Dobrudzsai-hátság (Podişul Dobrogei)

        a.) határai

 -A földtani szempontból komplex szerkezetű régi területét három oldalró vizek (nyugaton és északon
a Duna árterülete és deltája, keleten pedig a Fekete-tenger) határolják, délen pedig Bulgáriával
határos.

b.) általános jellemzés

- Földtani szerkezete, magassága és domborzati formái alapján két fő részre tagolhatjuk: északon a
magasabbra emelkedő Észak-Dobrudzsai masszívum (Masivul Dobrogei de Nord) délen pedig az
alacsonyabb Dél-Dobrudzsai-hátság (Podişul Dobrogei de Sud) található.

1. - Az Észak-Dobrudzsai-masszívum tulajdonképpen egy ősi hegység maradványa, tehát egy

röghegység. Alacsony, sziklás gerincek alkotják, melyek legyezőszerűen ágaznak szét a tenger
irányában.

- Legmagasabb, a hegység jellegű északnyugati részén a Măcin-hegység is csak 467 m

magasságig nyúlik a Greci csúcson (Vârful Greci). A tenger felé nyúló gerincek hegyhátakká
szélesednek és fokozatosan lealacsonyodnak. Kelet felé a Tulceai-dombság (Dealurile Tulcei)
alacsony dombhátaiban folytatódik és félszigetként hatol be a Duna deltája és a Razim-tó
mocsarai közé. A Teliţa és a Taiţa völgye között a Niculiţel gerince nyúlik délkeleti irányba. Itt
hársfaerdők és szőlőskertek találhatók.

         A vidék legdélebbi részén lapos és alacsony hátságokat alkot a Babadag-fennsík és a

nagykitejedésű Casimcei-fennsík.

                 A vidéken többféle jó minőségű építőkövet bányásznak. Legjelentősebb a gránit, amit

útburkolásra használnak.

2. Dél-Dobrudzsai-hátság

- Teljesen sík felszíne az alföldek felszínéhez hasonlít, széles völgyhátakkal, keskeny

völgyekkel. Felszínét vastag lösztakaró borítja. Mivel a lösz nagyon porózus kőzet, a felszínre
hullott csapadékvíz hamar beszivárog. Ezért a talajvíz is nagyon mélyen található, ami megnehezíti a
települések vízellátását. A hátság a Duna és a Fekete-tenger felé meredek, szakadékos lejtővel
végződik (20 m).

Altájai: a Medgidia-fennsík (Podişul Medgidiei), Negru Voda-fennsík (Podişul Negru

Voda), Oltinai-fennsík (Podişul Oltinei). A Medgidia-fennsík középső része lesüllyedt, itt található a
Carasu-völgye, amely mentén a Cernavoda-Konstanca vasútvonal és a Duna-Fekete.tenger csatorna
halad.

A vidék éghajlata szárazabb mint az ország más területein, ezért növényzete sztyeppei
jellegű. Öntözéses földműveléssel jelentős mezőgazdasági területté alakították. Híres a
szőlőművelés  (pl. Murfatlar).