3.

Mutassa be és értelmezze az időskor pszichés jellemzőit, egy megismert idős ember a

szükségleteinek módosulását!

Információtartalom vázlata:

- Az időskorú ember pszichés jellemzői

Az öregedés természetes élettani folyamat. Magyarország a különösen nagymértékben
elöregedő országok közé tartozik. A közismerten rossz hazai egészségi állapotok
következményei ebben a korosztályban összegződnek. A hazai időskorúak esetében egy
fizikai állapotát tekintve fokozottan leromlott, gyakran alultáplált, szociálisan rendkívüli
hátrányokkal, rossz lakáskörülményekkel, elszigetelődéssel küzdő tömeggel kell
számolnunk. A kor előre haladtával egyre nagyobb gyakorisággal jelenik meg az időskori
szellemi hanyatlás, a demencia. A szakkifejezéssel demenciának nevezett folyamat alatt a
szellemi (intellektuális) képességek felnőtt, vagy idős korban kezdődő kóros mértékű
hanyatlását, leépülését értjük. A kóros mértékű szellemi hanyatlás legjellegzetesebb tünetét, a
memóriazavart csak akkor tekintjük betegségnek, ha az egyén mindennapi életvitelében,
foglalkozása gyakorlásában mind gyakrabban okoz problémákat. A demencia azonban több
mint kóros feledékenység. A memóriazavaron kívül az intellektuális képességek és a
személyiség változása a korábbi színvonalhoz képest egyértelmű hanyatlást mutat ebben az
állapotban. Gyakran a kedvezőtlen személyiségvonások kerülnek előtérbe.

A demecia legjellemzőbb tünetei

 egyre súlyosbodó emlékezetzavar,

 az elvont gondolkodás képessége csökken,
 az önellátó képesség romlik,
 a logikus gondolkodás romlik,
 kedvezőtlen személyiségváltozások
Lényeges, hogy az idős korban is gyakran megjelenő depresszió nagyon gyakran utánozhatja
a demencia tüneteit, azonban ilyenkor a tünetek teljes mértékben megszüntethetők megfelelő
kezeléssel. Az idős emberek nagy része elmagányosodik, személyisége sokszor negatívan
változik. Életszemlélete pesszimista ( borulátó) lesz, fizikai és szellemi aktivitása csökken. Ez
azért is veszélyes, mert a mentális állapot fizikai betegségeket hoz létre.

1
- A szükségletek változása az időskorban
Az öregkori változások lassan, évek hosszú során alakulnak ki, és közben az egyén
igyekszik a változásokhoz idomulni.

Fiziológiai változások:
Bőr védőrendszere:-a szövet és a rugalmas rostok tömege csökken, ezáltal a bőr
vékonyabb és rugalmatlanabb lesz
- faggyúmirigyek kisebbek lesznek, a kiválasztásuk csökken, a nedvességképzés
lelassul, viszketést okozva: bőrkárosodás kockázata magas
- csökkenő mértékű izzadás miatt a test hőmérséklet szabályozása károsodik:
- a hajszálerekben a véráramlás csökken: sebgyógyulás lelassul, fertőzés magas
kockázata
- vérellátás csökken különös tekintettel az alsó végtagokra
- a bőr megváltozott nyomás és hőérzékenysége: decubitusok és hő okozta
sérülések magas kockázata
- csökken a melanintermelés, amely következménye a szürkésfehér haj
- haj elvékonyodik, szemérem és hónaljszőrzet nőknél csökken, de az arcon
szőrnövekedés tapasztalható

Az önbecsülés lehetséges csökkenése a fizikai megjelenés változása miatt.

- az izomzat tömege és rugalmassága csökken, ezáltal csökken az erő
és a tűrőképesség, a reakcióidő hosszabbá válik, és koordinációs zavarok
keletkezhetnek
- a csontok ásványianyag tartalma csökken, ez a csontváz instabilitásához és a
csigolyaközi porckorong zsugorodásához vezet, a gerinc rugalmassága csökken, és
meghajlása is bekövetkezhet
- ízületeken degeneratív elváltozások alakulnak ki, amely fájdalom, merevség
kialakulásához és mozgássor elveszítéséhez vezet /fizikai mobilitás károsodása,
sérülés magas kockázata, trauma magas kockázata/
- fizikai gyakorlatok hiánya miatt kialakult székrekedés
- funkcionális incontinencia, oka: betegnem képes eljutni időben a
fürdőszobába
- csökken a szívteljesítmény, és a megterhelés utáni helyreállás ideje hosszabb a
szívnek sokkal több időre van szüksége a fizikai aktivitás utáni normál szívfrekvencia
helyreállításához
- szívfrekvencia a kor előrehaladtával lassúbbá válik
- a szervekbe áramló vér mennyisége csökken /agy és a szívkoszorúerek nagyobb
mennyiségű vért kapnak a több szervnél
- csökken az artériák rugalmassága, gyakoribb a magasvérnyomás
- a tüdő vitálkapacitása csökken,
- fizikai megterhelés hatására szapora légzés alakulhat ki köhögés mechanizmusa
kevésbé hatékony, légúti fertőzés magas kockázata
- ízlelőbimbók száma, és ezzel az étvágy is csökken
- agyi keringés és az oxigén hasznosítása csökken: tnem romlik

2
- rövid távú emlékezet valamennyire csökkenhet, de a hosszú távú memória
változatlan marad
- éjszakai alvás csökken
- a látás és a hallás romlik

Pszichoszociális változások:
- a szeretet lény elvesztése halál, áthelyezés, válás, elidegenedés következtében
- kapcsolatok elveszítése a veszteségek miatt
- veszteség miatti szerepvesztés
- érzékelés károsodása miatt kialakuló szocializációs nehézségek
- egészségi állapot, a kapcsolatok és az anyagi helyzet változásaihoz való
alkalmazkodás szükséglete: társadalmi elszigeteltség, megváltozott
szerepvállalás, megváltozott családi folyamatok, megváltozott szexuális
szokások, bánkódás
- A biztonság fontossága az idős emberek életében
Az életkor előrehaladásával hangsúlyeltolódás jellemző, az alapvető fiziológia szükségletek
kielégítésének jelentősége nő. A betegségek, szociális problémák nehezítik a szükségletek
kielégítését. Az önállóság esetleges csökkenése további nehézségeket okoz.
A tartósan ki nem elégetett szükségletek először feszültséget okoznak, majd ha ez az állapot
tartós, a szükségletek leépülnek.
Biztonság fontossága az idős életében:
- a biztonság alapvető szükséglet, kielégítetlensége szorongást, félelmet okozhat
- az egyedüllét, a rokonok hiánya fokozza a tüneteket
- gyakran a hölgyek kínos ragaszkodása apró dolgokhoz, sokszor értelmetlennek tűnő
dolgokhoz, az állandóság, a kiszámíthatóság érzését adhatja az idős embernek.

- A kapcsolati szükségletek módosulása időskorban

Az idős korra jellemző a kapcsolatok beszűkülése, csökkenése, fellazulása, mivel az
ismerősök barátok száma megfogyatkozik, meghalnak és a rokonok is gyakran messze élnek.
Azonban, ahol él hozzátartozó (pld: gyermek), ott az látszik, hogy az idős ember egyre
szorosabb kapcsolatban lesz, hiszen képességei – főleg önellátó képessége – csökkenése által
egyre inkább függővé válik. A kapcsolatokra szükségük van, mert egyébként befelé
fordulnak, izolálódnak.Sajnos ma már igen kevés helyen figyelhető meg hogy a családok
több generációja is együtt él, pedig ez az életközösség forma igen hasznos volt minden
korosztály részére. A szülők biztonságban tudhatták gyermekeiket, a nagyszülők pedig
hasznosnak érezhették magukat, amely állapot miatt tovább tudtak aktívak lenni.

- A kiszolgáltatottság és annak kompenzálási lehetőségei időskorban

3
Az idősek önellátó képességének fokozatos csökkenésével egyenes arányban nő a
kiszolgáltatottságuk, hiszen az adott tevékenységek elvégzésében másra vannak utalva.
A gondozó igyekszik kompenzálni azzal, hogy értékeli az ellátott élet-tapasztalatait,
bölcsességét, tiszteli, becsüli, folyamatosan tudatosítja azt, hogy nem felesleges és nyűg a
társadalom számára. Az ellátottak körében sokszor megfigyelhető az a magatartási
forma, amivel saját kiszolgáltatottságát próbálja kompenzálni, ez a túlzott tudálékosság:
„Ha én nem is bírom már megtenni, akkor is csak én tudom, hogyan kell és az csak úgy
jó!”

- A szerepek változása időskorban

Szerep: szerepelvárásokkal körülírt viselkedési mód. Pl férfi, szociális gondozó, idős nő)

A nyugdíjazással jelentős szerepvesztés is jár (dolgozó, főnök, szakember, társadalmi

szerepek).
Az öregkorral további szerepeket veszíthet az ember: feleség, férj, barát, a veszteség oka
elsősorban a környezetben bekövetkezett halálozások.
Új szerepeket kell elsajátítani: gondozott, beteg szerepeket, ami kevésbé aktív.

- A szükségletek felmérésének módszerei

A szükségletfelmérés adatok, információk gyűjtése és elemzése mindezeket követően pedig
a következtetések levonása. A szükségletek felméréséhez tudni kell, hogy mi okozhatja a
hiányállapotot.
Az ápolás mozgató ereje az ember/beteg szükséglete, ami állandóan változik, a személy éppen
aktuális igényétől függően. Változik, mert néha az egyik máskor a másik szükségletből kell
több vagy kevesebb. Befolyásolja az életkor, egészségi-, szociális-, mentális-állapot,
társadalmi és természeti környezet, az egyén intellektusa.

Az alapvető emberi szükségleteket Abraham Maslow határozta meg, s két szintjét állapította
meg: alapvető és magasabbrendű szükségletek. Úgy gondolta, hogy az alapvető szükségletek
kielégítése az élet számára elengedhetetlen, ezeket fiziológiás szükségleteknek is nevezhetjük.
Fiziológiás szükségletek az alapot képezik, erre épülnek a többiek.
Abraham Maslow szükséglet hierarchiája:
5. önmegvalósítás szükséglete
4. ön-és mások becsülésének szükséglete
3. szeretet szükséglete
2. biztonság szükséglete
1. fiziológiai szükségletek.

4
Vagyis a gondozott szükségleteit a Maslow piramis alapján, személyes beszélgetéssel,
kérdőív kitöltésével mérjük fel. Ilyen felmérési lehetőségek:
- Előgondozás
- Gondozási anamnézis
- Gondozási terv
- Foglalkoztatási terv
- Ápolási lap vezetése
A felmérésnél megkérdezzük a gondozottat, (ha rendelkezik gyámmal őt is), a kezelőorvost, a
gondozottal foglalkozó gondozót.
A szükségletfelmérés készítésekor az alábbi kérdésekre keressük a választ:

• Mire van szükség?

• Mi a probléma megoldásának leghatékonyabb módja?
• Mire van legjobban szükség?
• Kik vonhatók bele a szükséglet kielégítésébe?

- A családi kapcsolatok feltérképezésének módja

Ez a módszer a genogram, mely olyan strukturált diagramm, mely a család 3-4
generációjának kapcsolatrendszerét ábrázolja. Bowen 1978-ban terjesztette el. A genogram
specifikus /sajátságos/ szimbólumokat használ ábrázolásként, mely szimbólumok a
kapcsolatokat és az egyes családtagok helyzetét mutatja. Az összegyűjtött adatok
felhasználásával, más fontos adatok nyerhetők a családi kapcsolatokról (családok
elhelyezkedése, kontaktusok gyakorisága és típusai, érzelmi elszakadások, konfliktusokat
vagy szorongást eredményező tényezők, nyitottság-zárkózottság mértéke).

- Kocka: férfi (x benne: elhunyt)

- Kör: nő (x benne: elhunyt)
- Háromszög: terhesség, (benne x vetélés)
- Egyenes vonal: kapcsolat (vastagsága jelöli a kapcsolat erősségét)
- Hullámos vonal: konfliktus

5
 - Szaggatott vonal: gyenge kapcsolat
- Vízszintes, egyenes vonal áthúzva 2 db ferde (egymással párhuzamos) vonallal:
válás
- Egyenes vonalon „kapocs -----)-----(---jel”: elszakadás 2 személy között.
Mindkét fél megszakította a kapcsolatot.
- Az intézményi kapcsolatok feltérképezésének módja
Ez a módszer az Ecomap. Technikáját úgy tervezték, hogy grafikusan lehessen vele ábrázolni
a családot és megvizsgálni annak szükségleteit. Grafikusan ábrázolja a család kapcsolatait
más családokkal, szervezetekkel és intézményekkel. Célja, hogy ki lehessen választani azokat
a személyeket, akik alkalmasak a változtatás elősegítésére. A kapott információkat
rendszerezni kell és táblázatban ábrázolni. Az ecomap elkészítésében való részvétel és a kész
diagram tanulmányozása körvonalazza az egymást követő feladatokat.

- Az Ön által megfigyelt idős ember egészségi, fizikai, mentális, szociális állapota

Egyéni kidolgozás!!
- Az Ön által megfigyelt idős ember betegségből adódó sajátos szükségletei
Egyéni kidolgozás!
- A gondozó feladatai a szükséglet-kielégítés segítésében

A szociális gondozó ápoló alapvető feladata a fizikai szükségletekhez hozzásegíteni a

gondozottját.
 Ez jelentheti az élelmezésben, tisztálkodásban, takarításban, bevásárlásban,
mozgásban, orvoshoz kísérésben való segítségnyújtást.
A következő szinthez, a biztonságérzés, bizalom kialakításához elengedhetetlen, hogy
a gondozó bizonyos személyiségjegyekkel rendelkezzék:
 Empátia, tolerancia, türelem, tapintat, becsületesség, megbízhatóság, pontosság,
rendszeresség, együttműködő készség, és nem utolsó sorban megjelenés.
A gondozói munka során érdeklődünk a személy hogyléte felől, elbeszélgetünk vele,
megértést és tiszteletet tanúsítva, mivel
A magasabb rendű szükségletek iránti igény abban az esetben keletkezik, ha az
alacsonyabb rendűek teljesülnek. A magasabb rendű szükségletek kielégítésében az
ápolónak, támogató jellegű funkciója lehet.
 Támogatjuk a az egyént igényei szerint. a társadalmi kapcsolatainak ápolásában,
melyhez szükséges a bizalom megteremtése. Lehetséges, hogy mi jelentjük az
összekötőkapcsot az őt körülvevő világhoz.
 Megfelelő hozzáállással javíthatjuk gondozottunk önértékelését, erősíthetjük
önbizalmát. Hozzásegíthetjük, hogy alkotásvágyát kielégíthesse, értelmet adva
mindennapjainak.