A pszichol�giai m�r�sek t�rt�neti vonatkoz�sai

�kori vonatkoz�sok
i.e. 2200 az els� �alkalmass�g vizsg�latok� gy�kerei az �kori K�n�ig ny�lnak
vissza, amikor is a cs�sz�r harmad�venk�nt �rt�kelte a k�zalkalmazottak
teljes�m�ny�t. i.e. 1115 k�r�l a Chan dinasztia tagjait 3 �venk�nt vizsg�latoknak
vetett�k al� a k�zalkalmazottakat. A vizsg�latok a zen�ben, �j�szatban,
lovagl�sban, �r�stud�sban, sz�mol�sban, mag�n- �s k�zjog, szertart�sban val�
j�rtass�gra vonatkoztak. (Cohen & Swerdlik, 2005, R�zsa, 2006).
A Han dinasztia idej�ben ezek a pr�b�k kieg�sz�ltek mag�njog, had�gy,
mez�gazdas�g, �llami bev�telek �s f�ldrajz �r�sbeli vizsg�val. A k�nai �llami
tisztvisel�k (mandarinok) alkalmass�gi vizsg�lata 1370 k�r�l teljesedett ki a
konfucionista tanok ismeret�r�l sz�l� vizsg�val.

Sp�rta
Tajgetosz: motoros �s ment�lis ter�letek szerinti szelekci�.
Iskola megjelen�se: megjelenik a vizsga=szelekci�
Vizsga: pszichometrikus teszt (�rt�kel�ssel)
Iskolai vizsga: sz�beli

Plat�n m�r id�sz�m�t�sunk el�tt javasolta, hogy az emberek a k�pess�geikhez �s

adotts�gaikhoz ill� munk�t kellene, hogy v�gezzenek (Cohen & Swerdlik, 2005). Az
�kori g�r�gosz�gban a tesztel�s a nevel�s folyamat r�sz�t k�pezte, amely nemcseak a
fizikati k�pess�get, hanem az intelligenci�t is m�rte.

K�z�pkor:
Iskola, iskot�ly: ez a k�t iskola t�pus jelenik meg. K�t szempont ment�n t�rt�n�
felm�r�sek: kognit�v �s antiszelekci� (akinek volt p�nze)
Kognit�v felm�r�s: pl. bibli�b�l t�rt�n� memoriz�l�s

�jkor:
Az 1700-as �vekben a francia filoz�fus, Descartes �rdekfesz�t� k�rd�seket
feszeget a test �s elme kapcsolat�r�l. Ebben az id�ben jelenik meg k�t k�nyv,
aminek a c�m�ben megjelenik a �pszichol�gia�: a Psychologia Empirica (1732) �s a
Psychologia Rationalis (1734), ami a pszichol�gia tudom�ny sz�let�s�t vet�ti el�
(Cohen & Swerdlik, 2005).
Az 1830-as �vek elej�n �duard S�guin (orvos, ideggy�gy�sz, pszichi�ter)
els�k�nt m�r meghat�rozta az oligofr�ni�t, annak etiol�gi�j�t, az �rtelmi
fogyat�kosokra az idi�cia diagn�zist �ll�totta fel, aminek okak�nt az idegrendszer
speci�lis megbeteged�s�t v�lte felfedezni, minek k�vetkezt�ben a szem�ly egy�ni
fejl�d�se le�ll. R�szletesen kidolgozta a �fiziol�gi�s nevel�s� m�dszertan�t,
amelyben az �rz�kszervek fejleszt�se, mint �kir�lyi �sv�ny� az intelligencia
fejleszt�s�hez nagyon fontos helyet kapott, megel�zve a besz�d �s m�s k�pess�gek
kialak�t�s�t (S�guin, 1870).
Esquirol els�k�nt tett k�l�nbs�get �s hat�rozta meg a ment�lis zavar �s
ment�lis retard�ci� k�z�tt, m�g az els� feln�ttkorban megjelen� �s gy�gy�that�, a
retard�ci� �lethosszig tart� (pervaz�v) k�r�llapot. � volt az els�, aki dimenzi�kat
hat�rozott meg a ment�lis retard�ci�ban, �gy csoportos�tva �s pontosan behat�rolva
az �vezeteket a normalit�st�l az idiotizmusig. Ez a kategoriz�ci� azonban m�g
mindig nem az intelligenciah�nyadost, hanem a nyelvi k�pess�get veszi alapul. B�r
ez m�r t�ll�p a fiziol�giai �s �rz�kszervi m�r�s-alap� megk�zel�t�seken, m�g nem
jelenik meg az enyhe �rtelmi fogyat�koss�g kateg�ri�ja, illetve az ebbe a csoportba
sorolt szem�lyek fejleszthet�s�ge (R�zsa, 2006).
Sir Francis Galton az ��r�kl�tt g�niusz� (Hereditary Genius) (1869) c�m�
munk�j�ban a pszichol�gi�ban alkalmazott statisztikai m�r�eszk�z�k alapjait fekteti
le, els�k�nt alkalmazva azt a formul�t, amely a k�s�bbiekben a Pearson-f�le
korrel�ci� nevet kapja (Cohen & Swerdlik, 2005). � az intellektu�lis k�pess�gek
m�r�s�t az �rz�kel�sre �s �szlel�sre alapozta, amelyek �r�kl�d�se meghat�rozza az
ut�dok k�pess�geit, teh�t a kimagasl� k�pess�g� egy�nek (g�niuszok) k�pess�geit
f�leg genetikai t�nyez�k hat�rozz�k meg. az � nev�hez f�z�dik az eug�nika is, ami
az emberi faj kedvez� tulajdons�gainak �r�kl�d�s�t jelenti (R�zsa, 2006).
A londoni vil�gki�ll�t�sra fel�ll�tott (antropometriai) laborat�rium, amelyben
saj�t vizsg�l�m�dszerrel meg lehetett m�rni a l�togat�k olyan �v�ltoz�it�, mint a
fejm�ret, reakci�id�, l�t�s�less�g, hall�sk�sz�b, formaeml�kez�s, a magass�g (�llva
�s �lve), kar feszt�vols�g, s�ly, l�gz�si kapacit�s, szor�t�si er�, tol�si er�,
�t�si er�, (Cohen & Swerdlik, 2005, R�zsa, 2006).
1890-ben James McKeen Cattel � Wund tan�tv�nya � doktori disszert�ci�j�ban a
reakci�id� egy�ni k�l�nbs�geit vizsg�lja (Cohen & Swerdlik, 2005). � alkalmazza
els�k�nt a ment�lis teszt kifejez�st a Mental Tests and Measurements c�m�
munk�j�ban, ahol t�z ment�lis tesztet �r le, amely az egy�ni k�l�nbs�gek
kimutat�s�ra alkalmasak (R�zsa, 2006). Ugyancsak az � nev�hez kapcsol�dik sz�mos
szaklap (pl. a Science, a Psychological Review, American Men of Science) (Cohen &
Swerdlik, 2005), valamint a pensylvaniai �s Columbia Egyetem pszichol�giai
laborat�riumainak megalap�t�sa (R�zsa, 2006Cattel nev�hez f�z�dnek a k�vetkez�
tesztek kidolgoz�sa (R�zsa, 2006):
1940-ben Raymond Cattel a faktoranal�zis �s m�s statisztikai m�dszerek
seg�ts�g�vel bemutatja az intelligencia elm�let�t, amely k�t �ltal�nos faktorra
alapszik: a fluid �s a krist�lyos intelligenci�ra.
Emil Kraepelin n�met pszichi�ter. H.J. Eysenck Encyclopedia of Psychology c�m�
k�nyv�ben �gy nevezi �t, mint a modern tudom�nyos pszichi�tria, a
pszichofarmakol�gia �s a pszichi�triai genetikamegalap�t�j�t. Kraepelin �gy v�lte,
hogy a pszichi�triai betegs�g els�sorban biol�giai �s genetikai zavarok
k�vetkezm�nye. Kraepelint kritik�val illett�k, ugyanis a skizofr�ni�nak biol�giai
eredet� zavart tulajdon�tott an�lk�l, hogy sz�vettani vagy anat�miai
rendelleness�geket tal�ltak volna a betegekn�l.[9] M�g Kraepelin a ment�lis
betegs�g szervi okait kutatta, sok t�telt �tvett a pozitivistagondolkod�sb�l, mely
az orvostudom�nyt is utol�rte. Azonban a megismer�s alapj�nak nem az etol�gi�t
tartotta, ugyanis az elmebetegs�g okainak felt�r�sa nem a legnagyobb pontoss�ggal
t�rt�nt.[10] Kraepelin elm�letei domin�ltak a pszichi�tri�ban a 20. sz�zad elej�n,
�s Sigmund Freud k�s�bbi pszichodinamikus �tt�r�se �s tan�t�sa ellen�re Kraepelin
tanai �jj��ledni l�tszottak a sz�zad v�g�n.

A k�s�rleti pszichol�gia �s a pszichofizika

A pszichol�giai tesztel�s m�sik fontos ir�nyad�j�nak a Wundt nev�vel
f�mjelzett n�met k�s�rleti pszichol�gi�t �s az ezt megalapoz� pszichofizikai
m�r�seket tekintj�k, amelyek az egy�ni k�l�nbs�geket szigor�an kontroll�lt
laborat�riumi k�r�lm�nyek k�z�tt vizsg�lt�k.
Wundt k�s�rleti pszichol�giai laborat�riuma 1879-ben Lipcs�ben ny�lt meg, �s a
k�rnyezeti ingerek, valamint a lelki reakci�k �sszef�gg�seinek pszichofizikai
hagyom�ny�t k�vetve kezdte meg m�k�d�s�t.
Wundt �s tan�tv�nyai az intellektu�lis k�pess�gek �ltal�nos le�r�s�t olyan
v�ltoz�kra t�maszkodva pr�b�lt�k le�rni, mint a reakci�id�, az �szlel�s, a figyelem
�s a mem�ria. A lipcsei laborat�rium f�kusz�ban els�dlegesen nem az egy�ni
k�l�nbs�gek, hanem a hasonl�s�g vizsg�lata �llt. Ennek h�tter�ben Wundt azon
felt�telez�sre alapoz, miszerint a k�s�rletek hibaforr�s�nak h�tter�ben t�bbnyire
az individu�lis k�l�nbs�gek �llnak. Wundt �s munkat�rsai vizsg�lataik sor�n
megpr�b�ltak minden k�ls� befoly�sol� t�nyez�t kontroll�lni annak �rdek�ben, hogy a
k�rnyezetb�l fakad� hib�t minim�lisra cs�kkents�k.
Jelent�s befoly�s: amely a pszichol�gia �n�ll� tudom�nny� v�l�s�t
el�seg�tette.

Az els� hazai pszichofizikai laborat�riumot a budapesti orvoskaron Ranschburg

P�l alap�totta 1899-ben. A gyakorlat �s a kutat�s szerves egys�g�t k�pvisel�
laborat�riumban sz�mos m�r�elj�r�st �s k�sz�l�ket dolgoztak ki a szellemi m�k�d�s
vizsg�lat�ra.

Cattell �s a ment�lis k�pess�geket m�r� tesztek korai v�ltozatai

A Wundt �ltal l�trehozott laborat�rium els� asszisztense egy amerikai
pszichol�gus, James McKeen Cattell volt. Cattell Amerik�ba t�rt�n� visszat�r�se
ut�n a tesztel�s �s a k�s�rleti pszichol�gia lelkes hirdet�j�v� v�lt. A vezet�s�vel
ny�lt meg 1887-ben a Pensylvania, m�g 1890-ben a Columbia Egyetem pszichol�giai
laborat�riuma. Sz�mos pszichol�giai teszt kidolgoz�s�t �s t�bb Galton-f�le
tesztbatt�ria tov�bbfejleszt�s�t v�gezte el.
A ment�lis teszt elnevez�s az � nev�hez k�thet�, amit h�res cikk�ben, a Mental
Tests and Measurements c�mmel publik�lt 1890-ben, a Mind foly�iratban. A tanulm�ny
10 ment�lis tesztet �s m�r�si m�dszert mutat be, amely az egy�ni k�l�nbs�gek
felt�r�s�ra alkalmas. A m�dszerek le�r�saib�l j�l l�that�, hogy Cattell elfogadja
azt a galtoni elk�pzel�st, miszerint az intellektu�lis funkci�k felm�rhet�k a
reakci�id� �s az �rz�kel�si k�l�nbs�gek seg�ts�g�vel.
.
Cattell, Thorndike �s Woodworth 1921-ben megalap�tj�k a Psychological
Corporationt, melynek c�lja a pszichol�gia n�pszer�s�t�se mellett a gyakorl�
pszichol�gusok munk�j�t seg�t m�reszk�z�k fejleszt�se �s forgalmaz�sa. A
Psychological Corporation napjainkban Harcourt Assessment n�ven a vil�g egyik vezet
tesztfejleszt� �s tesztforgalmaz� c�ge, amely t�bb sz�z pszichol�giai m�reszk�z
forgalmaz�ja. Cattell t�bb tudom�nyos foly�irat alap�t�ja is, ilyen p�ld�ul a
Psychological Review, a Science, vagy az American Men of Science.

Az intelligencia m�r�s�nek kialakul�sa

Az 1900-as �vek elej�n Eur�p�ban �s az Egyes�lt �llamokban is bevezett�k a

t�megoktat�st.
Az oktat�si rendszernek szembe kellett n�znie az intellektu�lis k�pess�gek
egy�ni k�l�nbs�geivel. 1904-ben a francia k�zoktat�si miniszter egy olyan
bizotts�got hozott l�tre, amelynek f� feladata az volt, hogy az alacsony iskolai
teljes�tm�nyt ny�jt� gyermekeket kisz�rj�k, �s sz�mukra olyan oszt�lyokat hozzanak
l�tre, ahol az oktat�si m�dszer figyelembe veszi az �tlagt�l elt�r� intellektu�lis
k�pess�geiket. A bizotts�g a Sorbonne Egyetem professzor�t, Alfred Binet-s Teophile
Simon orvost b�zta meg azzal a feladattal, hogy dolgozzanak ki olyan vizsg�lati
m�dszert, amely a speci�lis oktat�st ig�nyl� gyermekek kiv�laszt�s�ra alkalmas.
Binet �s asszisztense, Victor Henri (aki Wundt laborat�rium�ban is megfordult), m�r
t�bb tanulm�nyt is k�z�ltek arr�l, hogy v�lem�ny�k szerint az intellektu�lis
k�pess�gek m�r�s�t magasabb szint� pszichol�giai folyamatokra (pl. gondolkod�s �s
probl�mamegold�s) kell helyezni, mintsem elemi szenzoros jellemz�kre, mint p�ld�ul
a reakci�id�.
Binet �s Simon �ltal 1905-ben publik�lt teszt 30 fokozatosan nehezed�
feladatb�l �llt, �s egy�nileg ker�lt felv�telre. A d�nt�si k�pess�get, a meg�rt�st
�s az okfejt�st ig�nyl� feladatsor gyakorlatilag az els� intelligenciatesztnek
tekinthet�. A tesztben olyan �jszer�, gyakorlatias feladatokkal is tal�lkozhatunk,
mint p�ld�ul a t�rgyak megnevez�se, geometriai alakzatok lem�sol�sa 10 m�sodperces
megfigyel�st k�vet�en, sz�mjegyek megism�tl�se, fogalmak hasonl�s�g�nak �s
k�l�nbs�g�nek felismer�se, mondatk�sz�t�s el�re meghat�rozott szavakkal.

A Binet �s Simon �ltal kidolgozott elj�r�s k�r�ltekint�en elk�sz�tett �s

megb�zhat� amerikai adapt�ci�j�t a Stanford Egyetem professzor�nak, Lewis Termannak
a nev�hez k�thetj�k, aki 1916-ban publik�lta a teszttel kapott eredm�nyeit. �
haszn�lta els�k�nt a William Stern �ltal bevezetett IQ (intelligencia quotiens)
�rt�ket, ami ment�lis kor �s a biol�giai kor (BK) h�nyadosa, sz�zzal szorozva.
Terman t�bb eredeti t�telt is pontos�tott, illetve n�h�nnyal ki is eg�sz�tette a
tesztet. Az �ltala m�dos�tott v�ltozatot nevezz�k Stanford-Binet
Intelligenciatesztnek.
Yerkes �s munkat�rsai k�t, csoportosan felvehet� tesztet alkottak: Army Alpha
�s Army Beta. Az Alpha-v�ltozat l�nyeg�ben verb�lis teszt volt 8 sk�l�val.
Az Army Beta-v�ltozat olyan csoportos nonverb�lis teszt, ami �r�studatlanokkal
vagy angolul nem besz�l�kkel is r�vid id� alatt felvehet�.
A StanfordBinet-teszt �s az Army Alpha �s Beta tesztek az 1920-as �vekt�l
kezd�d�en hatalmas sikereket �rtek el. Az �ltal�nos iskol�k �s a katonas�g mellett
elkezdtek rutinszer tesztfelv�teleket alkalmazni a munkaer� kiv�laszt�sban, az
egyetemeken �s az eg�szs�g�gyi szolg�ltat�sokban r�sztvev� int�zm�nyekben is.
Az intelligencia m�r�si lehet�s�g�nek kidolgoz�s�t t�rsadalmi �s politikai
ig�nyek mozgatt�k, a teszteket kidolgoz�k gondolkod�sm�dj�t pedig a biol�giai
determinizmusba vetett hit jellemezte, ami a korra jellemz� t�rsadalmi filoz�fia
klasszikus t�tele. E gondolatok ak�r tudattalanul, esetenk�nt a kivitelez�s vagy az
adatok elemz�s�nek tudom�nytalans�ga ok�n, ak�r pedig sz�nd�kos torz�t�sok r�v�n
gyakran t�rsadalmi szempontb�l �rt� m�don hatottak.
David Wechsler cselekv�ses tesztet is tartalmaz� Wechsler-Bellevue-
intelligenciask�l�ja (1939) verb�lis �s nem verb�lis (perform�ci�s) feladatsor
volt, szerinte ugyanis az intelligencia verb�lis �s nem verb�lis �ton is
megmutatkozik. Tesztjeit �tdolgozva �s kib�v�tve a mai napig is sz�les k�rben
haszn�lj�k, minden korcsoportban (WPPSI, WISC, WAIS).
A teszt magyar v�ltozata 1968-ban k�sz�lt MAWI n�ven ismert.
(Tov�bbi intelligencia tesztek: A Raven-teszt, Bender-p�b�k, Torrance-f�le
kreatvit�st m�r� tesztek)

Szem�lyis�gtesztek
Az �ltal�nos ment�lis k�pess�gek felt�r�s�ra kidolgozott m�dszerek mellett az
1920-as �vekt�l kezdve t�bb olyan m�r�elj�r�s jelent meg, amelynek k�z�ppontj�ban a
szem�lyis�gjegyek felt�r�sa �llt. A szem�lyis�get a viszonylagos stabilit�ssal
rendelkez� von�sok megragad�s�val pr�b�lt�k felm�rni. A szem�lyis�gvon�sok
legink�bb a k�l�nb�z� helyzetekben megnyilv�nul� viselked�sben �s szok�sokban
�rhet�k tetten.
Az els� szem�lyis�gtesztek csoportosan felvehet� �n. pap�r-ceruza tesztek
voltak, ahol a kit�lt�nek egyszer� kijelent�sekr�l kellett eld�ntenie, hogy az
�ll�t�s sz�m�ra igaz vagy hamis. Mindezek mellett akadtak olyanok is, ahol t�bb
�ll�t�s k�z�l kellett kiv�lasztani a kit�lt�re legink�bb jellemz�t.
Az els� objekt�v szem�lyis�gteszt a Woodworth-f�le Szem�lyis�g Adatlap volt,
amely a pszichi�triai interj� k�rd�seit pr�b�lta meg standardiz�lt �njellemz� teszt
form�j�ban lek�rdezni. Ezt a m�reszk�zt szint�n az amerikai sorkaton�k soroz�s�n�l
alkalmazt�k els�k�nt az �rzelmi stabilit�s �s az alkalmazkod�si probl�m�k
felt�r�s�ra. A tesztben olyan k�rd�sek szerepeltek, mint p�ld�ul: �gy �rzem
k�vetnek, f�lek a z�rt helyekt�l, n�ha olyan dolgokat hallok vagy l�tok, amit m�sok
nem hallanak �s nem l�tnak Az �njellemz�sen alapul� m�reszk�znek akadtak el�nyei �s
h�tr�nyai egyar�nt.
Az el�nyei k�z�tt eml�thet�, hogy gyorsan �s csoportosan is kit�lthet�,
mindemellett a lelki probl�m�k legavatottabb meg�t�l�je, maga a szem�ly, aki
mindezt �t�li. M�sr�szr�l az �nmegfigyel�st v�gz� szem�ly saj�t �llapot�t ak�r
pontatlanul is �rt�kelheti, vagy egyszer�en nincs betegs�gbel�t�sa. Mindezek
mellett m�g annak a lehet�s�g�t is m�rlegelni kell, hogy a kit�lt� a tesztel�si
helyzetnek megfelel�en ak�r sz�nd�kosan is megpr�b�lja mag�t kedvez�bb vagy �ppen
kedvez�tlenebb sz�nben felt�ntetni.
A fenti probl�m�k kik�sz�b�l�s�nek sz�nd�ka az �n. projekt�v tesztek
kidolgoz�s�ra ir�ny�tott�k a kutat�k figyelm�t. Az ilyen m�reszk�z�k alapj�t a
projekci� mechanizmusa jelenti. A vizsg�lati szem�lynek egy t�bb�rtelm� ingert
mutatnak be, melyre szabadon asszoci�lva v�laszolhat. Mivel a feladat �ltal�ban
semmilyen el�re meghat�rozott v�laszt nem h�v el�, �gy a szem�ly saj�t �rz�seit,
v�gyait, sz�ks�gleteit �s motiv�ci�it vet�ti v�laszaiba. A projekt�v tesztek
pontoz�sa �ppen a fentiek miatt gyakran szubjekt�v. A legink�bb elterjedt projekt�v
m�r� elj�r�sok az 1920-as �vekben Herman Rorschach sv�jci pszichi�ter �ltal
kifejlesztett Rorschach-pr�ba . Vagyis a vizsg�lt szem�lynek tintafoltszer� �br�kat
kellett felismernie, ill. mi jut r�la esz�be, mire eml�kezeteti. M�sik legismertebb
elj�r�s a Murray �s Morgan amerikai szerz�p�ros �ltal 1935-ben publik�lt Tematikus
Appercepci� Teszt (TAT), valamint az 1930-as �vek v�g�n a magyar Szondi Lip�t �ltal
kidolgozott Szondi-teszt.