6.

tétel

Tapasztalatai szerint hogyan valósul meg az idős emberek komplex ellátása a bentlakásos
intézményekben? Melyek a komplex gondozás elemei, mit jelent az egyéni bánásmód elve a
gondozási munkában?

Az időseket ellátó bentlakásos intézmények jogszabályban meghatározott típusai, feladatai

Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekről az

alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek
megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni.

A szakosított ellátási formák közé tartozó ápolást, gondozást nyújtó intézmények az önmaguk
ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek teljes körű ellátásáról
gondoskodnak, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg.

AZ ÁPOLÁST GONDOZÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEK TÍPUSAI :

idősek otthona

pszichiátriai betegek otthona

szenvedélybetegek otthona

fogyatékos személyek otthona

hajléktalanok otthona.

A bentlakásos intézményekre vonatkozó jogszabályok:

1993. évi III. törv. 67-71/B.§-a, 114-119/B.§-ai, 1/2000.(I.7) SZCSM rend. 63-67 §-ai, 9/1999.(XI.24)
SZCSM rendelet, 36/2007.(XII.22) SZMM rendelet szabályozza az ellátást.

1.) IDŐSEK OTTHONA

Ebben az intézményi formában az a személy gondozható, aki az alábbi együttes feltételeknek

megfelel:

napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglettel vagy a gondozási szükségletet megalapozó egyéb
körülménnyel rendelkezik, (Kivételeket lásd a következő bekezdés c), d) pontjában)

rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel,

a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

AZ IDŐSEK OTTHONÁN belül külön gondozási egységben, vagy csoportban kell ellátni azt a személyt,
akinél a külön jogszabályban meghatározott szerv a demencia körébe tartozó középsúlyos vagy súlyos
kórképet állapít meg.

IDŐSEK OTTHONÁBAN ELLÁTHATÓ A FENTIEKEN KÍVÜL:

AZ A 18. ÉLETÉVÉT BETÖLTÖTT SZEMÉLY IS, amennyiben ellátása más típusú, ápolást gondozást
nyújtó intézményben nem biztosítható – aki betegsége, vagy fogyatékossága miatt önmagáról
gondoskodni nem képes és– a fentiekben felsorolt gondozási szükséglettel rendelkezik.
A fenti feltételekkel rendelkező személlyel az ellátás igénylésekor legalább EGY ÉVE EGYÜTT ÉLŐ
házastársa, élettársa, testvére és fogyatékos közeli hozzátartozója a gondozási szükséglet hiányában
is felvehető.

A FÉRŐHELYSZÁM LEGFELJEBB 15%-áig – A 4 ÓRÁT MEG NEM HALADÓ GONDOZÁSI SZÜKSÉGLETTEL

RENDELKEZŐ SZEMÉLY, ha az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban
vállalja a szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díj megfizetését.

a 4 ÓRÁT MEG NEM HALADÓ GONDOZÁSI SZÜKSÉGLETTEL RENDELKEZŐ SZEMÉLY a c) PONTBAN

ISMERTETETT ELLÁTOTTI ARÁNYRA TEKINTET NÉLKÜL IS ELLÁTHATÓ, ha az ellátást igénylő vagy
helyette a szolgáltatási díjat megfizető más személy írásban vállalja a fenntartó által megállapított
szolgáltatási díj, illetve egyszeri belépési összeg megfizetését.

A GONDOZÁSI SZÜKSÉGLET VIZSGÁLATÁT az intézményvezető végzi el az ellátást igénylő idősotthoni

ellátás iránti kérelme alapján. Beutaló határozat esetében a vizsgálatot a beutaló szerv kezdeményezi
a határozat hozatalát megelőzően az intézményvezetőnél.

2.) FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK OTTHONA

FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK OTTHONÁBA AZ A FOGYATÉKOS SZEMÉLY VEHETŐ FEL, akinek oktatására,

képzésére, foglalkoztatására, valamint gondozására csak intézményi keretek között van lehetőség.

A fogyatékos személyek bentlakásos intézményének vezetője az alapvizsgálat elvégzésének

kezdeményezésével egyidejűleg a komplex szükségletfelmérést is elvégzi, és tájékoztatja az ellátást
igénylőt A TÁMOGATOTT LAKHATÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK LEHETŐSÉGÉRŐL.

3.) PSZICHIÁTRIAI BETEGEK OTTHONA

PSZICHIÁTRIAI BETEGEK OTTHONÁBA az a krónikus pszichiátriai beteg vehető fel, aki az ellátás
igénybevételének időpontjában – a megfelelő szakvélemény alapján – nem veszélyeztető állapotú,
akut gyógyintézeti kezelést nem igényel, és egészségi állapota, valamint szociális helyzete miatt
önmaga ellátására segítséggel sem képes.

Pl: időskori vagy egyéb szellemi leépülés, súlyos antiszociális, közösségi együttélésre képtelen
személyiségzavar, szenvedélybetegség,

4.) SZENVEDÉLYBETEGEK OTTHONA

A SZENVEDÉLYBETEGEK OTTHONÁBAN ANNAK A SZEMÉLYNEK AZ ÁPOLÁSÁT, GONDOZÁSÁT VÉGZIK,

aki szomatikus és mentális állapotát stabilizáló, illetve javító kezelést igényel, önálló életvitelre
időlegesen nem képes, de kötelező intézeti gyógykezelésre nem szorul.

5.) A HAJLÉKTALANOK OTTHONA

HAJLÉKTALANOK OTTHONÁBAN OLYAN HAJLÉKTALAN SZEMÉLY GONDOZÁSÁT KELL BIZTOSÍTANI,

akinek az ellátása átmeneti szálláshelyen, rehabilitációs intézményben nem biztosítható és kora,
egészségi állapota miatt tartós ápolást, gondozást igényel. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ VÉGZI EL az ellátást
igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát az idősotthoni ellátás iránti kérelem alapján. beutaló
határozat esetében a vizsgálatot a beutaló szerv kezdeményezi a határozat hozatalát megelőzően az
intézményvezetőnél.

Érdemes megemlíteni, hogy az intézmények fejlődésével nevük is más lett, miközben az

alapfeladatuk ugyanaz maradt, de minőségében a feladatellátás sokat változott.

Öregek Napközi Otthona = Idősek Klubja

Hetes Napközi Otthon = Szállást Biztosító Idősek Klubja, majd Átmeneti gondozás

Házi szociális gondozás = Házi gondozószolgálat, majd házi segítségnyújtás

Elmebetegek Otthona = Pszichiátriai Betegek Otthona

Területi gondozás = Gondozási Központ, majd Alapszolgáltatási Központ

Szociális Otthon = Ápolást-gondozást nyújtó Intézmény

- Az intézmény működésének alapdokumentumai

- Alapító Okirat

- Működési Engedély

- Tanúsítvány (369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet 3 sz mellékletében foglalt adattartalommal)

- Szervezeti és Működési Szabályzat

- Szakmai Program mellékletekkel (megállapodás szolgáltatásonként, térítési díj dokumentációja)

- Házirend (szociális intézmény esetében)

- Korlátozó intézkedés eljárásrendje (1/2000. (I. 7.) SzCsM 101/A.§ (2) bekezdés)

- Az ápolási-gondozási feladatok személyi és tárgyi feltételei

Tárgyi feltételek:

 Az ingatlan tömegközlekedési eszközzel könnyen megközelíthető legyen,

 Épületeinek építészeti megoldásai tegyék lehetővé az akadálymentes közlekedést,

(mozgáskorlátozott bejárat/ kijárat a kertbe; szélesebb ajtók; szinten belüli lépcsők, küszöbök
mellőzése; folyosón és lépcsők mellett végigfutó korlát, kapaszkodó)

 Többszintes épület esetén fekvőbeteg ellátására alkalmas, tűzbiztos lift, lépcsőnjáró, lépcsőre
rögzített kerekes székes felvonó, mindhárom kezelését értő és a gyakorlatban alkalmazni
képes szakdolgozó, katasztrófavédelem előzetes véleményét kikérve a kivitelezésről.

 Bútorzata és berendezési, felszerelési tárgyai, az életvitelhez szükséges körülmények

feleljenek meg az ellátottak életkori sajátosságainak, egészségi és mozgásállapotának;

 Ruházat elhelyezésére alkalmas, zárható szekrény, éjjeli szekrény, asztal, szék;

 Nővérhívó;

 6 m2/fő, max. 4 fő egy szobában;

 vizesblokk (10 ellátottra legalább 1 zuhanyzó/fürdőkád és nemenkénti WC), melyet úgy kell
kialakítani, hogy alkalmas legyen mozgáskorlátozott ellátott segítség nélküli és segítséggel
történő ellátásához (mozgáskorlátozott WC, zuhanyzó);

 étkező;

 közösségi együttlétre, tevékenységre alkalmas helyiség (pl. társalgó, könyvtár, foglalkoztató,

kápolna, imaterem), melynek mérete: gondozási egységenként legalább 20m 2;
  mentális gondozásra alkalmas helyiség;

 látogatók fogadására alkalmas helyiség;

 orvosi szoba;

 betegszoba (fertőző beteg, korházból újonnan hazaadott lakó elkülönítésére);

 biztosított a folyamatos fűtés- és melegvíz-szolgáltatás.

Személyi feltételek:

Az ellátásban részesülő személyekkel közvetlenül foglalkozó, személyes gondoskodást végző

személyek

-   legalább nyolcvan százalékának szakképzettnek kell lennie nappali ellátás és bentlakásos

intézményi ellátás esetén,
-  az ajánlott munkakörökben foglalkoztatottak létszámát a fenntartó határozza meg;
- intézményvezető 1 fő,
ápoló, gondozó munkakör 5 fő,
orvos bejegyzés szerinti férőhelyre vetített létszám,
-  a gazdasági, pénzügyi feladatok ellátásának ajánlott létszámai a bentlakásos intézmények esetén
a következők:
  gazdasági vezető 1 fő,
  gazdasági ügyintéző (100 férőhelyenként) 2 fő,
ügyviteli létszám (pénztáros, könyvelő, raktáros stb. 50 férőhelyenként) 1 fő,
2
takarítónő (1000 m -es takarítandó felületként) 1 fő,
műszaki létszám (beépített 4000 légköbméterenként) 1 fő,
mosónő, vasalónő (50 férőhelyenként) 1 fő,
varrónő (100 férőhelyenként) 1 fő,
  élelmezésvezető (100 férőhely felett) 1 fő,
szakács, konyhalány (100 adagonként és további 30 adagonként) 5 fő + 1 fő;
A létszámot a betöltött férőhelyekkel arányosan kell biztosítani,

- A komplex gondozás elemei

A gondozás elemeit az ellátást igénylő egyéni szükségleteinek megfelelően eltérő hangsúllyal

lehet/kell alkalmazni.
A gondozó kötelessége feltárni minden olyan elemet, ami segítséget nyújthat, a választás joga a
gondozotté.
Ha teljes körű gondoskodást szükséges nyújtani,akkor az elemek mindegyikét kell alkalmazni,
lehetőleg a gondozottal közösen Ez jelenti a gondozás komplexitását.
 1. Előgondozás ·         A gondozási igények felmérése

·         A gondozott megismerése

·         A beköltözés, beilleszkedés

elősegítése

2. Fizikai ellátás ·         A szűkebb és tágabb környezet

·         Élelmezés

·         Ruházat (textília)

3. Egészségügyi ellátás ·         Egészségügyi alapápolási feladatok

ellátása

·         Rendszeres orvosi felügyelet

·         Szakorvos ellátás

·         Gyógyszer-és gyógyászati segédeszköz

-ellátás

·         Kórházi ápolás

4. Mentálhigiénés gondozás ·         Mentális irányítás

(pszichés gondozás)
·         Egyéni bánásmód

·         Társas kapcsolatok fenntartása,

kiépítése

·         A környezet ártalmainak megelőzése

5. Foglalkoztatás ·         Fizikai foglalkoztatás

·         Szellemi- kulturális foglalkoztatás

·         Szórakoztató foglalkoztatás

6. Érdekvédelem ·         Hivatalos ügyek intézése

·         Érdek-képviseleti fórumok
igénybevétele

·         Személyiségi jogok védelme

- Az egyéni bánásmód elve

Az egyéni szükségletekhez igazodó segítségnyújtás nagyon tág fogalom, sok mindent jelenthet,
létfeltételek megteremtését, azaz
- élelmezés,
- ruházat, tisztálkodás,
- gyógyszer, gyógyászati segédeszköz,
- lakástakarítás,
- bevásárlás,
- orvoshoz, kórházba kísérés,
- hasznos tevékenység, stb. biztosítását.
A különböző tevékenységi formákat a gondozási szakirodalom rendszerezi, s ennek alapján határozza
meg a gondozás elemeit.
A gondozás elemei:
- fizikai ellátás
- egészségügyi gondozás
- mentálhigiénés gondozás
- foglalkoztatás
- érdekvédelem Fizikai ellátás
- személyi higiéné biztosítása,
- a szűkebb és tágabb környezet higiénéjének biztosítása,
- élelmezés biztosítása,
- ruházat biztosítása és tisztántartása.
A fizikai ellátás célja az igénybe vevők alapvető szükségleteinek kielégítése.
A gondozás során a két leglényegesebb szempont a bánásmód és a megismerés. Az eredményes
gondozás legelső és legfőbb feltétele a bánásmódon belül a természetes viselkedés. A helyes
bánásmód alkalmazásával a beszélgetést ige tapintatosan kell irányítani, nem baj, ha nem kapunk
minden lényeges dologra választ, azt kell elérni, hogy a továbbiakban is közlékeny legyen, hiszen csak
így tudjuk megismerni az ellátottat, s megválasztani a leghatékonyabb gondozási tevékenységeket.

Minden alkalommal úgy kell viselkednünk, hogy az együttérzés, és a segítő szándék még akkor is
nyilvánvaló legyen, ha az adott pillanatban nem is tudunk megfelelő módon segíteni. Ha a
gondjainkra bízott ellátott nem érzi a segítő szándékot, akkor nem is fogja azt elhinni. Minden ember
számára meg kell adni a kellő tiszteletet. A gondozási tevékenység során megengedhetetlen, hogy
kedveskémnek, mamikámnak, kis öregnek szólítsuk az idős embert, vagy a fogyatékost gúnynévvel
illessük, és távollétében is csak így emlegessük őket! A helyes bánásmód segítséget ad a
bizalmatlanság feloldásában, a szorongás, függőség érzés, a kóros öregség és betegségtudat
csökkentésében is.

Nem tudjuk azonban a megfelelő bánásmódot alkalmazni, ha nem ismerjük eléggé a

gondozottunkat. Ha nem ismerjük a segítségünkre szoruló embert, akkor a szükséges segítséget sem
tudjuk számára biztosítani. Meg kell ismerni életkörülményeit: anyagi helyzetét, lakáskörülményeit,
higiénés körülményeit, családi kapcsolatait, de talán a leglényegesebb az életútjának megismerése.
Célszerű az életútról folytatott beszélgetést irányítani, és olyan mozzanatokról is tájékozódni,
amelyről önmaga nem beszélne, de sorsának alakulásában lényeges volt, s talán lényeges lehet a
gondozási tevékenység szempontjából is.
A mentális irányításon belül fontos gondozási feladat a szorongás, a függőség érzésének oldása. A
szorongás bizonyos dolgok bekövetkezésétől való nagymértékű félelem, amely testileg is, lelkileg is
megviseli, és életvitelében zavarja meg gondozottunkat. A szorongás is okozhat bizalmatlanságot,
vagy éppen kétségbeesett kapaszkodást azokba, akiktől segítséget remél. A függőség érzése a
gondozási tevékenység során jön létre, hiszen maga a gondozás mindig a másik személytől való
függést jelenti. Kialakulását a megfelelő bánásmóddal lehet enyhíteni, de főként azzal, ha az adott
feladatokat közösen megbeszélve, együtt végezzük. A mentális irányítás kapcsán nagyon fontos, hogy
az ellátottról nélküle soha nem szabad dönteni, véleményét mindig meg kell hallgatni.

A környezeti ártalmakat okozhatja az intézmények zsúfoltsága, melyet még fokozhat a helytelen

vezetési módszer és a nem megfelelő bánásmód.

A környezeti ártalmak megelőzésének módszere:

- az életmódváltozásra való felkészítés,

- a szobatársak irányítása az egymással való törődésre,

- a megfelelő házirend kialakítása.

Az idős ember minden újtól, szokatlantól fél. Éppen ezért nagyon fontos feladata a mentálhigiénés
gondozásnak az életmódváltozásra való felkészítés. Az előgondozás folyamán nagyon őszintén kell
bemutatni azt az intézményt, ahová az idős ember költözik. Be kell mutatni szolgáltatásait, előnyeit,
de ismertetni kell a házirendet is, azokat a szabályokat, amiket az egymással, egymás mellett élés
megkövetel.

Az idős ember nehezen alkalmazkodik az új helyzethez, az új környezethez, ezért jó, ha beköltözése

előtt megismerheti az intézményt, esetleg leendő szobatársait. Szintén az előgondozás feladata a
szobatársak felkészítése is az új lakó fogadására, mely szintén a környezet ártalmainak gyengítését
szolgálhatja.

Foglalkoztatás

- fizikai foglalkoztatás,

- szellemi, kulturális foglalkoztatás,

- szórakoztató foglalkoztatás.

Az egészséges élet alapja a rendszeres tevékenység, amely az embert a hasznosság tudatával tölti el,
ezáltal fokozza az önbecsülést, segíti a szervezet normális működését és lassítja az öregedés
folyamatát is. (Sáhó Erzsébet)

Az idős emberektől sokszor lehet hallani, hogy amíg dolgozni tudok, addig nincs semmi baj, s
általában a dolgozni tudás alatt a fizikai munkát értik. A kor előrehaladtával, vagy betegség
következtében az emberek fizikai ereje csökken, vagy teljesen elvész. Ez segíti elő azt a gondolatot,
hogy minek is élek, ha már nem tudok semmit csinálni, s a feleslegessé válás érzése folyamatosan
fokozódik. Ez pedig segíti a kóros öregség és betegségtudat kialakulását. A tétlenség nem csak a
körérzetre hat károsan, hanem az egészségre is. A tétlenül „ücsörgő” ember türelmetlenné válik,
szellemi és testi ereje rohamosan csökken. Ennek elkerülésére egyetlen lehetséges segítség van, a
foglalkoztatás.

A foglalkoztatás célja a mindennapi élet tartalommal való megtöltése, az egyéni adottságok

figyelembevételével. Természetesen minden tevékenységnek célja valamilyen eredmény elérése is. A
feladat, amelyet az ellátottal közösen gondosan megtervezünk, legyen alkalmas az érdeklődés
felkeltésére, feleljen meg az életkorának, egészségi állapotának, soha ne legyen megerőltető.

- Az Ön által megfigyelt idős ember sajátos szükségletei

Lásd előző tételek!

- Az Ön által megfigyelt idős ember komplex gondozásának feladatai, sajátos szükségleteinek

kielégítése, ez egyéni bánásmód elvének érvényesítése

Lásd előző tételek.

- A szociális gondozó és ápoló kompetenciáit meghatározó dokumentumok és gyakorlati

szempontok

Az 1/2000-es SzCsM rendelet alapján a személyes gondoskodást nyújtó tartós bentlakásos

intézményi ellátásban részesülő személyre vonatkozóan gondozási tervet kell készíteni.

A gondozási tervek célja:

egyénre szabottan határozza meg a feladatokat
tervszerű ellátást biztosítson, mely figyelembe veszi az ellátott egészségi, mentális, fizikai állapotát
kedvező irányú állapotváltozásra törekszik vagy az általános állapot minél hosszabb ideig való
fenntartását irányozza elő
szükség esetén felülvizsgálható, megváltoztatható, módosítható

A gondozási tervek szerepe:

- az egyén szükségleteihez igazodik
- az intézményben biztosított szolgáltatások színvonalának javítása
- tervszerű ellátás,
- szervezés biztosítása

A gondozási terv az intézményt ellenőrző szervek számára alapvető dokumentációként szolgál a

szakmai előírások teljesítésének vizsgálata tekintetében.

Gondozási dokumentáció részei:

1.ápolási-gondozási dokumentáció - személyes adatok

2.felvételi státusz
3.mentális állapot felmérés - foglalkoztatás
4.gondozási anamnézis - önellátó képesség
5.gondnoki nyilatkozat
6.életút, anamnézis
7.jelen állapot, pszichiáter véleménye
8.gondozási terv - éves értékelés
9.gondozási lap
10.általános orvosi decursus lap
11.pszichiátriai decursus lap
12.szűrés
13.egyéni gyógyszer-felhasználási nyilvántartó lap
14.ápolói elbocsátási összefoglaló
15.megállapodás