A COVID miként módosítja az emberek

fogyasztási szokásait?
Gulyás Arnold T2C7RM

Mint ahogy azzal mindenki tisztában van, a koronavírus egy év

leforgása alatt minden ember életét teljesen átalakította és felrúgta a
mindennapi szokásainkat. Belegondolni is furcsa, hogy csupán egy
évvel ezelőtt mennyivel másabb volt az élet. Bárhova bármikor
mehettem, ha megkívántam valamit, akkor szinte bármelyik
pillanatban leugorhattam a boltba és megvehettem azt, persze a
maszkokra sem kellett figyelnem nehogy otthon hagyjam. Az
emberek vásárlási és fogyasztási szokásait kutattam, miként változott
ez az elmúlt időben, a vírushelyzet alatt. Az nem kérdés, hogy
változott-e, hisz ezt mindenki tudja és észleli saját életében, hogy
teljesen megváltoztak a szokásaink. Főként személyes tapasztalatok
és baráti beszélgetések alapján vizsgáltam ezeket a változási
folyamatokat, idő intervallumokra és korosztályokra lebontva.
Lássuk, hogy egy átlagos 20 éves fiatal, hogy élte meg ezt az elmúlt
egy évet.
Első karantén
Emlékszem, már régóta köztudatban volt a koronavírus, de
eleinte senki sem hitte, hogy egyáltalán elér hozzánk vagy, hogy
ekkora befolyása lesz életünkre. A vírus első hulláma elején, mikor
még senki sem félt tőle csupán kis mértékben változtatta meg az
életünket. Igaz a maszk egész korán megjelent, de először csak a
boltokba kellett hordanunk, így jelentős változást nem tapasztaltunk.
A nyitvatartások nem változtak, minden termék, amely szerepelt a
bevásárló listáimon, továbbra is elérhető volt, extrémebb esetekben
esetleg egy picit drágább áron, de ez sem volt igazán jellemző.
Ami először szemet szúrt számomra, az a fizetési módszerek
megválasztása volt. Én már jó ideje nagyon ritkán használtam
készpénzt, főként az okos telefonom segítségével fizettem vagy a
bankkártyámmal. A baráti és családi körömről ez nem volt
1
elmondható, de egyre többet láttam, hogy a mobiljával fizet valaki a
boltban rajtam kívül is, pedig eleinte sok furcsálló tekintet
szegeződött rám, mikor a telefonom érintésével rendeztem a számlám.
Minden bizonnyal kijelenthető, hogy a vírus első hulláma vezetett a
készpénz eltűnéséhez, vagy legalábbis a háttérbe szorulásához,
ugyanis manapság, kevesebb, mint egy évvel később, szinte nem is
látok papírpénzt vagy esetleg érméket. Ez a jelenség, hogy egyre több
ember az úgynevezett érintésmentes fizetést preferálta, vezetett az
online vásárlás fellendüléséhez, de erről majd később ejtek pár szót.
Ezeknek a kis változások számomra és környezetem számára
sem jelentett semmiféle problémát, könnyen tudtunk adaptálni, mivel
semmiféle kényelmetlenséget nem okoztak. Aztán elkezdődtek a
korlátozások. A boltok nyitvatartása megváltozott, hamarabb zártak
be, bevezették a “társadalmi távolságtartást” (social distancing), a
kisebb üzletekbe és ügyfélkapukba egyszerre csak korlátozott számba
léphettek be emberek, és mielőtt észbe kaptam volna, a délutáni
edzéseim után már nem tudtam beugrani a boltba egy üveg vízért,
vagy egy csokiért. Ekkor kezdett el bennem és bennünk kialakulni a
kép, hogy az életünk és a szokásaink gyökeresen meg fognak változni
ezután. Nem sokkal később eljött a pillanat, amit egyaránt izgatottan
és félve vártunk, a karantén kihirdetése. Ez a döntés hozta meg
életünkbe a legfőbb változásokat. Az iskolák bezártak, a
munkahelyek, ahol ez lehetséges volt, átálltak “home office”
rendszerre, szórakozóhelyek, éttermek bezártak és útnak indult a
maradj otthon mozgalom is.
A fiatalok körében nagyon sok kérdést vetett fel ez a helyzet,
mit fogunk most kezdeni, hogyan fogunk tanulni és mit fogunk
csinálni ennyi ideig itthon? A mai napig nem tudom, hogyan telt el az
a sok idő, otthon a szobám falai közé zárva. Az én korosztályom
számára a kapcsolattartás volt a legnagyobb kérdőjel. Persze mi már
ebbe az online világba születtünk bele, de ekkor jött rá mindenki,
hogy mennyire is fontosak a személyes a kapcsolatok és, hogy ne
csak az interneten keresztül tartsuk fenn a kapcsolatainkat. A fiatalabb
korosztály számára a fogyasztási szokásokhoz kötődően a legnagyobb
változás talán az volt, hogy a szórakozóhelyek, kocsmák, kávézók
üresen álltak, mert péntek esténként nem volt már tele az utca

2
fiatalokkal és iskola, edzés után nem ültünk be beszélgetni egy kávé
vagy egy süti mellé. Valójában a járvány ezt a korosztályt nem
rengette meg olyan szinten, mint a többit, hiszen mi már sokszor
online vásároltunk, házhozszállítással, ezek számunkra állandóak
maradtak.
Velünk szembe a felnőttek élete viszont a feje tetejére állt.
Nagyon sok ember sajnálatos módon elvesztette állását, új
lehetőségek után kellett kutatniuk, de a sok munkahely megszűnése
miatt ez szinte lehetetlen feladatnak bizonyosult. A felnőtt lakosság
vásárlási szokásai jelentősen átalakultak, mindez köszönhető a
vásárlási időkorlát bevezetésének is, valamint az egészség érdekében
hozott döntések alapján is. “A járvány első hullámában csökkent a
vásárlások száma és hektikussá vált a gyakorisága, a heti eloszlása,
változott a kosár összetétele, ugyanakkor nőtt az értéke, de
összességében – a vásárlások számának változásával – csökkent a
forgalom.” Megváltozott a vásárlások helyszíne, gyakorisága, a kosár
tartalma is. Megkezdődött a “bespájzolás”, megnőtt a tartós
élelmiszerek aránya, egyre többen vásároltak nagy kiszerelésű
cikkeket. Emlékszem egyik nap arra lettem figyelmes, hogy a
kamránk teli lett burgonyával, hagymával és konzervekkel, pedig
előtte sosem raktároztunk fel ezekből. A tendencia azt mutatta, hogy
csökkent a magasabb fogyasztói áron kínált termékek kereslete. A
csomagolt termékek felé jelentősen eltolódott a kereslet, az ömlesztett
termékek iránt pedig nagyot zuhant a kereslet. Habár az otthonlétnek
köszönhetően egyre több ember egyre több időt töltött a konyhában
saját étel készítésével, megnőtt a készételek és a konyhakész áruk
iránti kereslet is. A fogyasztók jellemzően céltudatosabban indultak el
vásárolni, kevesebb időt töltöttek el ezzel a tevékenységgel és jobban
megválasztották az üzleteket. Azok a kisebb üzletek, ahol az alapvető
termékek beszerezhetőek voltak, de jól átlátható volt a zsúfoltságuk,
forgalma megnőtt. A céltudatossággal járt, hogy egyre több ember
előre tervezett az élelmiszer felhasználásával, így jelentősen csökkent
a kárba veszett termékek száma és a pazarlás is.
Jelentős mértékű megugrást lehetett érzékelni az online vásárlás és a
házhozszállítás használatánál. A legtöbb fogyasztó elkezdte használni
ezeket a szolgáltatásokat, így megkönnyítve a saját életét, a lehető

3
legbiztonságosabb módon. Az én falumban is, ahol felnőttem, a helyi
üzlet bevezette a házhozszállítást, amely nem csak a fogyasztók
helyzetén segített, hanem az étteremből hazaküldött személyzetnek is
munkát biztosított, ugyanis ők váltak a kiszállítókká.
A legjelentősebb változást mégis az idősebb korosztály életében
érzékelhettük. A hirtelen jött korlátozások és rossz információ közlés
közepette egyfajta pánikhelyzet alakult ki a veszélyeztetett korosztály
körében. Az idősek a saját házukból is féltek kimozdulni, nem mertek
más emberek közelébe menni, így a boltba járás is teljesen
megváltozott. Nagymamám szavait használva börtönben érezték
magukat az idősek. Erre a félelemre válaszul érkezett az időablak
bevezetése, mely lehetővé tette, hogy a reggeli órákban csakis a
nyugdíjasok mehessenek boltba, ezzel is csökkentve a
fertőzésveszélyt. A házhozszállítás legjobban ezt a korosztályt
szolgálta volna ki, de a technikai elmaradottság miatt ez jelenség nem
következett be. Többségében nem használták ezeket a
szolgáltatásokat, hanem maguk mentek el bevásárolni. Az idősek
körében alapvetően is elterjedt volt a saját zöldség-,
gyümölcstermesztés, de a vírus miatt ez még jobban megugrott, és
már a fiatalabb korosztályok is belekezdtek az önfenntartásba.
Nyugodtan kijelenthető, hogy az első karantén hozta a
legnagyobb változást az emberek életébe és fogyasztási szokásaiba.
Csökkent a vásárlással töltött idő, nőtt a céltudatosság és az előre
tervezés. Többen nekikezdtek elraktározni a hosszú szavatosságú
termékeket és megnőtt a családi, nagy kiszereléses termékek iránti
kereslet.

4
 Két karantén között
Ha a vírus által megváltozott életünkről van szó, akkor nehéz
egy teljes folyamatról beszélni, sokkal inkább lépései voltak ennek a
fordulatnak. A koronavírus első hulláma kiváltotta események után
újabb változásokon estünk át. A karantén feloldása és egyes
korlátozások enyhítése valamilyen szinten visszahozta a vírus előtti
időszakot, ám ez teljes mértékben lehetetlen, hiszen
visszafordíthatatlan változásokon mentünk keresztül. Szerintem
szabad kijelentenem, hogy a nyár elhozta mindenki számára a
szabadságot és fellélegezhettünk végre a pandémia közepette
helyzetből.
A fiatalok a nyár egészét alapvetően felszabadultan töltik, és
ilyenkor van lehetőségük igazán élni az életüket, így az a tény, hogy a
vírus ezt nem fogja megakadályozni és végre újra élhetnek közösségi
életet, nagy boldogsággal telítette el őket. A fiatal korosztály
“felszabadulását” követően elengedhetetlen megemlíteni, hogy a
szórakozás is visszatért az életükbe. A szórakozóhelyek, kocsmák,
éttermek, kávézók újra nyitása nagy forgalmat generált, ugyanis a
karantén miatt kihagyott idő után, mindenki vágyott vissza az
izgalmas életébe. Ugyan a maszk viselése maradt, a korosztályomnak
a fogyasztói szokásai szinte egy az egyben visszatértek a vírus előtti
helyzethez. Ránk nem volt jellemző a céltudatosság, ugyanúgy
visszatértünk bolyongani a plázákba, kávéházakba beszélgetni és
persze esténként a kocsmákba összegyűlni. Persze azt se felejtsük el,
hogy kinyithattak a strandok, fürdők, amiket szintén elleptek a
fiatalok, így a büfék keresete is megugrott.
Talán a felnőttek életében okozott maradandót az első hullám,
ugyanis az ő szokásaik nem tértek vissza teljesen az előző időkhöz. A
kosárban lévő termékek ugyan változtak a karanténi időszakhoz
képest és jobban hasonlított az az előtti helyzethez, a tartós
élelmiszerek előnyben részesítése szinte teljesen megszűnt, a
vásárláskor tapasztalt viselkedés fennmaradt. Sokkal kevesebb időt
töltöttek a boltokban, a belépés és a fizetés között eltelt idő
gyakorlatilag minimalizálódott. Az előre tervezés és a céltudatosság
ugyancsak jellemző maradt tavasz után is, a szokásos “sétálgatás és
nézelődés” eltűnt az üzletekből. A vásárlások száma ugyan a
5
szigorítások egy részének eltörlésével megnőtt és meghaladta a
tavaszi számokat, de még így sem érte el az előző években tapasztalt
átlagot.
A munkahelyek és iskolák újra nyitása is érzékelhető az áruházakban,
például a szendvicsek értékesítésében. A másik tendencia, amit
megfigyelhetünk, ha a felnőttekről van szó, hogy kevesebbszer járnak
bevásárolni, és megnőtt a kosár értéke. Már nem úgy folyik a
bevásárlás, mint előtte, hogy akár naponta is boltba jártak, hanem
nagyobb mennyiségben, előre vásárolnak.
Az idősek életébe csakugyan egyfajta felszabadult érzést hozott
a nyár, hasonlóan a fiatalokhoz, mert kicsit megnyugodhattak, félre
tehették félelmeiket és újra teljes nyugodtsággal hagyhatták el
otthonaikat. Számukra is visszaálltak a járvány előtti időből való
szokások, az idősebb korosztály szinte teljesen egyforma számokat
produkált, mint a korona előtti időkben. A karantén alatt megszokott
felhalmozás teljesen eltűnt és már nem spájzoltak be mindenből, a
vásárlások száma jócskán megnőtt számukra az első hullám alatti
időhöz képest.
A járvány első hulláma után normalizálódni kezdett az emberek
fogyasztói szokásai, viszont több elem is megmaradt a karantén
időszakából. Csökkent az úgynevezett “impulzus választások” száma
és sokkal többen vásároltak rutinszerűen, tervezetten, egyre nagyobb
számban lehetett látni bevásárló listát az emberek kezében.

6
 Második karantén
A nyugodt nyár után elérkezett a pillanat, amire mindenki
készült és mindenki tudta, hogy be fog következni, mégis senki sem
várta, a járvány második hulláma. A jelenlegi helyzet legfőképp nem
a fogyasztási szokásokat befolyásolta, hanem az emberek lelki
állapotát, életvitelét. A fiatal korosztályra nagy hatással van a
jelenlegi is és a tavaszi karantén is, a felnőttek erre az esetre már fel
voltak készülve, így őket nem hatja meg szignifikánsan, viszont az
idős korosztályra nagyon nagy hatással vannak a jelenlegi
korlátozások és a vírushelyzet.
A fiatalok körében a mostani karantén hasonló reakciókat váltott
ki, mint az első karantén. Mivel a szociális életünk szinte egyenlő a
nullával, így a fogyasztásunk is jelentősen csökkent, az otthon töltött
idő megsokszorozódásával. A szórakozóhelyek, éttermek, kávéházak
újból bezártak, így a fiatalok számára a legfőbb közösségi helyek
megszűntek, a bevásárlóközpontokba sem mehetünk be cél nélkül.
Számunkra az interneten keresztüli vásárlás továbbra sem okoz
semmiféle kényelmetlenséget, viszont a tél és a karantén együttese
által okozott általános mentális rosszullét alaposan lecsökkentette a
vásárlások számát. Az éttermek és az üzletek házhozszállítási
funkcióját viszont újra egyre többet használjuk, ezt a szolgáltatást a
fiatal korosztály használja a legnagyobb számban.
A felnőttek számára ez a második hullám egyáltalán nem volt
meglepetés, teljesen fel voltak készülve rá, ezért is nem változtak
jelentős mértékben a fogyasztói szokásaik a két karantén közti időhöz
képest. Továbbra is minimális idő telik el az üzletbe belépés és a
fizetés között, a céltudatosság és a tervezés teljes mértékben jellemző
a korosztályra, az impulzus választások gyakorlatilag eltűntek. A
legészrevehetőbb változás a vásárlások számában figyelhetjük meg,
ugyanis sok munkahely ismét bezárt, többek között az éttermek,
vendéglátó ipari egységek, mozik, iskolák és persze sok más is. Az
első karantén alatt rengeteg cég jött rá, hogy otthonról is képesek az
emberek elvégezni a munkájukat, így ők azóta sem törölték el a home
officet. Ezek hatására sokkal kevesebben járnak be a munkahelyükre
dolgozni, így a boltba járás sem mindennapos program, így a
vásárlások száma visszaesett, viszont ezzel párhuzamosan a kosarak
7
ára megnövekedett és továbbra is jellemző az előre vásárlás.
Véleményem szerint a korosztály egésze rendkívüli módon adaptált a
helyzethez, a lehető legbiztonságosabb és legtudatosabban
vásárolnak. A második hullámra a felhalmozás és bespájzolás
ugyancsak nem jellemző, egyrészt azért, mert nem annyira szigorúak
a korlátozások, mint tavasszal, másrészt pedig az első karantén idején
sokan felhalmoztak tartós élelmiszert a félretett megtakarításukból,
ami jelen esetben már nem elérhető. A vásárlások számát az ünnepek
közelsége enyhén húzza felfelé, ugyanis ebben az időszakban sokkal
többet és többször költ egy átlagember, viszont ennek ellenére sem éri
el a vásárlások száma az előző években produkált számokat.
Az idősek életét befolyásolja jelenleg a legjobban ez a második
hullám. A többségük azt hitte, hogy az első hullám végével eltűnik
majd a vírus és nem kell többé félelemben élniük, a nyár adta
nyugalom miatt nem tudtak és nem voltak felkészülve egy esetleges
második karanténra. Az első hullámhoz hasonlóan a pánik újra
jelentkezik náluk, de mostanra már teljesen elzárkóznak a külvilágtól,
az idősek egy része egyáltalán nem hagyja el otthonát és nem
érintkezik személyesen senkivel. Félnek, hogy elkapják a vírust, és a
fertőzöttek, halálok száma miatt egyre nagyobb a nyugtalanság a
körükben. Az idősek számára a vásárlási időablakot újra bevezették,
de azok az idősek, akik rendszeresen járnak a második hullám alatt is
bevásárolni, jellemzően a számukra megnyitott idősávon kívül megy
elintézni a vásárlást.
A második hullám jelentős változást nem hozott a fogyasztói
szokások körébe a két karantén közötti időszakhoz képest. A
társadalmi távolságtartás viszont az élelmiszer vásárlásban is
fellelhető. A járvány előtti időszakhoz képest 35%-kal több fogyasztó
használja a házhozszállítást és az interneten keresztül való vásárlást,
az emberek többsége úgy véli, hogy a korlátozásuk után is megtartja
ezt a szokást, tehát kijelenthető, hogy a vírus tartósan változtatta meg
a vásárlási szokásainkat. A nem élelmiszer vásárlások során, az online
vásárlások száma ugyancsak jelentősen megnőtt, jelenleg a
hagyományos “offline” bolti vásárlást megelőzi a web áruházas
változat. Ez a változás Kínában és a Közel-Keleten figyelhető meg a
legjobban, ott a fogyasztók 60% és 58%-a vásárol gyakrabban

8
interneten keresztül, mint hagyományosan, nálunk ez az arány nem
ennyire eltérő, de már hazánkban is az online vásárlás a meghatározó.

A járvány után
Azt egyértelműen kijelenhetjük, hogy a koronavírus
gyökereiben változtatta meg az emberek fogyasztói szokásait, a
társadalmi távolságtartás miatt pedig a fizikai üzletek forgalma
drasztikusan visszaesett. Az szinte biztos, hogy a járvány
visszaszorítása után nagyon sok fogyasztó visszatér majd a COVID
előtti időkhöz hasonló szokásokhoz, viszont vitathatatlan, hogy
rengeteg ember szokásai megváltoztak örökre, és már sosem lesz
olyan, mint ezelőtt. A vírus utáni időkben is lesznek olyanok, akik
kizárólag interneten keresztül akarnak majd vásárolni. Jelenleg a
korona ellen miatt elterjedt ez a vásárlási forma, mivel senki sem akar
hazavinni kórokozókat az üzletekből, viszont egyre többen ébrednek
rá arra a tényre, hogy ez a módszer sokkal kényelmesebb számukra.
Szeretném megemlíteni azokat az embereket, akik alapból nem
szeretnek nagy tömegekbe járni, ők szinte biztos, hogy nem fognak
visszatérni a hagyományos vásárlási módszerekhez és maradnak az
online vásárlásnál.
Bár nálunk még javában tombol a vírus második hulláma, több
országban lecsengett már és a lakosok visszatérhettek mindennap
tevékenységükhöz. Kína lakossága tehette ezt meg leghamarabb az
egészségügyi vészhelyzetet követően, viszont a járvány hatása nem
múlt el nyomtalanul az országban. A kínai fogyasztók körülbelüli
fele, 48%-a úgy véli, hogy az eddigi életük és szokásaik jelentősen
meg fognak változni. Ugyanekkora arányban vallják azt is, hogy a
vírus nyomot hagyott az értékrendjükben és az életmódjukban,
életszemléletükben is, tehát a járvány alapvető életviteli változásokat
hagyott maga után. Az emberek többsége a korlátozások megszűnése
után is nagy figyelmet szentel az egészségére és óvatosan él. A
lakosság közel kétharmada továbbra is kerüli a zsúfolt közösségi
tereket, mint például a mozikat, szórakozóhelyeket, bárokat. Ezzel
szemben viszont az üzleteket biztonságosabbá tették, így sokkal
nyugodtabban vásárolhatnak a kínai fogyasztók.

9
 Az EY által végzett nemzetközi kutatás szerint, világszerte az
emberek több mint fele, 52%-a véli úgy, hogy a fogyasztási és
egészségügyi szokásai gyökeresen megváltoztak. Közülük 70%
tudatosabban figyel oda egészségére és higiéniájára. Kétharmaduk
ritkábban, de egyszerre nagyobb értékben vásárol, 62% pedig kerüli a
készpénzes fizetést és az érintésmentes módszert preferálja, 59% okos
telefonnal, 42% pedig bankkártyával fizet rendszeresen.

Utószó
A kutatásaim után bátran kijelentem, hogy a vírus jelentősen
változtatta meg fogyasztói szokásainkat, annak ellenére, hogy én,
mint egy átlagos fiatal ezt nem érzékelem nagy mértékben. Számomra
a korona sokkal inkább a mentális egészségre és a személyes
kapcsolatok fontosságára hívta fel a figyelmet, ugyanis teljesen más
világot lát az ember, ha huzamosabb ideig otthon van egyedül, nem
pedig a megszokott társaságában. Köszönöm, hogy velem tartott az
olvasó és remélem belátást nyert a vírus különböző korosztályokra
mért hatásába.

10
Forrásjegyzék:

Koronavírus idején
http://real.mtak.hu/111787/1/helyi_elelmiszer_korona.pdf

„A járvány után is óvatosabbak maradnak a vásárlók”. Computerworld,

https://computerworld.hu/uzlet/a-jarvany-utan-is-ovatosabbak-maradnak-a-vasarlok-281550.html.

A koronavírus átalakította a vásárlási szokásokat is, egyre tudatosabbak a vásárlók.

https://magyarmezogazdasag.hu/2020/09/29/koronavirus-atalakitotta-vasarlasi-szokasokat-egyre-
tudatosabbak-vasarlok.

„Elérhető a válság hatásait fogyasztói szempontból vizsgáló kutatássorozat első heti riportja”. Ipsos,
https://www.ipsos.com/hu-hu/elerheto-valsag-hatasait-fogyasztoi-szempontbol-vizsgalo-
kutatassorozat-elso-heti-riportja.

„Így vásárolunk a koronavírus járvány 2. hullámában”. Tudatos Vásárló,

https://tudatosvasarlo.hu/igy-vasarolunk-a-koronavirus-jarvany-2-hullamaban/.

Kamara, Nemzeti Agrárgazdasági. „A koronavírus átalakította a vásárlási szokásokat is”. nak.hu,

https://www.nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltatas/koronavirus/102582-a-koronavirus-atalakitotta-a-
vasarlasi-szokasokat-is.

„Megváltoztak a fogyasztói szokások”. nak.hu,

https://www.nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltatas/koronavirus/102152-megvaltoztak-a-fogyasztoi-
szokasok.

matebalazs.hu. „Így változhatnak a vásárlási szokások a járvány után”.,

https://matebalazs.hu/virus--utani-vasarlasi-szokasok.html.

PricewaterhouseCoopers. „2020 a gyorsan változó fogyasztói szokások éve”. PwC,

https://www.pwc.com/hu/hu/sajtoszoba/2020/2020_a_gyorsan_valtozo_fogyasztoi_szokasok_eve.
html.

11