Szendrődi-Kovács Vivien

P9F3W0
Kommunikáció szóban és írásban (retorika)
BBLMN10200

A Briliáns elmék című sorozat főszereplője által elmondott védőbeszéd retorikai elemzése
A csalás és manipuláció jóvátétele egy ügyvéd életében

Az eredeti angol címén Suits néven futó sorozat 2011 júniusában indult Amerikában, a
hatalmas sikernek köszönhetően 9 évad után egy tökéletes befejező epizódot követően 2019
szeptemberében ért véget. Műfaját tekintve a jogi dráma kategóriába sorolják, ugyanis egy
sikeres New York-i ügyvédi iroda mindennapjai tárja szemünk elé. A főbb szerepeket Harvey
Specter, Mike Ross és Jessica Pearson töltik be. A sorozat számos díjat és elismerést kapott,
valamint rengetegen dicsérték a frappánsan megírt és humoros csattanókat tartalmazó
párbeszédek miatt. A széria 9 éven át követi a főszereplők életét, sokszor visszatekintve
régmúlt eseményekre is. Rögtön az első évad első részéből kiderül, hogy Mike, a tehetséges,
de a jogi egyetemről eltanácsolt és jelenleg drogfutárként dolgozó fiatalember egy, a
Harvardon jogi diplomát szerzett ügyvédnek adja ki magát egy állásinterjú során, hogy
megmeneküljön a rendőri őrizetbevételtől. Különleges képességgel rendelkezik: eidetikus
memóriája lehetővé teszi, hogy bármit, amit egyszer elolvasott és megértett, örökre
megtanuljon. Az interjú során ez a képesség lenyűgözi Harvey-t, jövőbeni főnökét, akit bár
tudatában van annak, hogy Mike egy csaló, akinek nincsen jogi végzettsége, úgy dönt, hogy
ad neki egy esélyt és felveszi maga mellé társügyvédnek.
Már a történet elején kiderül számunkra, hogy Harvey egy kivételesen sikeres és
ambiciózus ügyvéd. Mi több, nem kevés arroganciáról tanúbizonyságot adva, ő magát a
legjobbnak tartja a szakmájában: mindig sikerül peren kívül megegyeznie, minden üggyel
kapcsolatban megállapodásra jut, melyek során általában a vádlott megfizeti a kártérítést és az
ügy nem kerül a bíróság elé. Igazi példakép egy tékozló fiatal fiú számára. Mike és Harvey
nagyszerű csapatot alkotnak, egymás után nyerik meg a fontosabbnál fontosabb ügyeket.
Érdekes módon, már a sorozat elején megtudjuk, hogy Mike sok esetben bírálja Harveyt a
gyakran megkérdőjelezhető munkamódszerei miatt. Harvey manipulatív, gyakran
fölényeskedő és nem áll távol tőle, hogy átlépje a moralitás határait, ha az a nyeréshez
szükséges. Természetesen az ilyen bírálatok során könnyedén visszavág Mike-nak, aki nap,
mint nap csalást követ el azzal, hogy diploma nélkül folytat ügyvédi tevékenységet. Ahogyan
Mike, úgy Harvey is nyilvánvalóan számtalan érvet tud felsorakoztatni a saját hazugságainak
védelme érdekében. Ami azt illeti, Harvey csak a dolgát végzi. Ahogyan Sissela Bok is
megjegyzi, „(a)z ügyvédek manipulálják az igazságot védenceik érdekében a bíróságon.” 1 De
Mike mit tud felhozni mentségként? Kétségtelen, hogy azzal, hogy ügyvédnek adja ki magát,
csalást követ el. Hiszen ő nem másokon segít azzal, ha napi szinten felvesz egy szerepet, ami
egy hazugságon alapul. Vagy mégis? Későbbi részekből megismerjük Mike motivációját:
kisgyermek korában szülei egy közúti balesetben életüket vesztették. Az ügyben eljáró
ügyvéd meggyőzte Mike nagymamáját, hogy elfogadjon egy igen csekély összegű pénzbeli
kompenzációt a halálesetekért. Mike ekkor fogadta meg, hogy belőle is ügyvéd lesz, és célul
tűzte ki, hogy segíteni fog a hozzá hasonló, nehéz helyzetbe került embereken, akiket
1
Sissela Bok: A Hazugságról. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1983. 8. o. (elektronikus változat)
magukra hagytak. A Harvey által biztosított állás ezt lehetővé teszi. Etikai szempontból
Harvey természetesen óriási hibát követett el, amikor felvette Mike-ot, de ha morális
szempontból közelítjük meg a helyzetet, akkor a verdikt már nem ilyen egyszerű. Hiszen
szimplán kiválasztotta a pozícióra legmegfelelőbb személyt. Végül is ez egy jó vezető dolga.
Mike helyzetét nehéz megítélni, hiszen bár bűnt követ el, a sorozat mégsem negatív színben
tünteti fel. Tényleg próbál segíteni az embereken, sok esetben még Harvey-t is a helyesebb,
morálisabb útra tereli. Bűnös tehát egy ilyen személy?
Nem meglepő módon kettejük hazugsága nem marad sokáig titokban. A sorozatot
végigkísérik a folyamatos lebukások és mellébeszélések. Mégis, a tetőpont az 5. évad 15.
részében jön el, ahol addigra már az államügyész is tudomást szerzett a hazugságról. Mike-ot
letartóztatják, majd bíróság elé állítják. Nem meglepő módon, saját magát képviseli a bíróság
és az esküdtszék előtt, ő maga mondja el a védőbeszédét is. „Az esküdtszék egyes országok
jogrendszerében létező, felesketett tagokból álló testület, amelynek feladata, hogy
elfogulatlan, részrehajlás nélküli határozatot, ítéletet vagy büntetést állapítson meg a bíróság
által elé terjesztett ügyben”.2 Az epizódban természetesen a drámai hatás fokozása érdekében
feszültséget keltő zenei hangaláfestés kíséri a beszéd kezdetét. A kommunikáció típusát
tekintve egy expresszív beszédre számíthatunk, hiszen célja a saját érzelmek (érvek)
kifejezése, illetve a címzett (jelen esetben az esküdtszék) érzelmeinek befolyásolása 3. Látszik,
hogy Mike ideges és izgul. Láthatjuk, hogy papírról tervezi felolvasni az előre megírt
védőbeszédet, ám mielőtt elkezdené, egy pillanatra kitekint a nézők közé és láthatóan
meggondolja magát4. Ekkor elteszi a papírt, és egy rögtönzött beszédet mond el. Érdekes
módon, bár itt még szavak nem hangzanak el, a puszta tett is hatást vált ki: azzal, hogy nyíltan
elveti az előre megírt szöveget, akarva-akaratlanul is szimpátiát vált ki egyaránt a bíróság
tagjaiban és a nézőkben is. Az előre megírt és átgondolt szövegről joggal feltételezhetjük,
hogy van hazugságtartalma, hiszen a szerzőnek volt ideje és lehetősége kitalálni a
mondanivalót. Könnyen megeshet azonban, hogy a rögtönzés látszata is egy trükk a vádlott
részéről. Ahogyan Tóth Mihály is írja vád- és védőbeszéd gyűjteményében, „…mindig
őrizzük meg a rögtönzés látszatát, élményét, mert a jól rögtönzött védőbeszédre a bíró, a
hallgató is jobban figyel. Élvezi a gondolat születését, az együttgondolkodás örömét, a
felismerés nagyszerűségét. Jól ki kell használnunk ezeket a lehetőségeket.”5
Mindezek után Mike visszautal a tárgyalás során is említett tényre, miszerint fotografikus
memóriája van. Mint beismeri, a különleges képesség ellenére is képtelen memorizálni az
előre megírt szöveget. És hogy ez miért van? Mert az egész csak mese habbal. 6 Ugyanúgy,
ahogyan ő maga is az. Bevallja, hogy bűnös, hogy csalást követett el. Mégis, a bűnösség
2
Forrás: Wikipédia szócikk (https://hu.wikipedia.org/wiki/Esk%C3%BCdtsz%C3%A9k)
3
Az órai jegyzet alapján
4
A sorozat korábbi részeiből kiderül, hogy Mike és Harvey közösen mentettek fel egy 16 éve elítélt férfit, akit
szabadulása után nem sokkal meggyilkoltak. Mike szerette volna, ha a férfi tanúskodik a bíróságon, arra
számítva, hogy az esküdtszékre ezzel is hatással lehet – hiszen ha Mike nincs, egy ártatlan férfi elveszít 16 évet
az életéből. A tárgyaláson a férfi helyett édesanyja tanúskodik. Mike őt veszi észre, emiatt gondolja meg magát.
5
Tóth Mihály: Híres magyar perbeszédek. A Közelmúlt Nevezetes Vád- és Védőbeszédei. Dialóg Campus
Kiadó. Budapest–Pécs. 2012. 46.o. (elektronikus változat)
6
Nyers fordítás általam – az angol rész alapján.
elismerése egyfajta empátiát vált ki. Nem csak szavakkal, de az arckifejezésével is őszinte
megbánást mutat. Amikor Mike kijelenti a csalás elkövetését, egymás után két képkockán is
női szereplőket mutat a kamera, apellálva a nők sztereotipikus tulajdonságaira, az empátiára
és az érzékenységre – ezzel is fokozva a drámai hatást. Ezek után a vádlott elárulja azt is,
hogy egész életében ügyvéd szeretett volna lenni, pont azért, hogy segíthessen azokon, akik
nehéz helyzetben vannak. Azokon, akikért senki más nem fog küzdeni, akikben már senki
sem hisz. Mégis, amióta ügyvédként tevénykedik, mást sem csinált, mint éjt nappallá téve
azon dolgozott, hogy a gazdag embereket még gazdagabbá tegye. Érdekes lehet itt
felismernünk, hogy a beszélő két csoportos különít el: a nincstelen, segítségre szoruló
egyéneket és a tehetős, sikeres gazdagokat. Bár karrierje kétségkívül lehetővé tette az utóbbi
csoport által biztosított életformát számára, ő ezt mégis negatívumként mutatja be. Beismeri,
hogy a tehetsége különleges ajándék, ő mégis elpazarolta. Megtudjuk, hogy szégyelli magát
emiatt. Bár a jelen helyzetben konkrét álláspont nem értelmezhető (hiszen tudjuk, hogy Mike
bűnös és ezt ő is bevallja), mégis az ártatlanság megítélése felé hajlunk, hiszen az érvelő a
saját érdekei ellen beszél.7 Szégyelli magát, mert a tárgyalás során kellemetlen helyzetbe
hozott egy édesanyát, aki nemrég temette el a saját gyermekét. És hogy mindezt miért? A
saját, önös érdekei által vezérelve – hogy felmentést kapjon. Mégis, még ezen a ponton is
veszi a fáradságot, hogy nyilvánosan bocsánatot kérjen az édesanyától, és ígéretet tesz, hogy -
az ítélettől függetlenül – azzal fogja tölteni élete hátralévő részét, hogy az elhunyt fiúhoz
hasonló nehéz sorsú embereken segítsen. Ezen a ponton úgymond racionalizálja cselekedeit –
bár amit elkövetett, azt nem lett volna szabad, de ő a jövőben is ugyanígy fog tenni – a
moralitás fölé helyezi a bűnös tettek által véghezvitt cselekedeteket. Ekkor ismét az
esküdtszékhez fordul: kijelenti, hogy nem számít, elhiszik-e ezt vagy sem, ő akkor is
ügyvédnek tekinti magát.
Törvény szerint bűnös az, „(a)ki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt,
vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.” 8 Felmerül a kérdés, hogy Mike
valóban saját érdekből cselekedett? Az, hogy közben csalókat és bűnösöket juttatott rács
mögé, elegendő a feloldozáshoz? Joggal feltételezzük, hogy (a visszaeső bűnözőktől
eltekintve) ha egyszer valakit meggyanúsítanak, majd vélhetőleg el is ítélnek egy bűntett
kapcsán, később eszébe sem jut újra elkövetni a kihágást. Érdekes módon, Mike-nak nem
hogy eszébe sem jut, de kifejezetten utal rá, hogy az ítélettől függetlenül, ő a jövőben is
ügyvédi tevékenységet kíván folytatni. Itt azonban felmerül a kérdés, hogy ha esetleg
bűnösnek találják és letölti a kiszabott büntetést, majd valóban elvégzi a jogi egyetemet és
doktori diplomát szerez9 – akkor már valódi ügyvédnek lehet tekinteni? Ezáltal valóban
jóváteheti, hogy éveken át átverte üzlet- és munkatársait? Természetesen ezekre a kérdésekre
nincsenek fekete-fehér válaszok. Mint mindig, minden egyedi eset egyedi kivizsgálást és
jóvátételt igényel. Vitathatatlan viszont az, hogy ez a beszéd nem a hagyományos értelemben
vett védőbeszéd. Kötetében Tóth is egy Cicero-idézetet használ a megfelelő perbeszéd
7
Az órai jegyzet alapján
8
2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200100.tv)
9
Ezek mind elméleti síkon megfogalmazott feltevések – köztudott, hogy pl. a New Yorki ügyvédi kamara nem
vesz fel tagjai közé elítélt személyt
leírására: „A szónoknak minden ereje és tehetsége öt részre oszlik: először fel kell találnia,
hogy mit mondjon; azután azt, amit feltalált, nem csupán rendben, hanem megfelelő beosztás
szerint és ésszerűen el kell osztania és összeállítania; azután beszédében ezt fel kell
öltöztetnie és ékesítenie; azután bevésni az emlékezetébe; végül pedig elő kell adnia
méltósággal és szépen”10 Ezen szempontok alapján Mike beszéde nem tölti be a
meghatározott kommunikációs funkcióját. Bár védőbeszédnek indul, de már az elején irányt
változtat: nem célja a saját ártatlanságáról meggyőzni az esküdtszéket. Helyette egy szintre
helyezi magát a segítségre szoruló, nehéz helyzetű emberekkel, ezzel is szimpátiát váltva ki a
hallgatóságból. Nem célja elhitetni az ártatlanságát, amely szembemegy a P. Grice által
megfogalmazott, a társalgásra vonatkozó viszony maximájával11: beszédében eltér a tárgytól,
hiszen nem vétlenségét próbálja bizonyítani, hanem igazolni próbálja törvénytelen
cselekedeit. Retorikai szempontból viszont Mike beszédét abszolút sikeresnek tekinthetjük,
ugyanis az epizód további részeiből kiderül, hogy az esküdtszék ártatlannak ítélte.12
Valóban lenne okunk újra megbízni benne? Tételezzük fel, hogy a segítségünkre siető
ügyvédről megtudjuk, hogy korábban csalásért és hazugságért elítélték. Mi több, a későbbi
eljárások során a bíróság hogyan adhat bizalmat egy ilyen személynek? Ahogy Sissela Bok is
kifejti könyvében, az emberek egyre inkább elvesztik a bizalmukat az intézmények vezetői és
kormánykörök, ezáltal az ügyvédek iránt is. Ha úgy vesszük, a bizalomvesztés nem meglepő
jelenség, hiszen a jól hangzó eszméket, mint például „nemzetbiztonság” és „gazdasági
fellendülés” valójában mind-mind az emberek félrevezetésére és becsapására találták ki.13
Természetesen jelen dolgozatnak nem célja az ügyvédekbe és bíróságokba vetett hit és
bizalom megingatása, főleg nem egy kitalált szereplő történetére alapozva, mindenesetre
érdemes a hazugság-bizalom kérdését mindenkor az adott esetet alaposan megvizsgálva
megítélni. Véleményem szerint Mike közel sem érdemli meg a bűnös jelzőt. Karateréhez hűen
és igazul viselkedik az évadok során végig, és bár a hatósági szabályokat áthágja, ha jobban
belegondolunk, éppen ezek az áthágások teszik lehetővé, hogy rács mögé juttasson számtalan
olyan embert, akik nála sokkal súlyosabb bűnöket követtek el.

10
Tóth Mihály: Híres magyar perbeszédek. A Közelmúlt Nevezetes Vád- és Védőbeszédei. Dialóg Campus
Kiadó. Budapest–Pécs. 2012. 14.o. (elektronikus változat)
11
Az órai jegyzet alapján
12
Külön csavar a történetben, hogy a Mike-ot vádló ügyvéd alkut ajánl neki: amennyiben beismeri, hogy Harvey
tudatában volt annak, hogy Mike-nak nincs jogi végzettsége (ami magában hordozza azt a következményt, hogy
Harvey-t örökre kizárják az ügyvédi kamarából), akkor Mike felmentést kap. Ha nem fogadja el az alkut,
börtönbüntetés vár rá. Itt újfent megmutatkozik a Mike karakterére jellemző önzetlenség, aki képtelen Harvey-t
börtönbe küldeni – elfogadja az alkut (mit sem sejtvén, hogy később ártatlannak ítélnék – ami ebben az esetben
már irreleváns)
13
Sissela Bok: A Hazugságról. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1983. 51. o. (elektronikus változat)