ÉVFOLYAM

Tartalom
Hahn István: Állami építkezések és be­
ruházások az ókorban 3
Zimányi Vera: Kézműves iparosok a tö­
rök-korban 5
Vörös Antal: A paraszti gazdálkodás
a modernizáció útján 7
L. Nagy Zsuzsa: Beszélgetés ifjabb
Bethlen Istvánnal 9
Nyikolaj Derzsaluk: Partizánok, „par­
tizánvadászok" 11

FIGYELŐ

Szűcs Jenő: Miért szól délben a ha­

rang? 13
„Pont du Gard”, Nemausus (a mai Nimes) vízvezetéke a Gard folyó fölött
(Lásd cikkünket a 3. oldalon) Köpeczi Béla: A gyermek Rákóczi kör­
nyezete 16
Pamlényi Klára: Kisváros a századfor­
dulón 18
Wellmann Imre: Paraszti élet a 18. szá­
zadban 20
Péter Katalin: Magyarországi gályara­
bok, 1674 22

EGY KÉP, EGY ESEMÉNY

Petneki Áron: Egy 1456-os keresztes

emléktáblája 14

GYARAPODÓ KÖZGYŰJTEMÉNYEINK

Munkásfotó, szociofotó
(Közzéteszi Bach Melitta)
Sipos Péter: Eqy lejáratott foqalom
rehabilitálása 24

SZEMTANÚ

Karádi Éva: Bankárok, filozófusok, for­

radalmárok 26
Rakodó munkások a Duna-parton (Lásd cikkünket a 24. oldaton)
ÉVFORDULÓ

Tilkovszky Lóránt: „Falu végén a vas­

villa..." 29

ELSÜLLYEDT VILÁG

A M a g y a r T ö r té n e lm i T á r s u la t fo ly ó ira ta
Bölöny József: Arisztokraták, arisztok­
M e g je le n ik é v e n te n é g y s z e r raták . . . 31
S z e r k e s z t ő s é g : B u d a p e s t , I . , Ő r i u . 53., 1014 T e l e f o n : 169-418 L e v é l c í m : P f . : 9. B p „ 1250
Vargyai Gyula: Fegyverhasználat — ki­
F e le lő s s z e r k e s z tő : S z e rk e s z tő b iz o tts á g :
B E N D A K A L M A N , B lR Ö FEREN CN É,
váltságként 34
G L A T Z FEREN C
D IÓ S Z E G I IS T V Á N , H A N A K G A B O R ,
R o v a tv e z e tő k : K O V Á C S T IB O R , M O C S Y A N D R Á S ,
K E R T É S Z IS T V Á N , S IP O S P É T E R R A N K I GYÖRGY SZ A R A Z G Y Ö RG Y ,
PÁLYÁZAT
SZA KÄ LY FE R E N C , VÖRÖS K A RO LY T O K O D Y G Y U L A , | Z S IL A K A N D R Á S |
K ia d ja a L a p k ia d ó V á lla la t
Történelem szóban 31
B p ., V I L , L e n i n k r t . 9—11., 1073 F e le lő s v e z e t ő :
GOM BKÖTŐ BÉLA
F e le lő s k ia d ó :
81.12., 4419 S z o l n o k i N y o m d a
ÖNKRITIKUS TÖRTÉNETTUDOMÁNY
S IK L Ó S I N O R B E R T ig a z g a tó

T e rje s z ti a M agyar P o s ta Glatz Ferenc: Történettudomány és köz­

E lő fiz e th e tő a h írla p k é z b e s ítő p o s ta h iv a ta lo k b a n é s a P o s ta K ö z p o n ti H ír la p I r o d á n á l
napi dolgok 35
(K H 1 , B u d a p e s t , J ó z s e f n á d o r t é r 1. 1900 k ö z v e t l e n ü l , v a g y p o s t a u t a l v á n y o n )
v a l a m i n t á t u t a l á s s a l a K H I 215—96162 p é n z f o r g a l m i j e l z ő s z á m r a .
E l ő f i z e t é s i d í j : f é l é v r e 24,— F t , 1 é v r e 48,— F t .
K ü l f ö l d ö n t e r j e s z t i a K U L T Ü R A K ü l k e r e s k e d e l m i V á l l a l a t , B u d a p e s t , P f . : 149, H —1389
Cimképünk: II. Rákóczi Ferenc 8
H U IS S N 0139— 2409 I n d e x : 25 384
éves korában
K É Z I R A T O K A T N E M Ö R Z t 'N K M E G É S N E M K Ü L D Ü N K V I S S Z A (Ismeretlen festő egykorú alkotása.,
Magyar Nemzeti Múzeum)
 Állami é p ítk ezések é s b eru h á zá so k
az ókorban
A ki a k á r a szakem ber érdeklődésével,
a k á r a tu r is ta k íváncsiságával szem léli
a z ó k o rn ak rom jaib an is b ám u lato t k e l­
tő nagy építészeti alk o tásait, gy ak ran
v eti fel a kérdést, hogy m ilyen m u n k a ­
e rő felhasználásával, m ilyen szervezés­
sel, m ilyen anyagi ráfo rd ítással, k ik n e k
a pénzéből sik e rü lt m in d e zt az ókor
kezdetleges technikai sz in tién m egvaló­
sítan i. T örténeti fo rrá sa in k csak ritk á n
a d n a k részletes felvilágosítást a sz e r­
vezési és finanszírozási lehetőségekről,
am elyek a la p já n egyes nag y ókori a l­
k o tások m egvalósultak.
Diktátorok és császárok építkezései
In d u lju n k ki k é t ókori beszám olóból,
D iodorus Siculus, A ugustus k o rán a k
k o m p iláto r-tö rtén e tíró ja, V ilágtörténete
X IV . könyvében ism erteti S yrakusai
h írh e d t tira n n u sán ak , D ionysiosnak —
egy v á rh a tó k arth ág ó i tá m ad ás m ia tt
sü rg ő ssé v á lt — városfal-építkezését.
A nag y m unkához h atalm as töm eget
v erb u v á lt, s így m ó d já b an v olt a bősé­
ges é s ö n k én t jelentkező m unkaerő-
k ín á la tb ó l ..a jó erő b en lévő e m b e re ­
k e t” kiválasztani. A m u n k á lato k at
m in d en stad io n (183 m ) hosszúságban
egy-egy építész (architektón), ezen b e­
lü l m in d e n p le th ro n (30,5 m) hosszú­
ságú szakaszon egy-egy fő p allér (oiko-
domo6) irán y íto tta . A m u n k á so k a t jól
fizette, a z „élen járó k ” k ü lö n ju ta lm a t
is kaptak. A z ügyetlenebbek, g y ak o rla t­
la n o k m e llé a felügyelők k ü lö n segéd­
erő k e t ren d eltek . A m u n k a k ed v foko­
zására a tira n n u s — a város te ljh a ta l­
m ú u ra — u d v a rta rtá sá n a k ta g jaiv al
eg y ü tt m ag a is részt v e tt a fizik ai m u n ­
k áb an (ugyanígy já rta k Jel eg y k o r a
su m er városfejedelm ek, a k ik m ag u k
v itté k fejü k ö n az agyagos k o sa ra k at,
m a jd később V espasianus császár is a
C apitolium h ely reállításak o r). A p éld a-
ad á s oly sik e re s volt, hogy „a dolgozók
valósággal v erse n g tek a buzgó tevé­
kenységben”, s ilym ódon „m in d en re ­
m ényen fe lü l” (tehát h a tá rid ő előtt)
húsz n ap a la tt elk észü lt a 30 stad io n
(kb. 5,4 km ) hosszú, 12 lá b m ag as (kb.
3.6 m) és sz ilá rd b ásty ák k a l is m egerő­
s íte tt fal. Igaz, hogy a nagy m ű elvég­
zéséhez 36 000 ép ítő m u n k ásra, a te rm é s­
kövek fejtéséhez, szállításához, kisegítő
m unkálato k h o z további 24 000 segéd­
m u n k á sra v o lt szükség.
Nem tu d h a tju k , hogy D io d o ru s k ö z ­
lései m in d en b en h ite le sek -e: ő a d a ta it
a tira n n u s h iv atalo s közléseiből m e rí­
tette. M in k et eg y éb k én t is csak a z é r ­
dekel, hogy a sürgős k ö zm u n k a m eg -
szervesésének ilyen m ódszerei é s e re d ­
m én y ei a tö rté n e tíró sz ám á ra teljesen
lehetségeseknek tű n te k . M eglepve v e ­
sz ü n k te h á t e közlések b ő l tu d o m ást fe­
le tté b b m odernnek tű n ő szervezési m ód­
sz erek ókori a lk alm az ásá ró l: v o lt péld a
sz a k m á k szerinti m unkam egosztásra,
k ü lfö ld i m unkaerő igénybevételére, az
an v a g i és erkölcsi ösztönzés k o m b in á­
ció jára, az ú jításo k szo rg alm azására és
k ü lö n díjazására, a p o lgári lakosság tá r ­
sa d alm i m u n k á jára, m u n k av ersen y re és
— en n ek fo ly o m án y ak én t — h atárid ő
elő tti terv teljesitésre, ill. tú lteljesítésre.
M ásodik szövegünk (a róm ai korból
való ) a z ifjabb Plindusnak, B ithynia
p ro v in c ia császári főm egbízottiának
i. sz. 111-ben k e lt felterjesz té se T ra ia -
n u s császárhoz. „U ram ! A nicom ediaiak
ed d ig 3 318 000 se s te rtiu s t fo rd íto ttak
v ízvezeték-építésre, am i m áig b efejezet­
len. félb em arad t s részb en sz é th o rd tá k ;
eg y m ásik v ez eték re 200 000-t folyósí­
to tta k . (1 se stertiu s: a k b. 4 gr. ezü stö t
ta rta lm a z ó d en ariu s negyedrésze.) A zon­
b a n ez is félb em arad t, így ú jabb b e ru ­
h á z á s ra van szükség, hogy v izük le­
gyen, pedig m á r a n n y i pénzt eltéko-
zo ltak .
M egnéztem a z t a z igen tiszta vizű
fo rrá st, am elyből a v iz e t le kellene ve­
zetn i, ahogy ere d etileg terv ezték ; m ég­
p ed ig árkádos v ezetékkel, hogy ne csak
a v á ro s lapályos és alacsonyabb részei-

Az athéni Akropolisz madártávlatból

(rekonstrukció)
Az Akropolisz épületei:
I. A théné Nkié tem plom a; 2. Propülaia;
3. Képtár; 4. Athéné-papnők háza;
5. Pheidiasz: Athéné Promachos
(elöharcos) -szobor; 6. Artem isz
Braurónía szent kerületé;
7. Khalkothéka; 8. Párthenon;
1). Erekhtheion; 10. Athéné-papnSket
szolgáló gyereklányok háza;
II. A városvédő Zeusz szent kerülete;
12. Pandion Szentélye; 13. Athéné
oltára; 14. Dionysos színház;
15. O deion.

A syrakuzai városfal
r e jusson. M ár csak eg y -k é t tartóív
á l l . . . M indenekelőtt az szükséges, hogy
k ik ü ld i egy vízügyi sz ak é rtő t vagy ép í­
tészt, nehogy m egint az legyen az ered ­
m ény. m in t k o rá b b a n .. Ism erjük a
császár v á la sz á t is. G ondoskodni a k a r
a víz bevezetéséről, de hozzáteszi:
„ . . . alap o sa n vizsgáld ki a z t is, kiknek
a h ib á jáb ó l vesztegettek e l a m ai naDig
an n y i p é n z t... a m it k id e rítettél, hozd
tu d o m áso m ra!”
Ebből viszont az derül ki, hogy elő­
fo rd u lt az ókorban is félbehagyott b e­
ru h ázás, h iteltú llép és és póthitel iránti
k ére lem ; az építőanyag széthordása és
felelősségrevonásra való felszólítás. Ez
ném ileg m eg n y u g tatja a m ai olvasót,
n em csak a jó. hanem a rossz ta p asz ta­
la to k n ak is m egvannak az ókori előz­
m ényei.
A z elm o n d o ttak b ó l a beruházások k ét
fő típ u sa bontakozik ki elő ttü n k ; D io­
nysius tira n n u s a volt v áro sán ak : erő ­
fo rrásai sz in te k orlátlanok, és nem t a r ­
to z o tt se n k in ek szám adással. Ebben az
esetben — és a b eruházások ezen típ u ­
sáb an — gazdaságossági szem pontokat
m ellőző, a sik e r érd ek éb en ro p p a n t
nagyságú m u n k a erő t igénylő, sem
m u nkaerővel, sem pénzzel n em ta k a ré ­
koskodó v állalkozással á llu n k szem ben.
E hhez a típ u sh o z sorolhatók m indazok
a n ag y ókori építkezések, ahol a kez­
dem ényező-szervező k o rlá tla n h atalo m ­
m al rend elk ezett, a s a já t presztízs-
sz em p o n tjain k ív ü l (am elyeket, m in t
eb b en a z esetb en is, in d o k o lh attak k a ­
to n ai célok, m ás esetekben azonban a
p u szta reprezentációs törekvés) sem m i
m á sra n em k e lle tt figyelem m el lennie.
M ás típ u sú állam i ill. közületi b e ru ­
házás körü lm én y eib e v ez et b e P linius
id é ze tt levele, m ost m á r függetlenül a n ­
n a k időleges b alsik erétő l: egy belső
ügyeiben autonóm város tan ácsán ak a
nyilvánosság á lta l is ellen ő rzö tt v á lla l­
k o zásáról olvasunk beszám olót. M íg a
É pítkezés az ókorban
k o rlátlan h a ta lm ú és nem ellen ő rzö tt
szem élyek és szerv ek b eru h ázásaib an a
presztízs-szem pontok dom in áltak , a kö-
zösséei jellegű ill. közösségi szervek á l­
ta l ellen ő rzö tt vállalkozásokban a k ö lt­
ségtényező a fontos, és vele szem ben
gyak ran h á tté rb e szorul az id ő té­
nyező is.
I görög demokrácia költségvetései
A nagy an tik köztársaságok ép ítk e­
zései m e g h atáro zo tt és k o rláto zo tt a n y a ­
gi erőforrásokból, m indig utólagos e l­
szám olás kötelezettségével v aló su ltak
meg. A p erik lési A thénben ezen felü l
kőbe v ésett felirato k o n ho zták a polgá­
rok tu d o m ására a z egyes ép ítkezések
éves elszám o lásait; ezeknek a fe lira ­
toknak azonban csak egy csekély része
m a ra d t fenn. Az így tu d o m ásu n k ra ju ­
to tt ad a to k n em egy von atk o zásb an á l­
lan ak szem ben a közkeletű nézetekkel.
E lsősorban: feltű n ő en csekély (különö­
sen a ..m onarchikus” ép ítk ezések rő l k ö ­
zölt ad ato k k al szem beállítva) a dolgo­
zók létszám a. Az ath én i E rek h th eio n
építésén az i. e. 408—406 (igaz: h áb o ­
rús!) években m indössze kb. 86 névsze-
r in t ism ert em b er dolgozott állan d ó a n ;
közülük 24 te lje s jogú polgár. 42 m e-
toikos (polgárjoggal nem b író szabad),
20 rabszolga; az eleusisi szentély h ely ­
reá llítá sá n a z i. e. 329—328 év ek b en 94
m unkás, k ö zülük 21 a te lje s jogú p ol­
gár.
Eléggé pontos ad a ta in k v an n a k a z a th ­
én i P arth en o n építkezéséről. A m u n ­
k álato k a t egy év e n k én t ú jra v á la sz to tt
bizottság irá n y íto tta ; ők k észítetté k el
az évi elszám olást, am elyet a z A kropo­
lis jól lá th ató p o n tján te tte k k i köz­
szem lére. A 15 éven á t (i. e. 447—
433) ta rtó építkezés elszám olásai tö ­
redékesen csaknem m in d fe n n m a ­
ra d ta k ; tá jé k o z ta tá su l m ag y ar fo rd ítá s­
ban közöljük a viszonylag legépebben
m egőrzöttet, am ely az építkezés utolsó
előtti. 14. év é n ek a d a ta it tü n te ti fel:
„A fe lü g y e lő b iz o tts á g tó l, m e ly n e k titk á ra
A n tlk lé s (a z é p ítk e z é s m e g k e z d é s é tő l s z á m ít­
v a ) , a 14. t a n á c s ( b ú i é ) m ű k ö d é s e I d e j é n ,
a m e ly n e k e ls ő titk á ra M e ta g e n é s ; K ra té s
a r c h ó n s á g á n a k é v é b e n . E n n e k a z é v n e k e l­
s z á m o lá s a a k ö v e tk e z ő :
M a r a d v á n y a z e l ő z ő é v r ő l . . . 1470 d r a c h m a
74 l a m p s a k o s l
a ra n y s ta té r
27 1/6 k y z l k o s l a r a n y s t a t é r
B e v é te le k :
A z is te n n ő (A th é n é ) k in c s e it ő rz ő k i n c s t á r ­
n o k o k tó l, a k ik n e k titk á r a a „ L a m p r a " d é -
m o s b ó l v a l ó K r a t é s . . . 25 000 d r a c h m a ,
ö s s z e s e n 98 d r a c h m a s ú l y ú a r a n y e l a d á s á b ó l
1372 d r a c h m a : ö s s z e s e n 3 t a l e n t u m 60 „ d r a c h ­
m a ” s ú l y ú e l e f á n t c s o n t e l a d á s á b ó l . . . 1354
d ra c h m a
K ia d á s o k :
a n y a g b e s z e r z é s r e . . . (7 7 ? — a s z á m o k l e ­
k o p ta k ) : n a o s z á m b é re k a p e n te lik o s l m á r-
v á n y f e jtő k é s a k ö v e k e t s z á llító f u v a r o s o k
r é s z é r e . . . 1923 d r a c h m a 2 o b o l o s ; a k ő f a ­
ra g ó k és sz o b rá sz o k egész év i n a p sz á m a ösz-
a z e s e n .. . 16 342 d r a c h m a
h a v ib é re k ö sszesen (a z é p íté s v e z e tő k s tb .
ré sz é re ) 1831 d r a c h m a 2 o b o l o s
M a r a d v á n y a k ö v e tk e z ő é v r e (7 7 ? — a s z á m
le k o p o tt)
74 l a m p s a k o s l a r a n y s t a t é r
27 1/6 k y z l k o s l a r a n y s t a t é r ”
M int zárszám adás a szöveg m egle­
pően pontos, áttek in th ető és m o d em
Igényeknek is nag y jáb ó l m egfelel. L át­
szik. hogy az építkezés vége felé ta rto t­
tak. ezért érté k esítették a felh a szn á lá s­
ra m ár nem korülő nem es an y ag o k at,
a z a -a n v a t és elefántcsontot.
Az egyes részleteiszám olásokból m eg­
tu d ju k a z t is, hogy a nap szám o t kapó
dolgozók n apibére kb. 1 d rac h m a v o lt
— en n y it u ta lta k k i a szabadoknak, m e-
toikosoknak és rab szo lg ák n ak eg y arán t.
Az így fizetett rabszolgák nem állam i
tu lajd o n b an voltak, h an em b érb e v e t­
té k őket ilyen tevékenységre — r a b ­
szolgakölcsönzésre — sp ecializált ü zlet­
em berektől.* Az ism ert ath én i p o litik u s
és hadvezér N ikias pl. 1000 rab szo lg át
ta rto tt rak táro n . A m u n k a b é rt a b érb e­
adó kapta, ebből fed ezte a b érb e ad o tt
élelm ezését, a tö b b le t a z ő haszn a volt.
H a figyelem be vesszük, hogy pl. az
eleusisi szentély építkezésein állam i
rabszolgákat v ettek igénybe, és az e l­
szám olások szerin t ezek élelm ezése n ap i
fél d rach m áb a (3 obolosba) k erü lt, a
kölcsönzési vállalkozó ilven esetek b en
100°/n b ru ttó haszonkulccsal dolgozott.
E zeket a z építkezéseket, m in t m o n d ­
tuk, m eglehetősen hosszú idő a la tt és
viszonylag csekély szám ú m unkaerővel,
ezen belül is feltű n ő en kevés (vala­
m ennyi ism ert a d a tb a n 30% a la tti
ará n y b an szereplő) rab szo lg áv al h a jto t­
tá k végre. A P a rth e n o n építk ezése 15,
a P ro p y laiák é 6, az E rek h th eio n é tö b b
évi m egszakítással 29 év et v e tt igénybe
— és egyetlen feljegyzés sem tü n te t fel
egyidőben és egy m u n k ah ely en száznál
több dolgozót. Ezek a tények rácáfolnak
arra az elképzelésre, hogy a nagy rep­
rezentatív épületeket verejtékező, ko r­
báccsal m unkára hajtott rabszolaák
em elték volna; de tévesnek bizonyul az
a felfogás is, hogy P erik lés a szabad
lakosságon belüli m u n k an élk ü liség et
a k a rta volna a nagyszabású építkezési
pro g ram m al en yhíteni. Ez legfeljebb
egyike a nagyszabású építkezési p ro g ­
ram in d íték áu l szolgáló szám os té n y e­
zőnek. Az egy-egv üzem ben legfeljebb
30—35 rabszolgát foglalkoztató kézm ű ­
ip a r a szabad k isá ru term elő kézm ű v e­
seknek ek k o r m ég bő m u n k aleh ető ség et
n yújtott, a szállítás és a h ajókon végzett
evezős szolgálat (am ely et nem g ály a­
rabok, hanem szabad — legalábbis rész­
ben szabad — a th é n i polgárok végez­
tek) elég m u n k a alk a lm a t ad o tt. Az á l­
lam i építkezések in k áb b közvetve, a k éz­
m űveseknek ju tta to tt m egrendelések
által, fokozták a k ereseti lehetősége­
ket.
Állami és területi beruházások
a római birodalomban
A róm ai birodalom közcélú ép ítk ezé­
sei — ideszám ítva a z a n tik felfogás sze­
r in t elsőrendűen fontos tem plom okat,
továbbá a gazdasági, egészségügyi, szó­
rakoztatási célú, re p re z e n ta tív és in ­
fra stru k tu rá lis lé tesítm én y ek et — a
fentebb vázolt k o o rd in átaren d szerb en
helyezkednek el. A birodalom eaves
autonóm v áro sain ak építkezései á lta lá ­
ban az utóbb jellem zett, a P erik lés k o ­
rabeli G örögországból m eg ism ert típ u s­
hoz tarto zn ak : a m u n k á la to k a t a lehető
takarékossággal, csekély szám ú dolaozó
igénybevételével g y ak ra n hosszan e lh ú ­
zódva végzik. A közpénzek hovafordf-
tá sát a cu ria (a v áro si tanács) e lle n ő ­
rizte, könnyen elfo g y h ato tt a p v m k á ra
szánt pénzösszeg sok volt a bafei«zet-
len vállalkozás. Jó v a l szélesebb v o lt a
köztársaság m a g istratu sain a k ren d elk e-
* A z ó k o ri ra b s z o lg á k ró l v. ö. c ik k ü n k e t.
H i s t ó r i a 1980/2.
 zési joga. A közm unkákat a szen átu s h a ­
tá ro z ta el, a m u n k á k at a censorok a d ­
ták ki m agánvállalkozóknak, a publi-
canusoknak vagy azok tá rsu lá sa in a k
(societas publicanorum ) v e rse n y tárg y a­
lás alapján, a v ég reh ajtást a q uaestorok
ellenőrző vizsg álata u tán a szenátus
h ag y ta jóvá.
A m ásodik p u n háborút (i. e. 218—
201) követő v ih a ro s fellendülés k ö rü l­
m ényei között, a körülbelül h áro m év­
századon á t sz in te korlátlan szám ban
jelen lévő rabszolgák m u n k á já v a l az
állam i beruházások m indinkább a oresz-
tizs-jelleg felé tolódtak el: ezeknél a
költség nem so k a t szám ított. M ég a t a ­
karékos Cato is censurá.ia id e ién (i. e.
184) 6 m illió den ariu s (kb. 1000 ta le n ­
tu m ) összegért h o zatta rendbe és bőví­
te tte a város csato rn aren d szerét. A csá­
szárság idején pedig, am ikor a b e ru h á ­
zások jórészének költségeit m á r az el­
szám olásra am ú g y sem kötelezhető csá­
szárok viselték, a „pénz nem szám ít”
elv e érvényesült. A m unkák véghezvi­
te lé t m egkönnyítette, hogy a z állam i
(ill. császári) építkezések és b e ru h á z á ­
sok nem csak a m ég bőven m eglévő
rabszolgam unkával folytak, hanem
igénybe v ették a zsoldos katon aság o t
(am elynek m u n k á ja külön költséget
nem jelentett.), kén y szerm u n k ára íté lt
bűnözőnek te k in te tt szem élyeket (az
egyébként nem lágyszívű N ero császár
s a já t nagy terv ei v ég reh ajtása v é g e tt a
közbűntényesek nagy részénél h alál-
bü n tetés h ely ett k én y szerm u n k át szaba-
to tt ki), szabad napszám osokat, sőt az
é rd e k e lt városok polgári lakosságának
k ö zm u n k ájá t is.
A m ikor az észa k -a frik ai S ald a város
vízvezetékét (rossz tervezés m iatt) rész­
b en ú jra el k e lle tt készíteni és p én z m ár
nem volt, a lakosság és az ott állo m á­
sozó katonaság között m u n k av ersen v t
szerveztek. Szabad m unkás is bőven
akadt.. A rabszolga tartás e ..legvirág­
zóbb” szakaszában m ég szociális szem ­
p o n t is volt a nagyvárosokba tö m ö rü lt
a n tik p ro letariátu s közm unkákkal való
foglalkoztatása. V espasianus császár egy
an ekdota sz e rin t e rre való h iv a tk o zá s­
sa l u tasította e l egy m u n k am eg tak arító
célú technikai berendezés bevezetését.
A m unkák szervezettsége te h á t m agas
szin tet é rt el, de a m űszaki feltéte lek
sem m it sem fejlődtek.
A 3. század á lta lá n o s válsága — m ely­
n ek első és legszem betűnőbb jelensége
a rabszolga- és szabad m u n k aerő d rá ­
m ai csökkenése v olt — véget v e te tt a
k ö ltséget-m unkaerőt nem kím élő re p ­
rez en ta tív építkezéseknek és b e ru h á z á ­
soknak. A m á r k o ráb b an is ta k a ré k o s­
k o d ásra k én y sze rü lt városi ö n k o rm án y ­
zatok ilyetén tevékenysége végképpen
m egszűnt; am i felépült, az a birodalm i
erő forrásokkal rendelkező császári h a ­
talo m jóvoltából valósult meg. Egy-egy,
h atalm át-g az d ag sá g át ro p p an t é p ítk e z é ­
sekkel is fitogtató, s ezzel az egykori
k eleti despoták és görög tira n n u so k em ­
lék ét idéző császár (Diocletianus, C on­
sta n tin u s, Ju stin ian u s). m inden e rő fo r­
rá s k iaknázásával m ég im pozáns m ű ­
v e k e t hozhatott lé tre — de a 4—5. sz á ­
zadban, a birodalom politikai-gazdasági
h an y atlásáv al ezek m egszűntek. Egy
félévezrednyi időnek kellett elteln ie,
m íg a feudális E urópa, új feltételek k ö ­
zött, az ókor alkotásaival v etekedni k é ­
pes m űveket tu d o tt létrehozni.
HAHN ISTV Á N
Kézműves iparosok a török-korban
A m agyarországi iparosodás és városi
fejlődés m á r a k ö zépkorban fáziskésés­
sel in d u lt a n y u g at-eu ró p ai viszonyok­
hoz kép est. Ez a különbség még foko­
zódott a 16—17. század során. A m in ­
d ennap i életben ez azt jelen tette, hogy
a m agyarországi ip aro so k nem tu d tá k
áttö rn i a szűk céhes k eretek et, és így
nem vo ltak kénesek á tté rn i a m in d en ­
n api ig én y ek et szolgáló ip arcik k ek tö ­
m eges term elésére. E te rm elé si k eretek
h a tá ro z tá k meg a z o rszág kézm űves
ip aro sain ak életviszonyait is.
A m in t a jobbágyok életkörülm ényei
között is igen nagy különbségek voltak,
ugyanúgy a kézm űvesek életlehetőségei
és é letm ó d ja között is óriási eltérések et
találun k .
A tö rö k tő l meg nem sz állt ország ré­
szek, v alam in t E rdély legnagyobb sza­
bad k irá ly i városaiban, így Pozsonyban,
S opronban, K assán, K olozsvárott, B ras­
sóban stb . állt a legm agasabb színvo­
nalon a kézm űipar. E m ellett jelentős
szám ú ip a ro st ta lálu n k a nagyobb m e­
zővárosokban is, n o h a az itt készült
ipari te rm ék ek m á r jó v al egyszerűbbek
voltak. De egyes fa lv a k b a n is ta lá lk o ­
zunk d u rv a, egyszerű eszközöket elő ál­
lító, v ag y jav ító -szo lg áltató m u n k á t
végző iparosokkal. K önnven elk ép zelh e­
tő. m ily en óriási különbség volt k é p ­
zettség. vagyonosság és tá rsa d alm i m eg­
becsülés szem pontjából egv kolozsvári
ötvösm ester vagy egy falusi patkoló­
kovács között. V alam i közös azonban
mégis összekötötte leg tö b b jü k et, éspe­
dig az ip a r kereteinek a fo rm ája, a céh ­
szervezet.
Céhek, taksák, lakomák
A céhszervezet jellegzetesen a kö­
zépkor intézm énye. M agyarországon a
15. század b an te rjed t el széleskörűen, és
a 16. század b an v ált általán o ssá a sza­
bad k irály i városokban. A 17. század
első feléb en és közepe tá já n a nyugati,
északny u g ati országrészen m ár a n a ­
gyobb m ezővárosokban is so rra alak u l­
tak a céhek, valam elyik nagyobb város
azonos céhétől k érté k kölcsön a sza­
bályzatokat. e nagyobb céheket ism erték
el ..anv acéh ü k n ek ”. Az A lföldön ez a
folyam at csak a tö rö k (kiűzése után. a
18. század b an m ent végbe a m ezőváro­
sokban.
A céhlevelek előírásai pontokba fog­
lalva szabályozták, hogy ki leh et a céh
tagja. T örvényes szárm azású, „jám bor
életű ” em b er kellett, hogy legyen, a k i­
nek céh b e lépése e lő tt m eg k ellett sze­
reznie a polgárjogot, azaz a letelepe­
désül k iv á laszto tt város nolgárai közé
fel k e lle tt v étetn ie m ag át, m egfelelő
pénzösszeg lefizetése ellenében. L evél­
lel k e lle tt igazolnia tanulóévei s z o r g a l ­
m as eltö ltését, és köteles v o lt vállalni
a céhbe lépéssel járó súlyos anyagi te r ­
heket.
Aki n ag y áldozatok á rá n b ek erü lt a
céhbe, az a m u n k át és a term ék ek m i­
nőségét. elkészítési m ó d já t pontosan
előíró, m egkötő szabályok egész so rát
volt k én y telen b etartan i. Szabályozták,
hogy a m estere k hány lepényt tarthat­
tak (ren d szerin t csak eg v et vagy k e t­
tőt). ha kevés legény jelen tk ezett, m eg­
határozták, hogy k i fo g ad h atja azokat
fel. A nyersanuaaellátást is szabályoz­
tá k , a m u n ka id ő t is m eg h atáro zták és
tilto ttá k egym ás legényeinek vagy in a ­
sain ak az elcsáb ítását.
Még sokkal jo b b an őrködtek a v e v ő ­
kör lehetőleg egyenletes elosztásán. A
céhbeli m esterem b ern ek n em volt
szabad „u tán a m e n n ie” a vevőnek, csak
sa já t m űhelyében, vagy v ásár a lk a lm á ­
v al á ru lh a to tt: a kész áru v a l n em volt
szabad házalnia, á ru it nem a j á n l a t h a t ­
ta és nem v ih e tte ki vidékre. S zigorúan
őrködtek a céhszabályok a m u n k a jó
minősége fele tt is, a hanyagul, rosszul
dolgozó m ester nem csak a vevőt ké rta-
lanította, han em a céhládába is kom oly
büntetéspénzt fizetett. A vállalt határ­
időt is köteles volt pontosan betartani.
V alam ennyi elő írás azt a célt szolgálta,
hogy a céhtagok lehetőleg egv bizonyos
tisztes szinten élhessenek, ennek b izto ­
sításá ra és a céh „becsületének” a
m egőrzésére tisztes m u n k át végezzenek,
de senki ne em elkedhessék n agyon ki
a többiek közül.
Aki b eju to tt a céh ta g jain ak sorába,
azt társai bizonyos társadalm i és h u m a ­
n itáriu s segítségben is részesítették.
A céhek szerv ezeti kereteit is részle­
tesen kidolgozták. É venként v álasz to t­
tak céhm estert (atyam estert) a le g te­
kintélyesebb céh tag o k közül. Ö h ív ta
össze a céh ú n . „b e h ív ó tá b lá ján a k ” a
k ö rb eíá ra tá sáv a l a tag o k at a ren d sz e­
res időközönként ta rto tt tanácskozások­
ra, összejövetelekre. A tagok évi ta g ­
d íjat. céh tak sát is fizettek, am ely e t a
közös kiadások fedezésére, esetleg v a­
lam elyik nagyon rászoruló ta g tá rsu k
segélyezésére a céhládában ő riztek a
céh o k m án y aiv al együtt. M inden egves
összejövetel la k o m ák k a l volt eg y b ek ö t­
ve, s ezeknek a lakm áro záso k n ak a
m é rték e és k ia d á sa i roham osan n ö v e­
kedtek, a 17. száz ad ra m ár sokszor n e ­
hezen elviselhető te h e rré váltak . G yak­
ra n a szabályok ellen vétő céh tag o t is
„ U v e g k é s z ítő v o ln é k r é g , / I v ó p o h á r b ó l v an
e lé g , / B o ro s b ó l é s s ö rö s b ő l, lá m / S v e le n -
c é s is f in o m , a z á m . / T e m p l o m b a , t e r m e s
h á z b a j ó / M e t s z e t t ü v e g n e k is v a l ó . / M i n d ­
e z h a k e l l , k e r ü l j b e l j e b b , / É n - t ő l e m le sz
s e g íts é g e d .”
(M e tsz e t a 17. s z á z a d b ó l)
 a r r a ítélték, hogy nagy la k o m át (egy
egész, vagy fél „m esterasztalt”) adjon,
am i óriási pénzbüntetésnek fe le lt meg.
Néhol k ét céh m ester is volt, egy m a ­
g yar és egy n ém et, hogy az egyik „n á­
cióhoz” tartozó tagok se érezzék m agu­
k a t hátrányos helyzetben. K ét „m ív-
lá tó ” m estert is szoktak választani, ezek
ellen őrizték az elkészült m u n k á k m i­
nőségét. A legutolsónak felv e tt úi céh­
tag volt a m indenkori ..szolgáló vagv
ifjú m ester”, ak i a z összejöveteleken az
idősebbek k ényelm ét biztosította. N éhol
k ü lö n szem élv őrizte a ren d sz erin t d í­
szes céhládát és ann ak kulcsát, esetleg
k ü lö n jegyzőié, nótáriu sa is v o lt a n a ­
gyobb céheknek. A legények üg v eit a
..legények d é k á n ja ” intézte.
A „céhbe állás" feltételei
Céhtaggá v á ln i súlyos te rh e t jelen ­
te tt. de u g y an a k k o r nagy előnyöket is
b izto sított az iparosoknak. Az egves
m esterségeken b elü l igen éles v o lt a
k o n k u rren ciah arc. M indnyájuknak é r ­
d ekük volt, hogy ne legyen több iparos,
m in t ahány többé-kevésbé tisztessége­
sen meg tu d élni. E zért am ily e n m é r­
ték b en n eh ezedtek egy-egy iparágon
belül a m egélhetési lehetőségek, olyan
m érték b en szigorították, n eh e zítették a
céhbe lépés feltételeit. A ..belül levők”
egész term észetes m ódon elsősorban s a ­
já t gyerm ekeik, család tag jaik részére
igyekeztek biztosítani a m űhely örök­
lését, az ip ar továbbfolytatását. Ezért,
am íg a külső helyről jövők céhbe lépé­
sét egyre hosszabb tanulóidőhöz, egyre
nagyobb belépési összeg fizetéséhez és
költséges céhlakom a adásához kötötték,
a céhes m esterek fiai az elő írt k ö tele­
zettségeknek legtöbbször csak a felét
k e lle tt hogy ny ú jtsák . G yakran m ég e n ­
n é l is nagyobb kedvezm ényeket élv ez­
tek.
A tanuló „in as”, akinek bizon y ítan ia
k ellett, hogy törvényes házasságból szü­
letett. ren d sz erin t 10—12 éves k o ráb a n
szegődött el valam elyik m esterhez, á l­
ta láb a n 3—4 évre, de a tú ln é p esed ett
szak m ákban 5—6 é v e t is el k e lle tt tö l­
te n i inaskodással. A k alm áro k n ál
( = kereskedőknél) 6—8 év v o lt az in as­
idő. E fia ta l gyerekek és se rd ü lő k a
szak m a alapelem ein ek a m e g tan u lása
fejéb en élelm ezést és igen sz erén y ru ­
h ázato t k ap tak m esterüktől. M u n k aid e­
jü k nem hogy azonos volt a feln ő tt ip a­
rosokéval (napfelkeltétől napny u g táig ,
télen sötétedés u tá n is este 8 óráig), h a ­
n em még a n n á l is több, m e rt h a jn a l­
b an nekik k e lle tt legkorábban felk e l­
n iü k és a ta k arítá s, fűtés m u n k á it el­
végezniük.
Az inasévek ..tisztességes e ltö lté sérő l”
a m ester bizonyítván yt adott, és ezzel
a z im m ár legén n y é v á lt ifjú v á n d o rú t­
r a in d ulh ato tt. A nagy városok fe jle tt
céhei á lta lá b a n 3 év v án d o rtd ő t írtak
elő a legényeknek. E zalatt idegen v á ro ­
sok m estereinél m ás szokásokat, a szak­
m a m ás fogásait ism erhették m eg, szé­
lesebb körű é le tism e re te t szerezhettek.
A nagyobbrészt n ém et lakosú m ag y ar-
országi városok legfejlettebb céhei
egyenesen külföldi v án d o rlá st k ö v etel­
te k m eg a legényektől.
A Legények m á r valam ivel nagyobb
szabadságot élveztek, m int az inasok,
d e n ekik is ..látástó l vakulásig” k ellett
dolgozniuk h é t közben. R e n d sze rin t k ü ­
6
lön legényegyletet alap íto tta k , és a k e ­
m ény robotolás u tá n ünnepnapokon és
hétvégek en ők is lakm ározásra, m u la ­
tozásra gyűltek össze.
A mesterré válás
A legény a v án d o rév ek ..tisztességes”
eltö ltése u tá n m e ste rré a v a tá sra je le n t­
kezett. Ism é t igazolnia k e lle tt törvényes
sz árm az ásá t és a ta n u ló év e k szabály­
szerű eltö ltését. El k e lle tt készítenie és
be k e lle tt m u tatn ia a szak m ájáb an elő ­
írt m esterrem ek et. H a ezt elfogadták,
ak k o r eg y „reggelit” és egy ..köszöntő
p o h a ra t” (kisebb lakom át) k ellett ad n ia
a céh tag o k szám ára. E ttő l szám íto tt egv
éven b e lü l meg k ellett fizetnie a v álto ­
zó nagyságú, de egyre em elkedő össze­
gű céhbelépési díjat, v áro si polgárjogot
k ellett szereznie, am i ugyancsak p én z­
fizetéssel já rt, a legtöbb helyen azt is
elő írták , hogy ez a la tt az, egv év a la tt
meg kell nősülnie, és v ég ü l az ún. „nagy
m e ste ra sz ta lla l” is m eg k ellett vendé­
gelnie jövendő cé h tá rsa it. A m esterasz-
ta lad á so k lassan k én t a lig elviselhető
te h e rré v áltak , a céhtagok fia it m en te­
síte tté k is alóla. A m é rték te len lak m á-
rozást a m ag y ar m esterek b ő l álló cé­
hek k ezd ték bevezetni — céhleveleik
sokszor m ég a „nagy m esterasztal”
pontos é tre n d jé t is e lő írtá k . A 16. sz á ­
zadban ren d szerin t m ég m egelégedtek
4—8 tá l (fogás) étellel és bőséges b o r­
ral. De volt később o lyan céh is, am ely
20 tá l é te lt követelt a m esterasztalra.
U gyancsak bőséges la k o m á t írtak elő
a veszprém i tím áro k a 17. század v é­
gén: az ebéd legyen jól elkészítve te ­
hénhúsból, őzhúsból, b o rjú - és b á rá n y ­
húsból, nyúlhúsból, s ü lt m alachúsból,
lúdakból, kappanokból, pulykákból és
m en tő i jobb borból. „M uzsikások is le­
gyenek”. E nnél szélesebb választék a
főúri asztalo k o n is ritk á n fo rd u lt elő.
Az ed d ig elm o n d o ttak azonban á lta ­
lában csak a nagyobb céhekre v o n a t­
koznak. K is m ezővárosokban, ahol k e ­
vés v o lt az iparos, sokszor vegyes cé­
h ek e t a la k íto tta k : különböző iparosok
egyesültek egyetlen céhben. A legények
pedig külfö ld i v án d o rlás h ely ett n yáron
a ra tn i m entek, sokszor m esterü k k el
együtt, ak in ek az ip arű zés nem biztosí­
tott te lje s m egélhetést, és így szerezték
m eg m a g u k n ak a téli kenyérrevalót.
Céhes iparos — városi társadalom
A v áro s leggazdagabb polgárai a m ó ­
dosabb kereskedők kö zü l k erü ltek ki,
de az ötvösm esterek egv része is olvan
jóm ódban élt. hogy a v áro s elitjébe k e ­
rült, a belváros fő terén v ásáro lt m ag á­
n ak h áz at, a városi ta n á c s tag jai közé
ju th a to tt és a városi p atríciu so k k al is
összeházasodhatott. Egyes szabóm este­
rek n ek is sik e rü lt a z iparosok á tla g á ­
n á l jobb k ö rülm ények k ö zö tt élniük. A
városon b elü l tehetős és szegény ip a ­
rosok éb e ren figyelték egym ást, v a la ­
m int a gazdag k eresk ed ő k et, sőt a v á ­
rosba m in d g y ak rab b an beköltöző n e ­
m eseket, és azoknak az életv itelét p ró ­
b álták után o zn i — á lta lá b a n m egfelelő
anyagi a lap o k nélkül. Ez egyrészt sz in ­
te tö n k rem en éssel fen y eg ette a szegé­
nyebb m estereket, m ásrészt m é rh e te t­
len ü l b osszan to tta a v áro s vagyonos
p o lg á ra it és elö ljáró ság át. így k e rü lt
so r például 1635-ben Kassa, Lőcse, B árt-
fa, Eperjes és K isszeben v áro so k ta n á ­
csainak a rra a h atáro zatára, am ely tö b ­
bek között a m esterem berek között az
általánosan e lte rje d t fényűzés, p azarlás
és költséges lakm ározások m eg szü n teté­
séről is intézkedett.
Bérmunkásként és a céheken
kívül
Nem kis szám ban voltak oly an m es­
terlegények, ak ik nem tu d tá k m egfizet­
n i a céhbe álláshoz szükséges m agas
ta k sá t és nem tu d ta k egy ioarosözvegv
vagy -leány kezével eg y ü tt b eren d ezett
m űhelyt szerezni m aguknak. Ezek so k ­
szor életük végéig „öreg leg én y ek k én t”,
tulajdonképpen b érm u n k áso k k én t d ol­
goztak a céhes m esternél. M ások viszont
úgy segítettek magukon, hogy a céhen
k ív ü l m arad v a ugyan, de ön álló an dol­
goztak, k ihúzódtak a k ü lv áro so k b a vagy
a falvakba és o tt „ k o n tárk én t”, „him -
p ellérk én t” űzték m esterségüket, re n d ­
sz erin t a falu si lakosság egyszerűbb
igényeit elégítve ki. A céhek e lk e s e re ­
d ett harcot fo ly tattak a k o n tá ro k ellen,
felpanaszolták a városi elöljáróságnak,
hogy a k o n táro k nem viselik sem a céh
terheit, sem a városi p o lg á ro k ra k iró tt
kötelezettségeket, mégis á ru s ítjá k te r ­
m ékeiket, éspedig olcsóbban, m in t a cé­
hes m esterek.
Az országban különben általán o s volt
azt a vélem ény, hogy a v áro si iparosok
„drágán dolgoznak”, a k á r a k ontárok
durvább term ékeihez, a k á r a k ü lfö ld ­
ről behozott finom abb ip arcik k ek h ez
h aso n lítják készítm ényeiket. És n em ­
csak drágán dolgoztak, h an e m a nagy
elzárkózás m ia tt sokszor n em is tu d ­
ta k elég á ru t készíteni. A v árosi ip aro ­
sok a magas rezsiköltségek — inasok,
legények élelm ezése, ruházása, n ém i f i­
zetése. céh tak sák és kü lö n féle m agas
céhkiadások, m agas n y ersan y ag árak és
nyersanyaghiány, városi adók, v alam in t
a társadalm i kötelezettségeknek é rz e tt-
presztízskiadások — m ellett nem tu d ­
ta k versenyezni az igénytelenül élő, te r ­
h ek et nem viselő kontárokkal.
A m agyarországi városiasodás és ip a ­
rosodás elm arad o ttság a a z t ered m én y ez­
te, hogy am íg például az e k k o r élen járó
A ngliában a 17. század fo ly am án a cé­
hek, m int id ejü k etm ú lt intézm ények
szinte teljesen m egszűntek, ad d ig n á ­
lu n k ez a szervezet m in d en k o ráb b in ál
szélesebb k ö rb en ép ü lt k i a 19. század
m ásodik harm adáig.
A szerény, de tisztességes életm ódot
lehetőleg m inden céhtag részére bizto­
sítan i kívánó céhszabályok, a term elés
m agas költségei, a m u n k áb an , a te rm e ­
lésben és a keresetben az ,,egyen]ősdi-
re ” való törekvés, a term elés aprólékos
és konzervatív szellem ű szabályozása, a
céhtagok e re jü k ö n felüli k öltekezése és
életm ódja egy ü ttesen nem te tté k v er­
senyképessé a hazai ip a rc ik k ek e t a k ü l­
földről behozottakkal. M indez az ip a r
fejlődésének a hosszantartó m eg rek e­
dését vo n ta m ag a után. Hogy a k éz m ű ­
vesek széles töm egei m égis e e v fokkal
jobban éltek, m in t azt az ip a r hely zeté­
rő l rajzolt fen ti kép u tán v á rn i lehetne,
azt elsősorban szőlővásárlásaiknak, kis
gazdaságuknak, egy-két állatu k n ak , te ­
h á t iparon k ív ü li tényezőknek köszön­
hették.
ZIM ÄNYI VERA
 A p a r a sz ti g a z d á lk o d á s a m o d e r n iz á c ió ú tjá n
A feudalizm us k o rá b a n k ia lak u lt nyom ásos p ara szti
gazdálkodás és az e rre ép ü lő paraszti életfo rm a az 1848-as
jobbágyfelszabadítást k övető évtizedekben addig élh etett, ad ­
dig virágozhatott, am eddig a gab o n ak o n ju n k tú ra ta rto tt.*
A kedvező á ra k tó l ösztönözve m indenki a term elés ex ten zív
bővítésében kereste bodogulását. 1870 és 1890 között a sz á n ­
tók te rü le te közel 1 100 000 h e k tá rra l (10,4%) növekedett. A
terjeszkedést elősegítette, hogy az árm en tesítési m u n k ák a
kiegyezés u tá n ism ét nag y lendületet k ap tak és az 1890-es
évek közepéig több m int 3 m illió h ek tár te rü le te t te tte k a lk a l­
massá ren d szeres m ezőgazdasági m űvelésre. A jobb réte k et,
legelőket és k iirto tt erd ő k h elyeit m in d e n ü tt igyekeztek fe l­
törni. A gabonaterm elés ex ten zív fokozása nem kívánt sz á ­
mottevő tőkebefektetést, lényegesen több m u n k á t és ú j te r ­
melési szakism ereteket.
A tő k é s fejlődés a 19. század d erek án azonban nem csak
m ezőgazdasági k o n ju n k tú rá t terem tett, han em a tech n ik a, a
közlekedés, a vasutak és a gőzhajózás szédületes gyorsaságú
fejlesztésével E urópának addig jórészt csak e k o n tin en sre
korlátozódó gabonakereskedelm ét világm éretűvé bővítette.
N yugat-E urópa term előinek az 1870-es években m ár az olcsó
amerikai búza versenyével k ellett felvenni a küzdelm et. Az
am erikai k ih ív ás hullám ai az 1880-as évek elején a m o n a r­
chia piacán is éreztették h atásu k at. Míg 1871—1875 között
a pesti piacon egy m éterm ázsa búza á tla g á ra 25,2 fo rin t volt,
addig 1886—1890 között m á r csak 16,1 fo rin to t é rt el. A te n ­
gerentúli k ih ív á sra olyan term elési ágak felk aro lásáv al k e l­
lett válaszolni, m elyeket az áresés nem é rin te tt. Az á lla to k
és állati te rm ék ek ára i ugyanis — kivéve a gyapjút — a g a ­
b o n ak o n ju n k tú ra évtizedében is em elkedő irán y zato t m u ta t­
nak.
Az állattenyésztés e lő té rb e helyezése elő tt azonban egy
sor, egym ással szorosan összefüggő ak ad ály állo tt. A k o ráb b i
rideg ta rtás, m időn kora ta v asz tó l az első hó leeséséig lege­
lőn élt a jószág, elveszítette jövedelm ezőségét. Ehhez v issza­
térni m ár csak azért sem leh etett, m e rt a rétek és legelők
területe n em csak m ennyiségben csappant meg, hanem m in ő ­
ségben is. A z intenzív tenyésztésnek azonban k é t fontos fe l­
tétele volt: a fajtav áltás és a szántóföldi ta k arm án y term elés.
A rideg ta rtá sh o z szokott és igaerejéről h íres m agyar fa jta
m arha ugyanis lassan fejlő d ö tt és hízott, te h á t intenzív v i­
szonyok között csak ráfizetéssel leh etett v o ln a ta rtan i. E zért
a jó ta k arm án y é rték e sítő képességű, azaz gyorsan fejlődő,
hízó és jó l te jelő nyugati fa jt á k tenyésztésére tö rtén ő á tté ré s
nélkül szó sem leh etett az állattenyésztés elő térb e helyezésé­
ről. E fa jta v á ltá s — bár azt az 1880-as év ek tő l svájci im p o r­
tokkal a korm án y zat is g y o rsíto tta —, évtizedeket igényelt.
Az egyik lépés m egkövetelte a m ásik at is. A rétek és
legelők nem a d ta k elegendő és m egfelelő ta k a rm á n y t az in ­
tenzív tenyésztéshez. Szántóföldi takarm ányterm elés n élk ü l
az állattenyésztés fejlesztéséről sem le h e te tt szó. A h á ro m ­
nyomásos földm űvelési ren d sz er azonban — m ely az 1870-es
években m ég általános v o lt az országban — éppen a ta k a r ­
m ányféléket z á rta ki a vetésforgókból.
A falvakon belül sok v ajú d ás, m egrázkódtatás, vagy éppen
ellenségeskedés közepette m e n t végbe az évszázados hagyo­
m ányokkal tö rtén ő leszám olás. Az átala k u lá st illetően u gyan­
is a parasztság különböző réteg ein ek különbözők voltak az
érdekei. A ke zde m é nye zők á lta lá b a n a n éh á n y h e k tá r föld­
del rendelkező kis- és törpebirtokosok voltak, ak ik szám ára
létkérdés volt, hogy egy ta lp a la tn y i fö ld jü k se m arad jo n
ugaron. C saládi m u n k a e re jü k a legintenzívebb m űvelés
m unkaszükségletét is bizto síto tta. Ez a réteg alak íto tta ki a
D una—Tisza közén az alföldi m ezővárosok zöldség- és gyü­
m ö lcsk u ltú ráját. A p arasztság vagyonosabb rétegét viszont
a családi m u n k aerő elégtelensége tette a régi gazdálkodási
rendszer hívévé.
M ivel a törvényes rendelkezések a határhasználat k é r ­
désében a döntést a birtokosok szám szerinti többségének az
a k a ra tá tó l te tté k függővé, a k is- és tö rpebirtokos réteg m eg­
v aló síth atta elképzeléseit, m e rt a falvakon b elü l általáb a n ők
képviselték a többséget. A G azdasági Lapok egyik d u n án tú li
cikkírója 1889-ben az egykori egész telkes jobbágyok zúgoló­
dását így ír ta le: „A község h á z á n á l rendet behozni m á r nem
lehetett, m e rt egyenlő szem élyes szavazata lévén az 1 és 2
hold tulajdoriosának, m in t az egy és két telk es gazdának,
igen term észetes, hogy a vagyonilag óriási kisebbség . . . (ui.
akik szám szerűen többen v o lta k — V. A.) leszavazta a ren d et
óhajtó vagyonos e le m e t. . . ”
A gazdag parasztság sorozatos panaszaival elérte, hogy
az 1894. évi mezörendőri tö rv én y a birtoknagyság szerinti sza­
vazatoktól te tte függővé a h a tá rh a sz n á la t rendezését. A tö r ­
vényhozás ezzel, a k a rv a -a k a ra tla n u l is, lelassíto tta a nyom ás­
rendszerrel történő szak ítás n ek ilen d ü lő fo ly am atát.
E llentétek ko ráb b an is tá m a d ta k a falvakon belül, de
a községnek a paraszti é let legfontosabb te rü leté n , a term elés­
ben azért m egm aradt az irá n y ító szerepe m indaddig, am íg
a nyom ásrendszer fen n állt. E n n ek m egszüntetése u tá n ki-ki
a m aga legjobb b elátása sz e rin t cselekedhetett.
A parasztság szegényes term elési ism eretei azonban a n ­
nak a gazdálkodási ren d szern ek a tap asztalataib ó l halm ozód­
ta k fel, am elyet m egszü n tettek , vagy meg k e lle tt szüntetni.
Ezzel az ismeretanyaggal n eh ezen leh etett jövedelm ező v ál­
tógazdaságot űzni olyan országban, ahol a ta la j m inősége
gyakran egy-egy falu h a tá rá n b elü l is igen n agy eltérések et
m utatott, nem is szólva az id ő já rás ugyancsak szeszélyes v ál­
tozásairól. A váltógazdasággal ú j növényféleségek, kukorica,
burgonya, ta k arm án y rép a, ló h ere, lu cern a stb . k erü ltek a k o ­
rábban az őszi és tavaszi gab o n afélék és az u g a r egym ást
váltó forgóiba. Egyik d ara b fö ld b en azonban a k u k o rica szép
term ést hozott, a burgonya v isz o n t kevesebbet, a m ásikban
a lóhere díszlett, a lu c ern a v iszont nem. A ztán m eg k ellett
győződni a rró l is, hogy m ely ik növényféleség h álája m eg
legjobban h a frissen trág y á zo tt földbe k erü l és m elyik k e­
vésbé. A váltó g azd aság ra á tté rő p arasztság n ak te h á t olyan
term elési ism eretek re volt szüksége, am elynek tap asztalati
úton tö rtén ő m egszerzéséhez évek, évtizedek k ellettek. A
 zat küzd, az ö re g e k é . . . és a fiataloké. Az öregek elve:
a k r a e já r t vasm aro k k al ta rtan i, tak arékoskodni, k it illet,
tem plom nak, iskolának, községnek sóhajtozva, de a z é rt p o n ­
tosan fizetni, de m in d e n fé le újítástól tartó zk o d n i. A fiatalo k
elve, dolgozni, gazdasági újításokba belem enni, de csak a r r a
fek tetn i a fősúlyt, am i p é n z t és ered m én y t íg ér”.
A z elm ondottak, ta lá n e vázlatos fo rm áb an is é rz ék el­
tetik, hogy a paraszti term elésn ek az 1880-as években m eg­
in d u ló m odernizálása m ié r t ta rto tt évtizedeken át. De n e m ­
csak id ő b eli elhúzódással állu n k szem ben, h an em tá ja k é n t is
nagyon eltérő volt a ren d szerv áltás ütem e. 1908-ban m ég az
ország falv ain ak 26,4% -a ragaszkodott a nyom ásos g azd álk o ­
dáshoz. A D unántúlon és a Kis-A lföldön csupán 8% -ot te tt
k i a rég i h a tá rh a sz n á la ti form a m ellett k ita rtó települések
arán y a, a D una—Tisza közén azonban m á r 13,6%-ot, E rd é ly ­
ben és az északkeleti perem vidékeken p edig 50% k ö rü l m oz­
gott. P ed ig a nyom ásos rendszerrel tö rté n ő szakítás g y ak ran
nem is je len tette a k o rsz e rű váltógazdaságra tö rtén ő á tté ré s t,
legfeljebb a lehetőségét biztosította.
A D u n a—Tisza k ö ze és az Alföld n é h á n y városában a k is-
és tö rp eb irto k o s p a ra sz tsá g a szőlő, gyüm ölcs és zöldségkul­
tú rá k k ialak ításáv al te re m te tt m agának m egélhetési le h ető ­
séget. A z Alföld leg nagyobb részén azo n b an m e g m arad t a
bú zaterm elés túlsúlya. A kialakuló b ú za-k u k o rica fo rg ó ren d ­
szert e v idék p ara sztság a az Alföldet g y ak ra n sújtó aszály o k ­
k al indokolta, m ivel ily e n években m ég ezek hoztak leg b iz­
tosabb term ést. Az eg y o ld alú term elés b a ja it még növelte,
hogy az állattenyésztés alacsony arán y a m ia tt am úgy is kevés
istá lló trá g y á t e fáb an szegény vidéken m eg száríto tták és el­
A lföldi p arasztgazda u d v a ra tü zelték , s nem a fö ld ek term őerejének p ó tlá sá ra h aszn álták .
E rd ély és az északkeleti vidékek fö lö tt pedig — jó rész t a
ko rm án y zat ugyan ta lá lh a to tt volna m ódot a korszerű m ező- közlekedési gondok m ia tt — m intha csak n y o m talan u l h a la d t
gazdasági ism eretek terjesztésére, de a m it e téren te tt, az vo ln a e l az 1848-at k ö v ető átalakulás időszaka, a k o n ju n k ­
m ajd n em a sem m ivel v o lt egyenlő. tú ra csakúgy, m int a z agrárválság m o d ern izálásra ösztönző
Ily en körülm ények közepette az egyes ierm elők egyéni évtizedei. A g azdálkodásban k ialak u lt n ag y eltérések, a tá ji
képességének, szorgalmának és vállalkozó szellemének re n d ­ sokszínűség m agy arázza azután a h u szad ik századi p a ra s z t­
kívül m egnőtt a jelentősége és a falu egészére k ih a tó ereje. ság életm ó d jáb an lá th a tó , a szépidodalom á ltal oly g y ak ran
Aki új növényféleségek term elésére vállalkozott és az s ik e r­ p la sztik u san ábrázolt különbségeket.
rel is já rt, aki a legjobb forgórendszert tu d ta k ia la k íta n i és
a legjobb term elési eredm ényeket é rte el, annak te kin tély e VÖRÖS ANTAL
a fa lu n belül re ndkívül megnőtt, függetlenül attól, hogy fö ld ­
jének nagysága a la p já n a telkesek vagy kisparasztok so ráb a
tarto zo tt. M egindult te h á t a nagy és jó gazda korábban azonos
jelentőségű fogalm ának különválása. A hagyom ányos é rté k ­
rendet, m ely csupán az örökölt vagyon nagyságára v olt te k in ­
tettel, egy t i ; , az egyén tudásán és szorgalmán alapuló é r té k ­
rend kezdte felváltani.
E bben az á ta la k u lá sb a n a piaci viszonyok kényszerítő
erején k ív ü l még egy fontos tényező já tsz o tt közre: a g e n e rá ­
cióváltás. A term előegységet képező p arasztcsalád o k b an az
irán y ító szerepet a család legidősebb fé rfita g ja tö ltö tte be. ő
szab ta m eg a családtagok napi felad atát, a gazdálkodás re n d ­
jét, ő rendelkezett a bev ételek fölött és döntött a k ia d áso k ­
ról. A zt a generációt, am ely még a jobbágysorban n ő tt fel és
e k orszak szem léletét hozta m agával, az 1880-as években m ár
kezdte felváltani a z a nem zedék, am ely 1848 u tán sz ü le te tt
vagy se rd ü lt férfiúvá.
A régi gerenáció is érezte a k o n ju n k tú ra elm ú lá sán a k
anyagi következm ényeit, de reag álása a hagyom ányok b e­
idegződése következtében egészen m ás volt, m int a fiatalo k é.
A gabonaáresés á lta l okozott bajo k at csupán a korábbi köny-
nyelm űbb költekezés m egszorításával és nem a te rm elés k o r­
szerűsítésével a k a rta e lh á ríta n i. Az új nem zedék viszont m á r
nem tu d ta m agáévá ten n i a falu életén ek egy sor oly an sza­
bályozó n orm áját, am elyeket az á lta la élm ényszerűen m ár
nem ism ert viszonyok a la k íto tta k ki. Földm űvelési ism erete it
ugyan apóitól tan u lta, d e a z új irá n t fogékonyabb volt. Ha
követendő példát lá to tt, könnyebben rá á llt a m eg v aló sítá­
sára. A kadtak köztük olyanok is, a k ik a megyei gazdasági
egyesületek h av o n ta egyszer-kétszer m egjelenő kis szak lap­
jait járatták és olvasták. Az általán o s hadkötelezettség 1868-
ban tö rté n t bevezetése után, az új generációból m in t k ato n ák
sokan bejárták az egész Monarchiát. E nnek során lá th a tta k
az itth o n in á l fejlette b b és elm arad o ttab b m ezőgazdasági v i­
szonyokat. A pozitív és negatív tap asztalato k eg y arán t b ő v ít­
h ették látókörüket.
A k ét generáció közti ellen téte k et a századforduló egyik A V E T E S F O R G Ö -R E N D S Z E R
éles szem ű m egfigyelője így összegezte: „A faluban k é t irá n y - *
1. é v 2. é v 3. é v
* (A j o b b á g y f e l s z a b a d í t á s r ó l v ő . : S á n d o r P á l c i k k é t . H i s t ó r i a 1980/4. I. d ű l ő őszi g ab o n a ta v a sz i ugar
32—33. 1., A p a r a s z t i g a z d á l k o d á s k o r á b b i k e r e t e i r e v ö . : V ö r ö s A n t a l I I . d ű lő ta v a s z i ugar ő szi
c i k k e l , H i s t ó r i a 1979/4., é s 1980/1. s z á m a i b a n . ) ta v a s z i
III. d ű lő ugar őszi

8
Beszélgetés
ifjabb Bethlen
Istvánnal
A k é t h á b o r ú k ö z ö tti m a g y a r t ö r t é n e t k i­
e m e lk e d ő p o litik u s a , á lla m f é r f ija v o lt g ró f
B e th le n Is tv á n . A z ő n e v é h e z f ű z ő d ik az e l­
le n f o r r a d a lm i r e n d s z e r k o n s z o lid á lá s a , a n n a k
a k o rm á n y z a ti re n d sze rn e k a k ié p íté s e ,
a m e l y l é n y e g é b e n v é v e a z o r s z á g 1 9 4 4 -e s n é ­
m e t m e g s z á llá s á ig m e g m a ra d t.
H u szonhét é v e s v o lt, a m ik o r 1 9 0 1 -b e n ,
S z é li K á lm á n h ív e k é n t k é p v is e lő n e k v á la s z ­
t o t t á k . d e a z 1 9 1 8 -a s ö s s z e o m l á s i g n a g y o b b
p o litik a i s z e re p e t n e m já ts z o tt, a h á b o rú
é v e i a la tt h a tá r o z o tta n a h á tté r b e h ú z ó d o tt.
M a g a ta rtá s á ra , p o litik a i fe lfo g á s á ra je lle m ­
z ő v o lt, h o g y e l h a g y t a a F ü g g e tle n s é g i P á r ­
to t, a m ik o r a n n a k v e z e té s é t K á r o ly i v e tte
á t , d e v is s z a u ta s íto tta T isz a I s tv á n k é r é s é t
is . h o g y c s a tla k o z z é k a M u n k a p á r th o z
B e th le n s z e m b e n á l l t a z 1 9 1 8 -a s p o l g á r i
d e m o k ra tik u s fo rra d a lo m m a l, s k ö r ü lö tte tö ­
m ö rü lv e a k o n z e r v a tív , m é r s é k e lte n lib e rá lis
p o litik u s o k , a r é g i u r a lk o d ó o s z tá ly o k ta g ­
j a i . 1919 f e b r u á r j á b a n ő a la k ítja m eg a
N e m z e ti E g y e s ü lé s P á r tj á t. A T a n á c s k ö z tá r ­
s a s á g i d e j é n B é c s b e n é l, s ő a f e j e a b é c s i
e lle n fo rra d a lm i k o m ité n a k .
A n a g y h a ta lm a k b é c s i m is s z ió in a k veze­
tő i, e ls ő s o rb a n a z a n g o lo k , B e th le n r e é p ítik
a z o k a t a te rv e ik e t, a m e ly e k a T an ácsk ö z­
tá r s a s á g m e g d ö n té s é t k ö v e tő ú j r e n d s z e r k i­
a la k ítá s á r a v o n a tk o z n a k , ö a z o n b a n e z t. s
az ú jó la g fe lm e rü lő k é ré s e k e t-m e g b íz á -
sokat Is. e lh á rítja 1920-ig. • a d d i g , a m íg
v é g ü l a lk a lm a s n a k íté li a h e ly z e te t s a já t
e lk é p z e lé s é n e k m e g v a ló s ítá s á ra . 1921— 1931
k ö z ö t t , t íz é v e s m i n i s z t e r e l n ö k s é g e i d e j é n a
tő k é s és n a g y b irto k o s o s z tá ly o k h a ta lm á t
r e s t a u r á l j a ú g y , h o g y k ö z b e n a l e h e tő le g ­
k is e b b e n g e d m é n y e k e t te g y e m in d a b a l­
o ld a li e lle n z é k n e k , m in d a s z é ls ő jo b b o ld a l­
n a k . R a g a s z k o d o tt u g y a n a h a g y o m á n y o s ,
p a rla m e n tá ris m ó d s z e re k h e z , a f o r ra d a lm a k r a
v a ló v is s z a h a tá s k é n t a z o n b a n k é sz v o lt a u to ­
r i t a t i v , d i k t a t ó r i k u s e l e m e k e t is b e é p í t e n i a
k o rm á n y z a ti re n d s z e rb e .
A m in is z te r e ln ö k i s z é k b ő l v a ló tá v o z á s a
n e m je le n te tte a p o litik a i é le tb ő l v a ló tá v o ­
z á s á t . A 3 0 - a s —4 0 -e s é v e k b e n k o n z e rv a tív -
m é r s é k e lt lib e r á lis n é z e te i a la p já n íté li e l a
h a z a i s z é ls ő jo b b o ld a l e lő re tö ré s é t, h ib á z ta tja
a z t a p o litik á t, a m e ly az o rs z á g o t m in d in ­
k á b b a lá re n d e li a n é m e t s z ö v e ts é g n e k . A Gróf Bethlen István m iniszterelnök
m á so d ik v ilá g h á b o rú v é g én a r e n d s z e r á t­
m e n té s é r e ir á n y u ló k ís é r le t e g y ik k u lc s f ig u ­
megérkezik a Parlamenthez,
r á j a le s z . A 3 0 - a s é v e k d e r e k á t ó l k e z d v e 1925 június
o l y a n e g y k o r i e l l e n f e l e i is m e l l é j e s o r a k o z ­
n a k fe l, m in t R a s s a y K á ro ly .
B e th le n p o litik a i p á ly á já n a k s o k ré s z le te
egyszer e s te h attó l a h a jn a li órákig ta r ­ Itt még egy pádon, ugyanazon öltözet­
m é |f nem k e llő e n fe ltá rt, h iá n y z ik m ég tottak, és aty ám reggel 1/2 7-kor m ár ben . . . Bethlen István és Gömbös Gyu­
b io g rá fiá ja is . Íg y ig e n h aszn o sak azok talpon v o lt. R áad ásu l ren d k ív ü l sokat la 1932 nyarán Balatonföldváron
a z in fo r m á c ió k , a m e ly e k e t k ö z é p s ő f iá tó l, dohány zott, nap o n ta 60—70 cig arettát
if j a b b B e th le n I s tv á n tó l k a p tu n k e g y b u d a ­
p e s t i b e s z é lg e té s s o r á n . A k e z d e m é n y e z é s is elszív o tt. Többször v o lt súlyos n iko­ thy, a k á r a honvédelm i m in isz te r B eth ­
if j a b b B e th le n I s tv á n tó l in d u lt k i, a k i B u d a ­ tinm érgezése. M indehhez és a gazdasá­ len ellen ére v agy tu d ta n é lk ü l v á lla lta
p e s te n ta rtó z k o d v a , m e g h a llg a tta a M a g y a r g i-p o litik ai p roblém ákhoz m ag án term é­ v o ln a G öm bös kinevezését. 1932-ben
R á d i ó „ D u n á n á l* * c . m ű s o r á t ( s z e r k . : H a n á k
P é te r ) é d e s a p ja m in is z te re ln ö k i te v é k e n y s é ­
szetű g o n d ja i is tá rsu lta k , am elyeket, aty ám jav aso lta Gömbös m in isztereln ö ­
g é rő l. úgy vélte, m in isztereln ö k k én t nem old­ ki m eg b ízatását, m e rt úgy lá tta , K áro ­
h a t m eg. S m ivel a k k o r a m egoldást lyi G yula és k o rm án y a te h ete tle n ség é­
csak ra d ik á lisa n tu d ta elképzelni, ez is vel, h atáro zatlan ság áv al te lje se n lezül-
L . N . Z S .: A t ö r t é n é s z e k e t s o k a t f o g l a l k o z ­ lem ondási döntését erő sítette. Úgy v él­ leszti a viszonyokat. G öm böst en e rg i­
t a t t a a B e th le n - k o r m á n y le m o n d á s a , a z o k
a z o k o k , a m e ly e k B e th le n tá v o z á s á b a n k ö z ­ te azonban, hogy a k ö rü lm én y ek v álto ­ kus. h atáro zo tt egyéniségnek ta rto tta .
r e já ts z o tta k . A n n á l is in k á b b , m e r t b á r a zásával v isszatérh et a k o rm án y élére. H am aro san azonban m eg v álto zo tt a
g a z d a s á g i v ilá g v á ls á g s a n y o m á b a n já r ó helyzet, s nem csak^ aty ám és Gömbös,
p o litik a i fe s z ü lts é g e z t u g y a n s o k b a n m a ­ L , N , Z S .: B e th le n és G ö m b ö s v is z o n y a a
g y a r á z t a , m é g is a k k o r k e r ü lt r á s o r , a m i­ 2 0 -a s , 3 0 - a s évek m a g y a r b e lp o litik á já n a k h an em aty ám és H orthy k ö zö tt is eg é­
k o r a fr a n c ia k ö lc s ö n b ir to k á b a n m á r f e l­ e g y ik ig e n é r d e k e s , a s z e m é ly e s m o tív u m o ­ szen m eg ro m lo tt a viszony. G öm bös m i­
tű n n i lá ts z o tt a m e g o ld á s le h e tő s é g e . A z a k o n m e s s z e tú lm e n ő p r o b lé m á ja . K o rm á n y - niszterelnöksége id eién a k o rm á n y p á rt­
b e n y o m á s u n k , B e th le n n e m te k in te tte v é g ­ r a k e r ü lé s e k o r B e th le n a r e n d s z e r m e g a la p o ­
z á s á b a n f e lh a s z n á lta G ö m b ö s t é s c s o p o r tjá t,
b an komoly ellen zék a la k u lt ki, am ely
le g e s n e k le m o n d á s á t é s s z á m íto tt a v is s z a ­
té ré s r e . d e a z u t á n h á t t é r b e s z o r í t o t t a é s e lle n z é k b e P a y r H ugónak, a k o rm án y p á rt fővárosi
k é n y s z e r í t e t t e a f a j v é d ő k e t . 1 9 2 8 -b a n G ö m ­ cso p o rtja vezetőiének az irá n y ítá sá v a l
b ö s n e k é s t á r s a i n a k a k o r m á n y p á r tb a v a ló
B. I.: A tyám 1931 n y a rá ra fizik ailag v is s z a té ré s é , G ö m b ö s á lla m titk á r i, m a jd m i­
b izalm atlan ság i in d ítv án y t a k a r t b e­
és idegileg is re n d k ív ü l k im e rü lt. M in­ n is z te r i k in e v e z é s e B e th le n e lle n k e z é s e m e l­ n y ú jta n i G öm bös ellen a p á rtb a n . Ezt
d ig m eglehetősen gyenge fizik u m a volt. le tt tö r t é n t m e g . Ü g y tű n ik , H o rth y a b b a n m egelőzően aty á m tó l k é rt v élem én y t
Em lékszem , a m ik o r m int gyerm ekekkel, az id ő b e n in k á b b G ö m b ö s m ö g ö tt á llt a „ v e ­ P ay r. A tyám az in d ítv án y b eterjeszté sé­
s z é ly e s e n lib e r á lis n a k " íté lt B e th le n n e l s z e m ­
v elü n k k irá n d u lt vagy sétált, h a csak ben.
n e k elh a la sz tá sá t kérte, hogy G öm bös­
eg y kissé e m elk e d ett a z út, m á ris szinte sel tisztázni tu d ja az elle n té te k egyik
to ln u n k -h ú z n u n k k e lle tt felfelé. H ih e ­ B. I.: A ty ám és G öm bös k ö zö tt ekko­ fő kérdését, a választójogi ja v a sla to t és
te tle n ü l sokat dolgozott m in isztereln ö k ­ riban m ég nem v o lt ro ssz a viszony. an n a k p a rla m e n ti v itáját. A ty ám k é r­
k é n t. A m in isztertan ácsi ülések n em - L eh e tetlen n ek tartom , hogy a k á r Hor- désére és k é ré sé re Gömbös becsü letsza-

9
v á t adta, hogy a választójogi v ita lezá­
rá s a elő tt n em o szlatja fel a H ázat. Ezt
követően k e rü lt so r a k o rm á n y p á rt é r ­
tekezletére, am ely en aty ám — szokás
sz erin t — a p ártv e zé re k aszta látó l, de
a többi jelenlevőtől is kissé e lk ü lö n íte tt
széken ü l t G öm bös elő terjesztését kö­
vetően m in d e n szem rá ir á n y u lt
Bízva G öm bös ad o tt szavában,
aty ám je lt a d o tt a várakozóiknak a
tap sra, am i e g y ú ttal a b iz alm atlan sá g i
in d ítv án y e le jté s é t is je len tette. A m i­
k o r Söm bös aty ám m al tá rg y a lt, m ár
zsebében v o lt a házfeloszlatása k o r­
m ányzói nyilatkozat, s ezzel a p á r té r ­
tekezletet k övetően élt is. Ez a z e ljá ­
rás m élyen felh á b o ríto tta a ty á m a t, aki
ettő l kezdve h atáro zo ttan szem b efo r­
d u lt Gömbössel. Heves sz ó v á ltá sra k e ­
r ü lt sor a ty á m és H orthy között, m ert
aty ám tilta k o z o tt Gömbös viselkedése
ellen, a m it m egengedhetetlennek ta r ­
tott. E ttől k ez d v e atyám és H o rth y k é t
évig nem beszéltek, ö ssz eb é k íté sü k
anyám , B ethlen M argit és H o rth y n é
m ű ve volt, aikikegy bridas-vacsoira ösz-
szehozásával o ly a n helyzetet te re m te t­
tek. hogy a ty á m nem té r h e te tt ki a
H orthyval v aló találkozás és m egbéké­
lés elől. A zon a z estén a b rid zs el is
m arad t, m e rt ők ketten m in teg y k ét
órás m egbeszélésre v onultak vissza.
Meg kell m ondanom , hogy H orthy
egyik gyengéje a befolyásolhatósága
volt. R oppant veszélyes v olt az, hogy
elő tte m indig an n a k volt igaza, akivel
u to ljára beszélt. Így tudta tisz tá z n i m a­
g át Gömbös is.
L . N . Z S . : A z 1 9 3 5 -ö s o r s z á g g y ű l é s i v á l a s z ­
tá s o k s o rá n m á r a c s u p á n s a jtó b ó l in f o r m á ­
l ó d ó k ö z ö n s é g e l ő t t is n y i l v á n v a l ó v o l t a
G ö m b ö s se l s z e m b e n á lló e lle n z é k e rő sö d é se
é s ö s s z e té te lé n e k b ő v ü lé s e . B e th le n I s tv á n és
e g y k o ri p o lg á ri lib e rá lis e lle n z é k é n e k v e z e ­
tő je , R a s s a y K á r o ly , a v á la s z tá s i a g itá c ió so ­
r á n k ö lc s ö n ö s e n úgy ü d v ö z ö lté k e g y m á s t,
m in t a p a r la m e n tá r is , p o litik a i jo g o k v é d e l­
m e z ő i a g ö m b ö s i fa s is z ta p á r ts z e r v e z é s i és
eg y éb re fo rm o k k a l szem ben.
B. I.: Az 1935-ös választás és atyám
nagykanizsai beszéde p o litik ai nézetei­
nek m egítélése szem pontjából igen lé­
nyeges, s jól m u ta tja a közte és G öm ­
bös között fe n n á llt k ü lö n b sé g ek e t
L . N . Z S .: A s z a k e m b e r e k e t s a k ö z v é l e ­
m é n y t i s é l é n k e n f o g l a l k o z t a t j a a z 1944-es
e s z te n d ő , a n é m e t m e g s z á llá s é s k ö v e tk e z ­
m é n y e i. E té r e n m é g so k r é s z le t h o m á ly b a n
v a n . Ö n ö k h o g y a n é l t é k á t 1944. m á r c i u s
1 9 -é t?
B. I.: Én alkkor m ár, m in t családos
em ber, sz ü leim v illájátó l n e m m essze
laktam , a V irág áro k utcában. 1944. m á r­
cius 19-én éd esanyám nak e lő a d á st k e l­
le tt volna ta r ta n ia az erd ély i gyerekek
m agyar k ö n y v tá ra szám ára. M egállaoo-
dásunk sz e rin t eg y ü tt m e n tü n k vo ln a le
a városba. E z é rt én a reggeli órákban
telefonon felh ív tam édesanyám at, aki
ném etül közölte velem , hogy „ak ad á­
lyoztatva v a n ”, nem ta rtja m eg az elő­
adást, én v iszo n t m enjek le a városba,
d e sem m i e s e tra se hozzájuk. A z egész
beszélgetés n é h á n y rövid m ondatból
állt. F elfo g h atatlan volt szám om ra, m i­
é rt beszélt velem ném etül édesanyám ,
am ikor a családi érin tk ezésb en e rre
nem volt p éld a nálunk. A zt sem é r te t­
tem , m it je le n t az „a k ad á ly o z tatá sa”.
C supán egy dologra gon d o ltam : m ivel
igen rosszul v ez etett autót, ta lá n elgá­
zolt valakit, s m o st a ren d ő rség v an n á ­
la. E zért k is idő m últán is m é t telefo­
náltam , am ik o ris M iska in a su n k három
10
Amikor a németek keresték, 1944-ben,
vadászható öregúrnak öltözött. (A fén y­
kép az 1930-as években készült.)
tő m o n d a t után, a m in ek lényege ism ét
az volt, nehogy o d a m enjek, lecsap ta
a kagylót. Ez m eg m ag y arázh atatlan e l ­
já rá s v o lt szám om ra, s így feleségem ­
m el e g y ü tt a v illáh o z h ajto ttu n k . A
hátsó b ejáratn á l, a z alk alm azo ttak tó l
é rte s ü ltü n k arról, hogy a h áz at a n ém e­
tek m egszállták, a n y á m a t nem en g ed ik
kim ozdulni.
U tóbb m egtudtam , hogy ezen a re g ­
gelen édesan y ám a r r a éb re d t, hogy k é t
n ém et tis z t áll az ág y án ál, akik a ty á ­
m a t keresik . A tyám azo n b an m ár reggel
1/2 6 -k o r telefo n t k a p o tt K állav M ik ­
lóstól, és felm ent hozzá a m in iszterel­
nökségre. O tt ugyan k é t n ém et tiszt a z ­
zal a z ürüggyel, hogy V eesenm ayer k í ­
ván tá rg y a ln i vele, el a k a r ta vinni, d e
ezt s ik e rü lt elh árítan i. K állay v al a z u tá n
á tm e n te k a V árba.
L . N . Z S .: T u d ju k , h o g y a V á r b ó l B e t h le n ­
n e k s ik e r ü lt e lm e n e k ü ln ie a n é m e te k e lö l. A
to v á b b ia k a t Ille tő e n a z o n b a n c s a k e g y e s e p i ­
z ó d o k a t is m e rü n k .
B. I.: A ty ám at k a to n a tisz ti eg y e n ru ­
h á b a öltöztették, T eleki név re szóló p a ­
p íro k k al lá ttá k el, és k a to n a i au tó n egy
S zom b ath ely m e lle tti v ad ászk astély b a
v itték , am ely b r. Szegedyék b irto k a
volt. A z egész a k c ió t L ázár tá b o rn o k
sz erv ez te meg. Én k ü ld te m ru h á k a t és
egyéb szükséges h o lm ik a t atyám u tá n ,
hogy a tiszti e g y e n ru h á t levetve egy
v ad ászg ató öregúr b en y o m ását k e lth e s ­
se. E gy n ém et k ó rh á z közelsége m ia tt
és a felfedezést elk erü len d ő , késő b b
a H o rth y k ö rn y ezetéh ez tartozó tisz te k
á tv itté k Erdélybe, ah o l kb. 6 h ó n ap ig
ta rtó zk o d o tt, azu tán fe n t N ó g rád b an
időzött, m íg végül eg y M arcali m e lle t­
ti vad ásziak b an b ú ik é it. Közben H o r­
th y k é ré sé re többször j á r t B udapesten.
Ily e n k o r ism ét tiszti eg y en ru h áb an , k a ­
to n ai au tó n hozták és v itték.
L . N . Z S .: É s m i t ö r t é n t a h á b o rú u to ls ó
szakaszában?
B. í : 1944 őszén—te lé n atyám M a r­
cali m e lle tt a m á r e m líte tt v ad ász­
ia k b a n tartózkodott. A D u n án tú lra é r ­
kező szo v jet h ad sereg n e k errő l in fo r­
m ációi voltak o lyan form ában, hogy
tu d tá k , hogy v alah o l D él-D u n án tú lo n
b ú jk á l, és k eresték is. A m ikor m e g ta ­
lá ltá k , m egk ü lö n b ö ztetett u d v aria ssá g ­
gal b á n ta k vele, T o lb u h in m a rsa llh o z
k ísé rték , aki d íszeb éd en lá tta v e n d é ­
gül. A to v áb b iak b an gondoskodtak m eg­
felelő elhely ezésérő l és ellátásáró l.
Pécsre költöztették, ah o l egy v illáb an
lakott, de biztonsági okok m ia tt szovjet
tisztek k ísé rték , h a k im o zd u lt a ház­
ból. K arácsony első n a p já n a z iste n ­
tiszteleten ta lá lk o z o tt E rd ély b ő l m en e­
k ü lt u n okatestvérével, T eleki Á dám né-
v al és fiával, a k ik e t la k á sá b a n te á n lá ­
to tt vendégül. A S zék esfeh érv ár irá n y á ­
ba m egindított n ém et ellen tám a d ás m i­
a tt biztonságosabbnak lá ttá k aty ám a t
átköltöztetni K iskőrösre.
A to v á b b iak a t illető en nincsenek
megbízható, h ite le s értesüléseim , noha
különböző fo rráso k b ó l k a p tu n k híreket.
Így például m á r e m líte tt M iska in a ­
sunk. kiskőrösi volt. E zért 1945 eleién,
az ostrom u tá n , oda u ta zo tt le élelm i­
szerért. O n n an hozta a z t a tudósítást,
hogy szem tan ú k sz erin t aty ám szoviet
katonai repülőgépen elu taz o tt K iskő­
rösről.
L. N . Z S .: A S z o v je t T ö r té n e ti L e x ik o n ­
b a n azt o lv a s h a tju k , h o g y B e th le n I s tv á n
1946. o k t ó b e r 5 - é n h a l t m e g . M i t ö r t é n t a
c s a l á d d a l é s ö n n e l 1944 m á r c i u s a u t á n ?
B. I.: ö csém , G ábor 1943-tól a lisz-
szaboni m a g y a r követségen volt, hogy
közrem űködjék a fegyverszüneti elő k é­
szítő tárg y aláso k b an , k iu g rási p u h ato ­
lózásokban. ö a n ag y h a ta lm a k jaltai
k o n feren ciáját követően a r r a b íztato tt
bennünket, hogy hag y ju k el a z országot.
Mi itt m a ra d tu n k , ő azonban nem té rt
haza. hanem L isszabonból A rg en tín áb a
települt á t m a is o tt él. Én 1944. no­
vem ber 2 -án olasz szárm azású felesé­
gemet és fia im a t O laszországba k ü ld ­
tem, anyám , A n d rás b áty ám és m agam
Budapesten m a ra d tu n k . A h áb o rú vé­
gén egy k ő o la jip a ri v á lla la t igazgatója­
ként dolgoztam , és családom is vissza­
tért B udapestre.
Szokásom volt, hogy a n ap i m un k a
után a k lu b b a n találk o ztam az ipari és
pénzvilág vezetőivel. C horinnal. Ull-
m annal, Z w ackékkal, m ásokkal, 1948
m árciusában egy napon, nyom ban m eg­
érkezésem u tán , telefo n h ív ást k aptam
egy újságíró ism erősöm től, E ndrődi Bé­
lától. A zt közölte velem , hogy a kőnyo­
m atosban s a já t szem ével lá tta , m elv
szerint m á sn a p h a jn a lb a n (1948. márc.
25.) állam o sítjá k a 100 m u n k á sn á l töb­
bet foglalkoztató g y árak at. A m ikor ezt
a hírt m eg v ittem társaság o m tag jain ak ,
ők eg y általán nem h itté k el. U llm ann
szerint ily e sm it m á ró l h o ln a p ra nem le ­
het v ég reh ajtan i, egy ilyen tö rv én y p a r­
lam enti tá rg y a lá sa is h ó n ap o k at vesz
igénybe, — s az egészet az é n pesszi­
mizmusom sz á m lá já ra írtá k . M ásban
reggel a z u tá n U llm ann m ég az eser­
nyőjéért sem m e h e te tt b e a z irodájába,
m ert való b an m e g tö rtén t az állam o sí­
tás.
Én e k k o r h a tá ro z ta m el, hogy e lh a ­
gyom az országot. H a u gyanis M agyar-
országon — gondoltam , —, ah o l m inden
kávéházban h áro m n a p p a l előbb tu d ­
ták, m it fog h atáro zn i a m in iszterta­
nács, e k k o ra h o rd erejű v álto zá st ilyen
diszkrécióval m eg le h e te tt csinálni, a k ­
kor itt o ly a n ren d szer ép ü l ki. am ely ­
be nem tu d o k beilleszkedni. 1948-ban
kivándorlási ú tle v e le t k é rte m és k a p ­
tam szőkébb családom sz á m á ra és M i­
lánóban telep ed tem le. A nyám és A n d ­
rás b átyám h alálu k ig itth o n m arad tak .
L. NAGY ZSUZSA
 A h o r t h y s t a M a g y a r o r s z á g isii. J ú n . 2 7 -é n b e l é p e t t a S z o v j e t ­
u n i ó e l l e n i h á b o r ú b a é s a m a g y a r c s a p a t o k e lin d u lt a k a s z o v j e t -
n é m e t fr o n tr a . A z U k r a jn á b a n m ű k ö d d p a r tiz á n e g y s é g e k d o k u m e n ­
tu m a it ta n u lm á n y o z v a , te r m é s z e ts z e r ű le g tö b b m a g y a r v o n a tk o z á sú
a n y a g r a b u k k a n t a m . Í g y a b r j a n s z k l t e r ü l e t e n h a r c o ló le g e n d á s K o v -
p a k - e g y s é g e k a n y a g á b a n i s . A m a g y a r e g y s é g e k h e l y z e t é t , e r k ö lc s i
á lla p o t á t a p a r t iz á n o k á l t a l z s á k m á n y o l t h a d i j e l e n t é s e k b ó l , h a d p a ­
r a n c s o k b ó l é s a p a r t iz á n o k j e l e n t é s e i b ő l is m e r j ü k m e g . F é n y d e ­
r ű i a m a g y a r o k é s a p a r t iz á n o k k ö z ö t t i k a p c s o l a t o k r a Is.
A m a g y a r c s a p a to k n á l az e ls ő n a p tó l k e z d v e , a h o g y s z o v j e t te r ü ­
l e t r e l é p t e k , t a l á l k o z u n k m a g y a r k a t o n á k k a l , a k ik á t á l l t a k a p a r t i­
z á n o k h o z . A z á tá llá s t a z o n b a n s o k t é n y e z ő a k a d á ly o z ta , k ü lö n ö s e n a
h á b o r ú k e z d e t é n : t ö b b e k k ö z ö t t a H o r t h y - r e n d s z e r e k k o r m á r tö b b
m in t h ú sz é v e ta r tó s z o v j e t e lle n e s p r o p a g a n d á ja , a z oro ~ z n y e lv is ­
m e r e t é n e k a h iá n y a , é s sz e r e p e v o lt e b b e n a h o r th y sta tá b o r n o k o k -
B á k i s , a k ik i g y e k e z t e k e l s z i g e t e l n i a h a d s e r e g e t a S z o v j e t u n i ó m e g ­
s z á l l t t e r ü le t é n k i b o n t a k o z ó n a g y m é r e t ű p a r t iz á n m o z g a l o m és a
s z o v j e t l a k o s s á g h a t á s á t ó l . A p a r t iz á n o k p r o p a g a n d á j a é s f e l l a z í t ó
a k c ió i a z o n b a n s o k e s e tb e n s ik e r e s n e k b iz o n y u lta k .
A z a lá b b ia k b a n a k i j e v i le v é l t á r b a n t a lá l h a t ó d o k u m e n t u m o k b ó l
k ö z lü n k n é h á n y a t.

Partizánok,
„partizán vadászok”
ZÚG AZ ERDŐ, HÍVJA A HONVÉDET
H onvédek, legények, id eh allg assato k I
B eszélgessünk m;i a nyárról, az órád sincsen messze. Talán már
erdőről. Itt a nyár A fák'zöl­ repül is feléd a baláltbozó golyó.
déinek, szellő himbálja a lombo­ Miért halsz meg, honvéd? Ki
kai, kiserkeni a zöld l'ű, csobog fogja szeretett asszonyod arcáról
a hűs patak .ló mosl az erdőben, letörölni a könnyel? Ki lesz fiad­
rossz mosl a fronton. Száraz a nak támasza? Mi lesz a gazda­
szátok, por lep el mindent, nincs sággal, ha te elesel?
nyugtotok sem éjjel, sem nappal. Rossz ügyért kergetnek a ha­
Fütyülnek a golyók, dübörögnek lálba, honvéd! Nem a hazáért
a tankok, robbannak az aknák, kell meghalnod, hanem az átko­
pattannak a lövegek. Jobbról, zott németért. A németnek kell
A szovjet partizánok lapja a magyar honvédek számára balról sebesüllek nyöszörögnek, a te véred, nem a magyarnak és
haldoklók kiáltanak. A te utolsó nem az orosznak. Harcoljanak a
M a g y a r t i s z t j e l e n t é s e a 2. h a d s e r e g h a r c k é s z s é g é r ő l , h e ly z e ­ németek maguk, ha már háborút
t é r ő l ; K o v p a k p a r t i z á n j a i n a k h a d iz s á k m á n y á b ó l. akarnak, a le útad másfelé vezet.
A k a to n á k m e g ta g a d já k a h a r c o t a p a r tiz á n o k e lle n , n in c s m it Menj el. test
testnér, a míg
aér, a frontról, amíg
e n n i . N in c s m i v e l e t e t n i a l o v a k a t . A z u t a k r o s s z a k , v i s s z a k e l l nem késő. Eredj az erdőbe, ott
v o n u ln i, d e a lo v a k m e g á llta k , e lf á r a d ta k . R á a d á s u l a p a r tiz á n o k nem talál meg senki. Már sok ma­
e r ő s e n tű z a l a t t t a r t a n a k . A g y a k o r i h e ly v á lto z t a tá s o k , m a n ő v e r e ­
z é s e k k ö z b e n 16 k a t o n a f e g y v e r n é l k ü l m a r a d t . R e n d e l k e z é s ü n k r e gyar katona van aan ott. Orosz pa­ pa-
á l l t e g y á g y ú é s n a g y m e n n y is é g ű lö v e d é k . A z á g y ú t a h a d m ű v e le t raszl-partizánokkal találkozol az
raszt-partizánokkal
s o r á n n e m h a s z n á ltu k , a m ik o r p e d ig k e z d tü n k v is s z a v o n u ln i, e ltű n ­
t e k a lö v e d é k e k . A k a to n á k n e m t u d tá k , h o v á le tte k a lö v e d é k e k .
erdőben. A partizánok megetet­
A m a g y a r k a to n á k n e m tu d n a k itt h a r c o ln i, m iv e l n e m is m e r ik a nek. elrejtenek Ott nem talál rád
k ö r n y é k e t , e g y á l t a l á n n e m is m e r ik a z u t a k a t . A p a r t i z á n o k v is z o n t senkii
senki!
n a g y s z e r ű e n i s m e r i k a k ö r n y é k e t is , a z u t a k a t is , é s á l l a n d ó a n k e ­
r e k e t o l d a n a k ü l d ö z é s ü n k e lő l. V e s z t e s é g ü k g y a k o r l a t i l a g n i n c s , n e ­
7.9J2 ben a hitleri hadseregnek
19A2
k ü n k v is z o n t s o k a s e b e s ü lt és e le s e tt k a to n á n k é s tis z tü n k . befellegzik, és ezzel vége lesz a
1942. á p r . 26. háborúnak Akkor te le is veszed a
N agy János
batyudat és hazamész, ahol a
(A z U k r á n K o m m u n is ta P á r t K B P á r t t ö r t é n e t i I n t é z e t é n e k A r c h í­ édesanyádhoz. Ép­
Tisza vár, az édesanyádhoz
v u m a f . 63, o p . 1, g . !., 1. 14, f . 105, o p . 1., g . 1, 11. 142— 143.) ségben és egészségben térsz ho­
K o v p a k je le n té s e a m agyar h a d sereg h a n g u la t á r ó l (1942). nodba vissza Hogy fognak örül­
ni, ha megérkezel! Neked fognak
A p a r tiz á n o k e lle n a n é m e te k n a g y r é s z t m a g y a r e g y s é g e k e t v e t­
n e k b e . D e e z e k a c s a p a t o k n e m e g y n e m ű e k : 3 0 % -u k m a g y a r , 3 0 % -u k dalolni a lányok Hallgass az az.
r o m á n , 3 0 % -u k r u s z i n , 1 0 % -u k c s e h é s s z l o v á k . N a g y e l l e n t é t e k v a n ­ okos szóra:
n a k k ö z ö ttü k , s e z e k k ü lö n ö s e n h a r c k ö z b e n je le n tk e z n e k e rő s e n .
K ü lö n ö s e n g y ű lö lik e z e k a n á c ió k a n é m e te k e t. K é t e s e t is v o lt a EREDJ AZ ERDŐBE!
d u b o v ic s i ö s s z e c s a p á s id e jé n , a m ik o r a m i p a r tiz á n ja in k s z e m e lá t­
t á r a a m a g y a r o k f e g y v e r ü k p u s k a tu s á v a l m e g ö lte k k é t n é m e t g é p ­
p u s k á s t , m iv e l a z o k k é n y s z e r íte tté k a m a g y a r o k a t, h o g y a p a r t i z á ­
n o k r e t t e n e t e s t ü z é b e n k ú s s z a n a k - e l ő r e . (U . o . f. 62, o p .5, d . 80, l . 80.) M íz z k í T a r ö p l a p p a l , ha a k a r o d , ATMFIIé TSZ a vtt-
I Rüs HADSLUL'Xilll'.Z VAGY AZ OROSZ PARTIZÁNOKHOZ.
M agyarok S lto v eg y ségéb en (1943).

T o v á b b ra is j ö n n e k h o z z á n k f e g y v e r e s e n v a g y f e g y v e r te le n ü l
p o l i c á j o k é s m a g y a r o k . S o k a k a t n e m f o g a d u n k b e a z á t á l l ó k k ö z ü l,
g o n d o s e lle n ő rz é s u t á n c s a k n é h á n y u k a t ta r t o t t u k m e g e g y s é g ü n k
o s z ta g a ib a n , a tö b b ie k e t h á tr a k ü ld tü k A k ik n á lu n k m a r a d ta k , a k ­
t í v a n h a r c o l t a k m e l l e t t ü n k . K é t m a g y á r v o l t p l. a K i r o v - n e v é t v i ­
s e lő p a r tiz á n o s z ta g b a n . A m ie in k k e l e g y ü tt v e tte k r é s z t d iv e rz ió s
h a r c i f e la d a to k te l j e s í t é s é b e n , r é s z t v e t t e k a n é m e t m e g s z á lló k e lle n i
h a r c o k b a n , é s d e r e k a s a n v i s e l k e d t e k . ( U . o . f . 105, o p . l , d . 1, l . 127.)
M a lik o v eg y ség én ek je le n té s e a m a g y a r o k h a r c k é s z s é g é r ő l (1943).
A m a g y a ro k ró l. A m a g y a ro k n a k k é t k a te g ó riá ju k v a n . V a n n a k
o ly a n o k , a k ik e t a n é m e te k k ife je z e tte n a p a r tiz á n o k e lle n v e tn e k
b e . K ö z ü lü k e g y e t ü tk ö z e t e lő tt e j t e t t ü n k fo g s á g b a . A k ö v e tk e z ő k é p
r a jz o ló d o tt k i e l ő ttü n k k ih a llg a tá s a s o r á n : a tis z te k a z t m o n d já k n e -
„Ezzel a röplappal, ha akarod, átm ehetsz a Vörös Had­
sereghez vagy az orosz partizánokhoz”
k ik , h o g y V ö rö s H a d s e r e g m á r n in c s e n , e g y e d ü l a p a r tiz á n o k m a ­
r a d ta k , a k ik e t h a m a r o s a n m e g f o g n a k tu d n i s e m m is íte n i. E z e k a
m a g y a ro k n a g y o n k e m é n y e n h a rc o ln a k . A m i é g h a jla tu n k h o z , a h i­
d e g h e z n in c s e n e k h o z z á s z o k v a , m é g is s o k á ig b í r j á k a f a g y o t is . é s
k o m o ly e lle n e rő t je le n te n e k .
V a n a m a g y a ro k n a k e g y m á sik k a te g ó r iá ja . E b b e a k a te g ó riá b a
ta r to z n a k a z o k , a k ik a f r o n tr ó l é rk e z te k é s é rk e z n e k (V o ro n y e z s
a l ó l — N y . D .) . A v e r e s é g e lg o n d o lk o z ta tta ő k e t. S o k k ö z ö ttü k a
b e te g , s o k n a k f a g y o tt s e b e i v a n n a k , r u h á z a t u k s z e d e tt- v e d e tt. M a jd ­
n e m a f e lé n e k fe g y v e r e s in c s e n , é s n in c s m it e n n iü k . H á z r ó l-h á z r a

11
j á r n a k , é s a la k o s s á g tó l k é r n e k k e n y e r e t . E lő fo rd u l, h o g y b e m e g y
e g y m a g y a r v a la m e ly ik h á z b a e n n iv a ló é r t, é s a m ik o r e lm e g y , o tt­
h a g y ja a p u s k á já t. A z e g y ik f a lu b a n a k ö v e tk e z ő e s e t t ö r t é n t : k é t
m a g y a r b e m e n t e g y h á z b a , e tte k o tt, a z tá n a m ik o r e lm e n te k , o tt­
h a g y t a k k é t p u s k á t . A h á z i g a z d a m o n d t a n e k i k , h o g y v i g y é k e l, d e
a z o k a z t fe le lté k : N e m , p á n , itth a g y ju k .
B u g a j e n k o (M a lik o v e g y s é g é b ő l a z e g y ik o s z ta g p a r a n c s n o k —
N y . D .) a z e g y i k f a l u b a n 30 m a g y a r t e j t e t t f o g s á g b a , 2 7 - e t e le n g e ­
d e tt, h á r m a t p e d ig f e lv e tt a z o s z ta g á b a . E z e k a m a g y a r o k e lm e s é l­
t é k , h o g y a D o n n á l v o l t a k , a z t á n p e d i g N y e z s i n a l a t t . M i n t e g y 15
e z e r h o z z á ju k h a s o n ló g y ű lt o tt ö s sz e . A n é m e te k m o s t s z é ts z ó rjá k
ő k e t a z s ito m iri te r ü le t o v ru c s i é s k o r o s z ty e n s z k i k e rü le te ib e n . P r ó ­
b á ltu n k k a p c s o la to t te re m te n i e z e k k e l a m a g y a ro k k a l, d e n e m h a j­
la n d ó k e r r e . N e m a k a r n a k h a rc o ln i s e a n é m e te k o ld a lá n , se a p a r ­
t i z á n o k o l d a l á n . M it a k a r n a k ? — H a z a a k a r n a k m e n n i ! í g y b e s z é l ­
n e k : a h a tá r id ő k l e já r ta k , h a z a a k a r u n k m e n n i. E lh a tá r o z tu k , h o g y
s z é t b o m l a s z t á s u k r a f o g u n k t ö r e k e d n i . H a t á s u n k s i k e r e s . A z e ls ő k a ­
te g ó r i á b a ta r to z ó m a g y a r o k e lle n p e d ig a k tív h a d m ű v e l e t e k e t k e ll
f o ly ta tn i, m iv e l ő k m é g fo n to s f u n k c ió t tö lte n e k b e a n é m e t p a ­
r a n c s n o k s á g v e z e t é s e a l a t t . (U . o . f . 166, o p . 3, d . 72, 11. 33—34.)

H o g y a n v é d t é k a m a g y a r o k a v a s u t a t a z s i t o m i r i t e r ü l e t e n (1943).

S e p e to v k a k e r ü le tb e n — B e rg y ic s e v , S e p e to v k a — n a p p a l n é m e t
já r ő r ö k e lle n ő riz té k a v a s u ta t k u ty á k k a l é s a k n a k e r e s ő k k e l. É jsz a k a
100— 150 m é t e r r e a v a s ú t t ó l a z e r d ő b e n m e g e r ő s í t e t t ő r s z e m e k e t á l l í ­
to tta k . a k ik a ro s sz u l á tte k in th e tő te r e p e t szü k sé g e s e té n g é p p u s­
k á b ó l lő tté k .
A S e p e t o v k a —N o v o g r a d —V o l i n k s z k i j v a s ú t v o n a l a t m a g y a r o k ő r iz ­
té k h a s o n ló k é p p e n , d e a k ö v e tk e z ő r a v a s z ta k tik á v a l : a m íg a p a r ti­
z á n o k e lh e ly e z té k a z a k n á k a t, a d d ig ú g y te tte k , m in th a n e m lá tn á k
ő k e t, a p a r tiz á n o k tá v o z á s a u tá n v is z o n t fe ls z e d té k az a k n á t és v it­
té k a p a ra n c s n o k h o z , h o g y ju ta lm a t k a p ja n a k é rte , s m e n e t k ö z b en
v a d u l tü z e lte k jo b b r a - b a lr a a b o k ro k b a .
A p a r tiz á n o k a z o n b a n h a m a r o s a n o ly a n a k n á k a t k e z d te k le ra k n i,
a m e ly e k a le g k is e b b é r in té s r e f e lr o b b a n ta k , s az a k n a s z e d ő m a g y a ­
r o k is f e lr o b b a n ta k . A k k o r m á s t a k t i k á h o z f o ly a m o d ta k , m é g p e d ig :
k ih ív tá k a p a ra n c s n o k u k a t, m iu tá n a p a rtiz á n o k m á r a lá a k n á z tá k
a v a s u ta t, és a z t m o n d tá k , h o g y j á r ő r ú t j u k k ö z b e n fe d e z té k fe l az
a k n á k a t. A ra v a s z a b b m a g y a ro k a la k o s s á g k ö z v e títé s é v e l ü z e n te k a
p a r tiz á n o k n a k , h o g y m e ly ik ú ts z a k a s z o n h á n y ó r á tó l h á n y ó rá ig —
a m í g ő k l e s z n e k o t t s z o l g á l a t b a n — n e r a k j a n a k le a k n á t , (U . o
f . 88, o p . 1, d . 1, 1. 78.)

Az o d u h i eg y ség f e l l a z í t ó m u n k á j á r ó l (1943).

A z e lle n s é g e s c s a p a to k f e lla z ítá s á t c é lz ó m u n k á r a te r m é s z e te s e n Kovpak apó, a legendás hírű partizán­

n a g y fig y e lm e t f o r d íto tt e g y s é g ü n k p o litik a i a p p a r á tu s a . E lső s o rb a n
a N é m e to r s z á g g a l s z ö v e ts é g e s (s z lo v á k , r o m á n , m a g y a r ) c s a p a to k r a vezér
ir á n y u lt ez a m u n k a , é s az e lle n s é g e s h e ly ő rs é g e k h e z k ü ld ö tt ü g y ­
n ö k ö k é s r ö p ir a to k s e g íts é g é v e l f o ly t. M eg k e ll m o n d a n u n k e g y e n e ­
s e n , h o g y n é m e te k b ő l á lló e g y s é g e t e g y e t s e m s i k e r ü l t f e lla z íta ­ e g y M e ln y ik n e v ű p a r tiz á n . F é l p e rc m ú lv a e lh a llg a to tt J á n o s g é p ­
nunk . . . p u s k á j a . O d a k iá lto tta M e ln y ik n e k : ,.N in c s tö b b tö l t é n y ! ” a z t á n f e l­
J o b b v o lt a h e ly z e t a m a g y a r e g y s é g e k f e lla z ítá s a t e r é n . Ig a z . t é r d e l t , ö k lé v e l s z o r í t v a s e b e s ü lt lá b a i t , é s v a la m it k i a b á l t m a g y a ­
h o g y tö m e g e s á tá llá s o k r a n e m k e r ü lt s o r, d e e g y n á lu n k te v é k e n y ­ r u l . M i t ö r t é n t t o v á b b , n e m lá tta m . A f ü s t b e v e te tte m m a g a m é s s i ­
k e d ő s z ö k ö tt m a g y a r k a to n a , Z e n ta i Á rp á d s e g íts é g é v e l (a k i ré s z t k e r ü lt k itö rn ö m S z o lja n k a fa lu k e l e t i s z é lé r e , a h o l c s a tla k o z ta m
v e t t a z I9 1 9 -e s m a g y a r f o r r a d a l o m b a n , k o m m u n i s t a ) s i k e r ü l t k a p ­ C s e r n u h i v is s z a v o n u ló c s o p o rtjá h o z , a m e ly a f a lu d é li r é s z é n v é d e ­
c s o l a t o t t e r e m t e n ü n k a S z l a v u t —S e p e t o v k a v a s ú t v o n a l m a g y a r ő r s é ­ k e z e t t . E s te e r ő s í t é s s e l t é r t ü n k v i s s z a a c s a t a s z í n h e l y é r e . E l l e n f e ­
g é v e l, é s e lé r tü k , h o g y a m a g y a r j á r ő r ö k e ln é z ő e n v is e lk e d te k d iv e r- l ü n k a z o n b a n m á r n e m v o lt. A h e l y b e l i p a r a s z t o k e l m o n d t á k , h o g y
z ió s a k c i ó i n k k a l s z e m b e n , é s n e m k ü lö n ö s e b b e n t ö r e k e d t e k m e g a k a ­ 41 n é m e t é s m a g y a r e s e t t e l, 10 s e b e s ü l t m e g . A m i e i n k b ő l 18 p a r t i ­
d á ly o z n i b e n n ü n k e t. Ig a z , ez n e m s o k á ig ta r to tt. A n é m e te k n y u g ­ z á n e s e t t e l.
t a l a n o k le tte k a d iv e r z ió s a k c ió k m e g s z a p o r o d á s a m i a t t , s n e m b íz ­ J á n o s h o ltte s te u g y a n a z o n a h e ly e n fe k ü d t, a h o l é n u to ljá r a lá t­
v á n k ü lö n ö s e b b e n a m a g y a ro k b a n , a m a g y a r h e ly ő r s é g e t n é m e tte l ta m , d e fe j n é lk ü l. A p a ra s z to k e lm o n d tá k , h o g y a m a g y a r o k á s ó ­
v á l t o t t á k f e l . . . (U . o . f. 96, o p . 1, d . 1., 11. 388—389.) v a l v á g t á k le J á n o s f e j é t é s m a g u k k a l v i t t é k . ( U . o . f . 88, o p . 1, d .
1. 11. 237—239.)
A p a rtiz á n o k h a rc a a z s ito m iri te rü le te n S z o lja n k a f a lu b a n .
M a g y a r k o m s z o m o lis ta a K ovpak eg y ség b en .
1943. s z e p t . 2 3 - á n k b . 14 ó r a k o r S z t o l b i f a l u b ó l m e g é r k e z e t t az
o s z ta g b a a z ö s s z e k ö tő n k . „ V o lo g y a ” , é s je le n t e t t e , h o g y a n é m e te k , 1944. m á rc iu s -á p rilis á b a n az eg y ség k o m m u n is tá i és kom -
m a g y a r o k é s p o lic á jo k f e lg y ú jto ttá k S z to lb i é s M o k r o jé fa lv a k a t, és s z o m o l i s t á i a m e g s z á l l ó k e lle n f o l y t a t o t t h a r c e l s ő v o n a l a i b a n v o l t a k .
f e l k e ll g y ú j t a n i u k S z o lja n k á t is . A k k o r a f e ld e r ítő k p a r a n c s n o k ­ A le g k ie m e l k e d ő b b e k k ö z ö tt k e ll e m l í t e n i T ó th J ó z s e f J o s z if o v ic s o t.
h e ly e tte s e , C ito v ic s e lv tá r s v is s z a h ív ta a v é d e le m b ő l v a la m e n n y i T ó th J ó z s e f J o s z if o v ic s a M a g y a r K o m s z o m o l K ö z p o n ti B iz o tt­
p a r tiz á n já t , f e ls o r a k o z ta tta , m a jd n é g y c s o p o r tr a o s z to tta ő k e t, k i­ s á g á n a k t i t k á r a , a z e l s ő lö v é s z z á s z l ó a l j k o m i s z á r j a v o l t (1944. f e b r .
j e l ö l t e a p a r a n c s n o k o k a t é s k ö z ö l t e , h o g y a z o n n a l i n d u l u n k S z o l- 25 ó t a — N y . D .) , s a b e lo v e z s i k e r ü l e t ( b r e s z ti te r ü le t) R ozskov
i a n k á b a , o tt s z é ts z ó r ó d u n k és e lr e jtő z ü n k a h á z a k b a n , a p a d lá s o ­ n e v ű f a lu já é r t fo ly ó h a rc b a n , a p a r a n c s n o k m e g s e b e s ü lé s e u tá n , ő
k o n . H a a m a g y a r o k m a jd m e g é rk e z n e k a fa lu b a , a k k o r n y itu n k i r á n y í t o t t a a z á s z l ó a l j p a r a n c s n o k s á g o t , t ö b b m i n t 10 ó r á s h a r c o t
c s a k r á ju k tü z e t, a m ik o r m á r e g é s z e n k ö z e l le s z n e k . E z u tá n c s o p o r­ f o ly ta tv a a tú le r ő b e n le v ő n é m e te k e lle n . H ő si h a lá lt h a lt e b b e n a z
to n k é n t in d u ltu n k S z o lja n k á b a . A m ik o r a f a lu b a é r tü n k , a p a ra s z ­ ü tk ö z e tb e n . . .
t o k t ó l m e g t u d t u k , h o g y m i n t e g y 70 m a g y a r h ú z ó d o t t b e 2 k m - r ö L e g jo b b tá r s a i n k s ír ja it R o z s k o v b a n h a g y tu k . A f a lu la k ó i s ír ­
é s z a k ra a fa lu tó l lá n c b a a m o k rin s z k i e rd ő b e . M i n e m á lltu n k m eg, e m lé k e t á llíto tta k a k ö v e tk e z ő f e li r a t t a l : H ő s p a r tiz á n o k — k o v p a -
h a n e m a f a l u n y u g a t i s z é le f e l é m e n t ü n k t o v á b b , o n n a n p e d ig a z k i s t á k — n y u g s z a n a k i t t ! (U . o . f . 63, o p . 1, d . 3, 11. 390, 392.)
é s z a k -k e le ti e rd ő irtá s irá n y á b a , v a g y is a m a g y a ro k n y o m á b a n h a ­
l a d t u n k . A lig j u t o t t u n k 100 m é t e r n y i r e a f a l u t ó l , a m i k o r a z e r d ő b ő l Közzéteszi:NY. SZ. DERZSALUK
a z e lle n fé l e rő s tü z e t n y ito tt r á n k . L e f e k ü d tü n k é s v a la m e n n y i
f e g y v e rfa jtá n k b ó l v á la s z tü z e t n y ito ttu n k . T ám adó h a r c i re n d b e n
h e v e s e n n y o m u ltu n k e lő re é s n e m v e ttü k é sz re , h o g y a h á tu n k m ö ­
g ö t t m i n t e g y 300 m é t e r r e k ö z e l 200 m a g y a r é s n é m e t f e j l ő d ö t t f e l
é s tá m a d e lle n ü n k . C sa k a k k o r v e ttü k é s z re ő k e t, a m ik o r g rá n á to ­
k a t k e z d te k d o b á ln i k ö z é n k . A k k o r h a rc o s a in k e g y ré s z e m e g fo rd u lt A 2. magyar hadsereg történetét, a frontra indulás
é s k ö r v é d e l m e t a l a k í t o t t u n k k i. D e a z e l l e n f é l t ü z e o l y a n e r ő s v o lt,
h o g y e g y m á s u tá n h u llta k k i a s o rb ó l p a rtiz á n ja in k . H a m a ro sa n é g ­ és a harctér mindennapjait, az orosz lakossággal, a
te k m ö g ö ttü n k a h á z a k , a s z a lm a . S e m m it sem l e h e t e t t lá tn i, é s partizánokkal szembeni magatartást, az igazságtalan
n e m le h e te tt tu d n i, h o l v a n n a k a m ie in k — m in d e n ö s sz e z a v a ro ­
d o tt. N é h á n y p a rtiz á n k itö r t a g y ű rű b ő l a m o k rin s z k i e rd ő irá n y á b a . háborúban való kiszolgáltatottságot, éhezést, pusztí­
É n (S z m o lja r I v á n a lh a d n a g y , a z ö s s z e c s a p á s é le tb e n m a ra d t
r é s z t v e v ő j e — N y . D .) v é g i g a p a r a n c s n o k . C i t o v i c s m e l l e t t v o l t a m tást, a vezetés felelőtlenségét idézi fel az a dokumen­
G u ro v e c c e l é s A n o h in n a l e g y ü tt. N e m m e ss z e tő lü n k v o lt a m i m a ­
g y a r u n k , S á rk ö z i J á n o s , a k i e k k o r r a m á r m in d a k é t lá b á n m e g ­ tum film, am elyet Sára Sándor filmrendező készített a
s e b e s ü lt. A m ik o r m e g ö lté k a g é p p u s k á s u n k a t, a z e r ő s e n v é rz ő J á n o s 2. magyar hadsereg történetéről. A filmsorozat a túl­
o d a k ú s z o tt a z e le s e tt g é p p u s k á s h o z , m e g ra g a d ta a g é p p u s k á t, m a ­
g y a ru l o d a k iá lto tt v a la m it a tá m a d ó m a g y a ro k n a k , a g é p p u s k a m ö ­ élők visszaem lékezéseire és korabeli dokumetumokra
g é f e k ü d t és rö v id s o r o z a to k k a l k i t a r t ó a n lő tte a f e lé n k fu tó m a ­
g y a r o k a t . L á tta m , a h o g y A n o h in h a d n a g y , m iu tá n e ll ő t t e m in d e n épül. Címe: Krónika. A 2. m agyar hadsereg a Donnál.
tö lté n y é t, az é g ő s z a lm á b a d o b v a f e g y v e r é t te lje s h o s s z á b a n k ie g y e ­ A sorozatot a jövő évben kezdi vetíteni a Magyar
n e s e d e tt é s ú g y v e te tte m a g á t a z o k r a a m a g y a r o k r a , a k ik c s o p o rt­
b a n h á t u l r ó l k ú s z t a k a g é p p u s k á s J á n o s f e lé . R e v o l v e r é v e l t ü z e l v e Televízió. — A film kapcsán a témára folyóiratunk a
r á j u k f e k v é s r e k é n y s z e r íte tte ő k e t, a m ik o r p e d ig e lf o g y o tt a tö l­
té n y e , a h a lá n té k á h o z e m e lte r e v o lv e r é t é s a g y o n lő tte m a g á t. L á t­ későbbiekben visszatér. (A szerk.)
t a m . h o g y a n v é g z e tt m a g á v a l G u r a v e c . m a jd c i t o v i c s is , a k i s z in ­
té n r e v o lv e ré n e k u to ls ó g o ly ó já v a l lő tte m a g á t a g y o n . M á r c sa k
h á rm a n m a ra d tu n k : én , a m i m a g y a ru n k , J á n o s a g é p p u sk á n á l és

FIGYELŐ
Miért szól délben a harang?
K evesen vannak, akik n e úgy tudnák,
hogy a déli harangszó az 1456. július
22-i n án d o rfeh é rv á ri (belgrádi) győze­
lem em lék é t idézi. A k özépkori tö rté ­
nelem ben otthonos kev esek viszont
régóta tu d já k , hogy a déli harangozást
elrendelő bullát a valóságban több m int
három h éttel a győzelem előtt, 1456. jú ­
nius 29-én hirdette ki a S zen t P éte r b a­
zilikában III. C alixtus pápa, olyan idő­
pontban, am ikor még az ostrom el sem
kezdődött.
P ap íro sterv ek
A n y u gat-európai lovagságnak, az
Iszlám ellen mozgósító offenzív keresz­
te sh áb o rú k n ak tu la jd o n k é p p en m á r IX.
Lajos fra n c ia király tu n iszi h a d já ra tá ­
val (1270) bealkonyult. E zu tán m ár
csak egyetlenegyszer g y ű lt össze igazá­
ban szám ottevő lovagi h a d : 1396-ban
az oszm án-törökök ellen. A m egsem m i­
sítő k u d a rc N ikápolynál az u tá n a le l­
kesedésnek ezt az u tó lo b b a n ását is k i­
oltotta. V alójában persze egyrészt a
lovagság elm élyülő válsága, m ásrészt a
királyságok és v árosállam ok fokozatos
megerősödése ik ta tta ki a k ereszteshá­
borút a realitáso k köréből. A 15. szá­
zadban az állam érdek pedig többnyire
ellenkezett a keresztény egyetem esség­
gel. K ét körülm ény m égis váltig ott
lebegtette a keresztes eszm ét a 15. szá­
zadi E u rópa felett. Az egyik, hogy az
propagandaszólam ként n élk ü lö zh etet­
lennek tű n t m ind a p áp ai állam o t ösz-
szekovácsoló Szentszék, m in d a „legke­
resztényibb” cím re pályázó uralkodók
szám ára; a m ásik, hogy az O szm án Bi­
rodalom h ad ip o ten c iá ljáv a l valóban
csak egy általán o s e u ró p a i katonai
egyesülés tu d o tt volna eg y en ran g ú had­
erőt szem beállítani. A sz u ltá n n a l —
m ár N ikápolynál, m ajd B izánc és N án­
d orfehérvár ellen, utóbb M ohács meze­
jére — szabályszerűen m in teg y 70—80
ezer szigorú h adrendbe o sz to tt fegyve­
res v o n u lt fel. Ez a lé tsz ám a kiegé­
szítő elem ekkel együtt tén y leg esen meg­
közelítette azt a százezres töm eget, m e­
lyet a kései k e re szte sh ad járato k terve­
zői a N yugat országaiból eg y ü ttv év e —
az elképzelések n eto v áb b ja k én t, ám
soha m eg nem valósuló á b rá n d k é n t —
rem éltek.
H a eg y á lta lá n ak a d t e papírosíervek
között olyan, m elyről rö v id ideig úgy
látszott, hogy ta lá n m égsem m a ra d pa­
píron, azt a Bizánc (K onstantinápoly)
elestét (1453. m ájus 29.) k ö v ető elem i
retten et szülte. Nem volt kétséges, hogy
II. M ehm ed, a „hódító”, k é t-h á ro m éven
belül te lje s h ad erejét a keresztény
N yugat ellen vezeti, s sz ilá rd a n ta rto tta
m agát a meggyőződés, hogy a szultán­
nal csakis általán o s euró p ai erőkoncent­
ráció képes m egm érkőzni. A nyugati
közvélem ény a legnagyobb szkepszissel
te k in te tt a török ú tjá b a eső első szá­
m ottevő akad ály , a m a g y a r királyság
te h erb írására, nem is a la p ta la n u l, m ióta
H unyadi Já n o s — m in t a k o r nagy h u ­
m anistája, A eneas Sylvius jellem ezte —
„a törö k n ek egyetlen fé le lm e és vallá­
su n k n a k legerősebb k a rd ja ” m e g v ált a
korm ányzóságtól (1452). M aga a m agyar
ko rm án y zat m ég tá p lá lta is a kételyt.
A m agyar k ö v etek a fra n k fu rti b iro ­
d alm i gyűlésen (1454. október 27.) k ije ­
len tették , hogy „külső segítség n élk ü l
k én ytelenek leszn ek békét k ö tn i a tö ­
rö k k el . . . R em éljü k , hogy a n ém etek
70 000 fegyveressel jönnek segítségre;
h a a segély m eg ad ása késik, s a m a ­
g yarok és a tö rö k ö k közt b ék e vagy
fegyverszünet jön létre, jaj n ek ed Itália,
ja j neked R óm a . . . !” N agyjából ez volt
a közhangulat a z 1454. és 1455. évi b i­
rodalm i gyűléseken, m elyek az V. M ik­
lós pápa á lta l 1453. szeptem ber 30-án
m eg h ird etett á lta lá n o s k ere szte sh ad já­
r a to t lettek v o ln a h iv atv a előkészíteni.
A „Szent Róm ai B irodalom ” persze m á r
rég ó ta nem v o lt az a keret, m ely a l­
k alm as le tt v o ln a a többi á lla m (sőt
a k á r a n ém et tartom ányok) m ozgósítá­
sá ra . A fo rd u la t rem énye ak k o r csillant
fel, am ikor a v a tik á n i építkezésekre,
g y ű jtem ényekre és sajátos állam sze rv e­
zet erősítésére összpontosító „reneszánsz
p á p á k ” sorát m egszakítva, kivételesen
egy p u ritán , s a török veszélyt igazi
szenvedéllyel á té rz ő idős főpap, a sp a­
n yol Alfonso d e B o rja valenciai püspök
em elkedett S zen t P é te r székébe III.
C alixtus néven (1455. április 8.).
Az új pápa ünnepélyes e sk ü t tett,
hogy életét K o n stan tin áp o ly visszafog­
lalásán ak sz en te li; k iad ta az új k eresz­
tes b u llát (m ájus 15.), s hatékony in té z ­
kedéseket te tt az egyházi jav ad a lm a k at
E urópa-szerte m egadóztató „török tiz ed ”
begyűjtésére. U g yanakkor le á llíto tta a
v atik án i ép ítk ezések et; még a v atik án i
gyűjtem ény k ö n y v eirő l is le fe jtte tte az
a ra n y és ezüst csato k at, hogy p én zt ve­
ressen belőlük. E gyidejűleg leg átu so k at
n ev ezett ki E u ró p a országaiba önkéntes
keresztescsapatok szervezésére, tá rg y a lá ­
so k a t kezdett E u ró p a m inden szám ba-
veh ető u ralk o d ó jáv al. Afelől ugyanis
n em volt kétség, hogy a nem zetközi
vállalkozás igazi ü tő e re jét az u ralk o d ó k
á lta l m eg aján lo tt lovagi seregek a d h a t­
já k csak; a „ tá rsa d a lm i” tényező, azaz
keresztes ö n k én tesek csak am olyan
m ellékes k iegészítőként jöttek szám ba.
Ilyen értelem b en kapcsolódott be az
eg y re d erű látó b b tervezgetésekbe m aga
H unyadi is. 1455. jú n iu s 21-én m eg­
Török portyázók foglyokat szednek
ü zente a pápának, hogy ő m aga 10 000
lovast szerel fel, M agyarország m ég
30 000 k a to n á t képes k iá llíta n i; h a a
p áp a és a burgundi herceg k ü lcn -k ü lö n ,
az ara g ó n iai király és az itáliai városok
eg y ü ttesen 20—20 000 h arco st k ü ld en é-
nek — „m in d en t összeadva 100 000 főnyi
sereg len n e; bizakodik (Hunyadi), hogy
h áro m h ónap alatt oly csapást m ér a
tö rö k re, hogy nem m a ra d hely szám ára
E u ró p áb an , sőt rem éli, hogy Je ru z sá ­
lem et is visszafoglalja . . . ”
A végleges tervezet a z tá n 1455 decem ­
b eréb en á llt össze R óm ában. A kétág ú
h a d ite rv egyik ágán Alfonz. A ragónia—
K a ta ló n ia —Nápoly k irá ly a s a já t és a
pápa, P o rtu g ália, v a la m in t az olasz
váro so k h ajóhadával — több m in t száz
g ály áv al, többezer fegyveressel — a
ten g eren tám ad ta volna meg K onstan-
tin áp o ly t, miközben a m ásik ágon, szá­
razföldön — Jó Fülöp burgundi herceg
fő v ezérlete a la tt — M agyarország és
C sehország m e g aján lo tt 40 000, v alam in t
a N ém et-R óm ai B irodalom és B urgund
56 000 főnyi egyesített h ad a a B alkánon
á t v o n u lt volna E urópa felszab ad ítá­
sára.
A „százezres” koncepció te h á t végül
is — n o h a a m ásfél tu catn y i európai
hatalo m b ó l, p éldául a francia, a sp a­
nyol, az angol k irály táv o l m a ra d t —
p a p íro n összeállt. A h ad ak gyülekezését
1456. m á rc iu s 1-re tű z té k ki. A keresz­
tény N y u g at az o ptim izm us lázában
égett. O lyanféle jövendölések forogtak
közszájon, m in t a m it 1456 n agyböjtjén
jeg y zett le egy pap B écsben: m egjelent
egy o rth o d o x püspök egy igen régi, v a la ­
hol K e le te n fellelt k ézirattal, m elyben
m eg v o lt írva, hogy a z 1456. évben „a
k eresztén y ek nagy h ad a tá m a d ”, K ons­
ta n tin á p o ly előtt a h ad a k m ag át a szul­
tá n t m egölik, „az összes p o g án y t k iir t­
já k ”, m a jd a fran cia k irály visszafog­
la lja Je ru z s á le m e t. . .
Á llam i érdek, k eresztén y ség
Az e m líte tt jövendölés azonban a la ­
posan m ellétalált, hiszen VII. K ároly
fra n cia k irá ly meg sem Ígérte a rész­
v ételt a h a d já r a tb a n ; u g y an ak k o r éppen
a fra n c ia m onarchia legalább őszintén
ad ta p éld ájá t, hogyan viselkedik egy
állam a keresztény egyetem esség csőd­
helyzetében. A k irály előbb a r r a h iv a t­
kozva h á ríto tta el a részv ételt, hogy a
ren d i g y ű lést meg kell h allg atn ia; m ajd
en n ek vonakodása nyom án szab o tálta
m a g án a k a keresztes b u llá n a k a k ih ir­
d etését is; végül még a b eg y ű jtö tt tize­
deket is a z A nglia ellen i h áb o rú ra fo r­
d íto tta. A keresztes eszm ét az állam ér-

EGY KÉP, EGY ESEMÉNY
EGY I 4 5 6 - O S KERESZTES
EMLÉKTÁBLÁJA
A w ü rz b u rc l c ita d e llá b a n b e re n d e z e tt
M a in frä n k is c h e s M u se u m ú ja b b s z e rz e m é ­
n y e i k ö z ö t t e g y é r d e k e s 15. s z á z a d i t á b l a ­
k é p e t lá th a tu n k : J o h a n n e s P a u r p e c h ta li p lé ­
b á n o s e p l t á f l u m á t . (A z e p l t á f l u m a z e l h u n y t
e m lé k é r e k é s z íte tt e m lé k tá b la , k é p , a m e ly e t
a te m p lo m b a n h e ly e z te k e l, d e n e m m in d ig
a z I l l e t ő s í r j á t j e l ö l t e .) B a l o l d a l t S z fiz M á r i a
á ll, k a r j á n a g y e r m e k J é z u s s a l , v e le s z e m ­
b e n p e d i g S z t. K a t a l i n , e g y i k k e z é b e n Y é r -
dek érv én y telen ítette, a z állam okat v i­
szo n t a rendi sz erk ezet bénította meg.
E k ettő s csőd jegyében fo rd u lt á t 1455
k arácso n y án ak optim izm u sa néhány h ó ­
napon belül a teljes pesszim izm usba és
p án ik h an g ulatba.
A lfonz király a p á p a i flotta áru ló
p arancsnokával tito k b a n megegyezve,
egy itá lia i b e lh áb o rú b an m e rü lt el, és
kerek en felm ondta a k ere szte sh ad jára­
t o t A nápolyi és a p á p a i gályák 1456
ta v aszán nem a török], hanem G enova
ellen v ito rláztak. — A szárazföldi te rv
nem kevésbé csúfosan om lott ö ssz e
E lein te csak a gyülekezés h a tá rid e jé t
h alasztg atták. A M agyarországra r e n ­
d elt p áp ai legátus, J u a n C arvajal bíbo­
ros, m á r az év elején csak abban r e ­
m énykedett, hogy a n y u g ati k eresztes­
h ad ak — m árcius h e ly e tt — „m ég jú ­
n iu s hav ában, de legkésőbb jú liu sb a n ”
m egérkeznek, a k k o rra H unyadi is fe l­
készül — jóllehet m e g a já n lá sá t 7000 k a ­
to n á ra csökkentette. A pesszim izm ust
csak fokozhatta a m a g y a r rendiség m a ­
g a ta rtá sa . M iután a résztvevők la ssú
szállingózása m ia tt a z országgyűlés j a ­
n u á r közepe h elyett csak április e le jé re
jö tt össze, azt a különös h atáro za to t
hozták, hogy az elm ú lt év rossz te rm ése
m ia tt m eg kell v á rn i a z a r a tá s t Az o r ­
szágos had gyülekezését augusztus 1 -re
h alaszto tták , a k k o rra to lv a ki a b iro ­
d alm i és a burgundi seregek m eg érk e­
zését is. Ez az ért v o lt különös, m e rt
m á r m árcius óta szállin g ó ztak a h íre k
R agusából és A lbán iáb ó l a szultán ál­
14
ta n ú s á g a J e lv é n y é t, a k e re k e t ta r tv a , m á s i­
k a t az e lő té r b e n té r d e p lő v é d e n c e , P a u r p lé ­
b á n o s v á llá r a te s z i. P a p i s z e m é ly n é l s z o k a t­
la n , h o g y P a u r ta lp ig p á n c é lb a n v a n . A k é p
m e g é rté s é h e z k ö z e le b b v e z e t b e n n ü n k e t az
e p ltá flu m la tin f ö llr a ta , a m e ly m a g y a r f o r ­
d í t á s b a n Í g y h a n g z i k : „ A z Ü r 1456. é v é b e n ,
d e c e m b e r 2 0 -á n a k e g y e s ú r , J o h a n n e s P a u r,
e g y k o r p e c h ta li p lé b á n o s , fe lv é v é n a k e re s z ­
te t és a tö r ö k ö k e lle n v o n u lv á n , v is s z a té r té ­
b e n B éc sb en tö ltö tte b e v ég ső n a p já t. U g y a n ­
itt e lte m e tté k , le lk o n y u g o d jo n békében,
a m e n . — H a n s P e c h tta lle r ú r . ” A p lé b á n o s
te h á t a tö r ö k e lle n in d íto tt k e r e s z te s h a d n a k
v o lt ta g ja . E r r e u t a l a k e r e s z tte l J e lz e tt s tő la
Is . A f ö l l r a t v é g é n j e l z e t t s z e m é l y p e d i g v a -
lő s z l n f lle g e g y i k r o k o n a , a k i a t á b l a k é p e t
m e g fe s tte tte . D e v a jo n ré s z t v e tt- e P a u r p lé ­
b á n o s a n á n d o rfe h é rv á ri c s a tá b a n ?
A f r a n k f u r t i b i r o d a l m i g y ű l é s 1 4 5 3 -b a n h a r ­
m in c e z e r g y a lo g o s t és tiz e n k é te z e r lo v a st
íg é rt M a g y a r o r s z á g r a . A to b o r z á s t e ls ő s o r­
b a n a n a g y o b b n é m e t v á ro s o k b a n fo ly ta t­
t á k , íg y e l s ő s o r b a n N U r n b e r g b e n é s a s z i l é ­
z ia i B o r o s z ló b a n . B é c s le tt a h a d a k g y ü le ­
k e z é s i h e ly e , A n ü r n b e r g ie k — a k ik k ö z ö tt
P a u r p lé b á n o s Is s z o lg á lt — m e g is é r k e z te k
1456 n y a r á n a k v é g é n — H u n y a d i n á n d o r f e ­
h é rv á ri g y ő z e lm e u tá n — a k é s ő b b i c sá sz á r-
v á ro sb a . A z A u s z triá b a m e n e k ü lt fia ta l m a ­
g y a r k ir á ly , V . L á s z ló , a d ia d a l h ír é n e k h a ­
tá s á ra e lh a tá r o z ta , h o g y v is s z a té r M ag y a r-
o rs z á g ra és m o s t m á r m a g a v e z e ti a h á b o ­
r ú t a tö r ö k ö k e lle n . A n é m e t h a d a k k a l —
k ö z t ü k v o l t a k a n ü r n b e r g i e k I s — 1456. a u ­
g u s z t u s 2 6 -á n I n d u l t m e g B é c s b ö l . A D u n a
m e n té n f e k v ő F u ta k m e z ő v á r o s n á l tá b o r o ­
z o t t le , I t t o r s z á g g y ű l é s t h i r d e t e t t . A n ü r n ­
b e r g i e k o t t l é t é r ő l k é t le v é l k e l t e z é s e Is t a ­
n ú s k o d ik , a m e ly e t k a p itá n y a ik Írta k 1456.
o k tó b e r 1 5 -é n é s n o v e m b e r 4 -é n .
A f u ta k l o r s z á g g y ű lé s v é g e z té v e l, m e ly e n
a H u n y a d i-á rv á k h ű s é g ü k rő l b iz to s íto ttá k a
k irá ly t, V . L á s z ló a n é m e to rs z á g i c s a p a to k a t
kegyesen e lb o c s á jto tta . H ogy fiz e té s ü k e t,
a m e ly e t k e z d e tb e n m e g íg é r t, m e g k a p tá k - e ,
n e m tu d ju k . Z s á k m á n y r a n e m te h e tte k s z e rt,
h is z e n a h a r c o k b a n n e m v e t t e k r é s z t . F á ­
r a d ta n , f á z v a I n d u lta k v is s z a n é m e t fö ld re ,
s o k a n m a g u k k a l h u r c o lv a a r a g á ly t, a m in e k
a k é t m a g y a r v e z é r, H u n y a d i é s K a p is z trá n
Is á l d o z a t u l e s e t t . P a u r p l é b á n o s i s t a l á n
e z é rt h a lt m e g v ls s z a ú tjá b a n , B é c s b e n . S ze­
m é t a z o n b a n n y u g o d ta n h u n y h a tta le : h i­
sze n a k o r m e n ta litá s a s z e r in t fo g a d a lm á t
te lje s íte tte .
PETNEKI ÁRON
talános hadikészülődéséről. A m ikor az­
tán április 7-én b ero b b an t a h ír Bu­
dára, hogy a szül,tán csakugyan meg­
in d u lt N án d o rfe h érv ár — „M agyaror­
szág kulcsa és k a p u ja ” — ellen , az o r­
szággyűlés pánikszerűen feloszlott azzal
a bizonytalan h atáro zattal, hogy a sereg
m ih am arab b vonuljon a d éli h atárra.
Sereg azo n b an sehol sem volt. Ma­
gyarország n em esi tá rsa d alm a, étién
a n ád o rral, az erdélyi vajdával,
a főpapokkal, szinte e ltű n t a d o rfe h érv ár alá érkezik. A hírsebesség
színről e fo rró tavaszon—nyáron. R á­
adásul jú n iu s első n ap jaib a n V. László
király is, „vad ászat ü rü g y én ”, eltűnt az
országból és Bécs alá v o n u lt. (Ma m ár
m egbízható fo rráso k a la p já n tudjuk,
hogy a k irá ly osztrák és cseh csapato­
k at gyű jtö tt, hogy k ih aszn álv a III. F ri­
gyes to rzsa lk o d á sát sa já t re n d i ellenzé­
kével, ra jta ü ssö n a császáron; m ár a
h atárn ap is k i volt tűzve, jú liu s 25-re.
M iközben E u ró p a félelm es ellenségé­
nek hadai höm pölyögtek B elg rád felé,
a két h atalo m , m elyeknek a p áp ai terv
szerint a k e re sz te sh a d já ra t tö rzsé t k el­
lett vplna adn iu k , n éh án y ezer fegyve­
ressel eg ym ásn ak készült ugrani.) A
„Szent R óm ai B irodalom ” k léru sán ak
nagy része m ég a török tiz ed kivetését
is m egtagadta, m int az „egyház szabad­
ságát” sé rtő m erén y letet. A m i pedig a
kiszem elt fő v ezért illeti, F ü lö p b u r­
gundi h erc eg a k ritik u s hónapokban
nem is h a lla to tt m a g áró l; nem csak
hogy eg y etlen k ato n át n em k ü ld ö tt, h a­
nem m ég a ta rto m án y a ib an összegyűj­
tö tt pénzsegélyből sem ju tta to tt el
eg y etlen fillért sem Róm ába.
K e re sz te se k : iparosok,
szőlőm űvesek
1456 késő ta v aszára m ár nag y jáb ó l
v ilág o s volt, hogy a Róm ában alig fél
éve összeállított te rv k á rty a v á rk é n t
összeom lott. A p áp a m á r m áju sb an k e ­
se rű e n ostorozta a z „áru ló k at”, ak ik
m ia tt „a m agyarok m ost a leghevesebb
v á d a k k a l illetnek”. A csapatokat m eg-
a já n ló k közül egyedül H unyadi v o lt az,
ak i a szultán h ad rak elésén ek h íré re
n y o m b an , m ár á p rilisb an Szeged k ö r ­
n y é k é re sietett, hogy m agánhadseregét
csak u g y a n összegyűjtse. Ez a legm eg­
b íz h ató b b egykorú becslések sz erin t
4—6000 katona volt. Ilyen körülm ények
k ö zö tt a k eresztesh ad járat sú ly p o n tja az
u ralk o d ó k ró l m ár a késő tavaszon á tto ­
ló d o tt a „társad alm i” szférába; ö n k én ­
tes keresztesek toborzására.
A kereszt h irdetésével M agyarorszá­
gon m egbízott agg ferences szerzetes,
K a p is z trá n János (G iovanni da C apest-
rano)„ a m agyar ferencesek kis c sa p a tá ­
v a l áp rilis d erek án eltáv o zo tt B udáról,
h o g y több m in t k é t hónapon á t B a ra ­
n y a, Bács, Bodrog, C sanád m egyékben,
„ a z ország eme alsó részein, ah o l a
n é p remeg, de v ad o ro szlán k én t kész
h a rc o ln i a török e lle n ”, falu ró l fa lu ra
já rv a , kereszttel jelö lje meg az ö n k én ­
te se k e t; „csupa köznéphez tarto zó t, p a ­
rasz to k at, szegény em bereket, falu si
p ap o k a t, d eákokat”. A n ém et lovagok
e lm a ra d á sá t a d él-n ém et te rü lete n —
a R a jn a vidékétől Bécs környékéig —
u g y an csak a keresztestoborzás v o lt h i­
v a tv a pótolni, ah o l áp rilis óta a d o m i­
n ik á n u s H einrich K alteisen irá n y íto tta
a szervezést pápai legátusként. N o h a a
to b o rzás itt fő k én t a városokban folyt,
a szociális összetétel a m agy aro rszág i­
hoz volt hasonló.
A z uralkodók h a d já ra ta m á r fü stb e
m e n t, a nép toborzása m ég v o n ta to tta n
v ag y rejtetten zajlo tt, am ikor jú n iu s
e le jé n egybehangzó és félelm etes h írek
értkeztek B udára: a szu ltán m á r m á ju s
közep én 90 000 fegyveressel, többszáz
á g y ú v a l átlép te S zerb ia h a tá rá t; a se ­
re g ugyanolyan összetételű, m in t am ely
h á ro m éve K o n stan tin áp o ly i bevette,
a sz u ltá n m ég jú n iu s folyam án N án ­
ak k o rib a n Buda és R óm a közt m in teg y
k é t h ét volt; a b a lk á n i fejlem ények h íre
te h á t június utolsó hetében ju th a to tt el
a V atikánba.
A pápia akkor m á r tudta, hogy a fe­
jed elm ek tő l egyetlen k ato n át sem kap.
H u n y ad i és K ap isztrán tevékenységéről
n em lehetett inform ációja, tu d ta v i­
szo n t, hogy N ém etországból sem v á r ­
h a tó komolyabb segítség. R áadásu l M a­
gyarországról k é p te le n rém h írek ju to t­
ta k Itáliáb a: hogy a tö rö k sereg 300 0Ö0
főből áll; hogy a szu ltán „nem k ív á n
e g y e b e t a m agyaroktól, m int hogy biz­
to sítsan a k átv o n u lást Itália felé”, s
„ Já n o s vajda (H unyadi) hajlam os m eg ­
n y itn i fülét az a j á n l a t r a . . . ” M indebből
e g y szó sem v o lt igaz, hiszen H unyadi
ak k o rib a n az A l-D u n án ál m ár ja v áb a n
sz erv ezte az ellen á llá st, ahhoz azo n b an
e lé g volt, hogy jú n iu s közepén R óm ában
m e rő b e n ellen tétes „jóslatok” borzon­
g assák meg a közvélem ényt, m in t az
é v elején : még az év folyam án R óm áig
h a to l az A ntikrisztus, a török sz u ltá n i
Az általán o s retten etn ek különös nyo­
m a ték e t ad o tt, hogy jú n iu s 3. éjjelétől
csaknem egy hónapon ó t egy hatalm as
üstökös v ilá g íto tt az égen, a m ely n e k hol
„tudom ányos” asztronóm iai leírása, hol
boraongó „értelm ezése” sz in te m inden
egykorú évkönyvben és krónikában
m egtalálható. M inthogy asz üstökös csó­
v á ja kelet fe lé m utatott, a közvélekedés
m egegyezett abban, hogy k e le t felől
iszonyatos csapás készül a n y u g ati ke­
reszténységre.
Bulla im ára, h aran g o zásra
A p án ik n ak és a M agyarországról é r ­
kező h írek n e k ebben a légkörében adta
ki III. C alix tu s pápa 1456. jú n iu s 29-én
az utóbb B u lla orationum név en em le­
getett b u llá t, am ely elrendeli, hogy
m inden tem plom ban m ondassák el m eg­
határozott szövegű im a „a pogányok el­
le n ” ; továbbá, hogy a kereszténység v a­
lam ennyi tem plom ában n ap o n ta, az
addig szokásos reggeli és esti h ara n g ­
szó közt, „déltájban’’ három szor kon-
~3Ssót- m e g a harangokat. A szerint,
„„V s m ". karangszó a la tt a hívek
hány M iatyánkot és O dvözlégyet im ád ­
koznak el, a bulla 40—100 n ap i bűnbo­
csánatot h elyez kilátásba.
Az „Im ab u i!“” nevéhez hív en m ást
nem ren d e lt el, a végveszély érze­
tében fogant könyörgérsoirozatot, am in t­
hogy az elő írt im a pontosan Ism ert szö­
vegének végkicsengése is ez: „Istenem
tedd, hogy ellenségeink p u sztuljanak,
tégy csodát!” Még csak az sem m ondha­
tó, hogy a déli harangozás elrendelése a
R ajnától az A l-D unáig m égiscsak gyü­
lekező keresztesek lelkesítését, a nép
további m ozgósítását célozta volna,
m e rt a szövegben erre egyetlen k itétel
sem utal. M aga a bulla szövege és jól
értesült k o rtá rsa k értelm ezése alapján,
a déli harangszó a pápa eredeti szá n ­
déka sz erin t nem volt több, m in t hogy
„jel adassék m in d en hívőnek., hogy im á­
ikkal segítsék azokat, a kik a török, ellen
harcolnak” és „állhatatos fohászkodás­
sal engeszteljék meg Iste n t”. Ilym ódon
elm ondható, hogy a déli haran g szó ere­
detileg voltaképpen nem egyebet h ird e ­
te tt, m int a keresztes eszm e végső csőd­
jét.
A csoda
A bulla kiad ásán ak h arm a d n ap já n ,
július 2-án, m egkezdődött N á n d o rfe h ér­
v á r ostrom a, három h éttel u tó b b pedig
bekövetkezett a „csoda” : H un y ad i győ­
zelme. A n án d o rfeh é rv á ri d ia d a l tu la j­
donképpen k ettő s értelem ben is ellen­
p o n tja an n a k , am iben a déli harangszó
elrendelése eredetileg fogant. E llenpont
egyrészt a z által, hogy a B a lk á n ró l érke­
ző vészhírekre H unyadi m erő b e n ellen ­
té tes módon reagált, m in t a m á r csak
im ákhoz folyam odó III. C a lix tu s pápa.
P ontosan tu d ju k , hogy a szerb despota
értesítése a sz u ltá n i had sz erb iai felvo­
n u lásáról a jú n iu s 12. elő tti napokban
ju to tt H unyadi kezeihez Szegeden. A
h ír, mely R óm ában teljes p á n ik o t vál­
to tt ki, H u n y ad it a rra s a rk a llta , hogy
h aladék n élk ü l cselekedjék. E k k o r h a­
tá ro zta el, hogy közvetlenül átveszi a
parancsnokságot a K ap isztrán á lta l to ­
borzott p a ra sz ti keresztes csap ato k fe­
lett, m iután végleg fel k e lle tt ad n ia a
h iú rem ényt a nyugati segélyhadak
irá n t; m iu tán k ia d ta ren d elk ezéseit a
N án d o rfeh érv ár 16. századi m etszeten
k ereszt p réd ik áto rain ak , ő m aga jú n iu s
12-én seregével eg y ü tt m egindult K eve
(Kovin), m ajd B elgrád felé, hogy e n e r­
giku san kézbevegye a védelem elő k é­
születeit. M inden je l a r r a m u tat, hogy
N án d o rfeh érv ár védelm ének egész s tr a ­
té g iá ja részleteiben am a napokban k é ­
sz ü lt el, am ikor R óm ában az „ Im a b u l­
lá t” fogalm azták. M ásrészt ellen p o n t a
győzelem azáltal is, hogy rad ik á lisa n
„ k o rrig á lta ” a fejed elm ek re és lo v ag o k ­
ra ép ített k ere szte sh ad járat elképzelé­
sét. Beigazolta, hogy h a m ár n em Is
holm i n ag y ralátó offenzív v állalk o zá­
sokra, például K on stan tin áp o ly v issza­
vételére. de legalább védelm i h arc ra , és
végveszély idején m ég m indig m ozgó­
síth ató k töm egek a kereszt jegyében:
de m á r nem lovagok és nem esek,
han em az o tth o n u k at, szülőföldjüket —
m in t K apisztrán irta — „rem egve, de
o roszlán k én t” védelm ező p araszto k .
N án d o rfeh érv ár felm entése végül is
am a 20—25 000 főnyi — H unyadi 4—
6000 létszám ú sereg ét kiegészítő — p a ­
rasz th ad h ely tállásán m últ, a négysze­
res túlerővel szem ben, m ely töm eg m á ­
ju s—jú n iu s folyam án v ette fel a k e re sz ­
te t az em lített dél-m agyarországi m e­
gyékben.
D e m aga a győzelem idővel „ k o rri­
g á lta ” a déli h arangszó jelen tését és
értelm ezését is.
A h a ra n g s z ó
Az átértelm ezést m á r kezdettől se g í­
te tte egy sajátságos időbeli m ozzanat. A
bécsi K ölnerhof egyik k áplánja, bizo­
nyos Johan n es G oldener 1456. jú liu s
31-én Bécsből irt leveléből tu d ju k , hogy
azn ap hozta meg a városba, eg y á lta lá n
az A lpoktól észak ra eső tá ja k ra G io ­
v an n i Castiglione p av iai püspök R ó m á­
ból III. C alixtus p áp a Bulla Oratio-
num át, m elyet k i is hird ettek . U gyanő
egy m ásik levelében részletesen b e sz á ­
m ol arró l, hogy a B u d áró l érkezők m á r
m ásnap , augusztus 1-én m eghozták a
n án d o rfeh é rv á ri győzelem (július 22)
h íré t Bécsbe, a m it a k o r szokása sze­
r in t a város v alam en n y i h a ra n g já n a k
ko n g ása ünnepelt. M ár az A lpoktól
észak ra, E urópa Itáliáh o z legköze­
lebb eső nag y v áro sáró l pontosan tu d ju k
te h á t, hogy v életlen ü l a „csodáért” való
könyörgésre felszólító és a valóban
csodás győzelmet nyugtázó harangozás
már az első napon egybeolvadt. M ásutt
meg éppen m indenütt a győzelem ü n ­
neplésére szólaltak m eg előbb a h a ra n ­
gok. B u d ára például m á r jú liu s 28-án
m eghozták a győzelem h iré t, s éppen a
Budáról Bécsbe érkezők szám oltak be
arról, hogy július legvégén B udán és
M agyarország egyéb v áro sa ib an „vala­
m ennyi h ara n g m eghúzásával és öröm -
tüzekkel” ünn ep elték a d ia d alt. A pápa
b u llája B u d ára legk o ráb b an augusztus
első h etén e k vége felé é rk e z h e te tt meg.
A sorrendiség így a la k u lt egész E urópá­
ban m ég Itá liá b a n is. B olognában pél­
dául m á r augusztus 9-én a n án d o rfe­
h érv ári győzelem h írére k o n g ta k a h a­
rangok, m íg a pápai b u llá t csak augusz­
tus 22-én h ird ették ki.
A győzelem nek n em csak h ire volt
gyorsabb a bullánál, h an em puszta té ­
nye alig h an em még a k k o r is á ta la k í­
to tta volna a déli harangozás értelm ét,
ha m aga a p áp a tu d ato san nem m ódo­
sítja azt. III. Calixtus R óm ában augusz­
tus 6-án érte sü lt a győzelem ről; am i­
kor a következő hónapok folyam án szá­
mos brev éjév el, szerte E u ró p áb an szor­
galm azta az „Imabullia” k ihirdetését,
m ár m aga is új értelm ezést ad o tt annak:
m inthogy Isten győzelem re seg ítette a
keresztények fegyvereit, a déli h ara n g ­
szó a la tt elm ondott im ák egyben a h á­
laadás im ái legyenek. Ilym ódon m aga
a p áp a te re m te tt — igaz, laza — k ap ­
csolatot a harangszó és a győzelem kö­
zött. E hhez járu lt, hogy a pápa. k ifeje­
zetten a n án d o rfeh érv ári győzelem em ­
lékére is, hozott egy rendelkezést, és­
pedig a n n a k h íre vételén ek első évfor­
dulóján, am ik o r is a n ap o t, augusztus
6-át — különben a k eresztén y n ap tár
szerin t az Ü r színeváltozásának n ap ját
— az egész keresztény v ilág b an ünneppé
tette. E rendelkezés bizo n y ára hozzájá­
ru lt an n a k a hiedelem nek a k ia lak u lá­
sához, hogy a déli h ara n g o zást is h a­
sonló é rte lm ű pápai elh atá ro z ás hívta
életre.
A déli harangszó összekapcsolása a
n án d o rfeh érv ári győzelem em lékével
végeredm ényben a tö rté n ele m nem
gyakori önkorrekciói közé tarto zik .
A hagyom ány a tö rté n elm i tévedést —
egy általán o s európai k ere szte sh ad jérat
illúzióját — k o rrig álta azzal, hogy a
déli h aran g szó t a győzelem hez kap ­
csolta.
SZŰCS JENŐ
15
 A g y e rm e k R ákóczi k ö rn ye zete
A T é li K ö n y v v á s á rra je le n ik m e g az
d é m i a i K ia d ó g o n d o z á s á b a n K ö p e c z i
A f ia ta l R á k ó c z i s z e lle m i ú t j a c ím ű m
r á f iá ja . A z a lá b b ia k b a n e b b ő l k ö z lü n k
l e t e t . (A s z e r k )
K özhely, hogy a szem élyiség fo rm á ­
lá sá b a n fontos h e ly e t foglal el a g y er­
m ek kor. Rákóczinak különösen m ozgal­
m a s gyerm ekkora volt, am elynek e m lé ­
k e m élyen bélteivódbtt. szívébe, s eszm ei
fejlődésének egyik fontos elem e le tt.
Igazi m esét élt meg, am ely egyszerre fi­
gyelm eztette az egyéni és közösségi sors
v á ra tla n fo rd u lataira, k alan d ja ira, de
m in t a m esebeli k irály fin á l, n á la is h a ­
m a r k ifejlesztette az önbecsülést és az
elhivatottságot.
I. Rákóczi F erenc és Z rínyi Ilo n a f ia ­
k é n t 1676. m árcius 27-én szü letett a csa­
lád nem túlságosan fényes u d v a rh á z á ­
b an , a Zem plén m egyei B orsiban. A k ét
leg h atalm asabb m agyarországi család
s a rja , s ez a 1 ö rülm ény alapvetően m eg ­
h atáro zó szám ára. A Rákóczi család h a ­
ta lm á t a több m in t egym illió holdas b ir ­
tok, a sok kastély és vár, a fa m iliá riu -
sok hada, a jobbágyok tízezrei fe le tti
u ra lo m jelentette. R an g ját az adta,
hogy elődei között I. és II. R ákóczi
G yörgy szem élyében k é t erdélyi fe je d e l­
m e t ta rth a to tt szám on, akik közül az
első a H absburgok elleni harcok egyik
v ezető je volt, a m ásodik meg a k a r ta
sz erezn i a lengyel tró n t, de a tö rö k
b ü n te tő h a d já ra ta m ia tt Bécs szövetsé­
g esek én t csatában h a lt meg. Az apa,
I. Rákóczi F erenc csak cím zetes erd ély i
fejed elem volt, de nem m ondott le u r a l­
k odói igényeiről s arró l, hogy részt v e ­
gyen, h a nem is E rdély, de M ag y aro r­
szág ügyeiben. 1676-ban, n éh án y h ó n a p ­
p al f ia születése u tá n m eghalt.
A fiú körül kezd ettő l a legkülönbö­
zőbb politikai in trik á k és m en d em o n ­
d á k alak u ltak ki. A lig sz ü letett m eg,
m á r azt terjesztették , hogy meg a k a r já k
ölni, „babonasággal k ö rnyékezték” s
b ö lcsőjét is m egbabonázták. Hogy k i és
m ié r t tö rt életére, ez rejtély, de sokan
bécsi udv ari köröket se jte tte k e szán d ék
A ka­ m ögött. M á r arró l is beszéltek, hogy a
B é la :
onog­
gyerm ek m eghalt. K azinczi P é te r 1678.
ré sz ­ m árcius 13-án jelenti B écsből Z rínyi
Ilo n án ak : „K ét nagy ú r k érd e zte can -
cellarius u ra m asztalán ál tő llem : Igaz-e,
úgym ond, hogy az kis ú r m eg h o lt volna?
C ancellariu s u ram fele lt: A feie sem
fait, él. O tt is ez atk o zo t bölcsü forgha
fen az d iscu rsu sb an ”. G ubassóczy János
n y itrai püspök, m agyar k a n c e llá r m ég­
is azt ja v a so lta Zrínyi Ilo n án ak , hogy
a g y erek re való gondviselést m ásra n e
bízza, „m ag án ak légyen vigyázása k iv á­
lóképpen é te lé re -ita lá ra s őnagysága
igen m egvigyázza, k it fog közel hozzá
ta rta n i”.
Várak, kastélyok, udvarházak
M ilyen v o lt az a környezet, am elyben
először eszm élk ed ett? V árak , kastélyok
és u d v a rh á z a k világa É szak-M agvaror-
szágon. A n y ja szívesebben tartó zk o d ik
S árospatak o n , de onnan g y a k ra n rán d u l
át R egécre és m ás b irto k o k ra. N agy­
anyja M unkácson él, ah o l a gyerm ek
hosszabb id ő t tölt. Jól ism e rjü k a m u n ­
kácsi v á r a t és berendezését, am elyről a
feladás u tá n a császári tisztviselők le l­
tá rt készítettek , összesen 42 szobát vagy
— ahogy ak k o r m ondták — „házat”, 15
„boltot” (teh á t boltozatos kis szobát),
több m in t száz, felében m eg ro n g ált a b ­
lakot, 99 a jtó t és 42 k á ly h á t (12 pince
vagy k a z a m a ta m ellett) ír ta k össze. A
búto rzat a következő v o lt: 25 asztal, 5
szék, 15 p ad , 60 láda, 3 szek rén y és 16
ágy. A lak ó h ázak fő dísze a szőnyeg és a
kárpit, s M unkácson tö rö k szőnyegek és
zöld selyem lkárpitok szép számiban
akadtak.
A le ltá rb ó l m eg ism erjü k a fő u rak
ru h á z a tá t is, am ely gazdag, díszes és
élénk sz ín ű volt s különböző külföldi
anyagokból készült, b ro k át, bíbor, b á r ­
sony, k am u k a, aran y szállal átsző tt m ás
értékes szövetek, velencei, an g liai vagy
„fa jlan d is” posztók, selym ek, gyolcsok
szerepeln ek a leírásban.
17. századbeli csésze a RáKóczi-család
M unkács asztali edényei közül. Fedelén fiát etető
Delikán
A korabeli életm ódhoz h o zzátarto zo tt
a lovaglás, és a z összeírásban sok gaz­
dagon d íszített lószerszám ot is fe lje ­
gyeztek. Csaik egy p éld át idézünk, n em a
leltárból, han em egy 1688. augusztus
16-i feljegyzésből: „V ittü n k k i p raefec-
tu s U ram sz am a ra az U rfi ö N agysága
nyergei közül egyet, en n ek az k é t k a -
p a ja [kápája] egészen b é v o lt b o rítv a
aranyos ezüsttel k ív ü l felöl, belöl v ere s
bársonnyal b o rítv a és 47 aran y o s ezüst
szeggel meg v arv a , p a rn a ja is v eres b a r-
sonybul 25 seofium ara n y ezü stb ü l
verve rajta, n agy veres, jo gazdagon kis
oldal bür is r a jta baran yb u l, úgy m eg
varva, öreg o ld al b ü r is ra jta , csak b ü r
ism ét más n y e re g rü l”. A fejed elm i g y er­
m ek nyergéről v a n szó, de ez a pom pa
jellem ző a le ltá rb a felv ett lószerszám ok
többségére is.
Zrínyi Ilona en gedélyt k a p o tt a rra ,
hogy ékszereit később m ag áv al vigye
Bécsbe, s a le ltá r 120 különböző ék szert
sorol fel. K öztük v an egy „gyíkocska 10
g y ém án ttal”, „egy ru b in to s rózsa 58 ru -
b in tta l”, „egy n y ak ra v aló 23 öreg ru -
b in tta l és g y ém án ttal”, „egy övre való
csat 147 g y ém án ttal r a k o tt”, „egy p á rta
5 gyém ántos rózsával és gyöngyökkel
ra k o tt”, „k é t gyém ántos rózsa, m inde­
neik 36 gyém ánttal,” „egy ara n y g y é -
m ántos n á s fa 102 g y ém án ttal”, „egy p e­
lik á n m elljén örög sm a ra g d d al”, „egy
co n trafe [contre-faix] 44 gyém án ttal”,
„egy a ra n y ru b in to s és gyém ántos
ó rácska” és így tovább. Az ékszereket
70 476 fo rin tra becsülték, am i nem volt
kis összeg, hisz a n ád o r év i fizetése is
csak 20 000 fo rin t volt. N em hiába m e­
sé lt a n ép a R ákóczi-kincsekről, am e­
ly ekre oly nagyon á h íto ztak a császári
u d v ar előkelőségei.
A m unkácsi környezet tárg y airó l k é ­
p et k a p h a tu n k abból a felsorolásból is,
am elyet K őrösy G yörgy k észített 1688-
b an Lajstrom az Meltoságos Rákóczi
Á r v á k M unkácsban meg m aradót és ide
Patakra hozatot köntös és m ás porté-
k a k ru l cím en, am ely bárso n y b ó l és m ás
d rág a anyagokból k észü lt színes dolm á­
nyok, m en ték és m ás ru h á k m e lle tt fel­
so ro lja a könyveket és k ép e k et is. Így
a könyvek között szerep el: „K ét h orvát
im ádságos könyv; Egy m a g y a r K em pis,
k é t n ém et könyv, egy Jo b élete, Szent
Ignác és S erafin, S zent F erencz él'ete,
Egy kis m a g y a r ám adsagos könyv, öt
könyv, k ib e n form ák v adnak, egy n é ­
m e t könyv, két form ás k ö n y v ”. Ezek
v o ltak Z rínyi Ilona olvasm ányai. A k é ­
pek között: „Egy kép, ezt A sprem ont
U ram elvitte, az Z rínyi Ilo n a k ép e v ó t”,
„Egy tü k ö r kiben Boldog Asszony egy
k is Jézussal írva, Egy Boldog Asszc-ny
kepi, a k is Jézussal, ezü stö s az r a,ma ja,
K ét fekete ra m a ju IkeP, A pácza m unka,
öveggel b orítottak, Sz. B o rb ála m inde-
nik, egy réz kis kép egy felöl czeztuchai
[Czestochowai] Boldog Asszony, m ás fe ­
löl valam i k irály i vendégség írv a”.
E m ellett v o lt a tá rg y a k között egy
erek ly etartó , „egy kis o sta b la elefan t-
cso ntbul”, „kis tök, ezt az U rfin ak Geczi
Istv án hozta török országbul”.
A család m ásik gyakori tartózkodási
helye S árospatak, ahol ek k o r m ég á llt
a v á r te lje s épségében (1702-ben csá­
szári ren d e letre ro b b a n to ttá k fel), a
középkori lakótoronnyal, a reneszánsz
P erén y i-sz árn n y al és a z I. Rákóczi
G yörgy és L orán tffy Z suzsanna á lta l
é p ítte te tt 17. századbeli b aro k k épüle­
tekkel. F elszereléséről valam elyes k é­
p et n y erh e tü n k az 1701-es összeírásból,
am ely persze nem csak a régi tá rg y a k at
jegyezte fel, h an e m m in d azt, am ivel II.
Rákóczi F erenc is g y ara p íto tta . A lakó­
to ronyban a földszinten a „k an cellária
p itv a ra ” helyezkedett el, fe le tte a tem p ­
lom, am elynek „nagy ab lak a , egy puszta
o ltá ra ” volt, s „benne egy té rd e p lő szék”
(Rákóczi p u ritá n valláso sság ára utal).
K özelében egy kisebb terem , m elynek
fala i h a jd a n újkeresztén y k ály h ák k al
v o ltak m egrakva, vele szem ben „egy kis
bolt, b en n e olasz kem ence.” A P erényi-
szárnyban, az ebédlőterem ben „nagy fió­
kos ablak, ónba foglalt k ristályüveggel
és vas ro stélly al”, a falo n „36 aranyos
k á rp it, k ét vásznos, egy k a rsz é k és egy
aranyos tük ö r, a p alo ta d eszkával padi-
m e n tiro zo tt”. Sok m ás szoba m ellett
volt egy „aranyos palota, a jta ja félszer
saro kvasas, hevederes, rekeszes pléhes,
ab lak ai nagy ónbafoglalt k ristá ly ü v eg e­
sek, vas rostélyosak, egy nag y ú ri kály-
1701; II. Rákóczi Ferenc szökése a bécsújhelyi börtönből
A gyermek Rákóczi Ferenc és Julianna
anyjukhoz írott névnapi köszöntője
h ás kem ence benne, kilenc kőlábon álló,
téglával padim entom ozott m en n y ezeti
aranyo s és k ü lö n -k ü lö n festékes, egy
pohárszék, ben n e négy fió k já v al”.
A v árn a k szép k e rtje is volt, am ely et
m ég L o rán tffy Z suzsanna te le p íte tt es
Z rínyi Ilona is gondozott. K ellem essy
Já n o s v árn ag y 1685. m áju s 5-én ír ja :
„H ortobágy vize m ellő l d a tá lt m éltó sá-
gos levelét N agyságodnak n agy a lá z a ­
tossággal vöttem . Im ádságos k ö n y v ek ­
n ek és porozóknak m éltóságos kezeihez
való ju tta tá sá t jól értem . H ozza Isten
N agyságtokat ide közel a szép k erte k h ez
s virágokhoz; a z áro k b a n levő k e rte t
kezdi építeni a n ém et kertész, csak v i­
rágok h íjjá v a l van a k e rt; Isten ide
hozván N agyságodat, v alam ik o r o tt fog
sé tá ln i N agyságtok, an élk ü l sem léaz
szü k es”. A levél példa a rra is. hogy
a kor m a g y arjai é rte tte k a „kom pli-
m entek h ez”.
Udvartartás
A családnak fejed elm i u d v a rta rtá sa
volt. Az apa, I. Rákóczi F erenc u d v a ra
1670-ig több m in t 150 főből (köztük 23
főem ber) állt, egy 450 főt k itev ő kis
hadsereg en kívül, am elynek e lta rtá sá ra
év en te 65 000 fo rin to t fo rd íto tt. Az ösz-
szeesküvés felfedezése u tá n kisebb u d ­
v a rta rtá ssa l is beérte, m iu tán a bécsi
u d v ar súlyos v á ltsá g d íjra (400 000 fo ­
rin tra) kötelezte. Z rínyi Ilo n a m aga kis
u d v a rt ta rto tt, de en n e k létszám a is
m e g h ala d ta a száz fő t a ttó l függően,
hogy hol tartózkodott.
Az u d v arb an szigorú re n d ta rtá s a la ­
k u lt ki még az erd ély i fejedelm ek id e ­
jén. 6—7 ó ra tá jb a n k elték , reggeli
g y an án t a felnőttek ég e tt vagy ürm ös
bort ittak,' fügét, m azsolaszőlőt ettek .
Tíz óra tá jb a n — „féld élk o r”, ahogy
A por P é te r m ondja — ebédeltek ó n ­
vagy ezüstedényekből, m iu tán először
öntéssel kezet m ostak, k ü lö n az asszo­
nyok és külön a férfiak. Az étkezéshez
asztali áld ás elm ondása u tá n ültek le.
Á ltaláb an három fogást tá la lta k fel s
m in d en ik h ez különféle borokat. D élután
h at ó rak o r v acsoráztak szűkebb körben
és szerényebben. Este 10 ó rak o r fek ü d ­
tek le.
Ez a környezet h a m a r hozzászoktatta
Rákóczit ahhoz a gondolathoz, hogy a
gazdagság, a pompa, a szertartáso sság
születésénél, vagyonánál, h atalm án ál
fogva jár. Csak később a szám űzetés­
ben, a függetlenségi h arc bukása u tá n
íro tt V allom ásokban kérd ő jelezi m eg
ezt a felfogást, de a k k o r sem valam iféle
tá rsa d alm i jellegű önvizsgálatból k iin ­
dulva. hanem vallási m egfontolásokból.
„Szégyennel és orcám p iru lá sáv a l gon­
dolom el, U ram , a te szü letésed et és a n ­
nak k ö rü lm én y eit — összehasonlítván
azt a m agam éval. Te Istenem , aki te ­
rem tette d a világm indenséget és enge-
m et is, istállóban jössz a világra, én
meg p alotában. Te ökör és szam ár k ö ­
zött pihensz, szegény p ásztorem berektől
körülvéve, engem pedig — noha a te
szem ed elő tt por és féreg vagyok —
udvaroncok sű rű sokasága környez. A
te szüleid szegény em b erek , az enyéim
fejedelm i szem élyek; te szegénységben
jössz a világra, én pedig bőségben."
K örnyezete nem e rre a m a g a ta rtá sra
nevelte, sőt m in d en t m e g te tt azért, hogy
term észetesnek ta rtsa á lla p o tá t, érezze
ra n g já t és fejlessze h iv a tástu d atá t.
KÖPECZI BÉLA
17
 intha m e g állítan án k a film et, vagy a k á r k ö rb e já rn á n k a forgószínpa­

M dot, am elynek egyik oldala a m unka, m ásik az o tth o n , a h étköznapok:

gondolátok, vágyak, érzések, újságok, n a p tá ra k vagy a k alen d áriu m .
Az életm ódból levonható következtetések , szám a szinte végtelen: g
kisvárosi zálogos „üzletm enete”, a zálogok jelleg e például u ta l a v á.
ros lakó in ak vagyoni — inkább v agyontalan — h ely zetére; az elad o tt tá rg y a k ­
ból m egtudható, m elyek voltak a korszak é rté k tárg y a i; a szükség, a nélkülözés
m é rték ét jelzi, hogy az elzálogosított tá rg y a k egyre k iseb b értékűek. Hosszú
len n e sorolni, hogyan n y ú jta n a k segítséget egyes tá rsa d a lm i rétegek életk ö rü l­
m ényeinek m egism eréséhez a le v éltárak , családi irato k , hagy aték o k ; h án y ol­
d alról közelíthető ip.gg az életform a, hogyan tükröződnek a korszak uralkodó
g o ndolatai az egyén, a réteg, a tá rsa d a lm i osztály h étk ö zn ap jaib an .
S zentendre leg újabbkori tö rtén etéb en term észetesen általán o san jellem ző
és helyi vonásokat is ta lálu n k . A p o litik ai harcok, a h áb o rú so rán változó
S zentendre arc y jata m égis a régi. A délies, rom an tik u s h an g u lato t szűk ut^ák,
kök eretcs ablakók, nehéz fa vagy díszes kovácsoltvas k ap u k , tem plom ok, apró
üzletek, az ip a rra és a kereskedelem re u taló em lékek együttese k elti fel a lá ­
to gatóban. rs •
A város életet m ár a század éíső felében is jelen tő sen b e fo ly á s o lj a fővá­
ros közelsége;-Az ide érkező tu ristá k a szép h ajó u tat felcserélh ették a gyorsabb
H elyiérdekű V asúttal. A pesti piacokon kelendő volt a környékbeli gyümölcs,
friss zöldség. S zentendrén, P ism ányban h áz at v ettek politikusok, m űvészek,
közéleti szem élyiségek, a k ik szívesen tö ltö tté k itt a n y a ra t, a hétvégeket.
A soknem zetiségű kisvárős’ régi tá rsa d a lm a e k k o rra á tala k u lt. A régi k e­
reskedő város továbblép a kapifalizálódás ú tjá n : a k ereső lakosok egy része
m ezőgazdasággal foglalkozott m ipt bérlő,' alk alm i m u n k ás, gazdasági cseléd.
K evés az önálló iparos, a segédm unkások többnyire B u d ap estre já rta k , m eg­
n ő tt a kereskedelem ben, közlekedésben dolgozók, házicselédck szám a. A Fő téren
várakozó m unkanélküliek is a város képéhez ta rto zta k , úgy m int a k o rru p t h i­
v atalnokok, és a polgárság,: am ely g y ak ra n csak a külsőségekben ad ó zh ato tt
régi gazdagsága em lékének. A társad alo m ilyen összetettsége, a vagyoni viszo­
nyok differen ciálták az életm ódot. N em voltak egyform ák a m indennapok: a
sokszobás villák, n ap su g aras polgárlakások tu lajd o n o sai és az glgcsony, sötét,
ny irkos házak lakói különböző m érték b en , form áb an v ettek részt Szentendre
életében. Más volt a földm űves, a kereskedő, á jóm ódú iparospolgár, a tisztv i­ „Eldorádó kávé: rendkívül ritka fajtákból össze állítva, nagyon finom, pikáns aromával, ínyenceknek... F íz»*" vagy:
selő és az egykor volt polgárm ester életvitele.
Egy hagyatékban maradt ránk a konyhai
„Kávét 3 kg-tói, teát I kg-tól frankó csomagolással, frankó szállítással és utánvéttel szállítok az ország bármelyik részébe.”
1. A földm űves vagy m ú n káscsalád k o n y h áját idéző en teriő rb e olyan tárg y ak
k erü ltek , am elyek egy része ta lá n a m ai h á z ta rtá so k b a n is m egtalálható. A (Részletek az árjegyzékből)
nagyszülőktől örökölt kőtányérok, a sokféle tésztaszaggató, a fajvédő, v izeskan­ EGY SZENTENDREI KIÁLLÍTÁSRÓL —
na, petro fó r olyan csalá d ra u taln ak , ahol a tárg y n a k is lehetőleg olyan hosszú
életű n ek kellett lennie, m int a tulajdonosoknak, hiszen tá rg y a ik a t ritk á n cserél­
ték, óvták, nem éltek fogyasztói tá rsad alo m b an . A k o nyhaszekrény félig n yi­
to tt a jta ja m ögött, a szerényen m eg teríte tt asztalon elhelyezett edények? a k ény­
szerű igényt,elenségről tanúskodnak. O lyan konyha ez ipégis, ahol b á rk i jó é t­
vággyal fogyaszthatta ugyancsak szerény v acsoráját. V alam en n y i tárg y a szen t­
en d re i já rá s konyháiból, padlásairól való; vógül azonban egy szappan is k erü lt
KISVAÍOS A SZÁZADFORDULÓN
A századforduló jó m ó d ú szen ten d rei polgárcsalá bédlőjének, A kávéskészlet, a baba, a napernyő és a félbemaradt kézimunka A H éd e rv á ry -v illa író asztala fölött a h ázigazda K olarovits
te ríte tt asztalán ak ta rto z é k a i: az étk észlet, a s<Jle pohár, a változatlanul maradt ránk egy hajdani polgárcsaládtól. Csak Vazul szolgabíró és felesége arcképe. (A festő ismeretlen.)
a bádogtartóba, A lbus szappan h íjá n — 1880-ból. momasönrfi kefe és lanát. a hűtőoali a kárpit m ai a bátorokon
2. A k iá llítás leg sikerültebb részlete egy fűszer és g y a rm a tá ru üzlet rek o n st­
ru k ció ja volt. A h a jd a n i tulajdopos, K iss József c sa lá d ja m a is S zentendrén
él, tő lü k vásárolta m eg a Fefenczy M úzeum az üzlet tá rg y a in a k m eg m arad t d a­
ra b ja it. Az eredeti bútorok, a nagym éretű, díszes k á v é tá rtá ly ó k m á r nincsenek
m eg, ezek csak hasonlókkal voltak h elyettesíth ető k . A sokféle üvegben
fe ste tt víz jelzi a sört, bort, likőröket. Kiss József kereskedésében n em ­
csak az áruválaszték volt nagy: az á lta la készített E ldorádó kávék ev erék o r­
szágszerte keresett cikk. M egrendelői között a m agánszem élyeken k ív ü l — a
m egrendelő levelek szerint — szállodák, vendéglők, k áv éh ázak voltak. A véd­
jegyet, egy kávét főző öreg a ra b a la k já t az ism ert m űvész. V ajd a L ajos készí­
tette. Ez a védjegy volt a kávészacskókra nyom tatva, és elkészült rek lá m tá b la
fo rm á já b a n is. A két reklám képet, am ely jelenleg is a család tu la jd o n á b an van.
szintén V ajda festette, aki szüleivel a b b a n a h ázb an la k o tt, ahol Kiás József
üzlete volt. A k iállíto tt kávészacskókat ifja b b K iss József h ajto g atta olyan for­
m á ra , am ilyen édesapja üzletében volt. Szép k iá llítású szám lák, árjegyzékek
k a p ta k helyet a p u lt üveglapja alatt, a n y ito tt fiókból a csom ag jó fogását segítő
ru d ac sk ák látszanak. A látogató szinte lá tja Kiss u ra t előlépni a h áttérb ő l.
3—5. A polgári szobarészletck b útorai több helyről k e rü lte k az enteriőrbe. A lap­
ja azonban egy olyan tárgyegyüttes, am ely egy s z e n t^ id re i polgárcsalád idős
h ö lg y tag ján ak tu la jd o n á b a n volt. E bbe az együttesbe bútorok, tex tiln em ű ,
ajtó díszek, tü k rö k ta rto z ta k , valam int egy vitrin, am ely n ek a kulcsa több év ti­
zede elveszett. A századelői csecsebecsék Végyessége jelzi legegyértelm űbben a
k o rszak — és a tulajd o n o s — ízlését. Az ajá n d é k b a k a p o tt kávéskészletek, likő-
rö sp oharak, k irán d u láso k em lékei, a kis porcelán fig u rák , nippek, b azári tárg y ak
i? a századelő stílu sát képviselik, a szép és a m a m á r jelleg telen , ízléstelennek
tű n ő közötti széles skálán . É rdekesek azok a tárg y ak , am elyek a h áb o rú „em ­
lé k tárg y aib ó l”, lövedékek részeiből készültek, így a k ark ö tő , és a díszdoboz,
am elyek a gum iliba m e lle tt voltak elhelyezve a v itrin b e n . B árm ilyen érté k ­
te len n e k , kom ikusnak tű n n e k ezek az em léktárgy ak m a, szinte m indegyik d a ­
rab h oz hosszú tö rté n et, érzések k apcsolódnak: v itrin b e k e rü lt az u d v arló a já n ­
déka, a báli tán cren d , a szülőktől m a ra d t em lék. így em eli a tárg y ak érté k ét az,
hogy szinte m inden d a ra b az élet, az egészség, a fiatalsá g egyik részecskéje. A
sok jelen ték telen tárg y együtt jelentőssé válik, atm o szférát terem t, s h a nincs
is köztük, m egelevenítik azt, aki m in d ezt létreh o zta: m a g át az em bert, az em ­
b er történetét. PAIÜLÉNYf KLARA

18
 Nem rég látott napvilágot az Akadémiai Ki­
Paraszti élet a 18. században adónál Wellmann Im re: A magyar mezőgaz­
daság a XVIII. században c. monográfiája.
(A szerk.>
A m agyar p ara szt többet ad a rra ,
hogy kitűnő k enyeret egyék — hangoz­
ta ttá k kétszázötven évvel ezelőtt az o r­
szág falusi életének ism erői —, m int
h áza tá ján a k csinosságára. R endezet­
teb b külsőt azok a m agyar falv a k m u­
ta tta k , m elyeknek élete nem szak ad t
meg a török és háborús világban. A
D u n án túl nyugati részén s a F elvidé­
ken a házak az u tc a során rendeződtek
el, vagy pedig halm azszerűen; a házhoz
istállók, csűr csatlakoztak, a gazdasági
u d v a rt s a zöldséges- és gyüm ölcsös­
k e rte t kerítés, g y ak ra n élősövény v e t­
te körül. A szalm afödeles ház szo b ája
ab lak k al az u tc á ra nézett, m elegét té ­
len a konyhára nyiló kem ence adta,
m ely elsősorban főzésre-sütésre szol­
gált. A konyhához, m elybe a p itv a ro n
á t ju to tt az em ber, egy-két k a m ra csat­
lakozott. E zekben kap tak h ely et a
szerszám ok, a g ab onatartó szuszék,
liszt, kása, káposztás hordó, gyüm ölcs,
o tt függött rú d o n szalonna, sódar, kol­
bász. A szálas gabonát a csűrbe r a k ­
tá k , ott a cséphadaróval végzett m u n ­
k á n a k is ju to tt hely. Nem m essze a h á ­
zak együttesétől te rü lte k el a k e n d e r­
és káposztaföldek, távolabb a dűlőkre
osztott szántóföldek és rétek, az u tá n a
szőlő s esetenként az irtásföldek; a le­
gelő közösre m a ra d t, hasonlóképp, de
m ár a földesúrtól korlátozottan, erdő,
vizek, nádas.
Más képet m u ta to tt a töröktől visz- Bánsági telepesházak fajtái a 18. században. A. agyagból vert falakkal; B. vesz-
szafoglalt országrészen, k iv ált az A lföl­ szőből font falakkal; C. vályogtéglából rakott falakkal; D. agyagrögökből rakott
dön, a m agyar p a ra sz t házatája. A h a j­ falakkal. (Reisch Lajos 1780 előtt készült rajzai után.)
d an i hódoltság te rü le té t körülvevő ré ­
szekről valóságos paraszti v án dorm oz­ vesszőfonatból készült, s gyakori volt a Kender, len, juhbőr
galom ára m lo tt a nagyrészt pusztán, kém ény nélk ü li füstös k o n y h a. Hogy a
elnéptelenedve m a ra d t középső és déli házhoz disznóólnál egyéb ren d szerin t A család ö ltö zete legnagyobbrészt a
országrész felé. Az egyenként vagy nem csatlakozott, még n em jelen tette a h áznál készült, hiszen a p a ra sz ti gaz­
csap ato stul érkező jövevények egy- m egtelepedés szűkreszabottságát. Az daságban m e g term e tt m in d en ru h afé­
egy elpusztult fa lu helyén fokról fokra, A lföldön elterje d t a k é t beltelkű, „k er­ lének az alap an y ag a. A kenderből,
rendező a k a ra t irá n y ítá sa nélkül ü tö t­ tes” telepü lésfo rm a; a h áz ak együtte­ esetleg lenből a feh érn ép sző tte s v a rr­
te k tan yát. Az A lföldön az épülő h á ­ sén k ív ü l, nem egyszer k ü lö n övezetet ta az alsónem űt; a férfiak a k ék inget
zak sok esetben k e r t és kerítés nélk ü l alk o tv a helyezkedtek e l a gazdák kedvelték. M en te és lá b ra v aló a juhok
csom ósodtak össze, oly sokféle sik á to rt „ k e rtje i”, b ennük istálló , széna- és gyapjából k észü lt, g yakran d u rv a aba-
és zugot hagyva m agu k között, hogy szalm arakodó, g y ak ran zöldségeskert posztóból; köpönyegnek az u jja s szűr
utóbb ta p asz talt földm érők is gondban is. A c sű r hiányzott: összhangban az já rta , de k iv á lt szegényebb em ber
voltak, h a a b elterü le trő l átte k in tő A lföld száraz é g h a jla tá v al, a szálas gyapjas ju h b ő rb ő l készült ködm önnel
té rk é p et kellett készíteniük. M ivel a term én y t a . szabad ég a la tt ta rto ttá k , is beérte. F e jre v a ló u l hegyes posztósü­
tö rö k idők u tá n az A lföld csaknem m int ah ogy a szem n y erése is a n y ílt veg vagy bolyhos fekete k u csm a szol­
teljesen fátlan u l m a ra d t vissza, a n á d ­ szérűn, nyo m tatással m e n t végbe, s az­ gált. M esterem ber segítségéhez csak a
vagy szalm afödeles házak egyszerűb­ tá n fö ld b e ásott v erm e k b en ra k tá ­ m agas szárú fek ete, esetleg sá rg a vagy
bek voltak, falu k sá rra l ta p a sz to tt rozták. piros csizma elk észítésén él s eseten­
k é n t a kender- és g y apjúfonál megszö­
vésében fo rd u ltak . Térdig érő csizm át
Müller Ignác őrnagy-hadmérnök 1767-ben megjelent Magyarország-térképéről
té len az asszonynép is viselt, tö b b i ru ­
h á ja ugyancsak a h áznál készült, h á­
lós főkötőjét is m ag a csinálta.
M indenestül a gazdaságból k e rü lt ki
az élelem revaló. Döntő sz erep e t já t­
szott az étkezésben a húsféle: szalonna,
sonka, kolbász, h u rk a, disznóhús, b a­
rom fi, azután a m in d en n ap i k en y ér, a
főzelékfélék k ö zü l a káposzta, kedvel­
té k a hagym át. D e te h é n te jje l ritk á n
é lt a m agyar p a ra sz t, v étek n ek ta rto tta
az t a borjú elől elvenni, m in t ahogy a
b o rjú t levágni sem volt h ajlan d ó . V aj
is inkább csak a z é rt készült a p ara szt­
háznál, hogy m egadhassák, a m it a föl­
d esú r követelt. Ju h ta rtó g azd ák fog­
lalkoztak sajtk észítéssel. A húsfélével
való ellátás első so rb an a se rté sh iz la­
lá sra épült, a h áz m elletti ó lb an m os­
lékon, korpán, ocsun, szed ett m akkon
 Szántás-vetés
s m in dinkább kukoricán is ősztől fog­
v a m inden háznál h iz laltak disznót. A
szalonna nélkülözhetetlen volt a h áz­
ta rtá sb a n , sózott fü stö letlen szalonnát
v itt m agával a legelőre a pásztorem ­
ber is. E lte rjed t m ondás volt: „szalon-
nás k áposzta M agyarország cím ere”.
H írben, fontosságban n em m a ra d t m ö­
g ö tte a parasztasszony sü tö tte kenyér
sem. M indennapra ren d sz erin t a k ét­
szeresnek (búza és rozs keverékének)
lisztjéből készült, D ebrecenben például
olyan nagyra, hogy a p ászto rn ak négy­
felé k ellett vágnia, hogy ta riszn y á jáb a
tehesse. A tiszta búzalisztből szalm a­
lángon sütöct finom m ag y ar kenyér
ízét a m ézéhez, „indiai cukoréhoz” h a ­
so n líto tták . De nem h ián y zo tt az ételek
közül a kása, ünnepi alk alo m ra (es­
küvő, keresztelő, h alo tti tor) a pogá­
csa, a lepény, esetenként a rétes sem.
Sok főzelék és gyümölcs nem k erü lt az
aszta lra, viszont, m ár csak a többnyire
rossz vizek m ia tt is, a z innivalók kö­
zött fő helyet foglalt el, szinte kiegé­
szítő tá p lálék n a k sz ám íto tt a bor.
Kilenced, tized, vetőmag
A m agyar parasztot középterm etű,
zömök, n ap b a rn íto tt em b ern ek írjá k
le, b aju szt viselt, sz ak á llát borotválta.
M in d en n ap ja kem ény m u n k áb an te lt
el ko ra tavasztól késő őszig. K iv ált a
nyugati megyékben és a Felvidéken
súlyos ro b ctteh er ny o m ta v állát. A fő
m ezőgazdasági m u n k á ra alkalm as idő­
ből a ja v á t a földesúr sz o lg álatá ra k el­
lett fo rd ítan ia, dűlők sz erin t szétszórt
szán tó fö ld -d arab jaira alig ju to tt belő­
le, an n y iv al is kevesebb, m e rt hagyo­
m ányos szokás szerint az egyes m u n ­
k ák at a hold járásához k ellett igazíta­
ni. M ást, jobbat és m ásképp alig te r ­
m eszthetett, m int dűlőbeli szomszédai,
hiszen a faluközösség rendszabása sze­
rin t a ra tá s u tán a ta rló t, m a jd az u g art
á t k ellett engednie a fa lu közös nyájai
legelőjéül. De nem s a rk a llta több és
eredm ényesebb m u n k á ra az sem, hogy
gabonaterm ésének, b árá n y ain a k , m éh­
ra ja in a k ötödrészét ú rn a k és p apnak
k ellett beszolgáltatnia. A n ép h it külön­
ben is a z t ta rto tta, hogy bő term és, so­
v ány esztendő, dögvész m in d Isten á l­
dó illetőleg sújtó kezének a m űve, te ­
Földm űvesek
vékeny em b eri hozzájárulás és védeke­
zés vajm i kev eset v álto ztath a t ra jta . S
h a a robottal való tú lterh elé s k ö zep ette s
a kötött gazdálkodás k eretéb en mégis
sikerü lt egy fö ld d arab o t nagy m unka-
befektetéssel term ékenyebbé tennie,
nem le h ete tt biztonságban felőle, hogy
földesúr, esetleg p araszt k isk irály nem
teszi-e rá m a jd a kezét. így aztán a
szegény em b er nem ritk á n a r r a a ke­
serű bölcsességre ju to tt, hogy m inek
fáradjon, m ik o r nem lesz belőle sem ­
m ije; ha nem dolgozik, akkor is ez az
eredm ény, s nem vehet el tőle senki
sem m it. S ahogy a népesség g yarapo­
dott, a törpebirtokosok s a zsellérek
szám a még in k áb b nőtt, kellő földhöz
egyre kev esebben ju to ttak . Egy-egy
paraszt fö ld jén ek átlag a m in d in k áb b
fél jobbágytelek n agyságúra csökkent.
Az ehhez tarto zó , országos átlag b an
m integy 6 h ek tárn y i szántóföldön ha
az elvetett m ag négy és félszeresnél
többet nem te rm eti, nézhette a p a­
rasztgazda: hogy ró ja le a kilencedet
és a tizedet, lá ssa el a k en y érrel a b e­
szállásolt k ato n át, s m a ra d jo n neki
elég vetőm agra, csalá d ja e llá tá sá ra s
valam i még elad á sra is — hiszen b á r­
m ennyire is m ag ára a falu n ak h a tá rá ­
ra, a m aga m ű v elte s a közösen h asz­
n á lt földekre k ellett alapoznia m egél­
hetését, id ő n k én t m égis csak be k ellett
Paraszti viselet a 18. században
Turócz m egyéből (a 18. sz. e ls ő
fele)
szereznie kív ü lrő l v alam it, s főképp
pénzbeli te rh e it fedeznie k ellett v a la ­
m in ek áru b a bocsátása révén. S vég­
képp felb o ru lt g azdálkodásának egyen­
súlya, h a rossz esztendő következett,
am ilyenről a források sű rű n h írt
adnak.
Fokozottan helyt k ellett álln ia te h át
a gazdaasszonynak is a h ázban és a
ház körül. A b eg y ű jtö tt term és elhelye­
zése, tisztán ta rtá sa , kártev ő k tő l való
m egóvása, a v elük való gazdálkodás, a
család élelem m el, ru h á v a l való ellátá­
sa, az aprójószággal törődés, kerti
m u n k a m ind rá h áru lt. A gyerm ekne­
velés is az ő gon d ja volt. Fiút, lán y t
zsenge k o ru k tó l m unkához szoktattak,
elein te libaőrzés s m ás pásztorkodás
volt a dolguk. A fölcseperedő fiú aztán
fokozatosan a mezei m u n k áb a is b e­
kapcsolódott, m á r a szán tás-v etésb en is
segítségére volt ap ján ak . L ányát pedig
a parasztasszony a h áz ta rtá s, a fonás
és a szövés m u n k á ib a vo n ta be. Ügy
ta rto ttá k , azért is szorosan m u n k á ra
kell fogni s lehetőleg m inél előbb, m ár
14 éves k o ru k tó l fogva férjhez adni a
lányokat, hogy házasságon kívül gyer­
m eket ne hozzanak a világra. Szé­
gyennek tek in tették , h a a lány p á rtá ­
ban m arad, a lán y an y a meg egyenesen
világ csú fja le tt, p á rta hely ett szalm a­
koszorút te tte k a fejére.
Az u ralkodó osztály nem a k a rta
m egérteni, hogy ezt a kem ény életet
nem le h ete tt m ásképp folytatni, csak
h a az ú ri elnyom ás és a m u n k aterh ek
sú ly a alól idő n k én t oldottabb, v id á­
m ab b alk alm ak b an keres a p araszt v a ­
lam elyes felszabadulást. Megye és a
földesúr igyekezett eltiltan i a falu n é­
pét díszesebb öltözettől, vidám ünnepi
lakom ától, v asárn ap i tétlenségtől, é r­
tetlen ü l nézte a fonókákat, hol n ép d a­
lok k eltek életre, a téli m un k a szüne­
teiben foly tato tt fú ró -farag ó s a női
hím zésekben kivirágzó p araszti m űvé­
szetet. P edig ezekben tö rt napfén y re a
a m élyről fakadó népi k u ltú ra ; a h a ­
gyom ányos iskolai o k tatás, mely a n y á­
ri m u n k a idején különben is szünetelt
legnagyobbrészt, szótagoló olvasásnál
alig ju tta tta többhöz a p arasztfiú k at,
a n ek ik szükséges ism eretekből sem ­
m it sem k özvetített nekik.
WELLMANN IMRE
21

M agyarországi g ályarabok,
1674
Az 1670-es évek kem ény m egpróbál­
ta táso k at hoztak M agyarországra. Ó riá­
si, m egfizethetetlen adók, k o rlátlan
politikai elnyom ás és a császári k ato ­
naság bevetésével v ég re h ajto tt kegyet­
len vallásüldözés jellem zi. 1681-re azon­
ban k id e rü lt: az országot nem lehet az
1670-től alk alm az o tt m ódszerekkel k o r­
m ányozni. A belső erőkre tám aszkodó,
de k ív ü lrő l is tá m o g ato tt ellenállás
m egdöntötte az erőszakot.
Az ellenállás legsajátosabb form áját
p ro testán s egyháziak egy csoportja a la ­
k íto tta ki. Azok, a k ik m enekülés h e­
ly ett g ály arab n a k a d a ttá k el m agukat:
következetességre kény szerítették az ü l­
dözőket, és ezzel te tté k lehetetlenné
őket.
Konstruált per
Az ügy felségsértési p erk é n t in d u lt
1674-ben. A zt szokták írn i róla, hogy
egyetem esen m inden egyházi szem élyt
é rin te tt, és ilyen é rte lem b en a protes­
táns egyházak intézm ényes m egsem ­
m isítésének nagyszabású k ísérlete volt.
E gyháziak ellen hasonló perek m ár
több m in t egy esztendő óta folynak.
A hogyan az első ism ert idéző-levélből
kiderül, 1673. feb ru ár 16-ra k ellett P o­
zsonyba m ennie egy csoportnak, hogy
„cégéres v étk ek ”, „az ország törvényi­
től tilto tt cselekedetek” m ia tt p ert áll­
jon. Az 1674-ben k ezdett eljárás sem
előkészítésében, sem m ás körülm é­
nyeiben nem különbözik az eddigiektől.
Az elítélt protestáns lelkészeket eladják
gályarabnak. N ém etalföldi rézmetszet,
1684
22
T alán csak a v 'd lo t.„ / v a r i a k többen,
m in t k o ráb b an . K étségtelehüi ;.em " V
tek viszont m eg m inden eg v h é- ’ sze­
m élyt. A fo rrá so k hétszáz k ö rü li id é­
zésről szólnak, holott, h a m in d en k i kap,
tízezres n ag y ság ren d ű szám ról kellene
tudnunk. K ülönösebb figyelem nélkül
kezelt ügyről v an szó: jóllehet, csupán
körülbelül három százan je len n ek meg
végül is Pozsonyban, a tá v o lm a ra d o tta k
elő állítására k ísé rlet sem tö rtén ik .
Az e ljá rá s idézései 1674. m árciu s 5-re
szóltak Pozsonyba, és a p e r a m egszo­
k o tt módon kezdődött. A jelen lev ő k et
m egvádolták a W esselényi-összeeskü-
vésben, illetv e a kurucok előző nyáron
le za jlo tt tá m ad á sáb a n való részvétellel,
te h á t felségárulással. S zerepelt a, v ádak
között a k ato lik u s egyház gyalázása is,
v alam in t a tö rö k n ek való hódolás szán ­
déka. A fo ly tatás sem volt szo k atlan : a
a vádlottak, illetv e a védőik ta g ad já k
a bűnösséget. T ehették is, hiszen a te r­
helő anyagot három éve g y ű jtő v á n ­
dorló biztosok jegyzőkönyveiből nem
d e rü lt ki szem ély szerin t se n k irő l é r ­
demleges. A te rh e lő anyagot ugyanis
M agyarországon szokatlan m ódon szed­
ték össze. Biztosok szálltak ki egyes
helységekbe, és a környék la k ó it előre
m egfogalm azott hosszú kérd ő ív ek alap ­
já n faggatták. A biztosok jegyzőkönyve
h ely ettesítette a bíróság elő tt a ta n ú -
vallom ásokat.
A jegyzőkönyvek részben a v allatás­
sal szem beni csendes ellen á llá st tü k rö z­
ték, részben a Pozsonyban jelenlevők
teljes á rta tla n sá g á t bizonyították. A
vád hom ályossága, az, hogy egyetlen
v ád lo ttra sem vonatkozik szem ély sze­
rin t, a b íróságot n y ilvánvalóan nem
aggasztja. A z ilyen perek b en nem is
szoktak bizonyító eljárást folytatni.
E helyett a m á sk o r is alk alm azo tt fo r­
d u la t kö v etk ezik : a bírák, a r r a h iv a t­
kozva, hogy a vádlottaikat fe j- és jó ­
szágvesztésre szóló ítélet fenyegeti, fel­
a já n ljá k a m enekülést. H árom té rít-
vényt ad n ak elő. B árm elyik a láírása
szabad eltáv o zást jelent. Bűnössége el­
ism erése u tá n az egyik szerin t a v á d ­
lo tt kötelezi m a g át az ország elhagyá­
sá ra , a m á sik b an kötelezettséget v állal
egyházi h iv a ta la letételére, a h arm a d ik
a láírása a k ato lik u s vallás felv é telét je ­
lenti. E zeknek a reverzálisoknak az
előadásával az eddigi perek g y ak o rlati­
lag be is fejező d tek ; ha a v á d lo tta k v a­
lam elyiket a lá írtá k , szabadságukat ga­
ran tá ló ú tlev éllel elhagyták Pozsonyt.
Eredményes bátorság
Az 1674-es e ljá rá sb a n viszont itt előre
nem lá th ató fo rd u la t k ö v etk ezett: a
v ád lo tta k te stü letileg m eg tag ad ták a
térítvény ek aláírását. K ijelen tették ,
hogy m in d en b en á rta tla n n a k tu d já k
m agukat. íté lje n a bíróság b elátása
szerint. És a p e r m enete ettő l kezdve
valam i ab szu rd drám ához lesz hason­
latos. A szereplők, m in th a m eg írt szö­
veg nélkül k ü ld té k volna sz ín p ad ra
őket, rögtönöztek. A végtelen h atalm ú
b írá k h ely ett fokozatosan a v ád lo tta k
lesznek a főszereplők. N em tesznek
sem m it, mégis az ő kezükbe k e rü l az
irán y ítás.
Az aláírások m eg tag ad ásáv al ugyanis
a bíróság k erü lt le h e te tle n helyzetbe.
V agy elism eri a v á d lo tta k á r ta tla n s á ­
g át, vagy k im o n d ja a h alálo s ítéletet.
M egtenni viszont e g y ik e t sem tanácsos.
A felm entés a b írá k szem élyes k u d a rc a
aíiett az egész k o rm án y z at v ereségét
jelentené, az évek ó ta gyakorolt jog-
*•10: > rését. D e éppen en n y ire le -
h eitel a " e s íté le t is; n y ilv á n v a­
ló an végreh th ,1a “ ^ddig, 1671 óta,
összesen h at szerru •"* ■'te"eztek ki. M ost
viszont több száz a. os h a ­
lá la : töm egm észárlás ienne. C„enország-
ban alig ötven éve összesen h u szo n ­
nyolc politikus la k o lt az életével, pedig
ők a H absburg-ház tró n fo sztása u tá n
m ás k irály t v álaszto ttak , és nagy n em ­
zetközi szövetségi ren d sz ert szerveztek.
H ogyan lehetne a k k o r három száz érte'
m iség it kivégezni? R áad ásu l m a g u k a
b írá k sem k ív án tak fővesztéses íté le te t;
a z egész akciót k ö n n y en leb o n y o líth ató
m egfélem lítésnek sz án ták , nem véres
tragédiának.
K iu tta la n h elyzetükön előbb úgy
p ró b áln ak segíteni, hogy elh ala sztják
a z íté le t kim ondását. K i-ki m ás m ód­
sz erre l a v ádlottak m eggyőzéséhez fog.
A fenyegetésnek, rim án k o d ásn ak , a
szökésre buzdításnak azonban nem volt
foganatja. A kár csoportosan, akár
egyenként veszik elő a v ád lo tta k at, a
válasz mindig u g y an az: nem h ajlan d ó k
a lá írn i és nem szöknek, m e rt m in d ­
k e ttő csak a bűnösségüket bizonyítaná.
Ö k pedig v alam ennyien ártatlan o k .
M iután m aga a tá rg y a lás egyetlen
egy napon, még m á rc iu s 5-én lezajlott,
egészen április első hetéig ta r t a b í­
rá k peren kívüli ere d m én y te le n győz-
ködése. E kkorra az o n b an elv esztik tü ­
relm ü k et, vagy azt rem élik, hogy a
v ád lo ttak é fogyott el. ö sszeg y ű jtik
m indenesetre m eg in t v alam en n y iü k et
ítélethirdetésre. Jó l m egrendezik a je­
le n ete t; aki a h az áb a n a k a r m a rad n i,
az ajtó tó l jobbra álljo n , az emigrácTóba
készülők pedig b alra . Csak a z m en jen
az ajtóhoz, aki íté le tre v ár. F eltű n ő : a
katolizálásról m ár szó sem esik.
A vádlottak azo n b an n em v álto ztattak
az elhatározásukon: v alam en n y ien a z
ajtó h o z gyülekeznek. Ezen m ég a
b írá k is „m egirtózának”, írja a k ró n i­
kás.
Az irtózás valószínűleg n e m s a jn á la ­
to t fejez ki, hanem rém ületet. És nem
is a vádlottak, h an e m a sa já t helyzetük
m ia tt. M ert a k á rm e n n y ire igyekeztek
elk erü ln i, most k én y telen ek m eghozni a
b írá k a halálos íté le tet. Á prilis 4-én k i­
m o n d ják a p réd ik áto ro k , három n ap p a l
később a tan ító k fele tt. P edig n y ilv á n ­
v aló an most sem sz ám íto tta k en n ek a
bekövetkeztére. A z ügyész felszó­
lítja a bíróságot, hogy zárassa e l
a halálraítélteket. A helyzet k ép telen ­
ségét m utatja, hogy a bíróság nem tu d
eleget tenni a felszólításnak. Ügy d ö n t:
legyenek az elítéltek m ag án szállásaik o n
házi őrizetben. C sak n ég y ü k et v e re tte
v a s ra Leopold K ollonich a s a já t palo ­
tá jáb a n . A házi ő rizetet se m tu d já k az o n ­
b an rendesen m egszervezni. íg y tö rté ­
nik, hogy Pozsonyban 1674 áp rilis első
hetétő l m ájus legvégéig m integy h á ­
rom száz h a lá lra íté lt j á r szabadon, m in ­
den akadályoztatás n élk ü l. E gyikük sem
m en ek ü l el.
Bekövetkezik az, am ire a bíróság kez-

Magyarországi protestáns lelkészek
kényszermunkán, 1674.
d e ttő l szám íth ato tt: a halálos íté le tre
n em k ap n a k jóváhagyást. A k irályi le ­
ir a t sz e rin t négy sz em ély t z á rja n a k a
pozsonyi várba, a tö b b ie k et pedig sz á m ­
űzzék. Pontosan ez v o lt a bécsi u d v a r
m ó d szere korábban is, m egfélem lítés és
szám űzés. A bíróság az onban nem tesz
e leg e t a z uralkodói utasításn ak . N égy
lelk észt, m ajd még n é h á n y a t b e z á rn a k
ug y an , de a halálos ítéletet nem v á l­
to z ta tjá k meg.
M egtesznek ezzel szem ben m in d en t,
hogy az elítéltektől m egszabaduljanak.
E lőször Szelepcsényi érsek, a bíró ság
eln ö k e m eghívja őket, feltehetőleg csak
egy csoportjukat. K ísérteties je len e t: fe ­
h é r a s z ta l m ellett, „jó borral te lje s
a ra n y és ezüst se rle g ek e t” rá ju k k ö ­
sz ö n tv e igyekszik a h a lá lra íté lte k e t a
rev erzáliso k a lá írá s á ra rábeszélni. A z­
tá n , am ik o r ez a nágyon sokadik k ís é r­
let se m sikerül, m egválto ztatják a té rít-
v én y ek szövegét. Az ú ja k m ár nem t a r ­
ta lm a z z á k a bűnösség elism erését.
E g yszerűen a h iv atal letétele, vagy az
ország elhagyása között kellene v á la sz ­
ta n i. K ésőbb egyenesen azt a ján lják fel
a b í r á k : fogalm azzanak az elítéltek m a ­
guk v alam ilyen kötelezvényt.
Ö k azonban nem Írn a k alá se m m it;
az ú j reverzálisok elfogadás nélkül m a ­
rad n a k .
A száműzetés megoldás?
Az üg yet végül Leopold K ollonich
m o z d ítja ki a holtpontról. B écsbe
m egy, hogy a kem ényebb vonal elfo ­
g a d á sá ra rávegye az u d v a rt. T árgyalásai
ré sz le te it nem ism erjü k , csak a v ég ­
ere d m én y t : P ozsonyba visszatérve
m egkezdi a h alálraítéltek gályákra a d á ­
sá t szervezni.
A p e r krónikásai sz e rin t a b írák k e z ­
d ettő l fenyegetőztek a „halálnál rosz-
szabb” gályarábsággal. A m agyaror­
szági jo ggy ak o rlat nem ism eri a g á­
lyákra ad á s büntetését, ez okozza,
hogy az u ralk o d ó h iv atalo san nem v á l­
toztatta m eg az ítéletet. Az egyszerűen
feledésbe m erü lt.
Egyesek az utolsó p illan a tb an meg­
hajolnak a ráció előtt: a pozsonyi ese­
mények végső szakaszában a lá írjá k v a­
lam elyik térítv én y t. A ztán még többen
teszik ugyanezt, m ár a k eserű gyötrelem
idején, a m ik o r különböző v ára k b an k í­
nozzák ő k et em bertelen, m egalázó kö­
rülm ények között.
É rted en csodálattal állu n k azok előtt,
akik m in d en em beri m érlegelést félre­
téve a m a g u k ésszerűtlen elszántságát
állítják a üldözők ésszerű józanságával
szembe. M áig sem tu d ju k pontosan,
hogy h á n y á n voltak, a k ik sem m ilyen
körülm ények között sem írtá k alá a
térítvényeket. A szenvedések k ró n ik á­
sai kilencven és negyven között ad ják
meg a szám u k at. Sokszor állato k lak ó ­
helye v o lt a szállásuk, ru h á tla n u l k el­
lett em b erek szeme e lő tt já rn iu k , vagy
árnyékszékeket tisztíto tta k megfelelő
eszközök nélk ü l. K özben állan d ó éh e­
zés, ütés, verés, öncélú kegyetlenkedés
volt a so rsu k . És végignézték, m ert
kénytelenek voltak, ahogy nem e g y tá r-
„A lelkészeknek szakádat levágják, ruhájukat elrabolják és a természet által rej­
tett helyen pénzüket keresik”
suk az ú t szélére vetve haldoklik, m ajd
tem etetlenül m arad ott. Ö k m aguk úgy
írtak utólag m inderről, m in th a nem te ­
hettek v o ln a m ásként. N em h á trá lh a t­
tak meg, m e rt itt „az Isten n ek dicső­
ségét ü ld ö z ték ”, és ők nem ak a rták
„megszegni azt a hitet, m elyet tettek
az Istennek és a szent gyülekezetnek”.
Be a k a rtá k bizonyítani, hogy nem po­
litikai okból, hanem a v allásu k m iatt
üldözik őket. Az üldözők nagyon éssze­
rű m eggondolásai nem v á lta k be. C sá­
szári tisztek a d tá k el a m agyarországi
prédikátorok és tan ító k többségét n á ­
polyi, n é h á n y u k a t velencei gályákra.
Ott azonban ahelyett, hogy a tám ogató
együttérzéstől elszak ad tak volna, a
nem zetközi figyelem közép p o n tjáb a ke­
rülnek.
Az euró p ai közvélem ényt m ár régen
foglalkoztatta az üldözött m agyarorszá-
gi p ro testan tizm u s ügye. M ost pedig
m in d e n ü tt akciók ind u ln ak a g á ly a ra ­
bok k iszab ad ítására. K ezdetben azon­
ban a politikai p ublicisztika is, a dip lo ­
m áciai k ö zb en járás is eredm énytelen.
F o rd u lat következik azonban akkor,
am ikor a hollandok veszik kezükbe az
ügyeket. A m ióta fennáll, a köztársaság
is H absburgellenes p o litik át folytatott.
M ost azonban Franciaország tá m ad ása
közös tá b o rb a kén y szerítette Spanyol-
országgal és a H absburg császárral.
M in d h árm an Franciaország ellen h a r­
colnak. Így k e rü lt a holland hajóhad
spanyol szövetségben a F ö ldközi-tenger­
re. Ilyen k ö rülm ények között a hajó h ad
fő p aran csn o k án ak a fellépése csak
eredm ényes lehet. A nápolyi alk irály
egyszerűen nem ta g a d h a tja m eg d e
R uyter ad m irális felszólítását a gály a­
rab o k k iad ására. És 1676. feb ru ár 11-én
a nápolyi gályákon levő m agyarországi
rab o k at holland h a jó ra szállítják .
Ezzel párh u zam o san lép akcióba a
bécsi holland követ a köztársaság m eg­
bízásából. A nélkülözhetetlen szövet­
séges sz o rítja sa ro k b a a császári dip lo ­
m áciát. I. L ip ó t kén y telen tudom ásul
venni a g ály arab o k k iszabadulását. Sőt,
még tovább is k én y szerítik : 1676 m á r­
ciusában ren d e lete t ad ki a b árhol rab -
ság b an levő p ro testán s egyháziak sza­
badon bocsátásáról. Nem m ás ez, m in t
a jogtalanság beism erése. H allatlan te ­
kintélyveszteség a nem zetközi d ip lo ­
m áciában. V alószínűtlen, hogy a csá­
sz ár m egism ételni kívánná.
A vallás ügyében 1670 óta M agyar-
országon féktelenkedő te rro r ezzel
m egállt. A központi hatalom á lta l t á ­
m ogatott erőszakos ellenreform áció
utolsó ak ció ja a p réd ik áto ro k és ta n ító k
g ály ára ad ása volt. N em csak a p o liti­
kai pereknek sz ak ad t végük, de a
tem plom foglalások is m egszűntek. Az
üldözők ésszerűségét legyőzte az üldö­
zöttek ésszerű tlen elszántsága. Így lett
az 1674-es per a tö rténelem ben jelentős.
A z áldozatok a k a ra tá b ó l a k o rtá rsa k
szám ára sorsforduló.
PÉTER KATALIN
GYARAPODÓ KÖZGYŰJTEMÉNYEINK

Egy lejárato tt
fogalom
reh ab ilitálása
MUNKÁSFOTÖ, SZOCIOFOTÓ

Külvárosi artézi kútná) (1907)

Róbert bácsi konyhája (1926)
N a g y a r á n y ú g y ű jtő m u n k a in d u lt m e g
a 20. s z á z a d i m u n k a s é ű e t m ó d o t m e g ­
ő rz ő fo tó a n y a g ö s s z e g y ű jté s é r e . S z e r­
k e s z tő s é g ü n k k é ré s é re e b b ő l a f o l y a ­
m a to s g y ű jté s b ő l te s z k ö z z é n é h á n y
k é p e t B a c h M e litta .

____________________ (ä_______
A tö rtén elem irá n t érdeklődő széle­
sebb közvélem ény g y ak ra n m ár oda
sem figyel, h a valaki a m ag y ar m u n ­
kásság kapitalizm us k o rab eli hely zeté­
ről értek ezik szóban vagy Írásban. Ezt
a fogalm at, m ondhatni, sok b an le já r a t­
tuk. H iszen m indenki b e le fá ra d t m á r
a m a rx i abszolút elnyom orodás-elm éle-
tet a végletekig leeg y szerű sítő k ö zh e­
lyekbe, am elyek végső k ö v etk eztetése —
korszaktól, k o nkrét feltéte lek tő l fü g g et­
lenül m in d ig az, hogy „ a helyzet egyre
rom lott’’. A z ofljvasó sz in te m á r csodálko­
zik, hogyan m arad tak eg y általán é le t­
ben a dolgozó em berek a tőkés ren d k o ­
rában. A közirodalom ban, ta n k ö n y v ek ­
ben e té re n — sajn o s — m ég m indig
eg y fajta leegyszerűsítő összehasonlítás­
sal op eráló meggyőzési k ísé rlet folyik
h alad o ttab b korunk v ív m án y ain ak h an g -
súlyozására; m ondván, „bezzeg 40-50-
60 évvel ezelőtt m ily en rossz v o lt”.
Tényleg rossz v oít a dolgozó osztályok la k ásra m unkab érén ek m á r sokkal k i­
helyzete, de nem úgy, ahogyan e z m a sebb h á n y a d á t fo rd íth atja.
legtöbbször, szin te kötelességszerűen — A sokgyerm ekes család o k lakásviszo­
m e rt az á rn y a lta b b elem zés „m egszé­ nyai m ég k ívánnivalót h agynak m a­
p ítés”-nek m inősül — b em utatásra k e ­ guk u tán . A lakások — leg tö b b esetben
rül. még a v állalati m u n k áslak áso k is —
A m unkásság zöm ének a helyze­ egy szobából és konyhából állan ak . A
té t nem le h et k izárólag az em berhez konyha ren d szerin t a n n y ira szűk, hogy
m éltó lét alap v ető követelm ényeit is a tűzh ely en és asztalon k ív ü l m ás bútor
nélkülöző, züllött nyom orral jellem ez­ nem fé r el benne, te h á t é jje lre a csa­
ni. V égre tu dom ásul kell vennünk, hogy ládnak az egyetlen szo b áb an k ell elhe­
v oltak ugyan b arakktelepek, és v o lt lyezkednie. . . . A szobában nincs azon­
ugyan R óbert b ácsi-féle ingyen-leves, ban h áro m ágynál tö b b fekvőhely (a
de a m unkásság zöm ének életm ódját szekrén y n ek és ru h á slá d á n a k kell a
nem a k o ld u lásra kényszerítő teljes nél­ többi hely) és nem r itk a az a m unkás­
külözés jellem ezte. So kka l közelebb lakás, ah o l k etten alu szn ak egy ágyban.
áll a valósághoz, ha a szűkösség fo g a l­ A m unkások, hogy a la k b érfize tés te r ­
m á t használjuk. Ez a z t jelenti, hogy a heit csökkentsék, szűk la k ása ik b a a l­
m unkásság túlnyom ó többsége csak az bérlőket is felfogadnak, m égpedig
alapvető szükségleteit volt képes k ie lé­ u gyan ab b a a szobába, ah o l a család
gíteni, a lé tfen n tartásh o z, m u nkaereje alszik.”
ú jraterm eléséhez m inim álisan elegendő (M agyar gyári m unkásság. Szerk.
színvonalon, a legolcsóbb, leggyengébb Rézler G y u la, Bp. 1940. 199-200.1.)
m inőségű fogyasztási javakból. A szű ­
kös életkörülm ények biztosításához is SIPOS PETGB
az egész család m egfeszített m u n k á jára
volt szükség. É pítőm unkás.
A m u n k á sh áz tartá so k kiadásainak Budapest 1943
több m in t 50 százalékát felem észtették Futball tanari (Escher Károly
az élelm iszerekre fo rd íto tt költségek. Ez felügyelettel szociofotója)
az ará n y önm agában is jelzi, hogy — (1916)
ezen és a m agas la k b éren kívül — ru ­
házkodásra, m űvelődésre, egészségápo­
lásra, szórakozásra alig tellett. K evesen
voltak, jo b b á ra a legm agasabban k v a li­
fik ált rétegekből, ak ik n ek többre is ju ­
tott.
Az átlagos helyzetet érzékelteti egy
1940-ben m egjelent szociográfiai felm é­
rés.
A szöveg így m u ta tja be egy m u n k ás­
család napi é tre n d jé t: „ ...r e g g e l ir e
üres m a látak áv é ju t k en y érrel s h a jól
megy, legfeljebb m ég zsíros k enyér.
E bédre ren d sz erin t k é t fogásit tá la ln a k
fel, m égpedig kruanplilevest — h a jobb
ételt a k a r főzni a háziasszony, lencse­
vagy borsóleves k e rü l az asztalra - , m á­
sodik fogásnak pedig főzeléket vagy fő tt
tésztát esznek. V asárnap, vagy ha jobb
körülm ények közt é l a család, hétköz­
nap is egyszer h ú st sütnek. V acsorára
a délről m a ra d t főzeléket m elegítik fel,
vagy p ap rik á sk ru m p lit készítenek . . .
A ruházkodás te ré n a m unkás nagy
tak arék o sság ra van u talv a, m ert kerese­
téből elsősorban élelm ezési szükségle­
té t elégítheti csak ki, s ruházkodásra és

A Gyáli úti
lakótelep (épült
1910 körül)
 m ostani választójogi helyzet árn y ék -
bokszolásáról, am ely ik gondosan a r r a
irányul, hogy végső so ro n m égse sértse
az ariszto k ráciát, egységes a vélemény.
SZEMTANÚ A választójogot a z o k ra korlátozza, ak ik
elvégeztek 6 osztályt, d e m ax im u m 4
évnél to v áb b a n ép épp en hogy nem
B ankárok, Jár iskolába.
Id e pon to san m egérkeztünk, Lukács

filozófusok, v á rt rá m és elk ísé rt a v áro s első szá­

m ú szállodájába, ah o l a z tá n m átó l ezt
az egyszerűbb szobát v ettem ki m a ­
fo rradalm árok gam nak. M inden o ly an zsúfolt, m á r­
m in t kato n atisztek k el, hogy csak dél­
u tá n 5-kor k a p ta m m eg berendezve
A b u d a p e s ti L u k á c s-k ö r és a h e id e lb e re i M a x W e b e r-k ö r k a p c s o la ta i u tá n k u ta tv a a m ostani szobám at. E zu tán L ukács ve­
h e id e lb e r g i e g y e te m i k ö n y v tá r k é z ir a ttá r á b a n s ik e r ü lt az a lá b b i é r d e k e s d o k u m e n tu m r a
b u k k a n n i . E b e r h a r d G o t h e i n (1853— 1923) n é m e t k u l t ú r t ö r t é n é s z . g a z d a s á g i t ö r t é n é s z é s g a z ­ zetésével n éh án y ó rá t já rk á lta m a v á­
d a s á g p o litik u s . a h e id e lb e r g i e g y e te m p r o f e s s z o r a , a r e n e s z á n s z , a r e f o r m á c ió é s a z e lle n - rosban, am ely ik m é ltá n híres arról,
r e f o r m á c ió k u t a t ó j a é s n é m e t g a z d a s á g t ö r t é n e t i m u n k á k s z e rz ő je k e l e t - e u r ó p a i ú t j a s o r á n hogy E u ró p a egyik legszebb fekvésű
e g y h e t e t B u d a p e s t e n t ö l t ö t t 1918 t a v a s z á n . E z e k r ő l a b u d a p e s t i n a p o k r ó l k ü l d ö t t s z í n e s ,
g a z d a g , e le v e n é lm é n y b e s z á m o ló t f e le s é g é n e k H e id e lb e r g b e . városa. F e n t B u d án m ég nem jártam ,
A le v e le k é r z é k le te s e n j e le n ítik m e g a f o r r a d a lm a k e lő tti B u d a p e s t lé g k ö r é t, f o g é k o ­ P est tip ik u s m odern nagyváros, félig
n y a n r e a g á ln a k a z e m b e re k e t f o g la lk o z ta tó g a z d a s á g i, tá r s a d a lm i k é r d é s e k r e , e lis m e r ő e n B erlin félig P árizs im itációja. Lukács
m é lta tjá k a z itt m e g is m e rt m ű v é s z i é rté k e k e t. s a jn á la tá ra egyre in k á b b eltű n n ek az
M e g tu d ju k , m ily e n b e n y o m á s t te tt a le v é lír ó r a a v á ro s a s z á z a d f o r d u ló é p íté s z e ti tö ­
re k v é s e iv e l, k ö z té r i s z o b ra iv a l, n é m e t n e v ű c é g tá b lá iv a l. S a m in d e n n a p i é le t k ü ls ő s é g e i k ö z ö tt 1850 elő tti idők egyszerű, b á r kissé
je le n v a n e b b e n a z é lm é n y b e s z á m o ló b a n a tö r té n e le m : k a to n á k k a l z s ú f o lt v o n a t, tis z te k ­ klasszicista ép ü letei és h ely et ad n ak
k e l te li s z á llo d á k , g y á s z ru h á s h ö lg y e k a h a n g v e r s e n y e n , az é le lm is z e re k c s illa g á s z a ti á r a i hatalm as, ab szu rd b an k p a lo tá k n ak és
— é s a b re s z t-lito v s z k i b é k e m e g k ö t é s é n e k h í r e , m e l y e t e z e k b e n a n a p o k b a n 1918. m á r ­
c iu s 4 -é n e ls ő o ld a lo n h o z ta k a z ú js á g o k .* hasonló m o n stru m o k n ak cikornyás á l­
S zó e s ik f o n to s tá r s a d a lm i- p o litik a i p r o b lé m á k r ó l: a g r á r k é r d é s , k iv á n d o r lá s , a v á la s z tó ­ barokk vagy fan tá zia stílusokban. A
jo g i r e n d s z e r , a p á r th a r c o k , a g a z d a s á g i é r d e k e k r e á lis ü tk ö z te té s é n e k h iá n y a . A le v é líró p arla m en t ép ü lete gyönyörű helyen a
(v e n d é g lá tó ja , r é g i h e id e lb e r g i i s m e r ő s e , a f ilo z ó f u s L u k á c s G y ö r g y c s a l á d j a r é v é n b e t e ­
k in té s t n y e r a f e ls ő b b k ö rö k é le tf o r m á já b a . K a p c s o la tb a k e r ü l b a n k ig a z g a tó k k a l, ip a r b á ­ D una m e lle tt a fals neogótika legrosz-
r ó k k a l, a fe ls ő h iv a ta ln o k i r é te g ta g ja iv a l m in is z te r i ta n á c s o s tó l, e g é s z e n a m in is z te r e l­ szabb fa jta m egnyilvánulása, szám om ­
n ö k ig . D e ta lá lk o z ik a s z o c ia lis ta - e lle n z é k v e z e tő jé v e l, S zab ó E r v in n e l és m e g is m e r k e d ik r a a z t példázza, hogyan tű n h e t óriási
L u k á c s fia ta l filo z ó fu so k b ó l á lló k ö ré v e l, a V a s á rn a p i T á rs a s á g g a l is . A k ö r ta g ja i é p p e n
e z e k b e n a n a p o k b a n — 1918. m á r c i u s 5 - é n — b i z o n y í t j á k a T á r s a d a l o m t u d o m á n y i T á r s a s á g
építm ény is kisszerűnek. A z em lékm ű­
n y ilv á n o s s á g a e lő tt e tik a i in d ítta tá s ú id e a liz m u s u k n a k p ro g re s s z ív p o litik a i tö r e k v é s e k k e l vek egészükben egy fo k k al rosszabbak
v a ló ö s s z e e g y e z te th e tő s é g é t, a k o n z e r v a t ív és p r o g r e s s z ív id e a liz m u s v itá já n . a h ivatalos porosz szobrászatnál, d e so­
A L u k á c s k ö r é h e z 't a r t o z ó m ű v é s z e t t ö r t é n é s z . A n t a l F r i g y e s (1887— 1954) é r t ő k í s é r e t é ­ k a t a k a rn a k kifejezni. D e m in d en nagy
b e n is m e r k e d ik m e g a v e n d é g a B u d a p e s te n ta lá lh a tó le g je le n tő s e b b m ű k in c s e k k e l a S z é p -
m ű v é s z e ti M ú z e u m b a n és n é h á n y n a g y m a g á n g y ű jtő H e rz o g M ó r L ip ó t, H a tv á n y F e re n c és pan o rám a meglepő, eh h ez sokban hoz­
K o h n e r A d o lf k é p tá r a ib a n . zájáru ln ak a nagyon szép h id a k — és
A m a g y a r z e n e i é l e t b e n i s j e l e n t ő s e s e m é n y e k r é s z e s e : a z 1918. m á r c i u s 3 1 -i, v a s á r n a p
d é l u t á n i k o n c e r t , a W a l d b a u e r —K e r p e l y k v a r t e t t 5. h a n g v e r s e n y e , B a r t ó k B é l a I I . v o n ó s ­
a látv án y fentről, a gellérthegyi v illa­
n é g y e s é n e k ő s b e m u t a t ó j a v o l t , s a m á r c i u s 4 -i, h é t f ő e s t i n a g y s z i m f ó n i k u s h a n g v e r s e n y e n negyedből, ah o l L ukácsék laknak, fel­
D o lm á n y t E r n ő v e z é n y e lt. séges, különösen este, m ik o r a város,
A m in is z te r , a k i fo g a d ta a le v é lír ó t, S z te r é n y i J ó z s e f k e r e s k e d e le m ü g y i m in is z te r v o lt, am elyiknek m ost m á r egym illió lak o ­
a k i é p p e n 1918. m á r c i u s 1 -é n f o g l a l t a e l h i v a t a l á t , s „ M a g y a r o r s z á g k a n c e l l á r j a ” , a k i v e l a z
u t o l s ó m á r c i u s 6 -i e s t i v a c s o r a t á r s a s á g b a n i s m e r k e d e t t m e g , W e k e r t e S á n d o r m i n i s z t e r ­ sa van, k iv ilág ítv a fekszik lábunk
e ln ö k . „ L e g k e d v e s e b b itte n i is m e r ő s e ” K o r á n y i F r ig y e s (1 8 C 9 -1 9 3 5 ), a z O r s z á g o s K ö z p o n t i előtt. L uk ácsék n ál délb en voltam en
H ite ls z ö v e tk e z e t e ln ö k e , a k é s ő b b i p é n z ü g y m in is z te r . fam ille és este a nagy vacsorán. L u­
A le v é líró h a l l á s u tá n , p o n t a t l a n u l í r t a le a m a g y a r n e v e k e t ( L u k a s z . B a n a c z , K o n e r ,
S o m b o ) , a f o r d ítá s b a n e z e k e t a z e r e d e ti m a g y a r ír á s m ó d n a k m e g fe le lő e n k ö z ö ljü k . kács a p ja kicsi úr, a f iá r a tényleg elég­
gé hasonlít, a tip ik u s bankelnök, hoz­
* V ö. e rre H is tó ria 1981/2. s z . zászokott a n agy k o n szern ek irá n y ítá ­
sához, m ely ek et az ő b an k társaság a, a
1. Budapest, 1918. m árcius 3. lis ta rtalm a, m íg a m ag y aro k nem esi legnagyobb m ag y ar b a n k t a r t fenn, —
frakciói, ak ik p o litik ailag persze jól éppolyan szívélyes m in t am ilyen h a ­
K edvesem , iskolázottak és ezzel fö lén y b en v an n a k táro zo tt az ítéleteiben. N ála jobb in ­
A u sztriával szem ben, m égis csupán fo rm á to rt k eresv e se ta lá lh a tn é k M a­
a tegnapi n ap nagy te h e rp ró b á já t szem élyes h atalm i h a rc o k a t vívnak. A gyarországról, ahogy eb b e a nagy esti
elég jól m e g álltam és m a is egészen
frissn ek érzem m agam azoik után, Monumentalitás, hatalom, gazdagság. A tőzsde-terem a századelőn
hogy tegnap, persze éjfélkor, m á r kissé
nehezem re e s e tt az álldogáiás é s dis-
k u rálá s a szalonban. V onatom Oder-
bergből vég telen ü l hosszú és zsúfolt
volt, k ato n ák fek ü d tek m in d e n folyo­
són, úgyhogy állan d ó a n b e lé jü k botlott
a z em ber; egy idő m ú lv a n ém i Iboirtna-
való ellenében m égis k a p ta m a k alau z­
tól egy p a d o t néhány ó rára éjsza k a és
k eservesen ugyan, de alu d tam . A m i­
k o r felébredtem , éppen jö ttü n k ki a
K árp áto k közül és gyönyörködhettem
egy szép napfelkeltében. — A ztá n szé-
Les, n agyon te rm ék en y síkságok, d e fa l­
v ak a t alig lá tn i, csupán nagy m a jo r­
sági u d v aro k a t, úgyhogy eb h ez képest
a mi ném et keleti te rü le te in k parasz­
ti o rszágnak látszanak. És e z a szoci­
álp o litikusok panasza is, egyikükkel
tegnap e ste beszélgettem : „belső ko-
lonializáció” itt m ég inkább szükséges
volt m in t n álu n k , „a k iv á n d o rlá s fel­
ta rtó z ta tá s a ” sitb. Igen, úgyszólván di­
csérték. a m it m ég szintén n e m tap asz­
ta lta m . a m i politikai állap o tain k a t,
ahol a p á rto k gazdasági é rd e k e lle n té ­
te k e t fejeznek ki, m e rt en n e k v an re á ­
társaságba is m eghívta az ip a r és a
felső h iv a taln o k i k a r m in d e n nobilitá-
sá t! L ukács n ő v ére k is k e r e k zsidó
asszonyka, sz éle hossza egy, nagyon
m uzikális, ig e n kedves de a bécsies to­
lakodás n élk ü l. A f é rje m in isz te ri ta ­
nácsos a pénzügym inisztérium ban, a
m iniszteretnökjelöltek egyike^ fiatal,
karcsú, csinos, tipikus m a g y ar. Lukács
„G yuri”, ah o g y itt hívjóik, k iss é mégis
idegennek tű n ik ebb en a k ö rb e n és
am in t m ondja, m eg állap o d ást k ö tö tt a
családjával, hogy nem k e ll résztven-
n ie a tá rsa sá g i életükben, a m i a ló l teg­
n ap este a tiszteletem re p ersz e k ivé­
te lt tett.
G ondolhatod, hogy ő a legszívélye-
sebb idegenvezető — a nézetei, am e­
lyek nagyrészt a környezetével szem ­
beni ellentétéből m agyarázh ató k , vál­
tozatlanok. A m a x im a listá k b a n még
m indig a n ag y jövőeszm ék képviselőit
látja, m eg v a n ró la győződve, hogy a
fiatalság m in d e n országban e z e k e t kö­
veti, és m in d e n h ír t a z oroszországi
felfordulásról egyszerűen m egham isí-
to ttn ak m inősít, a burzsoázia csinál­
m ányának, a m e ly ezen a p o n to n m in­
den eg yébként ellenséges országban
egyforma. Id eálokat, k ü lönösen egy fi­
lozófusét. so h a n e m le h et a ta p a s z ta la t­
ta l m egcáfolni, m ag u k at k e ll felőröl-
K alapban, elegánsan. L ukács G yörgy az
1910-es években
niük. Ezeiket a n éz eteit p ersze éppolyan
kedvesen m in t am ilyen d ia le k tik u sá n
és az ő a u to ritá s a ira való á lla n d ó h i­
vatkozással tu d ja k ife jte n i; a z em ber
a L ukáccsal való v itá b an so sem iz­
g a tja fel m agát. Ily en beszélgetéseket
azonban csak időmként fo ly ta tu n k . A
d élu tán k ü lö n b e n te lje sen a m űvésze­
té volt, m e g te k in te ttü k a le g jelen tő ­
sebb m a g án k ép tárat, H erzog báróét.
E z voltaképpen a régi N em es-képtár,
ism ered is belőle a nagy G reco-soroza-
to t. De m ás k in csekben is g az d ag a
gyűjtem ény, nevezetesen fra n ciá k b an ,
gyönyörű R enoirok vannak, M anet-k
és M onet-k. Érdekes, hogy a z em ber
egyetlen n é m e t képpel sem találk o zik ,
h o lo tt a m a g y a r k u ltú ra egyébként
te lje sen a n é m e t leágazása é s m in d e n ­
k i éppoly jó l beszél és í r n ém etü l
m in t m agyarul. A m ostani tu lajd o n o s.
H erzog báiró, e g y do h án y jö v ed ék ügy­
n ö k e k é n t m eggazdagodott m illiom os
fia, úgy látszik, m in th a csak átm en e ti
tu la jd o n o sn a k és m űkereskedőnek te ­
k in te n é m agát — g rófi cím fejé b en
le g alá b b is a G re c o -k a t az állam n ak
aján d ék o zn á. Egy „ b á ró ” itt k ö rü lb elü l
olyan, m in t Heidellbergben egy re n d k í­
v ü li ta n á r. — Ma, v asárn ap , reggel to ­
v á b b áp o ltu k a m űvészeteket és az
egész délelőttöt a csodálatos k é p tá r­
n a k szenteltük. Ez valószínűleg a leg ­
nagyobbak, de m in d en k ép p en a leg k i­
tű n ő b b e k közé ta rto zik . Csak az itá lia i
fe stő k re szorítkoztunk, m ég a sp an y o ­
lo k a t is elh alaszto ttu k ; csak így le h e t
ig a zá n élvezni. G io ttó tó l egészen a
velenceiekig gyönyörű m esterm űvek
és n ag y részü k a n ag y alapállom ányon,
az E szterh ázy és P álffy -g a lériá n k ív ü l
úi szerzem ény. R a ffa e l Eszterházy-M a-
donm ája m ajd n em m in ia tű r form átum ­
ban h ih etetlen ü l finom , p ortrék fire n ­
zei k o rszak áb ó l te lje se n Leonardo h a ­
tása a la tt aztán a Corregio-M adonna,
am ely ik a n n a k id e jén R óm ában G oethe
e lra g a d ta tá sá t k iv á lto tta , egy G io r-
gione-képm ás, ta lá n a legm élyebb
a m it ism erek, az o rgonistához h aso n ­
líth ató , egy S ebastiano, Lorenzo L otto
és így tovább. C sak Tizian h iányzik
egészen és T in to rettó tó l nincsen sok.
Jó v o ln a összevetésül G reco mellé. A
k o ra ia k közül F ra n c ia van ragyogóan
képv iselv e, ugyanígy Romanino, Al.
V iv arin i. A k ísérő n k dr. A ntal volt,
L ukács közeli b a rá tja , végre egy o ly an
m űvészettörténész, a m ily e t elképzel az
em b er, Vöge, W icknoff stb. ta n ítv á ­
nya. ö m ag a a fra n c ia m űvészet fe jlő ­
désév el foglalkozott a 18.-tól a 19. sz á ­
zadig. Fragomardtól D áv id o n á t D ela-
cro ix -ig és m ás ro m antikusokig — te ­
h á t ism é t „a ro m a n tik a k ialak u lásá­
n a k ” n ag y pro b lém ája. És a tém ához
egyszerire közeledett k u ltú rtö rté n eti
szociológiai és m ű v észeti nézőpontból.
G ondolhatod, hogy D id ero t-ró l b e h a ­
tó beszélgetésbe bonyolódtunk. C sen­
des, szerén y , nagyon csinos ember, ak i
a m ik o r a z tá n v itá b a keveredik, eg é­
szen tű z b e jön — m úzeum i vezetőnek
pedig olyan, hogy jo b b a t kívánni se le ­
hetne.
A n ag y esti tá rsa sá g ró l, a m ag y ar
nem zetgazdaság kitűnőségeivel, m ost
ta lá n in k á b b nem m e sélek ; a legélén­
kebb v itá k folytak a a nem zetgazdaság
m in d e n lehető te rü le té rő l — és m eg ­
k ö tö tte m m inden szükséges ism eretsé­
get — e z volt az előkészület m in d ­
azokhoz a látogatásokhoz és m egbeszé­
lésekhez, am elyeket csütörtökig, e lu ta ­
zásom n ap jáig e jte k i t t meg. Ma d é l­
u tá n v o lt a m ag y ar k v a rte ttn e k egy
é rd e k e s han g v ersen y e: Schubert, M o­
zart. é s k ö ztü k egy m a g y a r kom ponis­
ta m ű v e, kicsit vad és szab ály talan h an g -
zat, d e m egkapó. L u k ács nővére csel­
lista, P o p p e r ta n ítv á n y a és még egy
h á z ik v a rte tt is k ilá tá s b a n van. A le g ­
főbb a z tá n mégis a z e s te Lukács s a já t
k öréb en , a z ő ifjú m a g y a r akadém iá­
ján. D e ez valam i o ly a n sajátos: olyan
varázslato s, szellem dús öss.zejövetel
volt — hozzá egy k is bohém sággal —;
hogy e r rő l egy k ü lö n levélben k ell
m ajd m é g beszám olnom néked.
M in d e n k it üdvözlök, m á rm in t a f iú ­
kat, a k ik n e k szintén a z t kívánnám ,
hogy ily e n szellem dús ifjú i körben é l­
jenek. je len ték telen eb b környezetük
helyett.
A te Eberkardod.
Ismerkedés vasárnapi öltözetben a há*
borús eszközökkel. Periszkópon néze­
gető gyerekek a pasaréti gyakorlótéren
2. Budapest, 1918. m árcius 5.
K edvesem ,
Ma b izto san m in d e n ü tt zászlók lo ­
bognak N ém etországban a z O roszor­
szággal k ö tö tt béke tiszte letére és ez
m égiscsak első lélegzetvétel, m ég h a n a ­
gyon b izo n y talan és szorongó is. K ü ­
lönös m ódon P esten senki n em tűzött
ki zászlót, igaz. hogy O roszország fe l­
bom lásának m egpecsételődése és Ro­
m án ia bizto s összeom lása M agyaror­
szágnak v a la m i egészen m á st jelent,
m in t a mi szám unkra. A h áb o rú n y il­
ván itt is úgy tom bolt m in t n álu n k és
a tegnap esti nagy szim fonikus h a n g ­
versenyen a hölgyek n agyrészén gyász­
ru h á t le h e te tt látni, a felsőbb osztályok
életét az o n b an kevéssé érin ti. Élelm ük
v an bőven persze olyan á ra k é rt, am e­
lyek m e lle tt még a m iein k is eltö rp ü l­
nek. N ap jaim még m in d ig a benyo­
m ások fo rg atag áb an , de szigorú beosz­
tás m e lle tt telnek. Csak reggelente k e­
rü l so r a z előző nap ered m én y ein ek
feldolgozására, aztán város, m úzeum ,
d élu tán m egbeszélések, e s te társaság
vagy k o n ce rt és ism ét ú ja b b .látogatá­
sok és találk o zó k előkészítése. Holnap,
szerdán p ersz e egész n ap m egbeszélé­
seim v an n a k , am elyek közül azonban
az egyik össze van kötve egy m a g án ­
gyűjtem ény m egtekintésével. M ert
hogy m icsoda kincsek v a n n a k ezekben
a m ag án k é p tárak b a n felh alm o zv a —
az elm o n d h atatlan . így A n tallal te g ­
nap még fu tó lag felk e re stü k a H atv á­
ny -g y ű jtem én y t, am elyik nem olyan
nagy és k á p rá z ta tó m in t a H erzog-féle,
d e sokkal egyénibb. A k ö rn y ezet is
h o zzájárul ehhez, régi n em esi k ú r n fi­
noman. stuikkózott XVI. L ajo s b ú to ­
rokkal b ere n d eze tt szobáival. Szép
lom bardiai k é p e k és egy p a z a r k o rai
C ranach m e lle tt itt is a fra n ciá k o n van
a h an g sú ly : D elacroix, M a n et és Corot
tájk ép ek m e lle tt egy n ag y Corot
portré, am elyben sókkal jelen tő seb b ­
nek látszik m in t a tá j festészetbe^'
m in d en ek elő tt C ourbet m eg lep ő sokol­
dalúságban — m indez A ntal meg­
jegyzéseivel különös élvezet. A m ú ­
zeum ban, a h o l m a h arm ad szo r voltam ,
m inden alk alo m m al csak eg y részleget
27

A fotós lencséje előtt a vasárnapi kör néhány tagja: balról jobbra Mannheim Ká­
roly, Fogarasi Béla, Lorsy Ernő, N em es Lampérth József, Stephani Elza, Schlama-
dinger Anna, H ajós Edit, B alázs Béla
veszielk sorira, a z első nap olaszokat, a
m ásodikon spanyolokat, am elyekből
Spanyolországon kívül egyetlen m ú ­
zeum sem o ly a n k im e ríth etetlen ü l gaz­
d a g m int ez a középkortól G oyáig. Ma
ném etalföldieket nézek; legközelebb a
m odern m agyar festészet következik,
am ely et az ért B udapesten a z em ber
szin tén meg a k a r ism erni, és a m e ly ik ­
rő l állandóan, m agabiztosan d e sz eré­
n y en beszélnek.
Azok u tán a ren d k ív ü l finom em be­
re k után, a k ik k e l itt összejöttem —
am i egyébként a .gazdasági sz ak e m b e­
re k re is vonatk o zik —, b iz to sa n nem
leh et a m agyar tá rsa d a lm a t m egítélni.
M indenesetre nag y o n kellem esen té r el
a lengyelekétől és az oroszokétól a m ű ­
veltség te lje se n ném et jellege. M in­
denki éppen úgy tu d ném etül m in t m a­
g y aru l — és a cégtáblák u tá n ítélve
az em ber á lta lá b a n valam ilyen ném et
városban gond o ln á miagát, d e ezek
nagyrészt zsidók, ak ik régen m a g y a­
ro k k á váltak.
Lukács fia ta l körében is tú lte n g a
zsidó elem, d e a z t meg kell m o n d a n i:
idealisták, s m in t ilyenek egy kicsit
taláin túli tu d a to sa k , valósággal lené­
zik a szem fényvesztő élcelődést és ön­
iróniát, és tö b b n y ire elég szegény fiúk,
ak ik sokat küszködnek. Lukács közü­
lü k az egyetlen a nagykapitalizm usból
szárm azó elem — ő viszont m e g ta g a d ­
ja szárm azását. V asárnap e sté n k é n t
találkoznak egy m agánházban, a kö r
költőjénél, B alázsnál. 8-kor m in d e n k i
felkerekedik, hogy m egvacsorázzanak
a szomszédos sz erén y vendéglőben, és
a z tá n megint v isszatérjenek ugyanoda
valam ennyien. B alázzsal előrem entem ,
d e képzeld, a házigazdának nem volt
k u lcsa a s a já t lakásához, de n e m volt
vész: m ásoknak volt. m árm in t a höl­
gyeknek. A h an g n e m egyszerre e le ­
v en és visszafogott, a nők is, festőnők,
író n ő k m inden affektáltság n é lk ü l és
m in d en m erev női dogm atika n élk ü l, —
a beszélgetés h o l közös, hol csopor­
to k ra oszlik, a h o g y jólesik.
Szeretnének H eidelbergben egy fia­
ta l m agyar k o ló n iá t alapítani. A ntal
n em tud a n n á l nagyszerűbbet e l­
képzelni. m in t hogy L ukáccsal eg y ü tt
hab ilitáljon és ő igazi nyereség volna.
B alázs felesége, ak i jelenleg Z onin-
genburgban ta n u l kertészetet. H eid e l­
b erg környékén szeretne egy k is k e r­
te t szerezni, e z le n n e az ő T helém e-
jü k . Ez még rem ényekben gazdag n em ­
zedék. De m á ra ég veled. M ég egy
nagyi párosokból álló vacsonatársaság
v á r rám.
A te Eberhardod.
28
3. B udapest, 1918. március 7.
K e d ve sem ,
P illa n a tn y ila g — m ég k o rán reggel
van — i t t ülök csinos, m ég ta k a ríta t-
lan szo b ám b an a telefo n értesítésre
várva, hogy m ik o r kívárn fogadni a k e ­
reskedelm i m iniszter, így felhasználom
a sz ü n ete t, hogy beszám o ljak neked a
tegnapi napról. Elég jellem ző a rra ,
ahogy i t t élek. T eh át: reggel 1/2 9-kor
értem jö n a legnagyobb m agyar m a ­
lom, a H u n g ária-m alo m autója. K ét
órás gazd ag tárg y alás a gabonakeres­
kedelem rő l és a m alm o k ró l a vezér-
igazgatóval, egy zömök, okos em berrel.
Ezen a te rü le te n persze teljesen o tt­
hon vagy o k és ezi kell is, h a az em b er
a m egfelelő k érdésekkel és közbevetett
m egjegyzésekkel ki a k a r ja hozni azt.
am ire szüksége v?,n. 11-kor vissza a
hotelbe, és egy órányi m u n k a a m eg-
tu d o tta k rögzítésére, 12-kor az „O rszá­
gos K özponti H itelszövetkezetbe”,
ahol K o rá n y i báró. a legkedvesebb it­
teni ism erő sö m v á r rám . Vele m ár L u ­
kácsék első vacso ratársaság áb an , ahol
asztalszom szédom volt, m egbarátkoz­
tam : fe la d a tá é rt, a p arasztság felem e­
léséért és m egszervezéséért lelkesedő
közhivatailinok,. aikli a felsőbb pénz­
ügyi körö k b en , am elyek egyébként k is­
sé sz k ep tik u san álln ak szem ben az ő
lelkesedésével, azzal a z energiával,
am ellyel a tö n k rem en t szövetkezeteket
szanálja, te lje s e lism e ré st szerzett
m agának. V ele te h á t ez ú tta l a h ite l­
szervezet és az agrárszociális kérdések
te rv szerű m eg tárg y alására kerül/ sor.
H azatérő b en szeretetrem éltó feleségét
is m egism erem : m agyaros vendégsze­
re te tte l legszívesebben azo n n al m aguk­
kal v in n é n e k a v illáju k b a , am elyik
fent v a n a budai v á r m ögötti hegyko­
szorúban — ez olyan lá tv á n y t n y ú jt,
am i U rb in ó ra em lék e zteti az em b ert
—, d e 2 ó ra k o r a P e ste r Lloyd k ét szer­
kesztőjével kell ebédelnem . I tt persze
inkább engem kérdezgetnek, m ilyen
m o stan á b an a viszony a sajtóhoz, en
p assan t ta rto k egy k iselő ad ást is a
p araguayi jezsuita állam ró l, am ikor
erről kérd ezn ek . 3 ó ra körül elvisz
Lukács au tó v al — m ással itt term é­
szetesen so h a nem közlekedem — K ü h ­
ner báróh o z, ak i ragyogó villában la ­
kik m in d e n féle drág a gyűjtem ények­
kel. F eleségével és lá n y áv al fogad,
m in d k e ttő elég m űvészetkedvelő hölgy,
de m ie lő tt még sori k e rü ln e a g y ű jte­
m ényekre, v an m ég egy ió órás tá r ­
gyalás a m ag y ar cu k o rip arró l és a
m agyar m ezőgazdaságról és a jogról,
mivel K o h n e r a M on arch ia legnagyobb
cukorgyárosa. M indenesetre m a ra d
m ég egy óra a gyűjtem ények szám ára.
N incsenek galériáv á rendezve m in t
H erzognál és H atvanyéknál, a szo b ák ­
b an elosztva találh ató k , am i persze
m ég jobb: Egy gyönyörű Corot-kép,
disztingvált ö reg ú r ru b in p iro s sz ín ek ­
k el — itt kezdem C o ro t-t sa k k a l in ­
k áb b p o rtré- m in t tá jk ép festő k én t
m egszeretni —, egy C ézanne. egy
G auguin, persze tah iti lán y és tá j,
M onet-k, M anet-k, v. Gogh, Renoirok
— m indezek nem olyan jelentősek,
m in t H atványnál, nem h a tn a k rám
annyira. Még szebbek a z o n b a n a
bronzok, k o ra egyiptom iaktól kezdve,
am elyek csodálatos szem léletességet
m u ta tn a k : pl. egy szoptató m acska, a
görögökön, a reneszánszon k eresztü l a
legszebb ú jk o ria k egész töm egéig,
egészlen M aillldig. Miindezekből a gyö*
nyörűségekből beszippantok, a m e n n y it
tudok. Vetek m ég egy futó p illa n tá st
egy k itű n ő en összeválogatott k e rá m ia -
gyűjtem ényre, am elyik szin tén m in d en
k o rra k ite r je d ... egy pillan atig elidő­
zöm a szép n ém et faszobornál, aztán
elvisz innen az autóm , azaz p e r­
sze m indig a L ukácséké U lm an n ú r ­
hoz. a m ag y ar o lajtársaság o k vezérigaz­
gatójához. I tt m e g in t a legsajátosabb
szakterületem en vagyok és egy szerre
csak a berlini n ém et felfogással teljesen
ellen tétes m eg ítélést hallok, de o lyat,
am elyik közel áll az én k o ráb b i ír á ­
som ban lefek tetett, a b erlin iek á lta l
m egingatott felfogásom hoz. M in d en ­
esetre m indig ú jra a rró l győződöm
m eg, hogy m indenki cikkeket olvas,
könyveket senki. V an aztán egy ó ra
szünet, ism ét feljegyzem az in te rjú
eredm ényeit. 1/2 8-kor elin d u lo k és a
szép holdsütésben a G ellérthegy csil­
lám ló m eredek függősziklái a la tt —
ahol a hegy és a Duna közé u tc á t
ro b b an to ttak —, felsétálok L u k ácsék -
hoz. O tt ezen az estén k iv ételesen
nincs nagy társaság, hanem Szabó
u rat, a szocialisták v ezérét h ív tá k meg.
Egy nappal k o ráb b an G. v. L ukács in -
d iv id u a lista-szin d ik alista cso p o rtján a k
v o lt v itaestje az ő m a rx ista cso p o rt­
já v al — m e rt a vitatkozás életelem e a
m ag y ar fiatalo k világának. Ez a v ita
folytatódik az én élénk részvételem m el
11 óráig, am ikoris p artn e re m m e l to ­
v ább beszélgetve leereszkedem a v á-
irosba. P ontosan 12 ó rátó l m á r ág y b an
fekszem és m élyen alszom.
Ennek a levélnek a v ég ét persze
m á r ism ét a következő nap reggelén
írtaim utolsó b udapesti n ap o m regge­
lén, és csak a z t ak aro m neked elm o n ­
dani, hogy az előző ugyanilyen fo rg a­
tag b an za jlo tt le és h a lehet, m ég é r ­
dekesebb vo lt: m iniszteri audiencia,
m egbeszélések, még 1 1/2 óra m úzeum ,
és este nagy társaság, M agyarország
k an cellárja, m essze a legérdekesebb,
am in részt vettem .
Erről te h á t m á r csak R om ániából
szám olhatok b e n é k e d ... Az azonnal 1
feldolgozás, állan d ó új befogadás, hogy
m in d en átfogó k ép p é álljo n össze, á l­
landó szellem i feszültséget k övetel. M a
egy hete hogy eljöttem , m ennyi m in ­
d e n t lá tta m , h allo tta m és élveztem ez
a la tt a rövid idő alatt!
o te Eberhardod.
Közzéteszi: KÁKÁD! ÉVA
 gazdasági k á ro k a t okozott. A k o rru p t m int teljesen ism eretlen betegséggel á l­
ÉVFORDULÓ egészségügyi biztosok viszont szem et lo ttak szemben. O lykor a la p ta la n u l
h u n y ta k afölött, hogy az elzáró in té z­ g y an ak o d tak kolerára, legtöbbször azon­
kedések ellenére a földesúr k ih a jth a tta ban a tényleges k o lerás m egbetegedést
„Falu végén jo b b á g y ait m ajo rság i fö ld jeire ro botol­
ni, s az elzárt jobbágytelkekről is be-
h o rd a th a tta a kilencedkévéket az u r a ­
m ag y arázták m ásra. „Rossz étekkel v a­
ló élés, m eghűlés okozta a b a jt” —
m o n d ták egyesek; — „a ra k á sra h alás
a vasvilla.. sági csűrökbe. U gyanakkor a p araszt,
hogy földjén a m a g a szám ára dolgozhas­
son, sokszor é lete k o ck áztatásáv al volt
nem csak a cholera következése lehet,
h an e m a nagy éhségé is”, m on d ták m á ­
sok. N em hiányoztak azután az egészen
Falu végén a vasvilla, k énytelen átszökni, hiszen ak ik az fan tasztik u s diagnózisok és halottkém i
egészségügyi z á rv o n ala t átlépték, a vo­ m egállapítások sem, am ik jav arészt o n ­
Mégis bejött a kolera. natkozó rendelkezések szerint, „a kö z­
N em urakra, n em papokra, nan ere d tek , hogy kellő szám ú orvos
b áto rság s boldogság pribékei” v oltak, h íján legtöbbször „a falusi b írák h a tá ­
Hanem szegény parasztokra. s őket fegyverrel k ell visszaverni. rozzák m eg azt a betegséget, m elyet
A 19. század 30-as évein ek elején a Az elzáró intézkedések káros k ö v et­ még a legnagyobb orvosok sem ösm er-
tö rtén elem folyam án először já rta be kezm ényei a váro so k n ál különösen tek ki eddigelé”. Az ország 8 m illiónyi
k o le ra járv á n y E urópát. E szörnyű be­ szem beszökő m ódon m utatkoztak meg. la k o sára alig esett 500-nál több szak ­
tegség 1817-ben in d u lt első nagy pusz­ M egszűnt a kereskedelem is, az iparos képzett orvos, s így falu si bírák, bábák,
tító ú tjá ra Indiából. A nyugat-európai nem k ap o tt nyersanyagot, de m egfosz­ borbélyok, kuruzslók és papok gyógyá­
állam o k hiába rem élték, hogy a H abs­ to ttá k piacától is, a városban éhínség szati tu d o m án y át k e lle tt a hatóságok­
b u rg -m o n a rch ia védőintézkedései fel kezdődött. Az alk alm az o ttak a t k é n y te ­ nak fokozott m értékben igénybe v en -
fo g já k ta rtó z ta tn i a veszedelm es já r ­ lenek elbocsájtani, m ert nem tu d já k niök. A diagnózist az érdekek is igen
v án y t, am ely m á r eddigi ú tja során is őket a nehéz viszonyok között ta rta n i. k áro san befolyásolták. A városok és
m in teg y 6 m illió e m b e rt v itt a sírba. Ezek m inden n élk ü l a z u tcára k erü lv e, falv ak eg y arán t el a k a rtá k kerülni az
Az ism eretlen betegség elleni véde­ elégedetlen töm eget képeznek, am ely egészségügyi zárlat életbeléptetését, így
kezésn ek — m ivel an n a k m ibenlétét alk alo m ad tán n em m u lasztja el, hogy a koleragyanús eseteket titkolták, ille t­
és terjedési m ódját illetően a legellen­ elégedetlenségét te tte k b en is k ifejezés­ ve m á ssal m agyaráztatták.. Ahol az o r ­
té teseb b vélem ények u ra lk o d ta k — r e ju ttassa. Ez tö rté n t 1831. jú liu s 17-én vos te lje s határozottsággal jelen tette ki
nem volt m ás lehetősége, m in t a ré­ az ország közzépponti városában, P es­ a k o lerát, és ennek m egfelelően kezdett
g ebben a pestis ellen a lk alm az o tt k o r­ te n , ah o l a d iák ság n ak S táhly Ignác in tézk ed n i, m ajd m in d ig halálos fen y e­
don, és a vesztegzár. orvosprofesszor, a város közegészség- getésekben részesült, m in t például a
A já rv á n y közeledésének h írére m ár ügyi igazgatója elleni tü n tetését egy neves orvos, Bugát P á l is, Tiszaújlakon.
1830 decem berében le z á rtá k a galíciai v ére sen e lfo jto tt heves töm egm egm oz­ A orvosi szakkörök a „th eoriák te -
-m a g y a r h atárt. De m iv el a kolera te r­ d ulás követte. k erv én y eib en ” vergődtek a kolera m i­
jedésében m egtorpanni látszott, s Az egészségügyi hatóságok és az o r­ b en létét és terjedési m ódját illetően.
u g y an ak k o r az Itá liá b a n k itö rt forron­ vosok a h az án k b a betört k o leráv al Egyesek a „lélek állap o táb an , m ások
gások leverésére sürgősen k atonaságra
v o lt szükség, Bécs 1831 m árciusában A. A kolera kitörésének helye; B. Kolerás ház; C. Rekesz a szomszédos helyekről
felo ld o tta a zárv o n alat. A m ikor két szállított élelm iszerek befogadására; a. 4 láb m agas fakorlátok; b. Egészségi biztos
h ó n ap m úlva jó n a k lá tta mégiscsak lakása; c. Füstölő eszköz; d. Edény a pénzek tisztítására; e. A bezártak és az élel­
v isszaállíttatn i, ez m á r későn történt, m iszereket áruló szomszéd lakosok közvetítésére szolgáló őrök helye; f. Piac;
és kellő szám ú kato n aság h íjá n nem is % A záró vonal őrei
kielégítő m értékben. M áram arosi fuva­
rosok áthozták a já rv á n y t G alícia ko-
lom eai körzetéből a Felső-T isza vidé­
k ére, ah onnan pedig a sószállító tu ta -
josok h am arosan e lte rje sz te tté k a Tisza
m entén.
Az ország belsejében k itö rt kolera-
já rv á n y terjedése nem v olt egyenletes.
A folyók és forg alm asab b útvonalak
m e n tén gyorsan elő retö rt, m a g a mögött
h ag y v a ugyanakkor olyan területeket,
am elyeken még hosszú ideig nem m u­
ta tk o z o tt a legkisebb gyanús m egbete­
gedés sem. A még já rv á n y m en tes te rü ­
letek a legszigorúbb elzáró intézkedé­
se k k el igyekeztek m egakadályozni a
betegség behúzódását. A m egyék oly­
k o r 40—60, sőt tö b b kilom éteres ve­
szélyeztetett h atársza k asz o k at zártak
le tízlépésenként fe lá llíto tt fegyveres
ő rtá lló k vonalával; „dögm entő intéze­
te k e t”, és „levélfüstölő in té ze te k et” á l­
lítv a fel az egyes pontokon fennhagyott
„passzusokon”, átjáró h ely ek en . De a
m egyén belül az egyes helységek is
strá z sá ltá k a kolerát, nehogy a faluba
b eh u rco lják ezt holm i jövő-m enő vagy
k ó b o rló elemek. A h iv atalo s utasítás
sz e rin t az elzárásn ak oly szigorúnak
kell lennie, hogy még a koleragyanús
h ely rő l „odarepülő m a d a ra k a t .is lövöl­
dözés, vagy m ás m ódok á lta l vissza
k ell ta rtó z ta tn i”. A m egye h atárv o n a­
lá n a k lezárása, v alam in t az egyes hely­
ségek strá z sá lta tá sa rengeteg vasvillás
p ara szti őrtállót v e tt igénybe, és vont
el sürgős aratási és begyűjtési m un­
k áitó l, az elzárás alá eső földek kiesése
a term elésbői h e ly re h o zh a tatlan mező­
 földünknek a iégkörközi viszonyaiban,
vagy egyéb légtünem ényekben, ú g y m in t
a levegő villanyosságának m egháboro-
d ásában, szelekben, sű rű szaggatott fe l­
hőkben stb., míg m ások a tűzhányó h e­
gyek kitöréseiben s földrengésekben;
ism ét m ások a levegőt elárasztó igen
repü lék en y anyagban, vagy lá th a ta tla n
á lla tk á k b ó l álló, s a nagyobb vizek k ö r­
nyékén leereszkedő felhőkben k ere sik a
n y av a ly a kifejlésének o k ait.” V égnélkü­
liek vo ltak a v iták a k o lera m iazm ati-
kus, epidém ikus, pandém ikus, illetv e
kontagiózus volta felől. E kérdések tisz ­
tá zatlan ság a nagy m é rté k b e n v o n t m a ­
ga u tá n ingadozást és következetlensé­
g ek et a járványvédelm i intézk ed é­
sekben.
A k o le ra járv á n y közeledésének h íré ­
re a hatóságok különböző n y o m ta to tt
„T udósításokat”, „U tasításo k at” a d ta k
ki és te rjesztettek : m it tegyenek, h a k i­
üt az ázsiai (indiai) k olera, vagy m ás
nevén „epekórság”, „görcsm irigy”, „ n a p ­
keleti hányszékelés” s t b . .. Ezek a z ú t­
m u ta tá so k gyakran csak további szociá­
lis feszültségeket k eltettek . „Sohase
szabad szűk h ajlékokban, úgyszintén
alacsony, kicsiny és nedves szobákban
sok em bernek eg y ü tt lakn io k ” — m o n d ­
ja az utasítás. U gyanakkor a job b ág y ­
m illiók pontosan ilyen lakásviszonyok
közt éltek. H asonlóképp h iá b a a já n lo tt
az u ta sítá s jó erőnlétet, h a egyszer a
jobbágyok az éhínségtől alig lézengtek.
F ogyatékosságukra jellem ző, hogy azt
á llíto ttá k : „a csendes in d u la t” nagy vé­
delem „m inden gonosz n y av aly ák e l­
len; ugyanazért m in d en erőből azon
kell igyekezniük, hogy a haragtól, bosz-
szúságtól, szorongattatástól, g y ö trelem ­
től és félelem től m agokat m eg o ltal­
m azzák.”
H asonló volt a helyzet a gyógyszerek
terén. A járv án y közeledésének h íré re a
(főleg bécsi) szélhám osok egész r a ja
b u k k a n t egyszeriben elő, akik k ü lö n le­
ges sz ereik et c salh a tatlan h atású gyógy­
szerek k é n t kezdték reklám ozni és b o r­
zasztó d rágán áru sítan i. így te tt pl. egy
Jonz nevű sarlatán , akin ek szifilisz el­
leni szerét néhány évvel ezelőtt az o r­
vosi fak u ltás e lu tasíto tta , de ő u g y an ­
azt az 1830 n yarán járványos váltóláz
a lk a lm á v a l m int lázellenes szert, m o st
pedig m in t kolera ellen i csodaszert á r u ­
síto tta. A lapok eg yre-m ásra közölték
a legkülönbözőbb összeállítású re c e p te ­
ket, nem is szólva azokról, am elyek te l­
jesen ellenőrizhetetlenül, kézírásban,
vagy szóbeli to vábbadás ú tjá n te rje d ­
tek.
H athatósság szem pontjából a le g n a ­
gyobb rem ényeket kétségkívül a biz-
m utporokhoz fűzték, m e rt h íre te rje d t,
hogy Leo varsói orvos állítólag nagy si­
k e rre l alkalm azta azokat. N álunk m in ­
d en e se tre a buzgó borbélyok a bizm u t
túlságos adagolásával országszerte k a ­
ta sz tró fá k a t okoztak. Az első m a g y a r,
országi k o le ra járv á n y orvostörténész
k u ta tó ja , B álint N agy István ta lá ló a n
á lla p íto tta meg, hogy „aki az első k o le­
ra já rv á n y a la tt nem p u sz tu lt el a já r ­
ványtól, belehalt a gyógyszerek m érg e­
ző adag aib a.” (Az 1831. évi ko leráb an
M agyarországon tö b b m int 1/2 m illió
em b er betegedett m eg és közel 1/4 m il­
lió h a lt meg.)
Ezek a szerencsétlen esetek — b á r a
k o lera pusztítása k özepette nem nagyon
voltak feltűnőek — országszerte szóbe-
30
szédet szültek a nép körében a m érg e­
zésekről. M ivel pedig a k o lera olyan
betegség volt, am ely n e k eddig m ég h í­
rét sem h a llo ttá k , k ezd tek k ételk ed n i
ann ak létezésében, s kezdték azt fe lté ­
telezni, hogy m in d en ikplerásnak m o n ­
dott halálozás — m érgezés eredm énye.
Az a m egfigyelés, hogy a betegség — a
kolerával fertő zö tt — k u ta k ivóvizének
h aszn álatáv al te rje d , a z t á n ézetet a la ­
kíto tta ki, hogy kútm érgezés tö rté n t. Az
pedig m ár a p araszto k uraikhoz v aló v i­
szonyára v e t jellem ző fényt, hogy e
m erénylet h átteréb e n , tú l a p u sz tán
eszközöknek te k in te tt orvosokon, fö l­
d esu ra ik at gyanították. A z úri k ú tm é r­
gezés g y a n ú ja alap ján parasztm egm oz­
dulások tö rte k ki az ország legkülönbö­
zőbb p o n tjain .
A nép szántszándékos m érgezésének
hiedelm e különösen erősen meg tu d o tt
gyökerezni A baúj, Zem plén, Sáros, Sze-
pes és G öm ör megyék terü letén . S ta lá n
nem v életlen ü l azon a terü leten , a h o l
az utóbbi évtizedek földesúri fö ld ra b lá­
sai és robotnövelései a legnagyobb m é r­
tékben te tté k tönkre a jobbágyságot és
ennek m egfelelően a legélesebben is á l ­
líto tták szem be uraiv al. A p araszto k
egy általán nem ta rto ttá k lehetetlennek,
hogy a földesúr m ost méreggel tö rjö n
életükre. Hiszen földjeiket, rétjeik et,
legelőiket kím életlenül elvette tőlük, h á ­
zaikból k id o b ta őket, á lla ta ik ro b o t­
ban dö g lö ttek meg, ho lm ijaik at adóban
foglalták le, ném ely csa lá d ta g ju k a t
ny o m o rék k á verték. E zt a h itü k e t m e g ­
erő sítette az e vidéken folyó já rv á n y v é ­
delmi előkészületeknek az az egészen
ren d k ív ü li em bertelensége, am elynek az
ország m ás részein sehol sem ta lá lju k
m ását. A földesúri m ajorsági g azdálko­
dás e v id ék en olyan hatalm as, n in cste­
len töm eget term elt ki, hogy azok m á r
valósággal fo jto g atták a földesurak t o r ­
kát. M egszabadulni valahogy a n in c ste­
len töm egektől! — ez volt m ár jó id e je
itt a fö ld esu rak legfőbb gondja. A já r ­
ványvédelm i előkészületek, során a p a ­
rasztság n ak a legocsm ányabb cinizm us­
sal a d tá k értésére, hogy a járv án y k e­
zükre dolgozik, s m ajd elvégzi a sz ü k ­
séges irtó m u n k át.
Ezen az ak k o r még jav arészt já rv á n y ­
m entes te rü le te n a védelm i előkészüle­
tek úgy in d u ltak meg. hogy falv a n k én t
külön „epekórságos tem ető t” h asíto ttak
ki a p araszto k földjéből, szőlőjéből.
A m ikor ez m egtörtént, becsléseket kezd ­
tek végezni az ország já rv á n y lep te v i­
dékeiről közzétett hivatalos halálozási
sta tisz tik a alap ján , hogy a falu lélek-
szám ához viszonyítva h ány h alo ttra le­
het m ajd szám ítani, s enn ek m egfelelő­
en előre h atalm as töm egsírokat á s a tta k
a még teljesen egészséges falv ak b an .
A m ikor azu tán a jobbágyfalvak m eg­
döbbent lakói kérdezősködtek, ököllel a
szószóló p ara szt arcáb a vágva válaszol­
tak: „O da fogják dög testeitek et v o n ­
szolni, m in t a k u ty á k ét”.
T ovább fokozódott a nyugtalanság,
am ikor a jobbágyokat kezdték összeírni,
hogy tu d h assák , m ennyi koleraellenes
megelőző gyógyszerről kell a h ely tartó -
tanácsi rendelkezések értelm ében gon­
doskodni. — „Nemigen jó ra céloz ez a
conscriptio. V an benne valam i, m ikor
az e m b erek e t írk á ljá k !” — b izalm at-
lan k o d tak a parasztok.
A h ely tartó ta n ác s á lta l rendelkezésre
b o csájto tt gyógyszer- és fertő tle n ítő ­
szer-szállítm án y o k at a m egye az egyes
földesúri kastélyokhoz irán y íto tta. I n ­
nen tö rté n t az elosztás az illető földesúr
falvai részére. Magához ren d elte a fö l­
desúr a b író t, és á ta d ta neki fejen k én ti
szétosztásra a falu t illető porokat. A z­
után tisztjeit, isp án jait k ü ld te a falu b a,
hogy a porok bevételére a lakosságot
fenyegetésekkel is kényszerítsék. E rre
azonban a parasztok — h allván m ár a
b iz m u t-p o r h atásáról — nem v o ltak
h ajlandók. A prev en tív gyógyszerekből
ekkor a k u ty ák n ak , m acskáknak a d ta k
be próbaképp. Azok viszont vagy n yom ­
ban felfo rd u ltak tőle, vagy úgy elm en -
te k a háztól, hogy többé vissza sem té r ­
tek. A m érgezés g y an ú ját ez is igazolni
látszott.
Az egészségügyi rendszabályok m eg­
sértését, vagy az azoknak való ellensze­
gülést az ország b an sok helyen botozás­
sa l büntették. A z e m líte tt felvidéki m e­
gyékben ez az országszerte nélkülözhe­
te tle n n ek ta r to tt botoztatás sokhely ü tt
valóságos sz a d ista őrjöngéssé faju lt. A
Szepes m egyei K lu k n ó n pl. egy k o le ra ­
gyanús k ö rü lm én y ek közt feleségét
v esztett szerencsétlen p arasztra 54 bo­
to t v erettek a z é r t a „b abonásságáért”,
hogy nem a k a r ta m egengedni felesége
holttestének felboncoltatását.
A földesurak, m iu tán „a betegség
m egelőzésére m eg kívántaid óvszerek”
közvetlen b ev étetését nem tu d tá k e lé r­
ni, a kocsm áik b érlő it u ta síto tták e sze­
rek nek a p á lin k á b a keverésére. Innen
ere d t az ita lo k „m egm érgesítésének"
v ádja.
A Felvidék e várm egyéiben sokkal
szenvedélyesebb h u llám o k at v e rt a nép
körében az a g y anú, hogy a k u ta k a t az
u ra k m érgezik, m in t az ország egyéb
részeiben. E n n ek oka az itteni helyzet
m esszem enően nagyobb kiéleződöttségé-
b e n keresendő. A parasztok k ín v a lla ­
tá sn a k v etették a lá az általuk elfogott
és porhintéssel, a k u ta k m egm érgezésé-
v el gyanúsított egyéneket, akik azu tán
v allo tta k is az u ra k általi félfogadá­
su k ró l és sz o lg álata ik díjazásáról. Eny-
nyiben h itelesnek tekin th ető vallo m á­
su k , m ert a k u ta k szükséges fe rtő tle n í­
téséről a g y anakvó nép ellenszegülése
m ia tt az u ra k c sa k úgy gondoskodhat­
ta k , hogy pénzen felfogadott suhancok,
csavargók á lta l p ró b á lta k óvatlan p illa ­
n atb an a k u ta k b a borkövet, vagy egyéb
fertőtlenítő sz e rt v ettetni. Ez azu tán
elég volt ahhoz, hogy a parasztok el­
sz án t lépésekre h atáro zzák el m ag u k at
az életükre tö rő „m érgezőkkel” szem ­
ben.
Teljesen h ely tálló az az egykorú
m egállapítás, hogy a kolera elsősorban
„azokon ü tö tte k i m agát, akik életek
m ó d já ra nézve a n é lk ü l is m ár a dögro­
váson voltak.” Ez a helyzet pedig leg­
főképpen az éhínség sú jto tta felvidéki
te rü lete k re v olt jellem ző. T u catjáv al
h u llo ttak a kis jobbágyfalvak éhségtől
csigázott lakói, a k ik n e k még a falu
belsejében is „á lló sárga-zöld v izek”
környezték túlzsúfolt, egészségtelen kis
viskóikat. U gy an ak k o r a kastélyok és
u d v arh á zak h a s o n líth a ta tla n u l higleni-
k u sa b b viszonyok k özt élő lakóit a já r ­
v á n y m egkím élte. N em csak a F elvidék­
r e volt jellemző, hogy „urak s m agokat
jó l bírók nem h o lta k el.” Hiszen pl.
K u nszentm iklósról is ugyanezt írtá k :
„Ezen járvány n y av a ly á b a még eddig
n á lu n k leginkább csak a legutolsóbb
classisu m unkás em berek estek, a n n y i­
ra , hogy n adrágos form a em ber ezen
öldöklő n y av aly a dühösségét még eddig
egészen k ik e rü lte ”. A Felvidék em líte tt
m egyéiben azonban ez a körülm ény b i­
zonyítéknak sz á m íto tt az u rak népelle­
nes m erényletét gy an íto k szemében.
Így robbant ki, a „m éregétetők” elle­
n i viharos e re jű sp o n tá n töm egfelhábo­
ro d ás képében 150 évvel ezelőtt, 1831
n y a rá n a Dózsa u tá n i idők legnagyobb
m agyarországi parasztfelkelése, a m e ­
ly e t „koleralázadás” néven ta r t sz á ­
m on az utókor.
TTLKOVSZKY LORANT
ELSÜLLYEDT VILÁG
A ris z to k ra tá k , 4
a r i s z t o k r a t á k .*«1
1848 elő tt a m agyar honpolgárok re n ­
di alap o n tagozódtak k ét nagy csoport­
ra aszerin t, hogy a kiváltságos nem esi
rendhez tarto ztak , vagy sem . Az u tó b ­
biak v o lta k a jobbágyok, a városi p ol­
gárok és az ún. honoráciorok (m aga­
sabb képzettségűek: papok, orvosok,
ügyvédek stb.).
Az „eg y ség es” n e m e ssé g
P o litik ai joguk csak a kiváltságos
rendhez tarto zó k n ak v o lt: a legtágabb
körű m agánjogi jogképességet élvezték,
fel v o lta k m entve az adózás alól, köte­
lesek v o lta k azonban ellátn i az ország
fegyveres védelm ét és a közügyek szol­
gálatát. Ezen az utóbbi kötelezettségü­
kön ép ü lt fel a nemesi v árm egye egész
hivatali szervezete, m elyet jórészben
ingyenes szolgálat (nobile officium )
alap já n lá tta k el. A nem esek a szen t
korona ta g jai, a többi honpolgárok csak
an n ak alattv aló i voltak.
Az 1351 (ősiségi törvény) óta egysé­
gessé v á lt m agyar nem esi rendhez ta r ­
tozást jelképező „nobilis H u n g aru s”
(m agyar nem es) szó olyan jelentőségre Családi botrány után „magyar herceg”.
te tt sz e rt a m agyar birodalom ban, m in t Stefánia főhercegnő (Rudolf trónörökös
valam ik o r a róm ai biro d alo m b an a „cí­ özvegye) és második férje, Lónyay
vis R o m an u s” (római polgár). Elemér
A nem esség m egszerzésének a m ódja
a honfoglaló nem zetségektől való le­
szárm azás (prim ae occupationis) és a papjainak. A szabad királyi v árosokat
királyi adom ányozás volt. Az utó b b i­ egy-egy nem es szem élynek te k in tették .
nak h áro m ú tja volt: a jószágadom á­ A nemesi ren d a sa rk alato s nem esi
nyozás (adom ányos vagy donációs ne­ jogok vagy szabadságok tek in tetéb en
m esek), a k irály i oklevéllel (cím eres le­ mindvégig egységes m aradt, a förendi-
véllel) tö rté n t nem esítés (arm ális n e ­ ség k ialak u lásán ak alap ja n em a nyu­
m esek v ag y arm álisták) és az ünnepé­ gat-európai h ű b éri ta rto m án y u raság
lyes ho n o sítás (indigénák). Személyes volt, hanem az országos tisztségek, ille­
nem essége volt a katolikus egyház (Er­ tőleg a közjogi állással bíró egyházak
délyben m indegyik b ev ett felekezet) legm agasabb tisztségeinek a betöltése.
Történelem szó b a n
Pályázati felhívás
A tö r té n e le m n e k c s a k e g y ré s z e rö g z ő d ik Íro tt, v a g y tá r g y i f o r rá s o k b a n . A s z ó ­
b e li h a g y o m á n y a tö r t é n e t t u d o m á n y e g y ik le g g a z d a g a b b , m in d e z id e ig n e m e lé g g é
k ia k n á z o tt f o r r á s a le h e t. E z t a h a g y o m á n y t a z o n b a n c s a k is tá r s a d a lm i m é r e tű „ f o r ­
r á s g y ű j t é s ” k é p e s az u tó k o r n a k m e g ő riz n i. A „ H is tó r ia ” s z e rk e s z tő s é g e m o s t p á ­
ly á z a to t h ir d e t a g y ű jtő m u n k a ö s z tö n z é s é re . P á ly á z n i le h e t ír á s b a n v a g y h a n g s z a la ­
g o n r ö g z í t e t t , e g y - e g y h e l y s é g h e z , k ö r n y e z e t ü n k h ö z f ű z ő d ő v i s s z a e m l é k e z é s s e l . M i­
v e l c é l u n k a s z ó h a g y o m in y r ö g z íté s e , p á ly á z a tu n k k ite r je d o ly a n tö r é n e lm i le g e n ­
d á k r a , n e m z e d é k rő l n e m z e d é k r e ö rö k lő d ő „ s z ó b e s z é d é r e is , a m e ly e k v a ló tla n s á g á t
a tö r t é n e tk u ta tá s m á r b iz o n y íto tta . E lb ír á lá s a lá c s a k a z o k a t a p á ly á z a to k a t b o c s á t­
h a tju k , a m e ly e k p o n to s a d a tf e lv é te lle l (h o l r ö g z íte tté k , k itő l s z á r m a z ik az i n f o r m á ­
c ió ) k é s z ü l n e k .
A p á ly á z a t h a tá rid e je : 1982. m á r c i u s 31.
P á ly a d íja k :
1 d b 3000,— F t - o s v á s á r l á s i u t a l v á n y
2 d b 1000,— F t - o s v á s á r l á s i u t a l v á n y
10 d b 300,— F t - o s v á s á r l á s i u t a l v á n y
A le g s ik e r ü lte b b p á ly a m u n k á k b ó l f o ly ó ir a tu n k a k é s ő b b ie k b e n k ö z ö ln i k ív á n .
C í m ü n k : H I S T Ó R I A , 1014 B u d a p e s t , l ) r i u . 33.
31
A b irto k ta lan nem est azonban az elvi
egyenlőség körén belül bizonyos h á trá .
nyok terhelték. A főrendiség pedig elő­
nyöket jelen tett, ez azonban alkotm ány-
jogi te k in te tb en csak 1608-tól szám ít­
ható. Ekkor az addig egységes ország-
gyűlés alsó- és felsőtáblára oszlott, az
örökös főrendeket saját szem élyükben
h ív ták meg az országgyűlésre, ahol k ü ­
lön tanácskoztak. A várm eg y én k én t v á ­
lasztott két-két követ (az országgyűlési
képviselők elődei) továbbra is a v á r­
m egyék közönségét: az egységes ne­
mességet képviselte.
A fe ls ö tá b la
Az egyházi és világi főm éltóságok
m ellett tagjai lettek a felső táb lán ak
azok a nem esek is, kiknek nagy b irto ­
ku k on alapuló tényleges tú lsú ly á t a k i­
rály o k akkor m á r főnemesi ran g o k ado­
m ányozásával intézm ényesítették. Ettől
kezdve főrendek voltak a fő rendi tá b la
ta g ja i; a legfőbb egyházi és világi
m éltóságok viselői m ellett m indazok,
ak ik bárói, grófi vagy hercegi cím et vi­
seltek és ezzel m egszerezték az örökös
főrendiházi tagság jogát.
A főrendiház szervezetének m ódosí­
tá sá ró l szóló 1885: VII. te. életbelépése
ó ta a főrendiházi tagság m á r nem volt
egyértelm ű a főrendi minőséggel. A re ­
form folytán nagy szám ban v á lta k ta g ­
ja iv á a fő rendiháznak olyanok, akik
nem voltak főrendek, de ta lá n m ég n a­
gyobb szám ban m a rad tak ki főren d ek a
tagok sorából. Nem voltak főrendek
p éldául azok sem , akiket az á lta lu k vi­
selt közhivatal (a legm agasabb bírói
tisztségek) a la p já n illetett m eg a főren­
diházi tagság, nem voltak fő ren d ek a
p ro testáns egyházak fő tisztségviselői,
s a király á lta l élethossziglan ltinevé-
Katonai díszruhában. József főherceg
és fia, József Ferenc főherceg, katonai
ünnepségen a Várban. (Köztük Ríjder
Vilmos honvédelm i m iniszter,)
zett 50 tag sem. K im a ra d ta k viszont a
főrendiházból a főisp án o k és két k iv é­
tellel a cím zetes (felszentelt) püspökök,
úgyszintén az örökös főrendiházi ta g ­
sági joggal felru h áz o tt családoknak
azok a tagjai, akik n em feleltek meg a
törvényb en előírt v agyoni cenzusnak
(évi 3000 frt egyenes állam i földadó).
F őrendi m inőségüket ez term észetszerű­
leg nem érintette.
E ttől a főrendiházi reform tól szá­
m íth a tju k a főrendi és főnem esi m éltó­
ság, illetv e rang e lv á lá sá t is. 1885-től
ugyanis az újabb főnem esi (grófi, bárói)
rangadom ányozás ö n m a g áb a n véve nem
já r t még az örökös fő ren d ih ázi tagság
jogával, csakis ab b an az esetben, h a az
illetőnek a m in iszterta n á cs fe lte rje sz­
tésére külön ad o m án y o zta ezt a jogot a
király, ak ár egyidejűleg, a k á r később.
Még erősebb m eg szo rítást tartalm az a
tö rv én y a nem leszárm azásu k n ál fogva
m agyar állam polgárok (honosítottak,
honfiúsítottak, indigénák) tekintetében,
ak ik et ugyancsak a m in isztertan ács elő­
terjesztésére m ár nem is a király, h a ­
nem csak a tö rvényhozás (tehát közös
elhatáro zással a k irá ly és az őrs, ág ­
gyűlés) ru h áz h ato tt fel az örökös fő­
ren d ih ázi tagság jogával.
Az 1886: VIII. te. tö rv én y b e ik ta tta a
főrendih ázb an ak k o r örökös tagsági
joggal bíró családok n év so rát. Ezt m in ­
den év végén ki k e lle tt egészíteni az
örökös tagsági joggal ú ja b b a n felru h á­
zott családok neveivel.
Bárók, grófok, hercegek
A névsorban ered etileg feltü n tete tt
17 hercegi család közül csak 3 m agyar
leszárm azása, a tö b b i honfiúsított. Az
E sterházy (grófi) csalá d hercegi ág á­
n ak m in d en tagja viseli 1783 ó ta a h e r ­
cegi rangot, a B a tth y á n y -S tra ttm a n n
és P álffy hercegi cím azo n b an csak a
fiágon elsőszülött u tó d ra szállt át.
U gyanilyen elsőszülöttségi utódlással
k ap o tt 1911. jú n iu s 21-én m agyar h e r­
cegi m éltóságot F estetics Tasziló gróf,
m égpedig elsőként, m e rt az E sterházy
család hercegi ága és B a tth y á n y -S tra tt­
m a n n gróf imég n ém e t-ró m a i szent b i­
rodalm i hercegi, P á lffy gróf pedig
o sztrák hercegi ran g o t k ap o tt. Még egy
m agyar herceg volt k éső b b en : Lónyay
E lem ér, Stefánia főhercegnő, az özvegy
trónörökösné m ásodik férje.
A családkönyvbe ered etileg felv ett
133 grófi családból 74 v o lt m agyar sz á r­
m azású, 59 indigéna; a 116 bárói csa­
ládból 26 volt h o n fiú síto tt. A bárók szá­
m a 1885—1918 között nagy m értékben
em elked ett az ún. pénzm ágnásokkal
vagy iparb áró k k al (tö b b n y ire földbirto­
kot is szerzett nagy tő k ések k el), to v áb b á
10 m iniszterrel, az első v ilág h áb o rú
a la tt pedig a k a to n a i M á ria T erézia-
ren d lovagjaival is, ak ik k érh e tték b á ­
rói rang adom ányozását. Ezeknél azon­
ban csak egészen k iv ételes volt az ö rö ­
kös főrendiházi tag ság adom ányozása.
A z örökös fő ren d ih á zi tagság jogával
fe lru h á zo tt családoknak azok a tagjai,
ak ik egyébként m eg feleltek a törvényes
kellékeknek, m á r eg y ed ü l a születés
jogcím én, m inden k ü lö n adom ányozás,
kinevezés vagy v álasztás n élk ü l vá lta k
te h á t tagjává a tö rvén yh o zó testü let
felsőházának.
A születési előjogok tágabb érv én y e­
sülését b iz to síto tták a ranggal já ró cí­
mek. A sp an y o l grandoktól az orosz és
rom án b o járig , a székely prim őrtől
a k á r a főhercegekig (lévén ez egyedül
és kizárólag a H absburg-csalód ta g ja i­
n ak címe), széles sk á lájáv al ta lálk o zu n k
a rangoknak és cím eknek.
A ngliában — és régebben F ra n c ia o r­
szágban is — pl. az egységesen a peer
(m egszólításként a lord) gyűjtőfogalom
alá is vonható főnem esi cím ek a követ­
kezők: baron (báró), viscount (algróf),
earl (gróf), m a rq u e ss (m árki, őrgróf),
duke (herceg). M agyar főnem esi rang
csak a báró és a gróf volt és 1911-től a
herceg. A fő re n d ih áz b an örökös tag sá­
gi joggal b író családok n év so rá t tö r ­
vénybe ik ta tó 1886: VIII. te. is csak
ezeket ism eri.
Az ebbe a névjegyzékbe és az ennek
alapján k észített családkönyvbe fel nem
v ett főnemesi családok tagjai, v alam in t
a főnemesi ra n g későbbi adom ányozásá­
n ál azok, a k ik n e k a k irály n em ado­
m ányozta k ü lö n , a m in isztertan ács elő­
terjesztésére, az örökös főrendiházi
tagság jogát, főnem esek (arisztokraták)
voltak ugyan, d e jogilag sem m iben
sem különböztek a többi nem estől. Az
utóbbiak (teh át a főnemesi ran g n élkü­
li nemesek) is le h ettek ti. zászlósurak,
koronaőrök, a la p íth a tta k hitbizom ányt,
m egkaphatták az összes k itü n tetések et,
köztük a világ v iszo n y latb an is legm a­
gasabbnak ta r t o tt ara n y g y ap jas-ren -
det (melynek b irto k o sa volt tö b b ek kö­
zött az ifj. M a ilá th György országbíró,
Szögyény-M arich László országbíró és
fia, a később grófi rangra emelt. Szö-
gyényM arich L ászló berlini_ nagykövet),
egyenlő feltéte lek m ellett k a p h a ttá k
meg a bizonyos u d v ari és egyéb elő­
nyöket jelentő k am arási kulcsot is.
Az elm életi egyenlőség ellen ére azon­
ban a g y ak o rlatb an , a m in d en n ap i élet­
ben továbbra is fen n m arad t a m eg leh e­
tősen érzék elh ető különbség egyfelől az
arisztokrácia g yű jtőfogalm a a la ttt értett
fönemesség — a n n a k születési előjogok­
kal és csak p u sz ta cím m el b író m in d ­
két rétege —, m ásfelől pedig a többi
társadalmi o sztá ly és réteg között.
A főnemesi p u szta cím, m in d en elő­
jog és vagyon n élk ü l is, v ita th a ta tla n
előnyt je le n te tt az érvényesülés m inden
vonatkozásában. T öbbnyire csak a vi­
selőjétől függött, például, hogy a h iv a­
tali ran g létra k ezd eti fokain jobb b e­
osztást, később gyorsabb — esetleg
ugrásszerű — előm enetelt, a politikusi
pályán k iem elkedőbb szerepet, sőt még
a főpapi kinevezéseknél is bizonyos fo­
kú elsőbbséget biztosítson m agának.
Szerepet já tsz o tt ebben ta lá n a fen n ­
állott, illetve általán o sság b an fen n m a­
rad t címzésbeli különbség: a b á ró k a t és
grófokat k iv é te l n élk ü l m egillető ,,mél-
tóságos” cím zés (a hercegek m á r nem
szorultak a „főm éltóságú” cím zés külön
nyom atékára). íg y például a h iv atali
ranglétra legalsó fokán álló, fizetés nél­
küli m iniszteri segédfogalm azót, vagy
ak ár csak seg éd h iv atali tisztviselőt, ha
ariszto k rata volt, ugyanaz a m éltósá-
gos cím ille tte meg, m int az osztály,
főosztály vagy csoport élén álló m inisz­
te ri tanácsost, ső t általáb a n a m inisz­
te rt helyettesítő állam titk á rt.
Bál az udvarnál a m illeneum évében, 1896. Balról jobbra: Berzeviczy Albert, Jókai Mór, Frigyes főherceg, Auguszta főher­
cegnő, József Ágost főherceg, Izabella főhercegnő, Bánffy Dezső báró m iniszterelnök

A férjhez m en t leány m e g ta rto tta a gán viseli (szemben a sz ü letett b áró n ő szárm azásától. Ugyanígy m egillette a
születésénél fogva őt m egillető főnem esi stb.-vel). H ázasságának m egszűnése feleséget a főnemes férj á lta l szerzett
rangot (ezt persze csak a s a já t nevével u tá n is m e g tarth a tta ezt újbóli fé rjh e z - m agasabb cím zésre való jog, vagy a
összekapcsolva) és címet. így például m eneteléig, kivéve, h a a házassági p e r nem főnem es férj m in d en k o ri címe
grófnő és m éltóságos m a ra d t akkor is, bíró ság a eltilto tta fé rje nevének v ise lé­ (címzése).
h a férje nem volt ariszto k rata, sőt még sétől. Még a csak elsőszülöttségi jogon A te ljeseb b áttek in tés k ed v éért még
csak nem es sem . A főnem es feleségét öröklődő hercegi ran g b irto k o sán ak a m egem líthetjük, hogy a k irály által
m egillette fé rje ran g ja és cím zése -né felesége is hercegné vagy hercegasszony 1848—1918 között k in ev ezett 18 minisz­
to ldalékkal, am i a rra u talt, hogy a ra n ­ és főm éltóságú le tt a házasságkötésével, terelnök közül 9 gróf v o lt (teh át éppen
got nem a sa já t, hanem csak a fé rje jo­ vagy férjével egyidejűleg, fü ggetlenül a a fele) és 3 báró, bár k ö zü lü k hárm an
csak a s a já t szem élyükben kap ták a
rangem elést (Lónyay, T isza István és
F ejérváry). A korm ányzó á lta l 1920—
E szá m u n k sze rző i 1944 közt k in ev ezett 11 m in iszterelnök­
ből 3 v o lt gróf. Az 1848— 1918-ig kine­
B A C H M E L IT T A m u z e o ló g u s (B T M ); B Ö L Ö N Y J Ó Z S E F n y . e g y e te m i t a n á r ( B p ) ; vezett m in iszterek között 2 herceget, 20
D E R Z S A L U K , N Y IK O L A J k a n d id á tu s , tu d . m ts . ( U k r á n T u d o m á n y o s A k a d é m ia T ö r t.
t u d . I n t é z e t e ) : G L A T Z F E R E N C k a n d i d á t u s , o s z t . v e z . (M T A T T I ) ; H A H N I S T V Á N
grófot és 9 b áró t találu n k . 1919—1944
a k . l e v . t a g . e g y e í e m i t a n á r (E L T E B T K ) : K A R A D I É V A e g v . a d j (E L T E J T K ) ; között 6 grófot és 3 b á ró t. (Megjegy­
K Ö P E C Z I B É L A a k a d é m ik u s , e g y e te m i ta n á r , fő titk á r h e ly e tte s (M T A ); L . N A G Y zendő: eb b en az utóbbi időszakban az
Z S U Z S A t ö r t . t u d d o k t o r a , t u d . f ö m t s . (M T A T T I ) : P A M L É N Y I K L A R A m u z e o l ó ­ arisz to k rata családok sz ám a m á r nem
g u s ( S z e n t e n d r e ) ; P É T E R K A T A L I N k a n d i d á t u s , t u d . f ő m t s . (M T A T T I ) ; P E T N E K I
Á R O N t u d . s m t s . (M T A T T I ) ; S I P O S P É T E R k a n d i d á t u s , t u d . m t s . (M S Z M P K B gyarapodhatott.)
P T I ) ; S Z O C S J E N Ő k a n d i d á t u s , o s z t v e z . (M T A T T I ) : T I L K O V S Z K Y L O R A N T t ö r t . M indez term észetesen n em jelenti
t u d . d o k t o r a , t u d . f ő m t s . (M T A T T I ) ; V A R G Y A I G Y U L A k a n d i d á t u s , e g y e t e m i d o ­
c e n s ( E L T E B T K ) ; V Ö R Ö S A N T A L k a n d i d á t u s , t u d . f ő m t s . (M T A T T I ) ; W E L L M A N N azt, m in th a a k o rm án y szin tű kinevezé­
IM R E a M e z ő g a z d a s á g i M ú z e u m n y . f ő i g a z g a t ó - h e l y e t t e s e ( B p . ) ; Z I M A N Y I V E R A seknél elsődleges szerepe le tt volna a
t ö r t . t u d . d o k t o r a , t u d . f ő m t s . (M T A T T I ) . szárm azásnak, inkább az arisztokrácia
R ö v id íté s e k : s m ts . = s e g é d m u n k a tá r s , fő m ts . = f ő m u n k a tá r s , tu d . m ts . = tu d o m á n y o s politikai sú ly á t m u tatja, illetv e azt,
m u n k a t á r s , a k . le v . t a g = a k a d é m i a i le v e l e z ő t a g , B T M = B u d a p e s t T ö rté n e ti M ú ze u m , hogy közéleti sú ly a a h u sz ad ik század­
E L T E B T K = E ö tv ö s L o r á n d T u d o o m á n y e g y e te m B ö lc s é s z e ttu d o m á n y i K a ra , JT K = ban még a polgári társa d alo m b an is
J o g tu d o m á n y i K a r . M T A T T I = M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m ia T ö rté n e ttu d o m á n y i
In té z e te , P T I = P á r ttö r té n e ti In té z e t.
szinte szükségszerűen csökken.

BÖLÖNY JÓZSEF

33

F egyverhasználat —
„ . . . F ark as L ajos pincér kihívó m ó­
don m eglökte, m a jd zsebredugott k éz­
zel m egállt és végignézte. A tiszt ezen
felh áborodott és a következőket m o n d ­
ta : ta lá n nem lö k n e föl, m ire a pin cér
az t m o n d ta : m ajd én térek k i . . . E rre
n ev e ze tt k ard o t rá n to tt és egy v ág ást
m é rt az arcára, m elytől hom loka h á ­
ro m helyen és az o rra vérezni kezdett.
E zu tán az őrszo b ára vitte igazoltatás
v é g e tt”. 1930 áp rilisáb a n küldte ezt a
je le n té st feletteseinek a budapesti v á ­
ro sparancsnokság. Jellem ző eset tö r ­
té n t 1934 őszén is. A szom orú je le n e t­
ben, a folyam őrség szem lélőjének le ­
írá sá b a n , a k in cstári nyelvezet szolgál­
ta tja a hum ort: „ . . . a k ard n a k k iv o n ­
tá n való ta rtá s a indokoltnak vehető
a z előzetes m egállapítások so rán k i­
h a llg a to tt ta n ú k vallom ásaival, m elyek
sz e rin t a folyam őr k ap itán y és K alm ár
A n ta l közötti összeszólalkozás, m a jd az
u tó b b i részéről elhangzott fenyegetések
és a n n a k tám adó fellépése olyan h e ­
ly e n történtek, am elynek ki nem v ilá ­
g íto tt volta és nagyobb részben a tá r ­
sa d alo m alacsonyabb m űveltségű r é te ­
geihez tartozó m unkásem berek, főleg
p edig a középosztállyal szem ben e lle n ­
séges érzületet ta n ú sító egyének á lta li
la k o ttsá g a m ia tt a tiszt a m inden p il.
la n a tb a n i testi épséget, esetleg é le te t is
fenyegető tám ad ástó l ta rth a to tt.”
(M egjegyzendő: itt 20 napon tú l gyó­
gyuló sérülést okozott a k a rd h a sz n á ­
lat.)
1936. szeptem ber 14-én egy polgári
szem élyt arcul ü tö tt és m egrugdosott
A kard k iv o n v a ... tisztavatás a Ludovikán, 1939. augusztus 20.
34
egy százados. Egy h a tá rő r hadnagy
szállítóm u n k ást seb esített meg. Egy
vasúti hídon napozó fő h ad n ag y , am i­
kor a p ály am ester őt a h íd elhagyásá­
r a felszólította, „ . . . a p ály am esterrel
szóváltásb a m ajd d u la k o d ásb a kevere­
dett, a nevezett átk aro lta , szándéko­
san, de ölési szándék n élk ü l a kb. 5
m éter m élyben lévő sekély vizű p atak ­
ba lökte, m in ek k ö v e tk e z té b e n . . . a
sé rte tt 20 napon tú l gyógyuló láb tö rést
s z e n v e d e tt..
A különböző tiszti feg y v erh aszn ála­
tokról k észített jelen tések b en időnként
feltű n tek a sé rte tte k p o litik ai m inősí­
tései is: a feg y v erh aszn álattal élő tisz­
tek segítségére siető p arancsnokságok
azon túl, hogy a tö rté n te k e t is ők ad ­
tá k elő, a sé rte tte k et a ren d szer ellen­
feleiként igyekeztek b em u tatn i. Egy
tá rsa d alm i felfogásról á ru lk o d ik az a
honvédelm i m in isztériu m b a elju tta to tt
feljegyzés, am elyik egy h alálo s kim e­
netelű fegyverhasználatot k ív á n t indo­
kolni: az elh u n y t — m o n d ja a kardozó
tiszt felettese „ . . . a k im o n d o ttan szél­
sőséges fiatalság egyik nagyszájú,
m egátalk o d o tt vezetője v o l t . . . ” (Ez
esetben a jogtalanságot m ég Gömbös
m iniszterelnök is elism erte egy in te r­
pellációra ad o tt válaszáb an a képvise­
lőházban.) Egy 22 éves rab b in ö v en d ék
m egsebesítését pedig az elő zte meg —
m ondja egy m ásik „in d o k lás” —, hogy
a fiatalem b er a tisztet „ . . . a já rd á n
m eglökte és vele sértő sz ó v áltásb a ele­
gyedett és fenyegető k arm o zd u lato t
t e t t ..
A tiszti feg y v erh aszn álat ilyen és
hasonló esetei n em egyéni kilengések,
atrocitások v o lta k : a katonai b ü n te tő ­
jog lehetőséget a d o tt a tiszteknek, hogy
„becsületük” v é d e lm é re büntetőjogi k ö ­
vetkezm ények n élk ü l h aszn á ljan a k
fegyvert. A feu d alizm u s, a rendi tá r s a ­
dalom előjogait idéző kiváltságot az
1855-ben császári p áten ssel k iad o tt k a ­
to n ai b ü n tetőtörvénykönyv 1930-ig b iz­
tosította. Az idevonatkozó cikkely k i­
m ondja: „ . . . h a a t i s z t e k .. ., ak ik n ek
becsülete egy v agy tö b b más szem ély
jelenlétében jo g ta la n u l m eg tám ad tatik ,
azon célból, hogy az ily sértések foly­
ta tá sá t m egakadályozzák, az őket m eg ­
illető fegyvert a z o n n al használják. H a
ezen cél m ásként n em volt elérhető és
a fegyver h a sz n á la tá b a n az elk erü lh e­
te tle n szükségesség h a tá ra át nem lé-
petett, akkor az ily te tt büntethetősége
egészen elenyészik."
1930-ban új k a to n a i b ü n tető tö rv én y ­
könyvet k észítettek M ágyarországon,
am ely a szabályozást — nyelvi m o d e r­
nizálással — n em csu p án átvette, d e
még előnyösebb h ely zetet is terem tett,
a tisztek szám ára, am ik o r elh agyta azt,
hogy a tiszti „b e csü let” csupán a k k o r
védhető fegyverrel, h a a cselekm ény
egy vagy több szem ély jelenlétében
történik. Pedig e k k o r m ár a belügym i­
niszter is kifo g áso lta a tisztek feg y ­
verh aszn álatát és u ta lt a rra is, hogy a
túlkapások állan d ó su ltak . V élem ényét
a m iniszterelnökségen is osztották. A
honvédelm i m in isztériu m b a n azonban
mégsem gondoltak a tö rvénytervezet e
szakaszának elh ag y ására. G ömbös
G yula — a késő b b i m iniszterelnök —
honvédelm i m in iszter csupán g esztusra
v o lt hajlandó. A honvédség fő p aran cs­
nokának tisz tip a ra n c sa az új k ato n ai
büntetőtörvénykönyv elfogadása u tá n
kim ondta: „ . . . a tisz tik a r f ig y e lm e ...
felhívandó, hogy em e m egkülönböztető
állásból folyó elő jo g áv al visszaélni, az
oldalfegyvert jo g o su latlan u l haszn áln i
m á r csak a k iv á ltsá g o k m egbecsülése
m ia tt sem szabad, nehogy az előjoggal
visszaélés a p o lg á ri társad alo m m al
fen n tartan d ó jóvi&zony m eg b o n tására
vezessen s így any ag o t szolgáltasson
felelőtlen, k ato n ae lle n es elem eknek a
honvédség te k in té ly e és m egbecsülése
elleni — ez e se tb e n indokolt — tá m a ­
dásaihoz.”
A katonai p arancsnokságok, nyom o­
zószervek és tö rv én y szék ek k ülönben
több eszközzel ren d elk eztek , hogy a
tiszti „becsület” v éd elm ét célzó k iv á lt­
ság gyakorlói e lk e rü ljé k a felelősségre-
vonás bárm ely fo rm á já t. A p aran csn o ­
kok „elejtették” a v ád at, a k atonai b í­
róságok felm entő íté letek et hoztak, a
sé rtettek „nem k ív á n tá k ” a tiszte k
m egbüntetését, v ag y visszavonták fe l­
jelentéseiket — ez u tó b b iak n ál n y ilv án
a befolyásolás külö n b ö ző eszközei is
h atottak. Id ő n k én t a k ato n ai szerv ek a
fegyverhasználatot csu p án testi sé rté s­
k én t fogták fel, m e rt így lehetségessé
v á lt az eljárás le zá rá sa pénzbüntetés
kiszabásával.
A tiszti „b ecsü let” védelm ét szolgáló
fegyverhasználat jo g a egy feu d ális
ered etű kiváltság to vábbélését je le n te t­
te a polgári k o rb an , s m u ta tta e tá r s a ­
d alo m még p o lg á ri szem pontból is
konzervatív jellegét.
VARGYAI GYULA

ÖNKRITIKUS TÖRTÉNETTUDOMÁNY
Történettudomány és a köznapi
doigok
1. L o m ta lan ítjá k a pesti házakat. De
lo m talanítás folyik a k am p án y o k n él­
k ü l is a háztartásokban. M ár nem
h aszn ált konyhai tartozékok, szobai
b ú to rd arabok kerülnek először a sa ro k ­
ba, használaton kívülre, m ajd pincébe,
pad lásra — h áth a még v alam ire jó lesz
—, esetleg a hétvégi házakba, az u tá n a
szem étre, a szem éttelepre. K étségtelen,
ez a dolgok rendje. M agyarországon —
á lla p íth a tja m eg az u tá n u n k jövő nem ­
zedékek történ észe — a z 1960—70-es
években az anyagi k u ltú rá b an , a m in ­
dennapi életviszonyokban gyökeres v á l­
tozások m en tek végbe; ta lá n még a
m ú lt században a kiegyezés u tá n i é v ti­
zedekben bekövetkező életfo rm av álto ­
zást is m eghaladó dinam izm ussal — te ­
heti hozzá. De m ennyire lesz ez lá th a ­
tó, forrásokban is m egfogható sz ám ára?
— kérdi a m ai tö rté n é sz .. . Rozsdás
„petrofor” a já rd a szélén. Szokványos
kiad ású: álló téglatest, alu l a ta rtály ,
oldalt a srófoló, a kis M ária-üveges a b ­
lak k al elláto tt fű tőtérben k é t sor lá n ­
gocska ég ett — a háború u tá n i időben
a kiskonyha hangulatfénye is — felette
rács az edénynek. E gy-tál é tele k olcsó
főzőeszköze a külvárosi m u n k ás- és
kistisztviselő-háztartásokban. H ajdani
vacsoram elegítő, m e rt a vacsora jo b b á­
ra a déli ebéd m arad ék a volt, s m e rt
a sp a rh e rd o t em iatt nem g y ú jto ttá k be
ú jra. K edves m elegének bűze csak a k ­
k o r volt érezhető, am ikor a z udvarvégi
dologról, ahová az em b er a sötétben
gyerm ekként am úgy is vonakodva sza­
la d t ki, fázva, a rc á t dörzsölgetve a
konyha m elegébe v iss z a té rt... De ki
használ m a m ár ilyet? Azzal, hogy a
villany, a vezetékes és a p ro p án -b u tán
gáz, a palackos, elérte m ár a legkisebb
telep ü léseket is — kacat, szem é tre v a ­
ló lett.
És m in d eb b en nincs sem m i különös.
Hiszen így p u sztu lt a tö rté n ele m b en a
régi h asználati tá rg y a k együttese m in ­
dig. M iért ne így történ n e m a is?
A történész, m in t m inden h iv a tását
szerető em ber — szakbarbár. N em a
tá rg y a k a t sa jn álja, és m ég kevésbé
van no sztalgiája azon életfo rm a iránt,
am elyek e használati eszközökhöz k ö ­
tődtek. De sa jn álja, hogy e környezeti
átalak u lással a társadalom m indennapi
életének elsődleges forrásanyaga p u sz­
tu l el. Visszagondol szaktudom ányának
fejlődésére: a m ú lt század tö rté n e le m ­
érzékenysége, m indenekelőtt a z á lla m i­
nem zeti célok előtérbe k erü lé se hogyan
növelte terebélyessé a tö rtén ettu d o m án y
intézm ényrendszerét. Azok kö zö tt is —
nem utolsósorban — a hagyom ányanyag
m egőrzésére h iv a to tt intézm ényeket: a
lev éltárakat, a m úzeum okat. D e vajon
— teszi fel fo st m á r m ag án ak a k é r­
dést — nem kövesedett-e m eg az a tör­
ténészi gondolkodás, a m elyik a hagyo­
m ányőrzés rendszerét m egszabja? L e­
v éltárain k b eg y ű jtik a z állam i és a
társad alm i é le t h iv atali ap p a rá tu sa á l­
ta l k ite rm e lt fo rrásan y ag o t, szakszerű
szabályokat ala k ítv a k i a m a is m űkö­
dő intézm ényekkel. M úzeum aink —, ha
éppen nincs h elyhiányuk — gyűjtik a
kiem elkedő esem ényekhez, állam férfi-
ainkhoz fűződő tárgyi em lékeket. (Elő­
fordul, hogy valak in ek tucatnyi sze­
m üvegét őrizve így m eg .. .) Épp úgy,
ahogy elv ein k e t a m ú lt század állam i­
nem zeti sz em p o n tjain ak igézetében élő
történ etszem lélet a z t k ialak íto tta. De
vajon az a szem léletv áltás, am ely h a
lassan is, d e végbem egy tá rsa d alo m tu ­
dom ányunkban, s am elyik a „szociálist”,
a „ tá rsa d a lm it” felfo g ásán ak tenge­
lyébe állítja, m ié rt nem érh eti el h a­
gyom ány- és így közvetve — fo rrásk e­
zelésünket is? A tö rté n é s z ' azután
„szakm ai” öröm m el o lv a ssa a n ap ila­
pok apróhird etéseib en a törött, hibás,
használaton k ív ü lre k e rü lt régi tá rg y a­
k a t vásárló k jelentkezését, öröm m el
látja, hogy sötétedés u tá n au tók je len ­
nek meg a szem étkupacoknál, lyukas
rézüstöket, tö rö tt kom m ersz-székeket,
orm ótlan, fél századdal ezelőtti h iv a­
tali asztali lá m p á k a t — k ac ato k at —
gyűjtve be.
2. A hagyom ányőrzés term észetesen
nem csak a tö rté n ettu d o m án y felad a­
ta, s még kevésbé k iv áltság a. A tá rsa ­
dalom m ag a is végzi azt. A szóhagyo­
m ányokat, m in t a hagyom ányozódás
term észetes „kezdeti” fo rm áját, a fotó­
zás töm egessé v álásával á tv á lla ljá k a
fotóalbum ok a század első felében. A
m agnetofon elterjed ése ú j d iv a to t is
te re m te tt: a hangan y ag töm eges m é­
re tű otthon i arch iv álását. A film, a te ­
levízió, nem utolsósorban a régi film ek
ú jrajátszása, n o meg a tö rtén elm i té ­
m ájú film ek, fokozták a z igényt: a
m ai olvasó o lyan le íráso k a t k ap jo n a
rég m ú lt időkről, am elyek a la p já n m a­
ga elé tu d ja képzelni hőseit, azok k ö r­
nyezetét.
A történ ettu d o m án y , m in t errő l m ár
szóltunk e fo ly ó irat h asáb jain , m ás
u ta t já r t be. A z ad atg y ű jtö g ető és a d a t­
feltáró tö rté n etírá ssal szem ben a —
m indenekelő tt a term észettudom ányok,
v alam in t a m arx izm u s előretörésének
h a tá sá ra — tá rsa d a lm a k b a n uralkodó
törvényszerűségek felism erése, és az
ehhez szükséges fogalm i ap p a rátu s k i­
alakítása, e lsa já títá sa v á lta k szakm ai
k ritérium ok k á. És ki tagadná, hogy ez
volt, és ez m a is a fejlő d és ú tja.
De vajon tagadható-e, hogy m ikor
a rró l beszélünk: a szépirodalom , a m e­
m o ár-irodalo m a tö rtén elem rő l sokkal
hatáso sab b an tu d szólni a közönséghez,
m in t a szak tö rtén etírás, a k k o r ö n k riti­
ku san rögvest a z t is hozzá kell te n ­
n ü n k : m in d en ek elő tt azért, m e rt m ű­
faji szabály ain ak m egfelelően rá van
kényszerítve a tö rtén ések et a m aguk
tárgyi környezetében leírásokkal, in d u ­
la to k at hangsúlyokkal, párbeszédekkel
előadni. N em kellene-e tá rsa d alo m tu ­
d o m ányaink korszerűségéről so k a t v i­
tatkozva felülvizsgálni a m agunkkal
szem ben tá m a sz to tt követelm ényrend­
szert, és nagyobb m egbecsülést biztosí­
ta n i az é le t m indennapi adt a töredékes
forrásokból is m egjeleníteni képes tör­
ténészi fantáziának? És n em utolsó­
so rb an a képi felidézéshez ó h atatlan u l
szükséges elbeszélő- és leírókészség­
nek?
3. T ö rténettudom ányunk készíti a
nagy, összefoglaló m űveket. Szükség­
szerűen van ez így. Részben világ jelen ­
ségről van szó. Az ipari társad alo m
szocializálja a k u ltú rát, az utóbbi év ­
tizedekben új társadalm i réteg ek et ér
el, s ezek könyvespolcaira kívánkoznak
a kézikönyvek. Részben tu d o m á n y tö rté­
neti tén n y el á llu n k szemben. A z első
m a rx ista szellem ben nev elk ed ett tudós­
generáció tesz tanúságot egy szem lélet­
rendszer kiteljesíthetőségéről. S a m a­
g yar tö rtén észek a környező országok­
hoz képest ú ttö rő n ek m o n d h atják m a­
gukat. P arad o x o n n ak h an g zik : ezek
az összefoglalók hívják fel figyelm ün­
ket, m ilyen rosszul állunk n é h a éppen
a részletek kidolgozása terén . A kro-
nológiailag n agy ívű áttek in tése k éb ­
resztenek rá b en n ü n k et: m en n y ire k e­
v eset tu d u n k a z egy-egy tö rtén elm i k o r­
szak életére, belső szerveződésére n a ­
gyon is jellem ző „m iként”-ekről. A rra,
hogy az em b eri társadalom fejlődését
előrevivő általán o s érvényű ellentétek,
társad alm i h arco k m ennyire m ás és
m ás em beri-dologi viszonyok közepette
történnek, hogy a társadalom egyénei­
nek m in d en n ap i életében a m unkavég­
zés. a vigasságok, az egyéni viszonyla­
to k — nem utolsósorban a politizálás
m ó d ja is — m ennyire különbözően
ép ültek egym áshoz. A szintézisek a
közönség sz á m á ra „összefoglalók”, a
szák m a részére hiányjelzők, pro b lém a­
felvetők. Szakszerű, körü ltek in tő fo r­
rásism eret, a k o r életviszonyaiban já r ­
tasságot követelő forráskiadás, fo rrás-
elemzés, a kevésbé közönség elő tt tö r­
ténő és így k evésbé látványos „apró­
m u n k a”, o lyan történész-m űveltség,
am ely képes rekonstruálni, k ifejten i az
esetlegesen rá n k m a ra d t tárg y i vagy ír á ­
sos em lékből m in d azt a tárgyi-em beri
viszonylatot, am elynek az v alam ik o r ré ­
sze volt — kétségtelenül a h ián y listára
kívánkozik lassan tudom ányunkban.
A tö rté n e tírá s társadalm i szerepéről
sokféle elképzelést fogalm aztak m ár
meg. És fognak is még. M indahány v a­
lam i időszerűnek érzett eszm én y szolgá­
latába kívá n ta állítani a szaktu d o m á n yt,
form álni in tézm én yeit, m ű veltség a n ya ­
gát. A „köznapiság”, „m indennapiság”
nem em elk ed ett soha társad alm i, m ű ­
veltségi program m á. Bizonyára a z é rt is,
m e rt a társad alm i-p o litik ai gondolko­
d ásu n k b an a z á té lt nagy nem zeti és
fo rrad alm i összecsapások zajában
m indegyre h á tté rb e n m a ra d t az élet
m ilyensége, m in ő ség e ...
GLATZ FERENC
Ä ra: 14.- Ft