Bizonyság megtérésről, gyógyulásról és az Úr - életemben eddig tett - csodáiról

Az Úr a kezdeményező, aki kopogtat mindenki ajtaján. Valaki beengedi azonnal, valaki

megváratja, valaki pedig kizárja és megkeményíti a szívét. Pedig Isten a lényeget
megragadva, szeretetteljesen közelít mindenkihez, ahogy ezt velem is tette.
19 éves koromban kaptam az első álmot Jézussal, akkor még nem tudtam, hogy mit jelent, de
egy szivárványt láttam a feje fölött és nagyon megijedtem. Az évek alatt még néhány
alkalommal álmodtam az Úrral, de nem tudtam, hogy mit jelent Istenhez közeledni és hogy ő
valóban cselekedni is akar az életemben.
2017. januárjában egy buszsofőrtől (akit azóta se láttam) kaptam egy kis papírt, amin ez állt:
„Közeledjetek Istenhez és közeledni fog hozzátok.” Megismeritek az igazságot, és az igazság
szabadokká tesz titeket.” Amikor ezt mondta az Úr, már előre eldöntötte, hogy így lesz:
megismerem az igazságot.
Ekkor még nem tudtam mit jelent a kis jel a papír sarkában, de utóbb rájöttem, hogy a
Krisztus Szeretete Egyházat jelenti. És teljesen mindegy, hogy ki melyik egyházhoz tartozik,
egy Istenben és egy Jézusban hiszünk, egy a megváltónk.
Eljön az a pillanat, amikor az ember rájön arra, hogy egyedül nem megy. Ezt éreztem a
buszsofőrős eset után. Ekkor feladtam az ellenállást, ami korábban Isten és közém állt.
Korábban, megtérés előtt én is imádkoztam rendszeresen a „Miatyánkat”, de azt nem hittel
tettem. Mama megtanította ezt az imát gyerekkoromban, és mondta, hogy van Isten, de az ő
életében nem láttam változásokat, így azt sem tudtam, hogy Isten valóban meghallgat, arra
pedig nem is gondoltam, hogy ő válaszol és cselekszik is, csak hittel kell imádkozni és átadni
neki az életemet.
„Alázzátok meg magatokat”. Isten csak ennyit vár: kiálts hozzá, kérd az ő segítségét, és arcát
ismét feléd fordítja.
Egyszer magam sem tudom miért, 2,5 évvel ezelőtt magammal vittem a bibliámat azzal a
céllal, hogy elkezdem olvasni. Úgy gondoltam, hogy az alapműveltséghez hozzá tartozik,
hogy elolvassam a bibliát. Azt gondoltam, hogy ezt egyszerűen ki lehet olvasni és, hogy érteni
is fogom. Nem tudtam, hogy Isten szavai, ígéretei, tanításai vannak benne és megértést is csak
Isten tud adni.
Felnyitottam a bibliám és az Ézsaiás könyvének 54. versénél nyílt ki. Elolvastam. (Felcsapás)
„Mert mint elhagyott, fájó lelkű asszonyt hív téged az Úr, és mint megvetett, ifjú asszonyt, ezt
mondja Istened: Egy rövid szempillantásig elhagytalak, és nagy irgalmassággal
egybegyűjtelek. Búsulásom felbuzdultábanelrejtém orcádat egy pillantásig előled, és örök
irgalmassággal könyörülök rajtad, ezt mondja megváltó Urad.
Mert úgy lesz ez nékem, mint a „Noé özönvize, miként megesküvém, hogy nem megy át
többé Noé özönvize a földön, úgy esküszöm meg, hogy rád többé nem haragszom, és téged
meg nem feddelek.”

1
„Mert a hegyek eltávoznak és a halmok megrendülnek, de az én irgalmasságom tőled el nem
távozik, és békességem szövetsége meg nem rendül, így szól könyörülő Urad.”
„Oh, te szegény, szélvésztől hányt, vigasztalástól való, íme ólomporba rakom köveidet…”
„Igazság által leszel erős, ne gondolj a nyomorral, mert nincsen mit félned, és a rettegéssel,
mert nem közelg hozzád.”
„Egy ellened készült fegyver sem lesz jó szerencsés.”
Ezek a szavak csengtek napokig a fülemben, miután elolvastam, és mélyreható változást
indított el bennem Isten ezen az igén keresztül. Rájöttem: Isten ismer engem, ismeri a
helyzetemet, ismeri a félelmeimet, megbocsát, és örök irgalommal könyörül rajtam.
Gyerekkorom óta sokat sírtam, sokszor érzékenyen reagáltam dolgokra, a barátaim becsaptak
és elhagytak, apám is elhagyott, és tényleg vigasztalás nélkül való voltam, magányos és
sokszor depressziós, olyan akit senki nem szeret és senki nem ért meg. Céltalannak éreztem
az életem, család, barátok, segítség nélkül.
Istentől távol valóban reménytelennek, szélvésztől hánytnak éreztem magam, akit a
körülmények ide-oda dobáltak. Évekig Isten nélkül éltem, emberek által elhagyatottan, és
úgy, mint akit elhagyott az Isten is. Pedig valójában soha nem hagyott el engem, csak én nem
hallottam meg a hangját.
Isten ismerte a helyzetem, és azt mondta, megbocsát.
Ezek a felismerések a szívembe égtek. Tudtam, hogy bocsánatot kell kérnem, hogy nincs
többé hová mennem, kihez fordulnom. Rájöttem, hogy többé nem kell egyedül, vigasztalás
nélkül élnem, Isten ráadásul kárpótolni tud az elvesztegetett évekért, azokért, amikben
pusztított a sáska, azokért az évekért, amelyekben a bűneimnek és azok következményeinek
voltam kiszolgáltatva.
Az elhagyotton könyörül az Úr, a megvetett felé fordítja arcát, hűsége, kegyelme nem szűnik
meg.
Ez az igevers többi más igeverssel együtt reménységet adott, hittem abban, amit az Úr ígért:
„dolgaid mégis jóra fordulnak”.
Isten türelmes és vár. Évekkel ezelőtt hallottam azt a szót, hogy „megtérés”. A történet, a
bizonyság, amit életemben először hallottam, nagyon lelkesítő volt, de az nem gyökerezett
meg bennem. Sokan el sem hisszük, hogy Isten mit tesz mások életében mindaddig, amíg a mi
életünkben sem teszi ugyanezt. Évekkel ezelőtt eldöntöttem, hogy egyszer én és szeretnék
megtérni. Nem értettem még a lényeget. Úgy gondoltam, ráérek akkor, ha idősebb leszek,
még erre nem vagyok kész és elég érett.
Később gondolkodtam néhány kérdésen: Boldogtalanul leélek egy életet, és azt mondom,
hogy ráérek még a megtéréssel? Ráadásul nincs garancia arra, hogy megélem ezt az életkort,
mert nem tudom, meddig kell itt maradnom. És akkor elkéstem.
Isten ugyan türelmes, olykor éveket vár, de mennyivel könnyebb lett volna az életem, ha
korábban eljutok erre a felismerésre. De soha nincs késő egy új életre.

2
Megtérés után azt gondoltam, hogy egyedül is meg tudom élni a hitemet, imádkozva, bibliát
olvasva. Kint a világban sokszor elcsüggedtem, kihívásokkal szembesültem, és úgy éreztem,
hogy egyedül vagyok a hitemmel, mert sokszor nincs, akivel Istenről lehetne beszélni. A
megpróbáltatások és a hitetlen emberek eltávolíthattak volna Isten útjától. Isten nem azt
akarta, hogy feladjam a hitemet és elforduljak tőle a világ nyomására. Tudja, hogy egyedül
nehéz, és azt is, hogy szükségünk van egymásra, egymás hitéből erőt nyerhetünk.
Volt bennem egy gondolat: „Keressétek meg azokat az embereket, akik hozzátok hasonlóak,
akik hisznek.”
Habár az Úr egyedül hozott el eddig, Ő személyesen tanított és vezetett, de azt akarta, hogy
közösséget vállaljak másokkal és megtanuljak mások felé szolgálni. Mert ugyan egyedül
hívott el és vitt az utamon, de meg akarja mutatni Isten azt, hogy másokkal közösségben
hogyan válhatunk egymás számára áldássá.
Miután megtértem és megvallottam bűneimet több alkalommal az Úrnak, abban az évben
meghalt apa. Sajnos nem beszéltem vele 7 éve, féltem tőle, megromlott a kapcsolatunk,
viszont megbocsátottam neki és imádkoztam azért, hogy az ő is megbocsásson nekem. Az Úr
előre felkészített és olyan igéket adott (Kezdd el írni Orsolya evangéliumát, ha te kapsz
Igéket. Az Ige megszólít, megérint, de nem kapod.), hogy: „ne félj, légy erős és bátor, én az
Úr vagyok, aki jobb kezedet fogom.” Ezt apa halála előtt egy hónappal kaptam, akkor még
nem értettem, miért kapom ezeket, hiszen rendben volt az életem.
2017. augusztusában (a megtérésem után pár hónappal), mielőtt apa meghalt,előző este
Jézussal álmodtam, velem volt, akkor nagy szeretetet éreztem és beszélgettem vele. Évek óta
ekkor már nem álmodtam vele, viszont tudta, hogy szükségem van rá, és elhívott és
megmentett és megsegített. Szerettem apát és fájt az elvesztése. Nem értettem, mi történt és
miért ilyen fiatalon kellett elmennie. Azt meg csak sejtettem, hogy hova került, de nem
akartam ezügyben állást foglalni, így megkérdeztem az Urat arról, hogy hogyan, miért történt
és hova került apa. Az Úr megmutatta, arra vezetett, hogy nyissam ki a bibliám 508. oldalát,
(Ez nem vezetettség, hanem Isten kísértése, a részedről. Mert Isten nem sugdos számokat az
ember fülébe, hanem az Ő szeretetét sugdossa.) ahol az a történet szerepelt, hogy a zsidó nép
kivonult Egyiptomból. Azt olvastam, hogy ez a nép nagyon engedetlen, makacs és önfejű
volt, de az Isten újra és újra kegyelmezett nekik, végül átadta nyomorgatói kezébe. Eddig
olvastam. Újabb igét kaptam (Ez időben bibliát nyitogattam és azokat a részeket olvastam el,
ahol kinyílt, és így szólt és tanított az Úr rendszeresen.). „Az ércmíves Sándor sok bajt
szerzett nekem: fizessen meg az Úr neki cselekedetei szerint. Tőle te is őrizkedjél, mert
szerfelett ellenállott a mi beszédünknek.”(2 Tim 4:14-15) … Apát Sándornak hívták és
gépszerelő, heggesztő volt, fémekkel dolgozott. Ekkor teljesen egyértelművé vált a
kérdésemre a válasz. Sajnos sok rémálom is gyötört ezzel kapcsolatban, amiket az Úr elvett.
Egyértelművé vált számomra, hogy nem a Mennyben van.
Akkor megértettem és elfogadtam. Élete és halála is bizonyítja, hogy nem az Úrhoz került és
halála előtt sem tért meg. Elvesztettem az apámat, viszont helyette kaptam egy Atyát. És Isten
nemrég azt mondta: „Én szerettelek apádon keresztül és én védtelek meg tőle.” Isten tudta,
hogy mikor „térítsen” meg magához. Nem hagyta, hogy egyedül menjek ezen végig.
Isten ezen kívül még sok bizonyságot adott, sokszor vigasztalt és meghallgatta mindig az
imáimat. Elvitt a református gyülekezetbe, mert nem tudtam hova menjek, és akkor

3
templomtoronnyal álmodtam, és a katolikus templom látogatása után elmentem a
reformátusokhoz, és tudtam, hogy itt a helyem.
Megtérés után közvetlenül keresztény rádiót és igehirdetéseket is hallgattam. Egy
alkalommal, még a megtérésem elején jártam pár hónapos keresztényként, ésa lelkész a
rádióban azt mondta, hogy hitelesítsd a Jézussal való kapcsolatodat, mert az olyan, mint
amikor felszállsz a villamosra, zsebedben van a jegy és nem lyukasztod ki: megbüntetnek 8
vagy 16 ezer Ft-ra. Aznap délután Pestről hazautaztam, tanfolyamon voltam és a munkahely
állta az utazásomat. Elkészítettem a villamosjegyet a zsebembe, viszont hívtak telefonon és
jött a villamos, amire felszálltam. Leültem, majd 1 megálló után jött az ellenőr és hiába
magyarázkodtam, hogy elfelejtettem kilyukasztani a jegyemet, mégis megbüntetett a
helyszínen 8 ezer Ft-ra. Vonaton utaztam már haza, amikor eszembe jutott, hogy pont aznap
reggel hallottam ezt a rádióban. Istent tényleg komolyan kell venni.Azóta a Jézussal való
kapcsolatomat hitelesítettem és beengedtem a szívembe és átadtam neki az életem.

A gyógyulásról és a szolgálati ajándékról

Lassan 3 éve lesz, hogy megtértem, és az Úr maga mellett tartott mindvégig. Az elején
teljesen egyedül vitt ezen az úton. Nem sejtettem a megtéréskor, hogy kemény próbák
következnek az életemben.
2019. januárjában szklerózis multiplex gyanúval kerültem kórházba egy látóideg gyulladás
miatt, amit meg is állapítottak. A 30. évemet éppen, hogy betöltöttem, család nélkül, egyedül
elég rosszak lettek volna mind a betegség, mind az életem kilátásai….Isten nélkül….a világi
gondolkodás szerint. De ekkor már Istenben gyökerezett a hitem és tudtam, hogy ez a
betegség nem Isten akarata. Isten nem azért hozott el eddig, hogy hagyja, hogy elpusztuljak és
lenyomorodjak. Megvallottam ezt többször és bíztam az Úrban és tudtam, hogy ez lett volna a
sátán terve az életemre, de nem Istené.
Januárban a kórházban feküdtem, mivel lecsökkent jelentős mértékben a bal szemem látása.
Megtörténtek a vizsgálatok, majd magam sem tudom, miért, elkezdtem gyógyító igéket
hallgatni Kenneth Hagin-től. Előtte nem ismertem, reformátusként ilyenekről nem beszéltek
nekünk. Csak véletlenszerűen kapcsoltam be a YouTube-ot és ezt hallgattam, miközben
szteroidos infúziót kaptam. Mondták, hogy ettől majd nem fogok tudni aludni. A videót
fülhallgatóval hallgattam, és akkor 3 részt találtam, aminek a második részére mentem rá. A
videót valamiért kétszer játszotta le a Youtube egymás után, és elaludtam szerintem 10 percre
maximum. Arra keltem, hogy remeg a lábam, és párat rúgtam a levegőbe. Hasonló érzés volt,
mint amikor felriadok álmomban, de ez nem akart abbamaradni. Olyan érzés volt, mintha
kihúznák alólam az ágyat és mintha kimenne belőlem valami. És a videóban eközben azt
kiáltotta a lelkész, hogy „most gyógyultál meg Jézus sebeiben, most gyógyultál meg Jézus
sebeiben.” Utána megkönnyebbültem és nagy örömöt éreztem. Majd az Úr azt mondta, hogy
leányom, a te hited megtartott téged. Tudtam, hogy az Úr altatott el és űzte ki belőlem a
betegség szellemét. Ekkor jöttem rá, hogy tényleg vannak gonosz szellemek, démonok, a saját
bőrömön kellett megtapasztalni az ebből való szabadulást. A gyógyulás csak a szabadulás
után vagy azzal egyidőben veheti kezdetét vagy történhet meg azonnal.
A szabadulásomat a kórházi szobatársam is végig nézte, kérdezgette, hogy jól vagyok-e.
Megkérdeztem az orvosokat, hogy okoz-e bármilyen mellékhatást a szteroid azon kívül, hogy

4
nem lehet tőle aludni. Azt mondták, hogy nem. Szóval Isteni csoda és szabadítás: kipipálva:
ez tőle volt. 
Másnap a 107.zsoltárt mutatta meg az Úr, a szívemre helyezte, hogy olvassam el. Ebben az
állt, hogy adjatok hálát az Úrnak mert letörte a vaszárakat és beverte az érckapukat.
(Ennek előzménye, hogy hónapokkal ezelőtt azt ígérte az Úr, hogy hamarosan megszabadul a
megkötözött, nem fogy el kenyere és nem tér a sírba. Ekkor még más valakiért imádkoztam,
viszont éreztem, hogy nekem is szabadulásra van szükségem valamiből, és magamért is
imádkoztam.)
A kórházban napi 5 orvos közölte velem, hogy szklerózis multiplexes vagyok és én
megvallottam, hogy ez nem az Isten akarata és hiszek a gyógyulásban. Pszichiátert is küldtek
hozzám, hogy beszéljek arról, hogyan dolgozom fel a betegséget, amit éppen diagnosztizáltak.
Én pedig bizonyságot tettem neki az életemről és láttam, hogy megérintette. Jób története járt
a fejemben, Isten Jóbot sem hagyta betegen a végén. És el is mondtam, hogy Isten engem
meggyógyít és segíteni fogok másoknak. A végén már megterhelő volt az, hogy naponta
orvosok erősíteni akarták bennem a betegség tudatát, így 5 nap után imádkoztam az Úrhoz,
hogy most már vigyen haza, mert itt csak hitetlenekkel vagyok körülvéve, és hiába beszélek,
nem értik és hülyének néznek. (Drága lányom, erről szól a Máté 28  elmenvén azért
tegyetek……Meg úgy az egész Biblia, hogy ennek a világnak a gyermekei nem fogják
befogadni az Isten gyermekeit, meg, hogy ez a világ sóvárogva várja Isten fiainak
megjelenését. Amit te itt megtapasztaltál, az volt, hogy rá kellett döbbenned, hogy az emberek
sem hülyék, akik mondjuk abban hisznek, hogy a szklerózis lerobbantja az embert. Hanem azt
tapasztaltad meg, hogy az emberek értetlenül állnak a vak hit előtt, amivel az ifjú
keresztyének rendelkeznek, mint például te is. Az ilyen embereket nem érdekli a vak hit, mert
számukra az ostobaság, hanem őket az értelmükön keresztül tudja megfogni Isten, és az
értelmükön keresztül a szívüket. Ezt te nem tudhattad fiatal, megtért keresztyénként.)
Ezután nagyon nehéz időszak vette kezdetét, egyedül voltam teljesen, nem volt senkim,
miközben lábadoztam a kórházi kezelések miatt. Mivel munka mellett egyetemre jártam, ezért
még vizsgákra is tanulnom kellett. Istennel mindenen átmentem. A látásom visszatért, de a
lumbálás miatt feküdnöm kellett 3 hétig. Hívőkkel beszélgettem telefonon vagy írogattam
nekik és az Úr segített rajtuk keresztül. Táppénz után mentem dolgozni, miután elmúltak a
fájdalmaim. És hittem, hogy meggyógyított az Úr. Nem értették a főnökeim, hogy hogyan
bírom a munkát így tanulás mellett és a betegség terhe mellett. Néha csüggedtem ugyan, de
alapvetően megmaradt a pozitív szemléletem és megmaradt a hitem. Nem tudták mire vélni,
ők összeomlottak volna, mondták nekem. Mondtam, hogy ha nem hinnék, nem így viselném a
diagnózist. Az Úr adott nekem erőt a munkámhoz.
Közben egyetemre jártam, szakdolgozatot kellett írnom és májusban egy nagyobb látóideg
gyulladással visszakerültem ismét a kórházba. Nem értettem: Uram, hiszen meggyógyítottál,
miért vagyok mégis itt? (Mert megsebez, de meg is gyógyít, a megrepedt nádszálat nem töri
meg. Plusz a biológiát is Isten alkotta, tehát ha valamit így alkotott meg, akkor azt alázattal és
nem felháborodással kell fogadni. Jóbot sem egyszerre érte az összes csapás.)
Isten ekkor küldött segítséget, nálam érettebb hívőket, akik imádkoztak értem és
megerősítettek: az Urat nem hagyhatom el és nem kérhetem számon, az ő ígérete, a
gyógyulás, ami be is következik. Előbb a láthatatlan világban jelenik meg, majd hit által válik

5
láthatóvá. Tehát ez azt jelenti, hogy teljesen mindegy, hogy mit érzek a testemben, az Úr már
megadta a gyógyulást, ami elkezdődött és fokozatos, ezért ezt hittel megragadom.
A májusi MRI vizsgálaton egyébként már az agyi léziók (ideg védőburkolatának károsodása
utáni hegesedés) zsugorodtak a januárihoz képest és újak nem jelentek meg. Erre orvosok azt
mondták, hogy ezek már nem tűnnek el. Isten viszont gyógyulást ígért.
Most már szorosabb kapcsolatba kerültem az Istennel, megtanultam teljesen rá hagyatkozni,
és szorosabb imaközösségbe kerülni vele. A bal szememre teljesen elment szinte a látásom és
a kezelés után 1 hónapig sem javult semmit.

Fél szemmel készültem az államvizsgámra, és közben a munkahelyem is kérdéses volt, mivel

az egészségügyi alkalmasságim megkérdőjeleződött. Az Úr meghagyta a munkahelyemet, bár
nagyon féltem, hogy elvesztem. Ekkor azt mondta az Úr: „a kétségeidnek hiszel, vagy
nekem? Kezembe veszem ügyedet, eltávolítom rólad a csapásokat.” (???)
Másnap az üzemorvos szokatlanul kedves volt velem és azt mondta, emiatt a betegség miatt
semmilyen hátrány nem érhet, ő alkalmasnak minősít. Utólag kiderült, hogy sok embert
kirúgtak betegség miatt, viszont nálam kijárták, hogy hogyan lehet mégis maradni, és ezáltal
másokon is tudnak segíteni. Ekkor tudtam kimondani azt, hogy Uram, ha másokon segítesz,
akkor azt mondom, megérte ez az egész. Isten velem volt és nem adott rám erőmön felüli
terhet.
Egy alkalommal egy keresztény ismerősömmel imádkoztunk gyógyulásért és egy előttem álló
sikeres államvizsgáért. És én is kértem az Urat, hogy államvizsgára gyógyítson meg, hogy
lássak. Az ismerősöm azt mondta, hogy imádkozzunk egy 4-es államvizsga jegyért, én viszont
mondta, hogy ha lehet, 5-öst szeretnék. Nos, az államvizsgám 4-es és 5-ös lett, mivel két
jegyet adtak rá. Miután sikerült a vizsgám, hazaértem és néhány óra alatt a kb. 40-50%-os
látásról visszajött a látásom kb 90%-ra. (Szerintem kezdj el imádkozni a lottó 5-ösért is.)
Pedig máskor hetek alatt jött vissza a látásom. Viszont megtapasztaltam azt, hogy az ördög is
harcol. A szemem hol jobb volt, hol rosszabb, hullámzott, majd végül Istennek hála, teljesen
helyreállt.

Isten vezetése
Isten szorosabban magához vont, és újabb megtapasztalásokat adott, amin csak ámultam és
bámultam, és főleg keresztény ismerősöket kérdeztem arról, hogy normális vagyok-e vagy
tényleg így működik-e, hogy Isten csak úgy szól látomásokban és kijelentéseken keresztül.
Azt mondták, hogy igen, így is működik, és ez Istentől van. (De az Igén keresztül, és nem
úgy, hogy csapd fel az 508. oldalon a Bibliát, ahol nem tudom, hogy neked milyen Bibliád
van, de nekem az áll, hogy: „Lágyéka tele van kövérséggel, csontjaiban zsíros velő van.”)
Szóval, tavaly január óta látomásokat ad az Úr, utóbb pedig néhányszor szólt a szellememhez,
(Úgy érted a lelkedhez?) amiket le is írtam. Ez kicsit olyan, mintha álmodnék, mert
imádkozás után sokszor olyan fáradtságot éreztem, és tudtam, hogy az Úr akar ilyenkor szólni
hozzám, így lefeküdtem és figyelmesen hallgattam Istent és Ő válaszolt kérdéseimre és látást

6
adott. Sok hívőt megkérdeztem, hogy ez normális-e, illetve én normális vagyok-e, de
mindenki megerősített abban, hogy igen, bár nem szokványos módja annak, hogy így szól az
Úr. De meg van írva, hogy „azután kitöltöm majd lelkemet minden emberre. Fiaitok és
leányaitok prófétálni fognak, véneitek álmokat álmodnak, ifjaitok látomásokat látnak.”
(Szerintem a kimerültség utáni delíriumos állapotban voltál, ami könnyen okozhat
halucinációkat. Érdemes ezen elgondolkodni: Akkor nem kaptál kijelentést, mikor kipihent
voltál?)
Januárban volt egy látomásom, amiben Jézus karjaiban voltam. Körülöttem bárányok és
angyalok körben álltak. Kívül pedig mintha háború lett volna és sok támadás és sötétség. De
az Úr betakart palástjával és megvédett. Nagyon élethű volt, és éppen MRI vizsgálaton
feküdtem benn 40 percig, ami nagyon rossz volt, viszont Jézus velem volt. (Ha wc-n vagy,
akkor is ott van melletted.)
Egy másik látomásban – amit a szabadulás után kaptam januárban - Jézus megmosott a
vérével, fehér ruhát adott rám és olajat öntött a fejemre, ami végigfolyt rajtam, mint Áron
szakállán. (Ekkor még azt sem tudtam, hogy ki az az Áron, tudtam, hogy a Bibliából van, ezt
kaptam akkor.) Az olaj a gyógyító kenet volt, ami a testem belsejébe hatolt, és még az ereket
is megvilágította. Ekkor gyűrűt láttam az ujjamon és Jézus ujján is. Tudtam, hogy a
menyasszonya vagyok, de nem tudtam, mi ennek a jelentősége. Tudtam, hogy eljegyzett
magának.
Reformátuskent fura volt ezeket megtapasztalni, de annyiszor megerősített az Úr, hogy
tudtam, hogy ezek tőle vannak és nema fantáziám szüleményei. Sok bizonyságot hallgattam
gyógyulásokról, egy szklerózisos beteg elmondta, hogy úgy gyógyult meg, hogy olajat öntött
Jézus a fejére és az belé hatolt. (Bármelyik infúzió, amelyik az emberbe hatol, az a véráramba
kerül először. Hiszed-e azt, hogy Jézus orvosoknak adott tehetséget és értelmet, hogy
megalkossanak olyan gyógyszereket, amik által meggyógyulhatsz?) Egy másik pedig úgy,
hogy imádkoztak érte és rúgott a lábával és ott jött ki a betegség szelleme. Szóval kaptam
megerősítést, hogy ez az Úrtól van teljes mértékben, a látomás is és a megtapasztalás is. (Hívő
létemre nem hiszem, hogy ilyen szupergyógyítások léteznek. Léteznek gyógyulások, de már
rég elfeledtük annak a képességét, hogyan is kell gyógyítani Jézus nevében. Ezen kívül pedig
még mindig nem hiszem, hogy nem korábban szerzett gyógyszerek és más kölcsönhatások
következtében rúg az ember lába. Akkor is rúg az ember lába, ha orvosi kalapáccsal
vizsgálják az idegeket. Tehát a kalapács Isten? Egyértelműen nem. Nem értjük a biológiát
úgy, ahogy szeretnénk. Pusztán magad számára szeretnél megmagyarázni egy érthetetlen
dolgot.)
Egy keresztény ismerősöm, akit az Úr küldött segítségül, mondta, hogy merítkezzek be
(Minek ha már református voltál?) imádkozzon valaki értem kézrátétellel. Egy másik
keresztény ismerősömön keresztül megismertem egy lányt, aki – nem tudom, hogy a hit
cselekedeteiből adódóan vagy ajándékként – imádkozott másokért, és volt, akinek a csontja
forrt össze a keze alatt. Ez a lány imádkozott értem és melegség járt át, de ekkor még nem
gyógyultam meg. Viszont megkaptam a hitet a teljes gyógyulásra. (Én még nem láttam olyat,
hogy aki ha hitért imádkozott volna, nem kapott volna. Nem a lány hatására kapod a hitet. A
hit Isten ajándéka.)
Tehát imádkoztak értem kézrátétellel, és akkor a lányt, aki ezt csinálta, hallottam nyelveken
szólni, (És ezzel dícsérte az Ördögöt. Értetted, hogy mit mondott? Nem. Az Apostolok

7
cselekedeteiben, ahonnét a nyelveken szólást eredeztetik, ott értették az emberek, hogy mit
mondtak az apostolok? Igen. Csak azt hitték a körülöttük levők, hogy az édes bor miatt,
amitől megrészegedtek, elkezdtek az ő nyelvükön beszélni. De értették, hogy mit mondtak.
Ma viszont nem érted.)
amit előtte még soha sehol, hiszen reformátusoknál ez nem szokás. Megtetszett nekem ez, és
kértem az Úrtól ezt az ajándékot. Utólag ez a lány elmondta, hogy nem szokott hangosan
nyelveken imádkozni, de az Úr azt helyezte a szívére, hogy most miattam hangosan
imádkozzon. Így, hogy hallottam őt, kértem ezt az Úrtól, és 1 hét múlva meg is adta. (Minő
meglepő  bocsánat, de mindez idáig sokkal inkább hasonlít egy érzelmekkel teli
pszichológiai játékhoz a hited.)
Az Úr azt mondta ezután, hogy én is imádkozzak úgy, hogy ráteszem a kezem a szememre és
a zsibbadó kezemre. Nehezemre esett, de megtettem és ugyanazt a melegséget éreztem a
testemben, különösen a tarkómnál.
A gyógyulás az imák után még ekkor mindig nem vált teljessé. Korábban kértem az Úrtól,
hogy a gyógyítás ajándékát adja nekem, még mielőtt beteg lettem. Érdekelt az, hogy hogyan
történnek a gyógyulások, de azt nem gondoltam, hogy Isten ezen a betegségen keresztül tanít
meg érezni a szenvedők és a betegek fájdalmát. Mert azóta különös érzékenységem van a
beteg emberek iránt, át tudom érezni a helyzetüket. (Ez a valós megtapasztalása a
betegségednek. Tudod, hogy milyen annak, aki benne van, és tudod, mit érez.)
Hallottam a kórházban egy beteget, aki azt mondta, hogy neki már nincs reménysége. És
sokaknak nincs. Amikor ezt hallottam, a szívem szakadt meg és kértem az Urat, hogy
segíthessek rajtuk.
És az Úr megadta nekem a gyógyítás ajándékát. Egy reggel imádkoztam kézrátétellel a
szememért, és az Úr kijelentette, hogy gyógyítani fog másokat rajtam keresztül. Reggeli
készülődés közben bekapcsoltam egy keresztény rádiót, ahol ismét pont erről volt szó, hogy ki
kell menni a világba és Jézus nevében betegeket gyógyítani. (Ez nem ugyanaz :D Annyira
édes, hogy ezt így félreértetted. A fizikai gyógyulás és a lelki gyógyulás tekintetében a 10
leprás példáját tartom irányadónak. 10-ből 10 lett meggyógyítva, de csak 1-nek jutott eszébe
visszamenni, megköszönni. A többi letojta, hogy csoda történt vele. Nos. a lelki gyógyulás is
ilyen. A hatásvadász, fizikai gyógyulás tömegeket vonz a helytelen irányba, mert attól még a
lelkük nem gyógyul meg, hanem ugyanúgy kárhozatban marad.) Ekkor kértem az Urat, ha
valóban ezt tervezi velem, akkor jelentse ki, hogy le tudjam írni. Hiszen mit mondok majd
másoknak, (Ez is rendkívül meglepő, hogy itt olvasom. Nem lehet, hogy ennek is oka van,
hogy én ezt itt most olvasom, és kiegészítem jegyzetekkel a bizonyságtételed? Tudom,
bizonyságtételt nem illik kijavítani, de 14 éve vagyok hívő. Megtapasztaltam egyet s mást,
tudom, hogy amiről te bizonyságot teszel és amit leírsz itt, azok az első szeretetből való
megtapasztalások jelei, amit nagyon könnyen félreérthet az ember, hogy ha nincs benne egy
rendes közösségben, mint ahogy te sem voltál benne, a leírás alapján, csak egy olyan
közösségben lehettél, ahol imitt-amott kaptál visszajelzéseket, ha kértél, de a valós közösséget
nem tapasztaltad meg.) hogyan jött ez az ajándék és mit mondott nekem az Úr? Aznap este az
Úr látomást adott és szólt hozzám. Amikor látomást kapok, elhagy minden erőm és le kell
feküdnöm. Én kisebb leszek, az Úr pedig nagyobb bennem. A szellemem elhalkul és az Úr
szelleme tesz kijelentéseket: vagyis nagyon sok kérdésemre meg is adta a választ így,

8
különösen az ajándékkal kapcsolatban. (Meg se fordult a fejedben, hogy mondjuk tényleg
elolvasd végig a Bibliát, mint ahogy azt annak idején elképzelted?)
A látomás (Te jó ég éppen abban a másodpercben, hogy a látomás szót olvastam, egy zenét
hallgattam, amiben pont abban a másodpercben a látomás szó hangzott el, most akkor
zenésznek kell mennem? Bocsánat, de amilyen abszurd ez a példa, olyannyira abszurd a
történeted. Mégegyszer mondom, 14 éve vagyok keresztyén, tapasztaltam meg közeli
családtagok halál esetét, agyi rákot és sok hasonlót. Nem vagy egyedül.) 2019. július 11-én
volt. Mindkét tenyeremben aranypecsétet láttam, ami vérrel volt a kezembe ragasztva. Jézus
királyként vörös palástban, koronával a fején állt mellettem, majd egy botot adott a kezembe,
aminek a két végét ő fogta. Közben pedig beszélt hozzám.

Azt is mondta, hogy imádkozzak magamért kézrátétellel. Ez azért szükséges, mert hamarosan
mások felé kell szolgálnom.
Kértem az Urat, ha valóban ez a szolgálatom, akkor erősítsen meg, hogy le tudjam írni.
Hiszen mit mondok majd másoknak, hogyan kaptam meg ezt a szolgálatot?
2019. július 11-én este szólt hozzám az Úr, amit leírtam:
Egy kis füzetbe írtam le, amiket az Úr mondott nekem, akkor nem igazán tudtam, mit írok,
hiszen alig volt erőm és ekkor még nem értelmeztem, de utólag teljesen értelmet nyert.
Amikor elhívott az Úr ezt írtam le, ezt mondta nekem:
„Menj, ahová küldelek, hirdesd, amit mondok. Betegekre veted kezedet és meggyógyulnak.
Hirdesd az embereknek a gyógyulást, és mondd nekik, hogy közel van az Úr a megtört
szívűekhez és bekötözi sebeiket. Mondd meg nekik, hogy reménységük egyedül bennem
legyen. Eszközöm leszel. Felkentelek téged gyógyító szolgálatra és embereket küldök hozzád.
Meggyógyítom őket, ahogy téged is meggyógyítottalak. Légy bátor és erős, mert áldássá
teszek. A tenyeredben lévő aranypecsét és vér jele a velem való szövetségednek. A bot,
melyet kezedbe adtam jelenti azt, hogy én vezetlek utadon.
Megáldom megtört utadat és jóra fordítom sorsodat. Az emberek elfeledkeztek azokról a
csodás gyógyulásokról, amiket tettem. Hirdesd nekik az igét, amit én adok a szádba. Az én
erőm árad a testedben, amikor a Szentlélek ereje és indíttatása által imádkozol a betegekért.
Emberek gyógyulnak meg és dicsérik az Istent. Gyengének és elesettnek tartottak, elnyomtak,
de én felemellek téged. Megdicsőítem magam tebenned és rajtad keresztül. Úgy lesz, amint
mondtam. Amely Ige a számból kimegy, nem tér oda vissza, hanem megcselekszi azt, amit
ígértem. Jegyezd meg ezt a napot és áldd az Urat. Emlékezz meg jóságáról, mert ez az a nap,
amelyen szolgájává kent fel téged, hogy hirdesd az igazságot és cselekedj az Úrnak nevében.
Az elveszett remény pedig a bennem való bizalommá alakul át, és a betegek, akik
meggyógyulnak, mind az Isten dicsőségére valók. Ez a te utad és ez a te szolgálatod. Az
emberek reménység nélkül élnek és halnak meg. Téged használlak, hogy megmutasd nekik az
élő reménységét, az egyedüli igaz Istent. Gyászod idején elhívtalak, betegséged idején
meggyógyítottalak, kiválasztottalak, hogy szolgálj. Megáldom utadat, egyengetem az
ösvényedet. Azok, akik ismernek engem, szeretettel fogadnak téged, de ha elutasítanak,
engem utasítanak el. Betegséged bizonyossággá lett. Én adom neked a kimenekedés útját. Azt

9
a felvételt* sokan fogják látni, és meglátják, hogy csodát tettem veled. Nyoma sem lesz a
betegségnek a testedben. Keresik, de nem találják, végül meghajolnak előttem.”
Ezután a látomás után azt mondta az Úr, hogy hívjam fel egy keresztény ismerősömet, aki
imádkozott értem kézrátétellel, és mondjam el neki, amit az Úr mondott és ő megerősít ebben
engem és prófétálni fog. Annak a lánynak tényleg van prófétálás ajándéka. És megerősített, és
azt mondta, hogy hozzá is szólt az Úr évekkel ezelőtt hasonló módon, mint hozzám, és ő is
leírta, nagyon jól tettem, hogy leírtam, és ő ezeket nem tudta elmondani akkor senkinek, mert
nem sok keresztény kap ilyen megtapasztalásokat. (De. Sok, csak őket úgy hívják, hogy
teológusok, és arra adják a fejüket, hogy éveken keresztül képezzék magukat, hogy az olyan
helyzetekben, mint amit vélek felfedezni a te életedben is, tudjanak segíteni az Ige által.)
Még jónéhány látomásban, kijelentésben megerősített az Úr arról, hogy mi a feladatom: a
nekem adott gyógyítás ajándékán keresztül embereket fog meggyógyítani az Úr. Ezt
keresztény testvérek is megerősítették, ige szerinti. (Lélekben, nem testben.)
Az Úr egy alkalommal, miután imádkoztam érte, megmutatta a betegség okát. Azt mondta,
hogy az érzelmeim betegítettek meg amiket nem adtam át neki és teherként cipeltem. És
megtérésem előtt rossz helyen kerestem válaszokat, sajnos volt, hogy jósnőknél A sátán hazug
és aljas és el akart pusztítani, de Isten nem ezért hívott el, hogy romlást engedjen az
életemben.
És hogy hogyan kerültem a KSZE-be? Amikor idén májusban kórházban voltam, az Úr
küldött egy testvért segítségül, az Úr kijelentéseket adott nekem rajta keresztül. Azt mondta,
hogy keressek egy olyan gyülekezetet, ahol növekedhetek és keressek egy női pásztort. Ekkor
még el sem tudtam képzelni, hogy hova fogok kerülni, nem is ismerem női pásztorokat. Egy
evangelizáció alkalmával – amire véletlenül keveredtem el (a fentieket bizonysággal leírod,
de nem tudod, hogyan keveredtél erre az alkalomra?) – megtaláltam, hogy hol a helyem,
megtaláltam a pásztort és megtaláltam az ő nyáját.
Kérdeztem az Urat, hogy mi az ő akarata, erre ő két nyájat mutatott nekem. Ez a két
gyülekezetet jelentette. Jézus azt mondta, hogy Ő a pásztora mindkét nyájnak, de egyik
bárány sem akar a másik nyájba menni, egyik nyáj sem vesz tudomást a másikról.
Mindkettőben megjelennek Krisztus érdemei, de az egyik nem hisznek azokban a
gyógyulásokban, amit az Úr akar nekik adni. (Mikorra idáig elértél az írásban, érződik, hogy
már érzelmekből írsz, (és le merem fogadni, hogy egyre gyorsabban írtál már ekkorra) mert az
elején még nyelvileg pontos megfogalmazásokat használsz, de a 10. oldalra már nem figyelsz
rá, ez az érzelmi érintettséget mutatja és azt, hogy mennyire fontos szerepet játszanak az
impulzusok Istennel való kapcsolatodban. Ez pedig a kezdeti hívői élet jellemzője.)
Jézus azt mondta nekem továbbá, hogy: „Gondom van a növekedésedre. Gyermekem, egy
egyház tagjai vagytok, az én testem, lelkem és szellemem köt össze benneteket, véremmel
pecsételtem el a köztetek való szövetségemet.”

(Itt valószínűleg szünetet tartottál az írásban, és lenyugodtál, ez a megfogalmazásból

látszódik. Hidd el, tapasztaltabb vagyok, mint hinnéd. Csak, hogy visszautaljak a reggeliekre.)
Ezt követően tudtam, hogy itt a helyem, a növekedést és a táplálékot el kell fogadnom,
növekednem kell Krisztusban és jobban megismerni az Atyát, fel kell nőnöm a szolgálatra és
hirdetni a gyógyulást mindkét gyülekezetben, és el kell vinnem oda, ahol nem hittek benne.
Amikor még nem ismertek ebben a gyülekezetben, szintén egy srác megprófétálta nekem,
hogy a gyógyítás ajándékát kaptam, valamint a lelki gondozás ajándékát. Szóval újabb
megerősítés jött a szolgálattal kapcsolatban.

10
Aztán 2019. szeptember végén ismét kórházba kerültem. Előtte erős volt a hitem, azt éreztem,
hogy semmilyen tünet nem jöhet elő többet. Az Úr viszont tudta, hogy mi vár rám, és tudta,
hogy ismét egyedül vagyok, ezért harmadjára is egy keresztény testvért küldött hozzám
segítségül. Elkezdtük közösen olvasni a Bibliát, és már aznap egy iszonyú erős fejfájás jött
elő, ami csak a jobb oldalon jelentkezett tarkótól szemig. Imádkoztunk betegekért és ahogy
elkezdtük az olvasást, belehasított: az Ördög is támadásba lendült. 1 héttel később már
kórházba kerültem, elzsibbadt a jobb arcfelem. Az Úr velem volt, pedig szinte csak sírni
tudtam a kórházban. Vártam a gyógyulást, vártam, hogy megállapítsák, hogy meggyógyultam,
erre újabb tünet, újabb kezelés.
Amikor MRI vizsgálatra mentem, nagyon féltem. Velem jött Jézus, ott volt velem. Láttam
magam, ahogy elmerülök a vízben teljesen, és Jézus lenyúl értem a mélybe és kihúz onnan, és
kivisz a partra és virágkoszorút tesz a fejemre. Jézus azt mondta ekkor nekem: „nem látok
betegséget a testedben és ők se fognak.” Ezt az ígéretet megragadva bíztam abban, hogy ez az
MRI tökéletes lesz a tünetek ellenére. És az eredmény: két újabb lézió az agyban. Azt hittem,
Isten ígéretei abban a percben következnek be, amikor én gondolom és akkor, amikor
kimondja. Pedig Isten időzítése más, mint az enyém. Kétségbeestem, sírtam, panaszkodtam,
levettem a szemem az Úrról és a bizalmam is megrendült. Isten ennek ellenére velem volt,
mégha kérdőre is vontam őt jogtalanul. Szüntelen segített és erősített. Pedig semmit sem
értettem és össze voltam zavarodva. Ráadásul erősebb gyógyszert is adtak az újabb tünet
miatt. Isten megmondta előre, hogy hitpróbába enged, de ez volt a legerősebb az összes közül,
hiszen az ígéretek késlekedtek beteljesedni, legalábbis én úgy gondoltam. Decemberre aztán
már teljes depresszióba süllyedtem és csak a betegség kimenetelére gondoltam.
Elfeledkeztem arról az ígéretről is, amit még nyár közepén ígért az Úr: „Örömmel telve zárod
az évet.” Erre aztán esélyt sem láttam.
Szeptemberben és decemberben kértem keresztény testvérektől imatámogatást, de előtte is
kértem segítséget. Nagyon sokan imádkoztak értem, és megtörtént a bemerítkezésem is.
Ennek ellenére újabb erős támadások értek és nem tudtam, hogy hova tovább…Még Istennel
sem. Úgy tűnt, hogy az imák nem hallgattattak meg. Azt hittem, elhagyott az Úr. De mindez a
Sátán hazugsága volt. Isten minden imát meghallgat és sohasem hagy el. (Igen, ez igaz. Majd
jusson ez eszedbe 10-20 év múlva is, ne csak pár hónapos intervallumokba gondolkodj!  )

Amikor késlekednek Isten ígéretei, sokszor azt hisszük, hogy azok semmissé váltak.
Elfelejtjük Isten korábban tett csodáit, és a problémákra nézünk az Úr helyett.
Legyengül a hitünk és kérdőre vonjuk Istent. Pedig nem Ő tette ezt velünk. Sokszor a saját
hitetlenségünk, kétségeink és félelmeink az akadálya a gyógyulásnak. Így volt ez az én
esetemben is. Isten már kimondta, hogy meggyógyultam Jézus sebeiben és ez
mindannyiunkra igaz. Elvégeztetett! De valahogy mégsem hisszük egészen addig, amíg Isten
szemmel láthatóan le nem nyúl értünk a gödör aljára és ki nem húz onnan. Pedig boldogok,
akik nem látnak és mégis hisznek. Sokszor kételkedtem és féltem a betegség miatt és sokat
sírtam egyedül. De Isten ezt látta és tudom, hogy neki is fájt ez.

Lenyúlt értem a mélybe és egy pillanat alatt kiemelt a nehéz helyzetemből...

Teljesítette ígéreteit, miszerint: "ezt az évet hálával telve zárod, mert megmutatom neked az
én szabaditásomat és kegyelmemet. Egészségesen zárod az évet és szívbéli örömmel". Ezt
tavaly nyáron helyezte az Úr a szívemre és leírtam.
Nem szilveszteri mulatságra gondolt, amikor azt mondta, hogy örvendezni fogok.
Szilveszter előtt kb. 2 vagy 3 nappal egy keresztény ismerősöm azt mondta, hogy valamit tett,

11
illetve tesz az Úr az életemben, egy csodát. Ezt pedig onnan tudja, hogy miután imádkozott
értem, ezt helyezte az Úr a szívére. Akkor még nem értettem ezt, csak szomorkodtam és
sírtam a betegség miatt. És el sem tudtam képzelni, hogy ebben az évben még fogok örülni
bárminek is. (A lelki örömöt akkor is meg lehet találni, mikor az ember akár gépre van kötve
az intenzíven. Életem legjobb prédikációját akkor írtam meg, mikor otthon feküdtem, betegen
és sokkal több időt tudtam az Igében való „megfürdésre” szánni.)

Visszatérve, szilveszter estéjén egyedül a szobámban imádkozással, olvasással, Istennel

töltöttem az időt, majd egy számomra ismeretlen keresztény testvért vezetett hozzám
interneten keresztül az Úr. Egy olyan testvért, aki a legnagyobb a legkisebbek közül, aki sokat
szenvedett betegségektől, és akit helyreállított és megmentett az Úr. Bizonyságot tett és
elmondta, hogy 3 napja szólt neki Isten, hogy keressen fel engem, tegyen bizonyságot és
imádkozzon értem, mert meggyógyít az Úr. Ez a testvér felkeresett engem telefonon kb. 3
órával éjfél előtt, bizonyságot tett és imádkozott értem úgy, hogy előtte nem ismertem őt és ő
sem engem. Több száz vagy talán több ezer km távolságból ismeretlenül imádkozott értem
telefonon, és az Úr cselekedett... és az Úr megtette, amit ígért nekem 1 évvel ezelőtt, amikor
belekerültem ebbe a betegségbe. meggyógyított abban az órában, amikor imádkozott értem ez
a testvér. Isten kijelentette az ima végén, hogy meggyógyultam, és ne kételkedjek, és az
Igéből mindkettőnknek ugyanazt a történetet mutatta meg különböző igehelyeken, a Lukács
7-ben és a Máté 8-ban, a gyógyulás megerősítésére:

" Uram, nem vagyok méltó, hogy az én hajlékomba jőjj; hanem csak szólj egy szót, és
meggyógyul az én szolgám.
9.
Mert én is hatalmasság alá vetett ember vagyok, és vannak alattam vitézek; és mondom
egyiknek: Eredj el, és elmegy; és a másiknak: Jöszte, és eljő; és az én szolgámnak: Tedd ezt,
és megteszi.
10.
Jézus pedig, a mikor ezt hallá, elcsodálkozék, és monda az őt követőknek: Bizony mondom
néktek, még az Izráelben sem találtam ilyen nagy hitet.
13.
És monda Jézus a századosnak: Eredj el, és legyen néked a te hited szerint. És meggyógyult
annak szolgája abban az órában." (Mt 8)

És mivel azt mondta az Úr, hogy aki vallást tesz róla az emberek előtt, arról Ő is vallást tesz a
Mennyei Atya előtt, ezért mertem nektek ezt leírni. Kijelentést adott, hogy meggyógyultam.
Az Úr soha nem késlekedik beteljesíteni ígéretét. Ezt az évet valóban örömmel telve, az Urat
dícsérve zártam.
"Mert meghallgatja az Úr a szegényeket, és nem veti meg foglyait." Megrepedt nádszálat nem
tör el és pislákoló gyertyalángot nem olt el. "Mert áldásomra volt a nagy keserűség. "
Hiszem, hogy a gyógyulásom mindenki számára - orvosok számára is - nyilvánvalóvá és
egyértelművé válik, mert Isten a gyógyíthatatlan betegséget elvette és egészségessé és áldottá
tett, hogy mindenkinek elmondhassam: Meggyógyított az Úr szilveszter éjszakáján,
gyógyulásom eszközéül pedig sokak számára kicsiny szolgáját választotta.
A férfi, aki imádkozott értem, azt mondta nekem: „nem vagyok pásztor és nincs gyógyító
szolgálatom sem. Isten sokszor ilyen csonka-bonkákat használ, mint én.”
Istennek mindenki értékes, Isten bárki által tud csodát tenni, akit az Ő elhatározása szerint
elhívott.

12
A tünetek egyik napról a másikra múltak el, azóta se jött elő semmi! Visszatért az erőm, pedig
máskor hónapok alatt lassan és fokozatosan állt helyre a károsodás és múltak el a tünetek.
Istennek hála, hogy nem engedett bele jobban ebbe a betegségbe és nem engedte hogy súlyos
tüneteim legyenek, ezt utólag értékelem, akkor amikor benne voltam, nem láttam át.
Áldott az Úr, az Övé a dicsőség.
Azért írom le ezt nektek, hogy higgyetek az ima erejében és legyetek kitartóak az
imádságban, mert tényleg működik. Ezek nem véletlen dolgok, és nem tudom nem elhinni.
Hiszem, tudom és érzem, hogy meggyógyított Jézus. Az Ő akarata a gyógyulás mindenki
számára.
Ha tudunk abban hinni, hogy üdvösséget nyertünk, higgyünk abban is, hogy az Úr elvette a
betegségeinket. Mert mindez a kereszten végeztetett el. (A kereszten a bűneink büntetése
végeztetett el. A gyógyulás ajándék Istentől. A kettőben annyi a közös csupán, hogy Isten
cselekvő Isten.)

***

Az utolsó idők utolsó óráiban élünk. Közel az éjfél. Az Úr felkészíti az egyházát az Ő

eljövetelére. Elfeledkeztek az emberek arról, hogy gyógyít az Úr. Nem csak régen tette ezt,
hanem ma is megteszi. És az Úr akarata mindenki számára a gyógyulás. Hinnetek kell benne
és láthatóvá válik, hiszen már megkaptátok, amikor Jézus meghalt értetek a kereszten.

Ha el tudjátok hinni, hogy üdvösségetek van, akkor higgyétek azt is gyógyulásotok van.
Mivel ti, akik befogadtátok Krisztust, higgyétek, hogy mindazt, amit imádságotokban hittel
kértek, megadja nektek az Úr. Legyen szó gyógyulásról vagy bármi másról. „Hiszen a bűn
nem fog uralkodni rajtatok, mert nem a törvény, hanem a kegyelem alatt éltek.” (Ez az Ige,
nem tudom honnan van idézve, de biztos vagyok benne, hogy nem fizikai gyógyulásra
vonatkozik, hanem lelki gyógyulásra, és lelki egyensúlyra Istennel.) Krisztus megtörte a
kereszten a törvény átkát, melynek része a betegség, így kegyelemből nem csak üdvösségünk,
hanem gyógyulásunk is van Krisztusban hit által.

A gyógyulás sokszor fokozatosan történik, és hajlamosak vagyunk olykor feladni az

imádságot, mert az azonnali csodákat várjuk, és ha nem azonnal következik be, akkor már
nem hiszünk benne igazán. Vannak azonnali csodák és vannak fokozatos gyógyulások.
„Boldogok, akik hisznek, és nem látnak.” Hidd el, hogy gyógyulásod van Krisztusban akkor
is, amikor még nem érzed látható jelét. Ne valld meg és ne rontsd el ezt azzal, hogy a
betegségről beszélsz és panaszkodsz, miközben az Úr gyógyít, ne erősítsd a sátán munkáját,
Istenét pedig ne akadályozd a negatív beszédekkel. (Az viszont igaz, hogy az emberek
sokszor hajlamosak borzalmasan pesszimisták lenni és csak a negatív oldalát látni a
dolgoknak. Aki viszont Istenben bízik, annak megadatik azaz ajándék, hogy tudja a dolgok jó
oldalát látni, mint nálad is.)

A fokozatos gyógyulás előnye, hogy az Úr hosszabb távon közelebb tart magához, szorosabb
kapcsolatod lesz vele, nem feledkezel el róla és minden nap hálát adsz a gyógyulásért
mindaddig, amíg teljesen nyilvánvalóvá válik a testedben. (és lelkedben, mert Jézus nem csak
a test gyógyítója, bár tudom, a bizonyságod leginkább erről szól, de a testet és lelket
ugyanúgy gyógyítja Istent.) Mindkét gyógyulás az Isten dicsőségére való, ne legyetek
türelmetlenek.

13
Fontos, hogy tudjátok, és rajtatok keresztül megtudják az emberek, hogy az Úr szeret
benneteket, a betegséget nem Isten tette rátok. (ÓÓÓÓÓ dehogynem :D Isten megengedi,
hogy megtörténjen a rossz. Nem okozója, de megengedi, hogy megtörténjen a rossz, azért,
hogy te erősödj. Isten nem a terheket veszi le a vállunkról, hanem a vállainkat erősíti.) Az Úr
akarata a gyógyulás. Ő az, aki gyógyít, kegyelmez és embereket hív el. Hiszen nem csak a
hívők kiváltsága a gyógyulás, nekünk persze hinnünk kell benne, hiszen ismerjük Isten igéjét,
viszont Isten hitetleneket is meg tud gyógyítani és „megtéríteni”. Isten nem személyválogató.
Ő szereti a bűnös embert is, a hívő embert is, de utálja a bűnt.

Sok hívő nem tudja elfogadni a gyógyulását, sokan Pál tövisére hivatkozva azt mondják,
hogy: „de az Úr erőt ad... és így tart meg alázatosságban” Kétségtelen, hogy erőt ad, de nem
úgy neveli az ember sem a gyerekét, hogy tűzbe teszi a gyerek kezét. Isten sem helyez senkire
betegséget, az a sátántól van. (Még egyszer, megengedi Isten a betegséget, nem okozója,
hanem megengedi. Mint ahogy a jó szülő is, ha a gyerek beteg lesz, segít neki, hogy minél
hamarabb túllendüljön a betegségen, de a szenvedést a gyermekének nem tudja megspórolni.)
Az Úr tanít egy betegségen keresztül hozzá közel kerülni és benne bízni. Tanít, hogy
fejlődjünk, növekedjünk, és mindezt úgy teszi, hogy mások számára is áldássá váljunk majd.

Egy ige járt a fejemben betegségem idején: „Mert csak én tudom, hogy mi a tervem
veletek, békességet és nem romlást tervezek, reményteljes jövő az, amit nektek szánok.”
Ebben a reményteljes jövőben értelmezésem szerint nincs betegség és fájdalom és az attól
való szenvedés. Ez az ígéret nem azt mondja, hogy békességed lesz a betegséged idején és
fogadd azt el, és azt sem mondja, hogy reménységed elveszett a betegséged miatt. Neked van
egy megváltó Urad, aki ezt ígéri: reményteljes jövőre hívtalak el, ennek nem lesz része a
betegség, az én akaratom a gyógyulásotok. (Mert a mennyek országában, a reményteljes
jövőben, tényleg nincs betegség.) Az Úrban van az egyedüli reménységünk a gyógyulásra is
éppúgy, mint az örök életre. Keressétek ki Isten igéjéből a gyógyulásra vonatkozó ígéreteket
és valljátok meg, hiszen mindaz érvényes rátok ma is!

Jézus megtörte a kereszten a törvény átkát, tehát ezzel együtt üdvösségünk és egészségünk is
van. A „Krisztus sebeiben meggyógyultatok” pedig múlt időben történt és fogadjátok el, mert
Isten már itt a földön is meg akarja adni a gyógyulásotokat és a reményteljes jövőt…

„Nem ember az Isten, hogy hazudjék.” Tehát ha Isten megígérte a gyógyulást, akkor teljesen
mindegy mit érzünk fizikailag, a gyógyulást már megkaptuk, tehát a miénk. (Lelkileg, nem
testileg. Tudom, hogy számodra fontos a testi gyógyulás is, mert meghatározó az életedben a
fizikai betegség, de a lelki gyógyulás nem függvénye a testi gyógyulásnak. Egy baromság,
amit az emberek szoktak mondani, hogy ép testben ép lélek.) Gyakorolni kell a hitünket
naponta és megvallani, hogy „Krisztus sebeiben meggyógyultam.” És hidd el, hogy láthatóvá
válik majd a láthatatlan. Isten hit által is tud gyógyítani, nem csak mások szolgálata által.

A betegség ideje alatt és a gyógyulást követően Isten sok mindent megtanított nekem és
megerősített a hitben. Ha ezáltal másokon tudok segíteni, akkor azt mondom, megérte! És
legyen áldott az Úr neve, mert ebbe beleengedett, de ki is hozott a betegségből az Ő
dicsőségére, hogy mások számára áldássá tegyen. Én pedig megígértem Istennek: Ha
meggyógyít, akkor mindenkinek elmondom….És az Úr megtette, amit ígért. Áldott legyen az
Ő neve most és mindörökké!

14
***

Ez az én történetem, ezek az én bizonyságaim, „kincseim”. Az Úr ennél több alkalommal

szólt és adott vezetést az életemben, és imáimra válaszolva sokszor embereket küldött.
Mindent nem írtam le ide, de sok személyes megtapasztalást kaptam. A legnagyobb csoda,
hogy 1 éven keresztül az Úr úgy tartott az Ő útján, hogy személyesen vezetett a Biblián és
igehirdetéseken keresztül…Ekkor még nem jártam gyülekezetbe.(De egy idő után elkezdtem
vágyni testvérek közösségére, és az Úr előbb a reformátusokhoz, majd a KSZE-be vezetett.
Ugyanazt az Istent és Igét hirdetik. De a felnövekedésben igazán személyesen az Úr vezet
még ma is.)

Megtérésemkor a családom nem volt hívő, nem voltak hívő ismerőseim vagy barátaim, akik
beszéltek volna erről. Viszont az Úr sajátos módon vezetett, megtalálva az utat a szívemhez.
Felhasználta a lelki érzékenységemet, a sérülékenységemet, és közel tartott magához,
alázatban. Felhasználta az álmaimat, amik gyerekkorom óta végigkísérték az életemet, majd
megnyitotta az ég csatornáit.Felhasználta a betegségemet, hogy megtanuljam meglátni a
szenvedőket és érezni az ő fájdalmukat. Megtanultam, hogy Isten nemcsak a lelki sebeket
gyógyítja, hanem az emberi testben meglévő betegségeket is. Sok szenvedés és könny mögött
az Úr rám talált, megragadott és kiemelt a mélyből. Ő választott mindannyiunkat, célja van
velünk. Áldássá akar tenni minket mások számára, ki akar hozni a betegségből és a
szenvedésből, azt akarja, hogy az Ő akarata szerint járjunk és az Ő terve valósuljon meg a mi
életünkben. Ez a terv nem betegségről és rossz végről szól. Kértem, hogy áldás lehessek
mások számára, és az Úr meghallgatta kérésemet.

Isten nagyon szeret Téged. Légy te is ennek tudatában. Isten tegnap, ma és mindörökké
ugyanaz. Tehát ha szeret és ő nem változik, akkor miért vonná meg tőlünk az ő szeretetét és
miért ne gyógyítana meg bárkit is? A betegség nem tőle van, ő az, aki minden hívőt meg akar
gyógyítani A betegség sátáni megkötözöttség. Ha üdvösségünk van, és elfogadtuk Krisztust,
akkor miért ne ajándékozná nekünk a gyógyulást, hiszen a kereszten megtörte a törvény átkát,
azaz a betegséget. Higgy benne és megkapod a gyógyulást! (Bocsánat, de a Törvény átkáról
szóló rész egészen elképesztő módon nem stimmel. Ahhoz tudnod kellene, hogy mit
nevezünk Törvénynek.)

Isten nem engedi, hogy akár egy is elvesszen az ő nyájából. Tudja, ha nehéz időszakon és
megpróbáltatásokon megyünk keresztül. Ő is keresztülment ezeken. Tudja, hogy mikor van
szüksége a gyermekeinek megerősítésre, kijelentésre, törődésre. Az Úr foglalkozott velem a
betegágyamon, akkor, amikor látszólag ki voltam szolgáltatva a külső körülményeknek.
Mégis volt bennem egy megnyugtató érzés: velem van Istenem, az Úr, Ő erős és megsegít.
Kezébe vett és tartott, ő vitt át minden nehézségen, ő adott kijelentéseket és közelebb akart
kerülni hozzám és ennek megtalálta a módját. Isten mindenkihez szól, nem kevesebb és nem
másabb, mint 2000 éve, nem másabb, mint ahogy Ő az Ó-vagy Újszövetségben kijelentette
magát. (Ha az Ószövetséget beleveszed, akkor több, mint 3500, vagy több, mint 4000 évről
beszélünk.  ) Hogyan közeledik az Úr? Hogyan vesz kézbe, amikor a lelked tipródik és
megtört az életed? Bárhogyan! Figyelj rá és hallgass! Kerülj hozzá közelebb és ő is közeledik.
Szeresd Atyádként és szeresd úgy, mint egy gyermek. Meg fogod hallani Atyád hangját, és
meglátod az Úr dicsőségét.

Kívánom, hogy áldására legyen a bizonyságom, az életem annak, aki ezt olvassa.

15
Isten áldjon kedves olvasó, és ne feledd: Isten mindenkit szeret és mindenkihez maga találja
meg az egyéni utat, amin keresztül kijelentést ad. Isten mindenkihez szól, csak merjünk vele
tölteni időt és gyermeki hittel hozzá fordulni mindenben.
„Gyermek voltam, meg is vénhedtem, de nem láttam, hogy elhagyottá lett volna az igaz, a
magzatja pedig kenyérkéregetővé.” Isten nem hagy el minket, nem az ő akarata, hogy
betegség miatt kenyérkéregetővé váljanak gyermekeink vagy mi, amiatt,mert nem tudunk
dolgozni. Bárhogy is érezd magad, bármilyen betegséged is legyen, tudnod kell: Isten akarata,
hogy meggyógyulj! Nem hagyott el Téged!

Isten áldjon!

2020.01.27.

Kedves Orsolya!

Mindez nagyon szép! Vannak benne építő jellegű részek, és vannak benne félre értelmezések.
Ez persze nem baj, mert ahogy olvastam, még nagyon fiatal, frissen megtért ember vagy. De
éppen ezért fordulhat elő, hogy elfeledkezel nagyon sok mindenről. Például arról, hogy te
magad állítottad magadról, hogy nem tudod értelmezni a Bibliát. Miért adtad fel annak a
törekvését, hogy megértsd a valóságos jelentését? Nem írtad le, ennél fogva valószínűnek is
tartom, hogy nem élted meg azt, hogy az Ige szó szerinti értelmezése megöli a lelket. Mint
tudjuk az Igéből, a betű megöl, de a Lélek megelevenít. Valahogy ezt elvesztetted szem elől.
Nagyon sok helyen szó szerint értelmezed a Bibliát, mert van egyfajta érzelmi érintettséged és
kívánságod arra nézve, hogy gyógyíthass, mert az édesapáddal való kapcsolatod nem
gyógyulhatott meg. Itt látom a gyökerét az egész gyógyítás utáni vágyadnak. Nem vagyok
pszichológus, hanem lelkésznek tanulok, 14 éve vagyok megtért hívő ember, de Isten nem
engedte, hogy eltévelyedjek és a magam érzései után menve értelmezzem a Bibliát, hanem a
valóságát éljem meg. Mindezzel együtt pedig Isten a racionalitásunkat nem véletlenül alkotta
meg. Ahol a racionalitás véget ér, ott kezdődik a hit. Ha tehát megismertem mindent a
Bibliából és a környékéről és arról, hogy a Biblia írója milyen érintettség miatt írta meg a
könyvét, például Jób könyvét, vagy mondjuk egy Énekek-Énekét, akkor megláthatom az Ő
lelkiségét, amin keresztül épülhetek. Ezzel csak arra akarom felhívni a figyelmet, hogy a
Bibliát ne jós könyvnek használd, hanem kenyérnek. Amit helyesen kell használni. Mert
mondjuk kenyérrel nem tudsz hajat mosni, de jól tudsz vele lakni. Ilyen a Biblia is. Ha rosszul
használod, semmi hasznod nem lesz belőle, de ha jól használod, és jól értelmezed, akkor egy
világ nyílik ki számodra. Egyelőre ennek a világnak az elején vagy.
Az pedig, hogy mindnyájan egy Istenben és egy Krisztusban hiszünk, mindez szép. Akkor
miért van annyi felekezet? Miért van annyi bejegyzett egyház. Szerintem ezeken a kérdéseken
is gondolkodhatsz nyugodtan, és határozd meg, hogy miért tartozol a KSZE-hez.
Én azért vagyok református, mert még nem hallottam sehol tisztább Igehirdetést, mint a
református egyházon belül. Ettől függetlenül a református egyház hivatalos hitvallása, a II.
Helvét Hitvallás kimondja, hogy aki jobbra tanít minket, azt elfogadjuk.
Ne rémisszen meg, nem vagyok vallásos, hanem hívő vagyok. Pusztán hívőként az egyházam
tagja vagyok, és ebben leszek lelkész. Ennél fogva tartanom kell annak a kereteit. Amennyire
persze kell. Mert nem fogom. 
Az, hogy Igehelyeket használsz a mondandód alátámasztására, az sokkal inkább arról szól,
hogy a saját elméletünket támasztjuk alá az Igével, és nem az Ige valódi kontextusát

16
értelmezzük, és azt vonatkoztatjuk az életünkre. a kettő nagyon különböző dolog. Míg az
elsővel Istent kísértjük, mert a saját akaratunkat támasztjuk alá Igékkel, addig a másodikban
valóban Isten akaratát kutatjuk.

17