Kindler József könyvének címe: Fejezetek a döntéselméletből

Írjon példát döntéshozatallal kapcsolatos könyvre:

- Cservenyák Tamás – Ettől lesztek jó vezetők, Béláim!
- Temesi József – A döntéselmélet alapjai
Írjon példát kortárs, döntéshozatallal kapcsolatos szerzőre:

CEO: Első számú vezető

MIT: Massachusetts Institute of Technology – Massachusettsi Műszaki Egyetem

Torgersen szerint a vezető az, aki: Vezető az, aki dönt.

Mintzberg döntési szerepei:

 Vállalkozói: elsősorban kockázat vállalási képességet és készséget értünk alatta

 Zavarelhárító: a szervezet működésében bekövetkező emberi, technikai, technológiai,

szerkezeti, irányítási problémák megoldása

 Erőforrás elosztó: alapvető erőforrások, mint a pénz, termelőeszköz, munkaerő, alapanyag

korlátozottak, ezek elosztása

 Tárgyaló-megegyező: sikeres érdekérvényesítő és sikeres megegyező egyszerre

Döntés vs problémamegoldás/döntéshozatal:

Döntés-egyetlen cselekvés vs. Döntéshozatal-folyamat (egymással összefüggő cselekvések láncolata)

Alternatíva: valamely esemény, „egyik lehetőség a kettő közül

Az értékelési kritérium lehet egy vagy többdimenziós

Problémamegoldás szakaszai Griffin szerint:

 Probléma azonosítás, meghatározás

 Alternatív megoldások(alternatívák) generálása

 Értékelési kritérium/ok meghatározása

 Alternatívák értékelése

 Alternatíva választása

 Alternatíva végrehajtása

 Eredmények értékelése, célkitűzés sikeressége

Bizonyosság: Abban az esetben, amikor a vezető biztosan/bizonyosan tudja, hogy melyek a döntési
alternatívái, milyen feltételek kapcsolódnak az egyes alternatívákhoz és ismerik az egyes alternatívák
végkimeneteleit (eredményeit), akkor beszélhetünk bizonyosságról (certainty).

kockázat: A kockázat (risk) fennállása esetén ugyanis az egyes alternatívák elérhetősége,

bekövetkezésük valószínűsége, potenciális eredményeik és költségeik mind-mind valamiféle
valószínűségei becsléssel társulnak.

Kockázatról tehát valamelyik konkrét alternatívával összefüggésben beszélhetünk.

 bizonytalanság: Bizonytalanság az, ha a döntéshozó nem tudja, hogy milyen alternatívák állnak a
rendelkezésére, vagy azt, hogy mekkora a valószínűsége minden egyes alternatívának, hogy
bekövetkezhet, vagy épp az alternatívák végkimeneteit/következményeit nem ismeri.

Homályosság/Wicked döntési probléma: A homályosság azt jelenti, hogy az elérendő célok vagy épp
a megoldandó probléma nem tiszta, az alternatívákat nehéz definiálni és a végeredményekkel
kapcsolatos információ elérhetetlen.

George C. Marshall kiválasztási kritériuma, formális képesítés fontossága:

Elsőként alaposan áttanulmányozta a státuszt, a munkakört
A formális képesítés kiindulópont, e nélkül nincs kinevezés.
Harmadsorban, hogy megállapítsa ki mit tett jól
az erősségek érdekelték, és hogy ezek az erősségek összhangban legyenek a megbízással.
Negyedsorban, megtárgyalta a jelöltek ügyét azokkal, akik már dolgoztak vele
Végül, a döntés után pedig meggyőződött arról, hogy a megbízott megértette a megbízatását

Alfred Sloan: az emberekkel kapcsolatos döntések a legfontosabb döntések, melyet egy vezető
meghozhat és nem kímélt erőt és energiát a helyes megoldás megtalálására

Henry Ford és a monotonitás: Üzemeinkben sok hosszú esztendő alatt egyszer sem tapasztalták azt,
hogy az egyhangú munka ártana a munkásnak. Ellenkezőleg, úgy látjuk, hogy jobb szellemi és testi
egészséget szerez, mint a változatos munka. Ha embereinknek nem tetszene az egyhangú munka,
otthagynák helyüket

Lee Iacocca: Ha jelentős döntésről van szó, nem árt ha több választási lehetőség közül választhatunk.

„Időzítés, ez a lényeg az életben”

Akio Morita:
„A vállalat helytelen magatartásáért maga a vezető vállalja a felelősséget, és személy szerint ritkán
tartják ezért felelősnek.”
Egy vállalatnál előnyösebb, ha a dolgozók különböznek egymástól.

Richard Branson: Ha egy munkahelyen kevés a fizetés, de jó a munkahely/munkahelyi légkör, akkor

az alkalmazott szívesebben/önként, dolgozik. (miközben élvezi is esetleg)

Rá tudja venni az embereket, hogy csekély vagy semennyi anyagi ellenszolgáltatásért dolgozzanak,
miközben ezáltal semmiféle előnyhöz nem jutnak.

Konszenzus: ? nem tudta ő se xD

Jan Carlzon könyvének címe: Lapítsd le a piramist

Filozófiai megközelítés: „Több mint kétezer évig … a filozófusokat főként az foglalkoztatta, hogy egy
adott cselekvés vagy döntés jó-e, és ezeket gyakran dilemma formájában fogalmazták meg”
Hogyan kell cselekedni a „jó” élet megvalósításához?Milyen a jó élet?
A jó forrása nap, hold, csillagok, istenek…
Szubjektív és objektív megközelítések
Az igazságosság és jó összefüggése

Közgazdasági modell: A filozófusok értékei nem kvantifikálhatóak, a közgazdász viszont mérni akar
Alternatívák (cselekvési változatok), következmények(eredmény), a következmények értéke
(hasznosság)
Feltételek: valamennyi eredmény valószínűsége 1(azaz bizonyos), a változatokra és az eredményekre
vonatkozó információk teljesek, az eredmények értékskálán rendezhetőek, a döntéshozó a maximális
értéket preferálja és azt választja
Optimális döntés/kielégítő döntés (Simon):
Ismeri az összes cselekvési változatot
Biztosan tudja, az változatoknak mi lesz az eredményük
Biztosan meg tudja állapítani az eredmények preferenciáltságát, sorrendjét
Ergo: a legjobb cselekvési változat kiválasztható
Nem más, mint a klasszikus közgazdaságtan megközelítése

PEST analízis:

- Politikai tényezők:tömbökhöz tartozás, párt strukturálás, kormányzati helyzetkép, várható

választások, várható fejlemények

- Gazdasági helyzet: GDP, gazdasági fejlődés, infláció, foglalkoztatottság, adózás, jövedelmek

szintje és várható változása

- Társadalmi helyzet: demográfia, társadalmi rétegződés, életmód, közgondolkodás szintje és

változása

- Technológiai helyzet: infrastruktúra változások trendje, új technológiák beáramlása,

fogyasztók fogékonysága a technológiával kapcsolatosan

Kérdőíves felmérés:
- Qvantitatívan mér
- Primer vagy szekunder eszközökkel
- Kérdőív szerkesztés, strukturálás
- Próba, teszt
- Adatfelvételezés
- Elemzés- SPSS, Excel
- Kiértékelés
- Típusok: CAF, civil, stb.

A veszély: a teljes biztonság hiánya, olyan helyzet, tulajdonság, mely bizonyos körülmények között
kárt okozhat

A kockázat: a veszély megnyilvánulásának gyakorisága (valószínűsége) és a káros következmény

nagyságának kombinációja. Alapvetően tehát nem más, mint valamely sztochasztikus folyamat
kedvezőtlen kimenetelének a valószínűsége

A kockázatkezelés folyamata:
Azonosítás - a probléma felszínre hozása
Értékelés - a kockázat információvá alakítása
Tervezés - a lehetőségek felmérése, a szükséges döntések előkészítése
Követés - a kockázat és a kezelésére hozott intézkedések követése
Felügyelet - a napi projektmenedzsment feladattá tétel biztosítja annak elfogadottságát
Nyugdíjazás - az aktualitását vesztett kockázatok „kivonása a forgalomból”
Fogoly dilemma:

(interakciós elméletek, A matematika egyik, interdiszciplináris jellegű területe, számtalan

tudományági összefüggéssel
Neuman János, Oskar Morgenstern
1994 Harsányi János megosztott Nobel díja)
Fogoly dilemma: Az A dilemmáit annak függvényében fogalmazza meg, hogy B mit tesz, vall vagy
nem vall.
Ha a másik vall, érdemes vallani, 10 helyett csak 5 év.
Ha a másik nem vall, érdemes vallani, mert 0 év jár 1 év helyett.
Így ennek alapján vallani fog!
Az egyedileg racionális viselkedés nem a közös jót szolgálja.
Matematikailag: Nem-zéró összegű játékokban a Nash-egyensúly nem Pareto-optimális.

Modell fejlesztés :
A modellek valós helyzetek, objektumok reprezentációi, engedni következtet a megfigyelt
viselkedésére
Ikonikus modellek: a fizikai replikák (hajó, repülő, gépjárműeset modellezése, stb.)
Analóg modellek: megjelenésükben fizikai, de nem azonos fizikai jellemzőkkel ír
le(pl.speedo/thermometer)
Matematikai modellek: szimbólumokkal, matematikai egyenletekkel, kifejezésekkel ír le

Szituációs helyzetek, a 12-es diában lesz. 2. dia.