Koherencia (a beszámoló fölépítése, a mondatok összefüggései).
• Szakkifejezések helyes használata.
• Lényeglátás, tömörség. 10 pont
Az A) altételre adható maximális pontszám: 25 pont
B) altétel
Tartalmi elemekre összesen 15 pont
Kifejezőkészség, forma:
• Nyelvhelyesség, kifejezőkészség, lényeglátás, tömörség.
• Szakkifejezések helyes használata.
• Vitakultúra (az érvek és ellenérvek megértésének és összevetésének képessége) 10 pont
1. Bevezetés a biológiába
1.1. A biológia tudománya
1.1.1 vizsgálati szempontok
1.1.2 vizsgálati módszerek
1.2. A biológia történetének főbb lépései, személyiségei
1.3. Az élet jellemzői
1.3.1 az élő rendszerek jellemzői
1.3.2 az életműködések
1.3.3 szerveződési szintek
1.4 Fizikai, kémiai alapismeretek
2. Egyed alatti szerveződési szint
2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek
2.1.1 elemek, ionok
2.1.2 molekulák
2.1.3 lipidek
2.1.4 szénhidrátok
2.1.5 fehérjék
2.1.6 nukleinsavak
2.2. Az anyagcsere folyamatai
2.2.1 anyag- és energiaforgalom
2.2.2 információtartalom
2.3. Sejtalkotók
2.3.1 elhatárolódás
2.3.2 mozgás
2.3.3 anyagcsere
2.3.4 szaporodás
2.3.5 szabályozás
3. Az egyed szerveződési szintje
3.1. Nem sejtes rendszerek
3.1.1 vírusok
3.1.2 prionok
3.2. Önálló sejtek
3.2.1 prokarióták
3.2.2 egysejtű eukarióták
3.3. A többsejtűség felé vezető utak
3.3.1 a gombák, növények, állatok elkülönülése
3.3.2 sejtfonalak
3.3.3 teleptest
3.3.4 álszövet
3.4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak
3.4.1 a növényvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából
3.4.2 az állatvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából
3.4.3 a növények szövetei, szervei
szövetek
gyökér, szár, levél
virág, termés
3.4.4 az állatok szövetei, szervrendszerei
szövetek
kültakaró
mozgás
anyagcsere
szaporodás
szabályozás, (viselkedés)
4. Az ember szervezete
4.1. Homeosztázis
4.2. A kültakaró
4.2.1 a bőr gondozása, védelme
4.3. A mozgás
4.3.1 vázrendszer
4.3.2 izomrendszer
4.3.3 szabályozás
4.3.4 a mozgás és a mozgási rendszer egészségtana
4.4. A táplálkozás
4.4.1 táplálkozás
4.4.2 emésztés
4.4.3 felszívódás
4.4.4 szabályozás
4.4.5 egészségtana
4.5. A légzés
4.5.1 légcsere
4.5.2 gázcsere
4.5.3 hangképzés
4.5.4 szabályozás
4.5.5 a légzés és a légzőrendszer egészségtana, elsősegélynyújtás
4.6. Az emberi szervezet anyagszállítása
4.6.1 a testfolyadékok
4.6.2 a szöveti keringés
4.6.3 a keringési rendszer működése
4.6.4 szabályozás
4.6.5 a keringési rendszer egészségtana, elsősegélynyújtás
4.7. A kiválasztás
4.7.1 a vizeletkiválasztó rendszer működése
4.7.2 szabályozás
4.7.3 a kiválasztó szervrendszer egészségtana
4.8. A szabályozás
4.8.1 az idegrendszer
információelméleti vonatkozások
az idegsejt
idegszövet
az idegrendszer általános jellemzése
gerincvelő
agy
testérző rendszerek
speciális érzőrendszerek (érzékszervek)
testmozgató rendszerek
vegetatív ( érző-mozgató) rendszerek
az idegrendszer kapcsolata más szervekkel
4.8.2 az emberi magatartás biológiai- pszichológia alapjai
magatartási elemei
öröklött elemek
tanult elemek
emlékezés
társas viselkedés alapjai
pszichés fejlődés
4.8.3 az idegrendszer egészségtana
4.8.4 a hormonrendszer
4.8.5 az immunrendszer
4.9. Szaporodás
4.9.1 egyedfejlődés
4.9.2 a szaporodás, fejlődés egészségtana
5. Egyed feletti szerveződési szint
5.1.Populáció
5.1.1 kölcsönhatások a környezettel
5.1.2 kölcsönhatások egymással
viselkedésbeli kölcsönhatások
ökológiai kölcsönhatások
5.1.3 környezetvédelem
5.2. Életközösségek
5.2.1 életközösségek jellemzői
5.2.2 hazai életközösségek
5.2.3 környezetvédelem
5.3. Biomok
5.3.1 tájékozódás a Föld élővilágában
5.3.2 környezetvédelem
5.4. Bioszféra
5.4.1 globális folyamatok
5.4.2 környezetvédelem
5.5. Ökoszisztéma
5.5.1 anyagforgalom
5.5.2 energiaáramlás
5.5.3 információtartalom és annak megváltozása
5.5.4 környezetvédelem
Mellékletek: Fajlista
Életközösségek
A biológiai evolúció korszakai
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYRENDSZER
TÉMAKÖR VIZSGASZINT
1. BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA
1.1. A biológia tudománya
Tudja, hogy a biológia a természettudományok egyik ága, Tudja mi a különbség a hipotézis és a teória (elmélet)
1.1.1 vizsgálati szempontok amely az élőlényekkel, életjelenségekkel foglalkozik. Főbb között.
területei: sejtbiológia, rendszertan, evolúcióbiológia,
anatómia, élettan, genetika, ökológia, etológia, szaporodás-
és fejlődésbiológia, ökológia, biotechnológia.
Értse, hogy a csoportosítás (rendszerezés) az azonosításhoz Tudja, hogy az ország, törzs, osztály, rend, család,
nélkülözhetetlen. nemzetség, faj, alfaj egyre kisebb rendszertani kategória.
Tudja, hogy a rendszerezés alapegysége a faj, de ennél
kisebb és nagyobb rendszertani kategóriák is vannak az Tudja, mit jelent a kettős nevezéktan.
ország, törzs, osztály).
TÉMAKÖR VIZSGASZINT
TÉMAKÖR VIZSGASZINT
1.3.1 az élő rendszerek jellemzői Legyen képes - a szerveződési szinteken belül - működő Különböztesse meg a termodinamikailag nyílt és zárt
rendszerként értelmezni az élő szervezeteket. rendszereket. Értelmezze az egyensúly és a stabilitás
fogalmát.
Különböztesse meg a statikus és dinamikus egyensúlyt a
stacioner állapottól és a homeosztázistól.
1.3.2 életműködések Fogalmazza meg az élő rendszerek általános tulajdonságait: Különböztesse meg a cél-oksági (teleologikus) folyamatokat
anyagcsere, homeosztázis, ingerlékenység, mozgás, és az alkalmazkodást (adaptívitást).
alkalmazkodás, belső egység, időzítő és irányító
mechanizmusok (biológiai óra), növekedés, szaporodás, Ismertesse a chemoton elmélet lényegét ( körfolyamat,
öröklődés és öröklődő változékonyság, evolúció, táplálkozás, kiválasztás, membránképzés).
halandóság. Hozzon példákat ezekre.
1.3.3 szerveződési szintek Ismertesse a szerveződési szint fogalmát és biológiai
tartalmát: sejt alatti, sejtszintű, egyed alatti és egyed feletti,
szövet, szerv, szervrendszer, egyed, populáció, társulás,
biom, bioszféra. Értelmezze, hogy a magasabb szerveződési
szintek működései magukba foglalják az alacsonyabb
szintűekét, de azokból nem vezethetők le (pl. a fizikai
kémiai folyamatok az életműködések részjelenségei).
1.4. Fizikai, kémiai alapismeretek .
Építsen kémiai ismereteire, tudja a következő fogalmakat: Tudja a következő fogalmakat: kolloid, szol, gél, puffer,
atom, molekula, kémiai kötések, oldat, pH, izotópok, emulzió, durva diszperz rendszer.
radioaktív izotópok. Tudja a kolloid oldatok jellemző tulajdonságait (nagy a
TÉMAKÖR VIZSGASZINT
Tudja, hogy a fehérjék alapegységei az aminosavak (20 Írja fel az aminosavak általános képletét és a
2.1.5 fehérjék féle). peptidképződést.
Tudja, hogy adott környezetben az aminosavsorrend
egyértelműen meghatározza a fehérje térbeli szerkezetét. Találjon összefüggést az aminosav-oldalláncok képlete és
Ismertesse a fehérjék biológiai szerepét (enzimek, polaritásuk, ill. sav–bázis tulajdonságaik között.
összhúzékony fehérjék, vázanyagok, receptorok, Ismertesse az amidcsoport szerkezetének és az oldalláncok
szállítófehérjék, tartalék tápanyagok, antitestek, jelölő méretének hatását a fehérjék térszerkezetére.
fehérjék, véralvadás, szabályozó fehérjék). Ismertesse a fehérjék térszerkezetét kialakító kötéseket.
Tudjon ezek előfordulására a mindennapi életből vett
példákat mondani.
TÉMAKÖR VIZSGASZINT
TÉMAKÖR VIZSGASZINT
2.3.3 anyagcsere Tudja, hogy a sejt belső hártyarendszere felületnagyobbító Ábra segítségével vázolja a váladéktermelés folyamatát és a
szerepű. váladék útját a sejtben a kiválasztásig.
Ismertesse a sejtbe bejutó anyagok vagy belső felesleges Ismertesse a váladéktermelés nyomon követésének főbb
anyagok lebontásának lehetőségét (lizoszóma). módszereit (mikroszkópos megfigyelés, nyomon követés
Ismertesse a mitokondrium és a színtest szerepét ( biológiai radioaktív izotópokkal).
oxidáció, fotoszintézis). Ismertesse a citoplazma és az endoplazmatikus
Értelmezze a levelek őszi színváltozását. membránok felépítését, ezek és a szabad riboszómák
TÉMAKÖR VIZSGASZINT
3.2.1. prokarióták Ismertesse a baktériumok biológiai, evolúciós, ipari, Ismerje, hogy a baktériumok anyagcseréjük sajátosságai
mezőgazdasági és egészségügyi jelentőségét; lássa ezek miatt autotrófok és heterotrófok, illetve szimbióták,
kapcsolatát változatos anyagcseréjükkel. Ehhez paraziták, szaprofitonok lehetnek.
használja fel a mindennapi életben tapasztaltakat:
bélbaktériumaink szerepe, a tej savanyodása, borkészítés,
fogszuvasodás.
Ismertesse a baktériumok szaporodását, spóraképzését, Ismerje a baktériumok DNS-ének jellemzőjét, és a
testfelépítését, alakjait. baktériumok ivaros jellegű folyamatait.
Tudja, hogy a felelőtlen antibiotikum-szedés rezisztens
formák szaporodását idézheti elő.
Ismerjen baktérium által okozott emberi megbetegedéseket:
tetanusz, Tbc, szalmonella, Lyme-kór, gyulladásos
folyamatok. Ismerje ezek megelőzését és az antibiotikumos
védekezés lehetőségét.
Ismerjen fertőtlenítési, sterilizálási eljárásokat.
TÉMAKÖR VIZSGASZINT
3.3.1 a gombák, növények, állatok Magyarázza, hogy a testszerveződés és az anyagcsere- Tudja részletesebben, hogy miben különböznek a gombák, a
elkülönülése folyamatok alapján miért alkotnak külön országot az növények és az állatok (életszakaszok típusa, haploid és
élőlények természetes rendszerében a növények, a gombák diploid szakasz hossza, ivarsejtképzés, spóraképzés).
és az állatok.
Tudja, hogy a sejtek működésbeli különbsége felépítésbeli Ismertesse a gombostűfej moszat és a fejespenész
differenciálódással jár. testfelépítésének hasonlóságait, különbözőségeit.
TÉMAKÖR VIZSGASZINT
Ismerje a kalapos gombák jellemzőit és spórából való Rajzolt ábrán tudja értelmezni a mohák kétszakaszos
kialakulásának folyamatát. egyedfejlődésének lépéseit, magyarázza helyüket a törzsfán.
Sorolja fel a hétköznapi életben legismertebb ehető,
táplálkozásra alkalmatlan és mérgező kalapos gombákat. Hozza összefüggésbe a mohák testfelépítését és
Tudja a gombafogyasztás szabályait, tudja, hogy a társulásokban elfoglalt helyét.
gyilkos galóca halálosan mérgező.
3.4.Szövetek,szervek,
szervrendszerek, testtájak
3.4.1 a növényvilág főbb
csoportjai a szervi
differenciálódás Értelmezze példákon keresztül, hogy az új nagy Ismertesse, miért az ősi zöldmoszatokból
szempontjából törzsfejlődési vonalak sohasem specializálódott származtathatók az ősi szárazföldi növények.
élőlényekből indulnak ki.
Tudja, hogy a növényvilág fejlődését befolyásolta a
fényért, vízért való verseny, a szárazabb élőhelyeken
való szaporodás lehetősége. Tudja ezeket összefüggésbe
hozni a szervek megjelenésével, felépítésével.
spóratermő
levelek
elkülönülése Ismertesse a harasztoknál megjelenő evolúciós
„újításokat” (szövetek, szervek, ivarlevelek), hozza
ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékony
alkalmazkodással.
Ismertesse a nyitvatermőknél megjelenő evolúciós
„újításokat” (virág, mag, víztől független szaporodás),
hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való Rajzolt ábrán tudja értelmezni a harasztok és a zárvatermők
hatékonyabb alkalmazkodással. kétszakaszos egyedfejlődésében az ivaros és az ivartalan
szakaszok arányát, és ennek fejlődéstörténeti jelentőségét.
TÉMAKÖR VIZSGASZINT
TÉMAKÖR VIZSGASZINT
Magyarázza, miért mondhatjuk, hogy a hüllők az első igazi Ábra alapján elemezze a gerincesek átmeneti alakjaiban
szárazföldi állatok. (ősi kétéltű, ősgyíkmadár) keveredő hal-kétéltű illetve
hüllő-madárjellegeket.
Mutassa be a madarak testfelépítésén a hüllőszerű
bélyegeket.
Ismertesse az állandó testhőmérséklet kialakulásának
anatómiai és funkcionális feltételeit.
Tudja, hogy az állatvilág fejlődésének hajtóereje
elsősorban az életműködések hatékonyabb elvégzése,
majd a szárazföldi, vízhiányos és hideg élőhelyekhez
való alkalmazkodás volt.
Ismertesse a gerinces állatok közös jellegzetességeit.
Ismertesse az ember és a gerinces állatok anatómiai
A magzatburok szerepét hozza összefüggésbe a
szárazföldi élethez való hatékony alkalmazkodással. hasonlóságait (csőidegrendszer, belső váz, ötujjú végtag,
2 vérkör, szőrzet stb) az egyes gerinces állatcsoport
Magyarázza miért tekinthetők a törzsfejlődés fontos anatómiai jellegzetességeinek tükrében (pl. halak
lépcsőfokának az ősi rovarevő emlősök. csőidegrendszer, többrétegű hám, előbél eredetű
légzőszerv).
Tudja összehasonlítani az emberszabású majmok és az
ember anatómiai és élettani tulajdonságait.
TÉMAKÖR VIZSGASZINT
virág, termés Ismerje a virág biológiai szerepét és részeit. Ismerje az Hozza összefüggésbe a nappalhosszúság virágképzésben
egyivarú és a kétivarú virág, az egylaki és a kétlaki növény betöltött szerepét az eredeti élőhely illetve a megváltoztatott
fogalmát. élőhely (pl. honosítás) nappalhosszúságával.
A virágpor fénymikroszkópos vizsgálata alapján
következtessen a megporzás módjára.
Ismerje a termés biológiai szerepét és a magterjesztés Tudjon kapcsolatot teremteni a virág és a termés részei
stratégiáit. között.
TÉMAKÖR VIZSGASZINT
Ismertesse a csírázás külső és belső feltételeit egy otthon Ismertesse a légzési hányados fogalmát, lehetséges értékeit
elvégzett csírázási kísérlet kapcsán. hozza összefüggésbe az energianyerésre felhasznált szerves
anyag összetételével, illetve a csírázás folyamatával.
Hozza összefüggésbe a növényi hormonok hatásával: az
ablakba helyezett növény elhajlik, a lenyírt/lelegelt fű Ismerje a hormonok szerepét a növények életében, tudjon
újból kinő, a sötétben tartott burgonya kihajt, rothadó értelmezni auxinnal elvégzett kísérleteket.
gyümölcs az egészséges gyümölcsök rothadását okozza,
a gyümölcsfák terebélyesedését metszéssel befolyásoljuk.
mozgás Hasonlítsa össze a külső- és belső vázat (mely Ismerje a mozgásrendszer aktív és passzív részeit, a
állatcsoportoknál fordulnak elő, előnyei, hátrányai). hámizomsejtet, a simaizmot, a bőrizomtömlőt, a
harántcsíkolt izmot; a testfolyadékot mint hidrosztatikai
vázat, a külső meszes és kitines vázat, valamint a belső
Értelmezze a gerincesek végtagtípusának alakulását az vázat. Tudja ezt konkrét élőlényekhez, élőlénycsoportokhoz
élőhely és az életmód szempontjából. kapcsolni.
Hasonlítson össze a csontos hal, béka illetve Vonjon párhuzamot a féregmozgás és az ember
madárcsontvázat, magyarázza ezek felépítésbeli szervezetében előforduló perisztaltikus mozgás
különbségét az életmód függvényében. között.
TÉMAKÖR VIZSGASZINT
TÉMAKÖR VIZSGASZINT
Középszint
Ismertesse a teljes átalakulás, a kifejlés, és az
átváltozás fő egyedfejlődési stádiumait,
tudja élőlényekhez kötni az átalakulás
típusait.
Ismertesse a belső megtermékenyítés előnyeit a külső
megtermékenyítéshez képest.
A magzatburok szerepét, hozza összefüggésbe a víztől
független szaporodással.
TÉMAKÖR VIZSGASZINT
4. AZ EMBERI SZERVEZET
4.1. Homeosztázis
Ismertesse a homeosztázis fogalmát, jelentőségét. Értelmezze, hogy a beállított értékek maguk is változnak.
4.2. Kültakaró
TÉMAKÖR VIZSGASZINT
Értse, hogy a sejt összehúzódása a sejtváz elemeinek Ábra segítségével magyarázza el a gerinces vázizomrost
egymáson való elcsúszása, a folyamat ATP- és Ca2+- összehúzódását (aktin és miozin). Értelmezze a Ca2+-ion és
igényes. az ATP szerepét.
4.4.3 felszívódás Ismertesse a bélbolyhok helyét, és tudja működésük Ismertesse a bélfelület növelő struktúráit, jellemezze
lényegét. Ismertesse a bélperisztaltika fogalmát. működésüket.
TÉMAKÖR VIZSGASZINT
4.6.4 szabályozás Tudja, hogy milyen állapotokban változik meg a szív Értelmezze, hogy miért nem húzódnak össze egyszerre a
nyugalmi működése. pitvarok és a kamrák (élettani, szövettani alapok).
TÉMAKÖR VIZSGASZINT
4.6.5 a keringése
rendszer Ismertesse a helytelen életmód hatását az
egészségtana, érelmeszesedés, visszértágulat, a trombózis, a
elsősegélynyújtás vérnyomás ingadozás és az infarktus kialakulására ,
ismerje ezek fogalmát.
Értse a testedzésnek és a helyes táplálkozásnak a
keringési rendszer egészségére gyakorolt hatását.
Tudjon alapvető sebellátási módokat, tudja ellátni
a kisebb vérzéssel járó sérüléseket.
4.7. A kiválasztás
4.7.1 a vizeletkiválasztó Értse a kiválasztás funkcióját. Ismertesse a bőr, a máj, a tüdők, a végbél és a vesék
rendszer működése szerepét a kiválasztásban.
Ismerje a kiválasztás három fő részfolyamatát:
szűrletképzés, visszaszívás, kiválasztás (exkréció).
Tudja felsorolni és ábrán ismerje fel a vizeletkiválasztó Ismertesse a nefron működését: vesetestecske (tok,
rendszer főbb részeit. hajszálérgomolyag), csatornák, a csatorna falát behálózó
Tudja, hogy a vesében víz, glükóz, sók, karbamid hajszálerek, funkcióit, a szűrletképzés az aktív és passzív
visszaszívása; gyógyszerek, ionok (pl. hidrogénion) transzport folyamatait.
kiválasztása történik. Tudja, hogy a vizeletképződés folyamata a vér, a tokban és
Ismertesse a vizelet főbb összetevőit: víz, karbamid, Na+, a csatornában lévő folyadék, valamint a vizelet
K+, Cl- és egyéb ionok, gyógyszerek, hormonok. összehasonlító elemzése alapján értelmezhető.
Tudja alkalmazni az ellenáramlás elvét a kiválasztás
folyamatára.
TÉMAKÖR VIZSGASZINT
TÉMAKÖR VIZSGASZINT
Tudja, hogy a szinapszis az idegsejt kapcsolódása más Ismertesse az ingerület átadásának lehetséges típusait
sejttel, amely lehetővé teszi az ingerületi állapot átadását. ( szinaptikus, nem szinaptikus).
Értse, hogy a szinapszisok száma és működése is plasztikus,
Tudja, hogy a drogok és egyes mérgek hogyan hatnak a ez fontos tényezője a tanulási és emlékezési folyamatoknak.
szinapszis működésére (jelátvivő anyag működésének Értelmezze az acetilkolin példáján, hogy a jelátvivő anyag
fokozása, visszavételének gátlása, receptormódosítás) hatása elsősorban a receptortól függ.
Ismertesse az ideg - izom szinapszis felépítését és
működését, hozza összefüggésbe a tetanuszbaktérium
izomgörcsöt okozó hatásával.
TÉMAKÖR VIZSGASZINT
Ismerje a fül alapvető felépítését és működését, a csiga, a Ismerje a hallószerv részletes felépítését és működését
tömlőcske és zsákocska, a három félkörös ívjárat szerepét. (Corti-szerv, alaphártya, szőrsejtek).
Ismertessen kísérletet a hangirány érzékelésének Tudja magyarázni, hogy miért erősödnek fel a hangok a
bemutatására. középfülben.
Ismertesse a zajszennyeződés forrásait, halláskárosító- Ismerje a helyzetérzékelés receptorainak (tömlő,zsákocska,
pszichés hatását. háromfélkörös ívjárat, izomorsó, ínorsó) működését.
vegetatív érző Értelmezze milyen folyamatok szabályozását jelenti a Ismertesse a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer
és mozgató rendszerek vegetatív működés, hogyan valósul ez meg. anatómia hasonlóságait és különbségeit.
Ismertesse a vegetatív központokat: gerincvelő, agytörzs,Érte annak jelentőségét, hogy a bélidegrendszer
köztiagy és a limbikus rendszer lényegi funkcióit. idegsejtjeinek száma közelítőleg megegyezik a
gerincvelőével.
Tudja, hogy a vegetatív működés szimpatikus és Ismertesse a limbikus rendszer lényegi szerepét az
paraszimpatikus lehet. emberi magatartási folyamatokban, működését hozza
Tudja, miben nyilvánul meg szervezetünkben a szimpatikus összefüggésbe az agresszióval.
és a paraszimpatikus túlsúly.
Ismertesse hogyan valósul meg szervezetünkben a
keringés, és a testhőmérséklet szabályozása.
TÉMAKÖR VIZSGASZINT
4.9.1 szaporítószervek Ismertesse a férfi és női nemi szervek felépítését működését Ismerjen fel ábráról petesejtet és hímivarsejtet és ezek
(ivarmirigyek: here, petefészek, járulékos mirigyek: részeit.
prosztata, ondóhólyag, kivezetőjárat: mellékhere,
ondóvezeték, húgycső, petevezeték, méh párzószervek:
hímvessző, hüvely), valamint a megtermékenyítés
folyamatait.
Ismerje a nem meghatározottságát (kromoszomális,
ivarmirigy általi, másodlagos, pszichés).
4.9.2 egyedfejlődés Ismertesse az ember magzati fejlődésének és születésének Ismertesse az ember embrionális fejlődésének lépéseit.
folyamatát, a terhesség, szülés, a szoptatás biológiai (barázdálódás, csíralemezek, velőcső kialakulása)
folyamatait. Magyarázza a magzati és anyai vérkeringés kapcsolatát.
Tudja a méhlepény és a magzatvíz szerepét.
Ismertesse az ember posztembrionális fejlődésének
szakaszait, ezek időtartamát és legjellemzőbb biológiai
változásait (tömeg- és hosszgyarapodás, fogak megjelenése,
járás, beszéd, jellemző tevékenység, nemi érés, a
gondolkodásmód változása).
TÉMAKÖR VIZSGASZINT
5.2.1életközösségek jellemzői Tudja, hogy az életközösség is értelmezhető Ismertesse a mintázat kialakulásának okait, értelmezzen egy
ökoszisztémaként. ökológiai mintázatot bemutató ábrát.
Értelmezze a szintezettség kialakulásának okát. Ismerje a szukcesszió, az aszpektus, a kezdő (pionír), a
Értse az életközösségek időbeni változásait. zárótársulás és a leromlás (degradáció) fogalmát.
Értelmezze a változások természetes és ember által Grafikonon vagy ábra segítségével értelmezze, hogyan változik
befolyásolt folyamatát, ismertesse a szennyezés az életközösség a szukcesszió folyamatában.
csökkentésének lehetőségeit.
Értse, hogy egy életközösség sokfélesége produktivitása és
stabilitása összefügg.
Értelmezze a szukcesszió tartós megszakadásának lehetséges
okait ( legeltetés, tavak kotrása).
5.2.2 hazai életközösségek Jellemezzen egy iskolájához vagy lakóhelyéhez közeli Hasonlítsa össze a természetes erdők és a faültetvények
természetes, és ember által befolyásolt társulást (környezeti jellemzőit.
tényezők, talaj, uralkodó állat- és növényfajok, Ismertesse a ligeterdőket fenntartó környezeti tényezőket, a
szintezettség, időbeni változások). lecsapolások hatását. Értelmezze a folyószabályozások, a
Segítségül használja a növényismeret- és állatismeret közlekedés és a mezőgazdaság hatását a ligeterdőkre,
határozó könyveket. lássa védelmük fontosságát és lehetőségeit.
Hozza összefüggésbe az adott életközösséget az azt Hasonlítsa össze a tölgyes, a bükkös és a fenyves jellemzőit.
kialakító környezeti tényezőkkel.
TÉMAKÖR VIZSGASZINT
Egy tó feltöltődésének folyamatán keresztül mutassa be az Ismertesse a gyomnövény fogalmát, hozzon rá példát.
életközösség előrehaladó változásait. Ismertesse a fontosabb gyomtársulás-típusokat (vetési,
útszéli, vágástársulások), kialakulásuk okait, jellemző fajait.
5.3. Biomok
Értelmezze a szén és az oxigén körforgásának útját: az Ismertesse a foszfor körforgásában a tengeri madarak
autotróf és heterotróf lények szerepét, a humuszképződés szerepét, a biológiai ciklusból való kilépés lehetőségét
lényegét. Ismerje a szénhidrogén- és kőszénképződés okát, (foszfátüledék).
a karbonát-kőzetek keletkezését. Értelmezze az élőlények
szerepét e folyamatokban. Ábra segítségével elemezze a lebontó szervezetek, a
nitrogéngyűjtő, a nitrifikáló és a denitrifikáló baktériumok
szerepét a nitrogén körforgásában.
5.5.4 környezet-és Ismertesse az ivóvíz nitrátosodásának okait, veszélyét. Hozzon példát a hosszú távon és a csak ideiglenesen
természetvédelem Magyarázza meg miért fontos tényezők a Balaton elérhető produkcióra, ennek okaira (pl. műtrágyázás,
megóvásában a következők: nádvágások, a erdőírtás, talajerózió).
vízgyűjtőterületeken zárt rendszerű emésztőgödrök
kötelezővé tétele, időszakos horgászati tilalom.
6.1.2 mutáció Tudja összehasonlítani (hasonlóság, különbség) a genetikai Tudja, hogy egy populációban egy génnek számos
változékonyság forrásait, a mutációt és ivaros szaporodást.allélformája van, és az allélgyakoriságok a populációra
jellemzők.
Tudja, hogy mutációval génváltozatok jönnek létre. A kodonszótár segítségével vezesse le különböző típusú
Értse, hogy a mutáció lehet hátrányos, közömbös és előnyös pontmutációk következményeit az aminosavsorrendben.
is, és ezek új fajok keletkezésének lehetnek forrásai az
evolúcióban. Tudja a gén-, kromoszóma- és genommutációkat
Tudja, hogy az emberi népességben egy génnek sokféle összehasonlítani.
génváltozata lehet, és ezek megoszlása nem egyforma. Tudja, hogy a kromoszómamutációk lehetnek szerkezetiek
Tudja, hogy a Down-szindróma a kromoszómák számbeli és számbeliek, hozzon ezekre példákat.
rendellenessége. Ismertesse kialakulásának kockázati
tényezőit. Ismertesse a sarlósejtes vérszegénység, genetikai hátterét.
TÉMAKÖR VIZSGASZINT
6.1.3 a génműködés Ismertesse, hogy különböző felépítésű-és működésű testi Ismerje fel ábra alapján a laktóz–operon részeit, értelmezze
szabályozása sejtjeink azonos genetikai információt hordoznak. szerepüket.
6.2.1 minőségi jellegek Tudja, hogy az allélkölcsönhatások lehetnek domináns- Értelmezze Mendel kutatási módszerét, hozza
recesszívek, intermedierek és kodominánsak. összefüggésbe a valószínűség és gyakoriság fogalmával.
Soroljon fel ember esetében dominánsan illetve recesszíven Adja meg Mendel következtetéseinek érvényességi korlátait,
öröklődő jellegeket. ennek okait (kapcsoltság, sejtmagon kívüli öröklés).
Tudja levezetni a dominanciaviszonyok ismeretében egy 1 Magyarázza miért alkalmas alanya az ecetmuslica a
génes enzimbetegség (például lisztérzékenység vagy genetikai vizsgálatoknak.
tejcukor-érzékenység), az Rh és AB0-vércsoportok
öröklődését. Tudjon két gén két-két allél illetve 1 gén három-három
Tudja, hogy a diploid szervezetek által termelt ivarsejtek alléljával, letális alléllal kapcsolatos számításokat végezni.
számfelező osztódása során az adott génhelyen lévő két
allél közül csak egy kerül az ivarsejtbe.
Tudjon genetikai családfát értelmezni egy gén által
TÉMAKÖR VIZSGASZINT
Értse a populációnagyság jelentőségét a fajra jellemző Értelmezze a születési és halálozási ráta fogalmát, ezek
allélgyakoriságok megőrzése szempontjából. függését a populációsűrűségtől.
Lássa a ki- és bevándorlás szerepét az allélgyakoriságok Értelmezze az eltartóképességet mint e függvények
megváltozásában. metszéspontját.
Értelmezze, hogy a mutációk jelentik a populációk
genetikai változatosságának forrását. Értelmezze a kihalási küszöb fogalmát, kapcsolatát a
genetikai sodródással és a beltenyészet következtében
Ismertesse az irányító, a stabilizáló és a szétválasztó föllépő leromlással. Magyarázza el ennek természetvédelmi
szelekció fogalmát, kapcsolja össze ezeket a fajkeletkezés vonatkozásait (fajmegőrzés).
elméletével.
6.3.2 adaptív és nem adaptív Ismertessen adaptív és nem adaptív jellegű evolúciós Értse a beltenyésztés és a nem véletlenszerű párválasztás
evolúciós folyamatok folyamatokat, illetve egy példa alapján képes legyen biológiai hatásait.
megítélni, hogy a folyamat milyen típusba sorolható.
Tudja az evolúciót gén és populáció szintjén is értelmezni.
Értelmezze a fokozati sorok evolúciós jelentőségét (pl.
hering sirály-ezüst sirály).
TÉMAKÖR VIZSGASZINT
6.4.1 prebiológiai evolúció Tudja, hogy a biológiai evolúciót fizikai és kémiai evolúció Indokolja az élő sejt kialakulásához vezető lehetséges
előzte meg. lépéseket.
Ismertessen az élőlények anyagainak kialakulására Ismertesse Miller kísérletét és annak jelentőségét.
vonatkozó elméleteket.
Értse, hogy a szerves anyagok kialakulása nem jelenti
automatikusan az élő rendszerek kialakulását.
TÉMAKÖR VIZSGASZINT
6.4.3 az ember evolúciója Tudja összehasonlítani az emberszabású majmok és az Ismerje a korai emberfélék és a homo nemzetség
ember közös vonásait. evolúciójának főbb lépéseire vonatkozó elképzeléseket
Értse, hogy egy állkapocs- és egy koponyatöredékből
milyen módon lehet következtetéseket levonni az adott
emberelőd fejlettségéről.
Jellemezze az emberi nagyrasszokat (élőhely,
színkomplexió, fej-arc jellemzők, testarányok, szőrzet).
Vírusok
influenza* dohánymozaik vírus
rubeola
ajakherpeszt okozó
kanyaró
HIV
hepatitisz
veszettség bakteriofágok (T2*)
Baktériumok
tetanusz
diftéria
tbc
szalmonella
Lyme-kórt okozó baktérium
rothasztó baktériumok
erjesztő baktériumok
szénabacilus nitrifikáló baktériumok
nitrogénmegkötő baktériumok denitrifikáló baktériumok
szifilisz kórokozója
tejsavbaktériumok
E. coli *
Egysejtű eukarióták
óriás amőba*
közönséges papucsállatka*
zöld szemesostoros*
Nummulina
élesztőgombák*
Gombák
peronoszpóra fejespenész*
ecsetpenész*
gyilkos galóca*
nagy őzlábgomba
közönséges csiperke*
jóféle vargánya
Középszint Emelt szint
óriáspöfeteg
légyölő galóca
Zuzmók
tölgyfazúzmó*
sárgazúzmó
Mohák
ligetmoha*
tőzegmoha
Harasztok
kapcsos korpafű*
mezei zsurló*
erdei pajzsika* struccharaszt
Nyitvatermők
erdei fenyő* páfrányfenyő
lucfenyő boróka
vörösfenyő tiszafa
feketefenyő
Zárvatermők
mocsári gólyahír
fehér tündérrózsa
réti boglárka
gyepűrózsa*
vadalma
erdei szamóca
szilva
veteménybab
borsó
szója
kereklevelű harmatfű
szőlő
sárgarépa
kapor
petrezselyem
kömény
burgonya
paprika
paradicsom
petúnia
dohány
rezgő nyár fehérnyár
fehér fűz magas kőris
tök
uborka
Középszint Emelt szint
görögdinnye
káposzta
repce
mustár
retek
napraforgó
kamilla
gyermekláncfű
szegfű
kaktuszok
fikusz
nyír
mogyoró éger
gyertyán
bükk
kocsányos tölgy*
kocsánytalan tölgy
csertölgy
molyhos tölgy
átokhínár
békaszőlő
vízitök
vöröshagyma*
őszi kikerics
agárkosbor légybangó
zsombéksás tavi káka
kukorica
rozs
búza*
angolperje* árvalányhaj
parlagfű
vadkender
nád kókuszpálma
békalencse
gyékények
Állatok
Szivacsok
tavi szivacs*
balatoni szivacs
Csalánozók
zöld hidra*
fátyolos medúza*
Középszint Emelt szint
Laposférgek
füles planária* májmétely
horgasfejű galandféreg simafejű galandféreg
Fonálférgek
hegyesfarkú bélgiliszta*
Gyűrűsférgek
földigiliszta*
orvosi pióca
Puhatestűek
nagy meztelencsiga kerti csiga
tavi kagyló*
tintahal (szépia)*
Ammonites
Ízeltlábúak
folyami rák *
kis vízibolha
érdes pinceászka
erdei vaspondró
háromkaréjú ősrák
közönséges barna százlábú
konyhai csótány
imádkozó sáska (ájtatos olasz sáska
manó)
lótücsök
portetű
macskaszőrtetű vértetű
óriás énekeskabóca
molnárpoloska verőköltő bodobács
szarvasbogár
házi légy*
közönséges muslica*
gyötrőszúnyog
háziméh
földi poszméh
lódarázs franciadarázs
erdei vöröshangya
földi poszméh
fecskefarkú lepke
citromlepke kardoslepke
nappali pávaszem
atalanta lepke
koronás keresztespók *
fali kaszáspók
kárpáti skorpió
kullancsfajok*
Halak
keszeg*
lesőharcsa
csuka
Kétéltűek
kecskebéka*
Hüllők
mocsári teknős
mocsári béka
zöld gyík
fürge gyík *
Madarak
kormorán (kárókatona)
bütykös hattyú
tőkés réce
fogoly
fácán túzok
dankasirály
kakukk
erdei fülesbagoly uhu
kuvik
fekete harkály
partifecske
vörösbegy
kerti rozsdafarkú
ökörszem
fülemüle
feketerigó csúszka
kis tarkaharkály
őszapó fakusz
széncinege keresztcsőrű
erdei pinty
házi veréb *
sárgarigó seregély
mátyásmadár (szajkó)
szarka
holló
vetési varjú
Emlősök
keleti sün
vakondok
mezei cickány
mezei nyúl
erdei egér
házi egér *
mókus
ürge
hörcsög
nyest menyét
vidra
borz
barna medve
farkas vadmacska
róka hiúz
gímszarvas
őz
vaddisznó
II/.Életközösségek