Professional Documents
Culture Documents
Kőszívű Ember Fiai (Olvasónapló)
Kőszívű Ember Fiai (Olvasónapló)
Nagy szerepe volt a magyar gazdasági életben. 1831-től járt itt elemi iskolába, ahol kitűnt eszével
és szorgalmával. Csodagyereknek tartották, mert verseket írt és kiválóan rajzolt.
Mi az oka, hogy apja y-nal, ő maga i-vel írta a nevét? Mikor változtatta meg az írásmódot?
1848.március 15-e után változtatta meg, ezzel is jelezte, nem büszke nemesi származására.
Mikor írta A kőszívű ember fiait? Mi volt az a jelentős politikai fordulat Magyarország történetében,
amely lehetővé tette e mű megjelentetését?
Hétköznapok (1846); Szerelem bolondjai (1869); Fekete gyémántok (1870); Az aranyember (1872); Sárga rózsa (1893)
Hatan perc
Miért kőszívű ember Bradlay Kazmir - emberi és orvosi értelemben? Búcsúszavaiból kitűnik, hogy
feltétlen híve a Habsburg-dinasztiának, s ellenez minden újítást, politikai változást. Nézz utána,
milyen pártok küzdöttek egymással a reformkorban, s próbáld kitalálni, vajon melyikhez tartott az
öreg főispán!
Emberi értelemben azért kőszívű, mert gonosz és zsarnok volt. Orvosi értelemben ázért, mert szívverőér kövösülésben
szenvedett. A haladók és a maradiak küzdöttek egymással. A maradiakhoz tartozott az öreg főispán.
A temetési ima
Az író már eddig is kétszer említette Ridegváry adminisztrátort. Milyen jellemet sejtet a beszélő
név? Mit jelentett a reformkorban ez a tisztség?
Tallérossy Zebulon
Tallérossy szavai Kufsteinről igazi fenyegetést, véresen komoly jóslatokat hoznak a látszólag
vidám hangulatú fejezetbe. Keresd meg iskolai atlaszaidban Kufsteint, és nézz utána, mely íróink
jártak pályályuk során ezen a nem túl barátságos helyen!
Kufstein: Inn parti vár Tirollban, itt volt a hírhedt állambörtön, ahol számos magyar politikai foglyot tartottak fogságban.
Pl.: Török Ignácot, Wesselényi Miklós, Kazincy Ferenc.
A két jó barát
Jelöld a térképen Ödön útvonalát! Mérd meg vonalzóval, mekkora távolságot tett meg
Magyarország határáig!
Térkép: Pétervár --> Kijev-től 100 km-re NY -i irányban --> Magyarország É-K -i határa
A másik kettő
Mivel teszi az író komikussá Pál úr beszédét? Próbáld nyelvtani szabatossággal megfogalmazni,
milyen igeragozást használ!
Azzal teszi komikussá az író, hogy Pál úr olyan természetességgel mondja az ő butaságait, hogy egy másik embernek
az már nevetni való. T/1.-ben beszél.
Az előbbi fejezetben Jenőről is leírást kaptunk. Néhány mondatban hasonlítsd össze külsejét a
másik két fiúéval! Lapozz vissza az első fejezethez! Melyiküket szerette leginkább az apa?
Ödön és Richárd erős és zömök testalkatú, míg Jenő vékony, szemüveges, gyönge termetű volt. Jenőt szerette az apja
legjoban.
Mindenféle emberek
A fejezet elején Jókai - mellékesen - Windischgrätz herceget említi. Nézz utána, ki volt ez a férfiú,
és milyen szerepet játszott az 1848-49-es eseményekben!
Windischgrätz, Alfred herceg /1787-1862/, osztrák hadvezér, 1840-től Csehország katonai parancsnoka.
1848.júliusában leverte a prágai felkelést. A császár 1848.októberében a bécsi forradalom kirobbanása után az egész
osztrák haderő főparancsnokává nevezte ki.
A bakfis
Lapozz vissza az utolsó előtti fejezethez, és keresd meg benne Edit külsejének leírását! Játszuk el
gondolattal, hogy Richárd aznap este három mondatot írt a naplójába. Szerinted hogy szólhatott a
szerelmes bejegyzés?
Edit telt, piros arcú, kcrallpiros ajkú, égő parázs szemű leány volt. A három mondat: “Ma este megismerkedtem egy
estélyen egy lánnyal. Gyönyörű szemei, és arca van. edit a szerelmem neve.
A zsibárus
A fejezet elején Jókai több bibliai és mitológiai alakot emleget. Kutass a lexikonban, kicsoda:
Női bosszú
Leonin az igazságot írja meg Baradlaynénak - többnyire. Melyik az a pont, ahol meghamisítja a
történeteket?
Azt, hogy mind a ketten leszakadtak a lékbe, mert hiszen csak Ödön esik bele, Leonin pedig utána ugrik.
Hasonlítsd össze a fejezet elején leírt Arankát a korábban bemutatott Edittel! Miben különbözik a
két, egyaránt szép nő külseje? Miért illik egyikük épp Ödönhöz, másikuk Richárdhoz?
Abban, hogy Editnek kerekebb teltebb arca volt, szemei, és szája is más volt, mint Arankának. Ödön komoly, és
érzelgős volt és ez inkább Arankára vall. Richárd viszont csapongó életet élt és Edit a félénkségével lehet, hogy meg
tudja változtatni.
Az aláhúzott sorok
Miért hajolnak meg oly mélyen a régi cselédek Ödön előtt?
A kézfogó napja
Ödön és Aranka jegygyűrűjéről az író megjegyzi: “viselve voltak már azok”. vajon kik viselték?
Mennyi idő telt el a regény kezdete óta? Összegezd, fogadalmának melyik részét valósította meg
eddig Baradlayné - szembeszegülve férje végrendeletéval? Írd le, szerinted mit fog parancsolni
Richárdnak és Jenőnek, hogy az ő sorsukat is ellenkezőre fordítsa!
Hat hét telt el. Nem ment hozzá Ridegváryhoz. Ödön elvette Arankát. Küldött Jenőnek pénzt. Richárdnak azt
parancsolta, hogy nősüljön meg. Jenőnek pedig azt, hogy jöjjön haza.
Jókai maga írja Ödön váratlan megjelenéséről, hogy “theater coup”, azaz színpadias, hatásvadász jelenet az ilyen.
Keress rá példákat az eddig elolvasott részből: hol, milyen teátrális jelenetekkel teszi érdekesebbé művét az író!
Tavaszi napok
Mit jelképez Jókai hosszasan ecsetelt leírása a különös állatról, a krákról? A társadalmi viszonyok mely
összetevőire világít rá a hasonlat?
A földet írja le amit az emberek művelnek.Arra, hogy a nemesség uralkodik a jobbágyok fölött.
Nézz utána, van-e történelmi alapja annak a fordulatnak, hogy Ödön a forradalmi Bécsben ünnepi
szónoklatot mond! Előfordult-e csakugyan azokban a napokban, hogy magyar küldöttség ment a
császárvárosba üdvözölni a felkelőket?
Előfordulhatott.
Mi bizonyítja, hogy az író előre megtervezte, mi fog történni a regény későbbifejezeteiben?Melyik jelenet lett volna
elképzelhetetlen “A zsibárus” című fejezet előkészítő fordulatai nélkül?
Richárd kardjával kapcsolatos jelenetek, ha nem vette volna meg a zsibárustól a kardot.
Milyen politikai-katonai álláspontot képvisel anyja látogatása előtt Richárd? Miért terveznek ellene merényletet
még hű katonái is?
Anyja látogatása előtt a rendet, és alkotmányt képvisel. Azért fordulnak ellene katonái, mert ellene fordítják őket.
A vérveres alkony
A Bibliában az a szerepe, hogy a halál ne az ő gyerekeiket vigye el. Goldner Fritz azért, hogy lelkiismeret furdalásuk
legyen amiatt, hogy miattuk halt meg.
A huszárok a nélkülönözések közepette néha hozzájutnak egy-két falat élelemhez. Mit kapnak enni a cseh
úrnőtől? Mivel kell beérniük a kocsmában? Mit esznek a malomnál? Milyen lakomát kell félbehagyniuk a
barátságos faluban?
A cseh úrnőtől pálinkát, kenyeret, füstölt húst kaptak, a lovaknak koszorúba font szénát, és abrakot. A kocsmában
pálinkát és egy egész kenyeret kaptak. A malomnál haricspuliszkát ettek. A faluban árpakenyeret, sült kecskét, sárga
kását, friss túrót, fenyőpálinkát kell ott hagyniuk.
Egy nemzeti hadsereg
A második rész kezdetekor érdemes visszatekinteni és összevetni az elsővel. Miért érzékelünk itt
határpontot a cselekmény menetében? Honnét hova került mindhárom fiú? Hol játszódott ez ideig
a cselekmény és a történelmi események túlnyomó része? Milyen nemzeti jelentőségű
eseménysor kezdődik el a második rész elején?
Mert a három fiú megint Magyarországon van. Bécsből Magyaroraszágra. Bécsben. Az, hogy mindenki a hazáját akarja
megmenteni és ezért sokat tettek.
A szalmakomisszárius
Nézz utána történelemkönyvekben, milyen volt a magyar kormány katonai helyzete 1849 januárjában! Hol ülésezett
az országgyűlés? Ki volt a hadügyminiszter? Ki vezette az osztrák csapatokat? Mely területek kerültek császári
kézre?
Debrecenben ülésezett. Mészáros Lázár volt a hadügyminiszter. Windishgrätz vezette az osztrák csapatokat. Duna
környékei területeket foglaltak el.
Az első tandíj
A német önkéntesek kapcsán Jókai Hekuba trójai királynét említi, akárcsak a Hamletben szerepl ő színész. A
Shakespeare-dráma jelenete azért híres, mert a színészek mindenkori beleérzőképességét jelképezi: a Hekubáról
beszélő szereplő igazi könnyeket hullat, pedig sosem látta a királynét, akiről szaval. Vajon miért kérdezi Jókai a
német önkéntesek kapcsán: “Pedig hát mi nekik Hekuba?”
A betyár
A fejezet elején olvashattunk Boksa Gergőről: “Belenézett a pipájába? belenézett dohányzacskójába, belenézett a
kalapjába.” Mi lesz ennek a nézésnek a jelentősége a nagy hadicselben?
Mert ezeknek a tárgyaknak a segítségével sikerült visszaszereznie az ökröket a németektől. Ezekből készítette el azt a
szert, amelynek szagától az ökrök kitörtek a karámból.
A Királyerdőben
Richárd és Palvicz párbajában olyan mesebeli védelem menti meg Jókai szerint hősét, amilyenről az Illiászban
olvashattunk. Hallottál már Akhilleuszról? Nézz utána, ő minek köszönhette sérthetetlenségét?
Egy korábbi fejezetben “Az a harmadik” Palvicznak egy hölgyhöz írt titokzatos sorait olvashattuk:
“Úrnőm! Ha meg tudja ön találni azt, amit elvett, meg fogja találni azt, amit elvesztett.” Kinek szól
ez a levél? Lehet-e összefüggés Palvicz most feltárt titka és a levél tartalma között? Vajon mi az,
amit a hölgy elvett, és mi az, amit emiatt elvesztett?
Alfonsine-nak szól a levél. Igen. A gyermekét vette el, és a gyermeke adta szeretetét vesztette el.
Napfény és holdfény
Miért áll az özvegy oly sokat vívódva a halott férj képe előtt? Furdalja a lelkiismeret?
Nem furdalja a lelkiismeret, hanem be akarja bizonyítani, hogy amit eddig tett azt jól tette.
“Évszaknak nézve látni kellene az ezernyi őrtüzeket, mik egy közeledő tábort jeleznek” - írja Jókai
-, a fejezet elején. Miféle közlekedő táborra céloz? 1849 melyik hónapjában járhatunk, ha már
“látni lehet” a közelgő hadakat?
Sötétség
Miért kísérteties jelenet a fölcsavart lámpa üvegének szétpattanása? Miként értelmezi a népi babona az üveg
elpattanásat?
Mindenváró Ádám
A fejezet első rézse meghitt életkép, amelyben Jókainak bőséges alkalma nyílik néprajzi ismeretei hasznosítására.
Járj utána, mi az a nyitott tűzhely, vaskutya, lúdlelke, agyagtévő!
Lúdlelke: Nyílforma vasdarab
Nézz utána, van-e történelmi alapja Zebulon aláírási jelenetének! Valóságos esemény-e, hogy áruló magyar
előkelőségek maguk hívták be az országba az orosz csapatokat?
“Öltözetéről ítélve főtiszt lehet” - olvassuk Richárdról. Emlékszel-e még, milyen rangban volt a történet elején, s
milyen rangot visel most?
Jókai így ír a császári hadvezérről: “A büszke főúr, ki előtt csak a bárónál kezdődik az ember _ a
kevély államférfi, ki egy egész nemzettel, mely békejobbját nyújtá felé, még egyezkedni sem
akart…” Ki ez a férfi? Mikor, kinek a békeajánlatát, békakövetségét utastotta el?
Párharc mennykövekkel
Mi vezet kedvező fordulathoz a tizedik, majd a harmincadik zászlóalj reménytelen támadásai során?
Az, hogy egy magyar tüzértiszt a Dunapart alatt két ágyúval merészen előrehatolva, elkezdte lövetni a sorompót.
Szalmás Mihály, a gátlástalan cselszövő és áruló a fejezet végén elnyeri méltó büntetését.
Lapozzunk vissza azokhoz a fejezetekhez, melyekben találkozunk vele vagy feleségével, és
összegezzük alantas szerepüket a történetben. Milyen kapcsolatban álltak Ridegváryval? Milyen
szemmel nézték Baradlayné törekvéseiket? Hogyan lépett föl Szalmás Mindenváró Ádám
házában?
Jóban voltak Ridegváryval. Nem tetszett nekik, Baradlayné törekvése. Úgy, hogy elmenekült amikor megtudta, hogy
Tallérosy Zebulon is ott van.
Zenit
A május 21-i ostrom leírásakor Jókai meggyőzően bizonyította, hogy az együttes erőfeszítés vezetett a sikerhez,
nem egyéni akciók. Miért adja meg magát az Ödönre célzó osztrák? Miért menekül meg Richárd?
Azért adja meg mágát, mert látja hogy sokkal erősebb mint ő, és jobban teszi ha megadja magát. Azért menekül meg,
mert Ödön megjelenik a magyar zászlóval.
Ismét csodálatosan megmenekült a két testvér: már-már kezdjük azt hinni, hogy csakugyan
akhilleuszi keresztelőjük volt. Visszalapozva gyűjtsd össze a “szerencsés véletleneket” , és hagyj
helyet amég néhánynak, melyeket a regény végéhez érve írj majd be!
Ödön, amikor beleesett a jeges vízbe. Richárd mikor Palvicz Ottóval küzdött. Ödön, mikor megadta magát az Ödönre
célzó osztrák. Richárd mikor nem ítélték halálra.
Az eldobott lélek
Hogy mondja Jókai a cumit magyarosított, nyelvújítási szóval? Vajon miért hívják a “meghalató intézet”
vezetőjének éppen Kaszásnénak?
Szopacsnak (cuclinak) mondja. Mert a halált kaszásnak is szokták nevezni, és így a feleségét Kaszásnénak.
Ki az a költő, aki két elbeszélő művében is egy-egy kitett, elhagyott, “fölösleges” gyerekről ír -
Jancsiról, illetve Szilveszterről? Mi a két mű címe?
Ephialtész
Melyik korábbi fejezetre utal vissza az első mondat: “Én gyűlölöm a hazámat”? Ki mondta?
Ki volt Ephialtész, akire a cím utal? Melyik csatában árulta el honfitársait? Ki kivel csapott össze
ebben a csatában? Mikor zajlot? Vajon kikre céloz Jókai, amikor ezt a honárulót említi? Kik voltak
a “muszkavezetők”?
Ő árulta el azt a rejtekutat, amelyen Xerxész perzsa király tábora hátba támadta a thermöpulai szorost védő leonidasz
spártai királyt. Időszámítás előtt 480-ban. Ridegváryra céloz. Az oroszok voltak a “muszkavezetők”.
Perihélia
Milyen jelenség leírására használja ezt a szót Jókai? Merő véletlennek tartja-e a természeti
jelenség egybeesését a történelmi katasztrófával?
Régi jó barátok
Itt bukkan fel a Ridegváry-féle útlevél másodszor. Kinek szánták az elsőt? Milyen névre szól Ödöné?
Indokolt-e az orosz imsik hálálkodása Ödönne? Lapozzunk vissza a “Két jó barát” fejezethez, és
idézzük föl a történetet! Egyáltalán kiderül, hogy mi történik az imsikkel, miután ott marad a fára
kapaszkodva? Hol figyelhetünk meg a regényben hasonlóan véletlenszerű, meglepő
találkozásokat?
Igen, mert őutánuk mennek a farkasok. Nem derül ki mi történik az imsikkel. A Mindenváró Ádám cím ű fejezetben,
amikor Szalmás és Zebulon Találkozik.
Nadír
Ödön hangulatának, és az egész történelmi-lélektani szituációnak a leírásában fontos szerepet szán Jókai a
magyar puszta látványának. Milyen hangulatot áraszt a délibáb, az üresség, a forróság, a hallucináció? Miféle
növények az ördögszekér, ördögborda, timpó, szikfű, fűtej? Mit jelent: pirokfenyér, szittyó, vigályos, dágvány,
semlyék, csereklyetörés?
Ördögszekér: Az ernyős virágzatúak családjába tartozó, fehéres vagy kék virágú, merev szárú, szúrós gyomnövény,
melynek száraz kóróját az őszi szél a földből kitépve tovagörgeti
Szikfű: Székfű
Fűtej: Gyermekláncfű
Szittyó: Nedves, szikes réteken csoportosan tenyésző, kopasz, hengeres levelű, egyszikű növény
Jenő három alkalommal kerül huzamosabban a szemünk elé: először Bécsben, fülig szerelmesen Alfonsine-ba,
majd Kőrosszigeten, bátyja családjának vigasztalójaként, végül most, hősies önfeláldozásakor. Jellemezzük a
legkisebb Baradlay fiút a következő szempontok alapján e három korszakában:
“Akkor nem volt magasabban egyetlen bűbájos női szem, melynek egy elhullatott kegyelemkönnye lenyomta volna
a vér tengerét” – írja Jókai -, célozva rá, hogy később Ferenc József oldalán megismert a magyarság egy ilyen
“bűbájos női” arcot. Kinek az arcára céloz? Ki volt a királyné, aki szerette a magyarokat, s igyekezett férjét
kedvezőbb viszony kialakítására biztatni velük?
Ferenc József feleségének Sissinek az arcára céloz. Erzsébet királyné volt az.
Járj utána, mit illik tudni Haynau-korszakáról! Mettől meddig tartott? Hány halálos ítéletet hoztak
és hajtottak végre? Hány börtönbüntetésre került sor? Kik kényszerültek emigrációba? Mi volt az
alacsonyabb rangú honvédtisztek büntetése? Melyik múlt századi magyar költő jutott erre a
sorsra, mert honvédhadnagy volt?
1849-1850-ig tartott. Több száz ítéletet hoztak és hajtottak végre. Akik résztvettek a forradalomban, azok kényszerültek
emigrációba. A honvédtisztek büntetése börtön volt. Kazinczy Ferenc volt az a költő.
A túlvilágról
Jenő olyan ügyesen fogalmaz, hogy leveleiben alig kell valótlanságot állítani a hivatal megtévesztése céljából.
Melyek azok a kitételek a levelekben melyek kénytelenségből hamisak? Vajon kire céloz, amikor így ír: “Bocsáss
meg annak, ki vádjával sietet a sírhoz…”?
Jókai szabadságharccal s azt követő időkkel kapcsolatos politikai felfogást Jenő Ödönhöz írt
levelébe foglalja. Hogyan értelmezed ezt az üzenetet: “A mi sírköveink lesznek a jel, hogy ott
szikla van, amerre nem kell a hajót kormányozni”? Mely mondatai jelzik a jövőt illető bizakodásátt?
Úgy, hogy ne tegyék azt amit ők, mert ők is arra a sorsra juthatnak. A mondatok: “Ti csendesen fel fogjátok építeni a
romokat, a hajó kormánya ismét kezetekbe fog kerülni.
Baradlayné a férje terveit húzza keresztül, a sors viszont az ő terveit teszi semmissé. Miért roppan össze egyszerre
a mindaddig keményszívű matróna? Milyen tévedésére kell rájönnie?
Azért, mert meghal a legkedvesebb fia Jenő. Arra, hogy nem kellett volna beleavatkoznia a fia életébe.
“Ő volt közöttünk az egyedüli hős” – mondja Ödön Jenőről. Már a regény elején is kiemelkedik testvérei közül Jenő,
csak akkor még nem tulajdonítunk ennek jelentőséget. Minek nevezi Jenőt a haldokló apa?
A legkevesebb fiának.
Úgy, hogy kopogja, hogy az öreg. Mivel Richárd őt szokta úgy szólítani, hogy öreg.
“Megbocsáss türelmes olvasóm, hogy ennyi ábécére tanítalak ebből a >>nagy<< iskolából” – írja Jókai -, a
börtönbeli kopogásra célozva. Hol ismertetett korábban is titkosírási kódrendszert? Hol találkoztunk még korábban
fedőnevekkel és titkos jelszavakkal?
A Napfény és Holdfény című fejezetben, mikor Jenő titkosírásra tanítja Arankát. Fedőnevekkel Ridegváry útleveleiben.
Titkos jelszavakkal, Akik igazán szeretnek című fejezetben, Richárd táborában.
A fejgörcsök napján
Haynau és Alfonsine beszélgetéséből megtudjuk, hogy mivel töltötte a gonosz leány idejét a bukás után. Kiderül
valami Richárdnak a bíróság előtti viselkedéséről is. Mik ezek az új információk?
Az, hogy még a haditörvényszéknek is a szeme közé nevetett, és beszélt hozzájuk, mint Coriolan a volskusokhoz.
Nem értette meg, mert azt hitte, hogy Ödönt ítélték el.
Jókai- akárcsak most, Richárd belépése kapcsán – már az első részben is ezt mondta egyik
jelenetéről: „Ha nem élő és emlékező emberek szeme láttára történtek volna, a szkepszis azt
mondaná, hogy theater coup”. Melyik fejezetben, melyik szituáció kapcsán hangzott ez el?
Az első lépcső „ama” magaslathoz című fejezetben olvashattunk róla. Amikor Ödön hirtelen megjelenik a teremben az
ülést tartó uraknál.
A kőszívű ember felel – A kérő
Itt olvashatunk utoljára a „kőszívű emberről”. Bár már a regény legelején meghal, akarata
racionális és misztikus módon egyaránt befolyásolni látszik a későbbi eseményeket. Racionálisan
azért, mert felesége szembefordul végakaratával, s egész politikai életművét ellenkezőre fordítja,
fiait pedig férjét meghazudtoló módon irányítja. De az özvegynek az az érzése, hogy misztikus
módon, a tulvilágról is befolyásolja sorsukat a halott. Mi sejteti vele a megboldogult bosszúját, és
mi a bocsánatát?
A bosszúját az, hogy Jenő meghal, a bocsánatát az, hogy Richárd megmenekül.
Itt tudjuk meg, hogy Richárd, az egykori kapitány őrnagysága óta is előlépett. Milyen rangban érte
meg a szabadságharc végét?
Alezredesként.
Az eddig nem ismert végrendelet mindent megmagyaráz. Melyik kitétele indokolja, hogy meg
akarták fosztani Editet a jó hírétől? Melyik magyarázza, hogy a kolostorba adták? Miért lett volna
Alfonsine-nak fontos, hogy a naiv Jenő feleségül vegye? Miért akarták, hogy Richárd meghaljon?