1.

A három fia: Ödön, Richárd és Jenő továbbra is szolgáljanak és dolgozzanak, ott ahol
jelenleg tartózkodnak és vigyék tovább apjuk szellemiségét és munkáját. Felesége
pedig halála után 6 héttel férjez, kell menni Rideghváry Bence vármegyei
adminisztrátorhoz. A felesége ellenesküje azért, mert kegyetlennek tartja, amiket
kért tőle.
2.  A beszéd következménye, hogy a papot és lányát nem hívják meg a temetés
utáni torra.
3. A regény legkomikusabb figuráját, Tallérossy Zebulon, Zemplém megyei fő úr.
lemaradt a szertartásról. Megígéri az özvegynek, hogy megbüntetik a papot.
4. Szentpétervári palotából indulnak Remiroff Leoninnal, Ödön barátja
segítségével. Elkapja őket az orosz (burána ) hóvihar, eltévednek.
Megtámadják őket a farkasok, a befagyott tón korcsolyázva menekülnek,
előlük, majd Leonin alatt beszakad, a jég Ödön kihúzza, de nem lehet tudni,
hogy életben marad.
5. Plankenhorst hölgyek estéjére szól a meghívó.
6. Rideghváry Bence vármegyei adminisztrátor, akit apjuk a végrendelete
alapján mostohaapjának szánt. Edit kisasszony a család egyik nő rokona, ez
Richárdot érzékenyen érinti, mert rögtön beleszeret.
7. Szerelmet vall Editnek és levelet ír Alfonsine anyjának, Antoniette
asszonynak, amiben feleségül kéri Edit kezét.
8. Salamon a zsidó zsibárus. A női arcképért, amit Pál úr vitt el Salamonhoz
otthagyja és cserébe a sajátját elhozza.
9. Aranka a nemesdombi tiszteletes lánya, aki a szertartáson a kellemetlen
beszédet mondta. Azért veszi magához a lányt, mert meggyőződik róla hogy
szerelmes Ödönbe.
10. Baradlayné a férje végrendeletébe pirossal aláhízza azokat a sorokat, amik erre a
napra vonatkoznak, megtartotta az esküjét, ismét az ellenkezőjét tette annak, amit a
férje parancsolt neki.
11. Mindenki arra készül, hogy Rideghváry és Baradlayné fog esküszni, férje végakarata
szerint, de helyette Baradlay Ödön és Lánghy Aranka esküszik össze. Rideghváry
vérpadot jósol ezek után Baradlaynének.
12. A fehér tollasok, aki az újítások mellett vannak, mindenre elszánva szónokolnak, a
fekete tollasok, a maradiak, pedig lapos szónoklatokkal húzzák az időt. Az elnöki
székben Rideghváry Bence ül. Baradlay Ödön lesz a főispán.
13. Plankerhorst család villájában forradalom egyik főhadiszállása lesz a ház.
Plankenhorst hölgyekkel és, Alfonsine-tal találkozik.
14. Goldner Fricivel, a forradalmi ifjúság egyik vezetőjével, megakarja állítani a
forradalmárokat, mert már csak a pusztításon jár az eszük, Jenő a
forradalomból teljesen ki akarja vonni magát. A huszárok vezetője Baradlay
Richárd százados, Mausmann Hugó és Goldner Frici akik megpróbálják
rávenni Richárdot, hogy ne essen fegyverrel a csőcseléknek, majd ők ketten
megpróbálják lebeszélni őket arról, hogy megtámadják a Brigitta szüzek
kolostorát.
 15. Csapdát állítanak Richárdna, ezért, Edit elszökik Plankenhorstéktól és felkeresi leendő
anyósát Baradlaynét, együtt elmennek Richárdhoz és rávegyék, hogy szökjön meg
Magyarországra.
16. Azért megy a házhoz, mert segítséget remél és , hogy megvallja Alfonsinenek,
szerelmét.
Nem engedik be és abban a tudatban hal meg, hogy a Plankenhorst hölgyek árulok.
17. Így újra lesz valaki, így már megkérheti Alfonsine kezét. Összetépi első titkári
kinevezését és megígéri anyjának, hogy vele megy Magyarországra.
18. A Duna felé indultak el. Kétszázhúszan indultak át a folyón a
zátonyok között abban a hitben, hogy az egy napos előnyüket
megduplázzák. Palvicz Ottó üldözi őket tűzön vízen át. Átkelnek a Kárpátokon,
végül hat nap után Magyarországra érnek.
19. Zebulon úgy tünteti fel magát, mintha értene a katonáskodáshoz, de közben kiderül,
hogy nem is ért hozzá és valójában fél, ezt Ödönnek bevallja, hogy fél, ezért
megengedi neki, hogy hátramaradjon, de az ellenség megtalálja, ezért elmenekül.
21.Egy lovascsapattal , akiknek vezetője Richárd.
22. A magyar seregnek az élelmezésére szánták.
23. Baradlay Richárd és Palvicz Ottó párbajoznak. Richárdot Pál Úr a testével védi,
hogy ne tapossák el a lovak, így Pál urat tapossák halálra.
24. Richárd keresse meg a fiát.
25. Baradlayné a család nemesdombi kastélyát kórházzá alakította és
szabadságharc sérültjeit látják el itt, ő pedig ápolja őket.
26. Baradlay család ellen forralnak bosszút.
27. Korabeli magyar földesúr, semmire sincs gondja a házából soha se mozdul ki,
semmi sem érdekli az ételeken és az italokon kívül.
28. Debrecenből szökik meg, mert Találkozik Boksával aki elmondja neki, hogy
halálra ítélik azt aki az ellenséggel levelezet vagy szóba állt és ez rá mind igaz.
Egy nyilatkozat, amelyben a császári nemesek kérik fel az orosz cárt, hogy
jöjjön segítségére a császáriaknak a magyar szabadságharc ellen.
29. Bajcsiknét keresi, mert nála van Palvicz fia, de csak a házmesterrel,
Mihállyal tud beszélni.
30. Mihály kilöki az ablakon és belezuhan a lent lángoló tűzbe.
31. Ödön lett a győztes. Hausmann Hugó hal meg.
32. Monoron lel rá Kaszánénál, borzalmas körülmények között, nagyon rossz
egészségi állapotban félig holtan találj, azonnal a Pesti Kórházba viszi.
33. Rideghvárytól szabadul meg.
34. Napfogyatkozás, 1849 júniusában csodálatos égi tünemény tűnt fel az égen, a nép
babonaságból rossz jelnek tekintette.
35.

37. A levél címzése németül van, Baradlay Eugén nevére szól. Rosszul fordították le németre
Ödön nevét, így Jenő kapta a levelet hogy jelenjen meg az Osztrák hadbírság előtt. Nem
mutatja meg senkinek a levelet, hanem elmegy a hadbíróságra.
38. Jenő jelenik meg a tárgyaláson.  Plankenhorst Alfonsinevel akarják szembesíteni,
mert feljegyezte testvére Bécsi szónoklatának szavait, így ezt magára vállalta
nehogy lebukjon. Halálra ítélik.
39.Megtudják, hogy Jenő testvére Ödön helyett jelent meg a hadbíróság előtt és kivégezték.
40. „Miért vetted el? Te vetted el őt tőlem! Vétett ez valakinek valamit a nap alatt?”
41. Richárd Jenő öccsét szokta öregnek hívni, mert gyöngédség, tréfa és Jenő komoly
magaviseletének jellemzése volt a az elnevezésben, ami fiatal emberek között szokás.
42. Baradlay Eugen, alias Ödön, volt kormánybiztos halálát.
43. Megtudta, hogy Haynaut felmentik Magyarország kormányzóságától, mert túl szigorúan
ítélkezett. Megszüntetik a halálbüntetést, ezért azt parancsolja, hogy másnap 5 óráig minden
vádlott, aki még halálra van ítélve kivégezzék(köztük van Baradlay Richárd).
44. Baradlay Richárd úr megjelenik a Plankenhorst házban. Jött megköszönni Alfonsine
úrhölgy közbenjárását, hogy kegyelmet kapott.
45. „Anyám. Szabad vagyok! Richárd”
46.Richárd elmondja, hogy megfogadta Pálvicz Ottónak, hogy a gyermek anyának nevét nem
árulja el soha senkinek.
48.Ha Alfonsine becsülettel férjhez megy, az örökség felét kapja, ha Lienenwall Edig is
férjhez megy, az örökség másik felét kapja. De ha Liedenwall Edit megy először férjhez,
akkor az egész örökség őt illeti.
49. Baradlay Richárd és Liedenwall Edit, Károlyt sajátjaként neveli. 12 éves korában
többször megszökött, majd Anyja házához menekült, aki beadta a haditengerészethez. Mivel
nem volt jó sora Rihárd kiváltotta és beadta nevelőintézetbe, majd önkéntes katonának vonult,
végül fináncnak állt. 18. életévében megkapta örökségét és Amerikába ment. Plankenhorst
Alfonsine Plankenhorst Alfonsine pedig teljesen elszegényedik, végül betegen kerül
egy szegényeknek alapítottmelynek a költséget özvegy Baradlayné állja.
50. Nagyon jól bemutatja a könyv a hazaszeretetet.
 1. Jellemtabló:

2. a, A Baradlay fiúk szerelmének jellemzése

b,  Alphonsine a romboló szenvedélyű démon.
c,  A jó és rossz konfliktusa.
d, Ödön bátyja helyett odaáll Haynau bírósága elé.
e, Lánghy Aranka és Lindenwall Edit szerények és hűségesek szerelmükhöz.

3.
4. a, Hatvan perc!- Haldoklás
b, A jég alá is veled megyek Meghalnék érted!
c, Mindenféle emberek Szerelem
d, A testvérek párbaja Testvéri verseny
7, Baradlay Richárd
Baradlay Jenő
Baradlayné
Liedenwall Edit
8. Richárdot halálra tapossák a lovak
Baradlay Ödönt kivégzik.
Tovább tud kémkedni.
Kiderül, hogy felkreste Richárdot.
Ebben az esetben, minden úgy alakul, ahogy a rérje a végrendeletében kéri.
9. „Hogy volnánk mi szegény emberek, mikor nekem itt vagy te; teneked meg itt
vagyok én?!” Liedenvall Edit

„Mikor az ember szerencsétlenségre jut, akkor senki sem akarja megismerni.”

Alfonsine
10. Azonosság:
Különbség: A filmben nem minden szereplő szerepel: Tallérossy, mindenváró,
Boksa. A könyvben nem hal meg Rideghváry. A farkastalanból kimarad a
korcsojázós rész.  És a könyvben Marie asszonynak sokkal több a szerepe,
sokszor beszélget elhunyt férjével.