GYÁSZSZERTARTÁS

az esztergomi rítus szerint

Készült
DOBSZAY LÁSZLÓ
temetésére (Sümegcsehi, 2011. szeptember)

A Szent Mihály Laikus Káptalan kiadványa

SÜMEG
2011
 GYÁSZSZERTARTÁS
az esztergomi rítus szerint

Mielőtt a holttestet a templomba vagy a temetőbe vinnék, a pap a plébániatemplom-

ból karingbe, fekete stólába és palástba öltözve az elhunyt házához vonul legalább két
szolgálattevő kíséretében, akik közül az egyik kereszttel halad elöl, a másik pedig a
szenteltvíztartót és -hintőt viszi (a háznál szükség van tömjénezőre is). Miután megér-
keztek, kiosztják a gyertyákat a népnek, majd meggyújtják őket.

Az elhunyt házánál
A pap közben elkezdi:

<-7----------------------------5--,,
V. Orémus pro fidélibus defún-ctis!

<-7--------------------------------5--5-,,
R. Réquiem ætérnam dona eis, Dó-mi-ne,

<-7------------------------5¨¨.
et lux perpétua lúceat e-is!

Invitatorium · 6

<X-3---3---¨¨3---4---3---4t-:--5---3---45zZ5---4---3-¨¨,--4---¨eE2---1--¨
Cir-cum-de- dé- runt me gé - mi - tus mor-tis, ∗ do - ló - res

<X-0---3r---3-:--3---3---4t---5zZ5T4R3---¨4---¨3-.
in - fér - ni cir-cum-de - dé - runt me.
4 AZ ELHUNYT HÁZÁNÁL
Psalmus 94.

<X-3t---7---7---7---7---7---5---6---5---5-:--3---4---5---5--¨¨5--¨¨5-¨
Ve - ní - te, ex- sul- té-mus Dó-mi- no, iu - bi - lé- mus De- o

<X-4--¨¨5---6---5---4---3-,--5---6---7---7---7---7---7---7---7---7--
sa - lu - tá - ri nostro, præ- oc- cu- pé-mus fá - ci - em e - ius

<X-¨7--¨¨7---7---5--¨¨6---5-:--3--¨¨4---5---5---4---5---6---5---4---3-¨,,
in con-fes- si - ó - ne et in psalmis iu - bi - lé-mus e - i;

<X-----,,--3---5---7---7---7---7---5---¨6---5---5-:--3---4---5---5--
ANT. Quó- ni- am De- us magnus Dó-mi-nus et rex magnus

<X-4---5---6---5---4---3-,--5---6---7---7---7---7---7---7---7---7-¨¨
su-per omnes de - os, quó- ni - am non re- pél- let Dó- mi-nus

<X-7---5---6---5-:--3---4--¨¨5---5---5---5---5---¨5---5---5---5---5-¨¨
ple-bem su-am, qui - a in ma- nu e - ius sunt o-mnes fi- nes

<X-5---5-:--5--¨¨5---5--¨¨5---5---5---¨5---5---5---4--¨¨5---6---5---5-¨,,
ter-ræ, et al - ti - tú - di- nes món-ti - um i- pse cón-spi-cit;

<X-----,,--3---5---7---7---7---7---7---7---7---¨7---7---7---7---5--¨¨
∗ Quó- ni- am i - psí - us est ma- re et i - pse fe - cit

<X-6---5-:--3--¨¨4---5---5---¨¨5---¨5---4---5---¨6---¨5---4---3-¨¨,--¨3t--
il- lud, et á - ri- dam fun-da- vé-runt ma-nus e- ius! Ve -
 AZ ELHUNYT HÁZÁNÁL 5

<X-7---7---7---7---7---7---7---7---7---7---7---7---5---6---5-:--3-¨¨
ní - te, ad - o - ré-mus et pro- ci - dá-mus an- te De-um, plo-

<X-4---5---5---5---4---5---6---5---4---3---3-:--5---6---7---7---7-¨¨
ré-mus co-ram Dó-mi- no, qui fe - cit nos, qui - a i - pse est

<X-7---7---7---7---5---6---5-:--3---4---5---5---5---5---¨5---5---5-¨
Dó- mi-nus De-us no-ster, nos au-tem pó- pu- lus e - ius et

<X-4---5---6---5---5---4---3-¨¨,,-----,,--3---5---7---7---7---7---7--
o- ves pá- scu- æ e - ius! ANT. Hó - di - e si vo-cem e -

<X-7---7---5---6---5---5-:--3---4---5---5---¨5--¨¨4---5---6---¨5---4-¨
ius au- di - é - ri - tis, no - lí - te ob- du- rá - re cor- da ve-

<X-3-:--5---6--¨¨7---7---7---7---7---7---7---7---7---7---7---¨7---7-¨¨
stra, sic - ut in ex - a - cer-ba - ti - ó - ne se-cún-dum di - em

<X-7---7---7---7---7---7---5---6---5-:-¨¨3---4---5--¨¨5---5---5---¨¨5-¨¨
ten- ta - ti - ó- nis in de - sér- to, u - bi ten-ta - vé- runt me

<X-5---5---5---5-:--5---5---5---5---¨5---5---5---5---5--¨¨4---5---6-¨¨
pa- tres ve-stri, pro- ba- vé- runt et vi- dé- runt ó - pe - ra me-

<X-5-,,-----,,--3---¨5---¨7---7---7---7---7---7---7---7---7---7---7--
a. ∗ Qua-dra- gín- ta an- nis pró- xi-mus fu - i ge - ne
6 AZ ELHUNYT HÁZÁNÁL

<X-7---7---7---7---¨7---7---5---6---5-:--5---4---5---6---5---4---3-:
ra - ti - ó - ni hu - ic, et di - xi: Semper hii er -rant cor-de.

<X-5---6---7---7---7---7---7---7---7---7---5---6---5-:--3---4---¨5-¨
I- psi ve - ro non co-gno-vé- runt vi - as me- as, qui- bus iu-

<X-5---5---5---5---5---5---5-:--5---5---5---5---4---5---6---5---5-¨¨
rá - vi in i - ra me - a: Si in- tro - í- bunt in ré- qui- em

<X-4---3-,,-----,,--3---5---7---7---7---7---7---7---7---5---¨6---5--¨
me-am! ANT. Ré-qui- em æ - tér-nam do- na e - is, Dó- mi

<X-5-:--3---4---5---¨5---5---5---5---4---5---6---5-,,------,,------,,
ne: et lux per- pé - tu - a lú - ce - at e - is! ∗ ANT.

Invitatórium magyarul

<X-3---3---4---3---4---5--:--4_5_6_5_4---3-,--3--¨¨4---3-¨¨ ¨
Kö- rül-vet- tek en-gem a ha - lál kín - ja - i, a túl- vi -

<X-eE2---1_0---33RRr--3*¨:--4_4t--¨¨6_¨tT4_3-.
lág ve - sze- del- mi re - ám ta - lál - tak.

Ezután a pap intonálja az antifónát · 4

<-3---3---3---eE2---1w---2-,,--5--¨4--5--7--4--¨2-?
Ab- sól- ve, Dó - mi - ne. E u o u a e.
 AZ ELHUNYT HÁZÁNÁL 7
Canticum Zachariæ

B ENEDÍCTUS Dóminus Deus Israel, ∗

quia visitávit et fecit redemptiónem plebis suæ;
Et eréxit cornu salútis nobis ∗
in domo David, púeri sui;
Sicut locútus est per os sanctórum, ∗
qui a sǽculo sunt, prophetárum eius;
Salútem ex inimícis nostris ∗
et de manu ómnium, qui odérunt nos;
Ad faciéndam misericórdiam cum pátribus nostris ∗
et memorári testaménti sui sancti;
Iusiurándum, quod iurávit ad Abraham, patrem nostrum, ∗
datúrum se nobis;
Ut sine timóre de manu inimicórum nostrórum liberáti ∗
serviámus illi;
In sanctitáte et iustítia coram ipso ∗
ómnibus diébus nostris;
Et tu, puer, Prophéta Altíssimi vocáberis, ∗
præíbis enim ante fáciem Dómini paráre vias eius;
Ad dandam sciéntiam salútis plebi eius ∗
in remissiónem peccatórum eórum;
Per víscera misericórdiæ Dei nostri, ∗
in quibus visitávit nos Oriens ex alto;
Illumináre his, qui in ténebris et in umbra mortis sedent, ∗
ad dirigéndos pedes nostros in viam pacis.
Réquiem ætérnam dona ei, Dómine, *
et lux perpétua lúceat ei.
Antiphona

<-3---3---3---eE2---1w---2-:-¨23rR3---qQ0---1--¨¨2--¨¨2---2-¨:--2--¨¨4--¨¨4t-
Ab- sól- ve, Dó - mi - ne, á - ni - mas e - ó- rum, ab o- mni

<-5---4---eE2---qQ0---1w---2---2-¨¨,--¨2---¨4--¨¨5---5---¨5---5---5---4--¨
vín- cu - lo de - li - ctó- rum, ut in re- sur- re - cti - ó - nis
8 AZ ELHUNYT HÁZÁNÁL

<-4---3---3-:--2---3---4---2---3---1-:--3---3--¨¨4---tT4R3---rR3E2---1w-¨
gló - ri - a in- ter sanctos tu - os re- sus- ci - tá - ri re-

<-2---2--.
spí-rent!

Antifóna magyarul

<-3---3---eE2---1---2--:--2---3---4---4---¨3---2---1---0---1w---2---:
Oldozd fel, U- ram, a te megholt hí - ve - id- nek lel - két

<-2---3---4---4t--¨¨4rR3E2--¨¨4---3---2---1w---2--,--2---4--¨¨5--¨¨5---5--
minden bű- nük- nek kö - te - lé - ké - ből, hogy a fel- tá- ma-

<-5---5---4---5---4---3--:-¨2--¨¨3---4---¨3--¨¨2--¨¨3---1-:-¨¨2--¨¨ 3---4---¨
dás di- cső- sé - gé- ben a te szen-te - id kö-zött föl- tá-masz-

<-4t---4rR3E2-:--4---3---2---1w---2-.
tat - ván meg- ú - jul - ja - nak!

Az antifóna megismétlése alatt a pap tömjént vesz a navikulából, a tömjénezőbe he-

lyezi, az előénekesek pedig éneklik:

<-3---3--¨¨3---3---4t--¨¨4---rR3-,,--3---¨3--¨¨3---4t---4---rR3-,,--5---4-¨
Ký - ri - e, e - lé - i - son! Chri-ste, e - lé - i - son! Ký- ri-

<-3---5uJ4---5---4---rR3-.
e, e - lé - i - son!
 AZ ELHUNYT HÁZÁNÁL 9
Ezután a pap fennhangon elkezdi: Pater noster, a nép pedig csöndben folytatja. Ezalatt
a pap körbejárva a ravatalt előbb meghinti a holttestet szenteltvízzel, majd megtömjé-
nezi. Ezalatt halkan így imádkozik: Mennyei harmattal enyhítse lelkedet az Atya,

Fiú
és Szentlélek
Isten, ámen, illetve: Táplálja lelkedet a mennyei kellemesség illa-
tával az Atya,
Fiú
és Szentlélek
Isten, ámen. Utána hangosan mondja:

V. Et ne nos indúcas in tentatiónem!

R. Sed líbera nos a malo!
V. A porta ínferi;
R. Erue, Dómine, ánimam eius!
V. Credo vidére bona Dómini;
R. In terra vivéntium.
V. Ne tradas béstiis ánimas, confiténtes tibi!
R. Et ánimas páuperum tuórum ne obliviscáris in finem!
V. Dómine, Iesu Christe, miserére ei!
R. Christe, parce ei!
V. Dómine, exáudi oratiónem meam!
R. Et clamor meus ad te véniat!
V. Dóminus vobíscum!
R. Et cum spíritu tuo!
Oratio pro una defuncta Orémus!

Q Ladislái, et, Dómine,

UǼSUMUS pro tua pietáte miserére ánimæ fámuli tui
a contágiis mortalitátis exútum, in ætérnæ salvatió-
nis partem restítue. Per Christum Dóminum nostrum. R. Amen.
Antiphona · 7

<-4---4i---8-:--8---8---7---6u---iK5---zZ5---4---4-¨¨,--7---¨¨7--¨¨6---5-
Mí- cha - el præ-pó - si - tus pa - ra - dí - si, quem ho- no - rí-

<-7---7-:--7---7iI7---5---5---¨4---¨4-.
fi-cant an - ge - ló- rum ci - ves.
10 AZ ELHUNYT HÁZÁNÁL
Versiculus
V. Stetit ángelus iuxta aram templi.
R. Habens thuríbulum áureum in manu sua.
Oratio Orémus!

D EUS, qui miro órdine angelórum ministéria hominúmque dis-

pénsas: concéde propítius, ut a quibus tibi ministrántibus in cælo
semper assístitur, ab his in terra vita nostra muniátur. Per Christum
Dóminum nostrum. R. Amen.
Népének
Népének (ÉE 340)
1. Ments meg engem, Uram, az örök haláltól, 3. Haragnak napja az, ínség s veszély napja,
ama rettenetes napon minden bajtól, nagy nap, mely a bűnöst gyötrelemnek adja.
midőn az ég és föld meg fognak indulni, Midőn te, ki mindig éltél és fogsz élni,
s eljössz a világot lángokban ítélni! eljössz a világot lángokban ítélni.
2. Reszket minden tagom, borzadok és félek, 4. Örök nyugodalmat adj, ó, Uram, néki,
földi pályát végzett szegény, bűnös lélek. s örök világosság fényeskedjék néki,
Félek a naptól, mely vizsgálni fog, s dúlni, hogy szent trónod körül ő udvarolhasson,
midőn az ég és föld meg fognak indulni. s téged boldogítót örökké áldhasson! Ments…

Processzió a templomba
Ezután föláll a menet: elöl halad a kereszt, mögötte a pap, a segédkezők és az előéne-
kesek. Őket követi a koporsó, azt pedig az elhunyt rokonai és barátai virágszálakkal,
majd mindenki más, égő gyertyával a kezében. A processzió alatt a Líbera me, Dómine
responzóriumot éneklik (mint alább, a 20–23. oldalon), majd az 50. zsoltárt 1d tónus-
ban (mindkettőt ismételhetik, míg a templomhoz vagy a temetőhöz nem érnek).

K ÖNYÖRÜLJ rajtam, Isten, *

a te nagy irgalmasságod szerint;
És a te könyörületednek sokasága szerint *
töröld el az én gonoszságomat!
Moss meg engem teljességgel az én gonoszságomból, *
és bűnömből tisztíts meg engem;
Mert ismerem az én gonoszságomat, *
és szemem előtt van az én bűnöm mindenkor!
 PROCESSZIÓ A TEMPLOMBA 11

Ellened, csak teellened vétkeztem, *

és gonoszat cselekedtem a te színed előtt;
Hogy igaznak találtassál beszédedben, *
és győzedelmesnek ítéletedben;
Mert íme, már gonoszságban fogantattam, *
és bűnben fogadott engem anyám.
Pedig te a szívnek igazságát szereted, *
és bölcsességednek titkait kinyilatkoztattad nékem.
Hints meg engem izsóppal, és megtisztulok, *
moss meg engem, és a hónál fehérebb leszek!
Engedd, hogy örömet és vigasságot halljak, *
hogy örvendezzenek megalázott csontjaim!
Fordítsd el orcádat bűneimtől, *
és töröld el minden gonoszságomat!
Tiszta szívet teremts bennem, ó, Isten, *
és az igaz lelket újítsd meg bensőmben!
Ne vess el engem orcád elől, *
és szent lelkedet ne vond meg tőlem!
Add vissza nekem a te üdvösségednek örömét, *
és készséges lélekkel erősíts meg engem!
Hadd tanítsam meg a bűnösöket a te utaidra, *
és az istentelenek majd megtérnek hozzád!
Szabadíts meg engem a vértől, Isten, én üdvösségemnek Istene, *
és nyelvem magasztalni fogja igazságodat!
Uram, nyisd meg ajkamat, *
és szám a te dicséretedet hirdeti;
Mert nem az áldozatban gyönyörködöl, *
és hiába hozok égőáldozatot, nincsen az tetszésedre!
A töredelmes lélek az Istennek tetsző áldozat, *
a megtört és alázatos szívet, ó, Isten, meg nem veted.
Cselekedjél kegyesen, Uram, Sionnal jóakaratod szerint, *
hogy megépüljenek Jeruzsálemnek falai!
Akkor elfogadod az igazság áldozatát, †
az ajándékokat és az égőáldozatot, *
akkor visznek majd oltárodra áldozati állatot.
Adj, Uram, örök nyugodalmat neki, *
és az örök világosság fényeskedjék neki!
 Gyászmise
Amikor a menet a templomhoz ér, a pap és a szolgálattevők előkészülnek a gyászmise
bemutatására.

BEVONULÁS ÉS LÉPCSŐIMA — A gyülekezet áll, itt és később is kö-

veti az asszisztencia és a kar térd- és főhajtásait, keresztvetéseit.

Introitus latinul
Réquiem ætérnam dona eis, Dómine, et lux perpétua lúceat eis! Ps.
Te decet hymnus, Deus, in Sion, et tibi reddétur votum in Ierúsalem.
Exáudi oratiónem meam, ad te omnis caro véniet. Réquiem…
Introitus magyarul · 6

<X-3rrR3E2--¨¨ 3---33-:--34ttT4R3r---4---3-:--¨5---5---77---6---tT4---5---,
Adj, U - ram, ő - né - kik ö - rök nyu-go - dal - mat,

<X-3---4----______¨:--6---5---4---3t---4---3--.
és az örökkévaló világosság fé-nyes-ked-jék né - kik!
A szkóla magyarul énekli a zsoltárverset, majd a gyülekezet megismétli az antifónát.
Ezután mindjárt kezdődik a Kýrie, eléison (Uram, irgalmazz) több szólamban.

V. Dóminus vobíscum!
R. ET CUM SPÍRITU TUO!
V. Orémus!
Kollekta

D EUS, cui próprium est miseréri semper et párcere, te súpplices

exorámus pro ánima fámuli tui, Ladislái, quam hódie de hoc
sǽculo migráre iussísti, ut non tradas eam in manus inimíci, neque
obliviscáris in finem, sed iúbeas eam a sanctis ángelis súscipi, et ad
pátriam paradísi perdúci, ut, quia in te sperávit et crédidit, non pœ-
 GYÁSZMISE 13

nas inférni sustíneat, sed gáudia ætérna possídeat. Per Dóminum no-
strum, Iesum Christum, Fílium tuum, qui tecum vivit et regnat in
unitáte Spíritus Sancti, Deus, per ómnia sǽcula sæculórum. R. Amen.
Isten, kinek sajátod, hogy mindenkor irgalmazol és könyörülsz, esedezve ké-
rünk téged Lászlónak, a te szolgádnak lelkéért, melyet ma e világból elszólí-
tottál: ne add őt az ellenség kezére, s ne feledkezzél meg róla végleg, hanem
rendeld, hogy szent angyalaid vegyék őt magukhoz és vezessék a paradicso-
mi hazába, s mert tebenned hitt és remélt, ne szenvedje a pokol kínjait, ha-
nem nyerje el az örök boldogságot. A mi Urunk…

SZENTLECKE — Az alszerpap magyarul recitálja (1Th 4,13–18),

a gyülekezet a cím után leül és az evangéliumig ülve marad.

Graduále

<-0---¨0---0---0---0---1---0---0e---3-¨¨ :--3---3---3---1---2e---¨4--¨¨,
Bár a ha - lál völ-gyé-ben já - rok, nem fé - lek a rossz-tól,

<-3---¨3---1---¨¨0---¨¨ 1e---3-.
mert te ott vagy vé - lem.
A verzust a szkóla magyarul énekli, a visszatérésbe a teljes gyülekezet bekapcsolódik.
Mindjárt ezután a szkóla elénekli az Amint kívánkozik a szarvas traktust magyarul,
majd a Dies iræ dies illa szekvenciát latinul.

Ítéletnek végső napja e világot lángba dobja, prófétáknak szava mondja.

Reszket akkor holt meg élő, ha megjön a nagy ítélő, mindeneket számon ké-
rő. Csodakürtök zengenek meg, sírok éjén átremegnek, ítéletre mindeneknek.
Csodájára a halálnak, aki rég por, talpra támad, számot adni bírájának. Kéz-
zel írt könyv nyílik ottan, világ terhe, minden ott van, ítéletre felrovottan.
Bíró majd ha széket ül ott, minden rejtek felderül ott, zsoldot bűn el nem ke-
rül ott. Én szegény ott mit beszéljek, pártfogómul kit reméljek, hol még a
szentek is félnek? Nagy király, kit retteg minden, de a jót megváltod ingyen,
kegyek kútja: válts meg engem! Rólam, Jézus, emlékezzél, akiért a földre jöt-
tél, veszni aznap ne engedjél! Fáradoztál megkeresve, értem szálltál a ke-
resztre: ennyi munkád kárba veszne! Ki Magdolnát feloldottad, és a latrot
14 GYÁSZMISE

meghallgattad, nékem is e reményt adtad. Nem méltó az én kérésem, de te jó

vagy, tedd kegyesen, hogy örök tűz ne égessen. Könnyel árad ama nagy nap,
hamvukból ha föltámadnak a bűnösök, s számot adnak. Uram, nékik adj jó
véget, kegyes Jézus, kérünk téged, add meg nekik békességed! Ámen.
V. Dóminus vobíscum!
R. ET CUM SPÍRITU TUO!
V. Sequéntia sancti Evangélii secúndum Ioánnem.
R. GLÓRIA TIBI, DÓMINE!

EVANGÉLIUM — A szerpap magyarul recitálja (J 11,21–27),

a gyülekezet a fönti bevezető dialógusra föláll és az Orémus-ig állva marad.

V. Dóminus vobíscum!
R. ET CUM SPÍRITU TUO!
V. Orémus!

FÖLAJÁNLÁS — A pap csöndben mondja, a gyülekezet ül.

Offertórium
Dómine, Iesu Christe, rex glóriæ: líbera ánimas ómnium fidélium
defunctórum de pœnis inférni et de profúndo lacu, líbera eas de ore
leónis, ne absórbeat eas Tártarus, ne cadant in obscúrum, sed sígnifer
sanctus Michael repræséntet eas in lucem sanctam, * quam olim
Abrahæ promisísti et sémini eius. V. Hóstias et preces tibi, Dómine,
laudis offérimus: tu súscipe pro animábus illis, quarum hódie memó-
riam fácimus; fac eas, Dómine, de morte transíre ad vitam, * quam
olim Abrahæ promisísti et sémini eius!
Úr Jézus Krisztus, dicsőség királya: szabadítsd meg minden megholt hívek-
nek lelkét a pokol kínjaitól és a mély veremből, szabadítsd meg őket az orosz-
lán szájából, el ne nyelje őket a Tartarosz, ne hulljanak a homályba, hanem a
zászlóvivő Szent Mihály állítsa őket a szent fényességbe, melyet egykor
megígértél Ábrahámnak és az ő ivadékának. A dicséret áldozatát és imádsá-
gait ajánljuk föl néked, Urunk: te fogadd el azokért a lelkekért, akikről e na-
pon megemlékezünk; tedd, Urunk, hogy a halálból általmenjenek az életre,
melyet egykor megígértél Ábrahámnak és az ő ivadékának!
 GYÁSZMISE 15
Népének (ÉE 342)
1. Seregeknek szent Istene, 3. Tekintsd lelki sebeimet,
mennynek, földnek Teremtője! hozd gyógyító kegyelmedet! R.
R. Jöjj el, jöjj el, én Jézusom, 4. Neked lelkem fölajánlom,
üdvözítsél végórámon! testemet a földnek szánom. R.
2. Bűneimnek sokaságát, 5. Föltámad majd onnan egykor,
Uram, ne nézd gonoszságát! R. az utolsó ítéletkor. R.

Szekréta (a pap a fölajánlás végén, a népének alatt csöndben imádkozza)

P ROPITIÁRE,
quǽsumus, Dómine, ánimæ fámuli tui, Ladislái, pro
qua hóstiam laudis tibi immolámus, maiestátem tuam supplíci-
ter deprecántes, ut per hæc piæ placatiónis offícia perveníre mereá-
tur ad réquiem sempitérnam. Per Dóminum…
Légy kegyelmes, kérünk, Urunk, a te szolgádnak, Lászlónak lelkéhez, akiért
neked a dicséret áldozatát bemutatjuk, esedezve folyamodván fölségedhez,
hogy a jámbor engesztelésnek e szolgálata által érdemesnek találtassék eljut-
ni az örök nyugodalomra. A mi Urunk…

PREFÁCIÓ — A gyülekezet áll.

V. Per ómnia sǽcula sæculórum.

R. AMEN.
V. Dóminus vobíscum!
R. ET CUM SPÍRITU TUO!
V. Sursum corda!
R. HABÉMUS AD DÓMINUM.
V. Grátias agámus Dómino, Deo nostro!
R. DIGNUM ET IUSTUM EST.
Præfatio defunctorum

V ERE dignum et iustum est, æquum et salutáre, nos tibi semper et

ubíque grátias ágere, Dómine, sancte Pater, omnípotens, ætérne
Deus, per Christum Dóminum nostrum. In quo nobis spes beátæ re-
surrectiónis effúlsit, ut quos contrístat certa moriéndi condício, eós-
dem consolétur futúræ immortalitátis promíssio. Tuis enim fidélibus,
Dómine, vita mutátur, non tóllitur, et dissolúta terréstris huius inco-
látus domo, ætérna in cælis habitátio comparátur. Et ídeo cum ángelis
16 GYÁSZMISE

et archángelis, cum thronis et dominatiónibus cumque omni milítia

cæléstis exércitus hymnum glóriæ tuæ cánimus, sine fine dicéntes:
Valóban méltó és igazságos, illő és üdvös, hogy mindig és mindenütt hálát
adjunk néked, mi Urunk, szentséges Atyánk, mindenható örök Isten, Krisz-
tus, a mi Urunk által. Akiben a boldog föltámadás reménye tündökölt fel né-
künk, hogy akiket megszomorít a biztos halál állapota, ugyanazokat megvi-
gasztalja a jövendő halhatatlanság ígérete. Mert a te híveidnek, Urunk, élete
elváltozik, de el nem vétetik, és föloldatván e földi száműzetésnek hajléka,
örök lakás készíttetik nekik a mennyben. És ezért az angyalokkal és arkan-
gyalokkal, a trónusokkal és uralmakkal és a mennyei seregek egész hadával
együtt a te dicsőséged himnuszát énekeljük, vég nélkül mondván:
A Sanctus (Szent vagy) éneket a szkóla több szólamban énekli az átváltoztatás és az
úrfelmutatás előtt. Ezek csöndben történnek.

KÁNON — A pap csöndben mondja, a gyülekezet térdel,

majd a Miatyánk kezdete előtt föláll.

A kehely fölmutatása után a szkóla több szólamban énekli a Benedictus (Áldott aki jő)
tételt. A kánon végén a pap a szokásos bevezető formulával (Üdvözítőnk parancsára
és isteni tanítása szerint), egyedül, hangosan elénekli a Pater noster-t (Mi Atyánk). A
gyülekezet csak az utolsó verset énekli.

V. Per ómnia sǽcula sæculórum.

R. AMEN.
V. Præcéptis salutáribus móniti, et divína institutióne formáti audé-
mus dícere: Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum,
advéniat regnum tuum, fiat volúntas tua, sicut in cælo, et in terra,
panem nostrum cottidiánum da nobis hódie, et dimítte nobis dé-
bita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris, et ne nos
indúcas in tentatiónem!
R. SED LÍBERA NOS A MALO!

KENYÉRTÖRÉS — A pap csöndben végzi, a gyülekezet áll.

V. Per ómnia sǽcula sæculórum.

R. AMEN.
 GYÁSZMISE 17

V. Pax Dómini sit semper vobíscum!

R. ET CUM SPÍRITU TUO!
A szkóla az Agnus Dei-t (Isten Báránya) énekli több szólamban, de a szokásos miseré-
re nobis (irgalmazz nekünk) szavak helyett a dona eis réquiem kéréssel, amelyet har-
madszorra kiegészít a sempitérnam szóval (adj nekik [örök] nyugodalmat).

ÁLDOZÁS — A gyülekezet térdel. A pap az előkészületi imák után csönd-

ben magához veszi a szent színeket, majd a szerpap énekli a közgyónást.

V. Confíteor Deo omnipoténti, beátæ Maríæ semper Vírgini, beáto

Michaéli archángelo, beáto Ioánni Baptístæ, sanctis apóstolis Petro
et Paulo, ómnibus sanctis et tibi, pater, quia peccávi nimis cogita-
tióne, verbo et ópere: mea culpa, mea culpa, mea máxima culpa.
Ideo precor beátam Maríam semper Vírginem, beátum Michaé-
lem archángelum, beátum Ioánnem Baptístam, sanctos apóstolos
Petrum et Paulum, omnes sanctos et te, pater, oráre pro me ad
Dóminum Deum nostrum.
V. Misereátur vestri omnípotens Deus, et dimíssis peccátis vestris,
perdúcat vos ad vitam ætérnam!
R. AMEN.
V. Indulgéntiam, absolutiónem et remissiónem peccatórum nostró-
rum tríbuat nobis omnípotens et miséricors Dóminus!
R. AMEN.
V. Ecce, Agnus Dei, ecce, qui tollit peccáta mundi.
R. DÓMINE, NON SUM DIGNUS, UT INTRES SUB TECTUM MEUM, SED TAN-
TUM DIC VERBO, ET SANÁBITUR ÁNIMA MEA! (3x)

ÁLDOZTATÁS ÉS PURIFIKÁCIÓ — A hívek letérdelnek

a szentélylépcső teljes hosszán, és a pap szavaira adott minden válasz nél-
kül, nyelvükre fogadják a Szentséget. Miután megáldoztak, a helyükön tér-
delnek, majd ülnek a posztkommúnióig. A pap ezalatt megtisztítja
a szent edényeket, majd halkan elolvassa a kommúniót.
18 GYÁSZMISE
Kommúnió latinul
Lux ætérna lúceat eis, Dómine, * cum sanctis tuis in ætérnum, quia
pius es! V. Réquiem ætérnam dona eis, Dómine, et lux perpétua lúce-
at eis * cum sanctis tuis in ætérnum, quia pius es.
Örök világosság fényeskedjék nekik, Uram, a te szentjeiddel mindörökké, mert
kegyes vagy! Adj, Uram, örök nyugodalmat nekik, és az örök világosság fé-
nyeskedjék nekik a te szenjeiddel mindörökké, mert kegyes vagy.
Kommúnió magyarul · 1

<-1t---5u---5-:--5---5---5---5---5---5---5---tT45uj5T4---4--:--5---4--
Én va-gyok a fel - tá- ma-dás és az é - let, a - ki

<-3----3----3-¨:--2---3---4---¨3---¨2--¨¨1--¨¨0q---1-,--1---¨3---¨2---¨1--
ben-nem hisz, még ha meg-halt is, él - ni fog; és mind-az, a -

<-1---1---¨1----2----3---¨¨4tT4---3-¨:--¨3---¨2---¨3----4---¨eE2--¨1---¨1-¨.
ki úgy él, hogy hisz ben- nem, nem hal meg mind-ö - rök- ké.
A szkóla énekli a zsoltárverseket, a gyülekezet minden második vers után megismétli
az antifónát. Az áldozók számának megfelelően énekelhetők még az alábbiak:

Népének (ÉE 162)

1. Üdvözlégy, Krisztusnak drága szent teste! 3. Üdvözlégy, nagy szentség, világ váltsága,
Áldott légy, Jézusnak piros szent vére! emberi nemzetnek fő boldogsága! R.
R. Ó, mily áldott vagy, Oltáriszentség, 4. Üdvözlégy, nagy szentség, lelkünk vendége,
angyali drága vendégség! mennyei karoknak gyönyörűsége! R.

2. Üdvözlégy, nagy szentség, élet adója,

mi bűnös lelkünknek megorvoslója! R.

Népének (ÉE 157)

1. Imádlak és áldlak, Isten, rejtelem! 2. Látás, ízlés, érzék megcsalódhatik,
Kenyér- és borszínben titkon vagy jelen. de a hallás rólad hittel biztosít:
Néked szívem, lelkem átadja magát, hiszem azt, mit hinnem Isten Fia szab,
mert téged szemlélve elveszti magát. Igéd igazánál mi van igazabb?
 GYÁSZMISE
3. A keresztfán rejtéd istenvoltodat,
itt a színek rejtik emberarcodat,
de én mind a kettőt hiszem, s vallhatom,
kérve, amit kért a bűnbánó lator.
4. Ahogy Tamás látta, nem látom sebed,
mégis Istenemnek vallak tégedet.
Add, hogy egyre jobban hinni tudjalak,
tebenned reméljek s téged vágyjalak!
5. Urunk halálára emlékeztető
áldott Kenyér, élő, s embert éltető:
add, hogy éljen lelkem belőled csupán,
s jó ízét tebenned ne veszítse szám!
19
6. Kegyes pelikánom, Uram, Jézusom:
szennyes vagyok, szennyem véreddel mosom.
Elég volna egy csepp, hogyha hullna rá:
világ minden bűnét meggyógyítaná.
7. Jézus, kit csak rejtve szemlélhetlek itt:
mikor lesz, hogy szomjas vágyam jóllakik,
hogy, majd fátyol nélkül nézve arcodat,
leljem szent fényedben boldogságomat!

V. Dóminus vobíscum!
R. ET CUM SPÍRITU TUO!
V. Orémus!
Postcommunio

P RÆSTA, quǽsumus, omnípotens Deus, ut ánima fámuli tui, La-

dislái, quæ hódie de hoc sǽculo migrávit, his sacrifíciis purgáta
et a peccátis expedíta, indulgéntiam páriter et réquiem cápiat sempi-
térnam. Per Dóminum…
Add meg, kérünk, mindenható Isten, hogy a te szolgádnak, Lászlónak lelke,
mely ma e világból elköltözött, ezen áldozattól megtisztítva és bűneitől meg-
menekedve örök bocsánatra és nyugalomra jusson. A mi Urunk…

A SZENTMISE BEFEJEZÉSE — A gyülekezet áll.

V. Dóminus vobíscum!
R. ET CUM SPÍRITU TUO!
V. Requiéscant in pace!
R. AMEN.

UTOLSÓ EVANGÉLIUM— A pap csöndben olvassa, a gyülekezet áll.

Az utolsó evangélium és a kivonulás alatt a gyülekezet a Ments meg engem, Uram

kezdetű éneket énekli (ÉE 340, mint föntebb, a 10. oldalon).
 Abszolúció
A gyászmise befejeztével a papság és a gyászoló gyülekezet a ravatalhoz mennek. A pap
leveszi a miseruhát és a manipulust, és fekete palástot ölt. Az alszerpap magához ve-
szi a keresztet, és a ravatalhoz érve az elhunyt fejéhez áll vele, a két akolitus pedig két-
felől az alszerpap mellé, gyertyatartóra helyezett, égő gyertyával a kezében. A szerpap
és a többi segédkező a navikulát és a tömjénezőt, a szenteltvíztartót és -hintőt, illetve a
könyvet tartja a papnak. Ő minden bevezetés nélkül kezdi az alábbi könyörgést:

N E szállj perbe a te szolgáddal, Urunk, mert nem áll meg előtted

senki ember igazként, ha nem adatik meg neki teáltalad min-
den bűneinek bocsánata. Ne sújtsa hát őt, kérünk, a te bírói ítéleted,
akit néked a keresztény hit esedezése ajánl, hanem siessen segítségé-
re a te malasztod, és találtassék érdemesnek, hogy elkerülje a bosszu-
ló ítéletet ő, aki míg élt, a Szentháromság pecsétjével jelöltetett meg!
Aki élsz és uralkodol mindörökkön örökké. R. Ámen.
Responsorium · 1

<X-4---rR3---4---6---tT45zh4---3r---4-:--56u---7---4---6---tT4t---4-¨¨ ¨ ¨:
Lí - be - ra me, Dó - mi - ne, de mor-te æ - tér - na

<X-5--¨¨4---4u---7---uj5z--¨¨rR3--¨¨5---4-¨¨,--3---4--¨¨6u--¨¨ u6-¨¨B6oO8---7--¨¨
in di - e il - la tre-mén-da, * quando cæ - li mo- vén-

<X-6¨¨--4---5--¨¨6---tT4-.--¨6---6---5---4--¨¨5---5---3r---4-¨:--4---¨3--¨
di sunt et ter - ra! V. De- us, vi - ta vi- vén - ti - um, spes mo-

<X-1---2---3r---4-:--4---5---6---7---7---7i-:--7---7---rR3---6---tT4-
ri - én - ti - um, sa- lús-que óm-ni - um in te cre - dén- ti-
 ABSZOLÚCIÓ 21

<X-4-,--5---6---7---5--¨¨6---4--¨¨3-:-¨¨3---4---6--¨¨4--¨¨5---5---3r--¨¨4¨ ?,
um: mi - se - ré - re ó-mni-um ex hac lú- ce mi-grán- ti - um!

<X---¨¨?,---6---6---¨6-¨--5---¨4---tT4---3-:--4---6---tT4---3-:--5--¨-¨6-¨¨
* V. Tremens fa- ctus sum e - go, et tí - me - o, cum dis-

<X-7---6---6---6---5---4---¨tT4---3---¨5z---7---zh4---¨3---4-?,-----¨¨ ?,
cús- si - o vé - ne - rit at - que ven- tú - ra i - ra. *

<X-6---6--¨¨5---4---5---3r---4z---4-:--4---6---4---5---6---¨uU6---7i-¨¨
V. Di - es il - la di - es i - ræ, di - es ca - la - mi - tá - tis

<X-7---4--¨¨6---uU6--¨¨6-:--5---6¨---7---5---6--¨¨rR3---4---6---tT4R3---4¨¨?,
et mi- sé - ri - æ, di - es ma-gna et a - má - ra val - de

<X-----¨?,--4--B-8oO8I7--¨¨ 6---7i---8--¨¨8-:-¨¨89pP9--¨¨iI7--¨¨6--¨¨7i--¨¨8---8-¨:
* V. Dum cæ - lum mu - tá- tur, et ter - ra mo- vé- tur

<X-8õ---ü--¨¨öõ--¨¨ü--BõÕö8o---uU6--¨¨7i---8---8-:-B4i¨oO8I7---6--¨¨zZ5T4--¨¨zh4¨ ¨
tunc vé - ni - et san - ctus san-ctó-rum in nú - bi - bus

<X-3r---4---4-:--¨4---3---¨¨1---¨¨ 34z--¨¨5--¨¨3r---4---4-,--¨8---¨¨7--¨-¨iI7-¨
cæ - ló- rum, os- ten-dens vúl - ne - ra su - a. O, quam fe -

<X-6--¨¨7i--¨¨8---8-:--89p--¨¨oO8---7--¨¨6---7i--¨¨8---8-:--8---7---6---7--
lix á - ni- ma, quam le - vat iu - stí - ti - a, di-cens in gau-
22 ABSZOLÚCIÓ

<X-zZ5--¨¨4-:-¨¨ 6---3---3---1---3r---4---4-:--8---7---iI7--¨¨6¨ --7i---8-¨¨:

di - o, vi - so su - o Dó - mi-no: mi- se - ré - re me - i,

<X-8õ---õÕöP9O8--Bpé8¨oO8---uU6---7i---8-¨¨:--B4i¨oO8I7---uU6---7i---8-¨¨:--ö--¨¨
mi - se - ré - re me - i, tu, me - a spes, iu -

<X-BpP9O8o---7---¨6--¨¨7i--¨¨8---8-:--4---iI7U6Z5T4--6---4---3r---4-?,----¨?,
stó - rum et ré- qui - es, san-cte, sús- ci - pe me! *

<X-¨4---¨¨4---3---4---6---¨7---4---6---tT4---3---8---7---¨6---7i---8--:
V. Quam dul-cem vo-cem au - di - ent iu - sti, qui-bus di - cé - tur:

<X-8--¨¨ö--¨¨öõÕöé8--¨¨8---9---ö---7--¨¨6---7---8--¨¨8-:-¨¨iI7U6---7---zZ5--¨¨4z-¨
ve - ní - te, be - ne - dí - cti Pa- tris me - i, per - cí - pi - te

<X-4---3-¨:--¨3--¨-3r--¨¨rR3--¨¨zZ5---6uU6---4---4-?,----?,--8---7---6--¨¨7-
regnum, quod vo - bis est pa - rá- tum! * V. O, Dó- mi- ne,

<X-67iI7---zZ5---4---¨4---7---6---67iI7---¨zZ5T4---4---rR3---1---3r---4-¨:
rex re - gum, i - má - gi - nem tu - am ne dé - se - ras,

<X-4u---uU6¨7iI7--¨¨zZ5T4--¨¨4---4--¨¨6---4---tT4---3---2---3---4---4¨?,---?,
sed pó - ti - us mi- se - ré - re, quas i - ra- scá- ris! *

<X-4ip---8¨---8---8--¨¨iI7--¨¨uU6---7---7i---8-:-¨¨8--¨¨7---6---6---¨5---4-¨
V. San - cte Mí-cha - el arch- án - ge - le, lí - be - ra, Dó- mi- ne,
 ABSZOLÚCIÓ 23

<X-6¨---5---4---6---zZ5---4---¨4---5---6u---7---¨7---6---7i---8---¨8--
á - ni- mas ó - mni- um fi - dé - li - um de- fun-ctó- rum de

<X-7---5--¨¨6--¨¨5---4¨¨,--zZ5T4--¨¨5---6--¨¨7---6--¨¨8---7---¨6---4¨¨:--5--¨¨6-¨¨
ma-nu Bé - li - al! De - fén-dat e - as Ie- sus Christus hic et

<X-¨7---6---5---4--¨¨ 3---4-?,----?,--4---¨ik6¨iI7¨5zh4¨ --3r-¨¨-4¨---8---7i--

in fu - tú - ro, a- men! * Dum vé - ne - ris iu - di -

<X-iI7¨5z---tT4---5zh4---3r---4---¨56u---uj5z---tT4-?------,,------,,
cá - re sǽ - cu - lum per i - gnem. * Líbera…

A responzórium után az előénekesek váltakozva éneklik:

<-3---3--¨¨3---3---4t--¨¨4---rR3-,,--3---¨3--¨¨3---4t---4---rR3-,,--5---4-¨
Ký - ri - e, e - lé - i - son! Chri-ste, e - lé - i - son! Ký- ri-

<-3---5uJ4---5---4---rR3-,,
e, e - lé - i - son!
Ezalatt a pap tömjént tesz a tömjénezőbe, és fennhangon elkezdi a Mi Atyánk-ot, ame-
lyet mindenki csöndben folytat. Eközben a pap átveszi a szenteltvízhintőt a segédke-
zőktől, és miközben azok kétfelől tartják a palástja szegélyét, körbejárja a ravatalt, és
meghinti a koporsót. A helyére visszatérve a tömjénezőt veszi magához, és ugyanígy
megtömjénezi a koporsót. A helyére érve visszaadja a tömjénezőt annak, akitől átvet-
te, és a könyvből, amelyet az egyik segédkező tart, olvassa:

V. És ne vígy minket a kísértésbe!

R. De szabadíts meg a gonosztól!
V. Az alvilág kapuitól;
R. Mentsd meg, Uram, az ő lelkét!
24 ABSZOLÚCIÓ

V. Nyugodjék békességben!
R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg az én könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!
V. Az Úr legyen veletek!
R. És a te lelkeddel!
Könyörgés Könyörögjünk!

I STEN,
kinek sajátod, hogy mindenkor irgalmazol és könyörülsz,
esedezve kérünk téged Lászlónak, a te szolgádnak lelkéért, melyet
ma e világból elszólítottál: ne add őt az ellenség kezére, s ne feled-
kezzél meg róla végleg, hanem rendeld, hogy szent angyalaid ve-
gyék őt magukhoz és vezessék a paradicsomi hazába, s mert teben-
ned hitt és remélt, ne szenvedje a pokol kínjait, hanem nyerje el az
örök boldogságot. Krisztus, a mi Urunk által. R. Ámen.

Processzió a sírhoz
Ezután a koporsót fölemelik és a sírhoz viszik. A menetben elöl halad a turifer, mögötte
két gyertyavivő között középen az alszerpap a kereszttel, utána az előénekesek, majd
a pap, oldalán a szerpappal és a szertartóval, akik fogják a palástja szegélyét. Őket kö-
veti a koporsó, utána az elhunyt rokonai és barátai, végül pedig a többi gyászoló.
Amíg a menet a sírhoz nem ér, az előénekesek vezetésével a gyülekezet az alábbi anti-
fónát énekli · 7

<-4---6---7---8---8--:--8---9---8---7---6---7i---8¨-:--5---7--¨¨7---7--
In pa- ra - dí-sum * de-dú- cant te án - ge - li, in tu - o ad-

<-7i---7-:--6u---8---7---6---5---¨¨4---¨5u---uU6-,--6---7---8---8---8--¨:
vén-tu sus - cí - pi- ant te már- ty - res, et per-dú-cant te
 PROCESSZIÓ A SÍRHOZ 25

<-8---8---8---9---8---77i---iK5---zZ5---6---4---4-,,--8--9--8--uU6--5?
in ci - vi - tá - tem san- ctam, Ie - rú - sa- lem! 7a
129. zsoltár

A mélységekből kiáltok hozzád, ó, Uram, *

Uram, hallgasd meg az én szómat! ANT.
Legyen a te füled figyelmes *
az én könyörgésemnek szavára! ANT.
Ha a gonoszságokat számon tartod, Uram, *
Uram, ki áll meg akkor teelőtted? ANT.
De nálad kegyelem vagyon, *
és a te törvényed miatt reménykedem benned, Uram. ANT.
Reménykedik az én lelkem az ő igéjében, *
az én lelkem az Úrra várakozik. ANT.
Miként virrasztó a hajnal jöttére, *
várakozzék az Úrra Izráel; ANT.
Mert az Úrnál az irgalmasság, *
és bőséges őnála a szabadítás; ANT.
És ő szabadítja meg Izráelt *
mind az ő gonoszságaiból! ANT.
Adj, Uram, örök nyugodalmat neki, *
és az örök világosság fényeskedjék neki! ANT.
Antifóna

<-4---4---4---4i---8--:-¨¨©___--¨¨8---9---ö---oO8---8-:--8---8-¨¨
Pa - ra - di-csom-ba * vezessenek az an-gya-lok té - ged, és fo-

<-©____-----8---6--¨¨7iI7--¨¨tT4---4-,--¦-____----
gadjanak a szentek, mi-kor ér - ke - zel, s a mennyei Jeruzsá-

<-5u---6-:--5---4---5---7---6---4---4-¨¨.
lem-be ve-zes- se- nek be té-ged!
26 PROCESSZIÓ A SÍRHOZ
Ha a processzió ezalatt nem ért a sírhoz, énekelhető még az alábbi népének (vagy a
mindenszentek litániája az elhunytra vonatkoztatva, belefoglalva a védőszentet és a
megfelelő kiegészítésekkel).

Népének (ÉE 71)

1. Könyörülj, Istenem, én bűnös lelkemen,
szánakozz immáron szomorú szívemen,
haragodnak mennykövét, éles, hegyes tőrét,
vedd vissza vétkeim büntető vesszőjét!
2. Továbbá mosogasd bűnöktől lelkemet,
tisztítsd meg, gyógyítsd meg sebektől szívemet!
Bűneimet megvallom, nyilván tapasztalom,
miattok nem lehet nyugságom, vígságom.
3. Vétkeim lelkemet, mint kígyók, úgy marják,
mint éles tövisek, szívemet átjárják.
Hová fussak színedtől, fegyveres kezedtől?
Félek és rettegek nagy ítéletedtől.
4. Istenem, egyedül ellened vétkeztem,
előtted, ellened, gonoszt cselekedtem.
Kegyelmes Úristen, mi hasznod vesztemen?
Irgalmazz s könyörülj én bűnös lelkemen!
5. El ne vess engemet isteni színedtől,
meg ne fossz, könyörgök, a te szent Lelkedtől,
tiszta szívet énbennem teremts, én Istenem,
ne tartsd fönn már tovább haragod ellenem!
6. Szabadíts ki immár a halál torkából,
ments ki már bűneim kemény rabságából,
hogy csak neked élhessek, hozzád siethessek,
téged magasztalván, benned örvendhessek!
7. Nyisd meg, ó, ajkamat szent dicséretedre,
ébreszd föl szívemet hő szeretetedre;
csak téged akarjalak, téged óhajtsalak,
téged szeresselek, téged kiáltsalak!
8. Tudom, hogy bűnbánó szíveket látogatsz,
és kiket ostorral gyakorta sújtogatsz,
azok néked kedvesek, jóra érdemesek:
add, Uram, Istenem, közülök lehessek!

A sírnál
Antiphona · 8

<-4---5u---uU6---5---7i---7-:--7---6---5---6---5---4--,--4---5---4--
A - pe - rí - te mi - hi por-tas iu - stí - ti - æ, in-gres-sus

<-3---4t---5-:--5---7---7---uj5---6---5---4-.
in e - as con- fi - té - bor Dó-mi-no.
 A SÍRNÁL 27
Antifóna · 2

<-3---3---3---1---eE2---1-:--1---3---3---1---3---4t---4-,--4---4--¨¨
Nyis-sá - tok meg né - kem az i - gaz- ság ka - pu - it, be-men-

<-5--¨-4---eE2---1-:--1---1---¨1---0---¨ð---0q---1-.
vén a - zo - kon, há - lát a- dok az Úr - nak.
Oratio Könyörögjünk!

I STEN,kinek könyörületessége által nyernek nyugodalmat a hívek

lelkei, méltóztassál megáldani ezt a sírt, és rendeld őrizőjéül a te
szent angyalodat, és akiknek teste itt eltemettetik, azoknak lelkét ol-
dozd föl minden bűnnek kötelékéből, hogy a te szentjeiddel vég nél-
kül örvendezzenek tebenned. Krisztus, a mi Urunk által. R. Ámen.
Antiphona · 7

<-6u---8---7---7-:--7---8o---8---8---7---7---6---6---6---¨7---8o--
In - gré- di - ar in lo - cum ta - ber-ná - cu - li ad - mi - rá-

<-iI7---7-,--7i---7---7---8--¨-¨7-¨-¨ ¨ ¨4---4-.
bi - lis, us-que ad do-mum De - i.

Antiphona · 7

<-6u---8---7-:--7--¨¨8---9---8---7---6u---8---9--¨¨iI7--¨¨7-:--7--¨¨7i--¨¨7--
Át- megyek a cso-dá - la - tos haj - lék he-lyé - re; e - gé-szen

<-7---8---7---4---¨4---4-,,--8--9--8--uU6--5?
az Is - ten há - zá - ig. 7c
28 A SÍRNÁL
41. zsoltár

A kívánkozik a szarvas a forrás vizéhez, *

MINT
úgy kívánkozik lelkem tehozzád, Isten!
Szomjazik a lelkem az erős és élő Istenhez. *
Mikor jutok el s jelenek meg az Isten orcája előtt?
Adj, Uram, örök nyugodalmat neki, *
és az örök világosság fényeskedjék neki! ANT.
Ezután a pap egyszerű tónuson kezdi:
Uram, irgalmazz! Krisztus, kegyelmezz! Uram, irgalmazz! Mi Atyánk.
Majd mindnyájan csöndben folytatják. Ezalatt a pap meghinti szenteltvízzel a sírt és a
koporsót, majd megtömjénezi őket, közben halkan ezt mondva: Békében legyen ma a te
helyed, s az Úr Sionján a te lakásod. Krisztus, a mi Urunk által, ámen. Miután befejez-
te, a többiekkel váltakozva mondja:

V. És ne vígy minket a kísértésbe!

R. De szabadíts meg a gonosztól!
V. Az alvilág kapuitól;
R. Mentsd meg, Uram, az ő lelkét!
V. Hiszem, hogy meglátom az Úrnak javait.
R. Az élőknek földjén.
V. Ne add át a fenevadaknak a téged dicsérők lelkét!
R. És szegényeid lelkét ne felejtsd el végleg!
V. Úr Jézus Krisztus, könyörülj rajta!
R. Krisztus, kegyelmezz neki!
V. Uram, hallgasd meg az én könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!
V. Az Úr legyen veletek!
R. És a te lelkeddel!
Könyörgés Könyörögjünk!

K ÉRÜNK, Urunk, hogy a te kegyességed szerint könyörülj a te

szolgádnak, Lászlónak lelkén, és őt, aki már levetette a halan-
dóság romlandó öltözetét, az örök üdvösség osztályrészébe helyez-
zed. Krisztus, a mi Urunk által. R. Ámen.
 A SÍRNÁL 29

V. Adj, Uram, örök nyugodalmat neki!

R. És az örök világosság fényeskedjék neki!
V. Nyugodjék békességben!
R. Ámen.
V. Az ő és minden megholt híveknek lelke
Isten irgalmából békességben nyugodjék!
R. Ámen.

Az elhantolás
Ezután a koporsót lebocsátják a sírgödörbe. A lebocsátás alatt a gyászolók az előéne-
kesek vezetésével az alábbi antifónát éneklik · 7

<-4---ik6---8---9---8---8-:--8--¨¨6u--¨¨8---¨5---¨4---4--¨¨4-,-¨¨7---7---6-
Hæc ré - qui - es me - a in sǽ - cu- lum sǽ- cu - li, hic ha - bi-

<-5u---6-:--5---4---5---¨5---7---7---4---4-.
tá - bo, quó- ni - am e - lé - gi e - am.

Antiphona · 2

<-3---3---3---3---1---eE2---1-:-¨¨3---3---1---3---4t---4-,--4---4--¨¨5-
Itt az én nyu-go- vá - som í - té - let - na- pig- lan, ná - la fo-

<-4---eE2---1-¨:--1---0---ð---¨0q---1-¨¨.
gok lak - ni, őt vá- lasz- tot - tam.
30 AZ ELHANTOLÁS

131. zsoltár

E MLÉKEZZÉL meg, Uram, Dávidról, *

és engedelmes fáradozásáról;
Hogy megesküdött az Úrnak, *
fogadást tett Jákob Istenének:
Nem megyek be sátoros házamba, *
s nem lépek föl fekvőhelyemre;
Nem engedek álmot szemeimnek, †
sem pilláimnak szunnyadást, *
nem hajtom fejemet nyugalomra;
Mígnem helyet találok az Úrnak, *
hajlékot Jákob Istenének.
Ez az én nyugodalmam örökkön örökké, *
itt lakozom, mert ezt választottam.
Adj, Uram, örök nyugodalmat neki, *
és az örök világosság fényeskedjék neki! ANT.
A lebocsátás után a pap, majd a sír körül állók háromszor egy-egy marék hantot vet-
nek a sírgödörbe, közben halkan ezt mondva: Tested, ó ember, földből vétetett és is-
mét a földbe visszatér, míg azt egykor ítélő bírádnak szózata az örök életre föl nem
támasztja. Ezt követően a sírt betemetik. A hantvetés és az elföldelés alatt a gyászolók
az alábbi antifónát éneklik · 7

<-4---5u---5-:--rR3---4t---5---4-:--5---7---7---8---5---7---7---7-,
De ter - ra pla- smá- sti me, et car - ne in - du - í - sti me,

<-8---8---8---7---7---8o---8---uU6¨7iI77-:-¨¨-5---4---5---5---5---5--
Red-émptor me-us, Dó - mi - ne, re - sús - ci - ta me in

<-5---¨5---7---¨7---¨4---4-.
no - vís - si - mo di - e!
 AZ ELHANTOLÁS 31
Antiphona · 2

<-3---3--¨¨3---3---1---eE2---1-:-¨¨1--¨¨3---3--¨¨1---3---4t--¨¨4-¨,--4---4-¨¨
Földből al - kot-tál en-gem, és tes-tet ad- tál né-kem, Megvál-

<-4---4---5---4---3---eE2---¨1-:--1---1---0---ð---0q---1-.
tóm és U-ram, tá-massz föl az u - tol - só na- pon!
138. zsoltár

U RAM, te megvizsgáltál és ismersz engem, *

tudod, ha leülök és ha fölkelek.
Ismered az én gondolataimat távolból is, *
figyeled járásomat és nyugvásomat.
Előre látod minden utamat, *
még nyelvemre sem jött a szó, és te már ismered.
Mindenfelől körülveszel engem, *
és reám tetted a kezedet.
Csodálatos előttem a te tudásod, *
magasságos az, és föl nem érhetem.
Hová menjek a te lelked elől, *
és hová fussak a te színed elől?
Ha fölmegyek az égbe, te ott vagy, *
ha leszállok az alvilágba, jelen vagy ott is.
Ha fölölteném a hajnal szárnyait, *
vagy laknék a tenger végső határain;
Oda is a te kezed viszen engem, *
és a te jobb kezed tart meg engem;
És ha mondanám: †
Talán a sötétség elföd engem, *
világosság helyett az éjszaka vegyen körül engem;
De a sötétség nem sötét neked, †
és az éjszaka fénylik, mint a nappal, *
sötétsége neked világosság.
Hiszen te alkottad veséimet, *
te szőttél engem anyám méhében.
32 AZ ELHANTOLÁS

Hálát adok néked, mert csodálatos módon alkottál, †

csodálatosak a te cselekedeteid, *
jól tudja ezt az én lelkem.
Előtted nem voltak rejtve csontjaim, †
midőn formálódtam a rejtekben, *
formálódtam mintegy a föld mélyében.
Még tökéletlen voltam, s már láttak szemeid, †
és könyvedbe írva voltak minden napjaim *
elgondolva, midőn még soruk el sem kezdetett.
Mily tiszteletreméltók nekem a te gondolataid, ó, Isten, *
igen hatalmas a számuk!
Sorolnám őket egész éjszaka, †
de számosabbak a homoknál, *
fölkelek és ismét veled vagyok.
Bárcsak elvesztenéd, Isten, a bűnösöket, *
távozzatok tőlem, vérengző emberek;
Kik tefelőled gonoszul szóltak, *
és hiúságukban fölkelnek ellened!
Ne gyűlöljem, Uram, a téged gyűlölőket, *
és ne irtózzam-e a téged támadóktól?
Tökéletes gyűlölséggel gyűlölöm azokat, *
és nekem ellenségeim lettek.
Vizsgálj meg, Isten, és tudjad a szívemet, *
tégy próbára és ismerd meg ösvényeimet;
És lássad, vajon a hamisságnak útja vagyon-e bennem, *
és vezess engem az örök úton!
Adj, Uram, örök nyugodalmat neki, *
és az örök világosság fényeskedjék neki! ANT.
Az elföldelés befejeztével a pap fogja a sírkeresztet, és a kereszt jelét rajzolja vele a sír-
ra. Ezután letűzi, ezekkel a szavakkal: E szent keresztfa,
melyet e sírhoz letűzök,

legyen bizonyságjele annak,
hogy egykor a sírból föltámadunk, a mi Urunk, Jézus
Krisztus, hitünk szerzője és bevégzője által. A sírkereszt letűzése után a pap halotti
beszédet mond, melynek végeztével az előénekesek elénekelhetik a Si bona kezdetű
responzóriumot.