Tehát az állításaim:

1. Harckocsi hadviselés csak a konvencionális háborúkban lehet eredményes.

Amikor államok, vagy nemzetek szervezett, reguláris hadereje csap össze egymással és van politikai
céljuk is.

2. Konvencionális hadviselés jellemzően nincs az utóbbi 20 évben. A hadviselő felek nem államok,
nem nemzetek. Nincs egyenruhájuk, nincs frontvonaluk, nincs nehézfegyverük, sokszor hátországuk
sincs. Konvencionális sereggel bármiféle politikai célt elérni háború által nehézkes.

3. Magyarországhoz hasonló ország haderő fejlesztésében a modern MBT-k szerepe egész

egyszerűen marginális. Helyi konfliktusban a régi vasak szóba jöhetnek talán. Az elmúlt évek háborúi
engem arra tanítanak, hogy országunkat tekintve az alábbi feladataink lehetnének:

1. Legyen egy profi haderő szervezet struktúráját tekintve, ami a várhatóan rá váró
feladatokra készül fel és saját korlátait ismeri. (például nem akar globális hatalomnak
látszani) Modern kommunikáció, elosztott utánpótlási rendszer, helyi erők megszervezése.
(svájci mintára)

2. A várhatóan rá váró feladatokhoz alkalmazkodva hozzunk létre egy nem túl nagy, de profi
katonákból álló és világszínvonalú kiképzéssel felkészített sereget. Nem a 2.vh alapján,
hanem a modern kor kihívásaihoz alkalmazkodva. Koncentráltan az emberekre.

3. Hozzunk létre egy élőerő utánpótlási rendszert, ami a profi sereg hiányait pótolhatja,
szükség esetén létszámát 10-szeresre bővítheti. Természetesen világszínvonalúan kiképzett
tartalékosokkal. Elsősorban 1-es harcos kiképzéssel, utána szakosodva.

4. Hozzuk létre a fegyver ellátás hazai gyártó kapacitáson alapuló rendszerét.

Lőszer gyártás, pisztoly, karabély, öltözék, személyes felszerelések, bakancsok gyártása
elsősorban.

Amíg ezek nem tökéletesek, addig egy forintot nem fordíthatunk a következőkre:

5. Hozzuk létre a nehézfegyver koncepciót:

-Milyen várható fenyegetést akarunk elhárítani? (szárazföldi konvencionális támadás,
terrorizmus, polgárháború, proxy háború, gerilla háború, katasztrófavédelem stb.)
-A felépített seregünknek milyen eszközök kellenek ezekhez?
-Képesek leszünk ezeket fejleszteni, lecserélni, korszerűen tartani és kiképzési tevékenységet
biztosítani?
-Hazai bázisból megoldható-e? (saját fejlesztés, liszensz)
-Külföldi eszközökből melyik lenne a legjobb (Nato tagság, német barátság, kompatibilitás,
mások mit csinálnak?, fenntartási költségek, várhatóan a fejlesztése zajlik-e az eszköznek?
stb.) És itt lehet szó tankokról.
Annak idején mikor gyerek voltam ilyesmi tank porn- szerű, illetve elődei „dokumentum” filmeket
bámulva jöttem rá, hogy engem bizony érdekel ez a téma. Abban az időben volt belőlük egészen
értelmes is, mint pl. a Csatamezők (ha jól emlékszem a címére) illetve volt belőlük otrombán szar,
aminek a hitványságára mégis képes volt a teljesen fogalmatlan magyar szinkron rátenni egy lapáttal.
A mai megfelelőik még képesek alulmúlni a múltbelieket, főleg, hogy az értékelhetőbbek mára
teljesen eltűntek. Ezen nincs mit csodálkozni, hiszen ezek célközönsége Johny bizony nem lett
okosabb az elmúlt 25 évben… és már huan- nak hívják sokszor, de ez egy másik story. Ezekhez
egyetlen tanácsom van (kb. mint a brazil sorozatokhoz) : le kell venni a hangot fullra és megnézni
ezek egyetlen értékelhető részét, nevezetesen az archív felvételeket (a brazil sorozatok esetében a jó
nőket.)

Itt kezdődik a TANK PORN! Az ostoba bulvár dokumentumfilmekkel!

http://katpol.blog.hu/2011/12/03/tank_porn

…A hadviselés mint műfaj nem csak korunkban, de más korokban sem volt szívderítő tevékenység
helyszíntől függetlenül. Az aki romantikus kalandvágyból vágott bele, az bizony hamar kiábrándult,
mikor pofánverte a kőkemény valóság…A magam részéről csak reménykedem hogy, ha esetlegesen
szükség lesz arra, hogy fegyverrel lépjünk fel valamilyen okból , lesz bennem elég bátorság és
lélekjelenlét a megfelelő helytálláshoz.

…Ahhoz hogy érdemben meg tudjuk határozni a harckocsi ár-érték arányát ahhoz harctéri szerepét
kéne tudni valósan és helyesen felmérni! Ott kéne vizsgálni a teljesítményét, ahol arra használják
amire való, ez a vizsgálati metódus ebben sokat segítene! Csak egy példa: Miért tart a USNAVY
hadrendben annyi rakétás fregattot, rakétás rombolót stb.?! Milliárdokba kerülnek… soha nem
játszottak komoly szerepet semmilyen harctevékenységben és … egyetlen egy háztömböt sem
foglaltak el velük Kirkukban! Akkor meg minek!? Egy irányított felszín-felszín/ levegő-felszín rakétával
ami filléres tétel hozzájuk képest, potenciális korallzátonnyá lehet őket alakítani! Segítek: Mert más a
feladatuk!

Nagyob jó példa a haditengerészet. Ott már egyszer elhalálozott egy legenda nemrég: a Csatahajó!
Nagy erős, hatalmas az ég felé meredező fallikus lövegekkel, ami semmire nem volt jó már a 2.vh-ban
sem. Mobil tüzérségi platformként csupán. De a haditengerészet csúcsfegyveréből visszaszorult a
sokadik helyre. A milliárdos rakétás fregatt a jövő fegyvere.

Nem azt állítom, hogy a blitzkrieg hadműveletekben nem a legjobb eszköz a modern MBT.
Mert valóban az. Azt állítom, hogy a blitzkrieg szorult vissza tankkal együtt. És azt is állítom, hogy aki
még mindig a 2.vh alapján értelmezi a jelen kor eseményeit és fejlesztési irányait, az a gagyi
dokumentumfilmek, tájékozatlanság és a „tank porn” áldozata.

Miért várnánk tőlük olyan feladatok megoldását amire nem valók? Akkor kell őket értékelnünk, mikor
a saját feladatkörükben tevékenykednek, különben hülyeségeket vonunk le végkövetkeztetésként. Az
pedig hogy tegnap…múlt héten…tavaly…akárhány éve sem kellett kihasználni a bennük lévő
potenciált, nem kellett megvédeniük a repülőgéphordozókat-mint már utaltam rá a harckocsik
esetében-nem jelenti azt, hogy akár már holnap nem kell majd.

Értem, tehát ha lenne olyan konfliktus, ahol a harcoló felek vennék a fáradságot és Prohorovkát
játszanának a világ legjobb tankjaival szemben, akkor tök használható lenne a világ legjobb tankja,
mert szétlőne mindenkit az annya picsájába! Na igen ez így van. De nem veszik a fáradságot. A bunkói
pont ezt akarják elkerülni. Tudom hogy nem igazságos a dolog, de sajnos ez van. Tetszik vagy nem.

…A „lófaszt „ kifejezés egy remek érv! Az óvoda középsős-és attól felfelé használt: de igen vs de nem-
de igen vs de nem … érvrendszer egyenes ági leszármazottja.

Paraszt vagyok…és?…mivanolyankó? Mindenesetre a harckocsi jelenléte már messze nem háború

döntő momenum. Nagyon nem! Az idő elszállt ezek felett a romantikus képzelgések felett. Ne essünk
abba a hibába hogy a múlt háborúját akarjuk megvívni! Jelen van a tank a szárazföldi hadseregekben.
De már nem önállóan is döntő szereplő. Csak egy a fegyverek közül.

Ha nem probléma nem a hagyományos párjával, nevezetesen a „fasztnem”-mel válaszolnék rá… vagy
mégis, csak kicsit összetettebben… Az hogy az Iraki háború városi gerilla hadviselés az kirívóan
pontatlan. Kb. olyan, mint azt állítani, hogy az 1941-1945 közötti német-orosz összecsapás lényege a
partizánháború… nem …azzá (is) vált bizonyos területeken. Az iraki háború is azzá vált! Miért, mert a
VESZTES fél kifogyott minden más lehetőségéből a GYŐZTESsel szemben. A győztes akarata
érvényesül/t az ország azon régióiban ami neki számítanak, mert az ezek feletti ellenőrzést
megszerezte és végül meg is tartotta.

Most komolyan…van erről elemzés bőven a neten. Ettől harsog a szakirodalom, hogy mekkora
balfaszok ezek a győztesek. Mert zsinórban a harmadik háborújukat veszítik el. Győznek a csatákban,
de veszítenek a békében. Ugyanis nem elég sok arabot legyilkolni és eloglalni a stratégiai pontokat. A
pacifikáció ettől még nem történik meg. Pontos politikai cél nélkül háborúzni gyermeteg ostobaság és
könnyelmű pénz és élet pazarlás! EZ a tanulsága az amerikai beavatkozásoknak! Az Öböl-háború
végeztével Szaddam maradt a helyén. 2003-ban újra be kellett avatkozni, hogy el tudják mozdítani.
ÉS akkor kezdődött a 10 éves háborúzás. Ebben már szinte semmi szerepük nem volt tankoknak.

Nincs már frontvonal, amit áttörve, lehetővé teszi az ellenség bekerítését és gyalogság általi
felőrlését.
Nincs ellenséges tank, ha van is jelentéktelen szereplő, mivel eleve az is egy tank csupán.

A harckocsi vs harckocsi összecsapások nem domináltak a 2003-as hadműveleteknél a kezdeti

szakaszban sem, de nem azért, mert hirtelen rájöttek hogy elavult, hanem mert az Iraki haderő
ekkorra némileg kifogyott belőlük és nem tudott a szövetséges haderővel szembeállítani megfelelő
erőt, így jobb híján maradt a helységharc. Még egyszer: Jobb híján…és távolról sem azért, mert ez
lenne a legalkalmasabb harcmodor megvédeni egy országot, egy gazdaságot, egy rezsimet..

Miért nem? Ha nincs más megoldás? Hát ki a bánat akarja kihasználni az ellenfél erősségeit?

És ha van az irakiaknak tankjuk? Csak az USA gyalogsága önmaga rendelkezik vagy 4 féle fegyverrel
ellenük. És akkor jön a légitámogatások palettája. És ha van éppen arra Abrams, akkor az.
A tank egyáltalán nem lett volna jó védekezésre.

Az 1991-es öbölháborúban viszont teljesen más a kép. Annak ellenére, hogy az Iraki légierő
hiányosságai okán az amerikai csapásmérő gépek(keveset mondok ha azt mondom hogy)
megtizedelik az iraki páncélos erőket, ennek ellenére nagyon is kialakul MBT vs MBT összecsapás. A
koalíciós páncélos erők több százas nagyságrendben semmisítenek meg Iraki harcjárműveket, köztük
jelentős mennyiségben harckocsikat, csak a Brit harckocsik 200 db-t, pedig nem a Brit páncélos erő
volt a legnagyobb az összecsapásban, hanem nyilvánvalóan a z Amerikai! Ez akár már lehetne egy
Prohorovka-hoz fogható összecsapás-sorozat... Egyébként ennek külön bájt kölcsönöz az a tény, hogy
órákkal az után, hogy lepötyögtem az előző véleményemet az Iraki hadműveletekkel példálózva a
harckocsi mint harceszköz jelenlegi harcértéke kapcsán- olvastam egy doktori disszertáció vonatkozó
részeit ehhez a témához, az szinte ugyanezeket a gondolatokat és következtetéseket tartalmazta
ugyanezen harccselekmények adataiból kiindulva… Ennyit erről.

A veszteségi statisztikát elnézve, a siker nem egyértelműen a harckocsiknak tudható be. Finoman
szólva. Szerintem azok nem voltak döntő szereplők. A taktikai légicsapások, és az iraki balfaszság
nélkül vajon mire mentek volna?

https://www.globalsecurity.org/military/world/iraq/ground-equipment-intro.htm

TURCSÁNYI KÁROLY Doktori értekezése A HADERŐ HARCKOCSI IGÉNYKIELÉGÍTÉSI FOLYAMATÁNAK

MAKROSZEMLÉLETŰ VIZSGÁLATA címmel, nem igazán tér ki a jelen kor konfliktusaira. Csak arra a
szűkszavú megállapításra szorítkozik, hogy a harckocsiknak van jövője. Köszi. Van hát. Ha minden úgy
fog zajlani ahogy a harckocsi birtokos népek elképzelik. Csakhogy a hadakozás nem sport. Nem
akarunk egyenlő esélyeket, nem akarjuk hogy a jobb győzön. azt akarjuk hogy mi győzzünk! Bármi
áron. Ha az ellenfél korszerű M1A1-el fog támadni, akkor mi ott sem leszünk.

A The Washington postnak van egy cikke, ami ennek ellenkezőjéről szól:

https://www.washingtonpost.com/business/economy/the-end-of-the-tank-the-army-says-it-doesnt-
need-it-but-industry-wants-to-keep-building-it/2014/01/31/c11e5ee0-60f0-11e3-94ad-
004fefa61ee6_story.html?noredirect=on&utm_term=.6f3f3ef216eb

…Ez az egyik legjobb meglátásod: (A harckocsik) „éppolyan sérülékeny kis műszerek, mint Otto Carius
Tigrise volt”. Ennél jobban ha akartad volna sem találhattad volna a szöget! Ugyanis a 2. világháború
a harckocsi hadviselés virág-fény…ahogy tetszik…-kora. A mai harckocsizó fegyvernem pedig szinte
ugyan azokkal a korlátaival szembesül mint akkor és szinte ugyan azok a lehetőségek és potenciál
rejlik bennük, mint akkor (az hogy lényegesen ritkábban van erre potenciálra szükség az más
kérdés)! Kilőhetőek, leküzdhetőek? Akkor is azok voltak! Drágák ? Akkor is azok voltak! Képzett
személyzetet igényelnek? Akkor is azt igényeltek, ha nem egyszerhasználatosra szánták őket! A
képzett gyalogság rendelkezik eszközökkel az esetleges megsemmisítésükhöz? Ezen eszközök ősei ott
és akkor keletkeztek! Az hogy egy 300 dolláros RPG nek megvan a maga haszna, létjogosultsága,igaz,
de meg vannak a maga korlátai is. Hatótávolságban és hatékonyságban is. A bevetési tapasztalatok
Abrams típusnál azt mutatják, hogy szemből és oldalról nem teszi harcképtelenné a járművet, egy
fentről érkező motortér találat valószínűleg már gyakorlatilag igen, de ez már városi hadviselés …A
házi barkács aknaféleségekkel kapcsolatos tapasztalatok összegzése nagyjából az hogy az esetek
többségében a harckocsi mozgásképtelenné válik(bár még ez sem mindig) a személyzet pedig kisebb
sérülésekkel megússza.Léteznek nagyon hatékonyra alkotott direkt páncélosok elleni pokolgép-
csapdák, de ezeknek is megvannak a maguk korlátai és összességében eddig néhány harckocsi
elvesztését okozták. Tehát az a megállapítás, hogy a modern harckocsik gyakorlatilag bármivel
leküzdhetőek és általánosságban hullanak mint a legyek legénységestől, egészen egyszerűen nem
igaz! Még a harckocsiknak abszolút kedvezőtlen városi harcban sem! Ismét Irak: 2003-tól kb. egy
tucat Abrams a végleges veszteség, ami tekintve, hogy városi gerilla hadviselést többször elég
intenzíven folytató ellenséggel szemben szenvedték el több év alatt , nem rossz arány. Egy harckocsi
elvesztése is pénz és egy ember elvesztése is veszteség és tragédia, de fenti adatok az általad vázolt
képpel köszönő viszonyban sincsenek.

De a kb.3000 iraki tank elvesztése nem pont ezt támasztja alá? Értem én hogy rossz stratégia,
képzetlen és motiválatlan legénység, taktikai hiányosságok, légitámogatás és tüzésrégi támogatás
hiánya, felderítés hiánya stb. okozta. És valószínűleg orosz kezekben más eredményt is ki lehetett
volna hozni belőlük. De a 4000 tank (és akkor a T-72 azért még korszerű volt) iraki kézben, egy
harckocsiknak optimális terep bőven kevés volt a sikerhez. Ennek fényében érdemes egy fillért is
ráfordítani?

…A ISIS mint állam szerű képződmény gyakorlatilag egy hatalmi űrben jött/jöhetett egyáltalán létre és
nem gerilla hadviselés eredménye által. A fennmaradását(ameddig ez tart) pedig annak köszönheti,
hogy a kutya sem akar a területére menni saját szárazföldi erőkkel. Pontosabban mindenki a
„kutyáját küldi” amiben kevés a köszönet.

… Az erős konvencionális hadsereggel szembeszállni az nem akar nyílt terepen akinek nincs mit
szembeállítania vele.

Persze!

…Ha nem az USA vagyok nem lesz légifölényem? Sem tüzérségi? Se semmi? És ez az „univerzális
alapigazság” hogyan működik nézeted szerint? Lehet bárki az ellenség és bárki a szövetséges akkor
sem… bármennyire ráfeküdtem a haderőm minél teljeskörűbb képességfejlesztésére akkor sem vagy
hogy van ez pontosan?

Egy Kelet-európai országan biztosan nincs sok értelme páncélos ékekre koncentrálni. Semmiféle
támogató haderőnem nincs hozzá. Ember sincs aki vezesse. Nekünk nem az USÁt kell utánozni.
Reménytelen lenne.

… Izrael egy remek példa.(A többi említett konfliktusról írtam már) Izraelt a fennállása óta 5
alkalommal támadta meg az arab szomszédai alkotta szövetség. 1948,1956,1967,1973,1982.

…Ugyanezen idő óta küzd a különböző őt fenyegető terror szervezetekkel. A kétféle fenyegetettség
közötti különbséget, ti. hogy mennyiben fenyegetik/gették Izrael gazdaságát, népességét, létezését
mint állam egyáltalán, nagyjából úgy lehetne szemléltetni, mint a kullancs”csípés” és a gyorsvonattal
való ütközés emberi szervezetre gyakorolt hatásainak összevetését… előbbiben is el lehet patkolni
némely esetben, utóbbiban viszont kizárólag azt lehet, ha az ember nem teszi meg a megfelelő
ellenintézkedéseket. A háborúk mérlege pedig : A harmadik arab-izraeli háborúban a sínai
félszigeten zajlott a világtörténelem egyik legnagyobb páncélos csatája. Több mint ezer harckocsi
csapott itt össze! Hopp egy Prohorovka! A 4. ben Jom-kippur csak az egyiptomi fronton 800 vs 700
harckocsi a szemben álló erők nagysága. … megint Prohorovka! Az pedig, hogy a későbbiekben már
nem jellemző a harckocsik-harckocsi elleni bevetés az annak Izrael haditechnikai fölénye az oka,
melynek hadereje egyébként jelenleg is nagyon komoly páncélos haderőt tart fenn.

Ezekben a háborúkban mit értek el a tankok? Áttörés, majd összeomlás és visszavonulás. Stratégiai
döntő szerepük nem volt. Az erős védelem miatt nem tudtak blitzkrieg-szerű áttörést végrehajtani.
Mert annak már vége… ☹
Jom kippur inkább a Maljutka és egyéb tankelhárító fegyverek Prohorovkája volt szerintem.
A tankcsatákat bemutató dokumentumfilmről idéznék egy Katpol.blog.hu véleményt:
„Az epizódokhoz nem fűznék kommentárt, és azokat inkább kikapcsolódás gyanánt ajánlom a kedves
olvasónak - sok újat aligha mondanak neki, ha a 20. századi hadtörténelmében képben van, és jó
eséllyel már egyébként is ismeri ezt a televíziós műfajt. Ehelyett inkább végszó gyanánt egy sajátos
médiajelenségre hívnám fel a figyelmet, amelyre ez a sorozat is kiváló példát szolgáltat, nevezetesen
hogy a közelmúltban készített hadtörténelmi dokumentumfilmek hajlamosak a 20. századi háborúk
pontosan ama vetületeire fókuszálni, melyeknek a jelen hadviselésében végképp semmi jelentősége
nincs. A páncéloscsata mellett ilyen pl. a légiharc (lásd: Dogfights, melyet már nem egyszer
emlegettünk), vagy a rendszerint típusösszehasonlításokban megnyilvánuló fegyverpornó (lásd Top
10, Future Weapons ill. ezzel a - biztonságpolitikai közbeszédet könnyen vakvágányra terelő -
jelenséggel behatóbban foglalkozó posztunk.
http://katpol.blog.hu/2009/12/23/pure_military_porn)”
…Azt egyáltalán ne mondjuk, hogy a Brit haderőt és haditechnikát a 19.század végén átszervezték a
kizárólag gyarmati hadviselésre Ebben az időben jelentek meg a hátultöltő löveg az ismétlőpuska, a
géppuska elődei,új páncélozott gőzhajtású hadihajótípusok... Lokálisan a búr-háború első
szakaszában elmondható, hogy a brit erők és parancsnokok alábecsülték az ellenségüket, mert azt
hitték, hogy ismét az addigi harcászati séma érvényesül majd, globálisan viszont szó sincs ilyesmiről.

Na pont ez van most is a tankokkal!

…Az USA mint Hegemón világbirodalom katonai doktrinája nem az MBT-n alapszik? Azt mondtam
több ezret tart rendszerben, nem azt hogy elsődlegesen azon alapszik a teljes hadereje és
stratégiája. Az elmúlt évszázadban megtanulták, hogy nem elég csak a tengert vagy csak a
szárazföldet uralni képes haderőt fenntartani, hanem mindkettőre szükség van, illetve a légtér
urának is kell lenniük, amennyiben minden helyzetet maximálisan uralni szeretnének. Ebből a
felismerésből kifolyólag fejlesztették fel magukat minden tekintetben No.1 helyezésre. A flottájuk
erősebb, mint az utánuk jövő 2 tucat együtt, a légierejük a legerősebb és a létező legnagyobb
harcértékű, a szárazföldi haderejük, ha számszerűleg nem is de harcértékét tekintve bárkit leradíroz…
Egy világuralomra törekvő állam, amit ráadásul két óceán vesz körül elsődlegesen tengeri hatalom?
Ezt hívják úgy hogy evidens…eddig. Viszont a szárazföldi haderejének nagyon is alapköve az MBT, ami
egyébként soha nem azt jelenti, hogy abból van a legtöbb. 9000 Harckocsi, 3 millió fő (a 140 mill.-t
hagyjuk ez egy elméleti szám a mozgósítható népességre, a valóságban sosem lesz ennyi csak
töredéke)…gondolom ebből arra kéne következtetnünk, hogy ez arányaiban milyen kevés. A
probléma ezzel csupán annyi, hogy ez az egyik legmagasabb élőerő állomány/ harckocsi arány a
világtörténelemben. A 2. világháborúban a legsűrűbbjéből kiválasztott bármely napok kivonataiban
számszerűsítve nem túl sok olyan napot találunk amelyeken egy adott ország hadereje ekkora
harckocsi mennyiség felett rendelkezik, pedig ekkor a világ legerősebb államai HADI! gazdaságot
működtetnek!A szárazföldi haderejük gerincét pedig a harckocsi adja.

Egyébként más források 5300 tankot írnak összesen USA kézben, szóval lehet hogy még kevesebb
van.

Barbarossa hadművelet első napján orosz oldalon például 3,2m katona+15 000 tank. És nincs hadi
gazdaság. És ezekkel sem mentek túl sokra az oroszok. Pedig együtt találták ki a blitzkrieget a
németekkel.

A 2.vh-ban 221 000 tankot gyártott a világ:

Az egy haderőn belüli harckocsi/lövésszállító arány minden esetben a lövésszállító oldalára billen
amióta teljesen gépesített egységek a világon vannak, ebben nincs semmi meglepő. Az hogy egy
haderő mely harceszközre alapozza stratégiáját annak egyáltalán nem az a mutatószáma, hogy
melyikből tart számszerűleg a legtöbbet rendszerben. Repülőgép hordozóból csak nagyjából egy
tucattal rendelkeznek, tehát ebből az következik, hogy egészentutibiztos, hogy nem ezeken alapul a
flottájuk, hiszen rakétás fregattból és rombolóból ezek többszöröse van rendszerben. ..?

Igen. jól mondod. A repülőgéphordozón alapul a flottájuk, mert a világon összesen lehet kb. 20db, és
az USÁnak van 12. És az utóbbi 70 évben ezeken múlt a világ sorsa. A 9000 tankból néhány pedig ott
volt a többi eszköz között a konfliktusokban. De nem döntöttek el semmit. Legalább is háborút nem.

…Kínával, Oroszországgal kapcsolatban ugyanez a helyzet, tengeren ők sem tankokat fognak

használni, ez egy igazán remek meglátás. Szárazföldön viszont igen. Ott azért mert az ellenségnek is
lesz tankja? Ez is jó meglátás még ha elég leegyszerűsített is, mármint hogy ha az ellenségemnek van
harckocsija akkor nekem is kell rendelkeznem ezzel a harceszközzel …hát nagyon nem árt ( Kína vs
Orosz előbb lesz, mint Kína vs India de ebben a témában ez lényegtelen) Ahhoz, hogy megtudjuk
miért nem használ az Orosz haderő Szíriában harckocsikat, ahhoz meg kéne tudni érteni, hogy mik a
céljai a térségben. Nevezetesen az, hogy a fölközi tengeri kikötője megmaradjon, ehhez pedig semmi
szüksége nincsen a szárazföldi Szíria belső területeire. Elbombázgatja a távolabbi célpontokat,közben
kipróbálja a gépei műszerezettségét és fegyverzetét a tengerparthoz közelebb eső csetepatékba
beavatkozik különleges erőkkel és ennyi. Semmi köze ahhoz, hogy van-e Prohorovka nevű város a
közelben vagy nincs.
Kit érdekel melyik lesz előbb. India nem az oroszok ellen fegyverkezik. Kínai-Indiai háború pedig már
volt és megy a balhé köztük. Orosz-Kínai háború is volt, de amíg Putyin él nem lesz ilyen újra.

…Egy sűrűn lakott országban is kívül kell tartani a harccselekményeket a civil településektől
amennyire lehet, nem azt mondtam, hogy ez 100 %-ig menni fog, de az hogy ennek teljes mértékben
ellenkezőjét, reciprokát kéne tenni, nevezetesen célzatosan azokon belülre kéne húzni az ellenséges
erőket az egész egyszerűen nem lehet cél mert az őrültség és önmagában alkalmazva stratégiai,
gazdasági, társadalmi vegetálás!

Nem így működik a világ. És a hadakozás sem így működik. Te a sportról beszélsz nem?

…Mikor azt mondom, hogy páncélos fegyvernemre is szüksége lesz/lenne a Magyar Honvédségnek,
akkor nem arról beszélek, hogy hogyan áll a honvédség jelenleg, hanem arról ,hogy mik lennének a
követendő irányelvek ahhoz, hogy ütőképes haderővé fejlesszük ismét. Ez egy kitűzendő cél, amihez
ki kell jelölnünk az oda elvezető utat, aztán végig is kell mennünk rajta…vagy legalább eljutni ameddig
lehet. Ennek gyakorlatilag egyetlen problémás része, hogy kevés rá a pénz de leginkább a szándék.
Leopárd2 harckocsit a Bundeswehr „felvilágosult” politikai döntéshozók általi leépítésekor lófaszért
lehetett beszerezni-ezt többen meg is tették-, nem 8milláért.

Oké. 1m€ volt az áruk. Az valóban kevesebb. (Látom megbarátkoztál a kifejezésemmel. 😊)

Sőt, T-72-3st már 50 000$-ért is kaphatsz. Persze a 40 évvel korábbi változatot. A modern abból is 2,7
m$. Nem is beszélve a fenntartási költségeiről. Mert ugye nincs olyan termék, hogy „TANK” van
mindenféle traktor, hosszú csővel. Ha használható modern darabot akarsz, amit be is tudsz vetni, mert
üzemképes, támogatja a gyár, fejlesztik, ellátnak alkatrésszel, szerelőket és legénységet képeznek stb.,
az már 8-15m$. És akkor van egy vasad, ami lehet hogy még jó lesz egyszer, ha majd mindenki
elfelejti az elmúlt 70év hadi eseményeit.
…Az hogy Szíriába és Irakban miért ezt a harcmodort alkalmazzák… mert nincs másmilyenhez
eszközük vagy csak minimális. Ez Valóban nem passzió ezt úgy hívják hogy kényszer, a hosszú távú
erőltetését pedig úgy hogy őrültség. A gazdag történelmi és jómódú gazdasági múlt semmit nem
változtat azon az alapvető mentalitásbeli különbségen, ami a nem teljesen vakok számára
könnyedén felfedezhető a közel-kelet és közép Európa átlag embere között.

Ez a fajelmélet, ehhez nem tudok hozzászólni.

…Asszadnak volt tankja bőven ...papíron…a valóságban a szír haderő töredéke az amit mozgósítottak
és bevettettek, mert tartottak attól, hogy az fellázad, és ha ezt már felfegyverezve teszi, akkor... A
megbízhatónak ítélt állomány vette csak fel a harcot a lázadókkal, ezt is változó sikerrel tették a
folyamatos dezertálások, ellenséghez átállások közepette, tehát azt a víziónkat, hogy a több ezer
darab harckocsival felszerelt szír hadsereg nekirobog egy a lázadók által AK-47,k néhány RPG és
egyéb kézifegyverekkel védett városnak, csak éppen elvérzik azok tüzében…azt felejtsük is el. Nem ez
történt és nem ez történik ma sem. Elaprózott –néhány (nagyon ritka esetben 1-2 tucat) páncélost
tűztámogató feladatkörben bevető- csoportok…bandák vívják a csetepatékat településről
településre, mert másra egyik félnek sincs ereje, sem fegyvereseinek hajlandósága. Harckocsiijai már
több különböző- egymással keresztbe-kasul rivalizáló „oldalnak” is van, ezek elavult konstrukciók
képzetlen személyzettel, tehát jelenlétük nem döntő jelentőségű.

Ja, tehát tank van, de minek…

…A könnyűgyalogság fejlesztése egyike a top3 prioritásoknak, csakhogy a páncélos-gépesített
egységek (azon belül MBT-k) mellett és nem helyett, mert nem ugyan arra valók! A városi gerilla
hadviselés pedig nem több, mint egy kétes értékű és kimenetelű taktikai eleme a mai harcászatnak.
Stratégiai szintű védekezésre vagy támadásra viszont lényegében önmagában alkalmatlan.

Akkor lapozzuk fel az elmúlt 70 év háborúinak krónikáit. De gondolom hiába sorolnám.

Vietnám
Mert a vietnámiak szinte tankok nélkül nyerték meg a háborújukat a franciák, amerikaiak, kínaiak,
kambodzsa stb. ellen. De ők túl sok rizst esznek és egyébként is ott meleg van.Továbbá túl alacsonyak
ahhoz hogy beszéljünk róluk.

Az arab-Izraeli konfliktusokban az arabok igen sok tankot beveettek, mégsem értek el vele semmit.
De ők ostoba tevezsokék és homokban élnek, szóval nem játszik.
izraelről ne is beszéljünk.

Irak-Iráni háború
Mindkét félnek a kor legmodernebb eszközei álltak rendelkezésre. Légierő, harckocsik, kézifegyverek,
tüzérség stb. Mégsem tudtak elérni semmi eredményt. Stratégiai,taktikai, technikai hibák tucatjait
követte el mindkét fél 8éven át.

Libanon 2006
„A 34 napos háborúnak is nevezett konfliktus több szempontból egyedülálló a maga nemében: végig
a média figyelmének központjában volt, ezért kiválóan dokumentált, Izrael első katonai vereségét
hozta, és szintén ritka esemény, amikor egy gerillamozgalom önmagában veri vissza egy másik állam
agresszióját. Egyébként maga Ben Gurion, Izrael alapító atyja mondta, hogy Izrael elbukik, ha
elveszíti az első háborúját - értelemszerűen 2006. augusztusa óta sokkal többet idézik Ben Guriont az
arab világban.” http://katpol.blog.hu/2008/02/25/hezbollah_ii
Szóval izrael szerint 5, másokszerint 20db Merkava semmisült meg, a béna fejkendős tevezsoké
könnyűgyalogos Hezbollah által. Ez volt a21.század egyik hadászati fordulópontja. Csak erről nem
csináltak gagyi „tank porn”-szerű dokumentumfilmet.
„A felszereltségük kimagasló a világ többi felkelői mozgalmához képest, a katonáik golyóálló
mellényt  és sisakot viselnek, a fegyverzetükben megtalálhatóak a SCUD-koppintás  Zelzal  (földrengés)
rakétakilövők, modern tankelhárító-rakéták, mint a tandem robbanófejjel ellátott  RPG-29, sőt iráni
gyártmányú UAV-k is. Mindezekhez hozzáadódik, hogy rendkívül kreatív módon képesek őket
alkalmazni.  „ http://katpol.blog.hu/2008/02/25/hezbollah_ii

Szíria
Hatalmi vákuum bárhol lehet, de ott tankok is voltak szép számmal. Komolyan egyik fél sem vetette
be őket. Hiába zsákmányoltak Abrams-et is. Az ISIS „technical” nevű eszközöket használt, ami pickup-
ra szerelt nehézgéppuska. Könnyű, gyors, tűzereje harckocsin kívül mindenre veszélyes, nem kell
hozzá képzettség. A rájuk vonatkozó fikázós részt rábízom a képzeletedre.

Yemeni konfliktus
A szaudiak M1 Abrams tankokat használnak szép számmal. És a konfliktus tombol évek óta. Nincs
megoldva semmi. Guderian tankjai megoldották a 2.vh háború első szakaszát. Nem volt rájuk adható
válasz. Most már bizony van!

Afganisztán
Erről kár beszélni, már a ruszkiknak sem sikerült a teljesen gépesített egységekkel sem semmi. Mert
ott bármit elfoglalhatsz a tankjaiddal, amit akarsz. Csak a hegyeket nem tudod, és ezek a bunkók meg
pont ott bújkálnak. Nincs frontvonal, nincs nehézfegyver célpont, nincs stratégiai célpont, mert
infrastruktúra sincs és ipar sem. Igaz harckocsi rémálom az egész. 1000 mrd $-ba került.

Öböl-háború 1991
Ez egy bizonyíték arra, hogy ha te vagy az USA, akkor konvencionális háborúban legyőzhetetlen vagy.
De ha bárki más vagy, akkor hiába van tankod ezerszám, csak égni fognak. 

Iraki háború 2003-2011

A tények közismertek. Sikeresen végigrohantak az országon, ellenállás alig volt. Hurrá, majd jött 8 év
felőrlő polgárháború. 2000 mrd$-ba került.
És hiába foglalta el az ISIS az iraki sereg M1 tankjait. Nem mentek vele sokra.

Vihar hadművelet
Horvátország utolsó nagy és sikeres hadművelete. Talán az egyik ritka esete a konvencionális
hadműveletnek. Két ország csap össze a fegyveres erejével. Ebben szerepeltek tankok is és szép
eredményt értek el.

Ogadeni háború
Itt sok tankot bevetettek és volt is „siker” bőven. 250 tankkal támadott Szomália Majd minden
maradta régi. Persze inkább szovjet játék volt ez.
„Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szerencsétlen sorsú afrikai állam, melynek a nagy Szovjetunió
fegyverezte fel, szervezte meg és képezte ki az addig majdnem nulla szinten álló haderejét. Aztán néhány
évvel később ezt csúnyán elverte egy ugyanolyan szerencsétlen szomszédos állam hadereje. Hadtörténeti
szempontból önmagában ez nem lett volna annyira kirívó vagy ritka esemény azt leszámítva, hogy azt a
haderőt is a Szovjetunió fegyverezte fel és szervezte meg, kiváló példát szolgáltatva arra, hogy a gyakran
emlegetett világpolitikai Nagy Játszma a várakozásokkal köszönő viszonyban sem lévő eredményeket is
produkálhat.” http://katpol.blog.hu/2012/12/24/ogadeni_haboru_szovjet_beavatkozas_i

Damanszkij incidens
Bevetettek 6db T-62-est az oroszok. A parancsnoki tankot azonnal kilőtték, aztán többé nem
próbálkoztak, majd a roncsot próbálták menteni , végül a kínaiak megszerezték. Tobb gondot okozott
mint amit megoldott. Mondjuk ez nem kifejezetten alkalmas terep a tankoknak.