56. Az angol parlamentáris monarchia modellje.

- Az angol uralkodó hátrányos hatalmi helyzetbe került a közjogi eredmények

következtében
• Nem lehetett hadereje
• Kormányát a többségi pártból kellett kialakítania

- A parlament többségi pártjából alakított kormány tagjai, a miniszterek  a szintén

pártpolitikus miniszterelnöktől függtek
• Együttesen politikai felelősséggel tartoztak
• Szakterületükért is egyénileg feleltek
• A testület politikailag homogén

- A végrehajtó hatalom felelősségének differenciált meghatározása  Az európai

jogtörténetben a parlamentarizmus kialakítása során mintaadó lett
Ezt a szisztémát jelölték az államtudományok KABINETRENDSZER elnevezéssel
• Társadalomelméleti, hatalomfilozófiai megalapozás: Hobbes (1588-1679) és Locke
tudományos munkái
• Az angol bírói kar függetlensége: a trónöröklési törvényben található rendelkezést
erősítette meg  a bíró kinevezése addig szól, ameddig jó magatartást tanúsít
(Ez a megoldás a gyakorlatban az életfogytig tartó bíró kinevezéssel tekinthető
egyenértékűnek)
• A bírók kiemelkedő helyzetben voltak  magas presztízs
• Az angol királyt továbbra is ált. és tradicionális tisztelet övezi
• Az angol államiság jelképe: a király ugyan uralkodik, azonban mégsem kormányoz
(King in the Parliament)
- 19. sz.: Anglia addig nem tapasztalt mértékű gazd. fellendülés nyomán a világ műhelye lett
• Albion államélete: a liberális politika legfontosabb nemzetközi modellje lett
számos állam számára, amely a polgári modernizáció útjára lépett

- A parlamenti demokrácia folyamatos kiteljesedése  parlamenti választójog bővülése

• Legfontosabb dokumentumai:
• az 1832-es, ún. első parlamenti választójogi reformtörvény
• az 1867-es ún. második parlamenti választójogi reformtörvény

- Az 1832-es választójogi törvény: megszüntette azokat az anomáliákat, amelyeket az

elnéptelenedett választókerületeket képező kis települések jelentettek 
megvesztegethetőségük miatt: „zseb”- vagy „rohadt” kerületek
A megnőtt jelentőségű, városi települések  új választókerület
• Választójog: akinek földtulajdona biztosított évi tíz fontot meghaladó jövedelmet.
• 19. sz. közepén: a passzív választójog cenzusát megszüntették  a liberális
politikai körök nyertek választóbázist
• 1867: tovább bővült a választójoggal rendelkező polgárok köre
• 1872: bevezették a titkos szavazást
• 1918: a nők kaptak választójogot