24.

A hűbérbirtok, az allodiális birtok, a szabad parasztbirtok, a polgári

birtok és a Markközösségek.

HŰBÉRBIRTOK
- A középkori magánjog: tárgyuk (ingó vagy ingatlan dolog) szerint osztályozták a vagyoni
kereseteket
- 11. sz. végére: de iure is örökölhetővé vált a hűbérbirtok  az ingatlan vagyonjogban
meghatározó jelentőségre tett szert a feudális földtulajdonjog
- Szerkezete osztott  A HŰBÉRES JOGA: használati tulajdon (dominium utile)
A HŰBÉRÚR JOGA: ún. főtulajdonjog (dominium directum)

• A hűbéres tulajdonjogának vertikális korlátja: A HŰBÉRI LÁNCOLAT 

magszakadás és hűtlenség esetében a tulajdon visszaháramlott arra, akitől a
tulajdonos hűbérbe kapta
• AZ ÁLLAMI JOBBÁGYVÉDELEM FORMÁJÁBAN MEGJELENŐ ÚRBÉRISÉG
- behatárolta a nemesi tulajdonnal való rendelkezést
• A HITBIZOMÁNY INTÉZMÉNYE
- kötöttségeket tartalmazott

• Horizontális korlát: A ROKONSÁG BELESZÓLÁSA  a végrendelkezés kizárásában,

a visszaváltási jogban és az elővételi jogban nyilvánulhatott meg

- Jövedelmező kiegészítők: hatalmi és egyéb jogosultságok, pl.

• bíráskodási,
• igazgatási,
• halászati,
• vadászati,
• adóztatási jog
• jobbágyok családjogi,
• és öröklési jogi viszonyaiba való beavatkozás

A feudális tulajdonjog: nem individuális, hanem szorosan kötődött a politikai-

gazdasági rendszer más szereplőihez  a kötődést, az említett korlátokat csak a polgári
átalakulás korában a tulajdonjog teljességének liberális elve számolta fel
ALLODIÁLIS BIRTOK
- Olyan ingatlanbirtok, amely felett a tulajdonosnak teljes tulajdonjoga van
- Elsősorban a családi örökséget sorolták ebbe a körbe.
- Angliában az allodium intézménye  az angolszász korszak sajátossága  a normann
hódítás (1066) után eltűnt
- A hűbéri korszak Franciaországában: ritka, a jogi vélelem az allodium ellen irányult
- A német térségben: kezdettől fogva gyakori volt különösen a nemesség körében  nem is
tűnt el
- Idővel számos fejedelem nem hűbérbirtokaiból adott vazallusának feudumot, hanem az
allodiumából
SZABAD PARASZTI BIRTOK
- Skandináviában, a svájci kantonokbanés az észak-német tartományokban ismert
- Az ingatlan:
• egy vagy néhány jobbágytelek nagyságú volt csupán
• szabad birtok
• nemesi közszolgálatra nem képesítette tulajdonosát  többnyire nem számított
nemesnek és a nem nemesek terheit viselte

POLGÁRI BIRTOK
- Létrejötte a polgári városi autonómia korszakához kötődött  a város területének ura már
nem az eddigi városúr  a polgárok közössége
- Az ingatlan:
• csak közjogi, elsősorban pénzbeli terhek terhelték
• az ilyen birtokra vonatkozó jogok átruházása  városi tanács előtt  telekkönyvi
bejegyzés készítése és pecsétes okmány kiállítása
• a birtokot a partikuláris városi jogok szabályozták

A SZABAD LAKOSSÁG KÖZÖSSÉGI FÖLDBIRTOKLÁSA

- A kora középkorban a letelepedett törzsek közösségében (Mark) jelent meg
- A Mark:
• erdők, folyók, patakok, beépítetlen mezők, vadállatok, madarak és méhek
• mint védelmi közösség kiterjedt a gazdátlanná váló földekre is
• nem volt része az a föld, amelybe az eke behatolt, továbbá a kertek, a lakóházakhoz
közeli rétek és a házak.