Alakítástechnológia és gépei

tavaszi félév

Lemezalakítás
3. Kivágás, lyukasztás technológiája

Tk: Sárvári: 100-122.o.

Gyakorlat: Horváth: Kivágás, lyukasztás techn. Tervezése folyt.

Dr. Gonda Viktor gonda.viktor@bgk.uni-obuda.hu

ÓE-BGK, Anyag- és Gyártástudományi Intézet

Tartalom
• Kivágás-lyukasztás technológiai tervezése
– Elrendezési terv, sávterv
– Technológiai adatok gépválasztáshoz: erő, munka,
teljesítmény
– Aktív szerszámelemek: bélyeg, vágólap: méretek,
tűrés
– Szerszámkialakítások, szerszámelemek kialakításai

1
 Kivágás-lyukasztás
• A kivágó és lyukasztó műveletek sajtolószerszámmal,
zárt körvonal mentén végzett vágóműveletek
hulladék munkadarab

munkadarab hulladék

a, b,
Kivágás Lyukasztás

Elrendezési terv
• A kivágandó munkadarabok egy adott változat szerinti elrendezését a lemezen
(a ráhagyások figyelembevételével) elrendezési tervnek vagy lemeztervnek
nevezzük.
• A kivágó-lyukasztó műveletek gazdaságossága nagy mértékben függ a
táblalemez, szalag, sáv kihasználásától.
𝑛∙𝐴ℎ
• Az anyagkihasználás: 𝜂 = , ahol: n: a lemezből kivágható munkadarabok
𝐴ö
száma; Ah: az egy munkadarab külső körvonala által határolt terület; Aö: az n
számú darabhoz felhasznált lemez összterülete

2
• Hídszélesség (u): a kivágandó darabok közti legrövidebb
távolság
• Oldalszélesség (a): a darab körvonala és a sáv széle közti
távolság
• Oldalkésre való ráhagyás (i): oldalkés által levágott távolság
• A gazdaságosság érdekében a vágási körvonalak egymáshoz
és a lemez széléhez minél közelebb kerüljenek, az összekötő
anyagrészek szélességét a lehető legkisebbre kell venni
• Egy minimális érték alatt a szerszám élettartama lecsökken,
mivel a vágott él közelében a képlékeny zóna szélessége (0,5-
1)s. A széltávolság minimum a lemezvastagsággal kell
egyenlő legyen. (Ajánlott értékek: segédlet táblázata)

• Kör alakú munkadarabok egy, két és három soros optimális

elrendezése
• A sorok számát nem célszerű túlzottan növelni, mivel néhány sor
után az anyagkihozatali tényező már alig, a szerszámköltség
viszont jelentősen növekedik.
u
v

v
D


u
u
v

a,
tw

60°
u

60°
60° 60°
v

c,
v

b,

3
 • A lemezterv lehet hulladékos, hulladékszegény és hulladékmentes.
• Hulladékszegény lemezterv készíthető a munkadarabok forgatásával, egymásba
csúsztatásával

1.5
5 5 5 e=16.5 e=8.95
5 5 5

20.89
17.89
1.5
1.5

b, =80.2%
a, =50.5%

15
e=28mm 1.5

18 d, =80% e=25mm

15
c, =59.5%
C: Kivágás sávfordítással: a sávot egyszer
átvezetve minden második darab készül el, a
többi darab a sáv kivétele, átfordítása és
újrafeldolgozása után készül el. e, =80% e=25mm

• Hulladékmentes lemezterv készítése speciális esetekben

lehetséges. Itt darabolással készül a munkadarab

Lemez-elrendezési terv munkadarab

4
 Sávterv
• A sávterv egy grafikus műveleti sorrendterv, amely a gyártandó
munkadarab előállításához szükséges műveleteket mutatja
• A sávtervben a vonalkázott terület a vágott (alakított) részt jelöli
• A sávterven az előtolást, valamint az ütköztetés módját és helyét
is jelölni kell.
oldalvágó bélyeg ütköző kivágás - lyukasztás darabolás
E - I vasmag összeszerelése

páratlan rétegek páros rétegek e lyukasztás

1. művelet 2. művelet 3. művelet

• A sávterv az ott szereplő műveletek szerint lehet:

– Egy vagy többsoros: attól függően, hogy hány sorban
vannak elhelyezve a műveletek
– Egyszeres vagy többszörös: az alakító eljárás a
szerszám egy lökete alatt , egy sorból elkészülő
munkadarabok száma szerint
– Sávfordító eljárás: a sávot egyszer átvezetve minden
második darab készül el, a többi darab a sáv kivétele,
átfordítása és újrafeldolgozása után készül el.

5
 Vágóerő, munka, teljesítmény
• A maximális vágóerő:

– L [mm]: egyidejűleg vágott hossz, s [mm]:

lemezvastagság, τB[N/mm2]: vágószilárdság
• A kivágás munkaszükséglete:

• A hajtómotor teljesítményszükséglete:

– n [1/perc]: löketszám, ηg: a kinematikai lánc hatásfoka

Szerszámméretek
• A gyártandó munkadarab előírt méreteinek, tűréseinek biztosítása
az aktív szerszámelemek (a bélyeg és a vágólap) méreteinek,
tűréseinek gondos meghatározását igénylik
• A kivágott darab (külső) méretét a vágólap, a lyukasztott darab
(belső) méretét a vágóbélyeg határozza meg

bélyeg
db
u=z/2

dv

6
 Vágórés
• A vágórés a vágólap és a vágóbélyeg méretének
különbsége és z-vel jelöljük.
• Gyakran a z - vágórés felét, az egyoldali vágórést
nevezzük egyszerűen vágórésnek: ezt u-val jelöljük és a
lemezvastagságtól függően számítjuk:
– s < 3 mm
– s > 3 mm
• a vágórés-tényezőt c = 0,0016 értékre választjuk, ha jó
minőségű, szép vágott felület a cél,
• a c = 0,011 értéket választjuk, ha a legkisebb vágóerőre
törekszünk.

• A gyártott darabok méretei akkor is az előírt tűrésen belül

legyenek, ha a szerszámelemek a tűréshatár bármely szélső
értékére készülnek el, illetve a szerszám kopásának egy
megengedett értékén belül ugyancsak az tűréseknek megfelelő
munkadarabot állítsunk elő
Tb Tb
db
db

vágóbélyeg

dN Tmdb
munkadarab

dN Tmdb zmin
zmin zmax
zmax
vágólap

dv Tv dv Tv

a, lyukasztás b, kivágás

7
• A szerszámelemek méretei és db   d N  Tmdb T ,
0

tűrései lyukasztásra: b

dv   d N  Tmdb  zmin  v ,
T
0

• A szerszámelemek méretei és
db   d N  Tmdb  zmin 
0
tűrései kivágásra: ,
 Tb

dv   d N  Tmdb 0d
T

• További feltételek:
z  zmax  zmin  Tb  Tv  0,3  z ,
Tb   0,1  0,15 Tmdb , Tv  1,6  Tb   0,1  0,15 Tmdb
• A munkadarab pontossága
gazdaságosan IT 10 - IT 12 lehet,
amelyet IT 6 - IT 8 tűrésű
szerszámmal érhetünk el

Nyomásközéppont
• A szerszám mozgó részeinek megvezetésére szolgáló
elemeknek akkor lesz minimális az igénybevétele, ha a
szerszámra az alakítógépről átadott külső erőnek és az
alakítóerő eredőjének hatásvonalai egybeesnek.
• Ekkor nem terheli hajlítóigénybevételből eredő
oldalirányú feszítőerő a szerszám megvezetőelemeit
• Ez úgy érhető el, ha a befogócsapot az alakítóerők
eredőjének a támadáspontjába, a nyomásközéppontba
helyezzük.

8
 Nyomásközéppont számítása
• Párhuzamos hatásvonalú térbeli erőrendszer eredője
Egyidőben ható erőknél:
n
 n   n 
rF i  xi Fi  i    yi Fi  j
i
rs  xs i  ys j  in1   i1   i1
n
 .
 Fi
i 1
 Fi
i 1

A vágó-lyukasztó szerszámok osztályozása

• Az elvégzett műveletek • A szerszám felek vezetése

szerint:
– kivágó, lyukasztó és
– összetett: hajlítással,
mélyhúzással, vagy más
alakadó műveletekkel
kombinált szerszámok;
• Működési módjuk szerint:
– egyszerű, vagy
– több műveletes szerszámok:
• sorozat, illetve
• együttes működésű (blokk-)
szerszámok;
szerint:
– vezetés nélküli,
– vezetőlapos,
– vezetőoszlopos és
– kombinált vezetésű
szerszámok;
• Az ütköztetés módja szerint:
– ütköző nélküliek,
– merev ütközősek,
– mozgó ütközősek,
– kereső (helyrehúzó) csaposak,
– oldalvágó bélyegesek.

9
 Vezetőlapos szerszám

Vezetőoszlopos szerszám

10
Pl. Alkatrész gyártása vezetőlapos sorozatvágó szerszámban

1. Befogócsap
2. Fejlap
3. Bélyegtartó
4. Vezetőlap
5. Vágólap
6. Alaplap

Pl. Alkatrész gyártása vezetőoszlopos sorozatvágó szerszámban

11. Golyós oszlopos

szerszám összevezetés
12. Vezetőhüvely
Lengő vezetőlap

11
 Blokk szerszám

Befogócsap
• Befogócsap: a szerszám és az alakítógép medvéje között
teremt kapcsolatot, a fejlapba rögzítve, a felső szerszám-
fél befogására szolgál
Kényszerkidobó

Befogócsap

a)

b)

Kényszerkidobó: a sajtológépen elhelyezett ütközőkkel lehetővé teszi

az anyag eltávolítását a felső szerszámfélből a felső szerszámhelyzethez
közeledve a szerszám nyitásakor

12
 Szerszámház
• Szerszámház: a szerszámelemek befogadására, össze-
fogására szolgál, a szerszám munkafelületének függvé-
nyében típusonként, méret lépcsőnként katalógusból vá-
lasztható. Általában két fő részből, alsó és felső
szerszámfélből áll. A fontosabb lapok:
– fejlap,
– nyomólap,
– bélyegtartólap,
– vezetőlap,
– vágólap,
– alaplap.

Szerszám összevezetés
• A két szerszámfelet vezetik meg egymáshoz
• Csúszó-hüvelyes oszlopos szerszám összevezetés

13
• Golyós vezetésű oszlopos szerszám összevezetés

Ütköztetés
• Az ütközők a lemezsáv előtolását határolják le.
• Különféle kivitelűek lehetnek: rugós
előütközők (a sáv kezdeti határolására), merev
csapos ütközők, oldalvágó bélyeges ütközők,
helyrehúzó csapok
• Ütköztetés végezhető a sáv végső élén (a), a
hulladéksáv belső kontúrján (b), vagy a sáv
oldalán (c).
• Kedvező munkadarab alaknál a kicsípőbélyeg
az oldalvágó szerepét is betölti.
• A sáv pontos előtolása külön előtoló
berendezéssel is megoldható, ekkor ütközőt
nem építenek be, de helyrehúzó csapot
alkalmaznak (különösen a sokműveletes
sorozatszerszámoknál).

14
 Bélyegkialakítások
• Bélyeg: a szerszám alakítást végző aktív eleme, a bélyegtartó lapba
rögzítjük
• Leggyakoribb a sík homloklapú bélyeg végződés.
• Vékony lemezeknél a (b); a vágóerő csökkentésére a (c), és (d);
míg lágy anyagok (gumi, bőr) vágásánál az (e), kialakítás szokásos
Bélyeg befogása

Bélyegtartó lap

a) b) c) d) e)

15
 Vágólap áttörés
• Vágólap: a bélyeg mellett a munkadarab alakját meghatározó vágólap
áttörések kialakítására szolgál.
α1
h

α2 α1 α1

• Tipikus vágólap áttörések:

– Hengeres: egyszerűen gyártható, de csak kilökővel együtt
alkalmazható
– Kúpos: nem szorul be a darab, de utánélezésnél megnő a vágóél
radiális mérete
– Hengeres+kúpos (élszalag): gyakori kialakítás, utánélezésnél nincs
radiális méretváltozás
– Kettős kúpos: nehezebb elkészíteni, de biztosabban kiesik a darab

Szerszámelemek anyagminőségei

Kecskés B.

16
17
18
19