9.

osztály

Körzeti forduló
A feladatok megoldásai utáni százalékos értékek azt mutatják, hogy a versenyen
résztvevők mekkora hányada jelölte be az adott válaszlehetőséget. A helyes vá-
lasz(oka)t vastagítás és szürke háttér jelzi.

9. osztály
1. Az ábrán 12 darab egységhosszú pálcikából egy olyan keresz-
tet raktunk ki, amelynek területe 5 egységnégyzet. A 12 pál-
cika maradéktalan és átfedés nélküli felhasználásával az aláb-
biak közül hány egységnégyzet területű síkidom rakható ki?
(A) 4 (B) 6 (C) 7 (D) 8 (E) 9
Megoldás: Mind az öt válaszlehetőség megvalósítható.
3 4
A jobb oldali síkidom  1  2  6  2  4 egység-
2
négyzet területű, az alábbi ábrákon pedig 6, 7, 8, illetve
9 egységnégyzet területű síkidomra látunk egy-egy T=4
példát:

T=6 T=7 T=8 T=9

Helyes válasz(ok): A, B, C, D, E

2.    
Az 1  2  3  ...  2018   2019   2020  x        1010 egyenlet egyetlen
valós gyöke…
(A) 1010-nél kisebb (B) 1010 (C) 1010-nél nagyobb
(D) 2019 (E) 2020
Megoldás: A zárójeleket felbontva, majd újrazárójelezve a következőt kap-
juk:
1  2  3  4  5  6  ...  2017  2018  2019  2020  x  1010
1  2    3  4    5  6   ...   2017  2018   2019  2020   x  1010
Így 1010   1  x  1010 , vagyis 1010  x  1010 , ahonnan x  2020
(amely 1010-nél nagyobb).
Helyes válasz(ok): C, E

1
A körzeti forduló megoldásai

 
n
3. Az m és n olyan természetes számok, amelyekre n  5n  m  59 teljesül. Az
alábbiak közül mennyi lehet n értéke?
(A) 1 (B) 3 (C) 4 (D) 5 (E) 6
2
Megoldás: Az egyenlet felírható n n  5n  m  59 alakban is. A válaszlehető-
ségeket kipróbálva azt kapjuk, hogy n  1 esetén a bal oldal értéke 5, így m
nem természetes szám, vagyis ez nem jó megoldás. A további lehetőségek jó
megoldásokat adnak:
 ha n  3 , akkor 33  59  m  59 , így m  33
 ha n  4 , akkor 44  516  m  59 , így m  44  57
 ha n  5 , akkor 55  525  m  59 , így m  521
 ha n  6 , akkor 66  536  m  59 , így m  66  527
Helyes válasz(ok): B, C, D, E

4. Az x és y valós számokra x 2  y 4  18 x  x 2  81 teljesül. Az alábbiak közül

melyik lehet ekkor igaz y értékére?
(A) y  2 (B) y  0 (C) y  1 (D) 1,5  y  3,5 (E) y  4

Megoldás: Az egyenlet felírható x 2  y 4    x  9 

2
alakban is. Mivel a
négyzetgyök alatt nem állhat negatív szám, ezért x  9 az egyetlen lehetőség,
amiből 92  y 4  0 adódik. A bal oldal két lépésben szorzattá alakítható:
 9  y  9  y   0
2 2
  9  y   3  y  3  y   0
2

Az első zárójel értéke nem lehet 0, így a két megoldás: y1  3 és y2  3 .

Tehát a megadottak közül y  2 és 1,5  y  3,5 lehet igaz.
Helyes válasz(ok): A, D

5. Nekeresd-szigeten minden törpe igazmondó vagy hazug; és zöld, piros vagy

sárga sapkát visel. Az összes törpe megválaszolta a következő négy kérdést.
1. Zöld sapkát viselsz? – erre 40-en feleltek igennel.
2. Piros sapkát viselsz? – erre 50-en válaszoltak igennel.
3. Sárga sapkát viselsz? – erre 70-en feleltek igennel.
4. Az előző kérdések mindegyikére igazat válaszoltál? – erre 100-an feleltek
igennel.
Az alábbiak közül összesen hány igazmondó törpe van Nekeresd-szigeten?
(A) 20 (B) 40 (C) 60 (D) 80 (E) 100
Megoldás: Az utolsó kérdésre mindenkinek igennel kellett válaszolnia (hi-
szen az igazmondók az 1-3. kérdésekre igazat feleltek, így az utolsóra is, míg
a hazugok az 1-3. kérdésekre hazudtak, és az utolsóra is, tehát igent mondtak
rá). Vagyis a törpék száma 100. Közülük az igazmondók az első három kérdés

2
 9. osztály

közül pontosan 1-re, míg a hazugok pontosan 2-re válaszoltak igennel. Így ha
az igazmondók száma x, a hazugoké pedig 100  x , akkor teljesül a következő
összefüggés: x  2  100  x   40  50  70 , vagyis x  200  2 x  160 ,
ahonnan x  40 az igazmondó törpék száma.
Helyes válasz(ok): B

6. Adott a síkon 6 pont, amelyek közül semelyik három nincs egy egyenesen. A
pontpárokat összekötő szakaszok közül hánynak a megrajzolásával lesz biztosan
olyan háromszög, amelynek mindhárom csúcsa az adott pontok közül való?
(A) 8 (B) 9 (C) 10 (D) 11 (E) 12
Megoldás: A jobb oldali ábra mutatja, hogy 9 szakasz
megrajzolása még nem feltétlenül elegendő, hiszen a
példában szereplő 9 szakasz még nem hoz létre megfe-
lelő háromszöget.
Megmutatjuk, hogy 10 szakasz megrajzolása már biz-
65
tosan elegendő. A 6 pont közé összesen  15 szakasz húzható. Ha ezek
2
közül 10 tetszőlegeset megrajzolunk, ezeknek együttesen 20 végpontja van.
Emiatt a 6 pont között kell lennie legalább egy olyannak, amelyből legalább 4
szakasz indul ki (hiszen, ha mind a 6 pontból legfeljebb 3 szakasz indulna, az
csak legfeljebb 6  3  18 végpontot jelentene). Tegyük fel, hogy ez a pont A,
az innen kiinduló szakaszok végpontjai pedig B, C,
D és E (lásd a jobb oldali ábrát). Ha azt akarnánk,
hogy ne keletkezzen háromszög, akkor a BC, BD,
BE, CD, CE, DE szakaszok egyikét sem húzhatnánk
be, vagyis a 15 szakaszból 6 szakasz tiltott lenne.
Így legfeljebb 9 szakaszt húzhatnánk csak be össze-
sen, ami ellentmond annak, hogy 10 szakaszt rajzol-
tunk meg.
Vagyis 10 vagy annál több (például 11 vagy 12) szakasz megrajzolásával biz-
tosan keletkezik megfelelő háromszög.
Helyes válasz(ok): C, D, E

7. Egy gyalogos 3,5 órát gyalogolt. Ezalatt bármely 1 órás időszakban 5 km utat
tett meg. Az alábbiak közül hány km/óra lehetett ez esetben az átlagsebessége?
(A) 4,5 (B) 4,8 (C) 5,1 (D) 5,3 (E) 5,5
Megoldás: Megmutatjuk, hogy mind az öt válasz lehetséges. Ehhez osszuk fel
a 3,5 órát 7 db félórás szakaszra, és legyen v  0 .
Ha a gyalogos az első, harmadik, ötödik és hetedik félórában 5  v km/óra
sebességgel haladt; a második, negyedik és hatodik félórában pedig 5  v
km/óra sebességgel, akkor igaz, hogy bármely 1 órás időszakban 5 km utat
tett meg (hiszen az idő felében 5  v , felében 5  v km/órával gyalogolt). Ek-

3
A körzeti forduló megoldásai

4  0,5   5  v   3  0,5   5  v 
17,5  0,5v v
kor az átlagsebessége  5 .
3,5 3,5 7
Vagyis, ha v  3,5 km/óra, akkor az átlagsebessége 4,5 km/óra, ha pedig
1,4 km/óra, akkor az átlagsebessége 4,8 km/óra.
Ha a gyalogos az első, harmadik, ötödik és hetedik félórában 5  v km/óra
sebességgel haladt; a második, negyedik és hatodik félórában pedig 5  v
km/óra sebességgel, akkor szintén igaz, hogy bármely 1 órás időszakban 5 km
utat tett meg.
4  0,5   5  v   3  0,5   5  v  17,5  0,5v v
Az átlagsebessége   5  . Vagy-
3,5 3,5 7
is, ha v  3,5 km/óra, akkor az átlagsebessége 5,5 km/óra. 2,1 km/óra esetén
az átlagsebessége 5,3 km/óra, míg v  0,7 km/óra esetén 5,1 km/óra.
Helyes válasz(ok): A, B, C, D E

8. A legkisebb 28-cal osztható olyan pozitív egész szám számjegyei között,

amelynek tízes számrendszerbeli alakja 28-ra végződik, és számjegyeinek
összege 28, megtalálható a(z)…
(A) 1 (B) 3 (C) 5 (D) 7 (E) 9
Megoldás: Legyen a keresett szám 100 x  28 alakú, ahol x természetes szám.
Nyilván 100x is osztható 28-cal, emiatt x osztható 7-tel, továbbá x számje-
gyeinek összege 28   2  8   18 , így x osztható 9-cel is. Tehát x többszöröse
a 63-nak.
A 63 első néhány többszöröse: 63, 126, 189, … Láthatjuk, hogy ezek közül a
189 a legkisebb olyan, amelyben a számjegyek összege 18. Így a keresett
szám a 18928, amelynek számjegyei között a válaszlehetőségek közül az 1 és
a 9 található meg.
Helyes válasz(ok): A, E

9. Egy kocka minden csúcsába egy-egy számot írtunk. Minden lépés során egy
kockaél végén lévő mindkét számot 1-gyel növelhetjük. Az alábbiak közül
melyik kockából indulva érhető el így, hogy a csúcsokban 8 egyforma szám
álljon?

(A) (B) (C) (D) (E)

Megoldás: Egy lépés során a kocka csúcsaiban lévő 8 szám összege 2-vel nő.
Mivel az (A) és (C) válaszlehetőségeknél az összeg kezdetben 5, illetve 9,
vagyis páratlan szám, ezért ezekből az állásokból kiindulva az összeg végig

4
 9. osztály

páratlan marad. Ha valahány lépés után 8 egyforma szám állna a csúcsokban,

akkor ezek összege páros volna, ami ekkor nem lehetséges.
A következő ábrasorozatok igazolják, hogy a (B), (D) és (E) esetekben elérhe-
tő a kívánt cél. Mindhárom esetben az utolsó ábrán 4-4 olyan párhuzamos él
szerepel, amelyek két végpontjában egyforma számok állnak, így befejezésül
már csak ezen élek mentén kell a megfelelő számú növelést elvégezni (példá-
ul az első esetben a 3-3 él mentén 4-szer, a 4-4 él mentén 3-szor, az 5-5 él
mentén 2-szer). Minden lépés után vastagon emeltük ki a két megváltoztatott
számot.

(B): → → →

(D): → → →

(E): → → →

Helyes válasz(ok): B, D, E

10. Amerikában a hőmérsékletet Fahrenheit-fokban (°F) mérik. Ez egy egyenletes

skála, amelyben a víz fagyáspontja 32°F, forráspontja 212°F. Valaki megad egy
hőmérsékletet °F-ban, amit mi egész Fahrenheit-fokra kerekítünk, átváltunk
Celsius-fokra, és utána ismét egész fokra kerekítjük. Az alábbiak közül hány
Celsius-fok lehet a kapott értéknek az eredeti hőmérséklettől való eltérése?
1 2 13 7 5
(A) (B) (C) (D) (E)
2 3 18 9 6
Megoldás: Az adatok szerint 212  32  180 Fahrenheit-foknyi eltérés meg-
egyezik 100  0  100 Celsius-foknyi eltéréssel, vagyis 1F eltérés megegye-
5
zik C eltéréssel.
9

5
A körzeti forduló megoldásai

1 5
Az első kerekítésnél legfeljebb F , vagyis C lehet az eltérés, a máso-
2 18
1
diknál pedig legfeljebb C . Ennek ellenére a maximális eltérés nem
2
5 1
 C , hiszen az egész Fahrenheit-fokok nem eshetnek a Celsius-skálán
18 2
éppen félútra két szomszédos egész fok közé. Az átszámítás szerint ugyanis
bármely egész Fahrenheit-foknak csak olyan törtszám felelhet meg a Celsius-
skálán, amelynek nevezője alkalmas törtalakban 9. Tehát bármely egész
4
Fahrenheit-fok legfeljebb C -ra eshet a legközelebbi Celsius-foktól, és így
9
5 4 13
az eredeti hőmérséklettől való eltérése legfeljebb   C lehet.
18 9 18
9 12 13 14 15
A válaszlehetőségek tizennyolcadokra bővítve: , , , , . Tehát
18 18 18 18 18
1 2 13
az eredeti hőmérséklettől való eltérés C , C vagy C lehet. Ezek
2 3 18
meg is valósulhatnak, amint azt a következő példák mutatják (a számítások-
x 5 x
ban felhasználtuk, hogy 32  F  0  x   C ):
10 9  10 18
5 9 9 1
32,9F  33F  C  1C , miközben 32,9F  C , az eltérés  C .
9 18 18 2
5 6 12 2
32,6F  33F  C  1C , miközben 32,6F  C , az eltérés  C .
9 18 18 3
5 5 13
32,5F  33F  C  1C , miközben 32,5F  C , az eltérés C .
9 18 18
Helyes válasz(ok): A, B, C

11. Ungi egy 7 sorból és 8 oszlopból álló táblázat minden mezőjét piros, sárga vagy
zöld színűre színezte. Bármely sor mezőire igaz, hogy a pirosak száma nem ke-
vesebb sem a sárgák számánál, sem a zöldek számánál, és bármely oszlop me-
zőire igaz, hogy a sárgák száma nem kevesebb sem a pirosak számánál, sem a
zöldek számánál. Összesen hány mezőt színezhetett így zöldre Ungi?
(A) 2 (B) 4 (C) 6 (D) 8 (E) 10
Megoldás: Mivel soronként legalább annyi piros mező van, mint sárga, ezért
a teljes táblázatra is igaz, hogy az 56 mező közül legalább annyi a piros, mint
a sárga. Mivel oszloponként legalább annyi sárga mező van, mint piros, ezért
a teljes táblázatra is igaz, hogy az 56 mező közül legalább annyi a sárga, mint
a piros. Az eddigi két állítás csak úgy teljesülhet egyszerre, ha az 56 mező kö-
zül ugyanannyi piros, mint amennyi sárga.
Az is igaz, hogy oszloponként is meg kell egyeznie a piros és a sárga mezők

6
 9. osztály

számának. Ha ugyanis volna olyan oszlop, amelyikben több sárga mező lenne,
mint piros, akkor (mivel a többi oszlopban is legalább annyi sárga mező van,
mint piros) a teljes táblázatban is több lenne a sárga mezők száma a pirosaké-
nál.
Ekkor bármely oszlopban a piros, sárga és zöld mezők száma ebben a sor-
rendben csak 0, 0, 7 vagy 1, 1, 5 vagy 2, 2, 3 vagy 3, 3, 1 lehet. Az első három
esetben a sárga mezők száma az adott oszlopban kevesebb a zöldek számánál,
ez tehát nem lehetséges. Vagyis csak az az eset fordulhat elő, amikor minden
oszlopban 3 piros, 3 sárga és 1 zöld mező van. Ez meg is valósítható, például
a következőképpen (a piros, sárga és zöld mezőket P, S és Z betűk jelölik):
Z Z S P S P S P
P S Z Z P S P S
S P P S Z Z S P
P S S P S P Z Z
S P P S P S P S
P S P S P S P S
S P S P S P S P
Tehát minden oszlopban 1 zöld mező van, így Ungi összesen 8 mezőt színe-
zett zöldre.
Helyes válasz(ok): D

12. Egy természetes számot érdekesnek mondunk, ha számjegyeinek összege

prímszám. Öt egymást követő természetes szám közül pontosan hány lehet
érdekes?
(A) 1 (B) 2 (C) 3 (D) 4 (E) 5
Megoldás: Először megmutatjuk, hogy mind az öt szám számjegyösszege
nem lehet prímszám. Öt egymást követő szám közül legalább háromban a tí-
zesek helyén ugyanaz a számjegy áll, így ezek számjegyösszege három egy-
mást követő szám. Viszont három egymást követő szám mindegyike nem le-
het prímszám (hiszen legalább az egyik páros, így ez csak a 2 lehetne, és kö-
zépen kellene állnia, de az 1, 2, 3 nem megfelelő, mivel az 1 nem prím).
A következő példák mutatják, hogy lehet 1, 2, 3 vagy 4 érdekes a számok kö-
zött (az érdekes számokat, illetve a prímszám jegyösszegeket aláhúzás jelzi):
 a 194, 195, 196, 197, 198 jegyösszege 14, 15, 16, 17, 18 (1 prím)
 a 195, 196, 197, 198, 199 jegyösszege 15, 16, 17, 18, 19 (2 prím)
 a 196, 197, 198, 199, 200 jegyösszege 16, 17, 18, 19, 2 (3 prím)
 a 197, 198, 199, 200, 201 jegyösszege 17, 18, 19, 2, 3 (4 prím)
Helyes válasz(ok): A, B, C, D

13. Egy kiállítóterem alaprajza hatszög alakú, a falak függőleges helyzetűek. A

teremben teremőröket kell elhelyeznünk úgy, hogy mindegyik fal mindegyik
pontja látható legyen valamelyik őr helyéről. Az alábbiak közül összesen hány
őrrel lehet ezt biztosan megoldani, bármilyen hatszög is az alaprajz? (A fala-

7
A körzeti forduló megoldásai

kon kívül nincs más kilátási akadály.)

(A) 1 (B) 2 (C) 3 (D) 4 (E) 5
Megoldás: 1 őr nem elég, erre jó példa a jobb oldali áb-
rán látható hatszög. Ha az őr az ABCF négyszög C-től
különböző pontjában áll, akkor nem látja a D csúcsot, ha
pedig a CDEF négyszög F-től különböző pontjában áll,
akkor nem látja az A csúcsot. Mivel egy őr nem állhat
egyszerre C-ben és F-ben is, ezért ehhez az alaprajzhoz
nem elegendő egy őr.
Megmutatjuk, hogy 2 őr már minden esetben elegendő.
Mivel egy hatszög belső szögösszege 4  180  720 , ezért bármely hatszög-
nek legfeljebb három 180°-nál nagyobb (konkáv) szöge lehet.
Vegyünk egy tetszőleges hatszöget. Ha ez konvex, akkor egyetlen őr elegen-
dő, aki bárhol állhat. Ha a hatszögnek van konkáv szöge, akkor rajzoljuk meg
az egyik konkáv szög belső szögfelezőjének azt a
szakaszát, amelyik a szög csúcsától a hatszög kerü-
letével való első metszéspontig halad (lásd a bal
oldali ábrát). Ez a szakasz az eredeti hatszöget két
sokszögre osztja, amelyeknek együttesen legfeljebb
két konkáv szöge lehet (hiszen új konkáv szög nem
keletkezett, a hatszög egy konkáv szöge pedig két
konvex részre esett szét). Így a konkáv szögek
száma legalább eggyel csökkent.
Ha a keletkező sokszögek valamelyikének is van konkáv szöge, akkor ismé-
teljük az eljárást. A leírtak alapján legfeljebb három szögfelező berajzolásával
az eredeti hatszöget legfeljebb négy sokszögre osztottuk, amelyek mindegyike
konvex (hiszen az eljárás minden konkáv szöget megszüntetett).
Ha egy őr egy konvex sokszög határvonalának tetszőleges pontján áll, akkor a
sokszög minden pontját látja. Ha tehát egy őrt két szomszédos sokszög közös
oldalára állítunk, akkor a két sokszög minden pontját
látja. Vagyis ha legfeljebb három sokszög keletkezett,
akkor 2 őr biztosan elegendő: az egyiket állítsuk két
szomszédos sokszög (ilyen biztosan van) közös oldalá-
ra, a másikat pedig a harmadik sokszög tetszőleges
pontjába. (A jobb oldali ábrán pöttyökkel jelölt őrök
egyike az 1-2. sokszög közös oldalán áll, a másik pedig
a 3. sokszögben.)
Ha négy sokszög keletkezett, akkor is elegendő 2 őr, ehhez két esetet vizsgá-
lunk. Ha két sokszög szomszédos, és a másik kettő is szomszédos, akkor a
szomszédok közös határvonalaira állított őrök megfelelők (lásd a bal oldali
ábrán az 1-2. és 3-4. sokszögek határvonalain lévő őröket).

8
 9. osztály

Ha ez nem valósul meg, az csak úgy lehetséges, hogy

a négy sokszög egyike szomszédos mindhárom má-
sikkal, de azok egymással nem. Ez csak akkor for-
dulhat elő, ha az eredeti hatszögnek volt két szom-
szédos konkáv szöge (de a harmadik konkáv szög
ezekkel nem szomszédos). Ekkor a konkáv szögek
lényegében csak a jobb oldali ábrának megfelelően
helyezkedhetnek el
(betűzzük a hatszö-
get úgy, hogy a konkáv szögek C, E és F le-
gyenek). Ekkor a két szomszédos konkáv
szögcsúcsba állított őrök megfelelők (az E
csúcsba állított őr látja az ECD és az ECF
háromszög minden pontját, az F csúcsba ál-
lított őr pedig látja az FABC négyszög min-
den pontját, valamint az ECF háromszög
pontjait is).
Tehát 2 őr minden esetben elegendő. Ekkor természetesen 3, 4 vagy 5 őrrel is
megoldható a feladat.
Helyes válasz(ok): B, C, D, E

Részletes kidolgozást igénylő feladat:

14. Oldjátok meg a valós számhármasok halmazán a következő egyenletrendszert:
 x2  2 y  2  0
 2
 y  4z  3  0
 2
 z  4 x  4  0

Megoldás: Adjuk össze a megfelelő oldalakat:

x 2  2 y  2  y 2  4 z  3  z 2  4 x  4  0 (4 pont)
Csoportosítsuk a bal oldalt: x 2  4 x  4  y 2  2 y  1  z 2  4 z  4  0 (2 pont),
majd alakítsunk teljes négyzetté:  x  2    y  1   z  2   0 (2 pont).
2 2 2

Mivel mindhárom teljes négyzet értéke legalább 0, ezért összegük csak úgy
lehet 0, ha külön-külön mindegyik 0 (2 pont), vagyis x  2  y  1  z  2  0 ,
ahonnan x  2 , y  1 és z  2 (1 pont).
Ellenőrizve ezeket, nem teljesítik például az első egyenlőséget (2 pont), hi-
szen x 2  2 y  2   2   2  2  4  0 (2 pont). Tehát az egyenletrendszer-
2

nek nincs megoldása (vagyis a megoldáshalmaza üres) (1 pont).

Más indoklás a fentiekkel arányosan pontozandó. (Összesen max. 16 pont.)

9
A körzeti forduló megoldásai

10. osztály
1. Hány pálcikát lehet úgy máshová helyezni a mellékelt
ábrán, hogy az áthelyezés után is három tört szerepeljen,
amely az összes pálcikát tartalmazza, és mindig igaz
egyenlőséget kapjunk?
(A) 1 (B) 2 (C) 3 (D) 4 (E) 5
Megoldás: Mind az öt válaszlehetőségre mutatunk példát:

1 áthelyezés:

2 áthelyezés: vagy

3 áthelyezés: vagy

4 áthelyezés: vagy

5 áthelyezés:

Helyes válasz(ok): A, B, C, D, E

2. Az a, b és c pozitív egészekre  a, b   60 és  a, c   270 , ahol  a, b  az a és

b számok legkisebb közös többszörösét jelöli. Mennyi lehet b, c  értéke?
(A) 72 (B) 108 (C) 270 (D) 360 (E) 540
Megoldás: Az a szám osztója a 60  22  3  5 -nek és a 270  2  33  5 -nek is,
így az a szám osztója e két szám legnagyobb közös osztójának, 2  3  5  30 -
nak is, vagyis a értéke 1, 2, 3, 5, 6, 10, 15 vagy 30 lehet. Keressük meg mind-
egyikhez b és c lehetséges értékeit:
a 1 2 3 5
b 60 60 20, 60 12, 60
c 270 135, 270 270 54, 270
 
b , c 540 540 540 108, 540

10
 10. osztály

a 6 10 15 30
b 20, 60 12, 60 4, 12, 20, 60 4, 12, 20, 60
c 135, 270 27, 54, 135, 270 54, 270 27, 54, 135, 270
 b, c  540 108, 540 108, 540 108, 540
Mivel az összes lehetséges esetet megvizsgáltuk, így b, c  értéke csak 108
vagy 540 lehet.
2. megoldás: Ha például a  5 , b  12 és c  54 , akkor a feladat feltételei
teljesülnek, továbbá b, c   108 . Ha a  1 , b  60 és c  270 , akkor a felté-
telek szintén teljesülnek, ekkor b, c   540 . Megmutatjuk, hogy a további há-
rom válaszlehetőség nem lehetséges.
Mivel 60  22  3  5 és 270  2  33  5 , ezért az a, b, c számok prímfelbontásá-
ban csak 2-es, 3-as és 5-ös prímtényezők szerepelhetnek, továbbá a 2 kitevője
legfeljebb 2, a 3 kitevője legfeljebb 3, az 5 kitevője legfeljebb 1 lehet. Ez
utóbbinak teljesülnie kell b, c  -re is, emiatt b, c  értéke nem lehet sem
72  23  32 , sem pedig 360  23  32  5 , hiszen e számokban a 2 kitevője 3.
Végül b, c   270 sem lehetséges, hiszen  a, c   b, c   270  2  33  5 miatt
ekkor mind a-ra és c-re, mind b-re és c-re teljesülnie kellene annak, hogy
bennük a 2 kitevője legfeljebb 1, vagyis mindhárom szám legfeljebb egy 2-es
prímtényezőt tartalmazhatna, de így nem lehetne  a, b   60  22  3  5 .
Helyes válasz(ok): B, E

3. Peti szomszédos természetes számokat adott meg úgy, hogy mindegyiknek

pontosan 4 osztója van (az 1-et és önmagát is beleértve). Mennyi a legtöbb
szám, amennyit Peti megadhatott?
(A) 2 (B) 3 (C) 4 (D) 5 (E) az előzőek egyike sem
Megoldás: Megmutatjuk, hogy 4 (vagy több) ilyen szám nem adható meg.
Négy egymást követő természetes szám közül az egyik mindig osztható 4-
gyel, így ez biztosan osztható 1-gyel, 2-vel és 4-gyel is. Ha ennek a számnak
pontosan 4 osztója van, akkor vagy még 8-cal is osztható (és így ez a szám
csak a 8 lehet), vagy osztható egy 2-től különböző p prímszámmal is. Az
utóbbi eset nem lehetséges, hiszen ekkor a számnak p, 2 p és 4 p is osztója
volna, így 4-nél több osztója lenne. A 8 pedig azért nem jó választás, mert
egyik szomszédjának sincs 4 osztója (a 7-nek 2, a 9-nek 3 osztója van). Tehát
4 (vagy több) ilyen szomszédos szám nem adható meg.
3 szomszédos megfelelő szám a 33 (osztói: 1, 3, 11, 33), a 34 (osztói: 1, 2, 17,
34) és a 35 (osztói: 1, 5, 7, 35). Tehát 3 szám a legtöbb, amennyit Peti megad-
hatott.
Helyes válasz(ok): B

11
A körzeti forduló megoldásai

4. Az ABCD téglalap AB oldalának felezőpontja M, a BC oldalának felezőpontja

K. Ha E a CM és AK szakaszok metszéspontja, akkor hányszorosa az ADCE
négyszög területe a BKEM négyszög területének?
(A) 2-szerese (B) 3-szorosa (C) 4-szerese (D) 5-szöröse (E) 6-szorosa
Megoldás: Mivel MK középvonal a BAC három-
szögben, ezért az MBK háromszög területe negyede
az ABC háromszög területének, ezáltal negyede az
ADC háromszög területének is.
Mivel M és K felezőpontjai BA-nak, illetve BC-nek,
ezért MK  AC , és MK fele olyan hosszú, mint AC.
A párhuzamosság miatt az MEK és a CEA háromszögek hasonlók (szögeik
váltószögek, illetve csúcsszögek). A hasonlóság aránya 1:2, ezért területeik
aránya 1:4, vagyis az MEK háromszög területe negyede az AEC háromszög
területének.
Mivel TADCE  TADC  TAEC és TBKEM  TMBK  TMEK , továbbá TADC  4  TMBK ,
illetve TAEC  4  TMEK , ezért az ADCE négyszög területe négyszerese a BKEM
négyszög területének.
Helyes válasz(ok): C

5. Tengeliz hétfőtől péntekig mind az öt napon kivetette hálóját az Ataisz kör-

nyéki tengeren, és mindennap legalább annyi halat fogott, mint a rákövetkező
napon. Ha ezen az öt napon összesen 100 halat fogott, akkor az alábbiak közül
összesen hány halat foghatott hétfőn, szerdán és pénteken együttvéve?
(A) 40 (B) 45 (C) 50 (D) 55 (E) 60
Megoldás: A következő táblázat mutatja, hogy Tengeliz foghatott összesen
50, 55 vagy 60 halat a három vizsgált napon:
hétfő kedd szerda csütörtök péntek H+Sze+P
25 25 25 25 0 50
30 25 25 20 0 55
40 30 20 10 0 60
Megmutatjuk, hogy a három vizsgált napon összesen 50-nél kevesebb halat
nem foghatott Tengeliz a megadott feltételek mellett. Ehhez jelölje a hétfőn,
kedden, szerdán, csütörtökön, illetve pénteken fogott halak számát rendre
a1 , a2 , a3 , a4 , a5 . Ekkor a1  a2  a3  a4  a5 és a1  a2  a3  a4  a5  100 .
Így a1  a3  a5  100   a2  a4   100   a1  a3  , amiből következik, hogy
2a1  2a3  a5  100 . Mivel 2a5  a5 , ezért 2a1  2a3  2a5  100 is igaz, in-
nen pedig a1  a3  a5  50 adódik. Tehát hétfőn, szerdán és pénteken össze-
sen legalább 50 halat fogott Tengeliz.
Helyes válasz(ok): C, D, E

12
 10. osztály

6. Tünde felírt a táblára néhány szomszédos egész számot. Összesen hány páros
számot írhatott fel, ha tudjuk, hogy a felírt számok 52%-a páros?
(A) 10-nél kevesebbet (B) 12-nél kevesebbet (C) 16-nál kevesebbet
(D) 26-nál kevesebbet (E) 26-nál többet
Megoldás: A felírt számok 52%-a, vagyis több mint fele páros. Mivel minden
második szám páratlan, ezért a páros számok száma csak 1-gyel lehet több a
páratlanokénál. Vagyis, ha n páros számot írt fel Tünde, akkor n  1 páratlant,
tehát összesen n  n  1  2n  1 számot.
52
Tudjuk, hogy n   2n  1 , ahonnan 100n  52  2n  1  104n  52 , ebből
100
pedig 4n  52 és így n  13 . Tehát Tünde 13 páros (és 12 páratlan) számot írt
fel a táblára, így a páros számok száma 16-nál és 26-nál is kevesebb.
Helyes válasz(ok): C, D
2 2
7. Az alábbiak közül mely értékeket veheti fel az x y  y x kifejezés, ha x és y
is egymástól függetlenül befutja a  0; 1 intervallumot?
1 2 1 1
(A)  (B) (C) (D) (E) 1
4 9 4 2
Megoldás: Ha x  0 , akkor x 2 y  y 2 x  0 . Ha x  0 , akkor igaz a következő
 y  y 2   1  y 1 2  x3 13 1
becslés: x 2 y  y 2 x  x3       x3          (az el-
x x  4  x 2  4 4 4
   
ső egyenlőtlenségnél kihasználtuk, hogy egy teljes négyzet ellentettjének ma-
1
ximuma 0). Vagyis a kifejezés értéke nem lehet nagyobb -nél, így a (D) és
4
az (E) válaszlehetőség biztosan nem helyes.
Az első három válaszlehetőség megvalósítható:
1 2 2 1 1 1
 x  és y  1 esetén x y  y x    
2 4 2 4
1 2 2 1 1 2
 x  1 és y  esetén x y  y x   
3 3 9 9
1 2 2 1 1 1
 x  1 és y  esetén x y  y x   
2 2 4 4
Helyes válasz(ok): A, B, C

8. Egy városban minden buszjáratnak pontosan 3 megállója van (ezek között

körjáratként közlekedik), bármely két megálló között van közvetlen buszjárat,
és bármely két buszjáratnak pontosan 1 közös megállója van. Az alábbiak kö-
zül összesen hány buszjárat lehet ebben a városban?
(A) 3 (B) 5 (C) 7 (D) 9 (E) 11

13
A körzeti forduló megoldásai

Megoldás: Jelöljük a megállók számát n-nel, ekkor a megálló-párok száma

n  n  1
. Tudjuk, hogy bármely két megálló között pontosan egy buszjárat
2
közlekedik (hiszen ha több közlekedne, akkor azoknak 1-nél több közös meg-
állója lenne). Mivel minden körjáratnak 3 megállója van (ami 3 megálló-párt
1 n  n  1 n  n  1
is jelent), ezért a buszjáratok száma   . Ekkor a buszjárat-
3 2 6
n  n  1  n  n  1 
  1
6  6 .
párok közös megállóinak száma k 
2
n 1
Másrészt minden megállóban buszjárat áll meg (hiszen a maradék n  1
2
megálló mindegyikébe megy járat, és minden járat további 2 megállóban áll
n 1  n 1 
  1
2  2  buszjárat-pár találko-
meg), ezért minden megállóban p 
2
n  n  1  n  n  1  n 1  n 1 
  1   1
6  6   n 2  2 ,
zik. Tehát k  n  p , vagyis
2 2
n  n  1 1  n   1  n 1 1
n  1 
amiből 2-vel szorzás és -vel osztás után   
2 3  6  2
n 2  n  6 9  n  3
adódik. Innen  , majd pedig n 2  10n  21  0 , amelynek
18 18
megoldásai n1  3 és n2  7 .
Az n  3 esetben 1 buszjárat van, amelyre nyilvánvaló a feladat állítása.
76
Az n  7 esetben  7 buszjárat van, amelyre a következő konstrukció
6
megfelelő: jelölje a megállókat 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, ekkor a következő buszjára-
tok teljesítik a feltételeket (minden járatot a három érintett megállóval adunk
meg): 1, 2, 3 , 1, 4, 5 , 1, 6, 7 , 2, 4, 6 , 2, 5, 7 , 3, 4, 7 , 3, 5, 6 .
Tehát a megadottak közül csak 7 buszjárat lehet a városban.
Helyes válasz(ok): C

9. Egy téglalap alakú mezőt az oldalaival párhuzamos egyenesekkel 100 db átfe-

dés nélküli, egybevágó téglalap alakú parcellára osztottunk úgy, hogy a szom-
szédos parcelláknak az egyik oldala közös. Egy parcella elgazosodik, ha leg-
alább két szomszédja gazos. Ekkor lehetséges, hogy előbb-utóbb az egész me-
ző elgazosodik, ha kezdetben a gazos parcellák száma…
(A) 8 (B) 9 (C) 10 (D) 11 (E) 12

14
 10. osztály

Megoldás: Először megmutatjuk, hogy 9 gazos parcella esetén még semmi-

képpen nem gazosodhat el az egész mező (és ekkor nyilván 8 gazos parcella
esetén sem). Ehhez tekintsük a gazos parcellák „szabad” oldalait, vagyis azo-
kat, amelyek nem szomszédosak másik gazos parcellával. A gazosodás során
ezek együttes darabszáma nem növekedhet, ugyanis egy új gazos parcella lét-
rejöttekor legalább két szabad oldal megszűnik (az eredetileg gazos szomszé-
doké), és helyette legfeljebb két új szabad oldal keletkezik (az új gazos parcel-
lában az eredetileg nem gazos szomszéd(ok) vagy a mező széle felé).
Tegyük fel, hogy a téglalap a sorra és b oszlopra van osztva (ahol a és b pozi-
tív egészek, amelyek szorzata 100). A kezdőállapotban 9 gazos parcella esetén
legfeljebb 9  4  36 szabad oldal van. Ha az egész mező elgazosodna, akkor
2  a  b  szabad oldal lenne. A számtani és a mértani közép közötti egyenlőt-
lenségből 2  a  b   4 ab  4 100  40 . Tehát 36  40  2  a  b  , vagyis
nem gazosodhat el az egész mező.
10 gazos parcella esetén elképzelhető, hogy az egész mező elgazosodik, ha a
mezőt 10×10 részre osztottuk fel, és kezdetben az egyik átló mentén elhelyez-
kedő 10 parcella gazos. Ekkor természetesen 11 vagy 12 gazos parcella esetén
is elképzelhető a teljes elgazosodás (hiszen az előző példában szereplő 10 ga-
zos parcella mellé még további gazos parcellákat is felvehetünk).
Helyes válasz(ok): C, D, E

10. Egy kiállítóterem alaprajza hatszög alakú, a falak függőleges helyzetűek. A

teremben teremőröket kell elhelyeznünk úgy, hogy mindegyik fal mindegyik
pontja látható legyen valamelyik őr helyéről. Az alábbiak közül összesen hány
őrrel lehet ezt biztosan megoldani, bármilyen hatszög is az alaprajz? (A fala-
kon kívül nincs más kilátási akadály.)
(A) 1 (B) 2 (C) 3 (D) 4 (E) 5
Megoldás: 1 őr nem elég, erre jó példa a jobb oldali áb-
rán látható hatszög. Ha az őr az ABCF négyszög C-től
különböző pontjában áll, akkor nem látja a D csúcsot, ha
pedig a CDEF négyszög F-től különböző pontjában áll,
akkor nem látja az A csúcsot. Mivel egy őr nem állhat
egyszerre C-ben és F-ben is, ezért ehhez az alaprajzhoz
nem elegendő egy őr.
Megmutatjuk, hogy 2 őr már minden esetben elegendő.
Mivel egy hatszög belső szögösszege 4  180  720 , ezért bármely hatszög-
nek legfeljebb három 180°-nál nagyobb (konkáv) szöge lehet.
Vegyünk egy tetszőleges hatszöget. Ha ez konvex,
akkor egyetlen őr elegendő, aki bárhol állhat. Ha a
hatszögnek van konkáv szöge, akkor rajzoljuk meg
az egyik konkáv szög belső szögfelezőjének azt a
szakaszát, amelyik a szög csúcsától a hatszög kerü-
letével való első metszéspontig halad (lásd a bal

15
A körzeti forduló megoldásai

oldali ábrát). Ez a szakasz az eredeti hatszöget két sokszögre osztja, amelyek-

nek együttesen legfeljebb két konkáv szöge lehet (hiszen új konkáv szög nem
keletkezett, a hatszög egy konkáv szöge pedig két konvex részre esett szét).
Így a konkáv szögek száma legalább eggyel csökkent.
Ha a keletkező sokszögek valamelyikének is van konkáv szöge, akkor ismé-
teljük az eljárást. A leírtak alapján legfeljebb három szögfelező berajzolásával
az eredeti hatszöget legfeljebb négy sokszögre osztottuk, amelyek mindegyike
konvex (hiszen az eljárás minden konkáv szöget megszüntetett).
Ha egy őr egy konvex sokszög határvonalának tetszőleges pontján áll, akkor a
sokszög minden pontját látja. Ha tehát egy őrt két szomszédos sokszög közös
oldalára állítunk, akkor a két sokszög minden pontját
látja. Vagyis, ha legfeljebb három sokszög keletkezett,
akkor 2 őr biztosan elegendő: az egyiket állítsuk két
szomszédos sokszög (ilyen biztosan van) közös oldalá-
ra, a másikat pedig a harmadik sokszög tetszőleges
pontjába. (A jobb oldali ábrán pöttyökkel jelölt őrök
egyike az 1-2. sokszög közös oldalán áll, a másik pedig
a 3. sokszögben.)
Ha négy sokszög keletkezett, akkor is elegendő 2 őr, ehhez két esetet vizsgá-
lunk. Ha két sokszög szomszédos, és a másik kettő is
szomszédos, akkor a szomszédok közös határvonala-
ira állított őrök megfelelők (lásd a bal oldali ábrán az
1-2. és 3-4. sokszögek határvonalain lévő őröket).
Ha ez nem valósul
meg, az csak úgy
lehetséges, hogy a
négy sokszög egyi-
ke szomszédos
mindhárom másikkal, de azok egymással
nem. Ez csak akkor fordulhat elő, ha az ere-
deti hatszögnek volt két szomszédos konkáv
szöge (de a harmadik konkáv szög ezekkel
nem szomszédos). Ekkor a konkáv szögek
lényegében csak a jobb oldali ábrának megfelelően helyezkedhetnek el (be-
tűzzük a hatszöget úgy, hogy a konkáv szögek C, E és F legyenek). Ekkor a
két szomszédos konkáv szögcsúcsba állított őrök megfelelők (az E csúcsba ál-
lított őr látja az ECD és az ECF háromszög minden pontját, az F csúcsba állí-
tott őr pedig látja az FABC négyszög minden pontját, valamint az ECF há-
romszög pontjait is). Tehát 2 őr minden esetben elegendő. Ekkor természete-
sen 3, 4 vagy 5 őrrel is megoldható a feladat.
Helyes válasz(ok): B, C, D, E

11. Összesen hány olyan magasságvonala lehet egy tetraédernek, amelyik (a kiin-
duló csúcsot leszámítva) végig a tetraéderen kívül halad?

16
 10. osztály

(A) 0 (B) 1 (C) 2 (D) 3 (E) 4

Megoldás: Legyen az ABCD tetraéder ABC és ABD lapjának hajlásszöge
tompaszög. A D-ből az ABC lap S síkjára állított merőleges és az S sík met-
széspontját jelölje D’ (lásd az ábrát). Mivel a két lap tompaszöget zár be, ezért
D’ az S síkban az AB egyenes által meghatározott két félsík közül a C-vel el-
lentétesbe esik, vagyis a DD’ magasságvonal (a D ponttól eltekintve) a tetraé-
deren kívül halad. Hasonló mondható el a C csúcsból húzott magasságvonal-
ról is.

Ha a tetraéder CD élére illeszkedő lapok is tompaszöget zárnak be, akkor az A

és B csúcsokból induló magasságok is a tetraéderen kívül haladnak.
A következőkben megmutatjuk, hogy léteznek ilyen tetraéderek. Ehhez te-
kintsük a bal oldali ábra ABCD tetraéderét, amelynek AB és CD szemközti él-
párja legyen például 6 egység hosszú, mindkettő párhu-
zamos a rajz síkjával, a távolságuk legyen 1 egység, a
vetületük pedig négyzet. Ekkor az AB, illetve CD élek-
 3
nél keletkező  lapszög felére tg  teljesül, vagyis
2 1
a lapszögek tompaszögek, ennek a tetraédernek 4 ma-
gassága halad a testen kívül.
Ha az AB, illetve CD éleknél keletkező lapszögek egyike tompaszög, a másik
pedig hegyesszög, akkor a tetraédernek 2 magassága halad a testen kívül.
Ilyen tetraédert kapunk, ha az előbbi konstrukcióban AB-t 2 egységnél ki-
sebbnek vesszük, minden egyéb adatot pedig változatlanul hagyunk.
Megmutatjuk, hogy pontosan 3 magasságvonal is haladhat a testen kívül. A
jobb oldali ábrán ABC szabályos három-
szög, a D csúcs vetülete a háromszög kö-
zéppontja, F pedig a BC él felezőpontja.
Ekkor a D-ből húzott magasságvonalnak
van egy szakasza, amely a testen belül ha-
lad. Ha az ADF szög tompaszög, akkor a
további 3 magasságvonal a testen kívül ha-
lad.
A szabályos tetraédernek egyik magassága se halad a testen kívül.
Hátra van még annak vizsgálata, hogy pontosan 1 magasságvonal haladhat-e a

17
A körzeti forduló megoldásai

testen kívül. Megmutatjuk, hogy ez nem lehetséges. A legelső ábra alapján

látható, hogy ha D’ az ABC háromszögön kívüli pont, akkor legalább egy lap-
szög tompaszög, így lesz legalább még egy magasság, amely a testen kívül
halad.
Vagyis a tetraédernek 0, 2, 3 vagy 4 magasságvonala haladhat a testen kívül.
Helyes válasz(ok): A, C, D, E

a b c d a b c d
12. Az a, b, c, d valós számokra     6 és     8 teljesül.
b c d a c d a b
a c
Mennyi lehet ekkor  értéke?
b d
(A) 1 (B) 2 (C) 3 (D) 4 (E) 5
a b c d
Megoldás: Legyen p  , q , r és s  . Ekkor a két egyenlet
b c d a
p  q  r  s  6 és pq  qr  rs  sp  8 alakban is írható. A második egyen-
letet szorzattá alakíthatjuk:  p  r  q  s   8 . Ekkor az x  p  r helyettesí-
téssel az első egyenletből q  s  6  x , a második egyenletből x  6  x   8 ,

a c 6  62  4   1   8  6  2
azaz  x 2  6 x  8  0 , így  x  ,
b d 2   1 2
vagyis x1  4 és x2  2 lehet a keresett összeg értéke.
Mindkét eset meg is valósulhat, például a  d  2  3 és b  c  1 esetén
a c 2 3 1 2 3
     4 , illetve a  b  1 és c  d  2  3 ese-
b d 1 2 3 2 3
a c 1 2 3
tén     2 . Ezekre az értékekre a feltételek is teljesülnek.
b d 1 2 3
Helyes válasz(ok): B, D

13. Egy egyfordulós körmérkőzéses pingpong-bajnokság (minden versenyző

minden ellenfelével egyszer játszik) győzteséről tudjuk, hogy mérkőzéseinek
több mint 68, és kevesebb mint 69 százalékát nyerte meg. Az alábbiak közül
összesen hányan indulhattak ezen a bajnokságon?
(A) 11 (B) 13 (C) 15 (D) 17 (E) 19
Megoldás: Vizsgáljuk meg az egyes válaszlehetőségeket!
Ha 11 induló volt, és a győztes a 10 mérkőzéséből n-et nyert meg (ahol n po-
n
zitív egész), akkor teljesülnie kell a 0,68   0,69 összefüggésnek. Ez nem
10

18
 10. osztály

6 7
lehetséges, hiszen n  6 esetén  0,68 , míg n  7 esetén  0,69 ,
10 10
vagyis két szomszédos lehetőség közé esik a megadott intervallum.
Ha 13 induló volt, és a győztes a 12 mérkőzéséből n-et nyert meg, akkor telje-
n
sülnie kell a 0,68   0,69 összefüggésnek. Ez sem lehetséges, hiszen
12
8 2 9 3
n  8 esetén   0,68 , míg n  9 esetén   0,69 .
12 3 12 4
Ha 15 induló volt, és a győztes a 14 mérkőzéséből n-et nyert meg, akkor telje-
n
sülnie kell a 0,68   0,69 összefüggésnek. Ez sem lehetséges, hiszen
14
9 10 5
n  9 esetén  0,64  0,68 , míg n  10 esetén   0,71  0,69 .
14 14 7
Ha 17 induló volt, és a győztes a 16 mérkőzéséből n-et nyert meg, akkor telje-
n
sülnie kell a 0,68   0,69 összefüggésnek. Ez n  11 esetén teljesülhet,
16
11
mivel  0,6875 . Meg kell tehát mutatnunk, hogy létezik olyan 17 résztve-
16
vős körmérkőzéses bajnokság, ahol a győztes 11 mérkőzést nyert meg.
A mellékelt ábrán a nyilak mindig a győztestől a
vesztes felé mutatnak. Jelölje a győztest V, a to-
vábbi 16 versenyzőt pedig osszuk egy 6-os és két
5-ös csoportba. V győzze le a 6-os és az egyik 5-
ös csoport tagjait, és kapjon ki a másik 5-ös cso-
port tagjaitól. (Ezzel 11 győzelme és 5 veresége
van.) A 6-os csoport tagjai győzzék le azokat, akik
legyőzték V-t, és kapjanak ki azoktól, akiket V
megvert. Végül a két 5-ös csoport közül a V-t legyőzők nyerjenek azok ellen,
akik V-től kikaptak. Így az egyes csoportokon belüli eredményektől függetle-
nül V-t kivéve mindenkinek legalább 6 veresége van. Tehát V valóban győztes
11 győzelemmel, vagyis lehettek 17-en a bajnokságon.
Ha 19 induló volt, és a győztes a 18 mérkőzéséből n-et nyert meg, akkor telje-
n
sülnie kell a 0,68   0,69 összefüggésnek. Ez nem lehetséges, hiszen
18
12 2 13
n  12 esetén   0,68 , míg n  13 esetén  0,72  0,69 .
18 3 18
Vagyis a megadottak közül csak 17-en indulhattak a bajnokságon.
Helyes válasz(ok): D

19
A körzeti forduló megoldásai

Részletes kidolgozást igénylő feladat:

14. Egy kocka három élének felezőpontjai az ábra szerint A, B
és C. Határozzátok meg az ABC szög nagyságát!

Megoldás: Legyen a lenti ábra szerint a DE lapátló párhuzamos BC-vel, az

EF lapátló párhuzamos AB-vel, K pedig a DE meghosszabbításán E-n túl lévő
tetszőleges pont (4 pont). Ekkor az ABC szög és
az FEK szög nagysága megegyezik (4 pont). A
DEF háromszög szabályos (minden oldala a koc-
ka egy-egy lapátlója) (4 pont), így DEF   60 ,
tehát FEK   120 , és így az ABC szög nagysá-
ga is 120° (4 pont).

Más indoklás a fentiekkel arányosan pontozandó. (Összesen max. 16 pont.)

20
 11. osztály

11. osztály
1. Egy sorozat első tagja 934, és minden további tagot úgy kapunk, hogy az elő-
ző tag számjegyeinek összegét megszorozzuk 13-mal. Mennyi lesz a 2019.
tagja ennek a sorozatnak?
(A) 52 (B) 91 (C) 130 (D) 208 (E) 934
Megoldás: A sorozat n-edik tagját an -nel jelölve a következőket kapjuk:
a1  934 , a2   9  3  4   13  16  13  208 , a3   2  0  8   13  10  13  130 ,
a4  1  3  0   13  4  13  52 , a5   5  2   13  7  13  91 , valamint
a6   9  1  13  10  13  130 , vagyis a6  a3 . Mivel (az első kivételével)
minden tagot egyértelműen meghatároz az előtte álló, ezért a3 -tól kezdve a
sorozat tagjai hármasával ismétlődnek.
A 2019 többszöröse a 3-nak, vagyis a2019  a3  130 .
Helyes válasz(ok): C

2. 10 törpe közül mindegyik pontosan egyféle fagylaltot szeret a csokis, a vaníli-

ás és a málnás közül. A törpék között vannak hazugok (akik mindig hazud-
nak) és igazmondók is (akik mindig igazat mondanak). Arra a kérdésre, hogy
szereti-e a csokis fagyit, 10-en mondtak igent. A vaníliás fagyira 5-en mond-
tak igent, és a málnás fagyira 1 törpe válaszolt igennel. Összesen hány igaz-
mondó van a 10 törpe között?
(A) 3 (B) 4 (C) 5 (D) 6 (E) 8
Megoldás: Az igazmondók a három kérdés közül pontosan egyre válaszoltak
igennel (amelyik fagyit szeretik), a hazugok pedig pontosan kettőre (amelyik
fagyikat nem szeretik). Összesen 10  5  1  16 igen válasz hangzott el. Ebből
a 10-en felüli 6 többlet a hazugoktól érkezett, ezért az igazmondók száma 4.
Helyes válasz(ok): B

3. Csaláék négyen élnek együtt: Ági, az édesanyja, az édesapja és a nagyapja.

Ha Ági ösztöndíját megdupláznák, a család jövedelme 5%-kal növekedne; ha
az édesanya fizetését dupláznák meg, akkor a család jövedelme 15%-kal
emelkedne; ha pedig az édesapa fizetését dupláznák meg, akkor a család jöve-
delme 25%-kal emelkedne. Hány százalékkal növekedne a család jövedelme,
ha a nagyapa nyugdíját dupláznák meg? (Egy-egy családtag minden hónapban
ugyanakkora összeget kap.)
(A) 30-nál kevesebb (B) 35 (C) 45 (D) 55
(E) ezekből az adatokból nem lehet megállapítani
Első megoldás: Jelölje Ági ösztöndíját a, édesanyja fizetését b, édesapja fize-
tését c, nagyapja nyugdíját pedig d. Ekkor teljesülnek a következő egyenlősé-
gek:

21
A körzeti forduló megoldásai

2a  b  c  d  1,05  a  b  c  d 

a  2b  c  d  1,15  a  b  c  d 
a  b  2c  d  1, 25  a  b  c  d 

Ha összeadjuk az egyenletek megfelelő oldalait, a következőt kapjuk:
4a  4b  4c  3d  3, 45  a  b  c  d 
Adjunk mindkét oldalhoz d-t: 4  a  b  c  d   3, 45  a  b  c  d   d . Az
egyenletet rendezve 0,55  a  b  c  d   d adódik.
Ekkor a  b  c  2d   a  b  c  d   d 
  a  b  c  d   0,55  a  b  c  d   1,55  a  b  c  d  , vagyis ha a nagy-
apa nyugdíját dupláznák meg, akkor a család jövedelme 55%-kal növekedne.
A feladat feltételei előállnak, ha a : b : c : d  1: 3: 5 :11 . Ha például Ági ösz-
töndíja 20 000 Ft, édesanyja fizetése 60 000 Ft, édesapja fizetése 100 000 Ft,
nagyapja nyugdíja pedig 220 000 Ft (vagyis összjövedelmük 400 000 Ft), ak-
kor a három egyenlet igaz: 420 000  1,05  400 000 , 460 000  1,15  400 000
és 500 000  1, 25  400 000 , továbbá 620 000  1,55  400 000 .
Második megoldás: Az előző megoldás jelöléseit használjuk. Jelöljük x-szel,
hogy hányszorosára nőne a család jövedelme, ha a nagyapa nyugdíját dupláz-
nák meg. Ekkor az előző megoldás kiinduló egyenletrendszerét kiegészíthet-
jük még egy egyenlettel, így a következőket kapjuk:
2a  b  c  d  1,05  a  b  c  d 
a  2b  c  d  1,15 a  b  c  d
  

a  b  2c  d  1, 25  a  b  c  d 
a  b  c  2d  x   a  b  c  d 
Az egyenletek megfelelő oldalait összeadva a következőt kapjuk:
5a  5b  5c  5d   3, 45  x    a  b  c  d 
Mindkét oldalt a nem nulla a  b  c  d mennyiséggel osztva 5  3, 45  x
adódik, ahonnan x  1,55 , vagyis 55%-kal növekedne a család jövedelme.
Helyes válasz(ok): D

4. Egy kocka minden csúcsába egy-egy számot írtunk. Egy lépés során egy koc-
kaél végén lévő mindkét számot 1-gyel növelhetjük. Az alábbiak közül me-
lyik kockából indulva érhető el így, hogy a csúcsokban 8 egyforma szám áll-
jon?

22
 11. osztály

(A) (B) (C) (D) (E)

Megoldás: Egy lépés során a kocka csúcsaiban lévő 8 szám összege 2-vel nő.
Mivel az (A) és (C) válaszlehetőségeknél az összeg kezdetben 5, illetve 9,
vagyis páratlan szám, ezért ezekből az állásokból kiindulva az összeg végig
páratlan marad. Ha valahány lépés után 8 egyforma szám állna a csúcsokban,
akkor ezek összege páros volna, ami ekkor nem lehetséges.
A következő oldalon látható ábrasorozatok igazolják, hogy a (B), (D) és (E)
esetekben elérhető a kívánt cél. Mindhárom esetben az utolsó ábrán 4-4 olyan
párhuzamos él szerepel, amelyek két végpontjában egyforma számok állnak,
így befejezésül már csak ezen élek mentén kell a megfelelő számú növelést
elvégezni (például az első esetben a 3-3 él mentén 4-szer, a 4-4 él mentén 3-
szor, az 5-5 él mentén 2-szer). Minden lépés után vastagon emeltük ki a két
megváltoztatott számot.

(B): → → →

(D): → → →

(E): → → →

Helyes válasz(ok): B, D, E

5. Összesen hány olyan oldala lehet egy háromszögnek, amely rövidebb a hozzá
tartozó magasságnál?
(A) 0 (B) 1 (C) 2 (D) 3
(E) Az előzőek közül pontosan három válasz helyes.
Megoldás: Az ilyen oldalak száma lehet 0 vagy 1, hiszen az egyenlő szárú de-
rékszögű háromszögnek egyik oldala sem rövidebb a hozzá tartozó magas-
ságnál, míg a többi derékszögű háromszögben egyedül a rövidebb befogóra
teljesül a feltétel (a rövidebbik befogóhoz tartozó magasság a hosszabbik be-

23
A körzeti forduló megoldásai

fogó; továbbá az átfogóhoz tartozó magasság nem lehet hosszabb az átfogó

felénél, hiszen a magasság egy húr hosszának fele az átfogóra mint átmérőre
emelt Thalész-körben).
Megmutatjuk, hogy 2 oldalra már nem teljesülhet egyszerre a feltétel. Tegyük
fel ugyanis, hogy egy háromszögben a  ma és b  mb . A területképlet két-
szereséből tudjuk, hogy a  ma  b  mb  a  b  sin  , vagyis ma  b  sin  , va-
lamint mb  a  sin  . Helyettesítsük ezeket az a  ma és b  mb egyenlőtlen-
ségekbe, ekkor az a  b  sin  és b  a  sin  összefüggéseket kapjuk. Ezek
megfelelő oldalait összeadva a  b   a  b   sin  adódik, amelyet a  b  0 -
val leosztva 1  sin  lenne, ez azonban nem lehetséges. Tehát 2 oldalra nem
teljesülhet a feltétel (és ekkor nyilván 3-ra sem).
Helyes válasz(ok): A, B

6. Megadhatók olyan a, b, c és d valós számok, amelyekre az x 2  bx  c  0 és

x 2  ax  d  0 egyenleteknek van közös gyöke, és…
(A) 0  a  b  c  d (B) a  0  b  c  d (C) a  b  0  c  d
(D) a  b  c  0  d (E) a  b  c  d  0
Megoldás: Feltehetjük, hogy a  b  c  d , mivel mind az öt válaszlehetőség
az ilyen számnégyesek vizsgálatára korlátozódik. Tegyük fel, hogy x0 közös
gyöke a két egyenletnek. Ekkor x02  bx0  c  0 és x02  ax0  d  0 teljesül,
vagyis x02  bx0  c  x02  ax0  d , amiből x0  b  a   d  c . Mivel b  a , így
d c
x0   0 , vagyis ha van az egyenleteknek közös gyöke, az csak pozitív
ba
lehet.
Az (A) és (B) válaszlehetőségek nem helyesek, hiszen ha b és c is pozitív, ak-
kor minden x0  0 esetén x02  bx0  c  0 , tehát x0 nem lehetne gyöke az el-
ső egyenletnek.
A (C) válaszlehetőség helyes, mert például 5  4  0  3  4 , továbbá az
x 2  4 x  3  0 és x 2  5 x  4  0 egyenleteknek közös gyöke az 1.
2 1
A (D) válaszlehetőség helyes, mert például 3      0  2 , továbbá az
3 3
2 1
x 2  x   0 és x 2  3 x  2  0 egyenleteknek közös gyöke az 1.
3 3
3 2 1 1
Az (E) válaszlehetőség helyes, mert például         0 , továbbá
4 3 3 4
2 1 3 1
az x 2  x   0 és x 2  x   0 egyenleteknek közös gyöke az 1.
3 3 4 4
Helyes válasz(ok): C, D, E

24
 11. osztály

7. A Világűr Kupa legjobb 16 csapata közé bejutott két magyar csapat is: a Bo-
lyai TC és az Eötvös TK. A verseny egyenes kiesési rendszerben folyik (tehát
minden mérkőzés után az egyik továbbjut, a másik végleg kiesik). Minden
fordulóban véletlenszerűen (kalapból sorsolva) alakítják ki a párokat, és bár-
mely párosból azonos eséllyel nyer mindkét csapat. Mennyi annak a valószí-
nűsége, hogy a Bolyai TC és az Eötvös TK játszik egymás ellen valamelyik
fordulóban?
(A) 0,125-nél kevesebb (B) 0,125 (C) 0,25-nél kevesebb
(D) 0,25 (E) 0,5
1. megoldás: A feladatot kisebb csapatszámra való visszavezetéssel oldjuk
meg. Mivel minden fordulóban 2-hatvány a résztvevő csapatok száma, ezért
jelölje an annak valószínűségét, hogy ha kezdetben 2 n csapat van, akkor
ezek közül rögzített kettő (a Bolyai TC és az Eötvös TK) mekkora eséllyel
játszik egymás ellen. Ekkor a feladatunk a4 meghatározása (hiszen 16  24 ).
A kérdéses esemény kétféleképp történhet: vagy már az első fordulóban ját-
szik egymás ellen a két csapat (amikor még 2n résztvevő van), vagy mindket-
ten továbbjutnak a következő fordulóba, ahol már csak 2n 1 csapat vesz részt
(ebből következik, hogy az első fordulóban nem játszhattak együtt), és vala-
melyik későbbi fordulóban játszanak egymás ellen (ez pedig ugyanaz a prob-
léma, mintha az eredeti feladatot 2n 1 résztvevőre tűznénk ki).
Az első fordulóban a Bolyai TC ellenfele a maradék 2n  1 csapat bármelyike
1
lehet azonos eséllyel, tehát n valószínűséggel játszik az Eötvös TK-val.
2 1
Képzeljük azt, hogy az első forduló végén 2n 1 darab „győztes” és 2n 1 darab
vesztes” feliratú lapot osztanak szét a csapatok között. Ahhoz, hogy a Bolyai
TC és az Eötvös TK is továbbjusson, mindkettőjüknek „győztes” lapot kell

kapniuk. Ennek valószínűsége


2n 1  2n 1  1 
. Ha továbbjutnak, akkor 2n 1
n n
2  2 1  
résztvevőre kell az eredeti feladatot kiszámolnunk, tehát annak valószínűsége,
hogy a későbbiekben valamikor játszik egymással a két csapat, éppen an 1 .
Vagyis az an sorozatra teljesül a következő összefüggés:

an  n
1
 n

2n 1  2n 1  1
 a
 
1

2n 1  1
 an 1
2 1 
2  2n  1  n 1

2n  1 2  2 n  1 
Tudjuk még, hogy a1  1 , hiszen ha csak a két rögzített csapat indul a verse-
nyen, akkor az egyetlen forduló egyetlen mérkőzésén biztosan játszanak egy-
más ellen.

25
A körzeti forduló megoldásai

1 221  1 1 1 2 1 1
Ekkor a2    a1    1   ,
2
2 1 2  2 1
2

3 6 6 2
31
1 2 1 1 3 1 43 1
illetve a3    a2      .
3
2 1 2  2 1
3
7 
14 2 28 4 
1
Innen megsejthetjük, hogy an  , amit a következőkben bebizonyítunk.
n 1
2
Az állítás igaz n  1, 2, 3 -ra. Megmutatjuk, hogy ha valamilyen n-re teljesül
az állítás, akkor n  1 -re is teljesül (az úgynevezett teljes indukció módszeré-
1 2n  1 1
vel). Ekkor an 1  n 1   an , amelybe az an  n 1 összefüg-
2 1 2  2 1 n 1
 2 
1 2n  1 1 1 2n  1
gést beírva an 1      
2n 1  1 
2  2n 1  1 2 
n 1
2n 1  1  
2n  2n 1  1
2n  2n  1 2n 1  1 1 1
   n . Tehát ha valamely n-re an  n 1 , ak-
n
2  2 n 1
1  n
2  2  n 1

1 2 2
1
kor an 1  , és mivel n  1, 2, 3 -ra igaz volt a feltevés, ezzel az állítást be-
2n
láttuk minden pozitív egész n-re.
1 1
Vagyis a keresett valószínűség a4  3   0,125 (ami kevesebb 0,25-nél).
2 8
2. megoldás: A teljes bajnokság végeztével a csapatok mindig elrendezhetők
az alábbi ábrába úgy, hogy az első sor tartalmazza az összes csapatot, mindig
a szomszédosak játszottak egymással, és mindig a jobb oldali csapat jutott to-
vább (ezt nyilak is jelzik).

Ha most beszámozzuk a csapatokat 1-től 16-ig az első sornak megfelelően,

akkor azt tapasztaljuk, hogy a bajnokság kimenetelétől függetlenül, már előre
megmondható, melyik számú csapatok játszanak egymással. (Az 1. forduló-
ban: 1-2, 3-4, 5-6, 7-8, 9-10, 11-12, 13-14, 15-16. A 2. fordulóban: 2-4, 6-8,
10-12, 14-16. A 3. fordulóban: 4-8, 12-16. A 4. fordulóban: 8-16.)
Ekkor egy bajnokság kimenetele úgy is elképzelhető, hogy a fenti ábra már
előre adott a sorszámokkal együtt (tehát a párosítás és a továbbjutók is ismer-
tek a sorszámaik szerint), és ebbe az ábrába „sorsoljuk be” a csapatokat, min-

26
 11. osztály

den csapatnak egy-egy sorszámot választva.

Ahhoz, hogy a Bolyai TC és az Eötvös TK játsszanak egymással valamikor,
az kell, hogy a nekik kisorsolt sorszámok szerepeljenek a fenti rögzített mér-
kőzéslistában (1-2, 3-4, …, 8-16). Ez a lista 15 számpárt tartalmaz, amelyek
rendezetlenek, vagyis a két szám sorrendje nem számít. (A meccsek száma
azért is 15, mivel minden mérkőzésen egy csapat esik ki, és a 16 csapatból 15-
nek kell kiesnie, mire győztest hirdethetnek.) A Bolyai TC-nek és az Eötvös
16  15
TK-nak kisorsolt rendezetlen számpár értéke  120 -féle lehet, amelyik
2
mindegyike azonos eséllyel kerül kisorsolásra. Így annak esélye, hogy a hoz-
15 1
zájuk tartozó számpár szerepel a mérkőzlistában, éppen  .
120 8
Helyes válasz(ok): B, C

8. Egy reggel az iskolában a táblára fel voltak írva a szomszédos pozitív egészek
1-től kezdve egy bizonyos számig. A hetes az egyik számot letörölte. Az
egész ügy feledésbe merült volna, ha valaki nem jegyzi meg, hogy a megma-
45
radt számok számtani közepe volt. Melyik számot törölhette le a hetes?
4
(A) 3 (B) 6 (C) 21 (D) 22 (E) 67
Megoldás: Legyenek a táblára felírt számok 1, 2, 3, …, n, a letörölt szám pe-
n  n  1
dig x. Az első n pozitív egész szám összege . Vonjuk ki ebből a letö-
2
rölt számot, és írjuk fel a megmaradt számok számtani közepét, amelyről tud-
n  n  1
x
45 2 45
juk, hogy . Tehát  . Mivel a letörölt szám legalább 1 és
4 n 1 4
n  n  1 n  n  1
n 1
2 45 2
legfeljebb n, ezért   . Átalakítva:
n 1 4 n 1
n 2  n  2n n2  n  2 n  n  1  n  2  n  1
2 45 2 2 45 2
  , majd   , rendez-
n 1 4 n 1 n 1 4 n 1
n 45 n  2
ve   , ahonnan 2n  45  2n  4 , vagyis 20,5  n  22,5 .
2 4 2
Mivel n csak egész szám lehet, ezért értéke 21 vagy 22 lehet. Helyettesítsük
ezeket a legelső egyenletbe:
21  22
x
2 45
Ha n  21 , akkor  , ahonnan x  6 .
20 4

27
A körzeti forduló megoldásai

22  23
x
2 45 67
Ha n  22 , akkor  , ahonnan x  , ami nem egész szám.
21 4 4
1  2  ...  5  7  8  ...  21 45
Tehát a letörölt szám csak a 6 lehet, ekkor 
20 4
valóban teljesül.
Helyes válasz(ok): B

9. Az ABC háromszögben AC-vel húzott párhuzamos az AB oldalt P-ben, a BC

oldalt T-ben metszi. BC felezőpontja M, az AM és PT szakaszok metszéspont-
ja pedig Q. Tudjuk, hogy PQ  3 cm és QT  5 cm. Hány cm lehet AC?
(A) 9 (B) 10 (C) 11 (D) 12 (E) 13
1. megoldás: Húzzunk párhuzamost BC-vel Q-n keresztül, és használjuk a
következő oldal első ábrájának jelöléseit!
Az AM súlyvonal felezi NL-t, ezért PQ középvonal
az ANL háromszögben. Ebből következik, hogy
AL  2  PQ  6 cm. Ugyanakkor QTCL paralelo-
gramma, és így LC  QT  5 cm.
Vagyis AC  AL  LC  6  5  11 cm.
2. megoldás: Húzzunk párhuzamost AC-vel M-en
keresztül, és használjuk a bal oldali ábra jelöléseit!
Mivel XM  PT  AC , ezért az APQ és AXM há-
romszögek hasonlók, továbbá a QMT és AMC há-
romszögek is hasonlók. Így érvényesek rájuk a
PQ AQ QT QM
 és a  arányosságok, ame-
XM AM AC AM
lyeknek megfelelő oldalait összeadva azt kapjuk,
PQ QT AQ  QM
hogy    1 . Mivel XM középvonala az ABC három-
XM AC AM
szögnek, ezért AC  2  XM . Ez alapján az előbbi egyenletet felírhatjuk így
6 5
is:   1 , amelynek megoldása AC  11 cm.
AC AC
3. megoldás: Legyen AC felezőpontja N, és hasz-
náljuk a jobb oldali ábra jelöléseit!
Az ABC háromszög MN középvonala az AMC há-
romszög súlyvonala is, ezért felezi az AC-vel pár-
huzamos QT szakaszt. Továbbá az APQ és MXQ
AQ PQ 3 6
háromszögek hasonlók, így    ,
QM QX 2,5 5

28
 11. osztály

MQ 5 QT MQ QT 5
amelyből következik, hogy  . De  , és így  . Mi-
AM 11 AC AM AC 11
vel QT  5 cm, ezért AC  11 cm.
Helyes válasz(ok): C

10. Az alábbiak közül hányszor hányas táblázat mezői tölthetők ki a –1, 0, 1 szá-
mokkal úgy, hogy a sorokban és az oszlopokban kijövő összegek egytől-egyig
különbözőek legyenek?
(A) 10×10 (B) 11×11 (C) 12×12 (D) 2019×2019 (E) 2020×2020
Megoldás: Először megmutatjuk, hogy ha n páros, például n  2k ( k    ),
akkor az n  n táblázat mindig kitölthető. Ehhez készítsük el a következő
konstrukciót: a bal felső sarokból induló átló első k helyére írjunk 0-t, további
k helyére 1-et, ettől az átlótól felfelé mindenhová 1-et, lefelé pedig –1-et. A
következő oldal ábráján ennek 10×10-es változatát szemléltetjük (a szürkített
oszlopban, illetve sorban az összegeket tüntettük fel).
0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 9
–1 0 1 1 1 1 1 1 1 1 7
–1 –1 0 1 1 1 1 1 1 1 5
–1 –1 –1 0 1 1 1 1 1 1 3
–1 –1 –1 –1 0 1 1 1 1 1 1
–1 –1 –1 –1 –1 1 1 1 1 1 0
–1 –1 –1 –1 –1 –1 1 1 1 1 –2
–1 –1 –1 –1 –1 –1 –1 1 1 1 –4
–1 –1 –1 –1 –1 –1 –1 –1 1 1 –6
–1 –1 –1 –1 –1 –1 –1 –1 –1 1 –8
–9 –7 –5 –3 –1 2 4 6 8 10
Ha a táblázat 2k  2k méretű, akkor a fenti kitöltéssel a sorokban lévő össze-
gek 2k  1, 2k  3, 2k  5, ..., 1, 0,  2,  4, ...,  2k  2 , míg az oszlopok-
ban lévő összegek 2k  1,  2k  3,  2k  5, ...,  1, 2, 4, 6, 2k , vagyis
minden összeg különböző szám. Ez alapján tehát a 12×12-es és a 2020×2020-
as esetre is tudunk jó példát gyártani.
A következőkben megmutatjuk, hogy ha n páratlan, akkor nem tölthető ki a
táblázat a megadott feltételekkel. Tegyük fel, hogy mégis létezik ilyen kitöl-
tés. A lehetséges összegek száma 2n  1 (a 0,  1,  2, ...,  n értékek for-
dulhatnak elő), ezek közül 2n különbözőnek kell szerepelnie a sor- és osz-
lopösszegek között, tehát pontosan egy összeg nem szerepel, jelölje ezt a ki-
maradó összeget h. Az egyszerűség kedvéért h  0 esetén tekintsük a 0-t po-
zitívnak, h  0 esetén pedig negatívnak, így azt mondhatjuk, hogy az előfor-
duló összegek között n darab pozitív és n darab negatív található.
Legyen a pozitív oszlopösszegek száma k, ekkor a negatív oszlopösszegek

29
A körzeti forduló megoldásai

száma n  k , míg a negatív sorösszegek száma k és a pozitív sorösszegek

száma n  k . Definiáljuk az S összeget a következőképpen: adjuk össze a táb-
lázat pozitív összegű oszlopaiban álló elemeket és a táblázat pozitív összegű
soraiban álló elemeket, majd ebből vonjuk ki a negatív összegű oszlopokban
álló elemeket, és végül a negatív összegű sorokban álló elemeket. Ezzel való-
jában a sor- és oszlopösszegek abszolútértékeit adtuk össze, így teljesül, hogy
S  2  1  2  ...  n   h .
Az S definíciójában kétszer adtuk össze azokat az elemeket, amelyek pozitív
összegű sorban és oszlopban szerepelnek (ez összesen k  n  k  elem), és két-
szer vontuk ki azokat az elemeket, amelyek negatív összegű sorban és oszlop-
ban szerepelnek (ez szintén k  n  k  elem). A többi elemet egyszer hozzáad-
tuk és egyszer kivontuk. Emiatt S  4k  n  k  , így h  n miatt igaz a követ-
kező: 4k  n  k   S  2  1  2  ...  n   h  n  n  1  n  n 2 , vagyis
0  n 2  4nk  4k 2   n  2k  . Ez csak n  2k esetén teljesülhetne, páratlan
2

n esetén nem. A kapott ellentmondás bizonyítja, hogy semmilyen páratlan n-

re nem tölhető ki a táblázat a kért módon.
Helyes válasz(ok): A, C, E

11. Egy adott tetraéderhez legfeljebb hány olyan sík vehető fel, amely egyenlő
távolságra halad a tetraédernek mind a négy csúcsától?
(A) 3 (B) 4 (C) 5 (D) 7 (E) 9
Megoldás: Nyilvánvalóan csak olyan S síkokat kell vizsgálnunk, amelyek a
tetraéder egyik csúcsát sem tartalmazzák. Ekkor három esetet különböztethe-
tünk meg aszerint, hogy a négy csúcs közül az S melyik oldalára hány esik:
a) 4 és 0 b) 3 és 1 c) 2 és 2
Nyilvánvaló, hogy az S sík egyik oldalán, tőle adott távolságban lévő pontok
egy S-sel párhuzamos síkon helyezkedhetnek csak el. Emiatt az a) eset nem is
fordulhat elő (hiszen a 4 csúcs nem esik egy síkba).
A b) esetben S-nek párhuzamosnak kell lennie a tetraéder 3 csúcsának síkjá-
val, azaz egy lapjával. A negyedik csúcs pontosan akkor van ugyanekkora tá-
volságra S-től, ha S átmegy az ebből a csúcsból kiinduló élek felezőpontjain.
Ilyen síkból 4 létezik, minden csúcshoz egy tartozik.
A c) esetben S-nek párhuzamosnak kell lennie a tetraéder egyik élének egye-
nesével, és a hozzá képest kitérő él egyenesével is. Ekkor S átmegy a további
4 él felezőpontjain. Ilyen síkból 3 létezik, minden kitérő élpárhoz egy.
Összesen tehát 7 megfelelő sík létezik.
Helyes válasz(ok): D

12. A kockában az egy csúcsból kiinduló élek végpontjai egy-egy saroktetraédert

határoznak meg. A kocka térfogatának mekkora részét töltik ki a kockának
azok a pontjai, amelyek legalább két saroktetraéder közös részében helyez-

30
 11. osztály

kednek el?
(A) kevesebb mint negyedét (B) negyedét (C) több mint negyedét
(D) felét (E) több mint felét
Megoldás: A kocka minden csúcsához pontosan egy saroktetraéder tartozik.
Nevezzük főcsúcsnak a tetraéder azon csúcsát, amelyből a három páronként
merőleges él indul ki. Két különböző saroktetraéder főcsúcsai vagy a kocka
egy testátlójának, vagy lapátlójának, vagy élének végpontjai. A három esetet
az alábbi három ábra szemlélteti, a főcsúcsokat pöttyök jelzik:

Az ábrákról leolvasható, hogy az első két esetben a saroktetraéderek közös ré-

szének térfogata 0. Ezért, ha három vagy több saroktetraédert tekintünk, a kö-
zös térfogatuk mindig 0 lesz, hiszen három vagy több főcsúcsból mindig kivá-
lasztható kettő, amelyek nem szomszédosak a kockán.
Vagyis elegendő meghatároznunk a két szomszédos kockacsúcshoz mint fő-
csúcshoz tartozó saroktetraéderek közös részének térfogatát. A fenti jobb ol-
dali ábrán a két főcsúcs A és D. E két tetraéder egymást metsző élei a kocka
lapátlói, amelyek a megfelelő lapközéppontokban metszik egymást. Így a kö-
zös rész egy olyan tetraéder, amelynek két csúcsa egy kockaél két végpontja
(ábránkon A és D), másik két csúcsa pedig az említett kockaélre illeszkedő két
kockalap középpontja (ábránkon E és F).
a2
Ha a kocka élének hossza a, akkor az AED háromszög területe , a tetraéder
4
a
ezen lapjához tartozó magasságának hossza , tehát a közös rész térfogata
2
2 3
1 a a a a3
   . Mivel minden kockaélhez tartozik két saroktetraéder tér-
3 4 2 24 24
fogatú közös résszel, és két különböző közös rész legfeljebb egy élben talál-
a3 a3
kozhat, ezért a keresett térfogat 12   , vagyis a kocka térfogatának fele
24 2
(ami több, mint a kocka térfogatának negyede).
Helyes válasz(ok): C, D

13. Az alábbiak közül hány cm oldalú, négyzet alakú csomagolópapír elegendő

egy 2 cm, 2 2 cm és 3 2 cm élhosszúságú, téglatest formájú csomag
becsomagolásához, ha a papírt nem vághatjuk szét, és a csomagolásnak hé-

31
A körzeti forduló megoldásai

zagmentesen fednie kell a csomagot?

(A) 5 (B) 7 (C) 8 (D) 9 (E) 11
Megoldás: Megmutatjuk, hogy ha a téglatest három különböző irányú élének
a  b  2c
hossza a, b és c, akkor a csomagolás elvégezhető oldalú négyzet-
2
2a  b  c a  2b  c
lappal (és ekkor a szimmetria miatt , illetve oldalú
2 2
négyzetlappal is). Ezt úgy látjuk be, hogy a téglatest lapjait síkba terítjük,
a  b  2c
majd az így keletkezett sokszöget lefedjük egy oldalú négyzettel.
2
Válasszuk ki a téglatest egyik a és b oldalú lapját, majd terítsük ki ennek sík-
jába a hozzá csatlakozó négy (a és c, illetve b és c oldalú) lapját a következő
oldal bal felső ábráján látható módon. Kössük össze az egymással szomszédos
c oldalú lapok nem közös csúcsait a következő jobb felső ábrán látható módon
egy-egy egyenessel (ezek az ábra jelölései szerint az E és G, H és I, K és L, il-
letve M és N csúcsok). Ezek az egyenesek egy ABCD négyszöget határolnak.

Mivel az EFG háromszög (és a többi besötétített háromszög is) egyenlő szárú
és derékszögű, ezért EGF   GEF   45 , amiből következik, hogy az
AEN, BLM, CIK és DGH háromszögek is egyenlő szárúak és derékszögűek,
b a
vagyis ABCD téglalap. Továbbá AB  AN  NM  MB  c 2  és
2 2
a b a  b  2c
BC  BL  LK  KC  c 2  , így ABCD egy oldalú
2 2 2
négyzet.
Már csak a téglatest hatodik, a és b oldalú lapját kell bele-
darabolnunk az ABCD négyzetbe. Legyenek a hatodik lap
csúcsai P, R, S és T, a téglalap belső szögfelezőinek met-
széspontjai pedig V, X, Y és Z (lásd az ábrát). Ha a  b ,
akkor a négy utóbbi pont egybeesik. Mivel szögfelezőket

32
 11. osztály

rajzoltunk, ezért PRZ, RSV, STX és TPY egyenlő szárú derékszögű háromszö-
gek, továbbá a PRZ, STX, GHD és LMB háromszögek egybevágók, illetve az
RSV, TPY, NEA és IKC háromszögek is egybevágók. Vagyis a téglatest hato-
dik lapját négy részre osztva (például a  b esetén az RSV, STYV, TPY és
PRVY sokszögekre), majd minden részt a hozzá élben csatlakozó lap mellé te-
rítve a téglatest felszínének egy olyan kiterítését kapjuk, amelyet lefed egy
a  b  2c
oldalú négyzet.
2
2a  b  c 2 2 2 2 3 2 a  2b  c 2 4 2 3 2
  7 cm,   8 cm,
2 2 2 2
a  b  2c 2 2 2 6 2
illetve   9 cm, vagyis a csomagoláshoz egy
2 2
7 cm oldalú négyzetlap már elegendő (ekkor a 2 2 és 3 2 cm oldalú lap
síkjába terítve a leírt módszer egy jó csomagolást ad). Ekkor nyilván bármely
7 cm-nél nagyobb oldalú négyzetlap is megfelelő.
Az 5 cm oldalú négyzet területe 25 cm2, viszont a téglatest felszíne ennél na-
gyobb, 2   
2  2 2  2  3 2  2 2  3 2  2   4  6  12   44 cm2, tehát
még átfedés nélküli csomagoláshoz sem lenne elég ez a négyzetlap, minden-
képpen maradna hézag.
Helyes válasz(ok): B, C, D, E

Részletes kidolgozást igénylő feladat:

14. Az ABCD négyzet síkjában adott az ábrán látható mó-
don az AEF egyenlő szárú, E-ben derékszögű három-
szög. Ha E egy tetszőleges belső pontja BC-nek, akkor
milyen értékeket vehet fel a DCF szög?

1. megoldás: Mivel az ECA és EFA szögek 45°-osak,

ezért tekinthető mindkettő egy EA íven nyugvó kerüle-
ti szögnek (4 pont), vagyis az ECFA négyszög köré
kör írható (4 pont). A kör átmérője AF, így
ACF   90 (4 pont), ezért DCF   90  DCA
 90  45  45 (4 pont).

2. megoldás: Állítsunk F-ből merőlegest a BC oldal meghosszabbítására, en-

nek talppontja legyen P (4 pont). Ekkor az EFP és AEB
háromszögek egybevágók (2 pont), hiszen mindkettő
derékszögű, FEP  90  BEA  EAB , továbbá
átfogóik egyenlők (2 pont). Így EP  AB  BC , ahon-
nan BE  CP és BE  PF (4 pont), így CP  PF , te-

33
A körzeti forduló megoldásai

hát FCP  45 és így DCF   45 (4 pont).

(Összesen max. 16 pont.)

34
 Minta válaszlap

12. osztály
a b
1. Az egymástól különböző a és b számokra  a   b teljesül. Az alábbiak
b a
1 1
közül mennyi lehet ekkor  értéke?
a b
1 1
(A) –1 (B)  (C) 0 (D) (E) 1
2 2
Megoldás: Az egyenlőséget rendezve a következő átalakításokat végezhetjük:
a b a b a 2  b2
a  b   ba  ba 
b a b a ab
 
a  b  a  b  ab
  a  b   1 (hiszen a  b  0 , így leoszt-
ab ab
a b 1 1
hatunk vele)    1    1 .
ab ab b a
Tehát a keresett érték –1. Ilyen a és b számok valóban léteznek, például a  1
1
és b   teljesíti a feltételeket.
2
Helyes válasz(ok): A

2. A 2020-at felbontottuk néhány pozitív egész szám összegére. Milyen maradé-

kot adhat 6-tal osztva ezen számok köbeinek összege?
(A) 0 (B) 2 (C) 3 (D) 4 (E) 5

 
Megoldás: Bármely a egész szám esetén a  a  a a  1   a  1 a  a  1
3 2

osztható 6-tal, hiszen három szomszédos egész szám ( a  1 , a és a  1 ) között

mindig van páros is, 3-mal osztható is.
Vagyis, ha 2020  a1  a2  ...  an , akkor biztosan osztható 6-tal a következő
3 3 3
 3
  3
 3

kifejezés: a1  a2  ...  an  2020  a1  a1  a2  a2  ...  an  an 
Így az a13  a23  ...  an3 összeg ugyanannyi maradékot ad 6-tal osztva, mint a
2020  336  6  4 , vagyis 4-et.
Helyes válasz(ok): D

3. Az ábrán látható y  f  x   x 2  ax  b függvény grafi-

konjáról tudjuk, hogy az AB egyenes merőleges az y  x
egyenesre. Mennyi lehet a C pont abszcisszája?
1 1
(A) (B) (C) 1 (D) 2 (E) 4
4 2

35
Közreműködők, támogatók

Megoldás: Mivel f  0   02  a  0  b  b , ezért a parabolán lévő B pont ko-

ordinátái B  0; b  . Az AB merőleges az y  x egyenesre, vagyis meredeksége
–1, irányszöge –45°, így az OAB háromszög 45°-os derékszögű háromszög,
azaz egyenlő szárú. Ekkor A koordinátái A  b; 0  .
A C  c; 0  pont abszcisszáját megismerhetjük a Viéte-formulákból. Ekkor a
gyökök szorzata b  c  b , és mivel b  0 , ezért c  1 .
Helyes válasz(ok): C

4. A 99!  1  2  3  ...  98  99 szorzatból az alábbiak közül hány tényező elhagyá-

sával érhető el, hogy a megmaradó tényezők szorzata 2-esre végződjön?
(A) 18 (B) 19 (C) 20 (D) 21 (E) 22
Megoldás: A tényezők közül a 0-ra vagy 5-re végződőeket biztosan el kell
hagyni, hiszen különben a szorzat osztható lenne 5-tel, vagyis 0-ra vagy 5-re
végződne. Az ilyen tényezők száma 19.
Megmutatjuk, hogy ha csak ezt a 19 tényezőt hagynánk el, a megmaradó té-
nyezők szorzata 6-ra végződne. Ugyanis 1  2  3  4  6  7  8  9 eredménye 6-ra
végződik, így 11  12  13  14  16  17  18  19 eredménye is 6-ra végződik, és így
tovább, tízesével csoportosítva minden részszorzat 6-ra végződik. Mivel 6-ra
végződő számok szorzata is 6-ra végződik, ezért 19 tényezőt elhagyva az
eredmény is 6-ra végződik.
Ha az említett 19 tényezőn kívül még egyet, például a 3-at elhagyjuk, akkor
már 2-re végződik az eredmény (hiszen csak 2-re végződő számra igaz, hogy
3-mal szorozva 6-ra végződik az eredmény).
Tehát 20 tényező elhagyásával teljesíthető a feltétel. 21 vagy 22 tényező elha-
gyásával is teljesíthető: ha például elhagyjuk még az 1-et, vagy az 1-et és a
11-et, a szorzat továbbra is 2-re végződik.
Helyes válasz(ok): C, D, E

5. Hány olyan különböző  a; b  természetes számpárt írhatott le Dóri a füzeté-

be, amelyekre minden egész x esetén x 2  ax  b értéke többszöröse a 3-nak?
(A) 0 (B) 1 (C) 2 (D) 2-nél kevesebb (E) 2-nél több
Megoldás: Ha lennének ilyen  a; b  számpárok, akkor x  0 , x  1 és
x  1 esetén is 3-többszöröst kellene kapnunk. E három esetben x 2  ax  b
értéke rendre b, 1  a  b , illetve 1  a  b . Ezen 3-többszörösök összege is 3
többszöröse, vagyis b  1  a  b  1  a  b  3b  2 -nek is 3-többszörösnek
kellene lennie, ám ez semmilyen természetes b számra nem igaz. Tehát Dóri
egyetlen megfelelő számpárt sem írhatott le, az ilyen számpárok száma 0 (ami
2-nél kevesebb).
Helyes válasz(ok): A, D

36
 Minta válaszlap

6. Az alábbiak közül hány oldala lehet egy olyan sokszögnek, amelynek ponto-
san 11 darab szimmetriatengelye van?
(A) 99 (B) 100 (C) 101 (D) 1001 (E) 2020
Megoldás: Megmutatjuk, hogy a sokszög oldalainak száma 11 többszöröse.
Tudjuk, hogy szimmetriatengelyt szimmetriaten-
gelyre tükrözve ismét szimmetriatengelyt kapunk
(hiszen az alakzat első tengelyre vonatkozó tükör-
képe szimmetrikus a második tengely tükörképére).
Ezért mind a 11 tengelynek egy közös ponton kell
átmennie (hiszen, ha lenne három olyan, amelyek
egy háromszöget alkotnak, akkor e háromszöget az
oldalaira tükrözve, majd a kapott oldalegyeneseket
akárhányszor tovább tükrözve végtelen sok ten-
gelyt kapnánk, ami ellentmondás, illetve ha lenne köztük két párhuzamos, ak-
kor azokat egymásra tökrözve végtelen párhuzamos tengelyt kapnánk, ami
megint ellentmondás). Ugyanebből következik az is, hogy a 11 szimmetria-
tengely 22 egyenlő szögtartományra bontja a síkot.
Egy szimmetriatengely a sokszög kerületét csak annak valamelyik csúcsában
vagy valamelyik oldal felezőpontjában metszheti (hiszen különben az elmet-
szett oldalt a metsző tengelyre tükrözve nem kaphantánk meg a sokszög egyik
oldalát sem, mivel az oldalak nem metszik egymást belső pontban). Ekkor a
tengelyek által meghatározott 22 tartomány mindegyike ugyanannyi „félol-
dalt” tartalmaz, így e tartományok tükrözésekkel egymásba vihetők. Tehát ha
az egyik tartományban k „féloldal” van, akkor a sokszög oldalainak száma
k
22   11k . Ezzel beláttuk, hogy az oldalszám csak 11-többszörös lehet.
2
Másrészt megmutatjuk, hogy bármilyen pozitív egész k-hoz készíthetünk
olyan 11k oldalú sokszöget, amelynek pontosan 11 tengelye van. Ehhez in-
duljunk ki egy szabályos 11-szög szimmetriatengelyeiből, és kövessük a lenti
ábrák közül páros k esetén a bal oldalit, páratlan k esetén a jobb oldalit:

Mindkét esetben az a célunk, hogy a t1 és t3 tengelyek közötti tartományban

(amely összesen 2 db a 22 tartomány közül) k oldalát számoljuk meg a sok-
szögnek (ekkor összesen 11k oldala lesz). A t2 -n átmenő oldal legyen vala-
mivel hosszabb, az ábra …-tal jelölt részeire pedig helyezzünk rövidebb olda-

37
Közreműködők, támogatók

lakat (a két … helyére rajzolt rész legyen egymás tükörképe). Páros k esetén a
k 2 k 3
… helyére kerüljön db oldal, míg páratlan k esetén db oldal. To-
2 2
vábbá páros k esetén t3 (és t1 ) legyen felezőmerőlegese a …-hoz csatlakozó
következő oldalnak (tehát ez az oldal derékszögben metszi a tengelyt), míg
páratlan k esetén legyen végpontja a következő oldalnak (vagyis ez az oldal ne
derékszöget zárjon be a tengellyel). Ezzel mindkét esetben elértük, hogy k ol-
k 2 1
dalt számoljunk e két tartományban: páros k esetén 1  2   2   k db-
2 2
ot (a t2 -n átmenőt, a két … helyére rajzoltakat, valamint a t1 -en és a t3 -on
átmenőknek csak a felét, hiszen ezek másik felét a következő tartományban is
k 3
számoljuk), páratlan k esetén pedig 1  2   2  k db-ot.
2
360
Ha most ezt az ábrarészletet fokokkal elforgatjuk a tengelyek metszés-
11
pontja körül, egy olyan 11k oldalú sokszöget kapunk, amelynek t1 , t2 , ..., t11 a
tengelyei, a konstrukció tehát helyes.
A válaszlehetőségek közül a 99  9  11 és az 1001  11  91 többszöröse a 11-
nek, míg a 100, a 101 és a 2020 nem.
Helyes válasz(ok): A, D

Ha  3 x  1  a10 x10  a9 x9  a8 x8  a7 x 7  a6 x 6  a5 x5  a4 x 4  a3 x 3  a2 x 2 
10
7.
 a1 x  a0 , akkor a10  a9  a8  a7  a6  a5  a4  a3  a2  a1 értéke…
(A) páros (B) páratlan (C) 1023 (D) 1024 (E) 1025

Megoldás: Ha P  x    3x  1 , akkor P  0    3  0  1  1 , de 0 behelyet-

10 10

tesítése esetén minden x-et tartalmazó tag eltűnik, azaz P  0   a0 , így a0  1 .

Másrészt P 1   3  1  1  210  1024 , de 1 behelyettesítése esetén minden
10

x-et tartalmazó tag értéke az együtthatójával egyezik meg, vagyis:

P 1  a10  a9  a8  a7  a6  a5  a4  a3  a2  a1  a0  1024 .
Így a keresett összeg értéke P 1  a0  P 1  P  0   1024  1  1023 , ami
páratlan szám.
Helyes válasz(ok): B, C

8. Egy egyenes körkúp alkotójának hossza is, alapkörének átmérője is 20 cm.

Egy 2 cm széles öntapadós csíkból az alábbiak közül hány cm hosszúságú da-
rab ragasztható a kúp palástjára gyűrődés, szakadás (vágás) és átfedés nélkül?
(A) 34 (B) 36 (C) 38 (D) 40 (E) 42
Megoldás: A kúp alapkörének átmérője 20 cm, így kerülete 20 , ami éppen

38
 Minta válaszlap

a fele egy 20 cm sugarú kör kerületének. Vagyis a kúp palást-

ja síkba kiterítve egy 20 cm sugarú félkör, és ebben a félkör-
ben kell egy 2 cm széles csíkot elhelyeznünk.
Ha a lehető leghosszabb csíkot szeretnénk elhelyezni, akkor
annak hosszabbik oldala párhuzamos a félkör átmérőjével,
legyen ez az oldal h hosszúságú. A kapott téglalap egyik h
hosszúságú oldala az ábra szerint átmegy a félkör középpont-
ján, így a keletkező derékszögű háromszögben a Pitagorasz-tétel alapján
2
h 2 2
   2  20 adódik, ahonnan
2
h  2  400  4  2  396 .
Mivel 19  361  396  400  20 , ezért a
csík maximális hosszára 38  h  40 teljesül.
Tehát a megadottak közül 34, 36 vagy 38 cm hosszú csík ragasztható fel a fel-
tételeknek megfelelően.
Helyes válasz(ok): A, B, C

9. Az f :    , f  x   ax 5  bx 3  cx  2 függvényre f  3  5 teljesül. Az
alábbiak közül melyik következik ebből?
(A) f  0   2 (B) f  3   5 (C) f  3   1
(D) f  3   f  3   2 (E) f  2020   f  2020   4

Megoldás: f  0   a  05  b  03  c  0  2  2 , tehát az (A) válasz helyes.

Mivel f  3  a  35  b  33  c  3  2  5 , ezért a  35  b  33  c  3  3 , és így
 
f  3   a  35  b  33  c  3  2   a  35  b  33  c  3  2  3  2  1 , te-
hát a (B) válasz nem helyes, a (C) viszont igen.
Az előző két eredményből következik, hogy f  3  f  3  5   1  4 , így
a (D) válasz nem helyes.
f  2020   f  2020   a  20205  b  20203  c  2020  2  a  20205 
b  20203  c  2020  2  4 , és így az (E) válasz helyes. (A gondolatmenet ál-
talánosításából belátható, hogy minden x-re f  x   f   x   4 .)
Helyes válasz(ok): A, C, E

10. Az alábbiak közül hányszor hányas táblázat mezői tölthetők ki a –1, 0, 1 szá-
mokkal úgy, hogy a sorokban és az oszlopokban kijövő összegek egytől-egyig
különbözőek legyenek?
(A) 10×10 (B) 11×11 (C) 12×12 (D) 2019×2019 (E) 2020×2020

39
Közreműködők, támogatók

Megoldás: Először megmutatjuk, hogy ha n páros, például n  2k ( k    ),

akkor az n  n táblázat mindig kitölthető. Ehhez készítsük el a következő
konstrukciót: a bal felső sarokból induló átló első k helyére írjunk 0-t, további
k helyére 1-et, ettől az átlótól felfelé mindenhová 1-et, lefelé pedig –1-et. A
következő ábrán ennek 10×10-es változatát szemléltetjük (a szürkített oszlop-
ban, illetve sorban az összegeket tüntettük fel).
0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 9
–1 0 1 1 1 1 1 1 1 1 7
–1 –1 0 1 1 1 1 1 1 1 5
–1 –1 –1 0 1 1 1 1 1 1 3
–1 –1 –1 –1 0 1 1 1 1 1 1
–1 –1 –1 –1 –1 1 1 1 1 1 0
–1 –1 –1 –1 –1 –1 1 1 1 1 –2
–1 –1 –1 –1 –1 –1 –1 1 1 1 –4
–1 –1 –1 –1 –1 –1 –1 –1 1 1 –6
–1 –1 –1 –1 –1 –1 –1 –1 –1 1 –8
–9 –7 –5 –3 –1 2 4 6 8 10
Ha a táblázat 2k  2k méretű, akkor a fenti kitöltéssel a sorokban lévő össze-
gek 2k  1, 2k  3, 2k  5, ..., 1, 0,  2,  4, ...,  2k  2 , míg az oszlopok-
ban lévő összegek 2k  1,  2k  3,  2k  5, ...,  1, 2, 4, 6, 2k , vagyis
minden összeg különböző szám. Ez alapján tehát a 12×12-es és a 2020×2020-
as esetre is tudunk jó példát gyártani.
A következőkben megmutatjuk, hogy ha n páratlan, akkor nem tölthető ki a
táblázat a megadott feltételekkel. Tegyük fel, hogy mégis létezik ilyen kitöl-
tés. A lehetséges összegek száma 2n  1 (a 0,  1,  2, ...,  n értékek for-
dulhatnak elő), ezek közül 2n különbözőnek kell szerepelnie a sor- és osz-
lopösszegek között, tehát pontosan egy összeg nem szerepel, jelölje ezt a ki-
maradó összeget h. Az egyszerűség kedvéért h  0 esetén tekintsük a 0-t po-
zitívnak, h  0 esetén pedig negatívnak, így azt mondhatjuk, hogy az előfor-
duló összegek között n darab pozitív és n darab negatív található.
Legyen a pozitív oszlopösszegek száma k, ekkor a negatív oszlopösszegek
száma n  k , míg a negatív sorösszegek száma k és a pozitív sorösszegek
száma n  k . Definiáljuk az S összeget a következőképpen: adjuk össze a táb-
lázat pozitív összegű oszlopaiban álló elemeket és a táblázat pozitív összegű
soraiban álló elemeket, majd ebből vonjuk ki a negatív összegű oszlopokban
álló elemeket, és végül a negatív összegű sorokban álló elemeket. Ezzel való-
jában a sor- és oszlopösszegek abszolútértékeit adtuk össze, így teljesül, hogy
S  2  1  2  ...  n   h .
Az S definíciójában kétszer adtuk össze azokat az elemeket, amelyek pozitív
összegű sorban és oszlopban szerepelnek (ez összesen k  n  k  elem), és két-

40
 Minta válaszlap

szer vontuk ki azokat az elemeket, amelyek negatív összegű sorban és oszlop-

ban szerepelnek (ez szintén k  n  k  elem). A többi elemet egyszer hozzáad-
tuk és egyszer kivontuk. Emiatt S  4k  n  k  , így h  n miatt igaz a követ-
kező: 4k  n  k   S  2  1  2  ...  n   h  n  n  1  n  n 2 , vagyis
0  n 2  4nk  4k 2   n  2k  . Ez csak n  2k esetén teljesülhetne, páratlan
2

n esetén nem. A kapott ellentmondás bizonyítja, hogy semmilyen páratlan n-

re nem tölhető ki a táblázat a kért módon.
Helyes válasz(ok): A, C, E

11. A torznégyszög olyan négy oldalú alakzat, amelynek csúcsai nincsenek mind
egy síkban. Összesen hány derékszöge lehet egy torznégyszögnek?
(A) 0 (B) 1 (C) 2 (D) 3 (E) 4
Megoldás: Először megmutatjuk, hogy egy torznégyszögnek nem lehet 4 de-
rékszöge. A torznégyszög csúcsai egy tetraédert határoznak meg, amelynek
van körülírt gömbje. Legyen az ABCD torznégyszög
átlóinak felezőpontja az ábra szerint E és F. Tegyük
fel, hogy ABCD minden szöge derékszög. Ekkor az
ABC derékszögű háromszögből EA  EC  EB , míg
az ACD derékszögű háromszögből EA  EC  ED
adódik. Megállapításainkból következik, hogy az E
ponttól a négy csúcs egyenlő távolságra van, tehát E
a körülírt gömb középpontja.
Az ABD és BCD derékszögű háromszögekből az előbbiekhez hasonlóan az
következik, hogy F is a körülírt gömb középpontja, vagyis E  F . Ám ekkor
ABCD átlói metszik egymást, tehát síknégyszögről van szó, ami ellentmond a
feltételeknek. Ez az ellentmondás bizonyítja, hogy nem lehet ABCD minden
szöge derékszög.
Ha az ABCD tetraéder ABC lapja B-ben derékszögű, valamint DAB és DCB
lapja A-ban és C-ben derékszögű, akkor a torznégyszögnek 3 derékszöge van.
E derékszögek bármelyike külön-külön és együtt is megszüntethető, ezáltal
elérhető, hogy a torznégyszögnek 2, 1 vagy 0 derékszöge legyen.
Helyes válasz(ok): A, B, C, D

12. Az  x; y  derékszögű koordináta-rendszerben egy pontot racionálisnak mon-

dunk, ha mindkét koordinátája racionális szám. Ekkor létezik ebben a koordi-
náta-rendszerben olyan kör, amelynek kerületén a különböző racionális pon-
tok száma pontosan…
(A) 0 (B) 1 (C) 2 (D) 3 (E) 5
Megoldás: Az x 2  y 2  2 egyenletű körön nincsen racionális pont, hiszen
ekkor 2 nem volna irracionális. Így az (A) válasz helyes.

41
Közreműködők, támogatók

A  
2; 0 középpontú, 2 sugarú kör egyenlete: x  2 
2
 y 2  2 . Le-
 p s
gyen ennek egy pontja  ;  , ahol p, q, s egészek, a közös nevező q  0 .
 q q
2 2
p  s
A kör egyenletébe helyettesítve:   2      2 , amiből rendezés után
q  q
p 2  s 2  2 2  pq adódik. Mivel a 2 irracionális, ez csak úgy lehetséges,
p2  s2
ha p  0 , és ekkor s  0 (különben 2 racionális lenne). Tehát
2 pq
ezen a körön egyetlen racionális pont van, a  0; 0  , így a (B) válasz helyes.
 
A 0; 2 középpontú, 1; 0  és  1; 0  pontokon átmenő körön csak ez a
két racionális pont van. Ha ugyanis lenne egy harmadik racionális pont is, ak-
kor a kör középpontja is racionális lenne, ami ellentmondás (a középpontra
vonatkozó állítást a következő részben bizonyítjuk). Így a (C) válasz helyes.
Megmutatjuk, hogy pontosan 3 racionális pont nem lehet egy körön. Először
bebizonyítjuk, hogy ha egy körön van három racionális pont, akkor a közép-
pontja is racionális. Írjuk fel ugyanis a három pont által meghatározott szaka-
szok közül kettőnek a felezőmerőlegesét. Ez egy racionális együtthatós lineá-
ris egyenletrendszert ad, amelynek – tekintve, hogy a három pont nincs egy
egyenesen – egyetlen racionális megoldása van, a kör középpontja. A három
pont közül legfeljebb kettő lehet tükrös a középpontra, ezért van közöttük
olyan, amelyet a középpontra tükrözve egy újabb racionális pontot kapnánk a
körön. Így a racionális pontok száma nem lehet 3, a (D) válasz nem helyes.
Pontosan 5 racionális pont sem lehet a körön, hiszen ekkor a középpont ismét
racionális, és mivel az olyan pontok száma, amelyek egymás tükörképei a kö-
zéppontra nézve, biztosan páros, ezért lesz az 5 között legalább egy olyan
pont, amelyet a középpontra tükrözve újabb racionális pontot kapnánk. Így az
(E) válasz sem helyes.
Helyes válasz(ok): A, B, C

13. Anna és Béla találkozót beszéltek meg délután 5 és fél 6 közöttre. Mit mond-
hatunk azon esemény P valószínűségéről, hogy a korábban érkező nem vár 10
percnél többet a másikra, ha mindketten betartják, amit megbeszéltek, vagyis
5 és fél 6 között érkeznek véletlenszerűen?
(A) P  0, 4 (B) P  0, 5 (C) P  0, 5 (D) P  0, 5 (E) P  0, 6

42
 Minta válaszlap

Megoldás: Érkezzen Anna x órával, Béla y órával 17 óra után. Mivel betart-
1 1
ják, amit megbeszéltek, ezért 0  x  és 0  y  . Ekkor az érkezések
2 2
bármelyik lehetősége megfeleltethető a következő oldal ábráján szereplő
négyzet egy  x; y  pontjának.
2
1 1
A négyzet területe    . A számunkra
2 4
kedvező esemény pontosan akkor következik
be, ha a négyzet adott  x; y  pontjára
1 1 1
x y  teljesül, vagyis x   y  x  .
6 6 6
Így a keresett P valószínűség arányos az
1 1
y  x  és y  x  egyenesek közötti sáv és a négyzetlap közös részének
6 6
területével. Ezt a területet megkaphatjuk, ha a négyzet területéből kivonjuk a
1
kimaradó két kis háromszög területét, amelyek együttesen egy oldalú
3
2 2
1 1 5
négyzetté illeszthetők össze, így a szürke terület nagysága       .
2
    3 36
5 1 5
Tehát a keresett valószínűség: P  :   0,56 . Erre a válaszlehetőségek
36 4 9
közül P  0, 4 és P  0,5 teljesül.
Helyes válasz(ok): A, D

Részletes kidolgozást igénylő feladat:

14. Ági egy négyzetrácsos papírból a bal oldali ábrán látható testet hajtogatta,
majd a rácsvonalak mentén felvágta és széthajtogatta. Ám egy kis négyzetet
elhagyott az ábráról, így kapta a jobb oldali ábrán látható hálót. Rajzoljátok le
ezt a hálót a tizedik négyzettel együtt az összes lehetséges módon! Vigyázat,
hibás rajzért pontlevonás jár! (A megoldást nem szükséges indokolni.)

Megoldás: Az alábbi öt lehetőség van. Első négyként megtalált helyes rajzra

3-3 pont, az ötödikként megtalált helyes rajzra 4 pont jár. Minden hibás rajzért
2 pontot le kell vonni (de 0 pont alá nem megyünk a pontozással.)
(Összesen max. 16 pont.)

43
Közreműködők, támogatók

44