73

KULTÚRA.

A P n e u m a t i k u s L u n a r it á s
S Z IM B O L O L Ó G IÁ JA
“A Sophia mint galamb a vízre szállva
nemzi Saturnust, aki Jahvéval azonos.”
Iraeneus

A kabbalista-herm etikus-gnosztikus na4. A Parasakti tantrikus reprezentáci­ Ajeciratikus (a formálás világa szerin­
kozmológiák és metafizikák Ain-aculata, ója azt a metafizikai ürességet, ponto­ ti) szinten felvethető pszichikus megisme­
“a semmiből a sem m ibe"1való aláme­ sabban üresség-természetet fejezi ki5, rést érti félre a jungiánus-adleri pszicho­
rülés istenség-kép feletti tételezése, a amely a dyadikus viszonylatot megha­ lógia, a lelki tudat-”elhagyást” tudatalatti­
sötétség, az Atya Haragos, Heves, Fél­ ladó trnszcendenciát biztosítja a nemi nak d e g ra d á lv a 9, a szim b ó lu m o k a t
tékeny és Emésztő sötétsége2, a budd­ kettősség immanenciáján keresztül6. deperszonifikálva, az eleve vitatható
hista forma nélküli tudatosság üresség A “megszüntetés útja” (nivritti marga) “vágyképeket” egy félrevezető intellektu­
(su n n a ta )-m e g kö ze líté se , a g n osis- szaturnális-lunáris7 vonatkozásai, a laja- ális belátás által materializálva — mind­
kenosis, a teremtés rekreatív kiüresítés- jóga balkéz-technikái adják meg a kulcsot ez az ezoterikus asztralitás teljes mérvű
visszaoldása3 az alkémia káosz-arká- a Hold-arculatok egy másfajta értelmezé­ nem-ismeréséből fakad. A non-teizmust
numának nevében, a lunaritás differen­ séhez, ahol a szorongató, infernális alsó­ ateista állásfoglalásnak tekinteni10— mint
ciált arculatain keresz­ pl. a buddhizmus nihilis­
tül értelmezhető. ta értelm ezésekor —
A felsővizek solutio- jellegzetesen 20. száza­
ja, a Sakti, a létezés di, szellemi irrelevanci­
k o n d ic io n a litá s á b ó l át jelent. Emellett Jung
megszabadító negáció átvilágítatlanul használ­
(nirvana = az elgondolt ta a különböző szimbó­
fenom énektől kiüresí- lu m e g y ü tte s e k e t —
tett samsara), a bazi- respektive a vizekhez
leuszi “boldog, nem le­ és a lunaritáshoz kötő­
vő isten” , H ip p o lyto s dő lélek-szimbólumokat
szubsztanciátlan és tu­ — , amivel olyan abszur­
dat /gonizus-genesis/- ditásokig jut el, amelye­
nélküli atyája, ellenté­ ket maga sem tud meg­
tek nélküli, vagyis mi­ magyarázni11.
nőségiek) nélküli, így A pneumatikus luna­
megismerhetetlen (nir- ritás történeti vetületei
dvandra). A “sötétség közü l kie m e le n d ő a
vala a m é ly s é g s zí- matriarchális társadal­
nén’’-böl kilépő separa­ mak időbeli elsődleges­
tio n az aham kara és sége a patriarchátussal
avidya analógiája, a tu­ szemben, valamint az,
datosan terem tett léte­ hogy az istennő-míto­
zés elveszti agnosziá- szok hierarchikus prio­
ban leledző gyökereit. ritá s á n a k h is to ri-
A solaritás-lunaritás citásban megjelenő ar­
látszólagos kettősségé­ culatai12 is előbb jelent­
ben m e g m u ta tko zó kezn ek az a ty a i-fiú i
Hold-értelmezés, jecira- “szenvedő is te n e k é ­
tikus-asztrális konnotáci- nél.
óival, alkémiai vonatko­
zásban az Albedo, az Végül összefoglalva:
aqua permanens (a paradicsomi forrás) vizek d isszo lu ció ja a nirgu na-m u la- A in 14 — N irv a n a —
mint materia confusa, világiélek (anima prakriti-laja analogonjaként ismerszik fel8. Sivadarsana
mundi), mercuriális fürdő stb. ismert. Az Az elhagyásban, megtagadtatásbalevés „ O “ — Ain Szof
itt je le n le v ő oldá s, d e id e n tifik á c ió semmilyen, alvó Brahma-arculata egye­ „ kJ “ — Ain Szof Or
nirvanisztikus értelmezése, a szó erede­ dül a kisemmizésben, a felfüggesztett te­ „ Q “ — K ete r — P a rin irv a n a —
tében is benne rejlik: nir-mana = mentes remtésben, kiüresítésben talál önmaga el­ Atm adarsana
az én-től, ill. a birtoklástól. Az ellobbanás hagyására, lemondására, az ellobbanás „ kJ “ — Daáth14 — az Üres Szoba-
ráborul és nőként bezárja a férfiúi feléb­ ellobbantására. Kenosis
redést. A Nap ellobannás-képtelen férfi­ Az eddig nem említett felső- és alsó­ „ O “ — Tiferet — Nap — Fiúság
assága magára gyűrődik a Holdat saját vizek közti Daáth szefira jupiteri-szatur- . VJ" — Je s z o d — H old —
kép-telensége alá rendelve. nuszi jellege a létesülés ontológiai ha- Asztralitás
A jóga rendszerét követve a Sivadar- tároltságával és az önkiüresítés aszké- » O “ — Malkut — Immanencia, a
sanában megsemmisül az Atmadarsa- zisével kapcsolatos. halódó, megfeszített Isten / /
74
„ “ — Quellipoth — az infernálís
létrend disszoluciója / /
Jegyzetek:
1. Eckhart mester
2. Jacob Böhme
3. A visszatérés/helyre á Ilitás/resta-
uráció (tikkun) destruktiv deCOUM-
struktivitása — a reintegráció bekebe­
lezés-természete.
4. A le is te r C row ley: B o o k 4,
Samadhi-fejezet
5. “Az ürességben van Kali, aki a Ka-
Ivalyát adja/biztosítja”.
Kamadhenu Tantra
Kaivalya: a végső megszabadu­
lás
6. Ennyiben rendelődik alá a férfiú a
nőiség Maya-semmi-megnyilásának
(lásd: Inanna pokolra szállása Ereski-
galért. mely történetileg megelőzi a nő­
ért való férfiúi alászállás-m ítoszok
megjelenését.
7. Erre vonatkozóan megemlítjük az
alkémiai Pan-értelmezést, a hermeti-
kus M ercurius bizonyos összevont
lunárus-szaturnin ábrázolásait, és az
asztrológia Bak-Rák-tengelyét, me­
lyeknek urai a Saturnus és a Hold. (Az
Kisgrafikai világtárlat
Kolozsváron nagy érdeklődést keltett
az első nemzetközi kisgrafikai bienná-
lé. A világ minden részéről beérkezett
töb b m int ezer m unkából csak száz
nem ütötte meg a mértéket. A résztve­
vők ötszáz m üvet adom ányoztak a v á­
rosnak. Németh Júlia Szabadságban
közölt, Ovidiu Petcával való beszélge­
tésé ből még sok m inden kiderül.H ogy
a thaiföldi művészek valóságos imp­
resszionisták. Hogy az a rg en tinok a
színes lino- és fam etszeteket kedve­
lik. Munkáikon érződik a heves spanyol
vér. Esetükben a dél-am erikai indián
h a tá s é rzé ke lé se m ellett b izo n yá ra
em iatt támad némi Picasso benyom á­
sunk is. De még az argentinok színes
em berarc torzításai is valahogy beleil­
lenek az egész kisgrafikai m am utkiál­
lítás talán mégsem véletlen alapgon­
d o la tá b a . Hogy a h u sza d ik század
nagy részében az em ber ö n m ag át érti
a legkevésbé, em iatt önm agától is ret­
teg, s ha tehetné, em bertársát is elke­
rülné. Nem értve saját helyzetét, er­
kölcs nélkül maradt, s csak kénysze­
rekn ek en ge d e lm e ske d ik. O rte g a y
G asset — ez a másik spanyol — az
első nagy háború után még ezt írta:
“Európa erkölcs nélkül m aradt.” lásd:
A töm egek lázadása. E kiállítás tan ul­
alkimista képek közül megemlítjük a
Hold ölelésében hajózó Szaturnuszt
Goosen van Vreeswyk munkájából, és
a Hermetikus Múzeum Alze könyvének
illusztrációját.
8. A jóga rendszerében az ebben va­
ló feloldódás az egyik legnagyobb ve­
szélye volt a Brahmát lunárus oldalról
megközelítő jogik útjánál.
9. A tudás, megértés meghaladását ir­
racionalizmusnak, miszticizmusnak bélye­
gezni hasonló jelenkori sajátosság.
10. A megismerés nem-megismeré­
sen keresztüli gyakorlása nem agnosz-
ticizmus.
11. Itt elsősorban a különböző diffe­
renciált víz-szimbolikák egymásba-mo-
sására és összekeveredésére gondo­
lunk.
12. Utalunk Isis mítoszára, ami más
oldalról szemlélve Lucifer bukásának
mítoszával is analóg.
13. Robert Graves és Aleister Crowl­
ey szerint is Isis kora megelőzte Osiris
korszakát. Nu-lsis misztériumához lásd
Kenneth Grant: Aleister Crowley and
the Hidden God, 10. fej.
14. Érdemes megjegyezni, hogy az Isz­
lám teológián és vallásgyakorlaton belül,
ságaként is, ma talán így írna: Az em ­
beriség erkölcs nélkül maradt.
S így a jelenlévő sok száz művész az
ember körén kívül keresi az emberi jé t
értelmét s az erkölcs igazi forrását. így
aztán a több mint kilencszáz kisgrafika
közül ötvenen ha megjelenik az ember.
Eszerint a művészek mindenféle egyre
inkább eltávolodnak az erkölcs nélküli
manipulált tömegembertől. Vagy eset­
leg a maga torz m ivoltában m utatják
meg. A dolgok belső, végtelen számú­
nak tűnő részletei felé fordulva, egyre
az emberen kívül keresik hát a megol­
dást az ember számára. Közben a szok­
ványos emberábrázolásról is lemonda­
nak. Hisz az em ber végül is valóban az
emberen kívülről indult. A végtelen idő­
ben visszafelé haladva ez pontosan ki­
mutatható. S ugyanebben a végtelen
időben az ember megjelenésének, föl­
lépésének a folyamata többször is le­
játszódhat. Ez viszont kiemeli az em ­
beri létet az egyszerű véletlenek sorá­
ból, mert ami a végtelen időben leg­
alább kétszer megismétlődhet — s er­
ről éppen maga a végtelen idő kezes­
kedik — , értelmet nyer és erkölcshöz
jut.
így hát az em beri lét értelme csak
visszafelé haladva lelhető fel. A végte­
KULTÚRA
respektive a szufizmuson belül, a két
“nem-egzisztens" “ellen-szférá"nak és
“gyökéinek fontos, kiemelt jelentősége
van. Dhata saját szolipszisztikus lényegi-
ségre utal, az Ayin, úgyis mint Ayin al-
Qalb, a “Szív szeme”, illetve a dervis-tánc
kulminációja, a végső misztikus exaltáció-
anribilációit hordozza.
Ezen túlmenően — amennyiben együt­
tesen figyelembe vesszük a kabbala és a
szufizmus szóhasználatát, akkor megfe­
leltethető a Tudós (D haát) az
esszencióval (Dhat) és a lényeg más faj­
ta elnevezése (ayn) [fórra 5], a szemmel
(ayin) és a negatív egzisztencia legfel­
sőbb aspektusával (Ain), a “-tálán” vagy
“-telen’-nel, a kiüresített létezés önmagát
legyőző, felszámolás arculatával.
Ehhez kapcsolódóan érdemes meg­
jegyezni, hogy azAin szó betűiből alko­
tott ANI égőt jelent, [lásd. A. C.: 777]
hasonlóan az AL (Isten) és LA (nem)
kettőséhez, vagy az iszlám Shahadah
formájához: La Haha illa Allah, melynek
elemzését lásd Titus Burckharát: Szak­
rális szimbólumok; A “Barrakh”-ról szó­
ló jegyzet.
K ecskés Péter
len idő ebben a folyam atban sarkigaz­
ságként alkalm azható tényező. Emiatt
jelentkezik a fordított O rtega y G asset-
féle lázadás: a művészek lázadása a
tömegek, az eltorzult, de öntelt töm eg­
ember ellen. A kolozsvári világtárlat hű
tükre ennek a jelenlegi erkölcsi világ-
helyzetnek. A legtöbb m űvész meg is
értette, hogy — ahogyan Jó zse f Attila
mondaná — a végtelennel kell mérnie
önm agát és művészetét. Ám de a vilá­
got is. Bár legtöbbször m egelégszik az
á llító la g o s té rb e li v é g te le n n e k , az
anyag bő részleteivel való érzékelte­
tésével. Igaz, ez is nagy szó, ám a
kulcsszó m égiscsak az időbeli végte­
len, a m e ly n e k tud ata b e n n ü n k e t is
m egváltoztathat. Bennünket, akik az
egyre végzetesebben növekvő és en­
nek arányában torzuló töm eg részei
vagyunk.
(Legjobban munkáikban, e kiállítás­
tól teljesen függetlenül, amelynek nem
is részesei, két kolozsvári festő: Kan-
csura István és Zoltán Katy — egymást
ugyan el nem ismerve — képesek ilyen
magaslatok elérésére. Ősi festészeti,
grafikai, filozófiai, vallási és modern ha­
gyományaik révén, ezen a kiállításon in­
kább a japán művészek érnek el ilyen
hatásokat.)