Anatómia 2

Zsigertan tételek
2013

1
 Tartalom
1. Csoport
1. Az orrüreg és melléküregei............................................................................ 4.
2. A gége porcai és azok összeköttetései ............................................................ 7.
3. A gége üregrendszere és izmai..................................................................... 10.
4. A gége működése, beidegzése és nyirokelvezetése....................................... 12.
5. A szájüreg (a fogak kivételével). A szájpad és a szájfenék ......................... 14.
6. A nyelv.......................................................................................................... 17.
7. A fogak leírása, típusai, vérellátása és beidegzése ...................................... 19.
8. A szájüreg és orrüreg nyirokelvezetése....................................................... 22.
9. A garat részei és üregrendszere................................................................... 23.
10. A garat izmai, falszerkezete. A spatium parapharyngeum
et retropharyngeum klinikai jelentősége..................................................... 25.
11. A pleura, a tüdő és a szív vetülete a mellkasfalon, szívtompulatok.
A szívbillentyűk hallgatózási pontjai........................................................... 28.
12. A mediastinum fogalma. Mediastinum anterius. Spatium intercostale ..... 30.
13. A pleura és a pericardium ........................................................................... 34.
14. A szív pitvarai .............................................................................................. 37.
15. A szív szájadékai. A szívbillentyűk szerkezete és működése ...................... 39.
16. A szív kamrái és röntgenkép........................................................................ 42.
17. A szív vérellátása.......................................................................................... 44.
18. A szív falszerkezete, ingervezető rendszere, beidegzése ............................. 45.
19. A tüdők és tüdőgyökerek. A bronchopulmonalis segmentum.................... 47.
20. Mediastinum posterius................................................................................. 50.
21. A mellüreg és a mellűri zsigerek nyirokelvezetése...................................... 54.
22. A nyirokrendszer és a nyirokkeringés. A nagy nyirokerek. ....................... 55.

2. Csoport
1. A has régiói. A hasi szervek vetülete és hashártyaviszonyai....................... 57.
2. A peritoneum, cavum peritonei ................................................................... 60.
3. A gyomor részei, topográfiája és hashártyaviszonyai................................. 63.
4. A gyomor vérellátása ................................................................................... 65.
5. A ligamentum hepatoduodenale és képletei. Bursa omentalis.................... 66.
6. A máj topográfiája, rögzítése ...................................................................... 68.
7. A máj részei, felszínei................................................................................... 71.
8. A lép.............................................................................................................. 73.
9. A duodenum és pancreas ............................................................................. 74.
10. A belek (a duodenum és rectum kivételével)............................................... 77.
11. A truncus coeliacus és ágrendszere ............................................................. 80.
12. Az arteria mesenterica superior et inferior és anastomosisaik.
A belek vérellátása ....................................................................................... 83.
13. A gyomor, a vékony- és a vastagbelek nyirokelvezetése ............................. 85.
14. A vena portae és anastomosisai, ezek orvosi jelentősége ............................ 87.
15. A vesék topográfiája és tokjai...................................................................... 89.
16. A vese metszlapja ......................................................................................... 91.
17. Az ureter....................................................................................................... 93.
18. A retroperitoneum tartalma (a zsigerek kivételével).
A hasi vénás rendszerek............................................................................... 94.
19. A diaphragma és a nyílásain áthaladó képletek.......................................... 98.
20. A húgyhólyag topográfiája, vérellátása és nyirokelvezetése..................... 100.

2
 21. A rectum topográfiája, vérellátása és nyirokelvezetése ............................ 102.
22. A női kismedence. A belső női nemiszervek.............................................. 103.
23. Az uterus és a hüvely helyzete, rögzítése, vérellátása és nyirokelvezetése106.
24. A férfi kismedence...................................................................................... 109.
25. A férfi urethra részei és görbületei............................................................ 111.
26. Here, mellékhere, hereburkok, funiculus spermaticus............................. 113.
27. A medencefenék és a gát ............................................................................ 116.
28. Külső nemiszervek ..................................................................................... 121.

Ø Az a. iliaca interna és ágai.................................................................................. 124.

Ø A v. iliaca interna és ágai ................................................................................... 126.
Ø Plexus sacralis ................................................................................................... 127.

Amit még a vizsgára nem árt átnézni:

Ø hasfal szerkezete
Ø canalis inguinalis
Ø combizmok

Fontos megjegyezni, hogy a tételek között vannak átfedések, melyekre vizsgán rá is

kérdezhetnek. A főbb dolgokra utalok is, de minden tétel és az összefüggések ismerete
szükséges a sikeres vizsgához.

A jegyzet főbb forrásai: gyakorlatok jegyzete – Dr. Rékási Zoltán, előadásjegyzetek,

Funkcionális anatómia II-III. kötet

Fontos azt is megjegyezni, hogy a zsigertan és majd a neuroanatómia tanulását is megkönnyíti

az élettan ismerete és fordítva. Nem véletlenül utalok majd annyit az élettani tanulmányokra
az egyes tételeknél, és élettant sem lehet tanulni pontos anatómiai tudás nélkül!

Jó tanulást!
TI (PTE-ÁOK) 2008

_________________________________________________________________________

Mivel a 2008-as zsigertan jegyzet nem volt elérhető digitális formában, ezért vállalkoztam a
begépelésére. Eközben javítottam jó pár hibát, néhány apró / kevésbé apróbb dolgot
átrendeztem, közben valószínűleg újabb hibákat vétettem, illetve a jelenlegi tételsornak
megfelelően összevontam két tételt (A „spatium parapharyngeum et retropharyngeum” című
tétel került be a „Garat izmai, falszerkezete” című mellé). Új ábrákat készítettem és
illesztetem a sorok közé. Az ejtett esetleges gyarlóságok miatt szíves elnézést kérek.
A jegyzet továbbra sem hivatalos, hivatkozni rá nem lehet! Egyfajta útmutatás, mellé
elengedhetetlen a Szentágothai könyvek használata. Jó tanulást, sikeres vizsgát mindenkinek!
HB (PTE-ÁOK) 2013
források:
Ø Dr. Hollósy Tibor: Anatómia
Ø Szentágothai: Funkcionális Anatómia I-II-III.
Ø A PTE-ÁOK Anatómiai Intezét előadóinak előadásai

3
 Zsigertan kérdések – 1. csoport

1. Az orrüreg és melléküregei.

Cavum nasi osseum: (ismétlés-koponya!)

Ø apertura piriformis: csontos bejárat, határai:
· felül: os nasale alsó széle + pars nasalis ossis frontalis
· lateralisan: processus frontalis maxillae + incisura nasalis maxillae (a spina nasalis
anteriorig)
Ø choana: kijárat, határai:
· alul: lamina horizontalis ossis palatini
· felül: corpus ossis sphenoidalis
· középen: vomer
· lateralisan: lamina medialis processus pterygoidei (os sphenoidale)
Ø medialis fala: septum nasi osseum
· elöl és felül: lamina perpendicularis ossis ethmoidalis
· alul és hátul: vomer
· előre nyitott szöget zárnak be, melybe a septum nasi cartilagineum illeszkedik
Ø felső fala: (előlről hátra)
· os nasale
· os frontale
· lamina cribrosa ossis ethmoidalis
· recessus sphenoethmoidalis
Ø alsó fala:
· processus palatinus maxillae
· lamina horizontalis ossis palatini
· crista nasalis (elöl a spina nasalis anterior, hátul a spina nasalis posterior)
Ø lateralis fala:
· processus frontalis maxillae
· os lacrimale
· concha nasalis superior et media (os ethmoidale)
· concha nasalis inferior (önálló csont)
· lamina perpendicularis ossis palatini
· lamina medialis processus pterygoidei

Orr:
Ø nyílása: naris
Ø orrszőr: vibrissae
Ø orrcsúcs: apex nasi
Ø orrhát: dorsum nasi
Ø kétoldalt: sulcus nasolabialis (a szájzugig húzódik)

Orrporcok: az összes hyalinporc

Ø cartilago septi nasi: septum nasi cartilagineumot alkotja
· négyszög alakú
· felső széle összenőtt a cart. nasi lateralis-okkal
Ø cartilago nasi lateralis: páros
· trapéz alakú

4
 · T alakban összeforrtak a cartilago septi nasival
Ø cartilago alaris major: páros
· orrnyílást határolják
· crus mediale (septumot vastagítja) et crus laterale (orrszárnyakat = alae nasi
képezik) az orrcsúcsban találkoznak
Ø cartilago alaris minor
Ø cartilago alaris accessoria
Ø a két cartilago alaris major crus mediale-ja és a cartilago septi nasi alsó széle között
hártyás orrsövényrész: septum membranaceum

Orrüreg:
Ø előtere: vestibulum nasi (többrétegű, elszarusodó laphám) à limen nasi-nál ér véget
Ø limen nasitól: cavum nasi proprium (határai a csontos orrüregével megegyeznek)
Ø orrkagylók és orrjáratok (csontos, de az orrüreg nyálkahártyája borítja)
· recessus sphenoethmoidalis: os sphenoidale és a concha nasalis superior között
· concha nasalis superior alatt: meatus nasi superior
· concha nasalis media alatt: meatus nasi medius
· os ethmoidale lamina papyracia nevű részét a cellulae ethmoidales alkotják (a concha
nasalis superior et media ezeket fedi)
· concha nasalis media lefedi a bulla ethmodialist à ez alatt van a processus
uncinatus (os ethmoidale), ami a hiatus maxillarisból csak a hiatus semilunarist
hagyja szabadon
· concha nasalis inferior: önálló csont, alatta: meatus nasi inferior
· orrsövények és orrkagylók közt fennmaradó szabad térség: meatus nasi communis
Ø sinus paranasales: orrmelléküregek
· sinus frontalis („homloküreg”)
Ø os frontale pikkelyében
Ø általában páros, de aszimmetrikus
Ø infundibulum útján a meatus nasi medius elülső részébe nyílik (hiatus semilunaris)
· sinus maxillaris (Highmore-üreg, „arcüreg”)
Ø hiatus semilunaris útján a meatus nasi mediusba nyílik
Ø legmélyebb pontja a dens caninus szintjében van
· sinus sphenoidalis:
Ø páros
Ø apertura sinus sphenoidalis útján a recessus sphenoethmoidalisba nyílik
· cellulae ethmoidales anteriores et medii:
Ø meatus nasi mediusba nyílnak
· cellulae ethmoidales posteriores:
Ø meatus nasi superiorba nyílnak
Ø orrüregbe jutó képletek:
· foramen sphenopalatinum: a fossa pterygopalatina-ból
Ø rami nasales posteriores ß n. maxillaris (V/2) rostjai:
· az orrnyálkahártya általános érzőrostjai
· ezen kívül a ganglion pterygopalatinumból hoz postganglionaris
parasympathicus, visceromotors (secretomotoros) rostokat a nyálkahártya
mirigyeihez (a preganglionaris rostok a n. facialishoz (VII.) köthetők, a n.
petrosus major viszi a ganglionig)
Ø a. sphenopalatina ß a. maxillaris ß a. carotis externa
· canalis incisivus (szájüreg felé)

5
 Ø n. nasopalatinus / n. incisivus ß rr. nasales posteriores ß n. maxillaris (V/2):
a rami nasales posteriores egy része a lateralis falon marad, másik része az
orrsövényre húzódik. Ez utóbbiakból válik le a n. incisivus, ami a canalis
incisivuson keresztül a szajüreg felé tart
Ø a. nasopalatina ß a. sphenopalatina ß a. maxillaris ß a. carotis externa
· canalis nasolacrimalis: orbita és a meatus nasi inferior között
Ø ductus nasolacrimalis halad a saccus lacrimalistól a meatus nasi inferiorig
Ø a járat végét (meatus nasi inferior) billentyűszerű nyálkahártyaredő védi, hogy ne
legyen visszaáramlás a könnyelvezető rendszer felé
· foramen ethmoidale posterius: orbita és a cellulae ethmoidales között
Ø n. ethmoidalis posterior ß n. nasociliaris ß n. opthalmicus (V/1)
Ø a. ethmoidalis posterior ß a. opthtalmica ß a. carotis interna
· lamina cribrosa: orrüreg és a fossa crani anterior között
Ø fila olfactoria (I; regio olfactoria felől)
Ø a. ethmodiales anterior ß a. ophtalmica ß a. carotis interna
Ø n. ethmoidalis anterior ß n. nasociliaris ß n. ophtalmicus (V/1)
Ø az a. et n. ethmodalis anterior az orbitából a foramen ethmoidale anteriuson át
jutnak a fossa crani anteriorba, ahonnan az orrüreg felé mennek
Ø artériás vérellátás:
· a. ethmoidalis anterior: az orrüreg felső és elülső részét látja el
· a. sphenopalatina: orrüreg hátsó és alsó részét látja el
· a. labialis superior ß a. facialis ß a. carotis externa
Az artériák között alakul a Kisselbach plexus
· felmelegíti a levegőt
· a septum elülső részén található à orrvérzés (epistaxis)
Ø vénás elvezetés: a plexus (venosus) pterygoideus et pharyngeus felé
Ø beidegzés:
· n. ethmoidalis anterior: az orrüreg felső és elülső részének érző idege
· ramis nasales posteriores: az orrüreg hátsó, alsó részének érző idege
Ø nyirokelvezetés:
· nn. ll. submandibulares: az orr felületes szöveteiből + az orrüreg elülső részéből
· nn. ll. retropharyngei: az orrüreg hátsó részéből
· nn. ll. cervicales profundi: a nn. ll. submandibulares felől jut ide a nyirok

6
 2. A gége porcai és azok összeköttetései.

A gége porcai:
Ø cartilago thyroidea (pajzsporc): hyalinporc
· lamina dextra et sinistra
Ø férfiban 90˚-ban találkoznak: prominentia laryngea = pomum Adami
(Ádámcsutka)
Ø nőben 120˚-ban találkoznak
Ø minél hegyesebb a lemezek szöge, annál hosszabbak a hangszalagok à annál
mélyebb a hang
· incisura thyroidea superior (elöl, felül)
· a lemezek hátsó szabad széle felfelé cornu superiusként folytatódik, rajta: facies
articularis hyoidea
· cornu inferiuson: facies articularis cricoidea
· cornu inferius eredése előtt, a tuberculum thyroideum superius et inferius között fut le:
linea obliqua, róla ered:
Ø előre: m. sternothyroideus, m. thyrohyoideus
Ø hátra: m. thyropharyngeus

Ø cartilago cricoidea (gyűrűporc): hyalinporc

· pecsétgyűrű formájú (pecsétje hátra néz)
· elöl: arcus cartilaginis cricoideae
· hátul: lamina cartilaginis cricoideae
· 2 páros ízületi felszín:
Ø facies articularis thyroidea (alul)
Ø facies articularis arytenoidea (felül)

Ø cartilago arytenoidea (kannaporc): hyalin- és elasztikus porc

· páros, háromoldalú piramis alakú
· apex et basis cartilaginis arytenoideae
· facies posterior: homorú
· facies medialis: sima, kb. sagittalis állású
· facies anterolateralist a crista arcuata 2 részre osztja:
Ø felső: foveola triangularis
Ø alsó: fovea oblonga
· felül elasztikus rostos porc nőtt az apexhex: cartilago corniculata (Santorini)
· basison:
Ø processus vocalis (elasztikus rostos porc): hangszalag itt ered
Ø processus muscularis

Ø epiglottis (gégefedő): elasztikus rostos porc

· levél alakú
· sagittalis metszete S-alakú: felső része előre tekint à átmegy hátrafelő tekintő
homorulatba
· lamina epiglottidis: lyukasos (az apró nyálmirigyek kivezetőcsöve miatt)
· nyele: petiolus epiglottidis (tuberculum epiglotticumként látszik vizsgálatnál)

Ø cartilago cuneiformis: rugalmas rostos porc

· cartilago corniculata előtt, lateralra helyezkedik el a plica aryepiglotticaba ágyazva

7
Tehát elasztikus rostos porc:
1) cartilago corniculata
2) cartilago cuneiformis
3) processus vocalis
4) epiglottis

A gége szalagjai és ízületei:

Ø ízületek:
· articulatio cricothyroidea:
Ø páros
Ø cornu inferius cartilaginis thyroideae + facies articularis thyroidea (cartilago
cricoidea) közt
Ø mozgástengelye: a két ízületet összekötő haráttengely (ginglymus jellegű)
· articulatio cricoarytenoidea:
Ø cartilago arytenoidea basisa és a facies articularis arytenoidea (cartilago
cricoidea) közt
Ø tengelye: függőleges (az ízületet és a kannaporc csúcsát összekötő vonal; trochoid
jellegű)
Ø szalagok és membránok:
· külső:
Ø membrana thyrohyoidea
· cornu majus-t és a corpus ossis hyoidei-t köti össze a pajzsporccal
· középvonalban szalagszerűen megerősödött: ligamentum thyrohyoideum
medianum (1.)
· 2 oldalt 1-1 nyílás: foramen thyrohyoideum, rajta át lép a gégébe és látja el
annak belső szöveteit:
¨ n. laryngeus superior ß n. vagus (X)
¨ a. laryngea superior ß a. thyroidea superior ß a. carotis externa
· a pajzsporc cornu superius-ait a ligamentum thyrohyoideum laterale (2.) köti
a nyelvcsont cornu majus-ához
· mögötte a corpus adiposum preepiglotticum és az epiglottis mirigyei töltik ki
az epiglottisig terjedő teret
Ø ligamentum hyoepiglotticum (3.): corpus ossis hyoideae à lamina epiglottidis
Ø ligamentum thyroepiglotticum (4.)
Ø ligamentum cricoarytenoideum (5.)
Ø ligamentum cricopharyngeum (6.)
· belső:
Ø membrana triangularis = conus elasticus = ligamentum cricovocale
· elülső széle: ligamentum cricothyroideum medianum = ligamentum
conicum
¨ pajzsporc és gyűrűporc között
¨ gégemetszéskor (conicotomia) ezt vágják át; kitapintása: a pomum Adami
és az arcus cartilaginis cricoideae közötti, puhább rész
· felső széle: ligamentum vocale = hangszalag
Ø membrana quadrangularis:
· felső széle: plica aryepiglottica
· alsó széle: ligamentum vestibulare = álhangszalag)
Ø lig. cricotracheale: gyűrűporc és a trachea 1. porca között

8
9
 3. A gége üregrendszere és izmai.

A gége izmai:
Ø külső gégeizmok: n. laryngeus superior ramus externusa idegzi be (ß n. vagus (X)
· m. cricothyroideus
Ø pars recta (medialisan) és pars obliqua (lateralisan)
Ø páros, a legerősebb hangszalagfeszítő izom
Ø ered: gyűrűporc arcusa (arcus cartilaginis cricoideae) à legyezőszerűen
szétsugárzik a pajzsporc alsó széléhez
Ø tapad: cartilago thyroidea laminájának alsó széle
Ø működés: a cartilago cricoidea ívét a pajzsporc felé, a pajzsporc elejét a gyűrűporc
íve felé húzza à mindkét porc (de főleg a gyűrűporc) közeledik egymáshoz, az
articulatio cricothyroidea tengelye körüli forgással à a lamina cartilaginis
cricoidea hátra, a cartilago thyroidea előre billen à a lig. vocale megfeszül à
magasabb frekvenciájú rezgés à magasabb hang
Ø belső gégeizmok: a n. laryngeus recurrens (ß n. vagus) végága, a n. laryngeus
inferior idegzi be
· m. cricoarytenoideus posterior: a hangrés egyetlen tágítója
Ø páros
Ø ered: cartilago cricoidea laminájának hátsó felszíne
Ø tapad: kannaporc (cartilago arytenoidea) processus muscularisan
Ø működés: a processus muscularist lefelé és hátrafelé húzná, de az articulatio
cricoarytenoidea csak a függőleges tengely körüli mozgást engedi à hátrafelé
irányuló komponens érvényesül à a kannaporcokat kifelé forgatja à processus
vocalisok széttérnek à a hangrés tágul
· m. cricoarytenoideus lateralis
Ø páros
Ø ered: arcus cartilaginis cricoideae oldalsó, felső pereme à felfelé, hátrafelé
húzódik
Ø tapad: a kannaporc processus muscularisán tapad
Ø működés: az előbbi izom antagonistája; a kannaporcokat befelé forgatja à a 2
proc. vocalis és a 2 lig. vocale közeledik à a hangrés szűkül / záródik de csak a
pars membranacea területén!
Ø teljesen összezárt hangszalagok mellett a gége szelepszerűen lezárható (ezt pl.
hangadáskor alkalmazzuk, vagy köhögésnél)
Ø de a m. cricoarytenoideus lateralis működése során a kannaporcok medialis
felszínei széttérnek, ezek zárásához kell a mm. arytenoidei
· mm. arytenoidei = m. arytenoideus obliquus (felületesebben egymást keresztezik) +
m. arytenoideus transversus (mélyebben)
Ø m. arytenoideus obliquus
· ered: cartilago arytenoidea hátulsó felszínének bázisa à felfelé a m.
aryepiglotticusban folytatódik, ami sphincterszerűen szűkíti az aditus
laryngist
· működés: a kannaporcokat medialis irányba húzza, és ezzel szűkíti a hangrés
pars intercartilagineáját, szűkíti a gégebemenetet
Ø m. arytenoideus transversus
· ered: cartilago arytenoidea hátulsó felszínének oldalsó peremén
· tapad: az ellenoldali kannaporc hátulsó felszínének lateralis élén

10
 · működés: a két kannaporc közelítésével a hangrés pars intercartilagineájánák
zárása
· m. thyroarytenoideus
Ø ered: cartilago thyroidea laminájának belső felszíne
Ø tapad: a cartilago arytenoidea elülső felszínén és procesuss muscularisán.
Ø számos rostja húzódik a plica ventricularishoz és a plica aryepiglottiahoz
Ø erősebb, epiglottis felszálló része: m. thyroepiglotticus
Ø medialis része: m. vocalis
Ø működése:
· sphincterszerűen szűkíti a vestibulum laryngist (főleg nyelésnél), így védi a
gégét a nem légnemű anyagoktól
· lazítja a hangszalagokat
· m. vocalis
Ø m. thyroarytenoideus medialis része
Ø ered: cartilago thyroidea belső felszínén
Ø tapad: a cartilago arytenoidea porcessus vocalisán, a lig. vocale-tól lateralisan
Ø plica vocalis fő tömegét adja
Ø működése: plica vocalist megkeményíti, így alkalmasabb lesz a hangképzésre; a
hangszalag finom feszülését szabályozza: néhány rost a hangszalagon tapad à
antagonizálja a m. thyroarytenoideus azon hatását, hogy a kannaporc a
pajzsporchoz való közelítésével a hangszalag ellazuljon
· m. aryepiglotticus: gégebemenet nyílását szűkíti

A gége ürege:
Ø aditus laryngis = gégebemenet: epiglottis à plica aryepiglottica à tuberculum
cuneiforme à tuberculum corniculatum à incisura infrarytenoidea
· körte alakú
· ferdén hátrafelé és felfelé tekint
· elöl az epiglottis és a plica aryepiglottica határolja
· kétoldalt: recessus piriformis: itt jut le a folyékony táplálék az oesophagus felé
· plica aryepiglottica-n 2 megvastagodás:
Ø tuberculum cuneiforme, benne: cartilago cuneiformis
Ø tuberculum corniculatum, benne: cartilago corniculata (Santorini)
· vestibulum laryngis: a gégeüreg felső része, homokóraszerűen szűkül lefelé a rima
glottidis (hangrés) irányában
· plica ventricularis / vestibularis
· ventriculus laryngis (Morgagni), szerepe: hangszalagok nedvesítése
· plica vocalis:
Ø medialis részében: lig. vocale = hangszalag
Ø lateralis részében: m. vocalis
Ø a 2 plica vocalis között: rima glottis / glottidis = hangrés
Ø hátul ráterjed a 2 kannaporc medialis felszínei közé is, így 2 része van
· elülső: pars membranacea / interligamentosa
· hátulsó: pars intercartilaginea
· cavum subglotticum

11
 4. A gége működése, beidegzése és nyiroklevezetése.

Izmok működése összefoglalva: (részletek az előző tételben, de itt is el kell mondani a

gégeizmokat)
Ø hangszalagok feszességét változtatja:
· m. cricothyroideus: feszíti
· m. cricoarytenoideus posterior: feszíti
· m. thyroarytenoideus: lazítja
· m. vocalis: hátul lazít, elöl feszít
Ø hangrést változtatja:
· m. cricoarytenoideus posterior: nyitja
· m. cricoarytenoideus lateralis: zárja (pars intermembranacea területén)
· m. arytenoideus obliquus et transversus: zárja (pars intercartilaginea területén)
Ø gégebemenetet változtatja:
· m. aryepiglotticus: szűkíti
· m. arytenoideus obliquus: szűkíti
· m. thyroepiglotticus: tágítja
· m. thyroarytenoideus: szűkíti

Hangredők mozgása
Ø nyugodt légzésnél: hangrés elöl háromszög, hátul téglalap alakú
Ø erőltett belégzésnél: hangrés elöl és hátul is háromszög alakú (rombusz)
Ø hangképzésnél (phonatio): hangrés szűkített a pars intermembranacea és pars
intercartilaginea területén is à a kiáramló levegő a hangszalagokat rezegteti (a hang
frekvenciája a feszességtől függ). Ezt rezonátorok (garat, száj- és orrüreg) erősíthetik vagy
tompíthatják, articulatios szervek (fogak, nyelv, ajkak, lágy szájpad) módosíthatják.
Ø súgásnál: csak a pars intermembranacea szűkített

Vérellátás:
Ø a. et v. laryngea superior ß a. et v. thyroidea superior ß a. carotis externa: a hangrés
felett
Ø a. et v. laryngea inferior ß a. et v. thyroidea inferior ß truncus thyrocervicalis ß a.
subclavia: a hangrés alatt
Ø vénák: az artériákhoz egyező nevűek à a v. jugularis interna-ba ömlenek

Nyirokelvezetés:
Ø nn. ll. cervicales profundi: hangrés felett
Ø nn. ll. pre- et paratracheales: hangrés alatt

Beidegzés:
Ø n. laryngeus superior ß n. vagus (X)
· ramus internus: hangrés feletti nyálkahártya érző és secretomotoros idege
· ramus externus: m. cricothyroideus mozgató idege
Ø n. laryngeus recurrens ß n. vagus (X)
· hangrés alatti nyálkahártya érző és secretomotoros idege
· belső gégeizmok motoros idege

12
A gége klinikai jelentősége:
Ø légúti blokk gége-oedema vagy idegentest miatt à conicotomia = gégemetszés: a lig.
conicum átvágása a pajzsporc és a gyűrűporc között
Ø rekedtség: a hangszalagok kiszáradása a sok beszéd vagy gyulladás miatt
Ø krónikus rekedtség: n. laryngeus recurrens érintettség sérülés vagy daganat miatt
Ø a laza rostos kötőszövet miatt gyakori a gége-oedema

13
 5. A szájüreg (a fogak kivételével). A szájpad és a szájfenék.

Szájüreg = cavum oris

Ø kezdete: rima oris = ajakrés
Ø vége: isthmus faucium = torokszoros (9. tétel, de itt is el kell mondani)
Ø vestibulum oris = szájtornác: patkó alakban görbült függőleges rés, határai:
· elöl: ajkak (labia) belső felszíne
· oldalról: pofa (bucca)
· felül és alul: labia (ajkak) = labium superius + labium inferius à angulus orisban
(=commissura labiorum, szájzug) találkoznak
Ø sulcus nasolabialis (szájzugtól az orrszárnyakig húzódó barázda)
Ø rubor labiorum / labii = ajakpír, rajta: tuberculum labii
Ø philtrum
Ø sulcus mentolabialis: labium inferius és az áll között húzódó barázda
Ø frenulum labii superioris et inferioris
Ø cavum oris proprium (valódi szájüreg), határai:
· felül: palatum durum / osseum = kemény szájpad (elülső 2/3) + palatum molle / velum
palatinum = lágy szájpad (hátsó 1/3);
Ø palatum osseum (csontos szájpad):
· 2 processus palatinus maxillae à a sutura palatina medianaban
egyesülnek
· 2 lamina horizontalis ossis palatini (hátrébb) à maxillával a sutura
palatina transversaban találkoznak
· Hátul: spina nasalis posterior
Ø elöl és oldalt:
· processus alveolaris maxillae
· arcus dentalis superior (felső fogsor)
· pars alveolaris mandibulae
Ø alul: szájfenék = diaphragma oris

Szájfenék = diaphragma oris:

Ø fő rétegét a m. mylohyoideus képezi
Ø kb. vízszintes
Ø alsó felszínéhez kívülről a nyelcsont feletti izmok csatlakoznak (ill. alkotják):
· m. mylohyoideus (magát az izmot is nevezik diaphragma orisnak)
Ø ered: linea mylohyoidea (mandibula)
Ø a középvonalban az ellenoldali izommal a raphe mylohyoidea-t alkotja à tapad:
corpus ossis hyoidei (nyelvcsont teste)
Ø működés: megemeli a szájfeneket (szájnyitás), süllyeszti az állkapcsot, nyelés
közben emeli a nyelvcsontot
Ø beidegzés: n. mylohyoideus (ß n. alveolaris inferior ß n. mandibularis = V/3)
· m. digastricus: két része van
Ø venter anterior
· ered: fossa digastrica (mandibula) à hátra és lefelé húzódik a m.
mylohyoideus külső felszínén à közbülső ínban a hátsó hassal találkozik, és
tapad az os hyoideum cornu minusához
· működés: alátámasztja a m. mylohyoideust
· beidegzés: n. mylohyoideus (ß n. alveolaris inferior ß n. mandibularis =
V/3)

14
 Ø venter posterior
· ered: processus mastoideus (os temporale) à a m. sternocleidomastoideus
belső oldalán lefelé, előre húzódik à ínba megy át, az elülső hassal (venter
anterior) találkozik, és tapad az os hyoideumon
· beidegzés: ramus digastricus ß n. facialis (VII)
· m. stylohyoideus
Ø ered: processus styloideus (os temporale) à kb. párhuzamosan fut a m.
digastricus venter posteriorjával à rostjai szétválnak és a hátsó has ínba átmenő
részét közrefogják à tapad: az os hyoideum testének és nagy szarvának (cornu
majus) határán
Ø működés: nyelés közben megemeli a nyelvcsontot
Ø beidegzés: ramus stylohyoideus ß n. facialis (VII)
· m. geniohyoideus
Ø sagittalis irányú
Ø a m. mylohyoideus felett fut
Ø ered: a mandibula csúcsán a spina mentalis mellett
Ø tapad: corpus ossis hyoidei
Ø működés: alátámasztja a m. mylohyoideust
Ø beidegzés: n. hypoglossus (XII)
· m. hyoglossus
Ø ered: nyelvcsont nagy szarva és teste à nyelv oldalsó széléhez száll fel, a külső
nyelvizmok közé tartozik
Ø tapad: aponeurosis linguae
Ø működés: hátra és lefelé húzza a nyelvet
Ø beidegzés: n. hypoglossus (XII)

Ø trigonum submandibulare: páros háromszög, határai:

· felül: basis mandibulae
· elöl: m. digastricus venter anteriorja
· hátul: m. digastricus venter posteriorja
· alapja elöl a m. mylohyoideus, hátul a m. hyoglossus
· a háromszög képletei:
Ø glandula submandibularis: kevert nyálmirigy, összetett, tubuloalveolaris
Ø nn. ll. submandibulares
Ø trigonum submentale: páratlan háromszög, határai:
· oldalt: a 2 m. digastricus venter anteriorjai
· alul: os hyoideum (nyelvcsont)
· fenekét a m. mylohyoideus alkotja
· képletei:
Ø nn. ll. submentales
Ø regio sublingualis mélyén: m. genioglossus + m. geniohyoideus
Ø a frenulum linguae-től lateralra: glandula sublingualis: kevert, de többnyire mucinosus
végkamrák
· caruncula sublingualis: elöl az első fogak mögött, lent - ide nyílik a glandula
submandibularis kivezetőcsöve, a ductus submandibularis és a glandula sublingualis
fő kivezetőcsöve, a ductus sublingualis major
Ø ide nyílik a glandula submandibularis kivezetőcsöve és a glandula sublingualis fő
kivezetőcsöve (ductus sublingualis major)

15
Velum palatinum = palatum molle (lágy szájpad)
Ø a szájpad hátsó 1/3-a, kb. 1 cm vastag
Ø felülről az orrüreg, alulról a szájpad nyálkahártyája borítja, köztük kevert
nyálmirigyek, zsírszövet, izomrostok és kötőszövet van
Ø hátsó széle az isthmus faucium oldalsó és felső keretét képezi: arcus palatoglossus et
palatopharyngeus
Ø raphe palati: hosszanti nyálkahártyaredő középen, ott ahol a kétoldali csontok
egyesülnek (sutura palatina mediananak megfelelően)
Ø plicae palatinae transversae
Ø papilla incisiva
Ø uvula
Ø funkció: a garat orrüregi részének szájüregi részétől való elzárása (nyeléskor és
hangképzéskor fontos)
Ø szájpadizmok:
· m. tensor veli palatini: szájpadfeszítő izom
Ø ered: ala major ossis sphenoidalis hátsó felszínén, a fossa scaphoideaban, illetve a
fülkürt (tuba auditiva) porcának oldalsó részén à a m. levator veli palatinitől
lateralisan húzódik függőlegesen lefelé à vékony ina a hamulus pterygoideuson
megtörik à medialra, a lágy szájpad szövetébe sugárzik bele (tapad: aponeurosis
palatina)
Ø működés: feszíti a szájpadot, nytija a nyugalomban zárt fülkürtöt
Ø beidegzés: n. mandibularis (V/3)
· m. levator veli palatini: szájpademelő izom
Ø ered: os temporale piramisának a csúcsán à lefelé, előre húzódik à a fülkürt
garati nyílása (ostium pharyngeum tubae auditivae) alatt rögzül a lágy szájpadban
Ø működés: emeli a szájpadot, tágítja a fülkürt nyílását
Ø beidegzés: n. vagus (X)
· m. palatoglossus
Ø ered: aponeurosis palatina
Ø tapad: a belső nyelvizmokba sugárzik
Ø működés: süllyeszti a szájpadot, emeli a nyelv basisát à szűkíti az isthmus
fauciumot
Ø beidegzés: n. glossopharyngeus (IX)
· m. palatopharyngeus
Ø ered: aponeurosis palatina
Ø tapad: cartilago thyroidea, a garat oldalsó és hátulsó falába sugárzik
Ø működés: szűkíti az isthmus fauciumot, süllyeszti a szájpadot, emeli a garatfalat a
garatvitorlához
Ø beidegzés: n. vagus (X)
· m. uvulae
Ø ered: aponeurosis palatina
Ø tapad: uvula stromájában
Ø működés: rövidíti a nyelvcsapot, és ezzel megvastagítja
Ø beidegzés: n. vagus (X) (vagy a n. facialis (VII), ez vitatott; tesztben vagus)

16
 6. A nyelv (lingua).

Ø a szájfenék nyálkahártyájával borított izomszövetből és mirigyekből felépülő

kiemelkedés
Ø hátsó 1/3: radix linguae
· lefelé a szájfenékhez
· hátrafelé a gégéhez, a nyelvcsonthoz és a processus styloideushoz
· oldalra a szájpadívekhez rögzített
Ø elülső 2/3: corpus linguae, az apex linguaeben végződik
Ø a nyelv mirigyei: lásd szövettan
Ø margo linguae, sulcus medianus linguae
Ø dorsum linguae (nyelvhát):
· elülső 2/3: pars papillaris (dudoros, ektodermalis hám)
· hátsó 1/3: pars follicularis (endodermalis hám), mélyében: tonsilla lingualis
· a kettő határán húzódik a V-alakú sulcus terminalis, csúcsában: foramen coecum – a
pajzsmirigy telepének levándorlási útvonalát képző ductus thyroglossus maradványa
Ø hátrafelé a 2 vallecula epiglottica-ba megy át a nyálkahártya
· plica glossoepiglottica mediana választja el
· 2 plica glossoepiglottica lateralis határolja
Ø alul: regio sublingualis
· 2 plica fimbriata (cafrangos nyálkahártyaredő)
· frenulum linguae (nyelvfék)
· plica sublingualis à rajta: caruncula sublingualis - ide nyílik a glandula
submandibularis kivezetőcsöve, a ductus submandibularis és a glandula sublingualis
fő kivezetőcsöve, a ductus sublingualis major

Nyelvizmok: működésük a lefutásukból megérthető; mindegyiket a n. hypoglossus (XII)

idegzi be
Ø külső nyelvizmok (+ m. palatoglossus); tapadnak: aponeurosis linguae
· m. genioglossus
Ø páros, legyező alakú
Ø ered: a mandibula belső oldalán, az állcsúcsnál à hátra, lefelé sugárzik szét a
nyelvgyök és a nyelv dorsalis része felé
Ø működés: előrehúzza és kiölti a nyelvet
· m. hyoglossus
Ø ered: az os hyoideum nagy szarváról és testéről à a nyelv oldalsó részéhez száll
fel
Ø működés: lehúzza a nyelvet a szájfenékre, és ellaposítja
· m. styloglossus
Ø ered: processus styloideus (os temporale) à lefelé és előre, a nyelv oldalsó
részéhez halad
Ø működés: fel és hátrafelé húzza a nyelvet, nyelvvisszahúzó
Ø belső nyelvizmok: a tér 3 irányában
· m. longitudinalis superior et inferior (a középvonalban nincs)
Ø hosszanti lefutású izom
Ø ered: radix linguae
Ø tapad: apex linguae
Ø működés: a felső a nyelvet homorítja, az alsó a nyelv csúcsát lefelé fordítja: a
kettő együtt a nyelvet rövidíti és szélesíti

17
 · m. transversus linguae
Ø a septum linguae-től harántul oldalra irányul felfelé és lefelé
Ø ered: nyelv oldalsó peremén, septum linguaen
Ø tapad: oldalsó nyelvperem, aponeurosis linguae
Ø működés: a nyelvet keskenyíti és a m. verticalis-szal együtt kinyújtja (pl. a nyelv
kiöltésénél)
· m. verticalis linguae
Ø a külső nyelvizmok (m. hyoglossus et genioglossus) levált, függőleges nyalábjai
Ø ered: radix linguae
Ø tapad: aponeurosis linguae
Ø működés: laposítja és szélesíti a nyelvet

Ér- és idegellátás:
Ø a. lingualis ß a. carotis externa (a 2 oldalis a. lingualis bőségésen anastomisál)
Ø vénái dús kötegeket képeznek a nyelv alsó felszínén és a 2 m. genioglossus oldalán, és a
v. retromandibularishoz csatlakoznak
Ø nyirokerek:
· apex linguaeből: nn. ll. submentales felé
· corpus linguaeből: nn. ll. submandibulares felé
· radix linguaeből: nn. ll. cervicales profundi felé
Ø motoros idege valamennyi nyelvizomnak a n. hypoglossus (XII)
Ø érzőideg:
· n. lingualis (ß n. mandibularis (V/3): az elülső 2/3 általános érzőidege (tapintás, hő,
fájdalom)
· chorda tympani (ß n. facialis (VII): az elülső 2/3 ízérző idege
· n. glossopharyngeus (IX): a hátsó 1/3 általános érző és ízérző idege

Sulcus lateralis linguae: szájfenékhez is!

Ø szájüreg felé nyíló, V átmetszetű vályú
Ø falai:
· medialra: m. hyoglossus
· lateralra: m. mylohyoideus
· felül: nyálkahártya
Ø trigonum submandibulareba nyílik
Ø itt lépnek be:
· felül: n. lingualis ß n. mandibularis V/3
· középen: ductus submandibularis (n. facialis kívülről és alulról megkerüli)
· alul: n. hypoglossus (XII)
Ø a nyelvhez menő többi képlet nem a sulcusban, hanem mélyebben halad:
· a. lingualis: a m. hyoglossus belső oldalán
· n. glossopharyngeus (IX):
m. styloglossus mentén

megközelítően frontalis
metszet:

18
 7. A fogak leírása, típusai, vérellátás és beidegzése.

Ø arcus dentalis superior et inferior (felső és alsó fogív)

Ø dentes decidui („hulló fogak”, tejfogak): 20 db, fogképlet: 2.1.2
Ø dentes permanentes (maradandó fogak): 32 db, fogképlet: 2.1.2.3
· 1-2.: dentes incisivi (1-es számban: dens incisivus): metszőfogak
· 3: dens caninus: szemfog
· 4-5.: dentes premolares: kisörlők
· 6-7-8: dentes molares: nagyörlők
Ø a fogak 4 kvadránsban foglalnak helyet:
· jelölés: : bal alsó, 1. kisörlő (bal alsó 4-es) – ez a Zsigmondi-kereszt jelölés
Ø corona, collum, radix dentis
Ø cavum dentis (fogüreg): pulpa dentis (fogbél) tölti ki: a cavum dentisből 1 vagy 2
canalis radicis dentis (gyökércsatorna) vezet a foggyökér csúcsához (apex radicis
dentis), és ott, mint foramen apicis dentis nyílik
Ø általános irány és helymeghatározás:
· parabolikus ívben vannak à sajátos megjelölések
· facies masticatoria: rágófelszín (másik fogso felé tekint), az elülső fogaknál inkább
rágóél = margo masticatorius
· külső felszín: facies labialis az elülső fogaknál, a többinál facies buccalis
(általánosan: facies vestibularis – mert mindegyik a vestibulum oris felé tekint)
· belső felszín: a felsőknél facies palatinalis (mert a szájpad felé tekint), az alsóknál
facies lingualis (mert a nyelv felé néz)
· szomszédos foggal érintkező felszín: facies contactus: a középvonalhoz közelebbi a
facies mesialis, a távolabbi a facies distalis

Tejfogak:
Ø hasonlítanak a megfelelő maradandókhoz
Ø koronájuk aránylag alacsonyabb és szélesebb
Ø a gyökerek merevebbek, egyenesebbek és a molarisaknál divergálók

Dentes incisivi:
Ø véső alakú korona
Ø labialis felszín kissé domború
Ø belső felszín gyengén kivájt
Ø collum hátrafelé alacsony gumóban emelkedik be
Ø a felsők nagyobbak, az alsók keskenyebbek (elülső valamivel keskenyebb)
Ø 1 gyökerük van:
· a felsőkön kerek átmetszetű
· az alsókon ellipszis átmetszetű
Ø felül 1 gyökércsatorna van, az alsókban gyakran 2 (egy elülső és egy hátulsó, de ezek
közösen nyílnak)
Ø rágóélei a fogak rendes összezárásánál (fogak összeillesztése = occlusio) nem találkoznak
(az alsók a felsők mögé kerülnek)
Ø „vágnak”
Ø nincs gumójuk

19
Dens caninus:
Ø kvadránsonként csak 1 van
Ø csúcsban végződő, hordó idomú corona
Ø csúcsuk általában csak serdülőkorig van meg, utána lekopik (kivéve, ha nincs megfelelő
szemben álló fog)
Ø főleg a felsőknek hosszú, erős, a maxillát pillészerű jugumban kiemelő gyökere van
Ø az alsó valamivel kisebb, gyökere is rövidebb, gyökércsatornája gyakran kettéválik, de
újra egyesül
Ø „tépőfog” (emberben már csak jelzett szerepe van)
Ø kevésbé romlanak, mint a többi fog
Dentes premolares:
Ø kvadránsonként 2 van
Ø kívülről nézve a 2 szemfoghoz hasonló idomúak
Ø a rágófelszínük más: van 2 gumójuk, amit egy mesodistalis barázda választ el:
· vestibularis gumó (jobban kiemelkedik, főleg az alsó 1-nél)
· lingualis / palatinalis gumó
Ø felsők ovális, az alsók kb. kör átmetszetűek
Ø gyökerek:
· felső: a felső 4-es 2 gyökerű (vestibularis, palatinalis) a felső 5-ös jelzetten osztott
· alsók: 1 gyökerűek
Ø a táplálék durvább szétdarabolását végzik
Dentes molares:
Ø coronájuk kb. négyzet alakú (a felsőké szabálytalanabb)
Ø rágófelszíni gumók és a köztük lévő barázda nem olyan szabályos a felső fogakon, mint az
alsókon
Ø gumók:
· fent:
Ø felső 6-os: 4 gumó, 2 vestibularis és 2 palatinalis (utóbbiak erősen hátra tolódnak,
a mesialis tompa, a distalis csúcsos)
Ø felső 7-8-as: 3 gumó, 2 vestibularis és 1 palatinalis
· alul:
Ø alsó 6-os: 5 gumó, 2 vestibularis, 2 lingualis és 1 distalis
Ø alsó 7-8-as: 4 gumó, 2 vestibularis és 2 lingualis
Ø dens serotinus = bölcsességfog (8-as)
Ø gyökerek (bölcsességfogaknál változó)
· felsők: 3 gyökér, 2 vestibularis (a mesialis a legegyenesebb) és 1 palatinalis (ez a
legerősebb, kissé lapos, néha jelzetten osztott)
· alsók: 2 gyökér, 1 mesialis (széles, hosszabb és görbébb) és 1 distalis

FELSŐ
FOGAK 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
GYÖKEREK 1 1 1 2 1 3 3 3
GUMÓK - - - 2 2 4 3 3

ALSÓ
FOGAK 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
GYÖKEREK 1 1 1 1 1 2 2 2
GUMÓK - - - 2 2 5 4 4

20
A fogak vérellátás és nyirokelvezetése: a vénák a megfelelő artériákat kísérik
Ø a fogakat ellátó erek az a. carotis externa ágai
Ø felső fogsor és fogíny vérellátása: a. maxillaris ágai
· aa. alveolares superiores posteriores: közvetlenül az a. maxillarisból, a molaris
fogakat látják el
· aa. alveolares superiores medii et anteriores ß a. infraorbitalis ß a. maxillaris: a
premolaris fogakat és a dens caninust látják el
· a. nasopalatina ß a. sphenopalatina ß a. maxillaris: dentes incisivi és a belső
fogíny elülső, kisebb része
· a. palatina descendens ß a. maxillaris: a belső fogíny hátsó, nagyobb része
· a. buccalis ß a. maxillaris: a külső fogínyt látja el
Ø alsó fogsor és fogíny vérellátása:
· a. alveolaris inferior ß a. maxillaris látja el a fogakat
· a. sublingualis ß a. lingualis: belső fogínyt látja el
· a. buccalis ß a. maxillaris: külső fogínyt látja el
Ø a felső fogsor és fogíny nyirokelvezetése:
· 1-8. à nn. ll. submandibulares à nn. ll. cervicales profundi et retropharyngei
Ø a alsó fogsor és fogíny nyirokelvezetése:
· dentes incisivi à nn. ll. submentales
· 3-7. à nn. ll. submandibulares
· 8. à nn. ll. submandibulares és nn. ll. cervicales profundi et retropharyngei (a nn.
ll. submandibulares is ide vezetődik el)

A fogak és a fogíny beidegzése:

Ø felső fogak: a n. infraorbitalis (ß n. maxillaris V/2) ágai:
· dentes molares: rami alveolares superiores posteriores, melyek a fissura orbitalis
inferioron áthaladva a tuber maxillaen lévő nyílásokon (foramina alveolaria) lépnek a
maxilla testébe
· dentes premolares: rami alveolares superiores medii, melyek a sulcus
infraorbitalisban válnak le
· dentes incisivi és dens caninus: rami alveolares superiores anteriores, a canalis
infraorbitalisban válnak le
Ø felső fogíny: az előbbi idegek, az intermaxillaris szegmentumnál (frontfogak területe) a
nn. nasales posteriores ß n. nasopalatinus
Ø alsó fogsor: rami dentales ß n. alveolaris inferior ß n. mandibularis (V/3)
Ø alsó fogíny: kívül a molarisok területén a n. buccalis (ß n. mandibularis V/3), belül a
n. lingualis (ß n. mandibularis V/3), elöl a n. mentalis (ß n. alveolaris inferior ß n.
mandibularis (V/3)

21
 8. A szájüreg és orrüreg nyirokelvezetése.
Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a felületes (bőr alatti) nyirokerek a vénákat, míg a
mélyek az arteriákat kísérik, kihasználva az arteriák lüktetéséből származó energiát a nyirok
továbbítására.

nn. ll. submentales: trigonum submentaleban

Ø az alsó ajkakból,
Ø az elülső alsó fogakból (1-2.) és a mögöttük lévő területről,
Ø illetve az apex linguae-ből szedi össze a nyirkot

nn. ll. submandibulares: trigonum submandibulareban

Ø az orr felületes szöveteiből,
Ø az orrüreg elülső részéből,
Ø a felső ajkakból,
Ø 3-7/8. alsó fogakból,
Ø a felső fogakból,
Ø a corpus linguaeből,
Ø és a kemény szájpadról szedi össze a nyirkot
Ø tonsilla palatina

nn. ll. cervicales profundi (v. jugularis externa körül, kb. 30db)
Ø a radix linguae-ből,
Ø a hangrés feletti gégéből,
Ø a tonsilla lingualis felől,
Ø a tonsilla palatina felől,
Ø a 8. alsó fogból (nem mindig) közvetlenül ide vezetődik a nyirok
Ø ide jönnek a nyirokerek a nn. ll. submandibulares et submentales felől

nn. ll. retropharyngei: a garat hátsó falán

Ø a garat felső részéből,
Ø a lágy szájpadról,
Ø a dobüregből,
Ø és az orrüreg hátsó részéből vezetnek ide a nyirokerek
Elgennyesedése főleg kisgyermekkorban: retropharyngealis tályogok

Ezek a nyirokcsomók még más területekről is szednek össze nyirokereket, de ezeket majd a
szigorlatra kell tudni.

v. jugularis interna körül: nn. ll. cervicales profundi összekötő nyirokerei egy nagyobb
nyiroktörzsbe, a truncus jugularisba folynak össze à a kulcscsont feletti árok mélyén
csatlakozik a többi fő nyirokvezetékhez:
Ø a bal oldali a ductus thoracicusba ömlik à angulus venosus sinister
Ø a jobb oldali a truncus subclavius dexterrel a truncus lymphaticus dextert alkotja (a
truncus lymphaticus dexter a test jobb felső negyedének nyirkát vezeti el) à angulus
venosus dexter

22
 9. A garat részei és üregrendszere.

Isthmus faucium = torokszoros; a szájüreghez is el kell mondani!

Ø a szájüreg a torokszoros útján közlekedik a garattal
Ø határai:
· felül: velum palatinum / palatum molle
· alul: radix linguae
· oldalról a szájpadívek:
Ø elülső: arcus palatoglossus, mélyében: m. palatoglossus (n. glossopharyngeus
(IX) idegzi be), a nyelv harántizomzatába megy át, sphincterszerűen szűkíti a
szorost
Ø hátsó: arcus palatopharyngeus, benne: m. palatopharyngeus (n. vagus (X) –
lásd: 10. tétel
· a két szájpadív között: fossa tonsillaris, benne: tonsilla palatina
· középen a nyelvcsap = uvula lóg be, benne: m. uvulae
· artériás ágak, melyek a tonsilla palatina ellátásában vesznek részt (tonsilla palatina
eltávolításánál fontos az ismeretük!)
Ø a. palatina ascendens ß a. facialis ß a. carotis externa
Ø a. lingualis ß a. carotis externa
Ø a. palatina descendens ß a. maxillaris ß a. carotis externa
Ø a. pharyngea ascendens ß a. carotis externa
· a tonsilla palatina nyirokerei a nn. ll. submandibulares és a nn. ll. cervicales
profundi felé vezetnek

A garat részei, határai és ürege:

Ø pharynx: a koponyaalapon felfüggesztett, függőleges, elölről hátra összelapított izmos
tömlő
Ø az orrüreg, a szájüreg és a gége mögött van, így 3 részre osztható
· pars nasalis = epipharynx (nasopharynx)
· pars oralis = mesopharynx (oropharynx)
· pars laryngea = hypopharynx (laryngopharynx)
Ø határai:
· elöl: az előtte lévő szervek
· hátul és oldalt: mély nyakizomzat és a gerinc elülső részét borító lamina
prevertebralis fasciae cervicalis
Ø hátsó fala a koponyaalapon ered, a tuberculum pharyngeumon (pars basilaris ossis
occipitalis)
Ø előre fordul és a nyelőcsőbe megy át
Ø izmok: 10. tétel

Ø pars nasalis pharyngis = epipharynx

· kocka alakú
· falai:
Ø felül: fornix pharyngis (os sphenoidale): benne tonsilla pharyngea
Ø előrefelé nyitott az orrüreg felé: choana
Ø alul: palatum molle / velum palatinum
Ø hátul: m. constrictor pharyngis
Ø medialis fala nincs

23
 Ø lateralra: ostium pharyngeum tubae auditivae (Eustach) – ez a fülkürt garati
nyílása
· ostium pharyngeum tubae auditivae jelentősége:
¨ nyomáskiegyenlítés
¨ szellőztetés
· a fülkürt garati nyílását 2 nagy redő veszi körül:
Ø plica salpingopalatina (elöl)
Ø plica salpingopharyngea (torus tubariusról indul), benne: m.
salpingopharyngeus
· itt található 2 tonsilla: a tonsilla tubaria (infiltrálja a torus tubariust) és a tonsilla
pharyngea
· a másik 2 tonsilla a szájüregben van, a 4 együtt a Waldeyer-féle lymphaticus
torokgyűrűt képzi
Ø tonsilla tubaria: torus tubariusban, páros
Ø tonsilla pharyngea: fornix pharyngisben
Ø tonsilla palatina: fossa tonsillarisban, páros
Ø tonsilla lingualis: pars follicularis linguaeben
· a torus tubariust a fülkürt porca emeli ki

Ø pars oralis pharyngis = mesopharynx

· elöl: isthmus fauciumon át a szájüreggel közlekedik
· elöl, felül: uvula és palatum molle, szájpadívek
· felfelé az epipharynx, lefelé a hypopharynx
· lent: plica glossoepiglottica mediana, és a 2 plica glossoepiglottica lateralis
látszik; köztük van a 2 vallecula epiglottica

Ø pars laryngea pharyngis = hypopharynx

· előre nyitott a gégebemenet, az aditus laryngis felé
Ø epiglottis: radix linguaehez rögzül
Ø plica aryepiglottica: membrana quadrangularis felső széle
Ø tuberculum cuneiforme: lateralra, benne: cart. cuneiformis
Ø tuberculum corniculatum: medialra, benne: cart. corniculata
Ø incisura interarytenoidea
· hátul: m. constrictor pharyngis
· recessus piriformis útján alul az oesophagusba megy át

A garat erei és idegei

Ø a. pharyngea ascendens ß a. carotis externa, ezen kívül a nyelvből és a palatum
molleból kap apróbb ágakat; a tonsilla palatina ezen kívül is!
Ø nn. ll. retropharyngei
Ø idegek:
· a garat felső része: n. glossopharyngeus (IX)
· a garat alsó része: n. vagus (X)
· nyaki szimpatikus dúcok

24
 10. A garat izmai, falszerkezete. A spatium parapharyngeum és
retropharyngeum klinikai jelentősége.

Garatfűző izmok: mm. constrictores pharyngis

A m. constrictor pharyngis 3 részre osztható, melyek „fordított tetőcserépszerűen”
illeszkednek:
Ø m. constrictor pharyngis superior
Ø m. constrictor pharyngis medius egyre felületesebb
Ø m. constrictor pharyngis inferior

Ø m. constrictor pharyngis superior

· ered: tuberculum pharyngeumtól oldalirányban à a piramis csúcsánál a canalis
caroticus előtt előre fordul és nekimegy a processus pterygoideusnak
· részei:
Ø fascia pharyngobasilaris (legfelül), alatta: glandulae pharyngeales
Ø m. pterygopharyngeus: lamina medialis processus pterygoidei-ról ered
Ø m. buccopharyngeus: raphe pterygomandibularisról (a processus pterygoideus és
a mandibula között húzódó varrat) ered, ugyanerről előre a m. buccinator (mimikai
izom) ered
Ø m. mylopharyngeus: linea mylohyoidea-ról (mandibula) ered
Ø m. glossopharyngeus: a m. transversus linguaeből ered
· tapadnak: membrana pharyngobasilaris, raphe pharyngis
· működés: szűkíti a garat belterét, elzárja az epipharynxot a mesopharynx-tól
· beidegzés: n. glossopharyngeus (IX)
Ø m. constrictor pharyngis medius
· ered: os hyoideum kis és nagy szarváról
· részei:
Ø m. chondropharyngeus: ered az os hyoideum cornu minusán
Ø m. ceratopharyngeus: ered az os hyoideum cornu majusán
· tapadás: raphe pharyngis
· működés: hátul szűkíti a garat belső terét, hullámszerűen végigfutó kontrakcióval
lefelé továbbítja a falatot a nyelőcsőbe (perisztaltikus hullám)
· beidegzés: n. glossopharyngeus (IX) és n. vagus (X)
Ø m. constrictor pharyngis inferior:
· részei:
Ø m. thyropharyngeus: ered a cartilago thyroidea-ról
Ø m. cricopharyngeus: ered a gyűrűporc alsó felszínéről
· tapadnak: raphe pharyngis
· működés: a gége megemelésével az aditus laryngist zárja, hátul szűkíti a garat belső
terét, hullámszerűen lefutó kontrakciójával továbbítja a falatot a nyelőcsőbe
· beidegzés: n. vagus (X)

Garatemelő izmok: mm. levatores pharyngis

Ø m. stylopharyngeus
· ered: processus styloideus (os temporale) à lefelé, előre megy a felső és középső
garatfűző közé és a garat rostos rétegébe sugárzik bele
· működés: emeli a garatot
· beidegzés: n. glossopharyngeus (IX)
Ø m. salpingopharyngeus

25
 · ered: cartilago tubae auditivae (fülkürt porca), palatum molle, hamulus pterygoideus
à lefelé, hátra megy à a garat belső izomrétegét alkotja (oldalfalába sugárzik)
· működés: emeli a garatot
· beidegzés: n. glossopharyngeus (IX)
Ø m. palatopharyngeus
· ered: aponeurosis palatina
· tapad: cartilago thyroidea, a garat oldalsó és hátulsó falába sugárzik bele
· a m. salpingopharyngeus-szal együtt, a szájpad hátsó ívét (arcus palatopharyngeus)
alkotva éri el a garat falát
· működés: szűkíti az isthmus fauciumot, süllyeszti a szájpadvitorlát, emeli a garatfalat
az uvulahoz
· beidegzés: n. vagus (X)

A garat mozgásai:
Ø többnyire teljesen vagy félig reflexesek
Ø nyelés: komplex mozgás, a garatemelő izmok a garatot felfelé, szinte ráhúzzák a falatra
(plusz a gégét emelik a nyelvcsont feletti izmok)
· nyelés mechanizmusa:
Ø szájpad emelése, feszítése
Ø nyelvgyök emelése, hátrahúzása
Ø garat emelése
Ø a garatfűző izmok perisztaltikus mozgást végeznek felülről lefelé à a falat továbbítása (ez
már teljesen reflexes)
Ø fontos szerepük van a beszédben
Ø torokköszörülés, öklendezés, hányás, gargalizálás…

Fontosabb topográfiai viszonyok:

A garat két oldalán, de szorosabb összeköttetés nélkül haladnak a nyaki ér- és idegkötegek.
Medialra például az a. carotis communis (a vagina carotica-ban), ami a pajzsporc
magasságában végágaira válik, és az a. carotis interna található a garat két oldalán, immár
közelebb. Ritkán közel kerül 1-1 hajlata a tonsilla palatina mögötti garatfalhoz és
mandulaműtét során komplikációt okozhat.
Ø vagina carotica: érhüvely, a lamina pretrachealis fascia cervicalis hozza létre
· előtte: ansa cervicalis (plexus cervicalis)
· mögötte: truncus sympathicus, ganglion cervicale medium
· képletei:
Ø lateralisan: v. jugularis interna
Ø medialisan: a. carotis communis
Ø az erek között: n. vagus (X)

Spatium retropharyngeum = garat mögötti rés

Ø elülső fala: fascia pharyngis
Ø hátsó fala: lamina prevertebralis fascia cervicalis
Ø felfelé a koponyaalapig terjed
Ø lefelé átmegy a retrovisceralis térségbe, mely a mediastinum posterius kötőszövetébe
terjed bele
Ø benne: nn. ll. retropharyngei, és vénás fonat
· jelentőség: a garat és a nyelőcső faláról vagy az itt lévő nyirokcsomókból kiinduló
fertőzés (fül- vagy orrmelléküregből) leterjedhet a mediastinumba, mediastinist

26
 okozva, mely az ott lévő szervekre (12. és 20. tétel) ráterjedve súlyos
következményekkel járhat. Ezért nagyon fontos ezeknek időbeli észlelése.
Ø oldalt:
· m. stylopharyngeus (nervus glossopharyngeus (IX) idegzi be)
· m. styloglossus (n. hypoglossus (XII) idegzi be)
· m. stylohyoideus (n. facialis (VII) idegzi be)
· vagina carotica körüli kötőszövet
Ø jelentőség: a processus styloideusről eredő izmok és a körülöttük lévő kötőszövet
választja el a spatium retropharyngeumot a spatium parapharyngeumtól

Spatium parapharyngeum = garat melletti rés

Ø medialis fala: garat oldalfala (m. constrictor pharyngis és fasciája)
Ø hátsó fala: a processus styloideusról eredő izmok
· m. styloglossus
· m. stylopharyngeus
· m. stylohyoideus
Ø lateralis fala:
· m. pterygoideus medialis (rágóizom)
· ramus mandibulae
· m. masseter (rágóizom)
· procesuss styloideus
Ø előrefelé a corpus adiposum buccae (Bichat) „tamponálja”
Ø előre, lefelé a trigonum submandibulareba vezet
Ø szoros topográfiai viszonyban van a tonsilla palatinaval (nyirokerei itt gyülekeznek és
haladnak a nn. ll. submandibulares felé) à gyulladásai főleg a tonsilla palatina
megbetegedéséből erednek
Ø képletei:
· a. carotis communis et interna, externa és ágai
· v. jugularis interna
· 5 ideg (4 agyideg és truncus sympathicus), az alábbiak alapján különböztethetők meg:
Ø n. vagus (X): egyenletes vastagságú
Ø truncus sympathicus: vékonyodik, látszik a ggl. cervicale superius, a többi
elvékonyodik
Ø n. accessorius (XI): lateralra, kifelé halad a m. sternocleidomastoideus felé
Ø n. hypoglossus (XII): jellemző ívben előre fordul (lateralra)
Ø n. glossopharyngeus (IX): medialra távozik, a m. stylopharyngeus hasán fut

27
 11. A pleura, a tüdő és a szív vetülete a mellkasfalon, szívtompulatok.
A szívbillentyűk halgatózási pontjai.

palpatio = tapintás
percussio = kopogtatás
auscultatio = hallgatózás

3 hangféleség:
Ø tompa: tömör vagy folyadéktartalmú szervekbél, pl.: szív, máj, lép
Ø teljes, éles, nem dobos: tüdőszövet
Ø dobozhang: légtartalmú, üreges szerveknél, pl.: gyomor

Síkok / vonalak:
Ø mediansagittalis: a középvonalon áthaladó sagittalis sík, itt a sternumot felezi
Ø parasternalis: a sternum oldala mentén elhaladó paramedian sagittalis sík
Ø medioclavicularis: a clavicula-t felező paramedian sagittalis sík
Ø linea axillaris anterior: a hónaljárok elülső szélét metsző paramedian sagittalis sík
Ø linea axillaris media: a hónaljárok középső részét felező paramedia sagittalis sík
Ø linea axillaris posterior: a hónaljárok hátsó szélét érintő paramedian sagittalis sík
Ø medioinguinalis: a lig. inguinale-t felező paramedian sagittalis sík
Ø scapularis: a scapula oldalán elhaladó paramedian sagittalis sík
Ø paravertebralis: a gerincoszlop oldalán elhaladó paramedian sagittalis sík

A pleura és a tüdő vetülete:

Ø a tüdőhatárok kopogtatással ellenőrizhetők
Ø a tüdőcsúcsok 1-2 cm-rel meghaladják a clavicula felső szélének vízszintes vonalát (a 7.
nyakcsigolya tövisnyúlványáig nyúlnak fel) à az apex pulmonis (tüdőcsúcs) kb. a
mediansagittalis és medioinguinalis sík közti távolság medialis harmadának lateralis
szélén van (1/3 – 2/3 határon)
Ø innen a 2 elülső tüdőhatár lefelé haladva egymás felé konvergál: a 2. bordaporcot
elérve kb. függőlegesen húzódnak lefelé, de aszimmetrikusan
· a jobb tüdő elülső széle a sternum középvonalában
· a bal tüdő parasternalisan à a 4. borda porcánál az incisura cardiaca-nak
megfelelően oldalra fordul 3-4 cm-t, majd visszakanyarodik és 6. bordaporc mentén
ismét parasternalis
· a 6. bordaporcnál mindkét tüdőfél lateralra divergál
· 7. bordánál a linea axillaris anterior,
· 8. bordánál a linea axillaris media,
· 9. bordánál a linea axillaris posterior,
· 10. bordánál a scapularis,
· 11. bordánál a paravertebralis vonal a határ
Ø a pleura visceralis lemezének határai nagyjából a tüdőhatárokkal megegyeznek
Ø a pleura parietalis kissé eltér: az incisura cardiacanak megfelelően kisebb behajlást tesz:
a bordáknál a határ = tüdőhatár + 1; pl.: itt a 8. bordánál határ az elülső axillaris vonal,
nem a 7.-nél; a tüdőcsúcs és a cupula pleurae határok algi térnek el, mert itt nincs
hegyesszögben való áthajlás

28
A szív vetülete:
Ø a szívcsúcs vetülete: bal oldali 5. bordaköz, sternumtól kb 9 cm-re (a medioclavicularis
vonaltól kb. 1 cm-re medialra)
Ø v. cava superior beömlési helyének vetülete: jobb oldalt a 3. bordaporc, sternumtól 2
cm-re
Ø sulcus coronarius bal felső széle: bal oldalt, 3. borda, a sternumtól 3 cm-re
Ø sulcus coronarius jobb alsó széle: jobb oldalt, 6. borda, sternumtól 2 cm-re

Az 1. és a 2. vetületi pontot összekötve megkapjuk az axis cordis longitudinalist (a szív

hosszanti tengelye). Erre merőleges az axis cordis transversus (szív haránttengelye),
melyet a sulcus coronarius síkja ad meg.
Ha a 4 pontot összekötjük, megkapjuk a szív kontúrvonalát.

Szívtompulatok:
Ø a középvonalban a pericardium érintkezik a sternummal, valamint az incisura cardiacanak
megfelelőn a bordákkal (itt nincs köztük tüdőszövet) à a szívre jellemző tompa
kopogtatási hangot halljuk, ez az abszolút szívtompulat: a tüdők által nem fedett
Ø emellett már vékony tüdőszövet is benyúlik à erre átmeneti (tompa és teljes, éles, nem
dobos közti) kopogtatási hang jellemző, ez a relatív szívtompulat: tüdőkkel fedett

Szívbillentyűk hallgatózási pontjai:

Ø punctum maximumok: ahol a legjobban lehet hallani az adott billentyűt. Ez relatíve a
vetülethez legközelebb eső hely, de van ahol nem a vetületnél, hanem a mellkasfalhoz
legközelebb eső pontnál. Azért nem a vetületnél, mert a hangot a vér viszi.
· valva aortae: jobb oldalt, 2. bordaköz parasternalisan
· valva mitralis / bicuspidalis: bal oldalt, 5. bordaköz, sternumtól 9 cm-re, (a
szívcsúcsnál hallgatjuk, helye egyébként a 4. bordaköz parasternalisan)
· valva tricuspidalis: jobb oldalt, 4. bordaköz parasternalisan
· valva trunci pulmonalis: bal oldalt, 2. bordaköz, parasternalisan (amúgy helye 3-4.
bordaporc, a sternum mögött

29
 12. A mediastinum fogalma. Mediastinum anterius.
Spatium intercostale.

Mediastinum = gátorüreg
Ø a mellüreg központi térsége
Ø határai:
· alul: diaphragma középső harmada
· felül: apertura thoracis superior bemenetének síkja
· elöl: sternum és bordaporcok
· hátul: mellkasi csigolyák és bordák
· oldalról: 2 pleura mediastinalis à a mediastinum a 2 pleura mediastinalis közti
térség: a szív a saját burkával (pericardium) és a nagy erekkel itt helyezkedik el
Ø részei:
· mediastinum anterius: a tüdőgyökerek előtt, 2 része van
Ø mediastinum cardiacum: a szívburok (pericardium) által elfoglalt rész
Ø mediastinum supracardiacum: az előbbi fölötti rész
· mediastinum posterius: a tüdőgyökerek mögötti rész
Ø klinikai vonatkozások:
· mediastinitis: a mediastinalis szerveket körülvevő laza areolaris kötőszövet
gyulladása à a térség folytonos a fascia cervicalis lamina pretrachealisa és lamina
prevertebralisa közti térséggel, a spatium retropharyngeum-mal à innen is
leterjedhet fertőzés / gyulladás a mediastinumba
· a mediastinalis tumorok és cysták comprimálhatják a szomszédos szerveket, így pl.
nyomás alá kerülhet:
Ø n. laryngeus recurrens à belső gégeizmok beidegzése sérül à rekedtség
Ø v. cava superior à vénás pangás
Ø truncus sympathicus, n. phrenicus, trachea, oesophagus
· mediastinoscopia (diagnosztika): sternum incisura jugularisa felett kis metszés

Mediastinum anterius:
Ø mediastinum cardiacum
· szív tölti ki
· pericardium veszi körül: a pericardium parietale összenőtt a rekesz centrum
tendineumával, és laza areolaris kötőszövet kapcsolja a mediastinum falaihoz, illetve
egyéb szerveihez
· közte és a pleura mediastinalis között halad a tüdőgyökerek előtt:
Ø n. phrenicus ß plexus cervicalisból, C4-es gerincvelői szegmensből
Ø a. pericardiacophrenica ß a. thoracica interna
· a pericardium körbeveszi a v. cava inferior mellkasi szakaszát, elvonul a vv.
pulmonales előtt és a v. cava superior v. azygos alatti szakaszát is behüvelyezi, majd
áthajlik az epicardiumba à Sappey-féle T (vénás áthajlás, lásd 13. tétel)
· a pericardium behüvelyezi az aorta ascendenst az arcus aortae kezdetéig és a truncus
pulmonalist az aa. pulmonales eredéséig à itt áthajlik az epicardiumba (artériás
áthajlás)
· klinikai vonatkozások:
Ø pericarditis: folyadékgyülemhez vezethet à a pitvarokat összenyomva
akadályozhatja a diastolés telődést (ez a szívtamponád állapota). Ezt a cavum
pericardii-be kerülő vér is okozhatja (pl. kamrafal sérüléskor)
Ø myocardialis ischemia

30
Ø mediastinum supracardiacum
· határai:
Ø alul: pericardium
Ø felül: apertura thoracis superior
Ø elöl: sternum és a bordaporcok
Ø oldalt a 2 pleura mediastinalis
Ø hátul: trachea és főbronchusok (bronchi principales) síkja
· fascia endothoracica-n belül: thymus, vagy a maradványa: corpus adiposum
retrosternale / thymus adiposus
· mögötte: vv. brachiocephalicae: v. jugularis interna, v. subclavia és v. thoracica
interna összeömléséből
Ø bal oldalon: angulus venosus sinister: ductus thoracicus is ide ömlik
Ø jobb oldalon: angulus venosus dexter: truncus lymphaticus dexter is ide ömlik
· a v. brachiocephalica sinistra-ba ömlik a v. thyroidea inferior (a pajzsmirigy elvezető
vénája)
· a v. brachiocephalica sinistra és dextra összeömlik à v. cava superior
· a v. cava superior felveszi a v. azygos-t
· a vénáktól mélyebben arcus aortae és ágai, ezektől jobbra:
Ø truncus brachiocephalicus: ez oszlik a. subclavia dextra-ra és a. carotis
communis dextra-ra
Ø a. carotis communis sinistra
Ø a. subclavia sinistra
· az arcus aortae a jobb oldali 2. borda sternalis végétől indul à Th4-es csigolya
magasságáig hátrafelé halad, itt a mediastinum posterius területén ér véget à aorta
thoracica / descendens-ként halad tovább lefelé
· a truncus pulmonalis az arcus aortae boltozatában oszlik a. pulmonalis dextra-ra és
sinistra-ra
· bifurcatio trachae (Th4-5 között) az aortaív mögött
· a trachea mögött kissé balra: oesophagus
· nn. ll. prae- et paratracheales, nn. ll. tracheobronchiales
· a n. phrenicus dexter az a. et v. subclavia dextra közt lép a mediastinumba à a v.
cava superior jobb oldalán halad lefelé
· a n. phrenicus sinister az a. subclavia sinistra és a v. brachiocephalica sinistra között
elhaladva az arcus aortae-t balról kerüli meg
· a 2 n. phrenicus a tüdőgyökerek előtt elhaladva (az a. pericardiacophrenica
kíséretében) a pericardium és a pleura mediastinalis közt haladva éri el a rekeszt
· a n. vagusok is a vv. et aa. subclaviae között lépnek a mediastinumba à mindkettő a
tüdőgyökerek mögé tart à a tüdőgyökereknél a plexus pulmonalist a nyelőcsőnél a
plexus oesophagealist képzik
· a n. vagus dexter, miután a n. phrenicustól medialisan elhalad az a. subclavia dextra
előtt, leadja az ér mögött visszakanyarodó ágát: n. laryngeus recurrens dexter
· a n. vagus sinister az aortaív bal oldalán elhaladva jut a mediastinum posteriusba és az
ív alatt adja le a n. laryngeus recurrens sinistert
· a 2 n. laryngeus recurrens a trachea és az oesophagus közti árokban halad felfelé
a gégéhez
· klinikai vonatkozások:
Ø aneurysma: tágulat az aortaíven à nyomás a tracheára és az oesophagusra
Ø tracheitis

31
 Ø idegentest a légutakban à általában a bronchus principalis dexterbe kerül, mivel
ez meredekebben is nyílik és szélesebb is
Ø bronchoscopia
· a. thoracica interna ágai (ß a. subclavia):
Ø aa. thymici: thymushoz
Ø rami intercostales anteriores: anastomisálnak az aortából jövő aa. intercostales
posteriores-szel
Ø a. pericardiacophrenica
Ø a. musculophrenica: rekeszt látja el
Ø a. mammaria interna: mellhez
Ø ramus perforans: bőrhöz
Ø aa. bronchiales elülső csooportjának eredését adja (a felső csoport az aortaívből, a
hátsó csoport a leszálló aortából ered)
Ø a. epigastrica superior: az ér rekesz alatti folytatása anastomisál az a.
epigastrica inferior-ral (ß a. iliaca externa)
· a n. phrenicus C4-ből jön (a plexus cervicalis ága), mindig a tüdőgyökerek előtt
marad, ellátási területe:
Ø motorosan: diaphragma
Ø érzően: peritoneum felső része, pleura, epehólyag (vesica fellea)

Spatium intercostale
Ø izmok: a nn. intercostales (Th1-Th11, Th12 = n. subcostalis) idegzi be őket
· m. intercostalis externus:
Ø ered: a bordák alsó pereméről a tuberculum costae-tól a csont-porcos határig
Ø tapad: a lefelé következő borda felső peremén
Ø hátulról, fentről à előre, lefelé húzódik
Ø hátul kezdődik, de elöl a bordaporcoknál már csak mint membrana intercostalis
externus van jelen
Ø működés: emeli a bordákat, belégzés
· m. intercostalis internus:
Ø ered: bordák felső peremeiről az
angulus costae-től előrefelé
Ø tapad: a megfelelő felső borda alsó
peremén
Ø elölről, fentről à hátra, felfelé
húzódik
Ø elöl kezdődik, de hátul az
angulusoknál már csak mint
membrana intercostalis internus
van jelen
Ø működés: erőltetett kilégzésnél
süllyeszti a bordákat, de aktívan
nem szerepel a normál légzésben
· m. intercostalis intimus
Ø elölről, fentről à hátra, felfelé
húzódik
Ø működése az internuséhoz
hasonló

kívül: fascia pectoralis borul rá

32
Ø erek:
· vénák:
Ø vv. intercostales posteriores à v. azygos / hemiazygos / hemiazygos accessoria
Ø a felső 6 bordaköz elülső területéről: vv. intercostales anteriores à v. thoracica
interna
· artériák:
Ø aa. intercostales posteriores ß aorta thoracica (3. bordaköztől lefelé)
Ø a. intercostalis suprema ß truncus costocervicalis ß a. subclavia (1-2.
bordaköz)
Ø rr. intercostales anteriores ß a. thoracica interna (felső 6 bordaközben, elöl)
· nyirokerek:
Ø nn. ll. parasternales felé elölről à nn. ll. supraclaviculares
Ø nn. ll. intercostales felé hátulról truncus lymphaticus dexter

ductus thoracicus

33
 13. A pleura és a pericardium.

Pleura:
Ø a nagy savós hártyák egyike
Ø páros, üregeik egymással nem közlekednek
Ø lemezei:
· lamina visceralis = lamina pulmonalis: beborítja a tüdő külső felszínét, behatol a
lebenyek közti fissurákba és itt lap szerint összefekszik, de normálisan nem tapad
össze
· lamina parietalis: belülről vonja be a mellüreget, részei:
Ø pleura costalis:
· a bordák belső felszínét borító fali lemez
· az intercostalis izomzat belső felszínéhez a fascia endothoracica rögzíti
(subserosus kötőszövet)
· kúpszerűen benyomul a mm. scaleni (mély nyakizmok) és medialisan a lamina
prevertebralis által alkotott sátorba (apertura thoracis superiornál, ahol a belépő
légcső, oesophagus és nagyerek azt szapadon hagyják) à ez a cupula pleurae
Ø pleura diaphragmatica:
· a rekeszi felszínt borító parietalis lemez
Ø pleura mediastinalis:
· mediastinalis zsigereket, szívet és a nagyereket borító lemez
· kb. sagittalis állású
· hátul a gerinc oldalán hagyja el a mellkas hátsó falát (paravertebralisan) à a
mediastinalis szerveket balról és jobbról körülveszi, és a sternum belső felszíne
felé halad à itt a pleura costalisban folytatódik
· csak a tüdőkapu felett egységes à innentől a rekeszi felszínig áthajlik a
visceralis lemezbe à az így keletkező frontalis kettőzet a lig. pulmonale
· a tüdőkapu előtt szorosan összefekszik a pericardium parietale-val à a 2 közt
kötőszövet, benne: n. phrenicus és a. pericardiacophrenica
· az incisura cardiaca-nak megfelelően a bal oldali kitér a sternumtól
Ø cavum pleurae: a parietalis és visceralis lemez közti tér
· néhány csepp savós folyadék tölti ki à könnyebb elcsúszás a két lemez között
· tényleges pleuraüreg csak kórosan van: ha folyadék vagy levegő halmozódik fel à
összeesik a tüdő (ez a pneumothorax = PTX; lásd élettan!), ez kikopogtatható
· pleurasinusok: a pleura parietalis két szomszédos lemeze közti térség, mely az
áthajlásoknál alakul ki
Ø sinus phrenicocostalis: a pleura costalis a rekesz eredésénél hegyes szögben
megy át a pleura diaphragmaticaba à a rekesz meredeken felszálló domborulata
miatt a tüdő ide nem nyomul be, de belégzéskor megnyílik és befogadja a tüdő
alsó részét: ilyenkor mondjuk, hogy a sinusok felnyílnak
Ø sinus costomediastinalis: a pleura mediastinalis áthajlása a pleura costalisba,
belégzéskor felnyílik
Ø sinus (recessus) phrenicomediastinalis: a pleura mediastinalis és a pleura
diaphragmatica áthajlása
Ø tehát a pleura szerepe: a maximális belégzési és kilégzési állapot közötti térfogatváltozás
jelentős alakváltozást okoz a mellüregben à a tüdő alkalmazkodik à minden irányban
kitölti a rendelkezésre álló teret à a sinusok felnyílnak

34
 pleurasinusok (frontalis aspektus)

pleurasinusok (horizontalis aspektus)

Pericardium:
Ø a nagy savós hártyák egyike
Ø lemezei:
· lamina visceralis pericardii = epicardium (csak serosus réteg): a szívbe érkező és
távozó erek mentén áthajlik a lamina parietalis belső, serosus rétegébe
· lamina parietalis pericardii: belső serosus és külső fibrosus rétekből áll
Ø cavum pericardii: a 2 serosus réteg között, benne kb 50 ml liqour pericardii, biztosítja a
szív összehúzódásakor az egymás felé tekintő felszínek súrlódásmentes elcsúszását
Ø alakja hasonló, mint a szívé: aszimmetriás csonkakúp
Ø a lamina parietalis fibrosus rétege alul összenőtt a rekesz felső felszínével (centrum
tendineum) háromszög alakban à a jobb hátsó csúcsánál lép be a szívburokba a v. cava
inferior à ahogy visszafordul a lemez, a 4-5. bordaporcnál hozzáfekszik a mellkasfalhoz
à itt laza az összeköttetés, de van megerősítés: lig. sternopericardiale

35
Ø hátul a mediastinumon keresztül a gerinc 2 oldalához is laza kötőszövetes nyalábok kötik
Ø oldalsó felszínei és a pleura mediastinalis közt szoros összenövés, benne kötőszövet a n.
phrenicus és az a. pericardiacophrenica található
Ø a két savós lemez egymásba áthajlik a nagyerek körül. Ennek fejlődéstani háttere
van:
· a szívcső 2 végén 1-1 körvonal mentén egymásba hajlik a 2 lemez à alsó, vénás vége
később felemelkedik és kialakul az U-alakú szívcső à az eredeti felső, artériás
áthajlás előre, az eredeti alsó, vénás áthajlás hátra kerül
· az aorta és a truncus pulmonalis eredetileg közös törzsből válik szát à közös 8-as
alakú áthajlási vonal veszi körül à az aortából kb. 10-12 cm és a truncus pulmonalis
teljes lefutása (míg a 2 a. pulmonalis-ra válik) intrapericardialis
· a szív nagy vénái eredetileg a sinus venosusba nyílnak à a vénás áthjalás is közös:
Sappey-féle T (a v. cava superiorból kb. 2-3 cm intrapericardialis, a v. cava inferior és
a vv. pulmonales gyakorlatilag nem borított)
· az artériás és a vénás áthajlás között sinus transversus pericardii (vizsgán meg kell
mutatni: a csipeszt az aorta és a truncus pulmonalis mögött a pericardium üregén át
tudjuk vezetni)
· a vv. pulmonales sinistrae és a v. cava inferior között: sinus obliquus pericardii (a
vv. pulmonales dextrae felé tekint, ezt kell tudni és megmutatni is: felemelt szívcsúcs
alá tesszük a csipeszt)

sinus transversus pericardii

36
 14. A szív pitvarai.

A szív külső idoma: (a 16. tételhez is!)

Ø a szív a mediastianum cardiacumban foglal helyet
Ø balra, előre, lefelé irányuló része kúphoz hasonló (kamrák)
Ø jobbra, felfelé tekint a basis cordis (pitvarok és nagy erek)
Ø kamrai és pitvari rész közti határ: sulcus coronarius
Ø facies sternocostalis: előre és felfelé tekintő felszíne (kamrák és auricula atrii = fülcsék)
Ø sulcus coronarius: jobbról, lentről à balra, felfelé halad: benne az a. coronaria dextra
Ø elölről nézve a szív bal fele kb. függőleges, gyengén domború vonalban vetül a
mellkasfalra (16. tétel, röntgenkép)
Ø előbbi az apex cordisban találkozik össze a margo dexterrel (kb. vízszintes), amit a jobb
kamra (JK) alkot
Ø a jobb pitvar (JP): gyengén domború, kb. függőleges vonal
Ø sternocostalis felszínen: sulcus interventricularis anterior à az incisura apicis
cordishoz húzódik, a JK-BK határt jelzi (elöl főleg ez látszik)
Ø a JK átmegy a truncus pulmonalisba, a JK ezen része a conus arteriosus (belül ezt
infundibulumnak hívják)
Ø facies diaphragmatica: lapos, rekeszi felszín, a kamrák alkotják (BK:JK = 3/5 : 2/5
arányban), jobb oldalt harántul a JP is látható, ahol a v. cava inferior beleömlik
Ø a 2 kamrafal között hátul: sulcus interventricularis posterior à ez is az incisura apicis
cordishoz húzódik
Ø a rekeszi felszín hátsó határa: sulcus coronarius
Ø a szív bal felé eső felszínét a BK domborulata, a jobb felé eső felszínét pedig a JP képezi
Ø facies mediastinalis: mediastinum posterius felé tekint, főleg a bal pitvar (BP) alkotja,
mely a pericardiumon keresztül az oesophagus-szal érintkezik à trans-oesophagealis
ultrahangon keresztül lehetőség van a vizsgálatára

A szívet alkotó szerkezeti egységek:

Ø 3 rész:
· anulus fibrosus: a sulcus coronarius síkjában elhelyezkedő rostos váz à elválasztja a
pitvari és kamrai izomzatot, az ingerület viszont áthatol rajta (His-köteg)
· atrii: a szív bázisát adó pitvarok
· ventriculi: a szív csúcsát adó kamrák
Ø anulus fibrosus síkjában: a szív szájadékai (15. tétel)
Ø ex situ szív mutatása vizsgán: horizontalisan tenyérre helyezzük a lapos felszínt, majd
45˚-ban ledönteni, majd 45˚-ban balra

A pitvari izomtömlő:
Ø a pitvarok kizárólag a 2 vénás szájadékot körülvevő 2 gyűrűről erednek, az artériás
szájadékoktól függetlenek
Ø a septum interatriale a trigonum fibrosum dextrumról (a 2 gyűrű közös része) ered
Ø a pitvarok a 2 előrekanyarodó fülcséjükkel (auricula dextra et sinistra) körülfogják
a nagy artériák kezdeti szakaszait
Ø JP: a nagy artériáktól jobbra
Ø BP: a nagy artériák mögött

Atrium dextrum: jobb pitvar

Ø 2 részből áll:
· sinus venarum cavarum: hátsó, kb. függőleges része

37
 · atrium proprium dextrum: tényleges pitvar, előbbitől jobbra
Ø sinus venarum cavarumba nyílnak:
· v. cava superior: nyílása az ostium venae cavae superioris
· v. cava inferior: nyalása az ostium venae cavae inferioris; billentyűje a valvula venae
cavae inferioris = Eustach-billentyű
· ez előtt, kissé balra található az ostium sinus coronarii: a sinus coronarius benyílása,
melyet jobb felől a valvula sinus coronarii = Thebesius-billentyű szűkít
Ø a sinus venarum cavarumot a tulajdonképpeni pitvartól elválasztja:
· kívülről: sulcus terminalis
· belülről: crista terminalis, benne a v. cava superior beömlésénél a nodus
atrioventricularis / sinuscsomó!
Ø sinus venarum cavarum sima felszínű: az atrium proprium dextrum belső felületén
izomgerendák vannak: mm. pectinati
Ø a mm. pectinati a crista terminalisra merőlegesek, tőle a pitvar-kamrai határ felé futnak
(az auricula csúcsa felé körkörösökké, szabálytalanokká válnak)
Ø auricula dextra: 3 oldali piramis alakú, előre tekintő domború felszínnel, 2 oldalt: sulcus
coronarius és az aorta
Ø ostium atrioventriculare dextrummal nyílik a jobb kamrába, a szájadékot a valva
tricuspidalis / atrioventricularis dextra szűkíti
Ø septum interatriale általában sima, de rajta található a fossa ovalis (magzati korban
foramen ovale)
Ø a v. cava inferior benyílásától az Eustach-billentyű vezet a fossa ovalis alsó széléhez,
pereme: limbus fossae ovalis

Atrium sinistrum: bal pitvar

Ø a szív mediastinalis felszínét foglalja el
Ø sima belfelületű üreg
Ø jobb és bal oldalán lép be:
· v. pulmonalis dextra superior et inferior
· v. pulmonalis sinistra superior et inferior
Ø az auricula sinistra szűkebb járattal indul előre, a truncus pulmonalis előtt jobbra
kanyarodik, rajta kanyarszerű bemetszések láthatók
Ø mm. pectinati itt is van
Ø ostium atrioventriculare sinistrummal nyílik a bal kamrába (kicsit szűkebb, mint a
jobb oldali szájadék), a szájadékot a valva bicuspidalis / mitralis / atrioventricularis
sinistra szűkíti
Ø az atrialis septumon: valvula foraminis ovalis: sarló alakú léc, a septum primum
maradványa

38
 15. A szív szájadékai. A szívbillentyűk szerkezete és működése.

A szív rostos váza és szájadékai:

Ø anulus fibrosus: a sulcus coronarius síkjában elhelyezkedő rostos váz, ennek síkjában
vannak:
· pitvarkamrai vagy vénás szájadékok: ostium atrioventriculare dextrum et sinistrum
· kamrák és nagy artériák közti artériás szájadékok: ostium aortae et ostium trunci
pulmonalis
· a 4 szájadékot 4 rostos gyűrű veszi körül
Ø vénás szájadékok: a vér a kamrába befelé áramlik (ventriculopetalis)
· ostium atrioventriculare dextrum
· ostium atrioventriculare sinistrum
· billentyűk: jobb oldalon valva tricuspidalis, bal oldalon valva bicuspidalis / mitralis
Ø artériás szájadék: a vér a kamrából kifelé áramlik (ventriculofugális)
· ostium aortae
· ostium trunci pulmonalis
· semilunaris billentyűk vannak
Ø elhelyezkedés:
· síkban leghátul, baloldalon van az ostium atrioventriculare sinistrum
· lejjebb és előrébb az ostium atrioventriculare dextrum látható
· a 2 között, előtt és felett van az ostium aortae
· ez előtt és felett, kissé balra található az ostium trunci pulmonalis
· a rostos gyűrűrendszer a szájadékok között 2 helyen háromszög alakban megerősödik:
Ø trigonum fibrosum dextrum: a 2 vénás és aortaszájadék között
Ø trigonum fibrosum sinistrum: a bal oldali vénás és az aortaszájadék között
· a trigonum fibrosum dextrumról indul a pitvarokat és kamrákat elválasztó sövény,
valamint itt van a His-köteg (fasciculus atrioventricularis) nyílása
· az artériás szájadékok körül a rostos váz elvékonyodik, hisz önálló faluk van à a nagy
artériák falának kezdete = artériás szájadékok rostos gyűrűje
· conus-ín: az anulus fibrosushoz tartozik, a trigonum fibrosum dextrumtól jobbra,
előre indul és az aortaszájadék jobb oldalán elhaladván, hátulról tapad az ostium trunci
pulmonalishoz
· anulus fibrosus funkcionális jelentősége: tökéletesen elválasztja a pitvarok
izomzatát a kamrák izomzatától, tehát szigetel: ingerületvezetésnél rendkívül fontos,
hogy a pitvarok előbb, a kamrák pedig később húzódjanak össze, a megfelelő kamrai
telődés érdekében
· a truncus pulmonalis és az aorta közt lehet: lig. arteriosum Botalli (ductus arteriosus
maradványa)

39
Szívbillentyűk:
Ø 2 típus:
· vénás szájadékot záró / atrioventricularis: vitorlás = cuspidalis billentyű à
diastoleban van nyitva
· artériás szájadékot záró: semilunaris billentyű à systoleban van nyitva
Ø vitorlás / cuspidalis billentyűk:
· inas lemezből álló tölcsér, melynek pereme az anulus fibrosusban körkörösen rögzül
· a tölcsér fala 2 vagy 3 vitorlából áll, amit cuspisnak (csúcs) nevezünk, de a tölcsér fala
sehol sem szakad meg (a vitorlák közt mindig van egy kisebb, úgynevezett mellék-
vagy köztivitorla = cuspis commissuralis sinistra et dextra)
· a vitorlák széleit chorda tendineae (ínhúrok) rögzítik részben közvetlenül a szív
falához (általában mellékvitorlák esetén), többnyire azonban a mm. papillareshez
(szemölcsizmok)
· 6-12 ínhúr ered, majd elágazódnak, és a vitorlák szélein, az anulus fibrosuson és a
vitorlák kamra felé néző falán is tapadnak
· működés:
Ø a vitorlák sosem térnek szét egymástól teljesen és a kamrák falát meg sem
közelítik
Ø a vitorlák csekély széttérése is teret enged a diastolés kamrai telődésnek
Ø a pitvar összehúzódása végén a folyadékáram megszakad à nyomáskülönbség
keletkezik, ami a nyílás felé húzza és zárja a 2 billentyűt
Ø a kamrák által keltett nyomás a zárást segíti à nincs visszaáramlás
Ø a mm. papillares szerepe: a chorda tendineaet és a vitorlákat mindig feszesen
tartják à systole második szakasza alatt a vérnek a kamrából való kiáramlásakor a
kamraüreg szűkülése miatt elsősorban a szív hosszanti átmérője csökken à a
chorda tendineae eredési és tapadási pontja közeledik à elernyednének, de a mm.
papillares kontrakciója ezt kompenzálja à a billentyű systole végéig zárt marad,
így nincs visszaáramlás
· valva atrioventricularis dextra = valva tricuspidalis
Ø 3 cuspisa van (innen ered a neve)
· cuspis anterior: jobb oldalt, elöl, felül
· cuspis posterior: jobb oldalt, hátul, alul
· cuspis septalis: a sövény felé eső oldalon
Ø 1 nagyobb izom: m. papillaris anterior, a trabecula septomarginalis elülső
kamrafalon való tapadásáról ered
Ø több apró mm. papillares van a kamra hátsó falán, és van 1-2 m. papillaris septalis
is
· valva atrioventricularis sinistra = valva bicuspidalis / valva mitralis
Ø 2 cuspisa van:
· cuspis anterior: nagyobb; elöl, felül és kissé jobbra helyezkedik el; a baloldali
atrioventricularis szájadék és az aortaszájadék közti anulus fibrosuson ered,
külső felszíne sima, az ínhúrok csak a szélén tapadnak, de kötőszövetes
rostjaik a külső felszínen folytatódnak
· cuspus posterior: kisebb; balra, lefelé esik
Ø m. papillaris anterior: baloldalt ered, a kamra elülső falán
Ø m. papillaris posterior: a hátsó falon, jobb oldalt található
Ø ezek az izmok jóval erősebbek, mint a jobb kamránál lévők

40
Ø semilunaris billentyűk: endocardium kettőzetek
· 3 valvula semilunaris együtteséből áll (ezek pedig az artériás szájadék falából
kiemelkedő felfelé nyílt gömbhéjszelet alakú inas lemezekből állnak)
· 120˚-os körívvel egy gömbfelszín nem zárható teljesen à a harmadgömbcikkelyből
120˚-ban divergáló függőleges síkkal levágunk további 2 szeletet à 2 félhold alakú
metszési felszínt kapunk: lunulae valvularum semilunarum
· a 120˚-ban eltérő síkok szögletében a billentyű csomószerű inas megerősödése a
nodulus valvularum semilunarum található
· a billentyű alsó tömött része a pars tensa, felső, laza része a pars flaccida
· a szomszédos lunulák párosával összefekszenek à Y-alakú záródási vonal à a
lunulák pars flaccida-jukkal elmozdulva valamely irányba tökéletessé teszik a záródást
(ez kell a jó működéshez!)
· valva trunci pulmonalis:
Ø valvula semilunaris anterior: elöl
Ø valvula semilunaris dextra: hátul, jobb oldalt
Ø valvula semilunaris sinistra: hátul, bal oldalt
· valva aortae:
Ø valvula semilunaris posterior: hátul
Ø valvula semilunaris dextra: elöl, jobb oldalt
Ø valvula semilunaris sinistra: elöl, bal oldalt
Ø a truncus pulmonalistól eltérően az aorta kezdete nem henger alakú, hanem van
egy kiöblösödés: sinus aortae (a tasakokkal szemben) à a 3 sinusból együttesen
alakul ki a bulbus aortae
Ø a jobb és bal sinus aortae-ből indul az a. coronaria dextra et sinistra
· működés:
Ø systolekor sem szorulnak teljesen a verőér falához à az aortában a sinusokban
keletkező örvényáramok miatt elemelkednek à megakadályozzák a
coronarianyílások eltömődését
Ø sysotole végén a közel fekvő billentyűk minimális visszaáramlás mellett
zárnak

41
 16. A szív kamrái és röntgenképe.

A kamrai izomtömlő:
Ø ha horizontalisan elmetszük, felülről nézve:
· a bal kamra tojásidomú
· a jobb kamra a bal kamrát körülvevő, félhold átmetszetű tasak: felfelé félhold
alakban széttér:
Ø ostium atrioventriculare dextrum
Ø conus arteriosus (kívül, belül: infundibulum)

Ventriculus dexter: jobb kamra

Ø BK-ra jobb felől ráfekvő, félhold átmetszetű, felfelé nyílt V-alakú üreg
Ø hátsó, tágabb szárába nyílik az ostium atrioventriculare dextrum, itt van a valva
tricuspidalis
Ø elülső szára balra, felfelé irányul: kívülről conus arteriosusnak hívjuk, belülről
infundibulumnak; a truncus pulmonalisban folytatódik, amit a valva trunci pulmonalis
szűkít
Ø a 2 szárat egy elölről hátra haladó izomgerende választ el: crista supraventricularis
Ø fala vékonyabb, mint a bal kamráé, kb. 3-5 mm
Ø trabecula carneae: izomgerendák, főleg hosszanti irányú, alul szivacsszerű
Ø trabecula septomarginalis:
· a szívsövényről a kamra elülső falára húzódik
· benne: Purkinje-rostok
· m. papillaris anteriorban folytatódik

Ventriculus sinister: bal kamra

Ø tojásidomú
Ø fala 10-12 mm vastag (ez a születés utáni 2-3. hónapra alakul ki, a nyomásviszonyok
megváltozásának eredményeként)
Ø hátra, jobbra és felfelé tekintő végén egymás mellett:
· ostium atrioventriculare sinistrum: valva mitralis szűkíti
· ostium aortae
Ø belső felületén: trabecula carneae: finom, szivacsszerű hálózat
Ø mm. papillares
Ø septum interventriculare
· izmos része: pars muscularis septi interventricularis, mindkét kamra felé sima (ez a
bal kamra falának egy része)
· pars membranacea septi interventricularis alkotja az aortanyílás és a jobb kamra
közötti területen (itt gyakoriak a rendellenességek)

A szív röntgenképe: a 15. tételből a szív külső idoma is kell!

Ø itt a szív bal és jobb kontúrját alkotó képletekről kell beszélni
Ø a röntgenképen láthatóak a bordák, a kulcscsontok, lapockák, a rekeszizom és a sinus
phrenicocostalis
Ø jobb oldali ív:
· felül: aorta ascendens és v. cava superior
· alul: atrium dextrum
Ø bal oldali ív: felülről lefelé
· arcus aortae („aortagomb”)

42
 · truncus pulmonalis
· auricula sinistra
· ventriculus sinister
A jobb kamra nem látható, mert a rekeszen fekszik, a bal pitvar pedig hátrafelé néz!

43
 17. A szív vérellátása.

A szív artériái: aa. coronariae

Ø a jobb és bal sinus aortae-ből erednek a valvula semilunaris közepének megfelelően
Ø a. coronaria dextra:
· eleinte teljesen rejtetten halad a sulcus coronariusban, majd jobb felé a truncus
pulmonalis és az auricula dextra által takartan kerüli meg a szív jobb szélét à a facies
diaphragmatican balra fut a sulcus interventricularis posterior felső végéhez à
itt a ramus interventricularis posterior halad a szívcsúcs felé
· ellátja:
Ø jobb kamra nagy részét, mint ramus marginalis dexter
Ø a kamrai sövény hátsó 1/3-át, mint ramus interventriculair sposterior
Ø ágakat ad a jobb pitvar falához
Ø a sinuscsomót, az AV-csomót és a His-köteg jobb szárát
Ø a. coronaria sinistra:
· a conus arteriosus és az auricula sinistra közt lép elő és 2 ágra oszlik:
Ø ramus interventricularis anterior (LAD = Left Anterior Descending) à ramus
diagonalis (az apexhez húzódik)
· a sulcus interventricularis anteriorban húzódik az incisura apicis cordis felé
· ellátja mindkét kamra sulcus interventricularis anteriorral szomszédos oldalát,
a kamrasövény elülső 2/3-át és a His-köteg bal szárát
Ø ramus circumflexus (Cx)
· a sulcus coronariusban haladva bal felől kerüli meg a szívet
· ága: a. marginalis sinistra, ellátja a bal kamra felső részét, kis ágakat ad a bal
pitvarhoz
Ø a 2 a. coronaria ellátási területei közti határok egyéni változatokat mutatnak à 30%-ban
bal vagy jobb oldali dominancia van
· jobb oldali dominancia: az a. coronaria dextra adja az a. marginalis sinistrat is à a
bal kamra felső részét is ez látja el
· bal oldali dominancia: az a. coronaria sinistra adja az a. interventricularis posteriort
is à a teljes kamrai septumot, az AV-csomót és a His-köteg mindkét szárát ellátja
Ø a coronariaerek másodlagos ágai az epicardium alatt haladnak és csak a
harmadlagos ágak nyomulnak a myocardiumba
Ø spirális anastomosisok à ellenáll az összehúzódások okozta vongálásnak
Ø ischaemia à angina pectoris (mellkasi fájdalom)

A szív vénái:
Ø v. cordis magna: a szívcsúcson kezdődik és felszáll a sulcus interventricularis anteriorban
(v. interventricularis anteriornak is hívják ezen szakaszát) à bal felé kerüli meg a szívet
à hátul a sinus coronariusban folytatódik, a határt a sinus coronarius és a v. cordis
magna közt a v. obliqua atrii sinistri (Marshall-véna) jelzi
Ø v. cordis media: a sulcus interventricularis posteriorban halad felfelé és a sinus
coronariushoz csatlakozik annak jobb pitvarba való beömlése előtt
Ø v. cordis parva: a sulcus coronarius jobb oldalán fut hátra és a v. cordis media benyílása
mellet ömlik a sinus coronariusba (a sinus coronarius nem éri el az elülső felszínt)
Ø vv. cordis anteriores: közvetlenül lépnek a jobb pitvarba
Ø vv. cordis minimae: a pitvarok falából közvetlenül lépnek a pitvarok üregébe

44
 18. A szív falszerkezete, ingervezető rendszere, beidegzése.
A szívfal rétegei: 3 réteg
Ø epicardium = pericardium viscerale:
· vékony hártya, serosus
· külső felszínét mesothel borítja
· szorosan kapcsolódik a myocardiumhoz
· az erek kezdeti szakaszait beborítja és áthajlik a parietalis lemezbe
· normális esetben is (különösen a sulcusokban) alatta zsírszövet van
Ø kitölti a mélyedéseket, így elsimítja a felszínt
Ø körülágyazza az ereket
Ø túltáplált egyénben a subepicardialis zsírszövet mennyisége nő, és zavarhatja a
szívmozgásokat, súlyos esetben az izomszövetbe is behatolhat és befolyásolhatja
annak működését
Ø myocardium:
· a pitvarok izomzata:
Ø 2 rétegű:
· külső körkörös: a sulcus coronarius síkjával párhuzamos, a fülcsében ez csak
néhány nyalábot jelent
· belső hosszanti: ívben előlről hátra halad, elöl ered az anulus fibrosus elülső
peremén à ívben megkerülik a pitvarok üregét à hátul leszállnak à az
anulus fibrosus hátsó peremén tapad
Ø ide tartoznak a mm. pectinati: a cirsta terminalisról leválva szállnak le a jobb
oldali anulus fibrosushoz à a jobb fülcsében függetlenednek az anulus fibrosustól
és a hossztengelyre merőlegesen, körkörösen veszik körül a fülcse üregét (hasonló
irányúak a bal fülcse belső izomnyalábjai is)
Ø a pitvarokba belépő vénákat gyűrű alakú izomnyalábok veszik körül, melyek
egy darabig a vénák falára is ráterjednek (kivéve: v. cava inferior)
· legtovább a vv. pulmonalesen, ahol elérik a tüdőkaput
· billentyűeket helyettesítve csökkentik a visszaáramlást
· a v. cava inferior benyílásánál nincs izomgyűrű, de itt van az Eustach-
billetnyű
· emlősök pitvarizomzata belső elválasztású mirigyként egy 28 aminosavból álló
úgynevezett ANP / ANH / ANF-t termel (atrial natriuretic
peptide/hormone/factor), mely a Na+ ürítést fokozza – az izomgerendák
nyúlása fokozza elválasztását, amit magas vérnyomás vált ki, részletek: élettan
· a kamrák izomzata:
Ø 3 rétegű:
· külső ferde / spirális: mindkét anulus fibrosusról ered: a szív elülső felszínén
jobbról a basis felől a szívcsúcs felé, a szív hátsó felszínén balról a basis felől
jobbra a szívcsúcs felé spirálisan szállnak a rostok à a csúcstól kissé jobbra
örvényt képeznek: vortex cordis à mélybe buknak à visszafordulva az
elülső fal nyalábjai hátra, a hátsóé előre kerülnek à a kamra belső izomrétegét
alkotják: trabeculae carneae, mm. papillares
· középső, körkörös: az anulus fibrosuson ered ez is, de sokkal laposabb
spirálban halad lefelé à csak a kamrák basalis 2 / 3-ában van jelen à
ellensúlyozza a spirál elcsavaró hatását
· belső kb. hosszanti

45
 · a kamrai izomzat sehol sem folytonos a pitvarival, kivéve az ingervezető
nyalábokat!

Ø endocardium: szívbelhártya
· az erek intimájához hasonló 3 rétegű hártya
· a pitvarokban (főleg a BP-ban) vastagabb, mint a kamrákban
· belső rétege finom kötőszövet, a szívüregek felé endothellel borított
· középső rétege tömött rostos kötőszövet, néhol simaizom
· külső rétege: hajszálerek, Purkinje-rostok is vannak a kötőszövetben

A szív ingerületvezető rendszere:

Ø a szívizomszövet önálló ingerületkeltő rendszerrel bír (automácia), melyhez nem kell
beidegzés
Ø speciális csoportokból terjed az ingerület a munkaizomzatra à „pacemakerek”
· nodus sinuatrialis: sinuscsomó vagy Keith-Flack-csomó
Ø kb. 70/perc-es pacemaker ritmussal működik
Ø a crista terminalis felső végében, a v. cava superior beömlésénél van
Ø répa alakú csomó
Ø a rendes szívizomrostoknál vékonyabb, kötőszövettel erősebben kevert nyalábok
Ø tengelyében nodalis artéria fut: a. nodalis ß a. coronaria dextra
Ø szövetét sok vegetatív idegrost hálózza be
Ø összeköttetése az AV-rendszerrel nem mutatható ki, valószínűleg a pitvari
munkaizomrostok közvetítik az ingerületet (tractus internodalis)
· nodus et fasciculus atrioventricularis: AV-csomó és His-köteg
Ø az AV-csomó a pitvarsövény alsó részében, az ostium sinus coronarii előtti
területen van (vékonyabb sejtek), kb. 50/perc-es ritmussal ver
Ø az AV-csomóból indul ki a His-köteg à a pitvarsövény alsó részében halad a
trigonum fibrosum dextrum fölé à itt lefelé fordul és áthalad a háromszögön à a
pars membranacea septi interventricularis hátsó szélénél halad át és a pars
muscularisnál 2 Tawara szárra válik à a kamrasövény 2 oldalán megy le à a
kamracsúcsoknál az endocardium alatt Purkinje-rostokra válik (30/perc)
· Koch-háromszög: a sinus coronarius nyílása, a cuspis septalis és a Todaro-ín
határolja, itt található az AV-csomó
· Todaro-ín: az Eustach- és Thebesius-billentyű találkozása

A szív beidegzése:
Ø noha a szív önálló ignerületkeltő berendezéssel bír, az adaptációhoz szüksége van
vegetatív beidegzésre
Ø paraszimpatikus beidegzését a n. vagus (X) adja (plexus cardiacus)
· ramus cardiacus superior
· ramus cardiacus inferior
Ø szimpatikus beidegzését a felső thoracalis (Th3-5) rostok adják (sympathicus rostok Th1-
től L3-ig erednek a gerincvelő oldalsó szarvából) à átkapcsolnak a ggl. cervicale
superius-on, medius-on és inferius-on à a n. cardiacus superiort, mediust és inferiort
adják a postganglionáris rostok
Ø receptorok, reflexes szabályozás: lásd élettan

46
 19. A tüdők és tüdőgyökerek. A bronchopulmonalis segmentum.

Trachea: 20. tételhez is!

Ø 12-14 cm hosszú, kb. 17 mm átmérőjű
Ø elöl és oldalt hengeres, hátul ellapult
Ø porcos, részben hártyás falú, nyálkahártyával bélelt cső
Ø cart. cricoidea folytatásában kezdődik C7 magasságában à az apertura thoracis
superioron belép a mellkasba, és ott Th4-nél 2 ágra oszlik: ez a bifurcatio tracheae à
broncus principalis dexter et sinister (főbronchusok)
Ø falát C-alakú üvegporc gyűrűk képezik elöl és oldalt, ez a paries cartilagineus
Ø hátsó fala hártyás, kötőszövet és simaizom alkotja, ez a paries membranaceus
Ø a porcgyűrűket gyűrű alakú hártyás részek kötik össze
Ø kb. 20 porc van
Ø topográfia:
· 2-4. felső gyűrűje előtt fut el harántul a pajzsmirigy 2 lebenyét összekötő isthmus
· mögötte, kissé balra helyezkedik el az oesophagus; a kettő közti barázdában száll fel
mindkét oldalon a n. laryngeus recurrens (ß n. vagus (X)
· az a. carotis communis csak lazán érintkezik az oldalával
· ferdén keresztezi a v. brachiocephalica sinistra (nem érintkezik vele közvetlenül)
· közvetlenül érinti jobb oldalra felszállva a truncus brachiocephalicus
· a bifurcatio tracheae felett kezdődik az arcus aortae
· Th4-nél két főhörgőre oszlik:
Ø bronchus principalis dexter:
· tágabb
· meredekebben száll lefelé (kb. 25˚-ot zár be a függőlegessel) à idegentest
nagyobb valószínűséggel jut be ide
· hamarabb elágazódik
· hátrébb fekszik
· medial felé homorú
· a v. azygos kerüli meg felülről
Ø bronchus principalis sinister:
· szűkebb
· kb. 45˚-ot zár be a függőlegessel à kevésbé meredek
· S-alakú
· az aortaív kerüli meg felülről
· carina tracheae: homorú taraj az elágazás közepén

Hörgők:
Ø bronchusfa: dichotomikus oszlások
· 1. bronchi principales (1+1)
· 2. bronchi lobares (3+2)
· 3. bronchi segmentales (10+10)
· 4-11. bronchi (többszöri oszlás)
· 12. bronchus terminalis
Ø ebben az első 12 oszlásban van porc, valamint egyre több simaizom jelenik meg. A
következő szakaszokban már nincs porc.
· 13-17. bronchioli
· 18. bronchiolus terminalis: hámváltás à laphám

47
 · 19-22. bronchiolus respiratorius: itt már van gázcsere, a felsőbb szakaszokban
nincs! így ott csak légcseréről beszélünk
· 23. ductus alveolaris
Ø a jobb oldali bronchus principalis 2 cm után elágazik felfelé, így a tüdőkapun ez a
középső és alsó lebenyhez lép be
Ø a bal oldali főhörgő 5 cm után ágazik el à felső és alsó bronchus lobarisként lép be a
tüdőkapunk
Ø bronchi lobares: minden lebenybe lép egy (3 jobb oldalon, 2 bal oldalon)
Ø bronchi segmentales: minden bronchopulmonalis segmentumba lép egy – 10-10 darab,
bár egyesek szerint 10 illetve 9
Ø vérellátás:
· artériák: rr. bronchiales ß aorta thoracica / arcus aortae / a. thoracica interna (attól
függ melyik eredést nézzük!)
· vénák: vv. bronchiales à v. azygos à v. cava superior

Tüdő (pulmo):
Ø páros
Ø kb. 500-700 g/tüdő (a jobb általában nagyobb)
Ø a mellüregben foglal helyet
Ø lószőrpárna tapintatú
Ø külső idoma kb. tompított félkúp alakú
· facies diaphragmatica à basis pulmonis: szélesebb alap
· facies costalis à impressiones costales
· facies mediastinalis
Ø kb. függőleges
Ø hilus pulmonis (tudőkapu): radix pulmonis képletei haladnak át rajta
· apex pulmonis: 1-2 cm-rel meghaladja a clavicula felső szélét à a lamina
prevertebralis fasciae cervicalis sátrában van
Ø benyomatok:
· jobb oldalin:
Ø impressio cardiaca: a szívnek megfelelően
Ø sulcus arteriae subclaviae dextrae
Ø sulcus venae azygos
Ø sulcus venae cavae superioris
· bal oldalin:
Ø incisura cardiaca (a szívnek megfelelően), alatta: lingula (kis csúcs)
Ø sulcus arteriae subclaviae sinistrae
Ø sulcus aorticus
Ø lebenyek:
· jobb:
Ø 3 lebeny van:
· lobus superior à 3 bronchopulmonalis segmentumot tartalmaz
· lobus medius (intermedius) à 2 bronchopulmonalis segmentumot tartalmaz
· lobus inferior à 5 bronchopulmonalis segmentumot tartalmaz
Ø a lebenyek közt: fissura obliqua (superior és inferior között) és fissura horizontalis
(levágja a felső lebeny alsó szélét à lobus medius)
· bal:
Ø 2 lebeny van:
· lobus superior à 5 bronchopulmonalis segmentum

48
 · lobus inferior à 4-5 bronchopulmonalis segmentum
Ø köztük: fissura obliqua
Ø hilus pulmonis struktúrái = radix pulmonis
· a hilus pulmonis fordított csepp alakú, a mellhártya áthajlási vonala veszi körül
(mediastinalis felszín középső és hátsó harmadának határán)
· jobb: „BAV” sorrend, felülről lefelé
Ø bronchus principalis dexter: mivel előbb elágazik, így ez lép be először a
tüdőkapun
Ø a. pulmonalis
Ø vv. pulmonales
Ø ezen kívül idegfonatok (sympathicus és parasympathicus), nyirokcsomók (nn. ll.
bronchopulmonales), lig. pulmonale: ez a pleura mediastinalis áthajlása a pleura
visceralisba!
· bal: „ABV” sorrend, felülről lefelé
Ø a. pulmonalis
Ø bronchus principalis
Ø vv. pulmonales
Ø ezen kívül idegfonatok, nyirokcsomók, ligamentum pulmonale
Ø segmentum bronchopulmonale:
· jobb oldalon 10 van (3-2-5), bal oldalon 9 / 10 (5-4/5)
· septumok választják el à lobulusok (nem lobus, az az eggyel nagyobb egység)
· anatómiai, funkcionális és patológiai egység
· piramis alakú: csúcsa (apex) a hilus felé néz, alapja (basis) a felszín felé tekint
· a csúcsi részen jön be a bronchus segmentalis, az a. pulmonalis és az aa. et nn.
bronchiales à ezek a segmentum tengelyében haladnak tovább
· a segmentumok közti sövényben megy: vv. pulmonales
Ø a tüdő kettős keringése:
· nutritív (saját, tápláló) keringés:
Ø aa. bronchiales ß aorta thoracica / arcus aortae / a. thoracica interna
Ø vv. bronchiales à v. azygos
· funkcionális keringés: csak az alveolusok szintjén; jobb pitvar à truncus pulmonalis
à a. pulmonalis à gázcsere à v. pulmonalis (oxigén-dús vért szállít) à bal pitvar

49
 20. Mediastinum posterius

Ø a mediastinumnak a tüdőgyökerek síkja mögé

eső része
Ø a legelülső képlete az oesophagus (bárzsing)
· a régió felső felében, a trachea mögött
helyezkedik el, ujjnyi vastagságú cső
· köztük 2 oldalt halad felfelé a n. laryngeus
recurrens (ß n. vagus)
· a bifurcatio trachea (Th4) alatt az aorta
thoracica jobb oldalán, kb. a test
középvonalában van
· a mediastinum alsó harmadában fokozatosan
az aorta elé kerül (Th7) és a rekeszt már az
aortától kissé balra fúrja át
· alsó szakasza a pericardiumon keresztül a
bal pitvarral érintkezik à transoesophagealis
UH
· a jobb pitvar megnagyobbodása dislocálja à nyelési problémát okozhat
· az arcus aortae Th3-4-nél elvonul előtte, és rajta szűkületet is okoz. Ez az angustia
aortica
· a hiatus oesophaguson lép át Th11-nél a rekeszen, itt található az angustia
diaphragmatica
· a bifurcatio trachea alatt a 2 n. vagus (X.) plexust (fonatot) képez a nyelőcső
ellátására: plexus oesophagealis à a bal oldali n. vagus az oesophagus elé, a jobb
oldali pedig a nyelőcső mögé kerül
· az oesophagus részei:
Ø Pars cervicalis: C6-tól (aortától balra)
Ø Pars thoracalis (aortától balra, kb. a középvonalnál)
Ø Pars abdominalis (a rekesz alatt)
· a nyelőcső szűkületei:
Ø angustia cricoidea: C6-C7, a fogsortól kb. 15 cm-re
Ø angustia aortica: Th3-4, a fogsortól kb. 25 cm-re
Ø angustia tracheale: Th5
Ø angustia diaphragmatica: Th10-11, a fogsortól kb 45 cm-re
(persze az adatok testmagasságtól függően eltéréseket mutatnak)

Ø a következő képlet az aorta thoracica:

· Th4 bal oldaláról fokozatosan jobbra és előre tolódik
· itt leadott ágai:
Ø rr. oesophagei
Ø rr. bronchiales
Ø rr. pericardii
Ø aa. phrenicae superiores
Ø aa. intercostales posteriores
· Th12-nél a hiatus aorticuson átlép a rekeszen (vele: ductus thoracicus; az átlépés
felett aorta thoracica, utána már aorta abdominalis)

50
Ø A következő képlet a ductus thoracicus:
· határoló képletek:
Ø bal oldalán az aorta thoracica
Ø jobb oldalán a v. azygos
Ø előtte az oesophagus
Ø mögötte a gerinc található
(Tetemben jobb oldalról keressük a szív és a nyelőcső felemelése után!)
· az aorta mögött a rekesz hiatus aorticusán (Th12) lép a retroperitoneumból a
mediastinumba
· Th6-tól felfelé fokozatosan a gerinc bal oldalára kerül. Th3 felett ráfekszik a bal
cupula pleurae-ra, majd felveszi a truncus jugularist, subclaviust és
bronchomediastinalist à angulus venosus sinisternél ömlik a vénás rendszerbe
· a ductus thoracicus gyűjtőterületét a következő tétel tárgyalja

Ø a következő képlet: v. azygos jobb oldalon, v. hemiazygos

bal oldalon
· a v. azygos a hátsó törzsfal vénás vérét szedi össze
(mint v. lumbalis ascendens kezdődik a lumbalis
területen), a rekesz alatt indul és azt a n. splanchnicus
majorral et minorral együtt fúrja át a jobb oldalon,
a jobb tüdőgyökeret felülről kerüli meg, majd a v. cava
superiorba ömlik Th3-nál (a pericardium áthajlásnál)
· bal oldalán: ductus thoracicus
· gyűjtőterületek:
Ø vv. intercostales posteriores et vv. lumbales
(hátsó testal)
Ø vv. oesophageae (anastomosis a v. portae
rendszerével)
Ø vv. bronchiales
Ø vv. pericardiacea
Ø plexus venosus vertebralis externus et internus
· bal oldalon a v. hemiazygos (Th7-nél ömlik a v.
azygosba), ill. a beömlés felett a v. hemiazygos
accessoria gyűjti össze a vénás vért

Ø paravertebralisan látható a truncus sympathicus: Th1-L2-3

· preganglionaris, B-típusú (vékony myelinhüvelyes) rostok fehérek à ramus
communicans albus (albus = fehér), felületesebb és lateralisabb (így lehet a tetemen
megkülönböztetni). A gerincvelő cornu lateralejában lévő vegetatív idegsejt
nyúlványa.
· postganglionaris, C-típusú (myelinhüvely nélküli) rostok szürkék à ramus
communicans griseus (griseus = szürke)
· ggl. paravertebrale: sympathicus dúcláncot alkotnak, főként belőlük alakul ki a
truncus sympathicus. Legfelül a 3 pár nyaki dúcnak külön neve is van: ggl. cervicale
superius, medius et inferius

51
· a thoracalis n. spinalisok ramus ventralisai a n. intercostalisok (csak a truncus
sympathicus lateralis oldalán, hiszen itt lép ki a foramen intervertebralen)
· 3 pár ggl. prevertebrale: (ellátási területük megegyezik az aorta abdominalis megfelelő
ágának ellátási területével)
Ø ggl. coeliacum
Ø ggl. mesentericum superius
Ø ggl. mesentericum inferius
· ramus comminucans albus: sympathicus, visceromotoros, preganglionaris rostokat
tartalmaz, a n. intercostalist (lejjebb n. lumbalist) a neki megfelelő paravertebralis
dúccal köti össze. Th1-L2-3-ig tart
· ramus communicans griseus: sympathicus, visceromotoros, postganglionaris
rostokat tartalmaz, a n. instercostalist a neki megfelelő paravertebralis dúccal köti
össze. Mindenhol van (nyakon és L3 alatt is, mert a dúcrendszer mindenütt
megtalálható)

· nn. splanchnici: zsigerekhez futó, sympathicus, visceromotoros, preganglionaris

ideg, ami a para- és prevertebralis dúcokat köti össze. Rekeszt jobb oldalon a v.
azygos-szal, baloldalon a v. hemiazygos-szal fúrják át, és a ganglion coelicumhoz
érkeznek. Itt vagy átkapcsolódnak, vagy tovább futnak a hasüreg többi ganglionjához.
Ø n. splanchnicus major: Th6-9
Ø n. splanchnicus minor: Th10-11
Ø n. splanchnicus minimus: Th12
Ø n. splanchnicus lumbalis
· ggl. stellatum: a Th1-hez tartozó legfelső paravertebralis dúc és a ggl. cervicale
inferius összenövése (tüdőcsúcsi daganat károsíthatja à Horner-triász)

52
· sympathicus reakció: „fight, fright or flight” (küzdés, félelem vagy menekülés)
Ø menekülés (flight): a coronaria erekben és az izmokban fokozódik a keringés, a
bőrben vasomotor funkció (érösszehúzódás)
Ø félelem (fright): „libabőr”, oka a m. arrector pili összehúzódása (pilomotor
funkció)
Ø küzdelem (fight): verejtékezés (sudomotor funkció)

· truncus sympathicustól
Ø medialra: a. et v. intercostalis (lejjebb lumbalis)
Ø lateralra: a., v. et n. intercostalis (felülről lefelé: VAN = vena-arteria-nervus)

· Elvileg csak szigorlatra kell tudni, de megemlíteném az alapvető funkcionális idegrost

típusokat:
Ø somatomotoros (SM): harántcsíkolt izom kontrakciót eredményez, megszakítás
(synapsis) nélkül halad a motoros véglemezhez (izomrosthoz)
Ø visceromotoros (VM): simaizom kontrakciót, ill. mirigyszekréciót eredményez,
van synapsis à pre- és postganglionaris rostok, vegetatív ganglion
Ø somatosensoros (SS): exteroceptorok (mechano-, thermoreceptorok és
nociceptorok), pseudounipolaris idegek, érző dúc, nincs synapsis
Ø viscerosensoros (VS): interoceptorok (baro-, chemo- és osmoreceptorok, ízérzés),
pseudounipolaris idegek, érző dúc, nincs synapsis

53
 21. A mellüreg és a mellűri zsigerek nyirokelvezetése

Ø minden testüregnek 3 féle nyirokérrendszere van

· 1. parietalis subserosus rendszer
· 2. visceralis (zsigeri) subserosus rendszer
· 3. visceralis érmenti és pericanalicularis rendszer

Ø 1. mellüregi parietalis subserosus rendszer:

· főleg az intercostalis erekkel párhuzamos nyirokerekbe szedődik össze
· nemcsak a pleura és a pericardium fali lemezéből vesznek fel nyirokereket, hanem a
testfal mélyebb izmos és csontos rétegéből is
· nyirokcsomók a mediastinum elülső és hátsó részében vannak:
Ø nn. ll. mediastinales posteriores: a hátsó mediastinalis nagyerek és az
oesophagus körül
Ø nn. ll. parasternales: a mellkas belső falán, a sternum 2 oldalán
Ø nn. ll. mediastinales anteriores: a mediastinum supracardiacumban
· az intercostalis erek menti nyirokerekből elöl a parasternalis, hátul a mediastinalis
nyirokcsomók (nn. ll. mediastinales posteriores) felé vezetődik el a nyirok
· a parasternalis csomók az emlő medialis részeiből is kapnak nyirkot, valamint a lig.
falciforme hepatis útján az elülső hasfal belső felszínéről is
· a nn. ll. mediastinales posteriores kap még az oesophagus, a szív hátsó felszíne, a
nagyerek és a máj hátsó része felől is nyirkot (a májból a nyirok a rekeszen áthaladó v.
cava inferiorral jövő nyirokerek által jön)
Ø 2. visceralis subserosus rendszer:
· a mellkasban főleg a tüdő felületes rétegeiből gyűjti össze a nyirkot és a nn. ll.
bronchopulmonales felé vezeti (a hilus pulmonisnál van)
· a szív subepicardialis nyirokerei a nn. ll. mediastinales posteriores, és a nn. ll.
tracheobronchiales felé mennek
Ø 3. visceralis érmenti, ill. pericanalicularis rendszer:
· a tüdőben jelentős: nn. ll. pulmonales (tüdőállomány mélyén) à nn. ll.
bronchopulmonales (hilus) à nn. ll. tracheobronchiales (hörgők és légcső körül) à
nn. ll. tracheales
Végül a nn. ll. tracheobronchiales et tracheales összekötő nyirokerei elölről az elülső
mediastinalis, hátulról a hátsó mediastinalis nyirokcsomókból jövő vas efferensekkel
megerősödve, egy, a nagy nyiroktörzsekhez csatlakozó truncus bronchomediastinalis nevű
törzset / köteget alkotnak à truncus bronchomediastinalis dexter et sinister
· truncus bronchomediastinalis dexter: a truncus lymphaticus dexterbe ömlik à
angulus venosus dexter
· truncus bronchomediastinalis sinister: ductus thoracicusba ömlik à angulus
venosus sinister

54
 22. A nyirokrendszer és a nyirokkeringés. A nagy nyirokerek.

Az egyes szervek nyirokelvezetése az adott szerveknél meg van említve, illetve:

· I./8.: A szájüreg és orrüreg nyirokelvezetése
· I./21.: A mellüreg és a mellűri zsigerek nyirokelvezetése
· II./13.: A gyomor, a vékony- és vastagbelek nyirokelvezetése
· Illetve első félévből:
Ø Az emlő nyirokelvezetése: Hollósy / 101. oldal
Ø Végtagok és mellkasfal nyirokelvezetése
A fent említetteket itt nem tárgyalom, azokat lásd a megfelelő tételnél. Bővebben a
medence nyirokelvezetéséről szólok, illetve a nyirokrendszer általános működéséről és a
nagy nyirokerekről.

A capillarisok arteriás oldalán állandóan folyadékkiáramlás van a szövetek közé. Vénás

oldalon a sejt közötti folyadék már visszafele áramlik, be a capillarisokba, viszont a két áram
a legtöbb szövetben nincs tökéletes egyensúlyban: több folyadék jut ki, mint amennyi a
vénás oldalon visszakerül

Ø lympha:
· a lympha a nyirokerekbe bejutott szövetközti folyadék, benne néhány vvt-vel és
lymphocyta-val
· mennyisége kb. napi 2-3 liter
· perifériás nyirok: a nyirokcsomókon még át nem jutott és szinte sejtmentes szűrlet
· centrális nyirok: a regionális nyirokcsomókból vas efferens útján kilépő, sejtdús
nyirka: lymphocytát, plazmasejtet és dendriticus sejtet is tartalmaz
· elsődleges, másodlagos, harmadlagos regionális nyirokcsomók à kiszűrik a
baktériumokat, sejttörmelékeket mire a nyirok a vénás rendszerbe ér
· áramlás iránya: nyirokkapilláris: vak zsákként kezdődő endothel cső (kivéve
központi idegrendszer szövetei) à vasa lymphatica (nyirokér) à vas afferens à
nodi lymphatici (nyirokcsomó) à vas efferens
· minden testtájéknak, szervnek, esetleg szervrészletnek megvannak a regionalis
nyirokcsomói, melyekhez az illető testtájék, szerv vagy szövetterület nyirokerei
elvezetik a nyirkot
· elsődleges nyirokcsomó: amin elsőként átszűrődnek
· elsődleges nyirokcsomókból vas efferensek à másodlagos nyirokcsomókon keresztül:
tehát a másodlagos nyirokcsomókhoz nagyobb terület nyirka tartozik
· lehet harmadlagos, akár negyedleges nyirokcsomó is
· végül nagy nyirokérbe kerül à truncus lymphaticus dexter vagy ductus thoracicus
à vénás rendszer (angulus venosusoknál)
· elsődleges nyirokszövet: csontvelő, thymus
· másodlagos nyirokszövet:
Ø nyiroktüsző (folliculus lymphaticus), mandulák (tonsillae), nyirokcsomó (nodus
lymphaticus), lép (lien), MALT, SALT – lásd: szövettan
Ø találkozóhely antigén prezentáló sejtek (APC) és T-lymphocyták számára
· harmadlagos nyirokszövet: kóros!

55
A medence nyirokelvezetése:
Ø elsődleges nyirokcsomók: a szervek oldalán elhelyezkedő, kevéssé állandó
nyirokcsomók
Ø az elsődleges csomókból medencei zsigeri erek mentén: nn. ll. iliaci interni et externi,
majd az aorta körüli lumbalis nyirokcsomókba (nn. ll. paraaortici) kerül a nyirok
Ø nn. ll. sacrales: végbélből, illetve medencei zsigerek medencefenéki részéből is kapnak
nyirkot; a sacralis nyirokcsomók nyirka is a lumbalis nyirokcsomók felé vezetődik el
Ø nemi mirigyeknek, corpus uterinek tuba uterinanak és az ovariumnak speciális: a szervek
artériái és vénái mentén közvetlenül nn. ll. paraaortici felé à daganataik különösen
veszélyesek a távoli áttétek szempontjából
Ø corpus uteri nyirokerei a lig. teres uteri mentén a nn. ll. inguinalesbe is vezethetnek

A nagy nyirokértörzsek:
Ø truncus jugularis: nn. ll. cervicales profundi összekötő nyirokerei folyan össze ebbe a
nagyobb nyirokértörzsbe. A feji régiók nyirkát hozza.
Ø truncus subclavius: a v. axillaris mellett a hónalji nyirokcsomók egy-két nagyobb törzsbe
szedődnek össze à clavicula alatt, v. subclavia fölött alkotnak egy közös törzset, a
truncust subclaviust. A felső végtag nyirkát hozza.
Ø truncus bronchomediastinalis: a nn. ll. tracheobronchiales et tracheales összekötő
nyirokerei elölről az elülső mediastinalis, hátulról a hátsó mediastinalis nyirokcsomókból
jövő vas efferensekkel megerősödve. A mediastinum nyirkát hozza.
Ø truncus intestinalis: a bélfodor nyirokcsomóinak elvezető nyirokereiből kialakuló fő
chylusvezeték.
Ø truncus lumbalis: az aorta két oldalán felsorakozó nn. ll. lumbales összekötő
nyirokereiből alakul ki. Ezek az egész alsó végtag, külső alsó törzsfal, és a medence
nyirkát hozzák.
Ø a truncus intestinalis és a 2 truncus lumbales a cisterna chylibe nyílik
Ø ductus thoracicus: egész alsó testfél nyirkát elvezeti, a cisterna chyli-ből indul. A
rekeszen az aortával együtt, a hiatus aorticuson lép át (Th12).
· a mediastinum posteriusban a v. azygos és az aorta között halad felfelé
· fokozatosan áthajlik a bal oldalra, majd felülről kerüli meg a bal cupula pleurae-t
· kis tágulattal, hátulról nyílik az angulus venosus sinisterbe
· a belépés tájékán veszi fel a fent említett nagyobb, bal oldali nyirokértörzseket:
Ø truncus jugularis sinister
Ø truncus subclavius
Ø truncus bronchomediastinalis
Ø truncus lymphaticus dexter: rövid közös törzs, a jobb angulus venosus mögötti tájékon a
következő nagyobb törzsekből jön létre:
Ø truncus jugularis dexter
Ø truncus subclavius dexter
Ø truncus bronchomediastinalis dexter
· a truncus lymphaticus dexter benyílik az angulus venosus dexterbe à gyakorlatilag a
test jobb felső kvadránsának nyirkát közvetíti a jobb v. brachiocephalica véráramához

56
 Zsigertan kérdések – 2. csoport

1. A has régiói. A hasi szervek vetülete és hashártyaviszonyai.

(ábra: Tamás Andrea előadása, 2013 ősz)

Regio hypochondrica Regio epigastrica Regio hypochondrica

dextra
· máj
· epehólyag
· flexura coli hepatica
Regio lateralis dextra
· colon ascendens
· vékonybél
· (retroperitoneumban:
regio renalis dextra,
benne a jobb vese és
mellékvese)
Regio iliaca dextra
· coecum
· appendix vermiformis
· vékonybél
(epigastrium)
· máj bal lebenye
· colon transversum
· gyomor corpusa,
pylorusa
Regio umbilicalis
(mesogastrium)
· colon transversum
· vékonybél
· (retroperitoneumban:
aorta, v. cava inferior
Regio hypogastrica
(vesicalis)
· telt húgyhólyag
· terhes uterus (3.
hónaptól)
· vékonybél kacsok
sinistra
· gyomor fundusa
· lép
· flexura coli lienalis
· (máj)
Regio lateralis sinistra
· colon descendens
· vékonybél
· retroperitoneumban:
regio renalis sinistra,
benne a bal vese és
mellékvese
Regio iliaca sinistra
· colon sigmoideum
· vékonybél

57
A hasi szervek vetülete: nagyon kell tudni!
Ø máj (hepar): a jobb hypochondriumban helyezkedik el, de bal lebenye az epigastriumon
keresztül a bal hypochondriumba is benyúlik
Ø epehólyag (vesica fellea): a 10. borda és a medioinguinalis sík találkozásánál található a
jobb hypochondriumban (L1)
Ø gyomor (gaster): epigastriumban, és a bal hypochondriumban
· cardia: Th11-es csigolyától balra / 7. bordaporc magasságában balra helyezkedik el
· pylorus: L1-es csigolyától jobbra (evés után, vagy álláskor lejjebb húzódhat)
· curvatura major et minor
· fundus: a bal rekeszkupolába illeszkedik bele
Ø lép (lien): 9-11. bordák közt a bal hypochondriumban
Ø intestinum tenue (vékonybél): 5-6 m hosszú
· duodenum: L1-L3
Ø pars horizontalis superior: L1
Ø pars descendens: nem megy túl a medioinguinalis vonalon
Ø pars horizontalis inferior: L3
Ø pars ascendens: L2-nél visszafordul: flexura duodenojejunalis
· jejunum + ileum: a radix mesenterii vonala mentén erednek
Ø colon / intestinum crassum (vastagbél): kb. 1,5 m hosszú
· coecum: a jobb fossa iliaca-ban indul, nyúlványa az appendix vermiformis
· colon ascendes: a máj alattig megy a regio lumbalis dextraban
· flexura coli dextra/hepatica: jobb hypochondriumban
· colon transversum: L2-ig lejön, majd vissza (ezért az epigastrium és a mesogastrium
képlete is)
· flexura coli sinistra / lienalis: a bal hypochondriumban
· colon descendes: regio lateralis/lumbalis sinistra-ban halad lefelé
· colon sigmoideum: a regio iliaca sinistra képlete, a bal csípőlapátba fekszik bele
Ø rectum (végbél): a colon sigmoideum folytatása, a medence képlete
Ø pancreas: retroperitonealis
· caput pancreatis: L1-L3
· corpus pancreatis
· cauda pancreatis: Th12-ig elér (a lépkapuig)

Hashártyaviszonyok: Hollósy jegyzet/97. oldal!

Ø intraperitonealis = IP: hashártyán belüli szerv
Ø extraperitonealis
· infraperitonealis: hashártya alatt van a szerv
· retroperitonealis: hashártya mögött van a szerv

Ø máj: IP (hátsó felszínén area nuda)

Ø gyomor: IP (Traube-háromszög!)
Ø lép: IP
Ø pancreas: RP
Ø vesék: RP
Ø duodenum: a pars horizontalis superior még IP, a pars descendes már RP, a pars
horizontalis inferior és a pars ascendens is RP
Ø flexura duodenojejunalistól ismét van borítás à mesenterium, így a jejunum és
ileum IP
Ø appendix vermiformis: IP, kettőzete a mesoappendix

58
Ø coecum: RP kezd lenni (egyedi variációk)
Ø colon ascendens: RP
Ø colon transversum: IP (mesocolon transversum borítja)
Ø colon descendes: újra RP
Ø rectum:
· felső 1/3: IP
· középső 1/3: RP
· alsó 1/3: infraperitonealis

59
 2. Peritoneum, cavum peritonei.

A peritoneum egyes szalagszerű megerősödéseinek, ill. az intra és extraperitonealis szervek

helyzetének megértéshez célszerű átnézni az ide vonatkozó fejlődéstan anyagot! (Langman!)

Ø a peritoneum a hasüreg savós hártyája

Ø intraperitonealis szervek türemkednek bele
Ø az elülső falat a köldök alatt egységesen borító parietalis lemez a köldöktől felfelé
eredetileg sagittalis állású, de a fejlődés során frontalis helyzetű lesz à a hasfalra ráfekvő
kettőzetet képez: lig. falciforme hepatis
Ø ligamentum falciforme hepatis (mesogastrium ventrales maradványa)
· a máj facies diaphragmatica-jának elülső felszínét a hasfalhoz rögzíti
· alsó szabad széle: lig. teres hepatis (a fissura ligamenti teretisben fut)
Ø embrionalisan a v. umbilicalis sinistra fut benne
Ø postnatalisan a v. portae-t a köldök körüli vénákkal összekötő kis vénákat
tartalmazza (lásd: 14. tétel)
· kettőzete a máj elülső felszínének tetején frontalis állású 2 szalaggá alakul:
Ø lig. coronarium dextrum: a lig. triangulare dextrumban folytatódik, de nem
igazi kettőzet, hátsó visszahajlása a lig. hepatorenale
Ø lig. coronarium sinistrum: valódi kettőzet, a lig. triangulare sinistrumban
folytatódik, ami pedig az appendix fibrosa-val ér véget
Ø a máj rekeszi felszínéről elöl és hátul a visceralis felszínre csapó hashártya a porta
hepatistól és a fissura ligamenti venosi-tól kiinduló kettőzetet hozza létre à ez az
omentum minus (kiscseplesz):
· jobb széle a lig. hepatoduodenale: a májkaputól a pars horizontalis superior
duodenihez húzódik, benne:
Ø elöl, jobb oldalon: ductus choledochus
Ø elöl, bal oldalon, felül: a. hepatica propria
Ø lent: a. gastroduodenalis
Ø hátul: v. portae
· bal széle a lig. hepatogastricum (a fissura ligamenti venositól indul): a cardiatól a
duodenumig terjedően a curvatura minorra húzódik, itt benne halad az a. gastrica
dextra et sinistra anastomizáló rendszere (mely a kisgörbületet látja el)
Ø a gyomor elülső és hátulsó felszínét borító hashártyalemezek a fundus és a curvatura
major mentén kiinduló omentum majust (nagycseplesz) képezik
· a fundus bal felső részétől a hátsó hasfal felé húzódó része a lig. gastrophrenicumot
hozza létre
· lejjebb a lig. gastrolienale-ben folytatódik
· legalul a nagygörbület jobb oldali részéről lelóg a colon transversum és a
vékonybélkacsok előtt
Ø a lig. gastrolienale és ennek felső folytatásában lévő lig. phrenicolienale az embrionalis
mesogastrium dorsale részei, melyet a fejlődő lép telepe oszt két része
Ø az omentum majus szélén a kettőzet visszafordul és elvonul a colon transversum előtt
Ø az omentum majus hátsó kettőzetének elülső lemeze a hátsó hasfalon a pancreas előtt
halad felfelé és a hátsó hasfalat borító lemezben folytatódik à ez a máj visceralis
felszínének májkapu mögötti területével, az omentum minus-szal és a gyomor hátsó
felszínével a bursa omentalist határolja (lásd 5. tétel), ami a bal hypochondriumban a lig.
phrenicolienale-ig terjed

60
Ø a bursa omentalis a fejlődés során a gyomor jobbra fordulásának és ezt követően a
duodenum hátsó hasfalon való letapadásának eredményeként jön létre à bejárata a
foramen epiploicum (lig. hepatoduodenale mögött) ezért jobbról nyílik
Ø az omentum majus hashártya „négyzetének” hátsó lemeze a pancreas fejének
középmagasságában (L2) a mesocolon transversumot alakítja ki à utólag a colon
transversum elülső felszíne összenő az omentum majus-szal, így együtt emelhetők fel
Ø az omentum majusnak a curvatura major és a colon transversum közti része a lig.
gastrocolicum
Ø a lép mögött a rekeszről a hashártya a flexura coli sinistrahoz húzódik és létrehozza a lig.
phrenicocolicumot
Ø a mesocolon transversum hátsó peritoneum lemeze a L2-nél lévő flexura
duodenojejunalistól a fossa iliaca dextra-ig húzódó vonal mentén a radix mesenterii-t
alakítja ki, melyről a mesenterium (vékonybélfodor) ered:
· ennek felső lemeze jobb oldalon a coecum és a colon ascendens hashártyaborításával
folytonos
· alsó lemeze balra a colon descendens, majd a colon sigmoideum (mesocolon
sigmoideum) hashártyájában folytatódik
Ø az appendix vermiformis is lehet borított (mesoappendix)
Ø a kismedencei szerveknél:
· a rectum felső harmada borított, a középső harmada retroperitonealis à a parietalis
lemez visszacsap
Ø férfiben: a hólyagra à excavatio rectovesicalis
Ø nőben: az uterusra à excavatio rectouterina (Douglas)
· férfiben: a hólyagról az elülső hasfalra húzódik a hashártya
· nőben: az uterus fundusán és a tuba uterinán átforduló hashártya létrehozza a lig.
latum uterit (3 része a mesovarium, mesosalpinx és a mesometrium), majd ennek
elülső lemeze kialakítja az excavatio vesicouterinat, és a hólyagra csap át, onnan
pedig az elülső hasfalra

1. horizontalis metszet

61
 2. sagittalis metszet, postanatalis

Hashártya recessusok
Ø rec. omentalis superior et inferior: bursa omentalis szöglete
Ø rec. lienalis: a bursa omentalis szöglete
Ø rec. hepatorenalis: a máj és a vese között
Ø rec. subphrenicus: ahol a lig. coronariumok áthajlanak a májra
Ø rec. duodenojejunalis superior et inferior: a flexura duodenojejunalisnál van a Treitz-
szalag à alatta és felette 1-1 recessus
Ø rec. retrocoecalis: coecum alatt
Ø rec. ileocoecalis superior et inferior: az ileocoecalis szájadéknál
Ø rec. sigmoideus: a szigmabél alatt
Ø excavatio rectouterina et vesicouterina / excavatio rectovesicalis

62
 3. A gyomor részei, topográfiája és hashártyaviszonyai.

A gyomor (ventriculus / gaster) részei:

Ø cardia = gyomorszáj: az oesophagus átmenete a gyomorba
Ø fundus ventriculi: mindig tartalmaz levegőt, a rekesz bal kupolájába fekszik bele
Ø corpus ventriculi = gyomortest
Ø pars pylorica (gyomorkapu): 2 része van
· antrum pyloricum
· canalis pyloricus à ostium pyloricummal (sphincterizomzat) megy át a duodenumba
Ø paries anterior (elülső fal) + paries posterior (hátsó fal)
Ø curvatura major = nagygörbület
Ø curvatura minor = kisgörbület
Ø His-szög: a cardia és a fundus közötti szög, gyakorlatilag az, hogy milyen meredeken jön
be a nyelőcső. Minél nagyobb ez a szög, annál nagyobb az esély a gyomortartalom
visszaáramlására (reflux oesophagitis; lásd a következő tétel ábráján!)

A gyomor topográfiája
Ø skeletotopia (vázrendszerhez viszonyított helyzet):
· cardia: Th11-es csigolyától balra / 7-es bordaporc magasságában balra (2 cm-rel)
helyezkedik el (paravertebralis vonal)
· pylorus: L1-es csigolyától (2cm-rel) jobbra található (transpyloricus sík)
· fundus: a bal rekeszkupolába illeszkedik (baloldali 5. borda alsó széle)
· transpyloricus sík: processus xyphoideus és köldök közé húzott vonal felezési
pontján áthaladó sík (vagy: incisura jugularis – symphysis pubica közé húzott vonal
felezési pontja)
Ø syntopia (a többi szervhez viszonyított helyzet):
· hátsó felszíne: a bursa omentalison át a pancreas-szal érintkezik
· mögötte, alatta található retroperitonealisan a bal vese (benyomatot képez rajta) és
mellékvese
· curvatura major:
Ø balra a lig. gastrolienale-n keresztül a léppel érintkezik
Ø a lig. gastrocolicumon keresztül az omentum majus-szal találkozik (és a colon
transversummal)
· fundus: a bal rekeszkupolával találkozik
· Traube-háromszög: ezen a háromszög mentén a gyomor elöl nem borított
hashártyával, hanem a hasfallal találkozik, határai:
Ø máj bal lebenye
Ø baloldali bordaív
Ø curvatura major
· jelentőség: ezen keresztül szájadékot lehet képezni a hasfalon!
· a cardia, a curvatura minor és a fundus a máj bal lebenyével érintkezik
· a pylorus a máj lobus quadratusával

A gyomor hashártyaviszonyai
Ø a gyomor (a kicsi Traube-háromszöget kivéve) intraperitonealis szerv
Ø a hashártya elöl a mesogastrium ventrale származékának a lig. hepatogastricumnak
a folytatása

63
Ø ez a hashártya a gyomrot kettőzetként éri el a curvatura minor mentén à itt szétválva
beborítja a gyomor elülső és hátsó falát, majd a curvatura majornál ismét találkozik a két
lemez
Ø a curvatura majortól indulnak azok a szalagok, melyek a mesogastrium dorsale
származékai:
· lig. phrenicolienale és lig. gastrolienale (a lép választja el őket)
· lig. gastrophrenicum
Ø a curvatura majorról lóg le az omentum majus, mely 4 lemezből áll (ok: a kettőzet
visszahajlik, így a 4 lemez egymás mellé fekszik

64
 4. A gyomor vérellátása.

Ø a curvatura minornál az omentum minusban (a lig. hepatogastricumban) arteriás

anastomosis alakul ki
· a. gastrica sinistra ß truncus coeliacus ß aorta abdominalis: a cardia alatt lép az
omentum minusba
· a. gastrica dextra ß a. hepatica communis (más ágból is jöhet!) ß truncus
coeliacus ß aorta adbominalis: a májkapu felől lép a kisgörbülethez
Ø a fundushoz haladnak a lig. gastrolienale-ben az aa. gastricae breves ß a. lienalis ß
truncus coeliacus ß aorta abdominalis
Ø curvatura major-t és környezetét ellátó erek az omentum majus felső részében
anastomizálnak
· a. gastroepiploica sinistra ß a. lienalis ß truncus coeliacus ß aorta abdominalis
· a. gastroepiploica dextra ß a. gastroduodenalis ß a. hepatica communis ß truncus
coeliacus ß aorta abdominalis
Ø vénák közül nevezetesebb a curvatura minor területén haladó v. coronaria ventriculi, ami
a v. portae felé vezetődik el, de anastomizál a vv. oesophagea (à v. azygos)
rendszerével (14. tétel)

Az aorta abdominalis ágainál (11-12. tétel), mivel ezek retroperitonealisak, szeretik kérdezni,
melyik szalagban / kettőzetben érik el az adott szervet! (Pl.: az aa. gastricae breves a lig.
gastrolienaleban). Emiatt is érdemes tudni a fejlődéstant, és érteni a retroperitoneumot!

A gyomor fő külső idegellátását a n. vagus adja. Fejlődéstani okokból (a gyomor 90˚-os

rotációja) a bal n. vagus a gyomor elülső, a jobb n. vagus a gyomor hátsó felszínén fut és látja
el azt.
Az arteriák mentén a ggl. coeliacumból sympathicus rostok is haladnak a gyomorhoz.

A gyomor vérellátása láthatóan egészen kiválló, ennek két következménye van:

Ø remekül képes regenerálódni
Ø sebészeti beavatkozások során viszont kompikációkat okozhat a túl nagy vérzés

65
 5. A lig hepatoduodenale és képletei. Bursa omentalis.

Lig. hepatoduodenale és képletei:

Ø a lig. hepatoduodenale az omentum minus jobb széle
Ø a májkaputól a pars horizontalis superior duodenihez húzódik
Ø a bursa omentalis bejáratát a foramen epiploicumot határolja előlről
Ø képletei:
· elöl, jobb oldalon: ductus choleodochus
· elöl, bal oldalon, felül: a. hepatica propria
· alul: a. gastroduodenalis
· hátul: v. portae
Bursa omentalis:
Ø kb. egy ujjnyi hézag
Ø falai:
· elöl: gyomor hátsó fala + lig. hepatogastricum + lig. gastrocolicum
· hátul: omentum majus hátsó kettőzetének elülső lemeze (mögötte: pancreas)
· alul: mesocolon transversum
· felül: máj (lobus caudatus)
Ø recessusai:
· recessus omentalis superior et inferior: a rec. inferior kezdetben lenyúlik az
omentum majus elülső és hátsó kettőzete közé, majd a 2 kettőzet idővel összenő és
„négyzet” lesz
· recessus lienalis
Ø tőle balra a lép, jobbra a foramen epiploicum található
Ø az alábbi ábrán is jól látszik, hogy a pancreas sebészetileg 3 irányból közelíthető meg:
· az omentum minuson keresztül
· a lig. gastrocolicum felöl
· a mesocolon transversumon át

66
Ø foramen epiploicum:
· a bursa omentalis nyílása (a bursa omentalistól jobbra található)
· határai:
Ø elöl: lig. hepatoduodenale
Ø hátul: lig. hepatorenale
Ø felül: máj visceralis lemeze (lobus caudatus)
Ø alul: lig. duodenorenale + flexura superior duodeni
· meg kell tudni mutatni, ha meg van hagyva az omentum minus: balról nyúlunk be a
lig. hepatoduodenale mögé

paramedian sagittalis metszet:

67
 6. A máj topográfiája, rögzítése
Az egyes szerveket általában több tétel taglalja (mint azt a gyomornál is láttuk), de az egyes
zsigerek teljes egészének ismerete (topográfia, részek, hashártyaviszonyok, vérellátás,
beidegzés, nyirokelvezetés, stb.) nélkülözhetetlen! Nagyon fontos tehát az összefüggések
felismerése és a részek egészben szemlélése. Ez nemcsak a vizsgára vonatkozik (ahol bele
fognak kérdezni az adott zsigerrel kapcsolatos más „tételekbe”), hanem a további
tanulmányaink szempontjából is!
Így pl. a máj esetén a 6. és 7. tétel együttes ismerete és áttekintése szükséges a sikeres
megértéshez.

A máj topográfiája
Ø skeletotopia:
· a jobb oldali rekeszkupola alatt, a jobb hypochondriumban helyezkedik el
· legmagasabb pontján eléri az 5. borda felső szélét (jobb medioinguinalis vonal)
· alsó széle követi a bordaívet, normálisan a bordívet nem haladja meg, majd bal
lebenye átnyúlik a bal hypochondriumba (a lépkapuig)
· a test középvonalát a proc. xyphoideus és a köldök közti távolság közepe felett (kb. a
transpyloricus síkban) metszi
· a bal hypochondriumot a 8. bordaporc csúcsánál éri el
· belégzéskor lehet tapintani
· vesica fellea (epehólyag): a 10. borda és a jobb oldali medioinguinalis sík
találkozásánál (jobb medioinguinalis és transpyloricus sík metszéspontja)
Ø syntopia: 2 felszínt lehet megkülönböztetni (részletesen 7. tételben)
· facies diaphragmatica: domború rekeszi felszín, tehát itt a máj a diaphragmával
érintkezik
Ø lig. falciforme hepatis
Ø area nuda: itt nincs hashártyaborítás
Ø a rekeszen keresztül érintkezik a jobb tüdő basisával, és a sinus phrenicocostalis-
szal, kicsit a bal tüdő basisával is
Ø a lobus caudatus érintkezik a rekeszizom száraival, és a hasi aorta kezdeti
szakaszával
· facies visceralis: rajta az érintkező szervek benyomatai:
Ø jobb lebenyen:
· impressio duodenalis
· impressio colica: alul látható, a flexura coli hepatica / dextra-nak megfelelő
benyomat
· impressio renalis: az előbbi fölött, a ren dexter okozza
· impressio suprarenalis: az area nuda-nál, a glandula suprarenalis dextra
eredményezi
Ø bal lebenyen:
· impressio cardiaca / oesophagealis: fent, a nyelőcső benyomata
· impressio gastrica: alul, itt a gyomorral (curvatura minor, fundus kis része)
érintkezik a máj
· impressio pylorica: a pars pylorica benyomata a lobus quadratusnál
Ø két felszín az éles szögű margo inferiorban találkozik
Ø a pancreas a bursa omentalison keresztül találkozik a májjal

68
 Ø
forrás: Csernus Valér „Máj, lép, epeutak” című előadása, 2013 ősz

A máj rögzítése, hashártya viszonyai:

Ø a máj felszínét a kötőszövetes Glisson-féle tok borítja (lásd: szövettan), melyhez
kívülről a peritoneum viscerale nőtt
Ø csak a jobb lebeny hátsó része marad hashártyamentes, „csupasz”, innen ered a neve: area
nuda
Ø a májat a környező szervekhez egyes peritoneum lemezek és szalagok rögzítik
Ø az elülső hasfalról indul a mesogastrium ventrale maradványa, a lig. falciforme hepatis:
· a középvonalban ered a köldök felett és ferdén jobbra halad, majd eléri a máj elülső
felszínét
· alsó szabad szélében fut a lig. teres hepatis (incisura ligamenti teretisben), ami a v.
umbilicalis sinistra maradványa
· a májat jobb és bal lebenyre osztja
· a lemezei beborítják máj jobb és bal lebenyének elülső felszínét, majd a margo
inferiornál a facies visceralison folytatódnak
· felfele átmegy a lig. coronarium dextrum et sinistrumba
· a lig. coronarium dextrum nem igazi kettőzet, a lig. triangulare dextrumba megy át,
hátsó visszahajlása a lig. hepatorenale
· a lig. coronarium sinistrum valódi kettőzet, lig. triangulare sinistrumként
folytatódva az appendix fibrosaban ér véget
Ø a máj zsigeri felszínén a hashártya H-alakú barázdarendszert hoz létre: lásd 7. tétel (itt is
el kell mondani)
Ø a lig. hepatorenale balra húzódó folytatása a fissura ligamenti venosiban eléri a lig.
coronarium sinistrum hátsó lemezét és a két lemez együtt folytatódik a fissura ligamenti
venosiban, majd jobbra a májkapu mentén, ahol egymásba fordulnak át

69
Ø a fissura ligamenti venosiból indul ki az omentum minus egyik része, a lig.
hepatogastricum
Ø a májkapuban ered és a pars horizontalis superior duodenin tapad a kiscseplesz másik
része, a lig. hepatoduodenale, melynek jobb széle szabadon végződik
Ø képletei:
· elöl, jobb oldalon: ductus choleodochus
· elöl, bal oldalon, felül: a. hepatica propria
· alul: a. gastroduodenalis
· hátul: v. portae
Ø a májat tehát a hashártya és annak szalagjai, valamint a körülvevő képletek, szervek
rögzítik (duodenum, colon transversum, gyomor, rekesz stb.)

70
 7. A máj részei, felszínei

Ø a máj kb. 1,5 kg tömegű, a test legnagyobb mirigye

Ø 2 felszíne van
· facies diaphragmatica:
Ø a lig. falciforme hepatis a májat egy lobus dexter-re et sinister-re osztja, a jobb
lebeny sokkal nagyobb (alul az incisura ligamenti teretis a határ)
Ø area nuda: ahol nincs hashártyaborítás (jobb oldalon, felül)
· facies visceralis:
Ø a lig. hepatogastricum és a lig. hepatoduodenale leírását lásd: 2. és 6. tétel
Ø a visceralis felszínen egy H-alakú barázdarendszer 4 lebenyre osztja a májat:
lobus dexter et sinister, lobus caudatus (proc. papillaris et caudatus), lobus
quadratus
Ø a H-alakú barázdarendszer:
· bal függőleges szárának felső részét a fissura ligamenti venosi képezi, benne
tehát a lig. venosum foglal helyet, ami pedig a ductus venosus Arrantii
maradványa
· a bal függőleges szár alsó részét a fissura ligamenti teretis adja melyben a lig.
teres hepatis található, ami a v. umbilicalis sinistra maradványa
· a jobb oldali függőleges szár felső részét sulcus venae cavae inferiorisnak
hívjuk, benne ugyanis a v. cava inferior húzódik
· a jobb függőleges szár alsó részét a vesica fellea tölti ki, így ezt a szakaszt
fossa vesicae fellea-nek nevezzük

· a vízszintes szárat a porta hepatis (májkapu) képezi, benne elöl és bal oldalt
az a. hepatica propria, hátul a v. portae, elöl és jobb oldalt pedig a ductus
hepaticus halad

71
 · a H vízszintes szára alatti lebeny a lobus quadratus, a porta hepatis feletti
lebeny a lobus caudatus
· a lobus caudatusnak a porta hepatis-szal szomszédos részén 2 kiemelkedés
van:
¨ proc. papillaris: a bal lebeny felső sarkánál
¨ proc. caudatus: a jobb szélén
Ø a máj vérellátása:
· két ér hozza a vért:
Ø az oxigéndús vért az a. hepatica propria ß a. hepatica communis ß truncus
coeliacus ß aorta abdominalis
Ø a tápanyagdúsat a v. portae (funkcionális keringés, 14. tétel), a gyomor, vékony-
és vastagbél és a rectum felső 1/3 része felől
· a vér szövettanból tanult úton halad a májszövetben, majd a vv. hepaticae útján
hagyja el a májat, innen pedig a v. cava inferiorba ömlik
Ø a máj nyirokútjai:
· nn. ll. hepaticae: a májkapuban
Ø innen elsősorban nn. ll. coeliaci felé, majd a cisterna chylibe jut a nyirok
Ø főleg a jobb lebenyből mehet nn. ll. mediastinales posteriores felé is
Ø a máj beidegzése: a porta hepatison keresztül postganglionaris sympathicus rostok
jutnak a máj állományába
Ø vesica fellea: epehólyag
· a fossa vesicae fellea-ben foglal helyet
· a fundus vesicae felleae lefelé tekint, a máj alsó szélét épphogy meghaladja, a
medioinguinalis vonal és a 10. borda találkozásánál található
· a corpus vesicae fellea fokozatosan elvékonyodva halad felfelé, medialra
· a collum vesicae fellea pedig éles határ nélkül megy át az epehólyag kivezetőcsövébe,
a ductus cysticusba, mely kb 4 cm-nyi lefutás után egyesül a ductus hepaticus-
szal, és együtt a ductus choledochust képezik
· hashártyaviszonyok: a májhoz rögzíti a máj visceralis felszínét borító hashártya, így
elülső részét nem borítja a peritoneum
· topográfia:
Ø fundusa hátrafelé a colon transversummal találkozik
Ø corpusa és nyaka a duodenum leszálló részével érintkezik
Ø elülső része természetesen a májhoz simul
· érellátása:
Ø a. cystica ß a. hepatica propria ß a. hepatica communis ß truncus coeliacus
Ø vénái a v. portae-ba ömlenek
· funkciói: „vegykonyha”
Ø tápanyag feldolgozás, újrahasznosítás (portalis keringés)
Ø tápanyagraktár: glikogén
Ø „méregtelenítés”: anyagcsere végtermékek, hormonok
Ø vérfehérjék, alvadási faktorok szintézise
Ø epetermelés
Ø hormontermelés: IGF-1, angiotensinogen
Ø embironálisan vérképző

72
 8. A lép.
A lép elhelyezkedése (topográfia):
Ø skeletotopia:
· a bal hypochondriumban helyezkedik el
· bal oldalon a 9-11. borda közt található
· 120-140 g tömegű (nőben nagyobb), kb 12. cm hosszú
Ø syntopia: a lép felszíneit a szomszédos szervekkel való topográfiai viszonyai alapján
nevezzük el
· facies diaphragmatica: a rekesz bal domborulatába fekszik bele, sima, de vannak
rajta bevágások; rekeszen keresztül érintkezik a bal tüdővel, és a sinus
phrenicocostalis-szal
· facies visceralis: a hasüreg felé tekintő felszín, melyet egy fordított Y-alakú
kiemelkedés további 3 felszínre oszt
Ø facies gastrica (felül, elöl): a fundus ventriculi-val érintkezik
Ø facies renalis (fent, hátul): a ren sinister elülső felszínével érintkezik
Ø facies colica (alul): a flexura coli sinistra-nak megfelelő homorulat
Ø a cauda pancreatis a lép hilushoz húzódik, ahol a gyomor, a lép, a bal vese és
mellékvese is „találkozik” a lépkapuval

A lép hashártyaviszonyai:
Ø a lép intraperitonealis szerv
Ø az embrionalis mesogastrium dorsale-t a fejlődő lép telepe 2 részre osztja, így a
lépkapuhoz 2 szalag húzódik:
· lig. gastrolienale: a fundus ventriculi és curvatura major területéről ered à elöl
húzódik a hilushoz, benne haladnak az aa. gastricae breves
· lig. phrenicolienale: hátulról, a rekesztől halad a lépkapuig
· a 2 szalag a hilusnál hegyesszögben találkozik és kialakítja a recessus lienalist (a
bursa omentalis egyik recessusa)
· a caput pancreatisnál találkozik még a 2 szalag, és összetalálkozásukban halad az a. et
v. lienalis
Ø lig. phrenicocolicum: a flexura coli sinistra-t rögzíti, a lép alatt helyezkedik el, a nidus
lienis-t (a lép fészkét) alkotja

Ér- és idegellátás:
Ø a. lienalis ß truncus coeliacus: több ágra válva nyomul be a lépkapun át a lép
állományába, de előtte leadja az aa. gastricae breves-t és az a. gastroepiploica sinistra-t
Ø v. lienalis à v. portae
Ø plexus lienalis: sympathicus fonat, mely a ggl. coeliacumból ered
Ø nyirokerek: nn. ll. pancreaticoduodenales felé
(A sympathicus fonatok a nevüket arról az artériáról kapják, melynek adventitiájában haladva
érik el a szabályozott szervet. Így pl az a. lienalist kísérő fonatot plexus lienalisnak hívjuk.
Részletesebben: Neuroanatómia)

73
 9. A duodenum és a pancreas
A két szerv elsősorban hashártyaviszonyai, egymással való szoros topográfiai helyzete és
közös vérellátása miatt szerepel közös tételben.

A duodenum részei:
Ø pars horizontalis superior: felső, vízszintes része; a pars pylorica ventriculi folytatása,
hátrafelé húzódik, a flexura duodeni superiorban törik és fordul lefelé
Ø pars descendens: lefelé halad és a jobb vese irányában a flexura duodeni inferiorban
megtörik, és újra vízszintes lesz
Ø pars horizontalis inferior: vízszintesen halad balra, majd ferdén felfelé
Ø pars ascendensként folytatódik és a flexura duodenojejunalis-szal a jejunumba
fordul

A duodenum topográfiája:
Ø skeletotopia:
· pars horizontalis superior: L1-es csigolya szintjében (transpyloricus sík)
· flexura duodeni superior: transpyloricus sík, jobb medioinguinalis vonaltól 2-3 cm-re
medialra
· pars descendens: L1-L3, a medioinguinalis síktól befelé
· flexura duodeni inferior: L3-as csigolya síkjában, a medioinguinalis vonaltól 2-3 cm-
re medialra
· pars horizontalis inferior: L3 (subcostalis sík)
· pars ascendens: L2-nél flexura duodenojejunalis
Ø syntopia:
· pars horizontalis superior:
Ø balra: pars pylorica ventriculi
Ø jobbra: pars descendens duodeni (hátrafelé megy)
Ø fölötte: máj lobus quadratusa, vesica fellea à impressio duodenit okozza a májon
Ø alatta: caput pancreatis
Ø előtte: hasfal
Ø mögötte: lig. hepatoduodenale, benne a. gastroduodenalis
· pars descendens:
Ø felül: pars horizontalis superior duodeni
Ø alul: pars horizontalis inferior duodeni a. pancreaticoduodenalis
superior van köztük
Ø balra:
· caput pancreatis, a duodenum homorulatába illeszkedik
· ductus pacreaticus major (Wirsung vezeték)
· ductus choledochus
ampulla hepatopancreatica-nál ömlenek össze

Vater-papilla = papilla duodeni major,

az Oddi-sphincter (m. sphincter ampullae)
szűkíti (lásd: élettan)
Ø jobbra: rekesz
Ø előtte: colon transversum
Ø mögötte: ren dexter hilusa, mellékvese

74
 · pars horizontalis inferior:
Ø jobbra: pars descendens duodeni
Ø balra: pars ascendes duodeni
Ø fölötte: caput pancreatis
Ø alatta: vékonybélkacsok
Ø mögötte: aorta abdominalis + v. cava inferior
Ø előtte: a. et v. mesenterica superior (incisura pancreatison lép ki)

A duodenum hashártyaviszonyai:
Ø pars horizontalis superior:
· mindössze ez intraperitonealis, és mivel fokozatos hátrafele megy, „kibújik” a
peritoneumból, így a többi rész retroperitonealis lesz
· a porta hepatistól száll le a lig. hepatoduodenale (az omentum minus rész), képletei:
5. tétel
Ø pars descendens: RP
Ø pars horizontalis inferior: RP
Ø pars ascendens: RP
Ø a felxura duodenojejunalisnál a vékonybél ismét hashártyaborítást kap, tehát a jejunum és
az ileum újra intraperitonealis (mesenterium)

A pancreas részei és topográfiája:

Ø a pancreas részei:
· caput pancreatis: a duodenumhurokban fekszik, rajta: proc. uncinatus
· corpus pancreatis: haránt, kissé felfelé fut, az omentum minus-szal érintkező
kiemelkedés a fej-test határon a tuber omentale
· cauda pancreatis: elkeskenyedő, baloldali rész
· 12-14 cm hosszú, kb 80-85 g tömegű szerv
Ø skeletotopia:
· caput pancreatis: L1-L3, jobb oldal
· corpus pancreatis: Th12-L1, jobb és bal oldal
· cauda pancreatis: Th12, bal oldal
· tuber omentale: Th12 és L1 határán a középvonalban
Ø syntopia:
· a caput pancreatis a duodenumhurokban fekszik
Ø mögötte: aorta abdominalis, v. cava inferior és a rekeszizom szárai
Ø előtte: a. et v. mesenterica superior (az incisura pancreatisnál jönnek ki), a nagy
erekről való eredésükkel villa alakban közrefogják a pancreas fejét
· a corpus pancreatis felfelé és balra halad, előtte és alatta húzódik a mesocolon
transversum eredési vonala
· a cauda pancreatis a bal hypochondriumba is benyúlik, elhalad a ren sinister előtt,
majd eléri a lépkaput
· a pancreas előtt van a bursa omentalis, melyen keresztül kapcsolatban van a májjal,
gyomorral stb. (5. tétel)
· a caput és a corpus pancreatis határán jön létre a pancreas mögött a v. portae

A pancreas hasártyaviszonyai:
Ø retroperitonealis szerv, csak elülső felszínét borítja hashártya
Ø feje fölött és előtt húzódik a mesocolon transversum eredési vonala
Ø elülső felszíne a bursa omentalis felé tekint

75
Ø sebészeti megközelítés:
· lig. hepatogastricum (omentum minus) átvágásával
· mesocolon transversumot átvágva
· lig. gastrocolicum felől (az omentum majus egy részének leválasztásával a curvatura
majorról, majd a gyomor és a colon transversum közt behatolva)

A pancreas kivezetőcső-rendszere és az epevezetékek viszonya:

Ø ductus hepaticus: a máj epeútjainak fő kivezetőcsöve
Ø ductus cysticus: a vesica fellea kivezetőcsöve
Ø a ductus hepaticus és a ductus cysticus ductus choledochus-szá egyesülnek
Ø a pancreas fő kivezetőcsöve a ductus pancreaticus major (Wirsung-vezeték), mely a
ductus choledochus-szal közösen ömlik a duodenumba à ez a papilla duodeni major
(Vater-papilla), melyet az Oddi-sphincter szűkít CCK és más enzimek szabályozzák (
Ø ampulla hepatopancreatica: tágulat a ductusokon a duodenumba ömlés előtt
Ø ductus pancreaticus accessorius: egy kisebb kivezetőcsöve a hasnyálmirigynek, kicsivel
a Vater-papilla felett nyílik a duodenumba a papilla duodeni minor-on; 65%-ban van
jelen, eponímája a Santorini-vezeték

A duodenum és a pancreas ér- és idegellátása

Ø a. gastroduodenalis ß a. hepatica communis ß truncus coeliacus: az a.
pancreaticoduodenalis superiort adja, mely párjával bőségesen anastomizálva ellátja a
duodenumot és a pancreast
Ø a. pancreaticoduodenalis inferior ß a. mesenterica superior: az a.
pancreaticoduodenalis superiorral anastomizálva látja el a duodenumot és a pancreast
Ø a. lienalis ß truncus coeliacus: a corpus és a cauda pancreatishoz ad kisebb ágakat (rami
pancreatici)
Ø a vénák elvezetése az arteriákéhoz hasonló, végső soron a v. portae felé vezetődik el a
vénás vér (14. tétel)
Ø az erek mentén vegetatív fonatok is haladnak a szervekhez, de ezek csak befolyásolják az
emésztőrendszert automatikus működésében (enteralis idegrendszer: élettan)
Ø a pancreas kap parasympathicus vegetatív rostokat a n. vagusból és sympathicus rostokat a
ggl. coeliacumból
Ø nyirokerek: nn. ll. pancreatici superiores et inferiores, valamint nn. ll.
pancreaticoduodenales felé

76
 10. A belek (a duodenum és a rectum kivételével).

Intestinum tenue (vékonybél):

Ø kb. 5-7 m hosszú
Ø 3 fő szakasza van: PÉCS
· duodenum = patkóbél vagy epéspél
· jejunum = éhbél
· ileum = csípőbél
Ø jejunum et ileum:
· egymástól élesen el nem választhatók
· hurkokat vetnek, ezeket nevezzük bélkacsoknak
· a flexura duodenojejunalisnál kezdődik a jejunum, vízszintes síkban eleinte hosszabb,
majd rövidebb kacsokat ad
· a jejunum és az ileum közti határ megközelítően a fossa iliaca sinistra felső
tájékán van, ahol a bélkacsok függőleges irányba fordulnak
· az ileum eleinte kisebb, majd nagyobb hurkokat vet
· a jejunum kacsai a bal felső, az ileumé a jobb alsó részt foglalják el a hasüregben
· az ileum utolsó kacsa az ileocoecalis szájadéknál (L5-ös csigolálya és a
medioinguinalis sík jobb metszéspontjánál) megy át a coecumba
· kb 70-80 cm-re az ileocoecalis szájadéktól az ileumban előfordulhat a ductus
omphalomesentericus maradványa, a Meckel-féle diverticulum:
Ø A populáció 2-4%-ában a ductus vitellinus egy rövid szakasza perzisztál, s az
ileumon kiöblösödést okozva Meckel-féle vagy ileum diverticulummá alakul.
Felnőttben ez a diverticulum az ileocoecalis szájadéktől 40-60 cm-re található az
ileum antimesenterialis oldalán, és sokszor nem okoz tüneteket. Ha heterotopiás
pancreasszövetet vagy gyomor-nyálkahártyát tartalmaz, fekélyképződés, vérzés,
vagy éppen perforáció léphet fel benne. Utánozhatja az appendicitis tüneteit.
· hashártyaviszonyok:
Ø a jejunumot és ileumot a mesenterium borítja, melynek eredési vonala a radix
mesenterii (flexura duodenojejunalistól az ostium ileocoecale-ig húzódik) à a
bélfalnak van egy mesenterialis széle, ahol a kettőzet eléri (az ellátó idegekkel és
erekkel együtt), valamint van egy antimesenterialis széle, ahol az erek kettéágazva
látják el a bélfal két oldalát
Ø aa. jejunales et ilei: 2-3 anastomosis à a végartéria a mesenterialis szélre érve 3
ágra válik

77
 · érellátás: aa. jejunales et ilei ß a. mesenterica superior
· idegek: az erek mentén vegetatív fonatok haladnak a belekhez, de azok autonóm
működését (enteralis idegrendszer) csak befolyásolják (ggl. coeliacum, n. vagus)
Intestinum crassum / colon (vastagbél):
Ø a vastagbél a fossa iliaca dextra-ban indul coecumként
Ø a colon ascendensben, colon transversumban, colon descendensben, majd colon
sigmoideumban folytatódik, ez utóbbi a rectumba megy át
Ø a vékonybélnél tágabb
Ø 3 párhuzamos sorban kiöblösödések vannak rajta: haustra coli à a bélfal
összehúzódásának megfelelően változik számuk és helyzetük
Ø félhold alakú behúzódások vannak a haustrumok között: plicae semilunares
Ø a 3 sor haustrumot 3 hosszanti izomcsík választja el
· taenia libera
· taenia omentalis: omentum majus tapadási vonalában
· taenia mesocolica: mesocolon transversum tapadási vonalában

ezek végigfutnak a vastagbélen à a colon sigmoideumnál megszűnnek, széles

izompántba mennek át à a rectumban sincsenek, erős hosszanti izomréteg lesz
Ø appendices epiploicae: zsírszövettel telt tasakok (erek és idegek haladnak benne)
Ø coecum (vakbél):
· a jobb fossa iliaca-ban található
· az omentum majus ékelődik közé és az elülső hasfal közé
· felfelé éles határ nélkül folytatódik a colon ascendensbe
· nagy része az intertubercularis vonal által lefelé és oldalra közrezárt derékszögbe esik
(intertubercularis vonal: a medioinguinalis vonal és a crista iliaca-k leglateralisabb
pontjait összekötő vízszintes vonal)
· ostium iliocoecale (iliocoecalis szájadék): a valva ileocoecalis = Bauhin-billentyű
zárja le, így megakadályozza a visszaáramlást
· a 3 teania itt is van, összefutásuknál van a McBurney-pont: az appendix
vermiformis helye. Meghatározása:
Ø a spina iliaca anterior superiort és a köldököt összekötő vonal külső és középső 1/3
határán
Ø a lig. inguinale felezőpontját a köldökkel összekötő vonal külső és középső 1/3-a
határán
· recessus ileocoecalis superior et inferior (hashártyarecessusok, az ileocoecalis
szájadéknál)
· appendix vermiformis: 6-8 cm hosszú
Ø ostium appendices vermiformis: billentyűszerű nyálhakártyaredő, ami lezárja
Ø mesoappendix húzódik hozzá (egyéni variációk)
Ø többféle varáció, lásd az atlaszban
Ø colon ascendens (felszálló remese):
· a coecumból száll fel
· a flexura coli hepatica / dextra-nál megy át a colon transversumba
· taeniák itt is vannak:
Ø egy elöl: taenia libera
Ø egy hátul, bal oldalt: taenia omentalis
Ø egy hátul, jobb oldalt: teania mesocolica
· hátsó felszíne hashártyamentes csíkkal a hátsó hasfalhoz rögzül

78
 · vetülete: a medioinguinalis síktól lateralra kb 3 harántujjnyi széles terület a
supracristalis és transpyloricus sík között
· főleg retroperitonealis, a hashártya csak az oldalait és az elülső felszínét borítja

Ø colon transversum (haránt remese):

· flexura coli dextra et sinistra közt, íve lelóg, magsabban a transpyloricus sík felett
fut, a lig. phrenicocolicum rögzíti a rekeszhez à a lép fészkét alkotja
· intraperitonealis: borítása a mesocolon transversum
· felső felszíne hozzánőtt az omentum majushoz à teania omentalis (felül, elöl)
· a mesocolon lemezénél: taenia mesocolica (felül, hátul)
· alul szabadon marad: taenia libera
· a lig. gastrocolicum húzódik hozzá a nagygörbületről
Ø colon descendens (leszálló remese):
· vékonyabb, mint a többi
· kb. a medioclavicularis vonal mentén húzódik lefelé a flexura coli lienalis / sinistra-tól
a fossa iliaca sinistra-ig
· retroperitonealis (elöl és oldalt borítja hashártya)
Ø colon sigmoideum:
· S-alakú
· a fossa iliaca sinistra-ból a medence üregébe száll le, majd újra felemelkedik a
medencebemenet síkjáig à újra lefelé fordulva a rectumba megy át
· a haustrumok kevésbé kifejezettek (elülső és hátulsó pántszerű izomlemez van
helyettük)
· intraperitonealis: borítása a mesocolon sigmoideum
· alatta: recessus instersigmoideus
Ø vérellátás: ellátási területek: 12. tétel
· a. mesenterica superior a. ileocolica (az ileocoecalis szájadék környékéhez)

a. colica dextra a. colica media

· a. mesenterica inferior a. colica sininstra

aa. sigmoideae a. rectalis superior

Ø nyirokelvezetés: 13. tétel
Ø beidegzés: paraszimpatikus vegetatív beidegzés
· n. vagus (X.): a colon transversum proximalis 2/3-áig
· innentől: sacralis paraszimpatikus idegek (S3-S5)

79
 11. A truncus coeliacus és ágrendszere.

Mivel nincs egységes tétel, mely az aorta abdominalis ágrendszerét és annak csoportosítását
összefoglalná, így ennek a tételnek a keretében kerül erre sor. (Természetesen bármelyik – az
aorta abdominalis ágaival kapcsolatos – tételnél rákérdezhetnek.) A csoportosítás nem
sorrendbeli, hanem logikai, ezért az egyes erek melletti zárójelben félkövér dőlt számmal az
eredési sorrend látható, felülről lefelé.

Az aorta abdominalis ágai: 3 nagy csoportra oszthatók, és az egyes csoportokon belül is 3

nagy ág található
Ø páratlan zsigeri ágak:
· truncus coeliacus (2., Th12-nél ered): részletesen alább
· a. mesenterica superior (3., L1-nél ered): részletesen a 12. tételben
· a. mesenterica inferior (8., L3-nál ered): részletesen a 12. tételben
Ø páros zsigeri ágak:
· a. superrenalis media dextra et sinistra (4., L1-nél): a mellékvesét ellátó középső
artéria
· a. renalis dextra et sinistra (5., L1 alsó szélénél ered): ellátja a vesét, az ureter felső
szakaszát és az a. suprarenalis inferiort adja a mellékveséhez
· a. testicularis / ovarica dextra et sinistra (6., L2-nél ered):
Ø nőben az a. ovarica ramus tubariusa anastomizál az a. uterina ramus tubariusával,
ramus ovaricusa pedig az a. uterina ramus ovaricusával (22-23. tétel)
Ø férfiban az a. testicularis a funiculus spermaticus képleteként leszáll a heréhez
Ø fali ágak:
· a. phrenica inferior (1., Th12): a rekeszt látja el és a. suprarenalis superior nevű ágat
ad a mellékveséhez
· aa. lumbales (7., L1-L4): 4 pár artéria, szegmentálisan haladnak az adott terület
képleteihez
· a. sacralis mediana / media (9., L4-nél ered)

A truncus coeliacus ágrendszere: Th12-nél ered és egyből elágazik

Ø a. hepatica communis: jobbra halad a caput pancreatis felső szélénél, majd a pylorus
mögött 2 ágra válik:
· a. gastroduodenalis: lefelé halad a caput pancreatis elülső felszínén lévő barázdában,
majd 2 ágra válik:
Ø a. gastroepiploica dextra: az omentum majus lemezei közt a curvatura major
mentén jobbról balra halad és anastomizál az a. gastroepiploica sinistraval (ß a.
lienalis), majd ellátják a nagygörbület környékét
Ø a. pancreaticoduodenalis superior: a pancreashoz és a duodenumhoz is ad
ágakat, anastomizál az a. pancreaticoduodenalis inferiorral (ß a. mesenterica
superior)
· a. hepatica propria: felfelé indul, a lig. hepatoduodenale kettőzetébe kerül és halad a
májkapu felé, majd ott 2 azonos nevű végágra válik
Ø még elágazása előtt leadja az a. gastrica dextra-t: a curvatura minor mentén
anastomizál az a. gastrica sinistra-val, és látják el ezt a területet (az a. gastrica
dextra jöhet a hepatica communisból is, ahogy az ábrán is látható)
Ø a jobb végág adja az a. cystica-t, mely az epehólyagot látja el

80
Ø a. lienalis: a lig. gastrolienale (folytatásában lig. phrenicolienale) jön balra, és felfelé
indul a corpus et cauda pancreatis feletti barázdában a v. lienalis kíséretében, majd a
lépkapunál több ágra válik és látja el a lép állományát, de előtte ágakat ad le:
· a. gastroepiploica sinistra: a lig. gastrolienale hátsó részében kanyarodik vissza az
omentum majushoz és a nagygörbület mentén anastomizál az a. gastroepiploica
dextra-val
· aa. gastricae breves: a lig. gastrolienale kettőzetében fut a gyomor fundushoz és látja
el annak környékét
· rami pancreatici: mivel a pancreason halad, ágakat ad hozzá, ellátja a corpus és a
cauda pancreatis-t
Ø a. gastrica sinistra: balra, lefelé halad a curvatura minor felé, ahol anastomizál az a.
gastrica dextraval (lásd: gyomor vérellátása tétel)

A truncus coeliacus-t és ágait a tetemen úgy mutatjuk, hogy a gyomrot le, a májat pedig
felfelé húzzuk!

81
82
 12. Az arteria mesenterica superior et inferior és anastomosisaik.
A belek vérellátása.

A belek vérellátását külön nem tárgyalom, az egyes artériáknál leírom az ellátási területeket.
Ezek és az anastomosisok ismeretének birtokában egyértelművé válik az egyes szervek
ellátása.

Az arteria mesenterica superior és ágrendszere: L1-nél ered és elágazik

Ø a. pancreaticoduodenalis inferior: a caput pancreatis és a duodenum közti barázdától
jobbra és felfelé halad, majd anastomizál az a. pancreaticoduodenalis superior-ral, és
ellátják a pancreast valamint a duodenumot
Ø aa. jejunales et ilei: 10-12 ág a mesenteriumban, egymással árkádszerű anastomosisokat
képeznek, majd az ebből eredő másodlagos artériák is anastomizálnak. Végül a
harmadlagos arteriás anastomosisból erednek a funkcionális végartériák (10. tétel)
Ø a. ileocolica: az ileocoecalis szájadékhoz halad, a vékonybél végső szakaszát és a
coecumot látja el
· a. appendicularis: sebészetileg fontos ág az appendix vermiformis ellátására
Ø a. colica dextra: a peritoneum parietale mögött éri el a colon ascendenst, de még előtte
fel- és leszálló ágakat adva anastomizál az a. colica media-val és az a. ileocolica-val.
Ezekből az árkádos kapcsolatokból erednek a bélfalat ellátó arteriás ágak.
Ø a. colica media: a mesocolon transversumban halad felfelé, előre és balra, majd
anastomizál az a. colica dextra-val és sinistra-val is (ß a. mesenterica inferior; ez az
anastomosis az arcus Riolani (amit a sinistraval alkot)). Lényegében, mint az nevükből is
fakad, ez a 3 artéria látja el a vastagbelet.
Az a. mesenterica superiort és ágait tetemen úgy mutatjuk, hogy a colont felfelé, a
vékonybeleket lefelé húzzuk!

83
Az arteria mesenterica inferior és ágrendszere: L3-nál ered és elágazik
Ø a. colica sinistra: balra és felfelé halad a colon descendens-hez, majd fel és leszálló
ágakra válva ívszerű anastomosisokat hoz létre. Felszálló ága az a. colica mediaval
anastomizál, leszálló ága pedig az aa. sigmoideae rendszerével
Ø aa. sigmoideae: balra és lefelé haladnak és a mesosigmoideumban érik el a szigmabelet.
Egymással és az a. colica sinistra-val is anastomizálnak
Ø a. rectalis superior: a mesosigmoideumban száll le a rectum felső 1/3 részéhez, ahol
anastomizál az a. rectalis media-val és inferiorral (ß a. iliaca interna), melyek a rectum
alsó 2/3 részét látják el

arcus Riolani = az a. mesenterica superior a. colica mediájának, és az a. mesenterica

inferior a. colica sinistra-jának anastomisisa a flexura coli sinistraban
Drummond anastomosis = Az arcus Riolani képzése után a két érből (a. colica media et
sinistra) származó árkádok újra anastomisálnak: ez a Drummond-anastomosis

Az a. mesenterica inferior és ágait tetemen úgy mutatjuk, hogy a beleket felfelé húzzuk!

84
 13. A gyomor, a vékony- és vastagbelek nyirokelvezetése

A hasüregben a nyirokelvezetés elve hasonló a mellüregéhez, de itt a visceralis subserosus és

pericanalicularis rendszer elválása nem olyan élés.
Minden nyirokér inkább hátrafele törekszik a gerinc előtti nagyerek körüli nyirokcsomók felé.
A nyirokerek a cisterna chyli felé konvergálnak, melyből a ductus thoracicus indul.

A gyomor nyirokelvezetése:

Ø elsődleges nyirokcsomók:
· nn. ll. gastrici sinistri: az omentum minusban vannak, a fundus és a kisgörbület fala
felől vezetik el a nyirkot
· nn. ll. pancreaticolienales: a lig. gastrolienale-ban vannak, a nagygörbület felső
része felől vezetik el a nyirkot
· nn. ll. pylorici: a kisgörbület jobb vége, a pylorus és a duodenum felső része felől
vezetik el a nyirkot
· nn. ll. gastrici dextri: az omentum majusban vannak, a nagygörbület jobb vége felől
vezetik el a nyirkot; ebből közvetlenül ömlik a cisterna chylibe a nyirok

Ø másodlagos nyirokcsomók:
· nn. ll. mediastinales posteriores: hátsó mediastinalis nyirokcsomók, a nn. ll. gastrici
sininstri felől, a hiatus oesophaguson át jöhet erre is a nyirok
· nn. ll. coeliaci: a nn. ll. gastrici sinistri, nn. ll. pylorici és nn. ll. hepatici (a nn. ll.
hepatici és nn. ll. pylorici nyirokcsomói szoros kapcsolatban állnak) a truncus
coeliacus körüli nyirokcsomókon átszűródve kerülnek a cisterna chylibe
· nn. ll. pancreatici: nn. ll. pancreaticolienalis nyirokerei az a. et v. lienalis mentén
szűrődnek át ezeken a nyirokcsomókon, és mennek a cisterna chylibe

A gyomor daganatos betegsége következtében à nyirokcsomókban jelennek meg először

a daganatsejtek. Bal supraclavicularis árokban: Virchow-féle nyirokcsomó lehet
megduzzadt, ez segíthet a diagnosztikában. Az oldaliságot az magyarázza, hogy a gyomor
nyirkát összeszedő cisterna chyli a ductus thoracicuson keresztül a bal angulus venosusba
ömlik a bal supraclavicularis nyirokcsomók nyirkával együtt.

85
A belek nyirokelvezetése:
Ø vékonybél: minden bélboholy tengelyében van egy zsákszerű, boholy csúcsához közel,
vakon eredő, központi nyirokér: vas chyliferum centrale à Peyer-plakk à a
mesenterialis nyirokereken keresztül à nn. ll. mesenterici (több mint 200 db) à radix
mesenterii tövében truncus intestinalis nevű nagy nyirokértörzset képzik. Ez a cisterna
chylibe ömlik.
Mivel a nyirokerek táplálékot szívnak fel: tejfehér a nyirok à chyluserek

Ø vastagbél:
· nn. ll. mesenterici felé:
Ø coecum,
Ø appendix,
Ø colon ascendens,
Ø colon transversum nyirka
· nn. ll. paraaortici:
Ø colon descendens,
Ø colon sigmoidum,
Ø rectum felső részének nyirka
· nn. ll. sacrales:
Ø rectum alsó részének a nyirka
· nn. ll. inguinales superficiales:
Ø végbélnyílás területéről vezetődik ide a nyirok

86
 14. A vena portae és anastomosisai, ezek orvosi jelentősége.

A v. portae a páratlan hasi zsigerek vénás vérét elszállító rendszer! A corput et caput
pancreatis határán jön létre a v. mesenterica superior, a v. lienalis és a v. coronaria
ventriculi összeömléseként. (A v. mesenterica inferior a v. lienalisba vagy a v. mesenterica
superiorba ömlik.)

v. portae

v. mesenterica superior v. lienalis v. coronaria ventriculi

v. mesenterica inferior

A v. portae belép a májba, ahol újra kapillarizálódik, vére keveredik a. hepatica propria
vérével, majd a vér vv. hepaticae à v. cava inferior úton hagyja el a májat.

Anastomosisok: ha a v. portae vére pang, a vér egérutat fog keresni más ereken keresztül.
Ezeknek a vékony ereknek a tágulata gyakran súlyos vérzéseket okozhat.

Ø v. coronaria ventriculi + vv. oesophageae között

v. portae v. azygos / hemiazygos

vv. hepaticae v. cava superior

v. cava inferior

Jelentőség: pl. májzsugorodásnál vagy bármely máj-érintettségű betegségnél a v. portae

vére pang à emiatt a vv. oesophageae-k kitágulnak: oesophagusvarix à súlyos vérzések
keletkezhetnek, mert az erek nagyon sérülékenyek, és a vérzést nehéz csillapítani, a
betegek fele belehal a vérzésbe. (alkoholistáknál gyakori)
vérzés csillapítása: Sengstaken-Blakemore szonda à egy cső, végén ballon à levezetik,
majd felfújják: ez csak a vérzés akut csillapítására jó
Ø Köldök körül:
· köldök alatt: vv. epigastricae superficiales + v. portae között

v. femoralis v. iliaca externa v. cava inferior

· köldök felett: vv. thoracoepigastricae + v. portae között

v. subclavia + v. brachiocephalica v. cava superior

Jelentőség: kitágulások esetén jellemző képet láthatunk, ez az úgynevezett caput medusae =
medúzafej szerű vénás tágulat a hason, oka a portalis pangás.

87
Ø rectum körüli anastomosisok:
· felső 1/3: v. rectalis superior à v. mesenterica inferior à v. mesenterica superior / v.
lienalis à v. portae
· középső 1/3: v. rectalis media à v. iliaca interna à v. iliaca communis à v. cava
inferior
· alsó 1/3: v. rectalis inferior à v. pudenda interna à v. iliaca interna à v. iliaca
communis à v. cava inferior

Az anastomosis a v. rectalisok közt alakul ki. Kitágulásuk okozza az aranyeres csomókat

(nodus hemorrhodialis).
Jelentőség: anális úton (pl.: végbélkúp) formájában adható gyógyszer a v. portae
megkerülésével. Így egyből a szisztémás keringésbe kerül a hatóanyag, megkerülve a máj
detoxifikáló hatását, így gyorsabban, és jobban fejti ki hatását.

Ø retroperitonealis anastomosis: portalis pangásnál szintén kitágulhat

Retroperitonealis: duodenum egy része, colon ascendens ill. colon descendens, pancreas
· vv. lumbales à v. cava inferior
· v. lumbalis ascendens à v. azygos / hemiazygos à v. cava superior
A v. lumbalisok a v. colica dextra et sinistra-val anastomizalnak, így a v. mesenterica superior
et inferior útján a v. portae rendszerével.

88
 15. A vesék topográfiája és tokjai

A vesék általános jellemzői:

Ø a vese páros, bab alakú szerv
Ø sima felszínű
Ø 11 x 6 x 3 cm, kb. 135-150g tömegű szerv
Ø elülső és hátulsó felszíne van: facies anterior et posterior
Ø van felső és alsó pólusa: extremitas superior et inferior
Ø retroperitonealis szerv (elsődlegesen)

A vesék topográfiája:
Ø skeletotopia:
· a bal oldali a Th12-L2 csigolyák közt vetül
· a jobb oldali kissé lejjebb van (ok: máj)
· a jobb vese felső csúcsa a 12. borda magasságában van, a bal vesét a 12. borda felső
1/3-alsó 2/3 arányban metszi, kb. a hilusnál
· a tengelyeik lefelé divergálnak
Ø syntopia:
· facies anterior:
Ø jobb vese:
· extremitas superiorján a jobb mellékvese
lenyomata van
· felül a rekesszel érintkezik
· alatta a májjal találkozik, melyhez a lig.
hepatorenale rögzíti
· a máj alatt a flexura coli dextra és a pars
descendens duodeni érintkezik vele
· legalul pedig a vékonybélkacsokkal (jejunum)
van topográfiai viszonyban
Ø bal vese:
· csúcsán itt is a mellékvese hagy lenyomatot
· felül a rekesz vonul el
· alatta a gyomor és a lép érintkezik vele
· ezalatt a cauda pancreatis halad el a vese előtt
· alul a colon descendens-szel és a
vékonybélkacsokkal (jejunum) találkozik

forrás: Csernus Valér „A vesék

topográfiája, szerkezete, és metszlapja”
című előadása, 2013 ősz

Ø syntopia:
· facies posterior: (mindkét vesénél)
Ø felül a rekesszel érintkezik
Ø belül a rekesz crus mediale-ja vonul el
Ø középen a m. psoas major
Ø lateralisan a m. quadratum lumborum és a m. transversum abdominis halad el

89
A vesék tokjai: csak a hilusnál nincs tok; a tokok szerepe a rögzítés

Ø kívül a 2 vese és
mellékvese közösen egy
fascia renalisba van
ágyazva
· lateralisan és felül
átmegy egymásba
· medialra és lefelé
nyitott
· előtte: peritoneum
parietale
· mögötte: hátsó hasfal
(m. posas major, m.
quadratus lumborum)

Ø középen: capsula adiposa

· esszenciális zsírszövet, kb 0,5-1 cm vastag, beterjed a vese hilusába
· ha mennyisége csökken, ren migrans (vándorvese) alakulhat ki
Ø belül: capsula fibrosa
· kötőszövetes sövényeken keresztül a fascia renalishoz kapcsolódik, így is rögzíti

90
 16. A vese metszlapja

A vese alábbi felosztását elég szigorúan veszik! A vese ugyanis nem kéreg- és velőállományra,
hanem veseparenchymára és sinus renalisra osztható makroszkóposan! (A mikroszkópikus
felosztás sem kéreg- és velőállomány…)
Ennél a tételnél különösen javasolt a szövettant átnézni, mert sok az átfedés, és valószínűleg
bele is kérdeznek!

A vese metszlapja: a vesét alapvetően két részre oszthatjuk

Ø sinus renalis: a vesekaputól a parenchymáig tartó rész, az alábbiak alkotják
· zsírszövet: a capsula adiposa betüremkedése
· a sinus renalisba ömlik a pelvis renalis ß calix major (általában 3 van,
többesszámban: calices majores) ß calix minor (3x3, többesszám: calices minores)
ß pyramis (3x3x3, tehát 27-30 van, gyakran fuzionálnak)
· a. et v. renalis à aa. et vv. interlobares
· nyirokerek à nn. ll. paraaortici
· vegetatív idegfonat: sympathicus, ggl. aorticorenale
Ø veseparenchyma: a vese alapállománya, ez osztható kéregre és velőre
· medulla (sötét): a pyramides renales alkotják, melyeknek 2 része van:
Ø alapi rész: basis pyramidis
Ø csúcsi rész: papilla, ez a kiskelyhek (calices minores) felé nyílik. A kiskelyhek
felől a papillákra nézve szitaszerű képződményt látnánk, ezért ezt area cribrosa-
nak (régi neve: cribrosum benedictum), hívják, ezen nyílnak a húgycsatornák (kb.
20-30 papillánként)
Ø az egyes piramisok és az őket körülvevő kéregállomány felelnek meg egy foetalis
veselebenynek, lásd: fejlődéstan
· cortex (világos):
Ø belenyúlik a medullába mint columnae renales = Bertini-féle oszlopok
Ø a cortex tetején csíkoltság látható, ami a medullában is folytatódik: striae
medullares = Ferrein-féle oszlopok
Ø a kéreg azon része, ahol a Ferrein-oszlopok nincsenek: cortex corticis

A vese vérellátása és beidegzése:

Ø artériák: a. renalis (ß aorta abdominalis):
a hilus renalison lép be és a sinus renalis
zsírszövetében oszlik ágaira, fő ágai az aa.
interlobares, melyek elülső és hátsó
csoportra oszlanak (így lap szerinti
metszésnél nincs jelentős vérzés). A basis
pyramidisnél elágaznak, majd a kéreg alatt
az aa. arcuatae-t képezik. Ezekből indulnak
az aa. interlobulares, mely kétféleképp
folytatódhat:
· vas afferensként / arteriola afferens:
ennek folytatása a glomerulus (első
kapillarizálódás), majd ebből indul ki a
még mindig artériás vas efferens /
arteriola efferens, mely újra

91
 kapillarizálódva vénákba szedődik majd össze
· leszálló vasa recta rendszer: eredhet közvetlenül az a. arcuataból is, de az a.
interlobularisból is. A velőállományba száll le, és ott kapillarizálódik, majd a felszálló
vasa recta vénás rendszerébe szedődik össze. (tehát ellátja a velőállományt)

Ø vénák: elágazódásuk az artériákéhoz hasonló, végső elvezetést a v. renalis biztosít

Ø nyirokelvezetések: nn. ll. para- et praeaortici, nn. ll. paracavales felé
Ø idegek: plexus renalis (sympathicus)
Ø a hilus renalis képletei: elölről hátra és fentről lefelé is „VAU” sorrend
· v. renalis (elöl)
· a. renalis (középen)
· ureter (hátul és alul)

92
 17. Az ureter
Ø kb. 30 cm hosszú és 5 mm vastag
Ø a vesemedencét (pelvis renalis) köti össze a húgyhólyaggal (vesica urinaria)
Ø 2 szakasza van:
· pars abdominalis: L2-nél indul
Ø retroperitonealis (elsődlegesen)
Ø a m. psoas majoron húzódik le, közben az izom lateralis oldaláról a medialisra
kerül
Ø a m. psoas major közepénél az a. és v. ovarica / testicularis-szal kereszteződik,
az ureter van hátul! (az ureter 3x kereszteződik, mind a hármat szeretik kérdezni,
és azt is, hogy mikor van az ureter elöl, ill. hátul)
· pars pelvina: a medencétől
Ø a linea terminalist az articulatio sacroiliaca-tól lateralra keresztezi
Ø a medencébe az a. iliaca communis oszlása előtt lép be
Ø az a. iliaca externa-val kereszteződik, az ureter van elöl!
Ø a m. levator ani fasciajában húzódik ferdén előre és medialra
Ø innentél a két nemben eltérő a lefutása
· férfiban a rectum két oldalán halad à eléri a húgyhólyag hátsó részét à
kereszteződik a ductus deferens-szel, az ureter van hátul! à a hólyag falát
ferdén hátulról lateralról előre medialra fúrja át
· nőben az ovarium és a lig. latum uteri alatt fut à itt az a. uterina-val
kereszteződik, az ureter van hátul! („water under the bridge”) à a hüvely
elülső boltozatának lateralis részében halad à eléri a hólyag falát és
átfúrja azt
Ø az ureter húgyhólyagi nyílását ostium ureterisnek nevezzük
Ø vérellátás: nincs saját artériája, mindig onnan kap ellátást ahol elhalad, tehát sorrendben:
· a. renalis,
· a. testicularis / ovarica,
· a. iliaca externa,
· a. uterina / a. ductus deferentis,
· a. vesicalis superior

93
 18. A retroperitoneum tartalma (a zsigerek kivételével).
Hasi vénás rendszerek.

Ennél a tételnél kérdezhetik az aorta abdominalis ágait, a v. portae rendszerét, a

nyirokereket, a truncus sympathicust és a plexus lumbalist is. A v. cava inferior ágait el kell
mondani (hasi vénás rendszerek).

A retroperitoneum határai:
Ø elülső határa: peritoneum parietale
Ø hátsó határa: fascia transversalis + izmok: m. psoas major, m. transversus abdominis, m.
quadratus lumborum
Ø felfelé: rekesz
Ø alul: lig. inguinale
Ø oldalt: m. quadratus lumborum, ott, ahol a fascia transversalis direkten kapcsolódik a
peritoneum parietaleval

A retroperitoneum tartalma:
Ø szervek:
· elsődlegesen retroperitonealis (extraperitonealis)
Ø vesék
Ø mellékvesék
Ø ureterek
· másodlagosan retroperitonealis (a fejlődés során kerülnek ide)
Ø pancreas
Ø duodenum (pars descendens, pars horizontalis inferior, pars ascendens)
Ø colon ascendens et colon descendens
Ø esetenként a coecum (egyéni variációk)
Ø a rectum középső 1/3-a
Ø erek:
· aorta abdominalis és ágai
· v. cava inferior
· vv. lumbales (ascendens)
· v. portae
· cisterna chyli + lumbalis, sacralis és iliacalis nyirokcsomók és erek
Ø idegek:
· truncus sympathicus
· plexus lumbalis
· prevertebralis ganglionok: ggl. coeliacum, ggl. mesentericum superius et inferus, ggl.
aorticorenale

A retroperitoneum felosztása:
A fascia renalis a felső részt 3 egymás mögötti kötőszövetes részre osztja:
Ø legelöl: pancreas, duodenum és a mögöttük lévő kötöszövetes rés (retropancreaticus tér),
hátrafelé a két fascia renalis elülső lemezét összekötő fascia retropancreatica határolja
Ø középen: a fascia renalis elülső és hátulsó lemeze közti tér (köztük: capsula fibrosa), itt
találhatók:
· vesék
· aorta abdominalis és ágai
· v. cava inferior és ágai

94
 · nn. ll. lumbales à truncus lumbalis à cisterna chyli
· ureterek
Ø hátul: fascia renalis hátsó lemeze mögött
· nn. splanchnici
· truncus sympathicus

A hasi vénás rendszerek:

Itt elsősorban a v. cava inferiort és ágait kell elmondani
· a v. cava inferior a 2. v. iliaca communis kb 70-80˚-os összeömléséből alakul ki
· a vv. iliacae externae az artériáktól medialra vannak
· a 2 v. iliaca communisnak két oldalon eltérő az a. iliaca communishoz való viszonya:
Ø jobb oldalt: a v. iliaca communis dextra már a v. iliaca interna és externa
összeömlésétől kezdve az a. iliaca communis mögött van, majd felfelé fokozatosan
annak jobb oldalára kerül át
Ø bal oldalt: a v. iliaca communis sinistra ahogy felfelé halad, medial felé eltér, a
bal a. iliaca communistól, majd a L5-ös csigolya testének alsó szélénél átbújik az
a. iliaca communis dextra mögött

Ø a v. cava inferior gyűjtőterülete:

· alsó végtag: vv. iliacii externi
· kismedence és zsigerei: vv. iliacii internii
· a hasüreg páros zsigerei (páratlan zsigerek vérét a v. portae vezeti el)
· felveszi a v. portae vérét is
Ø a v. cava inferior ágai: hasonló a lefutásuk, mint az aorta abdominalis megfelelő ágainak
· vv. hepaticae: a v. portae és az a. hepatica propria útján a májba jutó vért gyűjtik
össze

95
 · v. suprarenalis: a mellékvesék elvezető vénája, a jobb oldali közvetlenül ömlik a v.
cava inferiorba, a bal oldali a v. renalisba ömlik
· v. renalis: a hilus renalisból felfelé haladnak, a bal oldali hosszabb, mint a jobb, mert
a v. cava inferior a középvonaltól jobbra található
· v. testicularis: férfiban; a plexus pampiniformisból alakul ki, a jobb oldali közvetlenül
a v. cava inferiorba, a bal oldali a v. renalis sinistraba ömlik
· v. ovarica: nőben; a petefészek vénás vérét vezeti el, a jobb oldali közvetlenül a v.
cava inferiorba, a bal oldali a v. renalis sinistraba ömlik

Plexus lumbalis:
Elvileg tételszerűen csak neuroanatómián szerepel, de ágait tudni kell már az előző félévből,
és nem árt ismerni az ellátási területeket sem. A következő oldal ábrája segíthet a
megértésben, az ágak lefutása pedig itt található meg.

Az ágak lefutása:
Ø n. iliohypogastricus (Th12-L1): a m. psoas majortól lateralra lép elő. A vese alsó pólusa
mögött a m. quadratus lumborumon lateralra és lefelé tart. Átfúrja a m. transversus
abdominist, közötte és a m. obliquus internus abdominis között fut előre és lefelé.
Ø n. ilioinguinalis (Th12-L1): a spina iliaca anterior superior fölött fut, majd belép a canalis
inguinalisba.
Ø n. genitofemoralis (L1-L2): átfúrja a m. psoas majort, az izom elülső felszínén halad
lefelé, majd két ágra oszlik.
· ramus femoralis: a lacuna vasorum oldalsó szélén lép a combra
· ramus genitalis: a m. psoas major medialis szélén száll le, a canalis inguinalisban a
ductus deferens-szel találkozik
Ø n. cutaneus femoris lateralis (L2-L3): a m. psoas majortól lateralisan lép elő. A spina
iliaca anterior superior alatt van, a crista iliaca-t ferdén keresztezi: a m. iliacus előtt
elhalad. A comb alsó részének bőre alá lép ki, függőlegesen száll le a térd felé.
Ø n. femoralis (L2-L4): a m. psoas major és m. iliacus közötti barázdában száll le a hiatus
subinguinalishoz. Áthalad a lacuna musculonervosa-n, itt a m. psoas major medialis
szélére hajlik át, és az a. femoralis lateralis oldalára kerül. A fossa iliopectineaban
elágazik.
Ø n. obturatorius (L2-L4): a m. psoas major medialis oldalán lép elő, a medence oldalfalán
előre és lefelé halad. Elhalad az a. et v. iliaca communis alatt, az a. obturatiorushoz
csatlakozik. A canalis obturatoriuson keresztül a comb belső oldalának mélyére kerül.

96
97
 19. A diaphragma és a nyílásain áthaladó képletek

Ø definíció: a diaphragma a mellüreget a hasüregtől elválasztó, a mellkas terébe

gyengén kettőzött kupola alakjában magasan felboltosuló izmos lemez
Ø jobb oldali kupolája (a máj miatt) magasabban áll, mint a bal oldali
Ø két részből áll:
· centrum tendineum: középső, háromlevelű (2 hátra, 1 előre) lóhere alakú inas lemez
· a törzs csontos, szalagos faláról belülről körkörösen eredő izmos perem, melynek
további három része van: pars lumbalis, pars costalis, és pars sternalis
Ø pars lumbalis:
· a középvonal két oldalán mélyen lenyúlik
Ø jobb oldalt: L4-es csigolya testén ered a crus lumbale mediale
Ø bal oldalt: L3-as csigolya testén ered a crus lumbale mediale
Ø ettől oldalra az izomrostok meredeken felfelé a L2-es csigolya testének alsó
széléig erednek
· a L2-es csigolyáról ered:
Ø a testétől a harántnyúlványáig: az arcus lumbocostalis medialis (más néven: lig.
arcuatum mediale, Haller) A m. psoas majort íveli át.
Ø a harántnyúlványától a 12. borda csúcsáig: az arcus lumbocostalis lateralis (lig.
arcuatum laterale, Haller) A m. quadratus lumborumot íveli át.
Ø a fenti két ívről ered a pars lumbalis crus lumbale laterale-ja
· L2-nél izomcsipke: crus lumbale intermedium: a crus lumbale mediale et laterale
határán lévő nyílást két részre osztja:
Ø a lateralisban a truncus sympathicus
Ø a medialisban a n. splanchnicus major et minor és a v. lumbalis ascendens (à
v. azygos / hemiazygos) látható
· a crus lumbale mediale a L1-es csigolya teste előtt hegyesszögben kereszteződik (a
jobb oldali van felül) à hiatus aorticust hagyja szabadon (Th12), melyen az aorta
abdominalis és mögötte a ductus thoracicus halad át
· a két kereszteződő izomszár hurok formájában újabb rést hagy szabadon: hiatus
oesophagus (Th11), melyen az oesophagus lép be a hasüregbe + előtte a n. vagus
sinister mögötte a n. vagus dexter
Ø pars costalis:
· a 6 alsó borda porcainak belső felszínéről ered
· függőlegesen száll felfelé, szorosan hozzásimulva a mellkas belső felszínéhez, majd
befelé ívelve sugarasan tapad a centrum tendineum szélén
· a rostok a rekeszkupola ormait képezik
Ø pars sternalis:
· néhány gyenge rostnyaláb
· a processus xyphoideus hátsó felszínén ered
· kevésbé meredeken száll felfelé
· elölről a centrum tendineumba sugároznak
Ø a 3 rész között rés van:
· elöl: trigonum sternocostale (Larrey-féle térség), itt jön át az a. epigastrica superior
(a rectushüvelybe megy)
· hátul, oldalt: trigonum lumbocostale (Bochdalek), ez lehet sérvkapu
Ø oesophagus hernia: ha a hiatus oesophageus nem rendesen fejlődik ki és a gyomor egy
része is feltüremkedhet a mellkas felé

98
Ø a centrum tendineum 2 alsó karéja találkozásánál ovális nyílás: foramen venae cavae
inferioris (Th8), ezen a v. cava inferior és a n. phrenicus dexter lép át
Ø a rekesz működése, helyzete:
· a belégzés és kilégzés közti középhelyzetben az 5. borda porcának felső szélénél van
· fekvéskor magasabban van a lejjebb eső oldalon
· üléskor alacsonyabb helyzetű
· oldalsó része a mellkasfalhoz simul, a szegycsontnál nem à kilégzéskor zárt,
belégzéskor megnyíló rekeszi sinusok
· a centrum tendineum helyzete alig változik, és ez fontos, mert ezen nyugszik a szív
· összehúzódásakor a rekesz kupolái lelapulnak és a pars costalis felfelé húzza a
bordákat à a mellkas térfogata nő à belégzés (nők: mellkasi; férfiak: hasi légzők)
Ø a rekesz beidegzése: n. phrenicus ß plexus cervicalis (C4)
Ø a rekesszel érintkezik: L4-ig minden, ami lejön (kivéve a kismedencei szervek): szív, máj,
tüdő, lép, gyomor, vese, mellékvese, pancreas…

99
 20. A húgyhólyag topográfiája, vérellátása és nyirokelvezetése.

A vesica urinaria részei és topográfiája:

Ø izmos falú, nyálkahártyával bélelt tömlő
Ø kb. 300-350 ml vizeletet képes befogadni (a napi átlag 20-25%-át) à naponta kb 4-5-
ször kell vizeletet üríteni (teljesen kiürül a hólyag)
Ø a vizelési inger 250-300 ml felett jelentkezik
Ø üres állapotban a symphysis mögött, teljes egészében a kismedence elülső részében
van, a telt hólyag belóg a regio pubicaba
Ø telődéskor (főleg nőben) eleinte haránt irányban, majd függőlegesen tágul
Ø a női húgyhólyag telt állapotban szélesebb, mint a férfi húgyhólyag
Ø tengelyének felső, elülső végén kihegyesedik: ez a vertex vesicae, mely az elülső hasfal
belső felszínének középvonalában a lig. umbilicale medianumba megy át (az
embrionális urachus maradványa; az urachus az allantois záródása után keletkezik, vastag
rostos köteg, ami a hólyag csúcsát a köldökhöz köti)
Ø a húgyhólyag vertex alatti része a hólyag teste: corpus vesicae
Ø előtte:
· symphysis pubica
· spatium retropubicum
Ø felette:
· férfiban: peritoneum, ileum
· nőben: peritoneum, ileum, fundus uteri
Ø alatta:
· férfiban: prostata (közös fascia pelvis), majd diaphragma urogenitale
· nőben: diaphragma urogenitale
Ø mögötte:
· férfiban: rectum
· nőben: vagina
Ø alapja: fundus vesicae
Ø elülső részén az ostium urethrea internummal indul az urethra
Ø férfiban (főleg idősebb korban) a nyílás hátrafelé homorú az uvula vesicae
(nyálkahártyaredő) miatt
Ø a 2 ureter benyílása: ostium ureteris
Ø a 3 nyílásból alakul ki a fundus vesicae középen a trigonum vesicae (sima nyálkahártya)
Ø plica interureterica: a 2 ureter-nyílást harántul összekötő, a háromszöget hátulról
határoló redő

A húgyhólyag rögzítése:
Ø a fundus rögzített, a két nemben eltérő módon:
· férfiban:
Ø a fundus erősen összenőtt az alatta lévő prostata kötőszövetes tokjával (ez a fascia
pelvis szétvált két lemeze) à inas ív mindkét oldalon: arcus tendineus fasciae
pelvis (külön rögzítik a prostatat)
Ø előre a symphysishez rögzíti a m. puboprostaticus
· nőben:
Ø a fundus kevésbé rögzített, inkább csak ráfekszik a fascia pelvisre
Ø előre a smyphysishez a m. pubovesicalis rögzíti
Ø az elülső hüvelyfal rögzíti a hólyagot

100
A húgyhólyag hashártyaviszonyai:
Ø elöl még telt állapotban sincs hashártyaborítás
Ø hátsó és oldalsó falát a hashártya a fundusig borítja (infraperitonealis), innentől:
· férfiban: visszahajlik a rectum elülső falára à excavatio rectovesicalis
· nőben: az isthmus uterira csap át à excavatio vesicouterina
Ø a fundus hashártyamentes (főleg a trigonum vesicae)

A húgyhólyag beidegzése és vérellátása:

Ø vérellátása:
· a. vesicalis inferior ß a. iliaca interna
· aa. vesicales superiores ß a. umbilicalis ß a. iliaca interna
· a vénás vért a plexus vesicalis vezeti el a v. iliaca interna felé
Ø nyirokelvezetése: nn. ll. iliaci interni et externi felé
Ø beidegzése: sympathicus és parasympathicus érzőideg rostok

101
 21. A rectum topográfiája, vérellátása és nyirokelvezetése.

A rectum leírása és részei:

Ø oldalról nézve gyengén S-alakú
Ø felső görbülete hátrafelé domború: flexura sacralis (a sacrum vájulatába fekszik bele)
Ø felxura perinealis: hátrafelé homorú, e görbület nagy része összezárt cső: canalis analis
Ø a flexura sacralisnak megfelelő szakasza kezdetben szűk, majd lefelé fokozatosan tágul
(ampulla recti), végül ismét szűkül, mielőtt a flexura perinealisba menne át
Ø hashártyaviszonyok:
· felső 1/3: intraperitonealis
· középső 1/3: retroperitonealis
Ø férfiban a hólyagra csap át: excavatio rectovesicalis
Ø nőben az uterusra csap át: excavatio rectouterina (Douglas)
· alsó 1/3: infraperitonealis
A rectum topográfiája:
Ø a medencei része laza kötőszövettel rögzül a sacrum elülső felszínéhez
Ø a felső 2/3-a elöl és oldalt ileumkacsokkal és a colon sigmoideummal érintkezik
Ø férfiban: a flexura perinealis a fundus vesicae-vel és az ampulla ductus deferentis-szel
érintkezik, lejjebb pedig a prostata-val à vizsgálat!
Ø nőben: excavatio rectouterina, a rectum itt ileumkacsokkal és a szigmabéllel találkozik, a
perinealis görbület a hüvely hátsó falával érintkezik à vizsgálat: portio vaginalis
cervicis, illetve szülés során a méhszájat és a magzat elöl fekvő részeit lehet
Ø az ampulla alatti része a diaphragma urogenitale résébe illeszkedik

Az anus:
Ø a gáttájék hátsó részében, kb 2,5 cm-rel az os coccygis csúcsa előtt nyílik
Ø a m. sphincter ani internus et externus zárja: a belső simaizom, a külső harántcsíkolt
Ø zona hemorrhoidalis: a m. sphincter ani internus okozza (teljesen zárt terület)
Ø zona hemorrhoidalis alatt gyengén elszarusodó, erősen pigmentált bőrterület van, rajta
nincsenek szőrtüszők
Ø pars cutanea: pigmentált bőrterület, faggyúmirigyekkel, szőrtüszőkkel
Ø columnae anales (Morgagni), sinus analis, plicae transversales recti à lásd szövettan
A rectum vérellátása:
Ø artériák:
· a. mesenterica inferior à a. rectalis superior
· a. iliaca interna à a. rectalis media
· a. iliaca interna à a. pudenda interna à a. rectalis inferior
A három rectalis artéria egymással anastomosisokat létesít.
Ø vénák: ezek is anastomisálnak (végbélkúp!)
· v. rectalis superior à v. mesenterica inferior à v. portae
· v. rectalis media à v. iliaca interna à v. cava inferior
· v. rectalis inferior à v. pudenda interna à v. iliaca interna à v. cava inferior
Ø Sudeck-pont: az a. rectalis superioron lévő pont az utolsó sigmoidalis anastomosis fölött,
ugyanis az aa. sigmoidea-vel anastomizál. Így műtétnél az a. rectalis superior az utolsó
sigmoidalis anastomosis fölötti ponton kiiktatható.
A rectum nyirokelvezetése:
Ø a rectum felső részéből: nn. ll. sacrales à nn. ll. para- et praeaortici
Ø alsó részéből à nn. ll. anorectales à nn. ll. para- et praeaortici

102
 22. A női kismedence. A belső női nemiszervek.

Ebben a tételben elsősorban az ovariumra, a tuba uterina-ra, és az uterusra kell kitérni.

Kérdezhetik a hüvelyt is, ennek a leírása a következő tételben szerepel. Ezen kívül a
kismedencében tudni kell az a. et v. iliaca interna ágait, és azok ellátási területét, valamint a
plexus sacralist és ágait, ezek a tételsor végén találhatók.

Ovarium (petefészek):
Ø páros, mandulaalakú és nagyságú szerv
Ø 3-4 cm hosszú, 1-2 cm vastag (tüszőéréskor nagyobb)
Ø medialis és lateralis felszíne van: facies medialis et lateralis
Ø margo mesovaricus: az elülső éle, ami a mesovariummal a lig. latum uteri hátsó
lemezéhez rögzül
Ø hátsó szabad éle: margo liber
Ø felső pólusa: extremitas superior / tubaria: a tuba uterina hasüregi vége (infundibulum)
hajlik vissza rá
Ø alsó pólusát, az extremitas inferior / uterina-t a ligamentum ovarii proprium köti a
corpus uterihez
Ø kb. függőleges állású
Ø lateralis felszíne az a. iliaca externa et interna elágazása között keletkező,
peritoneum parietale-val borított gödörbe simul bele (az ureter is itt halad, vele
érintkezik is, valamint az a. et n. obturatorius-szal)
Ø előtte fut a tuba uterina ampullaris része
Ø medialis felszíne a vékonybelekkel érintkezik
Ø hashártyaviszonya sajátos:
· intraperitonealis lenne, mert van egy rövid kettőzete: a mesovarium
· de felszínét nem hashártya, hanem köbhám vonja be, és a hám alatt hiányoznak a
savós hártyák kötőszövetes rétegei
· a margo mesovaricuson túl a mesovarium savós hártyája csak keskeny csíkban
húzódik rá a petefészekre fehér vonalként: ez a Farre-féle vonal
· felszíne még nem serdülő lányban sima, menarche (1. menstruáció) után heges
behúzódások keletkeznek rajta, menopausa-ra már göröngyös
· nincs saját kivezetőcsöve
· érellátása bőséges:
Ø a margo mesovaricus mentén koszorú alakú anastomosis: aorta abdominalis
à a. ovarica à ramus ovaricus-a anastomisál az a iliaca interna à a. uterina
à ramus ovaricus-ával; Ebből az anastomosisból lépnek be az erek a margo
mesovaricuson lévő hilusba. Az a. ovarica ligamentum suspensorium ovarii-
ként (vagy más néven lig. infundibulopelvicum) ráncba emeli a hashártyát
Ø a vénák ugyanígy vezetődnek el
Ø nyirokelvezetés két irányba:
· a. ovarica mentén à nn. ll. paraaortici
· ramus ovaricus (a. uterina) mentén à nn. ll. iliaci interni

Tuba uterina = salpinx (méhkürt vagy petevezeték):

Ø 10-13 cm hosszú
Ø redőzött nyálkahártyával bélelt, izmos falú cső
Ø a fundus uteri 2 oldalsó kiszögelléséből nyílik szűk csatornaként, majd kitágulva az
extremitas tubaria ovarii-ra hajlik vissza és a szabad hasüregbe nyílik

103
Ø az ostium internum / uterinum tubae uterinae-vel nyílik a háromszögletű méhüreg
oldalsó sarkaiból
Ø kezdeti szakasza: pars uterina (kb. 1,2 cm x 1 mm) vagy pars intramuralis
Ø utána az isthmus tubae uterinae (3-4 cm) a medence oldalfala felé halad
Ø az ampulla tubae uterinae a medence oldalfalán felfelé száll az ovarium elülső széle
előtt
Ø az extremitas tubaria-nál hátrafelé visszahajlik à az infundibulum tubae uterinae
ráborul az extremitas tubaria-ra
Ø az infundibulum mélyén van a tágulékony hasüregi nyílás: ostium abdominale tubae
uterinae
Ø az infundibulum szélét képező rojtok: fimbriae tubae uterinae
· általában egy hosszabb az ovarium felszínén rögzül
· a fimbriákon hajlik át a tuba-t bélelő nyálkahártya a tuba-t borító hashártyába
Ø hashártyaviszonyok:
· intraperitonealis szerv: a lig. latum uteri felső szabad szélében foglal helyet
· mesosalpinx: a lig. latum uteri legfelső, mesovarium tapadása feletti része; két lemeze
közt koszorúszerű anastomosis
Ø vérellátás:
· artériás anastomosis: aorta abdominalis à a. ovarica à ramus tubarius-a
anastomisál az a. iliaca interna à a. uterina à ramus tubarius-ával
· a vénák lefutása az artériákéhoz hasonló
Ø nyirokelvezetés: nn. ll. paraaortici felé

Uterus = metra / hystera (méh):

Ø körte alakú, felülről lefelé lapított
Ø corpus uteri: háromszög alakú
Ø cervix uteri = méhnyak
Ø még nem szült ivarérett nőn a corpus : cervix arány = 45 mm : 25 mm (összesen 70 mm)
Ø már szült nőnél a corpus : cervix arány = 55 mm : 25 mm (összesen 80 mm)
Ø isthmus uteri: a cervix-corpus határon (kb. 1 cm)
Ø a két tuba uterina benyílása közötti domború vége: fundus uteri
Ø a cervix betüremkedik a hüvely felső végébe, melynek fala boltozatszerűen visszahajolva
tapad a cervixen: fornix vaginae à a hüvelyhez való viszonya szerint a cervix két része:
· portio supravaginalis cervicis: a hüvely feletti rész
· portio vaginalis cervicis: a hüvelyben lévő rész (orrporc tapintatú), középen ovális
gödör mélyén harántréssel nyílik az uterus: ostium / orifitium uteri externum (külső
méhszáj)
· a külső méhszáj változik: nullipara (még nem szült), primipara (1 szülés után),
multipara (több szülés után)
Ø ürege: cavum uteri
· a corpusban harántul elhelyezkedő, lapos háromszög alakú térség
· az a hely, ahol a cavum uteri az isthmusba megy át, az a belső méhszáj: ostium uteri
internum (terhességnél az isthmus bevonódik a méhüregbe)
· a cervix uterinél a méhüreg újra kitágul, majd a külső méhszájnál újra beszűkül à ez
a kb 2,5 cm hosszú canalis cervicis
Ø hashártyaviszonyok:
· részben infraperitonealis: alulról emelkedik a hasüregbe
· testét és a cervix portio supravaginalis-át hashártya borítja: ligamentum latum uteri
· lig. latum uteri:

104
 Ø hátsó, felső része a mesovarium
Ø mesovarium feletti része a mesosalpinx
Ø alatta fennmaradó része a mesometrium
· a hashártya a méh előtt és mögött visszahajlik:
Ø excavatio vesicouterina
Ø excavatio rectouterina (Douglas-üreg): mélyebb és jelentősebb, a hasüreg
legmélyebb pontja. Ha van vér, genny stb. akkor az itt fog meggyűlni. A hátsó
hüvelyboltozat felől elérhető, így diagnosztikailag rendkívül fontos (Douglas-
punctio).
· helyzetét, topográfiáját, rögzítését, vérellátását és nyirokelvezetését a következő tétel
taglalja
· beidegzése: bő vegetatív idegellátás és hormonalis irányítás

105
 23. Az uterus és a hüvely helyzete, rögzítése, vérellátása és
nyirokelvezetése.

Az uterus helyzete és topográfiája:

Ø a medence üregének közepén van a rectum és a vesica urinaria a között
Ø a külső méhszáj kb. a 2 spina ischiadica-t összekötő vonalban van
Ø a hüvely a függőlegeshez képest kb. 30-40˚-kal hátrafelé dől
Ø a hüvelyhez képest pedig a méhnyak
előre dől: ez az anteversio uteri,
mely kb. 100-110˚
Ø az isthmusnál ez a szög megtörik és
a méhnyakhoz képest előre hajlik: ez
az anteflexio uteri, mely kb 160-
170˚
Ø a corpus uteri a hólyagra borulva kb
vízszintes helyzetben van (telt
hólyagnál felemelkedik), tehát az
alsó felszíne a vesica urinaria-val
érintkezik
Ø felső felszíne a vékonybéllel
érintkezik (esetleg a colon
sigmoideummal)
Ø a rectummal csak a portio vaginalis cervicis érintkezik (ez tapintható is vizsgálat
során)

Az uterus rögzítése:
Ø függesztőkészülék:
· lig. teres uteri:
Ø páros szalag
Ø a fundus uteriről ered, redőszerűen kiemelve a ligamentum latum elülső lemezét
Ø a canalis inguinalis belső nyílásához fut, majd áthalad rajta
Ø a nagy szeméremajkak bőr alatti kötőszövetében vész el
Ø a here gubernaculum testisének megfelelő képződmény
· plica rectouterina: (az os coccygeumon tapad, mint egy 8-as)
Ø hashártyaredők
Ø a portio supravaginalis cervicisről húzódik a rectum oldalához hátra és felfelé
Ø az excavatio rectouterina-t két oldalról határolják
Ø benne: lig. rectouterinum vagy m. rectouterinus (simaizommal átszőtt szalag, mely
a sacrumig húzódik)
· parametrium: a legfontosabb rögzítő
Ø régi neve: lig. transversum / cardinale uteri
Ø laza kötőszövetes rendszer
Ø a méhnyak oldalsó széleit a lig latum uteri széttérő lemezei közt a medence
oldalfalával köti össze à a m. piriformis belső felszínén lévő plexus ischiadicus
kötőszövetes hüvelyével: lig. sacrotuberale et sacrospinale + a m. levator ani
fasciajaval
Ø jelentős tényező, benne futnak a méh erei és a plexus ischiadicust is elérheti
Ø a méhnyakrák ide is betörhet és a plexus ischiadicust is károsíthatja
Ø alatta húzódik a paracolpium (a parametrium hüvely szintjében lévő folytatása)

106
 · lig. ovarii proprium:
Ø nem rögzít
Ø a lig. teres uteri folytatása, ez is a gubernaculum testinek felel meg
Ø támasztókészülék: a medencefenék izomzata (27. tétel)
· diaphragma urogenitale = a m. transversus perinei profundus + az alsó és felső
fascia-ja: erősen összenőtt a hüvely falával, így a cervixet alátámasztja
· m. levator ani és fasciaja = diaphragma pelvis: nincs összenőve a hüvellyel, de
támasztja azt. Fasciaja a fascia pelvis része, így a parametriummal és a hüvely oldalsó
falával összenőtt.

A vagina = colpos (hüvely)

Ø 7-9 cm hosszú, 2-3 cm széles
Ø elölről hátra összelapított, izmos falú cső
Ø a függőlegeshez viszonyítva 30-40˚-al hátrafelé dől
Ø felső részében 70˚-os szögben előredőlt tengellyel nyomul be a portio vaginalis cervicis
à fornix vaginae
Ø elülső fala kb. 1,5 cm-rel rövidebb a hátsónál
Ø így a fornix vaginae anterior sekélyebb: kb. 7-8 cm (commissura anterior)
Ø a fornix vaginae posterior kb. 9 cm és a Douglas-üregnél hashártya borítja (commisura
posterior)
Ø sekélyebb oldalsó boltozattal hajlik át a cervixre, fölöttük húzódik el a 2 ureter à az
elülső hüvelyboltozat oldalsó részére fekszenek szorosan
Ø a fornix vaginae topográfiai viszonyai:
· elöl: fundus vesicae
· hátul: Douglas-üreg és rectum
· oldalt: ureter
Ø elülső és hátsó falán V-alakú redőzött nyálkahártya van
Ø az elülső fal felső része a fundus vesicae trigonum vesicae-jével lazán fekszik össze à
lejjebb az urethra-val szorosan összenő és együtt lépnek át a diaphragma pelvisen
Ø a hátsó fal érintkezik a rectummal à lejjebb köztük van a perineum (gát)
Ø lefelé a vestibulum vaginae-ba nyílik, a nyílást szűzeken a hymen (szűzhártya)
szűkíti, mely általában félhold alakú (hymen semilunaris), de lehet gyűrű alakú (hymen
anularis) vagy szitaszerű (cribriform), esetleg sövényszerű (septatum)
Ø beidegzés: a méhvel közös fonatból kapja (a parametriumban haladnak az idegrostok)
Ø vérellátást lásd később
Ø Gürtner-féle járatok: a Wolff-cső (ductus mesonephricus) maradványai,
begyulladhatnak vagy fistulává alakulhatnak

Az uterus és a hüvely vérellátása és nyirokelvezetése

Ø a. iliaca interna à a. uterina (az orifitium uteri internum magasságában jön a
parametriumban, a méhtől pár cm-re van, hátul seprűszerűen elágazódik. Kereszteződik az
ureterrel: „water under the bridge”)
· a. vaginalis: leszálló ág az oldalsó hüvelyboltozathoz
· ramus ovaricus: felszálló ág, az a. ovarica megfelelő ágával anastomisál
· ramus tubarius: felszálló ág, az a. ovarica megfelelő ágával anastomisál
Ø aorta abdominalis à a. ovarica
· ramus ovaricus: az a. uterina megfelelő ágával anastomisál
· ramus tubarius: az a. uterina megfelelő ágával anastomisál

107
Ø vénás elvezetés: plexus venosus uterovaginalis: anastomisál a tuba uterina és az
ovarium vénáival (vv. ovaricae), valamint a v. pudenda interna-val és a v. iliaca interna
felé vezetődik el
Ø nyirokelvezetése:
· fundus uteri, tubasarok és vagina alsó része felől à nn. ll. inguinales superficiales
· portio és hüvelyboltozatok felől à nn. ll. iliaci interni
· corpus uteri és tuba uterina felől à nn. ll. paraaortici

108
 24. A férfi kismedence.

Ennél a tételnél főleg a vesicula seminalist, a prostatát és a ductus deferenst kell ismertetni.
Itt is kérdezhetik az a. et v. iliaca interna ágait és a plexus ischiadicust. A nemiszerves
tételekhez ajánlott átnézni azt, amit előző félévből a medencéről, illetve a canalis
inguinalisról tanultunk.

Ductus deferens (ondóvezeték):

Ø kb. 45 cm hosszú és 2 mm vastag
Ø kemény tapintatú, vastag falú cső
Ø horogszerűen visszahajolva ered a cauda epididymidisből
Ø a here hátsó széle mentén a tunica vaginalis kettőzetéhez laza kötőszövettel rögzítve
halad felfelé
Ø fokozatosan eltér a herétől és a mellékherétől és a funiculus spermaticus (26. tétel)
képleteként halad a canalis inguinalison át, majd a hasüregbe jut
Ø az anulus inguinalis profunduson átlépve medialra fordul à háulról keresztezi az a.
epigastrica inferiort à felülről keresztezi az a. et v. iliaca externa-t à majd leszáll a
medence oldalfalán
Ø a fundus vesicae oldalán előre, lefelé és medialra húzódik à az ureterrel kereszteződik
à ampulla ductus deferentis (tágulat)
Ø a ketoldali ampulla V-alakban egymás felé konvergál a fundus vesicaen, dorsalis felszínük
a rectumot érinti
Ø egymáshoz közel a két ductus deferens elvékonyodik, egyesül a tőle oldalt lévő ductus
excretorius-szal és a ductus ejaculatoriust hozzák létre! Ezt nagyon kell tudni:

2 vesicula seminalis 2 ductus deferens

2 ductus excretorius 2 ampulla ductus deferentis

2 ductus ejaculatorius

Ø vérellátás: a. ductus deferentis ß a. iliaca interna

Vesicula seminalis (ondóhólyag):

Ø elnyúlt, ovális alakú, elölről hátra lapított dudoros, tömlőszerű, páros mirigy
Ø a semen 70-80%-át adja (sárgás, benne fruktóz, prosztaglandinok)
Ø összegabalyodott, tág járatokból áll, amit kötőszövetes tok fog össze
Ø dudorait a főjárat kiöblösödései okozzák
Ø a fundus vesicae-hez lazán rögzítve halad fentről, hátulról, lateralról lefelé, előre, medialra
Ø medialis oldala érintkezik az ampulla ductus deferentis-szel
Ø alsó végén elkeskenyedve megy át rövid, egyenes kivezetőcsövébe, a ductus
excretoriusba, ami hegyesszögben egyesül a ductus deferens-szel és ductus
ejaculatoriusként a prostata állományába nyomulnak
Ø hátulról a fascia pelvis nyúlványa, a fascia retrovesicalis szorítja a vesica urinariahoz
à ezen keresztül a rectummal érintkezik
Ø a hólyag hátsó felszínét borító hashártya épphogy csak ráhúzódik a vesicula seminalis
felső részére, innen visszahajlik a rectumra à excavatio rectovesicalis
Ø így a vesicula seminalis az excavatio rectovesicalis alatt van

109
Ø vérellátás: a. ductus deferentis ß a. iliaca interna

Prostata (dülmirigy):
Ø páratlan szerv a húgyhólyag alatt
Ø kb. 4 x 2 x 3 cm, 8 g tömegű
Ø a semen 20-25%-át adja (fehér, savanyú foszfatáz, PSA)
Ø a basis prostatae felfelé tekint (a fundus vesicae urethra kilépés körüli részével lazán
öszenőtt)
Ø az apex prostatae lefelé néz, a diaphragma urogenitale (= m. transversus perninei
profundus és annak két fasciája) felső felszínével érintkezik
Ø elülső felszíne laposabb, kb. függőleges
Ø hátsó felszíne domborúbb, hátra és lefelé tekint, a rectum előre domború görbületével
(flexura perinealis) érintkezik
Ø a pars prostatica urethrae felülről lefelé, aszimmetrikusan fúrja át (előtte kevesebb
prostataállomány van, mint mögötte)
Ø a basison nyomul be a 2 ductus ejaculatorius à ferdén lefelé és előre haladnak à kb.
a prostata közepén érik el az urethra-t, melynek hátsó falán lévő kiemelkedésén
(colliculus seminalis) nyílnak
Ø isthmus prostatae: a 2 ductus ejaculatorius és az urethra által felfelé bezárt ék alakú
terület
Ø a kivezetőcsövek a sinus prostaticusba és a colliculus seminalisba ömlenek
Ø rögzítése:
· a fascia pelvis 2 lemeze szétválva tokkal veszi körül à a prostata előtt és körül ívben
megerősödik: arcus tendineus fasciae pelvis
· előre a symphysis belső felszínének alsó részében a m. puboprostaticus vagy lig.
puboprostaticum (simaizommal telt szalag) rögzíti à a prostata és a symphysis hátsó
felszíne közti tág rést az izmos szalagon kívül dús vénás fonatok és kötőszövet tölti ki
· felfelé a húgyhólyag falával, oldalról a m. levator ani fasciajával találkozik
· hátul a végbéllel érintkezik, ez kitapintható
· alatta: diaphragma urogenitale, centrum tendineum, fossa rectovesicalis, septum
rectovesicale
Ø vérellátása:
· artériák: (bővebben a jegyzet végén)
Ø a. pudenda interna
Ø a. vesicalis inferior
Ø a. rectalis media
Mindhárom az a. iliaca interna ága.
· vénák:
Ø plexus prostaticus à v. iliaca interna à v. cava inferior
Ø plexus prostaticus à plexus vesicalis
Ø plexus prostaticus à plexus venosus vertebralis externus et internus
Ø nyirokerek: nn. ll. iliaci interni, nn. ll. sacrales

110
 25. A férfi urethra részei és görbületei.

Az urethra masculina részei és görbületei:

Ø kb. 18-22 cm hosszú, S-alakban görbült
Ø a húgyhólyagban az ostium urethrae internummal kezdődik, itt a m. sphincter
vesicae (belső sphincter, simaizom, sympathicus vegetatív beidegzéssel)
Ø függőlegesen halad lefelé, átfúrja a prostatát (pars prostatica), majd a diaphragma
urogenitale-t (pars membranacea)
Ø felülről belép a corpus spongiosum penisbe (pars spongiosa)
Ø éles ívben megtörve előre és felfelé halad a hímvessző symphysisben rögzített gyökerében
Ø a symphysisnél újra megtörik
Ø kb. függőlegesen halad a glans penis felé és annak végén az ostium urethrae
externummal nyílik
Ø tehát részei:
· pars prostatica: 4-5,5 cm
Ø az ostium urethrae internumtól a prostata aljáig
Ø uvula vesicae: felső redő a húgycsövön, főleg idősebb korban jelenik meg
Ø preprostaticus sphincter (a m. sphincter vesicae folytatása): az ejaculatum refluxát
akadályozza meg
Ø colliculus seminalis (ondódomb): a 2 ductus ejaculatorius és az utriculus
prostaticus (vakjárat, a Müller-cső maradványa, „férfi vagina”) nyílik ide
Ø sinus prostaticus: a colliculus seminalist veszi körül, ide nyílnak a prostata
nagyobb mirigyeinek kivezetőcsövei
Ø crista urethralis: hosszanti redő a húgycső hátsó falán, ennek középső részén van
a colliculus seminalis
· pars membranacea: 1,5 cm
Ø a diaphragma urogenitaleban futó rész, ez az izom adja a m. sphincter
urethrae-t (külső sphincter, harántcsíkolt izom)
· pars spongiosa: kb. 15 cm hosszú
Ø a corpus spongiosum penisben lévő rész
Ø glandulae bulbourethrales (Cowper) ide nyílnak
Ø glandula urethrales (Littré-féle mirigyek) is ide nyílnak
Ø fossa navicularis: a glans penisben lévő tágulata
Ø görbületei:
· flexura subpubica / perinealis: az első megtörés, ahol a pars spongiosa kezdődik
· flexura prepubica / pubica: a második kanyar a symphysisnél

A férfi urethra szűkületei: ahhoz, hogy ezt leírhassuk, végig kell mennünk gondolatban a
katéter útvonalán
Ø ostium urethrae externum
Ø fossa navicularis (tágulat)
Ø ezután van egy nyálkahártyaredő (valvulae fossae navicularis) à ez az 1. szűkület
Ø kiegyenesítjük a flexura pubica-t
Ø ezután van egy tágulat
Ø a külső sphincternél (m. sphincter urethrae, harántcsíkolt izom) is van egy szűkület
à ez a 2.
Ø prostata
Ø a colliculus seminalisnál ismét szűkül à ez a 3.
Ø végül a belső sphincternél is van egy szűkület (m. sphincter vesicae, simaizom) à ez
a 4.

111
Ø ostium urethrae internum

A Cowper-féle mirigy (glandula bulbourethralis):

Ø páros, tubuloalveolaris, mucinosus mirigyek a pars membranacea hátsó oldalán, a
diaphragma urogenitaleba ágyazottan
Ø a 2 vékony kivezetőcső egy darabig distalra követi az urethra-t a pars spongiosa-ba való
benyomulása után, majd alulról szájadzanak az urethra-ba 2 nyílással
Ø a mucinosus váladéka nemi izgalomkor jelenik meg és sikamlóssá teszi a glans penist,
valamint a húgycső falának bevonásával biztosítja a kilövellt ondó gyors és
veszteségmentes áramlását

112
 26. Here, mellékhere, hereburkok, funiculus spermaticus.

Here (testis / orchis):

Ø páros, oldalirányban lapított szerv
Ø kb. 4 x 3 cm nagyságú, 10-14 g tömegű
Ø a herezacskóban (scrotum) foglal helyet, a bal here van lejjebb
Ø eredetileg a lumbalis csigolyák (L1-L3) magasságában fejlődik à a 2. magzati
hónapban megindul a leszállása: descensus testis à a 3. hónap végére eléri a canalis
inguinalis belső nyílását à a 7. hónapban a lágyékcsatornán leszáll a herezacskóba
Ø felső és alsó pólusa van: extermitas superior et inferior
Ø elülső és hátsó éle is van: margo anterior et posterior
Ø elülső széle szabad, a hátsóhoz a mellékhere (epididymis) rögzül
Ø hossztengelyének felső vége kissé előre és oldalra dől
Ø medialis felszíne laposabb, a lateralis domborúbb
Ø felszínét a tunica albuginea (erős, sima, feszes, fehér, rostos burok) veszi körül, ez azért
sima, mert a herét a tunica vaginalis testis borítja (a hashártya letüremkedése, lásd a
hereburkoknál)
Ø a tunica albuginea-ról eredő sövényeket septula testinek nevezzük, ezek a here
állományát lebenykékre osztják: lobuli testis (ék alakúak)
Ø a lobuli testis összetalálkozásánál van a mediastinum testis, ide lépnek az erek és a
herecsatornák = tubuli seminiferi recti, melyek a tubuli seminiferi contorti folytatásai
(szövettan)
Ø vérellátás:
· artériák: a. testicularis (L2-nél ered az aorta abdominalisból), a funiculus
spermaticus egyik elemeként ér a heréhez
· vénák: plexus pampiniformis à v. testicularis; a jobb oldali közvetlenül a v. cava
inferiorba ömlik, a bal oldali a v. renalisba ömlik, majd vezetődik el a v. cava inferior
felé
Ø nyirokelvezetés:
· a herék nyirokerek a funiculus spermaticusban, a v. testicularis mentén a hasüregbe
jutnak a nn. ll. paraaortici felé. Mivel a bal oldali v. testicularis a v. renalisba ömlik,
így bal oldali heretumor esetén a bal v. renalis v. cava inferiorba való beömlésénél
lévő nyirokcsomókban alakulhat ki áttét, míg jobb oldali esetén főleg a paraaorticus
nyirokcsomókban
· A scrotum nyirokerei a nn. ll. inguinales superficiales felé mennek.

Mellékhere (epididymis):
Ø félhold alakban öleli körül a here hátsó részét
Ø feje, a caput epididymidis a here felső pólusán rögzül
Ø teste, a corpus epididymidis a here hátsó széle mentén húzódik le
Ø farka, a cauda epididymidis az extremitas inferior testis mögött horogszerűen hajlik
vissza és átmegy a ductus deferensbe
Ø felszínét a tunica vaginalis borítja, kettőzetében futnak az erek és lépnek be a here
mediastinumába
Ø appendix testis: a Müller-cső cranialis végének maradványa
Ø erek, nyirokerek: a heréhez hasonlóak, de ellátást kap az a. testicularison kívül az a.
cremasterica-ból és az a. ductus deferentisből
Ø belső szerkezete:
· a rete testisből a ductuli efferentes testis vezet el (12-14 kanyargó csatorna), ezek a
mediastinum testis felső részén lépnek ki („hilus”)

113
 · a lobuli (coni) epididymidist képezik
· a lebenykék bázisán lépnek a ductus epididymidisbe, melynek kanyarulatai kifelé
haladva elsimulnak, fala vastagabb lesz és egyre több simaizmot tartalmaz
· végül a ductus deferensben folytatódik

A here burkai:
Ø a descensus testis során a here áthalad a canalis inguinalison (retroperitonealisból
infraperitonealis lesz), és maga előtt tolja a hasfal összes rétegét à a here a hasfal
összes rétegéből álló burokban van
Ø a leszállásakor maga után vont erei, idegei és a ductus deferens is benne vannak a burok
vékony, nyélszerű folytatásában, a funiculus spermaticusban
Ø a két here külső, közös burkai (van aki ezt is a hereburkokhoz sorolja)
· a scrotum bőre:
Ø a rendes bőrnél vékonyabb
Ø erősen pigmentált
Ø ritkás szőrökkel borított
Ø a gáttájék bőrének zsákszerű kiboltosulása
Ø a középvonalban varratszerű vonal: raphe scroti (a két ivarredő összenövésének
maradványa)
Ø hidegben sűrű ráncokba gyűrődik
· tunica dartos:
Ø kötőszövet és simaizom
Ø 1-2 mm-es hártya
Ø részben a bőr rétegeihez tartozik, részben a felületes hasi fascia folytatása
Ø a 2 scrotumfél tunica dartosa a mélyben egymásba fordul és létrehozza a septum
scroti-t, így külön teret biztosít a 2 here belső burkai számára
Ø összehúzódásakor a herezacskó bőrét ráncossá teszi
Ø a here burkai (ezek az igazi burkok, nem közös): kívülről befelé, ezeket nagyon kell
tudni!
· fascia cremasterica / fascia spermatica externa:
Ø a hereburkok legkülső rétege, vékony kötőszövet
Ø a m. obliquus externus abdominis aponeurosisának elvékonyodott
kitüremkedése
Ø az anulus inguinalis superficialisnál hirtelen megvastagodva átmegy a bőnyébe à
az anulus inguinalis superficialis nem igazi nyílás, csak ha eltávolítjuk a fascia
cremasterica-t
· m. cremaster
Ø a m. transversus abdominis és a m. obliquus internus abdominis alsó széléből
levált izomnyaláb
Ø cremaster-reflex: a comb belső felszínének érintésére a m. cremaster összehúzódik,
és a here megemelkedik
· fascia spermatica / fascia spermatica interna:
Ø a fascia transversalis kitüremkedése
· tunica vaginalis (propia):
Ø a hashártya processus vaginalisából fejlődik ki, de ez már a leszállás előtt
lenyúlik a canalis inguinalison
Ø egy ideig még születés körül a tunica vaginalis ürege közlekedik a peritoneum
üregével, majd elzáródik à kötőszövetes vestigium processus vaginalis marad
meg a helyén, hiánya veleszületett inguinalis herniat eredményez

114
 · indirect: a belső nyílástól indul ki és a csatornán keresztül halad a herezacskó
vagy a nagyajkak irányába. Az indirekt sérv általában veleszületett, az a.
epigastrica inferiortól lateralisan található. A sérvkapu a fossa inguinalis
lateralis, ezért juthat be a csatornába a sérvtartalom („ferde sérv”). Ez a
gyakoribb
· direct: a fossa inguinalis medialistól a külső nyíláshoz vezető sérv. A csatorna
hátsó falának gyengesége miatt alakul ki. A sérvkapu a fossa inguinalis
medialis. A sérv az a. epigastrica inferiortól medialisan található („egyenes
sérv”). Ez a ritkább.
· a n. ilioinguinalis sérülésének következménye (a m. obliquus abdominis
internust és a m. transversus abdominist idegzi be) is lehet lágyéksérv.

A funiculus spermaticus (ondózsinór):

Ø kisujjnyi vastag köteg
Ø a here belső burkai borítják
· fascia cremasterica (m. obliquus abdominis externus aponeurosisa)
· m. cremaster (m. transversus abdominis és m. obliquus abdominis internusból)
· fascia spermatica (fascia transversalisból)
· tunica vaginalis (peritoneumból)
Ø a here és mellékhere hátsó szélének és felső pólusának tájékán indul
Ø függőlegesen halad lefelé, majd kissé oldalra tér ki és éri el az anulus inguinalis
superficialist
Ø áthalad a canalis inguinalison, miközben sorban elveszíti burkait
Ø a hasüregbe lépve elemeire bomlik
Ø hátul halad benne:
· ductus deferens (porckemény tapintatú)
· a. ductus deferentis (ß a. iliaca interna)
Ø elöl:
· a. testicularis (ß aorta abdominalis),
· plexus pampiniformis (à v. testicularis sinistra à v. renalis sinistra à v. cava
inferior, ill. à v. testicularis dextra à v. cava inferior)
· és vegetatív idegfonatok találhatók benne (plexus testicularis)
Ø burkai között halad a ramus genitalis nervi genitofemoralis (ß nervus
genitofemoralis ß plexus lumbalis) – mozgatóan idegzi be a m. cremaster-t, érzően a here
burkait
Ø m. cremaster
Ø nyirokerek, melyek a heréktől vezetik a nyirkot a nodi lymphatici lumbales és a
paraaorticus nyirokcsomók felé
Ø elülső felszínéhez a n. ilioinguinalis csatlakozik (a scrotum bőrének elülső részét idegzi
be)

115
 27. A medencefenék és a gát.

A medencefenék egy komplex, integrált, többrétegű rendszer, ami aktív és passzív

rögzítést biztosít. Fascia és szalagok szolgálnak passzív rögzítésként, míg az izmok a
medencefenéken, főleg a m. levator ani, aktív komponensként működnek. A fascia, a
szalagokon keresztül a kismedence csontos keretéhez rögzített (szalagok = a fascia
kondenzációi).
A medencefenéknek három rétege van:
Ø az endopelvicus fascia: fascia pelvis visceralis
Ø a diaphragma pelvis
Ø és a diaphragma urogenitale
Utóbbi kettő a hozzájuk csatlakozó rögzítő struktúrákkal szorosan kapcsolódnak az
urogenitalis régióhoz, az urethrához, a sphincter anihoz és nőben a vaginához.
ismétlés: a csontos medence!

Izmok melyek a medencéről erednek

Ø m. piriformis:
· ered: facies pelvina ossis sacri
· tapad: trochanter major
· beidegzés: plexus ischiadicus
· Az os ileumon található incisura ischiadica majort és minort a
ligamentum sacrotuberale foramen ischiadicum majussá és
minussá egészíti ki. A foramen ischiadicum majust pedig a m.
piriformis két részre osztja:
Ø hiatus suprapiriformis:
· a. glutea superior (ß a. iliaca interna)
· v. glutea superior (à v. iliaca interna)
· n. gluteus superior (ß plexus ischiadicus)
Ø hiatus infrapiriformis:
· feljebb és hátrébb:
¨ a. glutea inferior (ß a. iliaca interna)
¨ v. glutea inferior (à v. iliaca interna)
¨ n. gluteus inferior (ß plexus ischiadicus)
· lejjebb és előrébb:
¨ n. ischiadicus (plexus ischiadicus)
¨ n. cutaneus femoris posterior (ß plexus ischiadicus)
¨ a. comitans nervi ischiadici (ß a. glutea inferior)
· a foramen ischiadicum minus felé haladnak:
¨ a. pudenda interna (ß a. iliaca interna)
¨ v. pudenda interna (à v. iliaca interna)
¨ n. pudendus (ß plexus pudendohemorrhodialis)
Ø m. obturator internus:
· ered: foramen obturatum kerete és a membrana obturatoria belső felszíne
· tapad: ina az incisura ischiadica minoron irányt változtat, fossa trochanterica
· beidegzés: plexus ischiadicus

Fascia: két fő elem – viscerális és parietális (fascia pelvis visceralis et parietalis)

Ø viscerális fascia = endopelvicus fascia

116
 · a diaphragma pelvis felső fasciája, az infraperitoneális compartment szervei körül lévő
fascia. Az uterusnál ez a paramterium; a vaginánál a paracolpium.
· a fascia kondenzációit szalagoknak hívjuk (erek körül és a szervek közelében)
· a m. levator ani fasciájának húrszerű megerősödése az arcus tendineus fasciae pelvis:
a vagina oldalirányú horgonyzását biztosítja

Ø parietális fascia
· m. obturator internus belső fasciája (fascia obturatoria) à ennek húrszerű
megerősödése az arcus tendineus musculi levatoris ani: a m. levator ani
(iliococcygeális rész) eredésének helye
· a m. transversus perinei profundus (diaphragma urogenitale) felső fasciája
· a m. piriformis fasciája, plexus sacralis

Diaphragma pelvis = m. levator ani + fascia diaphragmatica pelvis superior et inferior

(m. levator ani-t belülről és kívülről borító fascialemezek)
· m. pubococcygeus: ennek legmediálisabb rostjai az urethrához, a prostatához (m.
levator prostatae), a vaginához, a pernieális testhez és a rectumhoz fekszenek. A
rectum mögött a legtöbb rost egy inas lemezt formál, ami az os coccygishez
kapcsolódik – levator lemez.
Ø m. puborectails: vaskos, a pubococcygeális résztől nem elkülöníthető eredésénél,
kissé lefelé haladva az ellentett oldali párjával és a m. sphincter ani externussal
egyesül, létrehozva egy szalagszerű izmot. Tónusos kontrakciója zárja a hiatus
levatoriust.
· m. iliococcygeus: ered az arcus tendineus m. levatoris aniról. Ez a fascia
obturatorián egy erős, inas ív. Egy raphe-t létrehozva és a coccyx oldalához
rögzülve hozzájárul a lig. anococcygeum kialakításához. Beidegzés: S2-S3. Az
anteromedialis részt a n. pudendus, a posteromedialis rész direkt ágakkal a plexus
sacralisból.
· m. (ischio)coccygeus: posterosuperior a többi részhez képest, a spina ischiadicaról
eredve és fusionálva a lig. sacrospinosummal (annak pelvicus felszínén). Beidegzés:
S3-S4.

Két háromszög: a medencekiement trapezoid alakján alapulva; a két hiatus együtt = hiatus
levatorius
Ø hiatus urogenitalis (elülső): izmok két csoportja

117
 · nőben: vagina és urethra
· férfiban: urethra
Ø hiatus analis (hátulsó) sphincterek: két cylindrikus réteg, közöttük a longitudinális
izom.
· m. sphincter ani internus: legbelső réteg, terminális kondenzációja a rectum
körkörös simaizmának. Autonóm beidegzés sympathicus presacrális idegekből.
· m. sphincter ani externus: a distalis canalis analis legkülső, körkörös izma. Mintegy
1 cm-rel túlterjed a belső sphincteren. Szorosan kapcsolódik a m. puborectalishoz.
Elöl a m. transversus perinei superficialishoz és a perinealis testhez kapcsolódik.
Hátrafelé a lig. anococcygeumban folytatódik. Akaratlagos beidegzés: n. pudendus
(S2-S4).

Diaphragma urogenitale (perinealis membrán): a 2 ramus inferior ossis pubis között

Ø alkotja: a m. transversus perinei profundus és a fascia diaphargmatis urogenitalis
superior et inferior (az izom és két fasciája)
Ø nyílásai:
· férfiban a pars membranacea urethrae megy át rajta, ennek külső sphincterét képezi az
izom – m. sphincter urethrae (harántcsíkolt)
· nőben az urethra és a vagina halad át rajta, és ezek külső sphincterét képezi: m.
sphincter urethrae et vaginae
Ø beidegzés: n. pudendus à n. dorsalis penis / n. dorsalis clitoridis

Felületes gátizmok: a n. pudendus à n. perinealis idegzi be őket

Ø m. bulbospongiosus: a centrum tendineumon ered és a m. sphincter ani rostjaival
szövődik össze
· nőben két izom van a bulbus vestibuli körül (beborítja a glandula vestibularis majort
is), a clitoris tunica albuginea-ján tapad, a vestibulum vaginae-ra enyhe sphincterszerű
hatást gyakorol
· férfiban egy izom van a bulbus penis körül, a crus penis belső oldalán tapad.
Működése: akaratlagos is lehet, de ejaculatio során reflexes (1 kontrakció / s),
támogatja az ampulla ductus deferentis, a prostata, a vesicula seminalis és a ductus
ejaculatoriusok összehúzódásával az ondó áthaladását a húgycsövön
Ø m. ischiocavernosus: hátul az ala ossis ischii-n ered
· nőben arcus clitoridist veszi körül, a clitoris tövén tapad
· férfiban a crus penist veszi körül à corpus cavernosum
Ø m. transversus perinei superficialis: a tuber ischiadicumon tapad

A gát (perineum)
Ø tágabb értelemben az egész
medencefeneket jelenti, vagyis a
csontos, szalagos medence kimenetét
elzáró lágyrészeket
Ø rombusz alakú terület

Ø regio analis:
· a két nem közt nincs lényeges
eltérés

118
 · összefekvő combok mellett a farpofák közti mély résnek felel meg
· szétvetett combok mellett a széthúzódó két m. gluteus maximus közt hátra tekintő
csúcsú háromszög alakú bőrterület
· a m. levator ani hosszúkás tölcsérként jelenik meg, csúcsán van az anus és a m.
sphincter ani externus (n. pudendus). Perifériás rostjai összekötik a lig.
anococcygeumot az előtte lévő centrum tendineummal.
· Perineális test = centrum tendineum: közvetlenül az anális sphincter előtt
Ø Férfiban, a corpus spongiousum és a corpora cavernosa illetve azok izmai mögött,
nőben az anovaginalis septumban fekszik.
Ø számos struktúra küld rostokat bele: m. sphincter ani externus, mm. transversus
perinei profundus et superficialis (diaphragma urogenitale), és a m.
bulbocavernosus, m. puborectalis (pubococcygeus). A m. transversus perinei
superficialis az urogenitalis diaphragma hátsó élén haladva emeli a perineális
testet.
· fossa ischiorectalis: a centrum tendineum izmai + a glutes maximus és a m. obturator
internus belső felszínével kiegészített csontos-szalagos medencefal közti ék alakú
gödör (mindkét oldalon)
Ø medialis fala: m. levator ani és a rectum
Ø lateralis fala: m. obturator internus és fasciája, os ischii
Ø hátul: m. gluteus maximus alsó széle
Ø a corpus adiposum fossae ischiorectalis tölti ki, mely előre nyúlványt küld a m.
levator ani és a diaphragma urogenitale közé. A gát bőr alatti zsírszövete felé a
fascia perinei superficialis határolja el
Ø a hiatus infrapiriformison jön ki a n. pudendus, valamint az a. et v. pudenda interna
à a fossa ischiorectalisnál visszamennek és a fascia obturatoria képez egy
csatornát: canalis pudendalis (Alcock-csatorna), melyen ellátási területükre
lépnek
Ø előrefelé nyúlványként folytatódik
· regio urogenitalis:
Ø itt a két nem közt lényeges különbség van
Ø lényegében ez lett leírva a medencefenék izomzatánál
Ø cavum subperitoneale:
· a peritoneum zsák alatt
· alulról határolja a diaphragma pelvis, mint bázisa
· posterolateralisan határolja a m. piriformis
· hátulról határolja a sacrum elülső felszíne

Szervek helyben tartása:

Ø Retzius-térség: retroperitonealis térség a symphysis mögött

Ø arcus tendineus fasciae pelvis: oldalirányú rögzítési vonal az urethra és a vagina számára
Ø m. pubovesicalis
Ø elöl: lig. pubourethrale: os pubis hátós felszíne és az urethra oldala közt
Ø középen:
· lig. vesicouterinum: hólyag és cervix között
· paracolpium - vagina
· parametrium - uterus
Ø hátul:
· septum rectovaginalis

119
 · lig. rectale laterale
Ø a m. levator ani felső fasciája és az endopelvicus fascia egymáshoz kapcsolódnak
Ø a hüvely mellső fala az oldalirányú rögzítésekkel együtt, mint függőágy támasztja alá a
hólyagnyakat és az urethrát
Ø ligamentum sacrouterinum: a cervixet és a hüvelyboltozatok felső részét kapcsolja
posterolaterálisan a presacralis fasciához
Ø a vagina hátrafelé fuzionál a rectummal a rectovaginális fascia és a perineális test révén

Szervek pozíciója:
Ø normál izomtónus a m. levator aniban hegyesszögű anorectalis szöglettel és horizontális
levator lemezzel
Ø horizontális állású levátor lemez mint padozat, melyen a rectum és a vagina felső 2/3-a
nyugszik

Izmok szerepe: a medencefenék zárása a m. puborectalis által. A caudalisan fellépő erőknek

a perineális membránnak a perineális testhez kapcsolódó rostjai állnak ellen.

Áttekintve tehát:
Ø a levátor lemez, mint pad, melyen a medencei szervek nyugszanak, horizontális állású.
Alátámasztja a rectumot és a vagina felső 2/3-át.
Ø a diaphragma urogenitale és a diaphragma pelvis zárják a hiatus levatoriust, rögzítik és
sphincter-szerű hatással zárják a distalis vaginát. Szintén rögzítik a distalis urethrát.
Ø az elülső hüvelyfal az urethrát támasztja alá, oldalsó rögzítései révén az arcus tendineus
fasciae pelvishez
Ø az úgynevezett függőágy hypothesis: az urethra rögzítése fascia és izmok koordinált
működése révén; az így létrejött függőágynak nyomódik az urethra megemelkedett intra-
abdominális nyomás alkalmával

Kiegészítés: rétegek felülről lefelé haladva, frontalis metszetben

Ø elöl:
· peritoneum
· spatium (cavum) subperitoneale: itt található a vesica urinaria, a rectum és férfiakban a
prostata, nőkben az uterus
· diaphragma pelvis
· fossa ischiorectalis elülső nyúlványa
· diaphragma urogenitale
· spatium perineale superficiale (felületes gátizmok itt vannak)
· fascia perinealis superficialis

A fossa ischiorectalist és a diaphragma urogentialet együtt spatium perineale profunda-nak is

hívják.
Ø rétegek hátul:
· peritoneum
· spatium subperitoneale
· diaphragma pelvis
· fossa ischiorectalis hátsó része
· fascia perinealis superficialis

120
 28. Külső nemiszervek.

Külső női nemiszervek (partes genitales faminae externae):

Ø a szeméremrés = rima pudendi alkotja
Ø ezt két oldalról két bőrredő határolja: labia majora pudendi (nagy szeméremajkak)
Ø ezen belül vannak a kis szeméremajkak: labia minora pudendi
Ø a nagy szeméremajkak szélesen erednek a mons pubisról (a symphysis előtti kiemelt
bőrterületről), külső felszínüket másodlagos szőrzet fedi
Ø hátul a 2 nagy szeméremajkat haránt bőrredő köti össze: commissura labiorum posterior
Ø rima pudendi:
· legelöl csuklyaszerű bőrredő: preputium clitoridis
· ez alatt: glans clitoridis (kb. 2 cm-re a rima pudenditől)
· a glans alsó felszínéről a frenulum clitoridis indul à kettéválik, egyesül a preputium
clitoridis hátrafelé húzódó szárával és átmegy a kis szeméremajkakba
· a kis szeméremajkak nem érnek a commissura labiorum posteriorig, hanem a
hüvelynyílás (ostium vaginae) hátsó széle mögött összehajlanak: frenulum labiorum
pudendi
Ø a vestibulum vaginae-ba nyílik az ostium urethrae externum a crista urethralis (egy
nyálkahártyaléc) tetején
Ø a vestibulum vaginae-ban hátulsó és elülső barázdák láthatók: rugae vaginae
Ø a kis szeméremajkak belső oldalán a hüvelybemenet hátsó részébe nyílnak kétoldalt a
Bartholin-mirigyek (glandulae vestibulares majores)
Ø clitoris = csikló
· a corpus cavernosumnak (penis) megfelelő képződmény, erectilis szövet alkotja
· két szárral, crura clitoridis-okkal ered a ramus inferior ossis pubis et ischii
találkozásánál
· a szárak lefelé, egymás felé konvergálnak és a symphysis alatt összenőnek, majd lefelé
hajlanak
· az egyesült rész a corpus clitoridis
· gömb alakú vége a glans clitoridis
Ø bulbus vestibuli:
· a férfi corpus spongiosumnak felel meg, de páros
· a szeméremajkak felett van, a diaphragma urogenitale-hoz tapad
· mögé illeszkednek a Bartholin-mirigyek
· 2 elülső nyúlványa összenő
· tunica albuginea és a m. bulbospongiosus borítja
· tartást ad a szeméremajkak szövetének
Ø Bartholin-mirigy: glandulae vestibulares majores
· a férfi Cowper-mirigynek felel meg
· kb. bab nagyságú
· a bulbus vestibuli mögött van
· tubuloalveolaris, mucinosus mirigy, de nem ad mucinreakciót
· a glandulae vestibulares minores-szel együtt szerepük, hogy nemi izgalomkor
benedvesítik a vestibulum vaginae falait
Ø glandulae vestibulares minores:
· a vestibulum vaginae-ba nyílnak ezek is
· a férfi Littré-mirigyekhez hasonlóak
Ø vérellátás:

121
 · a. pudenda interna ß a. iliaca interna
· aa. pudandae externae ß a. femoralis
Ø nyirokelvezetés: nn. ll. inguinales superficiales

Penis:
Ø bőre vékony, szőrtelen, alapja felett könnyen mozgatható, nincs bőr alatti zsírszövete (a
mons pubis bőre alatt ezzel szemben erős zsírszövet van)
Ø dorsum penis: lecsüngő helyzetben előre tekint
Ø facies urethralis: lecsüngő helyzetben hátra tekint
Ø tövét (radix penis) a lig. suspensorium penis rögzíti a symphysis elülső felszínéhez
Ø csúcsán (glans penis) a bőr redőként visszahajlik a makk mögötti barázdához à
preputium (fityma): külső felszíne vékony, ráncos, belső felszíne gyengén elszarusodó
hámmal borított
Ø glans penis:
· domborodott csonkakúphoz hasonló
· sekély barázda (sulcus coronarius glandis) választja el a penis többi részétől, itt
kiemelkedő pereme a corona penis / glandis
· a sulcus coronarius glandisban tapad a preputium, melyet a frenulum preputii rögzít
· a sulcusban összegyűlő anyag: smegma preputii
Ø a penis erectilis testei: a 2 corpora cavernosa penis és a corpus spongiosum penis
· corpus cavernosum penis (barlangos test):
Ø az ala inferior ossis pubis et ischii találkozásánál ered, ezek képezik a két crus
penist
Ø egymás felé konvergálva a symphysis előtt hegyesszögben találkoznak (rajta a m.
ischiocavernosus izomzata)
Ø összefekszenek, a 2 corpus cavernosumot csak a septum penis választja el
Ø a 2 corpus cavernosumot közösen a tunica albuginea fogja körül
Ø elöl közös tompa csúccsal nyomulnak be a glans penis proximalra néző vájulatába
· corpus spongiosum penis:
Ø finomabb, szivacsos szerkezetű
Ø a tunica albuginea helyett csak vékony kötőszövetes tokkal bír
Ø a gát közepén kb. 1-1,5 cm-re az anustól kezdődik bulbus penisként (körülötte: m.
bulbospongiosus), ebbe nyomul be az urethra
Ø a bulbus penis felső oldala a diaphragma urogenitale alsó felszínéhez rögzül
Ø elvékonyodva a 2 corpus cavernosum alsó oldalán lévő árokba fekszik bele és
ebben húzódik a corpus cavernosumok csúcsáig
Ø végül a glans penis állományát alkotja
Ø tehát:
· radix penis = 2 crus penis + bulbus penis
· corpus penis = 2 corpus cavernosum + corpus spongiosum
· glans penis = corpus spongiosum
Ø vérellátás:
· a dorsalis oldal alatt: v. dorsalis profunda penis à a diaphragma urogenitale és a
symphysis közt megy és ömlik a plexus prostaticusba, a vénát a 2 a. dorsalis penis
kíséri ß a. pudenda interna, ezek mellett pedig 2 n. dorsalis penis halad
Ø nyirokelvezetés: nn. ll. inguinales superficiales felé
· a 2 corpus cavernosum mélyén: aa. profundae penis (2db)
Ø fascia penis (Buck)

122
Az erectio mechanizmusa:
Ø nyugodt állapotban kevés vér folyik át a penisen à ok: az a. profunda penis és ágainak
simaizma zárva tartja, ezek az Ebner-féle párnák (lásd: szövettan)
Ø nemi izgalomkor a simaizom tónus csökken az artériákban à a lumen keresztmetszete nő
à feltöltődnek a corpus cavernosumok (főleg a centralis cavernák) à a tunica albuginea-
hoz nyomják a perifériás lapos cavernákat à romlik a vénás elfolyás à a penis
hosszában, vastagságában nő, és megmerevedik
Ø a mélyen artériák (aa. helicinae) könnyen alkalmazkodnak (spirálisok)
Ø a corpus spongiosum is megduzzad, de nincs tunica albuginea-ja à az erectio tetőfokán is
összenyomható, mert van vénás eláramlás, ez segíti a behatolást a vaginába
Ø ha a nemi izgalom megszűnik, az izomtónus helyreáll
Ø az erectio parasympathicus, az ejaculatio és ejectio sympathicus hatásra jön létre

123
 Az arteria iliaca interna ágrendszere.

A. iliaca communis
Ø a bifurcatio aortae-nél kezdődik (L4), ahol az aorta a. iliaca communist dextra et
sinistra-ra válik
Ø a két a. iliaca communis kb. 65-75˚-os szöget zárnak be (ez a szög nőben nagyobb)
Ø a m. psoas major medialis széle felett az articulatio sacroiliaca vonalában szétválnak a.
iliaca interna-ra és a. iliaca externa-ra

Az a. iliaca interna ágai:

Ø fali ágak:
· a. iliolumbalis (eredhet az a. glutea superiorból is): a m. psoas major alatt lateralra
halad
· a. sacralis lateralis (eredhet az a. glutea superiorból is): a foramina sacralia pelvina
mentén száll le a m. piriformis eredése és a plexus sacralis előtt
· a. glutea superior: a foramen ischiadicum felső részén, a hiatus suprapiriformison lép
ki a medencéből a n. gluteus superior kíséretében
· a. glutea inferior: a hiatus infrapiriformison lép ki a n. gluteus inferiorral a n.
ischiadicus medialis oldalán. Ága az a. comitans nervi ischiadici, mely a .
ischiadicust kíséri.
· a. obturatoria: előre, lefelé fut a medence falán, a canalis obturatoriuson lép ki a n.
obturatorius kíséretében, majd a combaddutorok közt oszlik el. ága a ramus
acetabuli, mely az incisura acetabulin lép be a csípőízületbe és a lig. teres femoris
útján a caput femorist is ellátja
Ø zsigeri ágak:
· a. umbilicalis:
Ø a vesica urinaria két oldalán felszáll az elülső hasfalra és a köldök felé megy à
lig. umbilicale mediale-ként marad fenn
· ágai: aa. vesicae superiores (eredhetnek közvetlenül az a. iliaca internaból is)
· a. vesicalis inferior: a húgyhólyag fenekén férfiaknál a vesicula seminalis és a
prostata tájékán oszlik el
· nőben: a. uterina
Ø a medence oldalán halad előre, a fascia diaphragmatis pelvis superioron, medialra
fordul az isthmus uteri felé, majd kereszteződik az ureterrel
Ø leszálló ága az a. vaginalis: az oldalsó hüvelyboltozaton a hüvely oldalsó részén
halad el
Ø ramus ovaricus: felszálló ág, mely az a. ovarica ramus ovaricus-ával
anastomisálva látja el az ovariumot
Ø ramus tubarius: felszálló ág, mely az a. ovarica ramus tubarius-ával
anastomisálva látja el a tuba uterina-t
· férfiban: a. ductus deferentis: az ampulla ductus deferentis felső részéhez halad, majd
végi kíséri azt
· a. rectalis media
· a. pudenda interna
Ø általában az a. glutea inferiorral közösen ered és utána ágazik el
Ø a gáttájékhoz és a külső nemiszervekhez megy, férfiban erősebb
Ø a hiatus infrapiriformison kilép a medencéből à megkerüli a spina ischiadicat
à visszabújik a fossa ischiorectalisba à fascia obturatoria-ban található
Ø egyik ága az a. rectalis inferior

124
 Ø a diaphragma urogenitale hátsó szélén kikerül a fascia obturatoria-ból és 2 ágra
válik:
· alsó ága az a. perinei: férfiakban a herezacskó bőrét, nőkben a nagy
szeméremajkak hátsó részét látja el
· felső ága 3 részre válik:
¨ a. bulbi penis / a. bulbi vestibuli
¨ a profunda penis / a. profunda clitoridis
¨ a. dorsalis penis / a. dorsalis clitoridis

Az a. iliaca externa:
Ø a lig. inguinale alatt a lacuna vasorum lateralis részében halad át, innentől a. femoralis a
neve
Ø ágai:
· a. epigastrica inferior
Ø a fascia transversaliban fut felfelé, medialra, elválasztja a fossa inguinalis
medialist és lateralist
Ø plica umbilicale lateralisként felemeli a hashártyát
Ø a rectushüvelybe lép a linea arcuata alatt és az a. epigastrica superiorral (ß a.
thoracica interna) anastomisál
Ø ága: ramus pubicus: a symphysis környékét látja el
Ø az a. obturatoria-val anastomisál, ez az anastomosis a corona mortis
· a. circumflexa ileum profunda: a hiatus subinguinalis mélyén halad a spina iliaca
anterior felé
· a. cremasterica (férfiban)
· a. ligamenti teretis uteri (nőben)

125
 A v. iliaca interna ágai

A medencefal, a far- és gáttájék, a külső nemiszervek és a kismedencei zsigerek elvezető

vénája.

Ø vv. gluteae superiores

Ø vv. gluteae inferiores
Ø vv. obtuatoriae
Ø vv. sacrales laterales
Ezeknek a megfelelő artériához hasonló a lefutások.

Medencei fonatok:
Ø nőben: plexus venosis vesicalis /férfiban: plexus venosus prostaticus (ß v. dorsalis
penis)
Ezek a v. pudenda internaba, majd a v. iliaca interna-ba vezetődnek el

Ø plexus venosus uterovaginalis (nő): anastomisál a tuba uterina és az ovarium vénáival

(vv. ovaricae), valamint a v. pudenda interna-val
Ø plexus venosus rectalis
· felső része: vv. rectales superiores à v. mesenterica inferior à v. portae
· középső része: vv. rectales mediae à v. iliaca interna
· alsó része: vv. rectales inferiores à v. pudenda interna à v. iliaca interna

126
 Plexus sacralis

Csak szigorlatra kell részletesen tudni, de a medencében látható ágaira rákérdezhetnek.

Két része van: a plexus ischiadicus és a plexus pudendohaemorrhodialis.

Plexus ischiadicus: a fartájék és az alsó végtag idegeit adja

· definíció: L4-alsó felétől S3 felső feléig eredő n. spinalisok ramus ventralisainak a
fonata
· az ágyéki elülső ágak közös törzzsel a m. psoas major medialis oldalán a linea
terminalist keresztezve lépnek a medencébe à a m. psoas major belső oldalán
csatlakoznak a sacralis ágak a foramina sacralia pelvina-n át
· a fonat a m. piriformis tengelyét ferdén keresztező keskeny háromszög alakú, csúcsát
a n. ischiadicus adja
· nőknél erősen összenőtt a parametriummal
· az idegek közt az a. glutea superior et inferior furakodik át
· ágai:
Ø rami musculares:
· rövid izomágak a belső és külső csípőizmokhoz
· beidegzik: m. piriformis, m. obturator internus, m. gemellus superior et
inferior, m. quadratus femoris
Ø n. gluteus superior:
· a fonat felső részéből ered à a medencét a hiatus suprapiriformison hagyja el
à a m. gluteus medius és minimus közt halad előre
· beidegzi: m. gluteus medius, m. gluteus minimum és m. tensor fasciae latae
Ø n. gluteus inferior:
· a hiatus infrapiriformison lép ki a kismedencéből a n. ischiadicus fölött
· beidegzi: m. gluteus maximust
Ø n. cutaneus femoris posterior:
· a hiatus infrapiriformison lép ki a kismedencéből a n. ischiadicus mögött (a m.
gluteus maximus takarja) à a fascia lata-ba lép és a térdig száll le
· ágai:
¨ nn. clunii inferiores (a sulcus gluteusban adja le, felfelé kanyarodik): a
gát- és fartájék bőrének alsó részét idegzi be
¨ többi ága a comb bőrének hátsó részét látja el, valamint a fossa poplitae-t
és a lábikra felső bőrét
Ø n. ischiadicus: testünk legnagyobb idege
· a hiatus infrapiriformison lép ki a medencéből (a m. gluteus maximus takarja)
à lefelé száll a m. obturator internus inán és a m. gemellus superior és
inferioron à majd a m. quadratus femorison à függőlegesen száll le, az a.
comitans nervi ischiadici kíséri à a comb felső részén keresztezi a m. biceps
femoris caput longumát à a comb középmagasságában n. tibialisra és n.
peroneus communisra oszlik
· a combon beidegzi a combhajlító izmokat, kivéve a m. biceps femoris caput
breve-jét
· ágai:
¨ n. peroneus communis: a m. biceps femoris inának medialis oldalán a m.
gastocnemius capit laterale-ja felett halad, oldalra megkerüli a caput
fibulae-t
¨ ágai:

127
 Ø n. cutaneus surae lateralis: a lábszár bőrének hátsó oldalsó részét
idegzi be, a n. tibialis à n. cutaneus surae medialis ágával n. suralis-
szá egyesül
Ø n. peroneus superficialis: beidegzi a m. peroneus longus et brevist,
végágai:
§ n. cutaneus dorsalis pedis medialis
§ n. cutaneus dorsalis pedis intermedius
§ n. peroneus profundus
¨ n. tibialis ágai:
Ø n. cutaneus surae medialis
Ø n. plantaris medialis
Ø n. plantaris lateralis

Plexus pudendohaemorrhodialis
Ø definíció: S3 alsó felétől S5-ig terjedő n. spinalisok ramus ventralisának fonata
Ø a m. coccygeus elülső felszínén fekszik
Ø ágai:
· rami musculares: a m. levator anit és a m. coccygeust idegzi be
· rami viscerales: (nn. spalnchici pelvini / n. erigens vagy n. pelvicus)
A zsigeri vegetatív fonatokkal nőnek össze (vegetatív dúcsejtek és vegetatív
preganglionáris rostok), a bélcsatorna alsó részét, a nemiszerveket, a m. sphincter
vesicae-t, a m. sphincter ani internust és a veséket idegzik be
· n. pudendus: a hiatus infrapiriformison lép ki a medencéből à megkerüli a spina
ischiadica-t à a foramen ischiadicum minuson újra belép à a gátra kerül à a fascia
obturatoria-ban halad a fossa ischiorectalis oldalfalában
· ágai:
Ø nn. rectales inferiores: a m. sphincter ani externust idegzi be
Ø nn. perineales: motorosan a m. ischiocavernosust és m. bulbospongiosust idegzi
be, érzően a herezacskó bőrének hátsó részét és a nagy szeméremajkakat látja el
Ø férfiban: n. dorsalis penis: a diaphragma urogenitale felett előrehúzódik
· motorosan beidegzi a diaphragma urogenitale izmait, a m. transversus perinei
profundust és a m. sphincter urethrae-t
· érzően a penis bőrét és a glans penist látja el
Ø nőben: n. dorsalis clitoridis:
· motorosan beidegzi a diaphragma urogenitale izmait, a m. transversus perinei
profundust és a m. sphincter urethrae-t
· érzően: a glans clitoridist látja el

128