Vezetői számvitel konzultáció1

BA Képzés - Távoktatás tagozat

2014.03.21.

Előadó:
Sisa Krisztina A.
Számviteli Intézeti Tanszék
 Kötelező irodalom

Kardos Barbara - Sztanó Imre - Veress Attila:

A vezetői számvitel alapjai Saldo 2012.
Kardos – Miklósiné – Sisa - Szekeres – Veress:
Példatár a vezetői számvitel alapjaihoz Saldo 2012.
Az előadáson és gyakorlatokon kiadott
feladatok és esettanulmányok
2000. évi C. törvény a számvitelről

2
 Tantárgyi követelmények az útmutató
alapján

Aláírás feltétele:
A félév folyamán egy
házidolgozatot kell megírni az
előírt határidőre!

3
 A vizsgadolgozatok általános felépítése:
Megnevezés Elérhető pontszám Minimális pontszám

I. „Dolgozat” rész:
1. Elméleti kérdések 15 -
2. Gyakorlati feladat 10 -
3. Gyakorlati feladat 10 -
4. Gyakorlati feladat 15 -
Összesen: 50 -
II. Minimumkérdések:
Minimumkérdések 10 6! 4
 Tárgyalásra kerülő témakörök
• A vezetői számvitel fogalmi körülhatárolása,
területei, módszerei
• Költségtani bevezető
– Költségek csoportosítása
• Önköltségszámítás
– Önköltség fogalma
– Kalkulációs séma, kalkulációs tételek
– Önköltség kalkuláció fajtái
– Kalkulációs módszerek
 Induljunk a kályhától!
A számvitel az a gyakorlati tevékenység,
amelynek eredményeként a gazdálkodó
szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi
helyzetéről valósághű, objektív képet kapunk.

Célja: A gazdasági rendszerrel kapcsolatba

kerülők INFORMÁCIÓKKAL való ellátása,
döntéseik jövőbeni meghozatalának
megalapozásához.

6
 Ki(k) lehet(nek) a számvitel által előállított
információk címzettjei?
• KÜLSŐ FELHASZNÁLÓK • BELSŐ FELHASZNÁLÓK

PÉNZÜGYI SZÁMVITEL: VEZETŐI SZÁMVITEL

• könyvvezetés
• bizonylati rend
• leltárkészítés
• értékelés
• eredményszámítás
• beszámolórendszer
• Könyvvizsgálat
• közzététel
7
 Vezetői számvitel
• A számvitelnek egy olyan területe, amely olyan
információkat szolgáltat a vezetők részére,
amelyek segítségével a teljesítmények
növelhetők, a költségek (ráfordítások)
csökkenthetők, vagyis az eredmény
maximalizálható.

8
 Hasonlítsuk össze a pénzügyi és vezetői
számvitelt!
PÉNZÜGYI SZÁMVITEL VEZETŐI SZÁMVITEL
• Törvény szabályozza • A vállalkozó szabályozza
• Múltbeli eseményekre • Nemcsak múltbeli
fókuszál eseményeket „közvetít”
• A vállalkozás egészét • „kisebb egységekre” IS
mutatja be fókuszál
• Az információk jellemzően • Az információk értékben és
értékben jelennek meg mennyiségben is
megjelenhetnek

9
 Vezetői számvitel és a
Költséggazdálkodás kapcsolata

• A vezetői számvitel fókuszában a

költséggazdálkodás áll!!
• Miért???

10
Költséggazdálkodás fogalma röviden
• Fogalma: A rendelkezésre álló termelési
tényezők (eszközök, munkaerő) takarékos,
ésszerű felhasználására irányuló tevékenység.
• Nem mindenáron való költségcsökkentés a cél.
• Cél: A költségekkel minél nagyobb vállalkozási
teljesítményre kell törekedni.

11
 Költséggazdálkodás fogalma
részletesebben
Magában foglalja:
• a költségek tervezését és normázását
• a költségek bizonylatolását és utalványozását
• a költségek elszámolását (főkönyvi és analitikus)
• a költségek elemzését
• a költségek ellenőrzését
• a költségek kalkulációját
• a költségek információrendszerének kialakítását.

12
 Alapfogalmak tisztázása
Kiadás:
Pénzügyi fogalomként: a kiadás
pénzeszközcsökkenést jelent
Költség:
Az erőforrás-felhasználások pénzben kifejezett
értéke.
Ráfordítás:
Az időszaki értékesítés bekerülési értéke, másrészt az
értékesítéstől független költségek, illetve az
eredmény terhére elszámolt ráfordítások összege.

13
 Költség és kiadás „viszonya”
Alapesetek:
• A pénzkiadás megelőzi a költség felmerülését.
• A költség elszámolása megelőzi a kiadás
elszámolását.
• A kiadás és a költség felmerülése, elszámolása
egybeesik.

14
 A költségek csoportosítása
A termelési költségek a tervezés, az elszámolás és az elemzés
szempontjainak megfelelő főbb csoportosítási lehetőségei a
következők:
• megjelenési forma,
• összetétel (összetettség),
• tervezés, utalványozás, elszámolás módja,
• termelési folyamattal való kapcsolat,
• a termelés volumenének (a költségjellemző) változására való
reagálás,
• az önköltség kalkulálhatósága
• a fedezeti sémában való megjelenés
• befolyásolhatóság
szerint.

15
 Az önköltségszámítás fogalma
Kalkuláció

Önköltségszámítás Gazdasági számítás

16
 Mit jelent az önköltségszámítás?
Fogalma:
Az önköltségszámítás egy olyan kalkulációs
tevékenység, amelynek középpontjában a
vállalkozás által létrehozott javakhoz
felhasznált erőforrások pénzben kifejezett
értékének meghatározása áll.

17
 Az önköltségszámítás tárgya
KALKULÁCIÓS EGYSÉG:
• termék
• termékcsoport
• technológiai folyamat, munkaművelet
• szolgáltatás
• rendelés
• termelési egység

18
 Kalkulációs időszak
A kalkulációs időszak, egy olyan
időintervallum, ami alatt egy mérhető
teljesítményegység előállításra kerül. A
kalkulációs időszak lehet:
• egy óra, egy hét, egy hónap, egy negyedév,
egy év
• egy termelési ciklus
• egy rotáció

19
 Az önköltségszámítás legfontosabb
feladatai
• adatszolgáltatás a saját termelésű készletek
– értékeléséhez,
– könyvviteli elszámolásához
• vállalati döntések előkészítése („előzetes
önköltségszámítás”)
• a döntések végrehajtásának utólagos ellenőrzése,
elemzése („utólagos önköltségszámítás”)

20
 Milyen költségeket „engedjünk” („kell
beleengednünk”) az eszközök önköltségbe a
törvényi szabályozás szerint?
2000. évi C. törvény 51. § (1):
Az eszközök bekerülési (előállítás) értékének részét képezik
azok a költségek, amelyek
• az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése,
rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti
állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek,
• az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak,
továbbá
• az eszközre (termékre) megfelelő mutatók, jellemzők
segítségével elszámolhatók.

21
 Tekintsük a következőket!
Egy vállalkozás egy gyártó gépsoron A, B és C típusú terméket
gyártja. A tárgynegyedévi gépköltségek a következők:

Karbantartási költség 120 EFt/hó

Gépi energia 2 000 EFt/tárgynegyedév
Értékcsökkenési leírás 1 200 EFt negyedévente
(lineáris leírás)
Gépi idő igénybevétel az egyes termékek esetében:
A termék 240 gépóra
B termék 160 gépóra
C termék 100 gépóra

Mennyi gépköltséget „engedjünk” bele az egyes termékek

önköltségébe?

22
Milyen költségek nem vehetők figyelembe az
önköltség meghatározásakor?

2000. évi C. törvény 51. § (4):

Értékesítési költségeket és az előállítással közvetlen
kapcsolatba nem hozható igazgatási költségeket és az
egyéb általános költségeket – az eszközértékelés
alapjául szolgáló – közvetlen önköltség nem
tartalmazhat.

23
 Értékesítési költségek
Az értékesítéssel kapcsolatos
• csomagolási, szállítási költségek, bizományi
díjak,
• a késztermékek, (az értékesítésre váró áruk)
raktározási költségei,
• az értékesítő részlegek és irodák költségei,
• a reklám, a propaganda és a piackutatás
költségei.

AZ ÖNKÖLTSÉGNEK NEM RÉSZE!

24
 Egyéb általános költségek

Ilyen költségek:
• az alapítás-átszervezés költségei
• a kutatással kapcsolatos költségek,
• garanciális javítás költségei.

AZ ÖNKÖLTSÉGNEK NEM RÉSZE!

25
 Igazgatási költségek
Az igazgatási költségek között a központ, a gyár,
az üzem, és az egyéb költséghelyek irányítási és
igazgatási költségei találhatók. Itt kell elszámolni
• a költséghelyek irányításának dologi és személyi
költségeit,
• az üzemi és központi épületek értékcsökkenési
leírását,
• valamint a vállalat egészét érintő költségeket.

A központi irányítással kapcsolatos költségeket az

önköltség meghatározásakor NEM LEHET figyelembe
venni!
26
 Önköltség kategóriák
„egyből” közvetlen költségek
+ az előállítással szoros kapcsolatban lévő költségek
=ELSZÁMOLT KÖZVETLEN ÖNKÖLTSÉG
+ Felosztásra került korábban közvetett” költségek
=KALKULÁLT KÖZVETLEN ÖNKÖLTSÉG
+ Értékesítési költségek, egyéb általános költségek,
felosztásra nem került igazgatási költségek
=TELJES ÖNKÖLTSÉG

27
 Alapkérdés:
Hogyan befolyásolja az eredményt
a választott önköltség kategória?

28
 Válasz
1) Ha az összes késztermék készlet értékesítésre kerül,
akkor az eredményt nem befolyásolja a választott
önköltség kategória.
2) Ha az összes készlet nem kerül értékesítésre az üzleti
évben, akkor minél magasabb az önköltség, annál
több eredmény keletkezik.
3) A közvetett költségek értékesítéstől függetlenül a
felmerülés évének eredményét terhelik.
4) Az önköltség részét képező közvetlen költségek az
értékesítés időszakának eredményét csökkentik.

29
 Az önköltségszámítás fajtái

• ELŐKALKULÁCIÓ
• KÖZBENSŐ KALKULÁCIÓ
• UTÓKALKULÁCIÓ

30
 Önköltségszámítás a tevékenység
megkezdése előtt
• Előkalkuláció (tervkalkuláció) az a gazdasági-
műszaki tevékenység, amellyel a vállalkozó a
termelés (tevékenység) megkezdése előtt – a
műszaki és technológiai előírások
figyelembevételével – meghatározza a termék
(szolgáltatás) várható önköltségét.

31
Az előkalkuláció feladata

A TERVEZETT ÖNKÖLTSÉG
meghatározása!

32
 Az előkalkuláció módszerei
• Műszaki normákon alapuló előkalkuláció
• Összehasonlító számításokon alapuló
előkalkuláció

33
 Az előkalkuláció célja
• új termékek és típusváltozatok árainak
meghatározása,
• a már kialakított árak ellenőrzése,
• önköltségcsökkentési tervek készítése,
• költség- és eredménytervek összeállítása,
• egyéb gazdasági kalkulációk elkészítése,
• elszámolóárak kialakítása

34
 Önköltség számítás a tevékenység
megkezdése után
• A közbenső kalkuláció lényege, hogy a
kalkulációs időszak közben (a termelési
folyamat befejezése előtt) ellenőrzési és
beavatkozási célból meghatározzuk a termék
önköltségét.

35
 Önköltség számítás a tevékenység
befejezésekor
• Az utókalkuláció az a műszaki-gazdasági
tevékenység, amellyel a vállalkozó a
tevékenység befejezése után, illetve az üzleti
év végén az elszámolásokban gyűjtött
költségek alapján a termék (szolgáltatás)
tényleges közvetlen önköltségét kiszámítja.

36
 Utókalkuláció=Befejezett termelés
értékének kiszámítása
• Nyitó befejezetlen termelés értéke
• + Tárgyidőszaki összes ráfordítás
• - Záró befejezetlen termelés értéke
• =Befejezett termelés értéke

37
 Hogyan állapíthatjuk meg a befejezett
termelés értékét?
A/ Záró befejezetlen termelés leltári értékéből
kiinduló módszer
Lépései:
1. Záró befejezetlen termelés értékének megállapítása
készültségi fok alapján
2. Befejezett termelés értékének meghatározása

B/ Egyedi termékek lezárt utókalkuláción

alapuló módszere
A felmerült költségeket munkaszámonként kell gyűjteni!

38
 Az utókalkuláció legfontosabb céljai és
feladatai
• Információszolgáltatás a mérlegérték
meghatározáshoz
• adatszolgáltatás az áralakulás, az árszínvonal
ellenőrzéséhez, elemzéséhez,
• adatszolgáltatás a következő időszaki gazdasági
kalkulációkhoz,
• információszolgáltatás a következő időszaki
nyilvántartási árak kialakításához,
• ellenőrző adatok biztosítása az újítások
értékeléséhez, a gazdasági döntések helyességének
vizsgálatához,
• stb.
39
 Az önköltségszámítással kapcsolatos
törvényi előírások
Törvényi előírás 1
• A számviteli törvény 62. § (2) alapján a saját termelésű
készletet bekerülési értéke az 51. § értelmében számított
előállítási költség, vagy az utókalkulációval meghatározott,
illetve a norma szerinti közvetlen önköltség, vagy a FIFO
módszer szerint meghatározott előállítási költség.
Törvényi előírás 2
• Az egyszerűsített éves beszámolót készítő gazdálkodó a saját
termelésű készletek mérlegértékének meghatározásakor a
számviteli törvény 98. § (b) alapján egyszerűsített módszert
alkalmazhat. A saját termelésű készletek (befejezetlen
termelés, félkész és késztermék, növendék-, hízó, és egyéb
állatok) önköltségét eladási árból kiindulva „felülről” is
számolhatja.
40
Az önköltség megállapításának lehetőségei
a sztv. alapján
• a közvetlen önköltségbe tartozó költségek kigyűjtésével
(tényleges önköltséges nyilvántartás,
• norma alapján (normatív kalkulációval,
• eladási árból kiindulóan (CSAK EÉB!),
• utókalkulációval (tervezett önköltséges nyilvántartás).

41
A „felülről” számított önköltség levezetése

• ELADÁSI ÁR
• - kalkulált haszon
• - várhatóan felmerülő költségek
• „felülről” számított ÖNKÖLTSÉG

42
 Az önköltségszámítással kapcsolatos
törvényi előírások
Törvényi előírás 3
• A gazdálkodónak a számviteli politika keretében el kell
készítenie a kapcsolódó szabályzatokat is. A szabályzatok
tartalmát a gazdálkodó a sajátosságokat figyelembe véve
önállóan alakítja ki. A számviteli törvény 14. § (5) alapján a
következő szabályzatokat kell elkészíteni:
a) az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási
szabályzatát;
b) az eszközök és a források értékelési szabályzatát;
c) az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső
szabályzatot;
d) a pénzkezelési szabályzatot

43
 Az önköltségszámítással kapcsolatos törvényi
előírások
Törvényi előírás 4
• Az önköltségszámítási szabályzat elkészítése alól a 14. § (6) alapján
mentesül az egyszerűsített beszámolót és az egyszerűsített éves
beszámolót készítő vállalkozó, továbbá a 14. § (7) bekezdésben
meghatározott értékhatárt el nem érő vállalkozó.
Törvényi előírás 5
• A számviteli törvény 14. § (7) alapján amennyiben a
gazdálkodó eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített
szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely
üzleti évben az 1 milliárd forintot vagy a
költségnemenkénti költségek együttes összege az 500 millió
forintot meghaladja, akkor az azt követő évtől kezdődően a
saját előállítású termékek, végzett szolgáltatások 51. § szerinti
önköltségét az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső
szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell
megállapítani. Ezen kötelezettség alól a későbbiek során - a
feltételek ismételt teljesülése esetén - sem mentesül.
44
 Az önköltségszámítási szabályzat
1 ) Az önköltségszámítás tárgya, azaz a kalkulációs egységek
kijelölése.
2 ) A kalkulációs séma (a költségtényezők tagolása)
 A kalkulációs tételek tartalmának meghatározása.
3 ) Kalkulációs módszerek megállapítása
4 ) A költségfelosztás vetítési alapjainak meghatározása
5 ) A kalkulációs időszak meghatározása, a kalkulációk
készítésének időpontja, gyakorisága
6 ) A költségszámítás bizonylati rendje
7 ) Az utókalkuláció és a könyvvitel adatai egyezősége
biztosításának módja
8 ) Felelősség az önköltségszámításért

45
 Egy „ajánlott” kalkulációs séma
1. Közvetlen anyagköltség
2. Igénybe vett szolgáltatás értéke

Kalkulációs tételek
3. Közvetlen bérköltség
4. Kiegészítő fizetések, bérpótlékok, egyéb bér, prémium, jutalom
5. Személyi jellegű egyéb kifizetések
6. Bérjárulékok
7. Félkész termék továbbfelhasználása
8. Gyártási különköltség
9. ELSZÁMOLT KÖZVETLEN ÖNKÖLTSÉG
10. Felosztásra került, elszámolás szempontjából közvetett költségek
11. Melléktermék (-)
12. KALKULÁLT KÖZVETLEN ÖNKÖLTSÉG
13. Értékesítési költségek, egyéb általános költségek, felosztásra nem került
igazgatási költségek
14. TELJES ÖNKÖLTSÉG
46
 Befejezett termelés értékének
megállapítása
A befejezett termelés értékének megállapítása a
következő alapösszefüggéssel (is!) számolható:

Nyitó befejezetlen termelés értéke (1)

+ „egyből” közvetlen költségek (2)
+ felosztott költségek (3)
+ félkész termék továbbfelhasználás (4)
- Hulladékmegtérülés (5)
- Záró befejezetlen termelés értéke (6)
=Befejezett termelés értéke (7)

47
 Az önköltségszámítás
hagyományos módszerei

48
 Az önköltségszámítás főbb módszerei

• Osztókalkuláció
• Pótlékoló kalkuláció
• Tevékenység alapú kalkuláció
• Normatív kalkuláció
• Vegyes kalkuláció

49
 Az osztókalkuláció fajtái
• Egyszerű osztókalkuláció
(homogén terméknél)
– egylépcsős
– kétlépcsős
• Egyenértékszámos osztókalkuláció
(rokontermékeknél)
– egylépcsős
– kétlépcsős

50
 Mit jelent a rokontermék?

• A rokontermékek azonos alapanyagból, azonos

technológiával készülnek, de
anyagszükségletükben és megmunkálási
idejükben eltérnek egymástól.

51
 Példa (Egylépcsős osztókalkuláció)
A vállalat tárgynegyedévi termeléssel
kapcsolatos információi a következők:
• termelés összes költsége 1 100 EFt
• termelés 11 000 méter
Megoldás:
KÖZVETLEN önköltség=1 100 EFt/11 000 méter=
=100 Ft/méter

52
 Példa (Kétlépcsős osztókalkuláció)
Az időszaki termelés összes költsége felosztott üzemi költség nélkül
1 600 EFt. Az üzemi költségek 800 EFt. Az időszak elején és végén
befejezetlen termelés nincs. Az elkészült termék mennyisége 1 000
méter. A vállalkozás az időszakban 800 méter terméket értékesített
400 EFt értékesítési költség mellett. A központi irányítás
költségeinek összege 450 EFt, az egyéb általános költségek összege
150 EFt.
Feladat:
1. Határozza meg 1 méter késztermék közvetlen önköltségét, ha az
üzemi költségek nem kerülnek felosztásra!
2. Számítsa ki a termék közvetlen önköltségét, ha az üzemi költségek
teljes összegükben felosztásra kerülnek!
3. Mennyi lesz a termékek teljes önköltsége?
4. Határozza meg a késztermékek mérlegértékét!
5. Számítsa ki a késztermék közvetlen önköltségét az üzemi költségek
figyelembe vételével, ha a befejezetlen termelés nyitó állománya
200 EFt, a záró befejezetlen termelés értéke pedig 360 EFt!
53
 Egyenértékszámos osztókalkuláció
(A rokontermékek önköltségszámításának
módszere)
Példa:
A tárgyidőszakban 2 000 kisméretű, 3 600 közepes és
600 darab nagyméretű terméket gyártottak. A
befejezett termelés értéke 32 000 EFt, ebből
anyagköltség 12 000 EFt, a többi személyi jellegű
költség.
Hogyan lehet kiszámolni a három méretű termék
(rokontermékek) közvetlen önköltségét?
(vezértermék a közepes termék)
54
 Ismerni kell a termékek anyag és
időszükségletét is!

Megnevezés Kisméretű Közepes Nagyméretű

Anyagigény 10 kg/db 16 kg/db 20 kg/db

Munkaidő norma 20 perc/db 25 perc/db 35 perc/db

Ezek ismeretében már „igazságosan"

szétoszthatók a költségek!

55
 Egyenértékszámok meghatározása

Egyenértékszámok Kisméretű Közepes Nagyméretű

Anyag norma
alapján
Munkaidő norma
alapján

56
 Termelés átszámítása vezértípusra
Termelés vezértípusban az anyagnormák alapján
meghatározott egyenértékszámok segítségével=

Termelés vezértípusban az időnormák alapján

meghatározott egyenértékszámok segítségével=

57
 Vezértípus önköltségének kiszámítása

Megnevezés Közepes

Közvetlen
anyagköltség
Közvetlen személyi jellegű
költségek

Közvetlen önköltség

58
 „Többi” termék önköltségének
meghatározása
Megnevezés Kisméretű Nagyméretű

Közvetlen
anyagköltség

Közvetlen személyi
jellegű költségek
Közvetlen
önköltség
59
 Példa az egylépcsős egyenértékszámos
osztókalkulációra
Egy vállalat 50 000 liter terméket termelt a vizsgált időszakban 6 050 EFt összes
elszámolt költséggel. Az elkészült termékek mennyiségi adatai és az
egyenértékszámok a következők:
Termékek Mennyiség Egyenértékszámok
1. számú 25 000 liter 1,5
2. számú 15 000 liter 1,0
3. számú 10 000 liter 0,8
Összesen 50 000 liter

Feladat:
Határozza meg az egyes termékek közvetlen önköltségét!

60
 Megoldás
Termelés vezértípusban=
=25 000*1,5+15 000*1+10 000*0,8=60 500 liter

Vezértípus önköltsége=6 050 EFt/60 500 liter=100 Ft/liter

1. számú termék önköltsége=100*1,5=150 Ft/liter

3. számú termék önköltsége=100*0,8=80 Ft/liter

61
 Az egyenértékszámos osztókalkuláció
lépései
1. Befejezett termelés értékének megállapítása
kalkulációs tételenként
2. Vezértípus kijelölése
3. Egyenértékszámok meghatározása
4. A természetes mértékegységben meghatározott
termelés átszámítása vezértípusra
5. Vezértípus önköltségének kiszámítása
6. „Többi” termék önköltségének meghatározása

62
 Pótlékoló kalkuláció

A közvetett költségek felosztásának

módszere pótlékkulcs felhasználásával

63
 Pótlékoló kalkulációról általánosságban

Hol alkalmazható?
• Többféle termék, eltérő technológia

Mi a célja?
• A közvetett költségek igazságos alapokon
történő felosztása a termékekre.

64
 Pótlékoló kalkulációval kapcsolatos
alapfogalmak
Vetítési alap:
Természetes mértékegységben (naturáliában) vagy
értékben meghatározható termelési tényezőt értjük,
amelynek mértéke és változása a legjobban befolyásolja
a közvetett költségek összegének és gyártmányonkénti
mértékének alakulását.

Pótlékkulcs = Felosztandó költség / Vetítési alap

Diktált pótlékkulcs Tényleges pótlékkulcs

65
 A pótlékoló kalkuláció fajtái
• Egylépcsős (globális)
közvetett költségek felosztása egyféle vetítési alappal
• Többlépcsős (válogató)
közvetett költségek felosztása többféle vetítési alappal

66
Példa a globális pótlékoló kalkulációra
Egy vállalkozás háromféle terméket állít elő („A”, „B”,
„C”). A termékek elszámolt közvetlen költsége 2 000, 2
200, illetve 2 700 EFt. A termékek anyagigénye 900, 1
100, illetve 1 200 kg. A „felosztásra váró” üzemi
költségek összege 1 600 EFt.

Feladat:
Számítsa ki a termékek kalkulált közvetlen költségét,
ha az üzemi költségek felosztása az anyagigény alapján
történik!

67
Példa a válogató pótlékoló kalkulációra
Egy üzemben A és B terméket gyártanak. Az egyes
termékekről a következő információkat ismeri:

Megnevezés A termék B termék

A termékekre közvetlenül elszámolt költségek 1 200 EFt 2 000 EFt
Ebből: közvetlen bérköltség 650 EFt 1 350 EFt
Gépóra igény 3 gó 5 gó
Nyitó készlet 0 db 0 db
Előállított mennyiség 1 200 db 1 000 db
Értékesített mennyiség 800 db 600 db

A termelőüzem közvetett költségeinek összege 1 600

EFt, a központi irányítás összes költsége 2 100 EFt, az
értékesítés közvetett költségei 2 000 EFt.
68
 Feladat:
1. Határozza meg a termékek kalkulált közvetlen
önköltségét, ha termelőüzem összes költsége
felosztásra kerül a termékekre és a felosztás
a) az igénybevett gépóra arányában,
b) a közvetlen bérköltség arányában történik!
2. Számítsa ki a termékek teljes önköltségét, ha
termelőüzemi költségek felosztása a gépóra
alapján, a központi irányítás költségei a kalkulált
közvetlen önköltség alapján, az értékesítési
költségek felosztása pedig az értékesített
mennyiség alapján arányosan történik!
69
 1. feladatrész a) pont
• Gépóra felhasználás összesen=

• Pótlékkulcs=
• A termékre elszámolható termelőüzemi közvetett
költség=
• B termékre elszámolható termelőüzemi közvetett
költség=

70
 1. feladatrész a) pont
A termék B termék
Megnevezés Ft/db Ft/db
Közvetlenül elszámolható költségek
egységköltsége
Felosztott üzemi költség
KALKULÁLT Közvetlen önköltség

71
 1. feladatrész b) pont
• Közvetlen bérköltség

• Pótlékkulcs=
• A termékre elszámolható termelőüzemi közvetett
költség=
• B termékre elszámolható termelőüzemi közvetett
költség=

72
 1. feladatrész b) pont
A termék B termék
Megnevezés Ft/db Ft/db
Közvetlenül elszámolható költségek
egységköltsége
Felosztott üzemi költség

KALKULÁLT Közvetlen önköltség

73
 2. feladatrész megoldása
• Kalkulált közvetlen költség összesen=

• Pótlékkulcs=
• A termékre elszámolható központi irányítási költség=

• B termékre elszámolható központi irányítási költség=

• Értékesített mennyiség összesen=

• Pótlékkulcs=

74
 2. feladatrész megoldása
A termék B termék
Megnevezés Ft/db Ft/db

KALKULÁLT Közvetlen önköltség

Felosztott központi irányítás költségei
Felosztott értékesítési költségek
Teljes (ön)költség

75
Normatív kalkuláció

76
 Normatív kalkulációról általánosságban

Hol alkalmazható?
• Tömeggyártásnál vagy sorozatgyártásnál

Hogyan történik az önköltség megállapítása?

• A „termékreceptekben” meghatározott
normák tervezett ára alapján.

77
 Normatív kalkulációval kapcsolatos
alapfogalmak
Norma:
Egy olyan tervezett paraméter, ami megmutatja, hogy egy termék
gyártásához szükséges erőforrásból várhatóan mennyi kerül
felhasználásra.

Normaváltozás:
Az eredeti norma egy a vállalkozástól független tényező vagy egy
előre elhatározott döntés miatti változása.

Folyó norma=Norma + Normaváltozás

Normaeltérés:
A tényleges norma és a folyó norma közötti eltérés.
78
 Anyagfelhasználási norma
• Olyan műszaki, gazdasági számításokra épülő követelményt
jelent, amely megadja, hogy adott műszaki-gazdasági
feltételek mellett egységnyi termék meghatározott
minőségben történő előállításához milyen mennyiségű anyag
szükséges.

Nettó norma
+ hulladék
Bruttó norma = 100 %
+ selejt
Beszerzési norma

Anyagkihozatali mutató=(Nettó norma/Bruttó norma)*100 %

79