2. Az ókori keleti államfejlődés általános és különös jellemzése.
- Az emberiség bölcsője: az ókori keleti térség, ún. „termékeny félhold” és Egyiptom
• a perzsa öböltől a Sínai-félszigetig nyúlt, ami
nagyjából a mai Izrael, Jordánia, Libanon, Szíria és Irak által felölelt területe - Délnyugati peremterülete, a Földközi-tenger és a Jordán folyó közötti sáv geopolitikai szempontból különösen jelentős volt: ez kötötte össze Egyiptomot és a görögül Mezopotámiának nevezett részt - 4. évezred vége: a „termékeny félhold” térség és Egyiptom civilizáció alapjai - Egyiptom: saját határain belül fejlődött csak a dinasztiák váltakozása jelentett eltérést
- A t.f. országaiban: sumérok, akkádok, mitannik, hettiták, arámok, héberek
- Számos hasonlóság: India és Kína társadalomszerkezete, állam- és jogfejlődése - Szerveződés egységei: • faluközösségek – sokszorosan rétegzett, egymásra telepített közösségi rendszer az egyének szerepe a közösséggel szemben nem hangsúlyos – a mesterségek családon belül öröklődtek változatlan megoszlású, állandó termelési szerkezet kasztosodás – A vezető pozíció megszerzése szakrális szerep • városállamok – rendszerint a faluközösségek összeolvadásából jöttek létre – kisebb földrajzi területre kiterjedő, szuverén államalakulat az adott térség széttagolt volt birodalmi egység nem létezett (pl. a dél-mezopotámiai sumér patesiátusok csak etnikai és kulturális- vallási kapcsolat volt köztük) • városállamok szövetségei – széttagoltság korában, a városállami lét és a birodalmi egység közötti átmenetként jelentkeztem ókori Egyiptom • hosszabb-rövidebb ideig fennálló egységes birodalmak
- Az ókori keleti államok szerkezete: ún. adópiramis a felfelé irányuló szolgáltatások
rendszeréből jött létre - Az adópiramis legalsó szintje: a faluközösségek tagjai - Felettük: a közösségi funkciókat ellátó tisztviselők Pozíciójukat hivataluk, nem pedig magántulajdonuk határozta meg - Az adópiramis csúcsa: az isteni származású személyként/megtestesült istenként imádatban részesített ún. istenkirály (despota) szakrális vonást kifejező elnevezés, szarvval, köpennyel, szokásosnál nagyobb alakban történő ábrázolás - Despota: világi és szakrális funkció hatalomgyakorlását isten volta vagy isteni származása legitimizálta; bírói és egyéb döntéseit az isteni igazságosság kinyilvánításának tekintették - Trónutódlás: öröklés, alkalmasság okán, katonai puccs az új dinasztia alapítója hatalmát rendszerint azzal fogadtatta el, hogy házasság útján összeköttetésbe került az előző uralkodócsaláddal - A keleti államfejlődés legfontosabb jellemzője: stagnáció - Időnként sor került bizonyos szintű elmozdulásokra természeti katasztrófák, külső támadások vagy belülről induló kitörési kísérletek által rövid időn belül visszaállt a régi rend ezek az államok túlnyomó részt változatlan berendezkedéssel álltak fenn hosszú évszázadokon keresztül - Dinamikus alkotmányfejlődés ilyen hiánya India, Kína és más ázsiai térségek jellemzője is