Javaslat

A működés megfelelőségi szintjének fogalma egy mérték, ami a gyártási folyamatirányítás

egészének állapotát jellemzi, és egyszerűen az összes anyag előző 32 eredményén alapszik,
és nem egyes termékeken vagy terméktípusokon.
Tehát ez egy statisztikai módszer, ami annál pontosabban tükrözi a valóságot, annál
hatékonyabb, minél több adat áll rendelkezésre.

A vizsgálati gyakoriság helyes megválasztásának döntő szerepe van az egyes

keverőtelepeken. Szükség lehet a minimális vizsgálati gyakoriságnál nagyobb mintaszámot
tartani.

A vizsgálati gyakoriságot az értékelők hetente határozzák meg. A keverékek minimális

vizsgálati gyakorisága a keverőtelep megfelelőségi szintjétől, és a választott biztonsági
szinttől függ:
Keverőtelep működésének megfelelőségi szintjei
Biztonsági „A” szint „B” szint „C” szint
szint Késztermék minimális vizsgálati gyakorisága (tonna/vizsgálat)
„X” 600 300 150
„Y” 1000 500 250
„Z” 2000 1000 500
Azokon a keverőtelepeken ahol nagy mennyiségű gyártás valósul meg (több 100ezer
tonnás nagyságrend), ott a minimális vizsgálati gyakoriság mellett is megfelelő
mennyiségű adat áll rendelkezésre.

Magyarországon a keverőtelepek egy része 100ezer tonna alatti aszfaltot gyárt évente.

Nézzük meg mit jelent ez egy 60ezer tonna/év gyártással rendelkező keverőtelepnél.
Tételezzük fel hogy téli leállás előtt „A” volt a működési szint. A keverőtelepek jól
felfogott érdeke, hogy a megfelelőségi szintet a lehető legjobb „A” szinten tartsák. Tavaszi
induláskor 3 hónap elteltével egy szinttel lejjebb „B”-n kell indítani a vizsgálati
gyakoriságot. Ez „Z” biztonsági szint tartása mellett azt jelenti, hogy 32ezer tonna aszfalt
legyártása után kerül újra „A” szintbe a keverőtelep. Ez az éves mennyiség fele. „X”
biztonsági szint esetén ez a mennyiség 9600 tonna, még mindig sok lehet, a gyártás
időbeni eloszlásának függvényében. A vizsgálat gyakoriságának növelésével hamarabb
kerülhet a keverőtelep újra „A” megfelelőségi szintre.

Ha folyamatos gyártás közben nem megfelelő mérési eredmények miatt a megfelelőségi

szint visszaesik, akkor a helyesbítő tevékenységek lefolytatása után a kis számú vizsgálat
szintén azt eredményezi, hogy a megfelelőségi szint hosszú ideig nem tud feljebb lépni.
A vizsgálatok számának növelésével, a vizsgálatokra fordított költségek is növekszenek.
A vizsgálatok darabszámának növelése a fennálló technológiai környezetben egyszerűen
megoldható.
A vizsgálati gyakoriságot keverő telepenként az aktuális körülmények és a gyártási
volumen függvényében kell optimálisan meghatározni.
Az MSZ EN 13108-21 szabvány tartalmazza az üzemi gyártásellenőrzésre vonatkozó
előírásokat, meghatározza a CE-jelöléshez szükséges minimális szintet. Üzemi
gyártásellenőrzést kell alkalmazni az aszfaltkeverékekre vonatkozó európai
szabványokhoz, ha a megfelelőség jogszabályi jelzését fel kell tüntetni. Ez a megfelelőség
értékelésének olyan szituációkban is szükséges része, ahol jogszabályi jelzést nem
tüntetnek fel.
A szabvány két módszer közül enged választani: egyedi mérési eredmények módszere
négy eredmény középértékének
módszere
Ezt a szabványt az aszfaltkeverékek megfelelőségértékelési rendszerének részeként
készítették el, együtt használandó a vonatkozó termékszabványokkal (EN13108-1 –
EN13108-7).

Ez felvet egy érdekes kérdést.

A rendszer ugyan is az utolsó 32 vizsgálati eredmény értékelésén alapszik és a gyártási
folyamatirányítás egészének állapotát jellemzi.
A rendszer megadja a minimális vizsgálati darabszámot, de a mintavétel termékekre
vonatkozó eloszlását nem taglalja.
Szélsőséges esetekben előfordulhat, hogy az utolsó 32 minta vagy csak finom, vagy csak
durvaszemcsés aszfaltok vizsgálati eredményeiből áll. Az is előfordulhat, hogy a nagy
mennyiségben gyártott aszfalttípusok mellett a kis mennyiségben gyártott típusok nem
kapnak szerepet az értékelésben.
Egyes megrendelések szerződése kitérhet a munkára vonatkozó mintavételek
gyakoriságára.
Ennek hiányában a keverőtelep érdeke az, hogy minden gyártott termékének minőségéről
és megfelelőségéről átfogó képpel rendelkezzen.
Ezért a rendszert úgy célszerű működtetni, hogy a mintavétel „változatos” legyen.
Ezt legegyszerűbben úgy valósíthatjuk meg, ha ügyelünk arra, hogy a vizsgálati gyakoriság
minimális értékét minden gyártott aszfalttípus esetében elérjük.

Új minőség ellenőrzési módszertan bevezetésének lehetősége:

Az MSZ EN 13108-21 az EN ISO 9001 bizonyos követelményein alapszik, de önálló, és

használatakor nem igényel hivatkozást az EN ISO 9011-re.
Az EN ISO 9001 követelményeinek megfelelő olyan üzemi gyártás ellenőrzési rendszert
azonban, amelyet aszfaltkeverékek, mint termékek követelményeire előírtak, úgy kell
tekinteni, hogy teljesíti az MSZ EN 13108-21 szabvány szerinti követelményeket.