7 perces

Monor főutcáján, a Kossuth Lajos utca két oldalán egymással szemben áll a hasonló méretű,
impozáns református és római katolikus templom. Az impozáns, klasszicizáló
későbarokk templom a város egyik legértékesebb épülete, műemlék jellegű. Északnyugat-
délkeleti tengelyben épült, főhomlokzata északnyugat felé néz.
    A település első temploma a mai református templom helyén állt, 1401-ben említi először
oklevél. A középkori templomot Szent György tiszteletére szentelték. A török igen jelentős
pusztításokat végzett ezen a területen, ezért a 16. században elnéptelenedett. Az első lakosok
csak a 17. század elején kezdtek visszatelepedni, tömegesen a 17. század 20-as éveiben
érkeztek. A hazatért lakosság kálvini hitre tért át, így a település középkori, jó állapotban lévő
temploma is e felekezet tulajdona lett. Szentélyét és sekrestyéjét, mint a református
liturgiához fölösleges helyiségeket, elbontották. A református egyház hivatalosan 1630-ban
alapult meg.

    1683-ban a török kiűzésére irányuló hadműveletek miatt ismét elnéptelenedett a község, és
csak a század végére népesült be ismét. A templomot romos, megviselt állapotban találták.
Eredetileg a régi istenházat szerették volna helyreállítani, ez azonban a lakosság
növekedésével kicsinek bizonyult. Új templom építésébe kezdtek a régi köveinek
felhasználásával. 1702-re készült el az eredetinél tágasabb belsejű épület, melyet kétszer
renováltak.

    Tornyát 1761-ben lebontották, újat építettek helyette. A következő nagyszabású átalakítás
1773-ban történet Mayerhoffer János tervei szerint, barokk stílusban, délkeleti irányban
toldották meg, ezen kívül több egyéb átalakítást végeztek, a tető új zsindelyt kapott, a tornyot
ismét átalakították. 1795-ben villám csapott a toronyba, evvel jelentős kárt okozva,
szerencsére tűz nem keletkezett belőle. 1801-ben átalakított formában készült el ismét a
torony. Az utolsó jelentős változások 1882-ben történtek. Ekkor kapta klasszicista és
eklektikus elemeit. A rengeteg átalakítás ellenére a különböző stílusok díszítőelemei jól,
szépen megférnek egymás mellet.

    Épülettömbjében kiemelkedő hangsúlyt kap a 44 méter magas, négyszintes, díszes,

homlokzati torony. Földszintjén a főbejárat nyílik, szemöldökpárkánya fölött két tábla, az
alsón olvashatjuk: "Épült 1630-ban", míg a felsőn ez olvasható: "Hiszel-é te az Istennek
fiában?". A második szinten félkör alakú ablak van, ami fölött a főpárkány és még feljebb a
hatalmas, klasszicista, fogazattal díszített timpanon uralkodik, alatta indás díszítés van.
Egészen a főpárkányig a torony két szélén vastag lizénák állnak. A főhomlokzaton, a bejárat
két oldalán szép, díszes keretben feliratot olvashatunk. A baloldaliban: "Békéljetek meg az
Istennel" /II.Kor.5/, a jobboldaliban: "Legyetek egymáshoz jóságosak" /Efézus 4.32/. A
timpanon felett szegmensívesen záródó, kőkeretes rácsos ablak van, a torony lépcsőházának
ablaka, párkányzat választja el a harangok szintjétől. A torony harangházának rácsos,
kőkeretes ablakai félkörívben záródnak, fölöttük kisebb timpanon és toronyórával felszerelt
órapárkány van. Az ablak alatt kőbábos díszítést látunk. A toronyóra koszorúszerű gyűrűben
helyezkedik el. A díszes, formás toronysisakon az 1630-as évszám van, az egyházközség
megalapításának évére utal. A szürkés színű sisak négy oldalán ablakok, csúcsán toronygomb
és csillag van, villámhárítóval ellátva.

    A templombelsőbe három ajtó vezet. Közülük egy a már említett főbejárat, kettő pedig a
Kálvin téri oldalról nyílik. A két oldalsó bejárat kicsi, kiugró szerű kiképzést kapott. A
kiugrók tetején egy-egy csillag van. A templom másik oldalhomlokzatán nincsen ajtó. A
szélességhez viszonyítva aránytalan hosszú templomtesten sokféle kiképzésű ablak van,
melyek a templom egységtelen, eklektikus stílusára utalnak. A Kálvin tér felöli (északkeleti)
oldalhomlokzaton főhomlokzattól hátrafelé haladva először két rácsos ablakot látunk, melyek
között vékony párkány van, az alsó szegmentíves, a felső négyzet alakú. Kör alakú ablakok,
majd az első kapucsarnok után két, a második kiugró kapuzat után egy szegmentíves,
kőkeretes üvegablak következik. A délnyugati oldalon a torony vonalában az
északkeletiekhez hasonló szegmentíves és négyzet alakú rácsos ablakok vannak. Ezt egy félig
befalazott szegmentíves és alatta körablak, majd négy szegmentíves üvegablak követi. Ezen
oldalhomlokzat végén ez előbb említetthez hasonlatos félig befalazott ablak van, alatta kör
alakú ablakkal. Említésre méltóak még az oldalhomlokzatok nagyjából felénél elhelyezkedő
kisebb és a templom parókia felöli sarkainál lévő magasabb támpillérek. A hátsó
homlokzathoz kisebb kiugróból ajtó nyílik. Az épület délkeleti sarkánál Inczédi János
prédikátor tiszteletére emléktábla került elhelyezésre. Inczédi János a nagy magyar református
prédikátorok közé tartozik. 1783-ig szolgált itt.

    Belseje külsejénél jóval egyszerűbb, puritán tér, ám korán sem kicsi. 900 ülőhelye van.
Szélessége 9, hossza 36 méter. Mennyezete faburkolatú. Az egyhajós teremtemplom centrális
elrendezésű. A teret három oldalról karzat övezi, melyek nem egyidősek a templommal. A
fakarzatokat vékony, fehér oszlopok tartják. A teret megvilágító ablakok üvegei fehér és sárga
színezésűek. Falai, ahogy azt a református templombelsőknél megszokhattuk, fehér színűek.
A toronnyal átellenes oldalon lévő karzaton van a templom ékességének és díszének
mondható 2 manuálos, 32 regiszteres, Rieger Ottó által 1930-ban készített orgona. Nem a
karzat felénél, hanem attól balra, aszimmetrikusan helyezkedik el azért, hogy a karzat alatt
ülők is kiválóan hallhassák, máskülönben a karzat felfogná hangját.