Általános géptan segédlet

(Elıadás vázlatok)
Összeállította: Dr. Tuskó László, fıiskolai tanár
Rajzoló, mőszaki szerkesztı: Csorba Béla, tanszéki mérnök

A gép fogalma: gépnek nevezhetı minden olyan többnyire mechanikus elven mőködı
szerkezet, ami az anyag vagy az energia alakjának vagy helyzetének tervszerő
megváltoztatására alkalmas.
A gépek csoportosítása néhány szempont alapján:
− rendeltetésük szerint: pl.: oktatástechnikai eszközök, háztartási gépek,
közlekedési eszközök, stb.
− a termelési rendszerben betöltött szerepük alapján:

Termék

Energia Erõ gépek Közlõ - Munka-

mû vek gépek

Anyag

1. ábra
A termelési rendszer elvi folyamatábrája

− a definíció alapján:
Gépek

Anyag vagy energia Anyag vagy energia

helyzetét megváltoztató alakját megváltoztató

anyag helyzetét energia helyzetét anyag alakját energia alakját

megváltoztató megváltoztató megváltoztató megváltoztató
(szállítógépek ) (energiaszállítók) (munkagépek) (energiaátalakító gépek)

- közl.eszközök - közlımővek - forgácsológépek mechanikai,

- daruk, targoncák - központi főtésrendszer - képlékenyalakító termikus,
- szállítószalag és elemei (keringtetı gépek elektromos,
- görgısor, szivattyú) - anyagegyesítı és sugárzó ener-
- szivattyúk, - villamos hálózat és szétválasztó gépek giát elıállító
- ventilátorok, elemei, - stb. gépek.
- stb. - stb.

1
A gépek egyenletes üzeme

Haladó mozgást végzı Tengelykörüli mozgást végzı

s m ϕ 1 
haladási sebesség: v= = áll. szögsebesség: ω = = áll.
t  s  t  s 
ϕ [rad :] szögelfordulás

P'
P
T
r

2. ábra
Tengelykörüli forgómozgást
végzı alkatrész szögelforldulása

Dinamikai feltétel:

∑F = 0 ∑M T =0

Mechanikai munka (W)

W =Fs[Nm = J ] W = Mϕ [Nm = J ]

Mechanikai teljesítmény (P)

W  Nm J  W  Nm J 
P=  s = s = W  P=  s = s = W 
t t

Fs Mϕ
P= = Fv P= = Mω
t t

2
Példa egyenletes üzemő gépre

Kézi karos emelıdob (kézi csörlı)

vF
d = 250 mm
k = 350 mm
F ω
k
m = 50 kg
m
vF = 0,3
s

T F=?
d v=?
P=?
t = 10 [s ] alatt W = ?

Fk
v=áll.

mg

3. ábra
Kézi karos emelıdob

A csörlı az m tömeget egyenletes sebességgel, haladó mozgással emeli. A kötélben Fk

kötélerı ébred. A dinamikai feltétel következtében

∑ F = 0 , ezért
Fk – mg = 0 → Fk = mg

A kötéldob egyenletes sebességő forgómozgást végez, ezért a dinamikai feltételnek

megfelelıen
d d
∑ M T = 0 = Fk 2 − Fk = mg 2 − Fk
mgd 50 ⋅ 9,81 ⋅ 250
F= = = 175,2[N ]
2k 2 ⋅ 350

3
 d
v ker = rω = ω
2

A fordulatszámmal fejezzük ki a szögsebességet: ω = 2π n

d
v ker = 2π n = dπ n
2

vF
v F = kω → ω=
k
A szögsebességet helyettesítsük be a kerületi sebesség képletébe:

d v F 250 ⋅ 0,3 m

v ker = = = 0,107  
2 k 2 ⋅ 350 s

P = Fk v = mgv = 50 ⋅ 9,81 ⋅ 0,107 ≅ 52,56 [W ]

W = Pt = 52,56 ⋅10 = 525,6 [J ]

Álló és mozgó csiga

Állócsiga

v=áll. Fk

m Fk

mg v=áll.

4.ábra
Állócsiga

4
Mozgócsiga

mg
P = Fk' v = mgv = Fk v k = vk
mg =F mg 2
F=
2 k k
2

v=áll.
k mg
mgv = vk
2

Fk

F'=mg
k v k = 2v
v=áll.
m

mg

4. ábra
Mozgócsiga és állócsiga összeállítás

A Coulomb-féle súrlódás feltételei, fogalma, törvénye

Coulomb-féle súrlódás szilárd testek között jön létre abban az esetben, ha teljesülnek az
alábbi feltételek:
− a szilárd testek érintkezzenek egymással,
− az érintkezı felületek között legyen összeszorító erı,
− az érintkezı felületek között legyen relatív elmozdulás.

Ebben az esetben súrlódó erı lép fel, aminek iránya olyan, hogy akadályozza a relatív
elmozdulást.

Törvénye: Fs = µF p

Fs: súrlódó erı

µ : súrlódási tényezı
F p : pályanyomó erı (összeszorító erı).

5
A µ függ:
- az anyagpárosítástól,
- az érintkezı felületek minıségétıl (pl. felületi érdesség)
- az érintkezı felületek közt lévı idegen anyagtól (pl. kenıanyag),
- egyéb tényezıktıl (pl. hımérséklet)
-
Példa súrlódási tényezıre:

Acél-acélon kenéssel: µ ≤ 0,1

Száraz súrlódás esetén acél-acélon: µ > 0,2

Súrlódás vízszintes pályán

v=áll. Adott: m, α , µ
Fn F=? F=?
m Ft

Fs Fp
mg
6. ábra
Vízszintes pályán mozgó tárgyra ható erık

Geometriai egyenletek: Ft = F cos α

Fn = F sin α
A gép egyenletes üzeme miatt igazak az alábbiak:

Egyensúlyi egyenletek: ∑F xi = 0 = Ft − Fs ⇒ Ft = Fs = µF p
∑F yi = 0 = Fn + F p − mg ⇒ F p = mg − Fn

Coulomb-féle súrlódás törvénye: Fs = µF p

Ft = µ (mg − Fn ) = µmg − µFn

F cos α = µmg − µF sin α

F cos α + µF sin α = µmg

F (cos α + µ sin α ) = µmg

µmg
F=
cos α + µ sin α

6
Súrlódás lejtın

ll.
v=á m pálya ρ o szögnél megszőnik a tapadás
Gt0 Fs0
0 µ o : nyugvásbeli (tapadási)
Fp0
0 súrlódási tényezı
Gn0
0
G
7. ábra
Lejtın lévı tárgyra ható erık a tapadás megszőnése pillanatában

Gto = G sin ρ o
Gno = G cos ρ o

∑F xi = 0 = Gto − Fso ⇒ Gto = Fso

∑F yi = 0 = Fpo − Gno ⇒ Fpo = Gno

Fso Gto G sin ρ o

Fso = µ o Fpo ⇒ µo = = = = tgρ o
Fpo Gno G cos ρ o

Található egy ρ < ρ o szög, amelynél v = állandó sebességgel csúszik a test. Ebben az esetben
az elızı egyenletek ismét felírhatók (0 index nélkül). Ekkor µ mozgásbeli (csúszó) súrlódási
tényezı értelmezhetı.
µ = tgρ
Mivel ρ < ρ o , ezért µ < µ o .

Súrlódási kúp

Ha az aktív erık eredıje a súrlódási kúp

belsejébe esik, nincs mozgás.
Ez vízszintes talajon is értelmezhetı.
m
ll. G Fs
v=á t

Fp
Gn
G

8. ábra
Súrlódási kúp és súrlódási félkúpszög értelmezése

7
Gördülési ellenállás

=áll. Fp: pályanyomóerı

Fg: gördülési ellenállás

f : pályanyomóerı karja
Ød
F v=áll.
F: vonóerı

Gö: összterhelés

Gö Fp Fg
f

9. ábra
Gördülési ellenállás értelmezése merev kerék esetén

A gép egyenletes üzeme következtében felírhatók az alábbiak:

∑F xi = 0 = F − Fg ⇒ F = Fg
∑F yi = 0 = F p - Gö ⇒ F p = Gö
d 2f
∑M T
= 0 = Fp f-Fg
2
⇒ Fg =
d
Fp

2f
F= Gö
d

8
Hajtások

Mechanikai teljesítményt visznek át módosított formában.

Dörzshajtás

1 =áll. 1-re nézve =áll.

2
Hajtó
1 Fs
d2
Fn d1 Fn
vk

2
Fs Hajtott
2-re nézve
10. ábra
A dörzshajtás elvi vázlata

Dörzshajtást akkor használunk, ha P1 ≅ P2 .

P1 = P2 = P (nincs megcsúszás).

d1 d
vk = ω1 = 2 ω 2
2 2

ω1 d 2
= = i : áttétel vagy módosítás
ω 2 d1

ω1 M 2
P = M 1ω1 = M 2ω 2 ⇒ = =i
ω2 M 1
ω1 n1 d 2 M 2
i= = = =
ω 2 n2 d1 M 1

d
M1 =Fs 1;
2
d2
M 2 = Fs ;
2
Fs = µ Fn

A dörzshajtással átvihetı nyomaték nagysága a µ növelésével és az Fn-nel fokozható. Határt

szab a csapsúrlódás, ezért csak kis ill. közepes nyomatékok átvitelére alkalmas a dörzshajtás
(pl. finommechanikai alkalmazások).

9
Fogaskerékhajtás

1 =áll. t: osztás
1 d1: osztókörátmérı
d2: osztókörátmérı
d1 a: tengelytáv
Hajtó kerék
d + d2
a= 1
t 2
2 z: fogszám

t
a

d2
Hajtott kerék

2 =áll.

11. ábra
A fogaskerékhajtás elvi vázlata

ω1 n1 d 2 mz 2 z 2
i= = = = =
ω 2 n2 d1 mz1 z1
 
P1 = P2 η = 2 = 1 [x 100 %]
P
 P1 
t
1. kerék osztókörének kerülete: d1π = t z1 ⇒ d1 = z1
π
t
2. kerék osztókörének kerülete: d 2π = t z 2 ⇒ d2 = z2
π

t
m= : modul (szabványos) ⇒ d1 = mz1 ; d 2 = mz 2
π

10
Szíjhajtás

laza ág =áll.
2 F1 > F2
1=áll. v
Hajtó F2
1 F2 (
M 1 = F1 − F2 ) d2 ;
1

v2 d2
Fsz d1 Fsz P1 = M 1ω1

v1 d2
M 2 = (F1 − F2 ) ;
F1 2
F1 2 P2 = M 2ω 2
feszes ág Hajtott

12. ábra
A szíjhajtás elvi vázlata

Szíjhajtás esetén mindig van megcsúszás (szlip):

v1 > v > v 2 ( v 2 az Fsz szíjfeszítı erıvel állítható be.)

A megcsúszás mértéke (szlip):

v1 − v 2
s= (x 100 %) = áll.
v1

(s = 1….3 % )

Szíjhajtásnál P1>P2 ; η < 1 (< 100 %)

ω1 n1
i= =
ω 2 n2
d2
ω2
v1 − v 2 v2 2 dω
s= = 1− = 1− = 1− 2 2
v1 v1 d1 d1ω1
ω1
2
d 2ω 2
= 1− s ,
d1ω1

d1ω1 1 ω1 1 d2 1 d2
Reciprokot véve: = , így = , i= .
d 2ω 2 1 − s ω 2 1 − s d1 1 − s d1

11
 P M ω
(F1 − F2 ) d 2 ω 2
v
Hatásfok: η = 2 = 2 2 = 2 = 2 = 1− s
P1 M 1ω1
(F1 − F2 ) d1 ω1 v1
2

v1 − v 2 v v2
(s = = 1− 2 ; =1− s)
v1 v1 v1

Nyomott csavarrugó

e 1
l o : szerelés elıtti hossz (laza hossz)

∆l e : elıfeszítés
F
l 1 : szerelési hossz
Fe : elıfeszítı erı
l0 ∆l : összenyomódás a munkafolyamat alatt

F [N] Fö : (összenyomó) rugóerı a munkafolyamat

Fö végén
F2átlag

F
F1átlag e W
l [mm]
We
le l
lö

13. ábra
Nyomott csavarrugó jelleggörbéje (karakterisztikája)

A jelleggörbe egyenlete: F = (tgα )∆l

1
tgα = = s ; c: rugóállandó
c
s: rugómerevség

1 ∆l  mm 
F = ∆l ; c=
c F  N 

12
Az elıfeszítı erı munkája:
Fe
We = F1átlag ∆l e = ∆l e
2

A ∆l elmozdulás alatt végzett munka:

Fe + Fö
W = F2 átlag ∆l = ∆l
2

A gépek változó sebességő üzeme haladó mozgás esetén

Menetábra

v [m/s] Gyorsulás:
a= dv =tg
dt ∆v
a=
v ∆t

vi
si

ti t [s]
∆v
0 t t =tg α (a szelı meredeksége)
∆t

érintõ ha ∆t → 0 , akkor

v lim
∆v dv
= = tgα ,
∆t dt
∆t → 0
vi ahol tgα az érintı meredeksége
t

14. ábra
Haladó mozgás menetábrája

∆t alatt v i ≈ állandó, ezalatt ∆si = v i ∆t utat tesz meg a haladó mozgást végzı gép.
n
Megtett út: s = ∑ v i ∆t (görbe alatti terület), ha ∆t → 0 , akkor
i =1

t
s = ∫ vdt (görbe alatti terület)
o

13
Egyenletesen változó sebességő üzem (a = áll.)

Menetábra

v [m/s]
a = tgα
v v − vo
a=
t
v = vo+at

(v − v o )t a 2
v0 s = vo t + = vo t + t .
2 2
s t [s]
0 t

15. ábra
Egyenletesen változó sebességő
haladó mozgást végzı gép menetábrája

Dinamikai feltétele:

∑F = F d = ma = áll. Fd : dinamikus (gyorsító vagy lassító erı)

A dinamikus erı munkája:

v − vo  v − vo   v2 v2 
Wd = Fd s = mas = m  vo t + t  = m  vv o − v o2 + − vv o + o 
t  2   2 2

v2 v o2
Wd = m − m = ∆E m , a mozgási energia változása, ezt nevezik munkatételnek.
2 2

Munkatétel: a dinamikus erı munkája mozgási energia változást okoz.

14
Egyenletesen változó mozgás tengely körüli forgómozgás esetén

Menetábra

[1/s]
β = tgα
ω − ωo
β= szöggyorsulás függvény
t
ω = ω o + βt szögsebesség függvény
ω − ωo β
0 ϕ = ωo t + t = ωot + t2
2 2
t [s] szögelfordulás függvény
0 t
16. ábra
Egyenletesen változó tengely körüli forgómozgás
menetábrája

Dinamikai feltétele

∑M T = M d = Θβ = áll. Md: dinamikus nyomaték

Ezt nevezik perdület-tételnek. Θ : tehetetlenségi nyomaték

Munkatétel:

Wd = ∆E m
ω2 ω o2
M dϕ = Θ −Θ
2 2

A dinamikus nyomaték munkája mozgási energia változást okoz.

15
A tehetetlenségi nyomaték fogalma, meghatározása (tárcsaszerő alkatrészek esetén)

Pl. Győrő alakú alkatrész

mr=m
(redukált Mozgási energia:
tömeg) m v 2 m r 2ω2
Em = r = r
2 2
r
Θ = mr ⋅ r 2

v=r Θω 2
Em =
2

17. ábra
Győrő alakú alkatrész

Egyéb tárcsa alakú alkatrészek esetén

- korong, henger: mr = 0,5 m.

- ékszíjtárcsa, lendítıkerék: mr = (0,7…0,8)m.

Analóg fizikai mennyiségek összehasonlítása haladó és tengelykörüli forgómozgás esetén.

Haladó mozgás Forgómozgás

idı (t), [s] idı (t), [s]

út (s), [m] szögelfordulás ( ϕ ), [1]
m 1
haladási sebesség (v), [ ] szögsebesség (ω ), [ ]
s s
m 1
gyorsulás (a), [ ] szöggyorsulás ( β ), [ 2 ]
s2 s
m
erı (F), [ N = kg 2 ] nyomaték (M), [Nm]
s
tömeg (m), [kg] tehetetlenségi nyomaték ( Θ), [kgm 2 ]

16
Áramlástani alapismeretek (folyadékok mechanikája)

Áramlás:folyadékrészecskék (molekulák, molekulacsoportok) mozgása.

A folyadékok csoportosítása áramlástani szempontból

ideális folyadék valóságos folyadék

- homogén - inhomogén
- összenyomhatatlan - összenyomható
- nincs belsı súrlódása - van belsı súrlódása
(viszkozitása) (viszkózus)

Legfontosabb-áramlástanban használt-fizikai mennyiségek

- folyadékmennyiség

tömeg (m), [kg]

térfogat (V), [m3]

m  kg 
- sőrőség: ρ =
V  m 3 

m  kg   dm 
- tömegáram: (m& ) : m& =  m& = 
t  s   dt 

V  m3   dV 
- térfogatáram: (Q ) : Q=   Q = 
t  s  dt 
 m ρV 
m& = t = t = ρ Q 

FN 
- nyomás: (p) p=  2
= Pa 
A m 

17
Hidrosztatika: nyugvó folyadékok törvényei

Hidrosztatikai nyomás fogalma, meghatározása

Fogalma: a folyadék súlyából származó nyomás.

p  G mg ρVg ρAhg 
 p = A = A = A = A = ρgh 
h
A

18. ábra
Folyadék súlyából származó nyomás

Pascal-törvénye: zárt folyadékban a nyomás minden irányban gyengítetlenül terjed.

Alkalmazása a hidraulikus (hidrosztatikus) erıátvitel:

F1 F2
s2
s1

A1 A2 p
p

d1
d2

19. ábra
A hidraulikus erıátvitel elvi vázlata

A Pascal- törvénye miatt

d 22π 2
F1 F2 A2 4  d2 
p= = , ezért F2 = F1 = 2 F1 =   F1
A1 A2 A1 d1 π  d1 
4
2
F A d 
W = F1 s1 = F2 s 2 ; s 2 = 1 s1 = 1 s1 =  1  s1
F2 A2  d2 

18
U-csı

nyitott vég zárt vég

20. ábra
U-alakú mérıcsı elvi vázlata

Pl.:

p0 Levegõ
pl po: légköri nyomás
pl = ?
p o ≅ 10 5 [Pa ] = 100 [kPa ]
H2O a légköri nyomás közepes értéke
h1

h2

0-szint

Hg
pb pj

21. ábra
U-csı nyomásegyensúlya

Az U-csı nyomásegyensúlya miatt a bal-és jobboldali ágában a nyomások azonosak.

pb = p j
po + ρ víz gh1 = pl + ρ Hg gh2
p l = p o + ρ víz gh1 − ρ Hg gh2

19
Áramló folyadékok törvényei az alábbi körülmények között:

A folyadék ideális, az áramlás stacionárius. (Stacionárius áramlás: az áramlási sebesség nem

függ az idıtıl, csak a helytıl.) Csıben történı áramlásról van szó. A csıben nincs sem nyelı
sem forrás.

Az anyagmegmaradás törvényének alkalmazása áramló folyadékra (a fenti feltételek mellett):

s1 Szû kítõ toldat (konfúzor)

s2

Q v1 v2 Q
d1

d2
A2
V2
2
A1 V1
1

22. ábra
Szemléltetı ábra az anyagmegmaradás törvényéhez

Anyagmegmaradás törvénye: az 1 keresztmetszeten adott idı alatt átáramló

folyadékmennyiség megegyezik a 2 keresztmetszeten adott idı alatt átáramló
folyadékmennyiséggel:
m& 1 = m& 2 ( m& : tömegáram)
ρ Q1 = ρ Q2
Q1 = Q 2 = Q
∆t idı alatt:

V1 A1 s1
Q1 = = = A1 v1
∆t ∆t

V2 A2 s 2
Q2 = = = A2 v 2
∆t ∆t

A1v1 = A2 v 2 folytonosság (kontinuitás) törvénye ( Av = áll.)

Q = A1 v1 = A2 v 2

d 12 π
2
A1 4  d1 
v2 = v 1 = 2 v 1 =   v 1
A2 d2π  d2 
4

20
Az energiamegmaradás törvényének alkalmazása áramló folyadékra

p2 s 2
ellenõ rzõ felület F2
v2
F1; F2 folyadék-nyomásból
p2
származó eredı erı
p1 E0
A1 s1 2'
A2 2
V
v1

F1

h2
V
p1
h1

1 1'
0-szint

23. ábra
Szemléltetı ábra az energiamegmaradás törvényéhez

A 23. ábrán látható csıben folyadék áramlik. Az ellenırzı felülettel bezárt ellenırzött
folyadék mennyiség mozgását vizsgáljuk energia szempontjából. A folyadékrész az ellenırzı
felületen kívül lévı statikus nyomások hatására mozog alulról felfelé. A nyomásokból eredı
erık munkát végeznek. A vizsgált folyadék ∆t idı alatt az 1-2 helyzetbıl az 1’-2’ helyzetbe
kerül.
A folyadékra alkalmazhatjuk a munkatételt az alábbiak szerint:

Munkatétel: W = ∆E : a külsı nyomásokból eredı erık munkája energiaváltozást okoz.

W = F1 s1 − F2 s 2 = p1 A1 s1 − p 2 A2 s 2 = p1V − p2V ,
a külsı nyomásokból eredı erık munkája

Az ellenırzött térfogat energiái a két helyzetben:

v12 v12
E1−2 = Eo + mgh1 + m = Eo + Vρ gh1 + Vρ
2 2

v 22 v2
E1′−2′ = Eo + mgh2 + m = Eo + Vρ gh2 + Vρ 2
2 2
Eo: az ellenırzött térfogat energia szempontjából nem változó része

Az energiaváltozás:
v 22 v2
∆E = E1′ - 2′ − E1 -2 = Vρ gh2 − Vρ gh1 + Vρ − Vρ 1
2 2

21
 v 22 v2
p1V − p 2V = Vρgh2 + Vρ − Vρgh1 − Vρ 1
2 2

ρ 2 ρ
p1 − p 2 = ρgh2 + v 2 − ρgh1 − v12
2 2

ρ ρ
p1 + ρgh1 + v12 = p 2 + ρgh2 + v 22 Bernoulli-egyenlet
2 2

ρ
p + ρgh + v 2 = áll. az áramlás irányában, ahol :
2
p: statikus nyomás
ρgh : hidrosztati kai nyomás
ρ
v 2 : dinamikus nyomás
2

Statikus nyomás p1
pö Össznyomás
pö=p1 +pdin
p1
pdin= v12
2

p1

1
24. ábra
Csıben áramló folyadék nyomásainak mérése

22
A Bernoulli-egyenlet alakja viszkózus folyadék esetén

Legyen a folyadéknak belsı súrlódása (viszkózus folyadék), de homogén és

összenyomhatatlan marad. Ezért valóságos a folyadék.
Az áramlás stacionárius, csıben történik, nincs sem nyelı sem forrás. A csı fala és a folyadék
közt, valamint a folyadékrészecskék közt ébredı belsı súrlódás hatására hı keletkezik, ez
veszteséget jelent. A veszteség nyomásveszteségként jelentkezik.
A Bernoulli-egyenlet alakja a belsı súrlódásból eredı nyomásveszteséget is figyelembe véve:

ρ ρ
p1 + ρgh1 + v12 = p 2 + ρgh2 + v 22 + ∆p '
2 2

∆p ' : nyomásveszteség

ρ
∆p ' = ξ v 22 ; ξ : veszteségtényezı
2

A ξ meghatározása: - méréssel (pl.: csıelzáró szerkezetek),

- szakirodalom segítségével (tapasztalati, mérési eredmények,
diagramok, táblázatok, közelítı függvények),
- számítással (pl.: állandó keresztmetszető egyenes csı esetén).

Állandó keresztmetszető egyenes csı nyomásvesztesége:

ρ
∆p 'csı = ξ csı v2
2

l
ξ csı = λcsı , λ : csısúrlódási tényezı
d
l : csıhossz
d : csıátmérı

λ függ az áramlás fajtájától.

Az áramlás fajtái:

- lamináris (réteges)

25. ábra
Lamináris áramlás áramvonalai

23
 - turbulens (örvénylı, gomolygó)

26. ábra
Turbulens áramlás áramvonalai

Reynolds-szám

vd  m2 
Re = υ   : kinematikai viszkozitás
υ  s 

Az áramlás lamináris, ha: Re < 2320

Az áramlás turbulens, ha: Re > 2320

64
Re < 2320 esetén: λ=
Re

0,316
Re > 2320 esetén: λ= 4
Re

24
Az impulzus-megmaradás törvényének alkalmazása áramló folyadékra

Csıben áramló folyadékra (ideális folyadék, stacionárius áramlás).

A2
-F
A2 v2v'2
v2
A1 v1v'1
F
m
2 2'
A1 1'
v1 m
1

27. ábra
Szemléltetı ábra az impulzus-tételhez

Impulzus (erılöket): F ∆t

Lendület: mv

Az impulzus lendületváltozást okoz:

F ⋅ ∆t = m2v2-m1v1

m2 v 2 m1 v1 m
F= − = m& 2 v 2 − m& 1 v1 , m& = : tömegáram
∆t ∆t ∆t

m& = Qρ

Q = A1 v1 = A2 v 2

F = A2 v 2 ρ v 2 − A1v1 ρ v1 , átalakítva a szokásos sorrendbe:

F = A2 ρ v 2 v 2 − A1 ρ v1 v1 , ezt nevezik impulzus-tételnek.

Ez az erı a csı hatása a folyadékra.

25
Mőszaki hıtani alapismeretek (hıközlések)

A mőszaki hıtani alapismeretekben használt legfontosabb fogalmak illetve fizikai

mennyiségek:

Hı: energiafajta
Hımennyiség: Q [J]
Hımérséklet: az anyagok hıállapotát jellemzi, megmutatja a felmelegedés vagy lehőlés fokát.
Jele: T [K], t [oC]
Hımérsékletmezı: a tér összes pontjára nézve egy adott idıpillanatban a hımérséklet
értékeinek összessége.
Megadása függvényként:

T = T ( x, y, z ,τ ) , ahol x,y,z térkoordináták,

τ idıkoordináta
A hımérsékletmezı lehet (térben):

- hárommérető – térbeli
- kétmérető – felületszerő
- egymérető – vonalszerő.
A hımérsékletmezı lehet (idıben):
- stacionárius ( a hımérséklet nem függ az idıtıl),
- instacionárius ( a hımérséklet függ az idıtıl).

Példák hımérsékletmezı megadására

T = T ( x, y , τ ) : kétmérető, instacionárius hımérsékletmezı

T = (x,y,z): hárommérető, stacionárius

T = T(x): egymérető, stacionárius.

Izotermikus felület: a tér azonos hımérséklető pontjaira fektetett felület.

Hımérséklet-gradiens

gradT:hımérséklet-
gradiens vektor
n
n
T+
T= á
T= á

ll.
ll.

28.ábra
A hımérséklet-gradiens vektor szemléltetése

26
 ∆T ∂T
grad T = grad T = lim =
∆n ∂n
∆n → 0

∂T  K   C o 
grad T =  
∂n  m   m 

A hımérséklet-gradiens fogalma:

Az izotermikus felület normálisa irányába mutató vektor, ami a legerısebb hatás irányát adja
meg (a hıközlések iránya).

A Fourier-féle hıvezetés törvénye

gradT

T+
T

q
T

szilárd
T-

közeg
T

29. ábra
Szemléltetı ábra a Fourier-féle hıvezetési törvényhez

q = −λgradT ; λ : hıvezetési tényezı

 J W 
q : hıáramsőrőség: q 2 = 2 
m s m 
2
Hıáramsőrőség: 1 m felületen 1 s alatt leadott vagy felvett hımennyiség.

 
q  J J W 
Hıvezetési tényezı: λ = −  = = 
gradT  m 2 s K msK mK 
 m 
Fogalma: 1 m vastag fal 1 m2 felületén keresztül 1 K hımérsékletkülönbség hatására
1 s alatt átvezetett hımennyiség.

27
A hıközlések fajtái:

- hıvezetés: szilárd anyagokban történik a hıközlés, részecskérıl, részecskére való

átadás útján,
- hıáramlás: a hıt egy áramló közeg továbbítja (folyadék vagy légnemő),
- hısugárzás: a hı elektromágneses hullámok formájában terjed, nem kell közvetítı
közeg.

Egyrétegő homogén síkfal hıvezetése

T [K]
izotermikus izotermikus
felület felület
T = T(x)
T=áll.
1

egymérető, stacionárius
hımérsékletmezı
T=áll.
2

gradT q
x [mm]
0 xi s

30. ábra
Egyrétegő homogén síkfal hıvezetésének szemléltetése

Fourier-féle hıvezetés törvénye:

dT
q = −λ
dx

q
∫ − λ dx = ∫ dT
q
− x+C =T
λ

Peremfeltételek:

1. x = 0-nál T = T1

2. x = s-nél T = T2

1-et felhasználva: C = T1

q
− x + T1 = T
λ

28
 2 -t felhasználva:

q
− s + T1 = T2 , így a falon átvezetett hımennyiség:
λ

λ
q= (T1 − T2 )
s

n-rétegő homogén síkfal hıvezetése

T [K]

1 2 3
T1 λ1 = áll.
T2 λ2 = áll.
T3 λ3 = áll.
T4 T1 = áll.
T2 = áll.
q T3 = áll.
T4 = áll.
x [mm]
s1 s2 s3
68
31. ábra
n-rétegő homogén síkfal hıvezetésének szemléltetése

λ1 s1
q= (T1 − T2 ) ⇒ T1 − T2 = q
s1 λ1
λ2
q= (T2 − T3 ) ⇒ T2 − T3 = q
s2
s2 λ2
λ3 s3
q= (T3 − T4 ) ⇒ T3 − T4 = q
s3 λ3

Összeadva:

s s s  3
s T1 − T4
T1 − T4 = q 1 + 2 + 3  = q ∑ i ⇒ q=
 λ1 λ 2 λ3  i =1 λi
3
si
∑λ
i =1 i

T1 − Tn +1
n – rétegre: q= n
si
∑λ i =1 i

29
Egyrétegő hengeres fal hıvezetése

T [K]
T1 = áll.
T2 = áll.
λ = áll. T = T(r)
T1
J 
T2 Q& = Aq  = W  : hıáram
l

s 
Q

r [mm]
0 r1 r r2

32. ábra
Fourier-féle hıvezetés törvénye:

dT dT
Q& = Aq = − Aλ = −2πrlλ
dr dr

Q& 1
∫− 2πlλ r
dr = ∫ dT

Q&
− lnr + C = T
2πlλ

Peremfeltételek: 1. r = r1 –nél T = T1

2. r = r2 –nél T = T2

Q&
1 – bı l − lnr1 + C = T1
2πlλ

Q&
2 – bı l − lnr2 + C = T2
2πlλ

Q&
1–2: (lnr2 − lnr1 ) = T1 − T2
2πlλ

Q& r 2πlλ (T1 − T2 )

ln 2 = T1 − T2 ⇒ Q& =
2πlλ r1 r
ln 2
r1

30
n-rétegő hengeres fal hıvezetése

T [K] λ1 = áll.
λ2 = áll.
1 2 3
λ3 = áll.
T1 T1 = áll.
T2 T2 = áll.
l

T3 T3 = áll.
T4 T4 = áll
Q
r [mm]
0 r1 r2 r3 r4
110
33. ábra
n-rétegő hengeres fal hıvezetésének szemléltetése

2πlλ (T1 − T2 ) Q& 1 r

Q& = ⇒ T1 − T2 = ln 2
r 2πl λ1 r1
ln 2
r1

2πlλ (T2 − T3 ) Q& 1 r

Q& = ⇒ T2 − T3 = ln 3
r 2πl λ2 r2
ln 3
r2

2πlλ (T3 − T4 ) Q& 1 r

Q& = ⇒ T3 − T4 = ln 4
r 2πl λ3 r3
ln 4
r3

Q&  1 r 1 r 1 r  Q& 3 1 ri +1
Összeadva: T1 − T4 =  ln 2 + ln 3 + ln 4  =
2πl  λ1
∑ ln r
r λ2 r2 λ3 r3  2πl i =1 λi i

2πl(T1 − T4 )
Q& = 3
1 r
∑i =1 λi
ln i +1
ri
n – rétegre

2πl(T − Tn +1 )
Q& = n 1
1 r
∑
i =1 λ i
ln i +1
ri

31
n- rétegő homogén gömbfal hıvezetése

t [C°]

Q
T1
T2
T3
T4
r

r1 r2 r3 r4

34. ábra
n-rétegő homogén gömbfal hıvezetésének szemléltetése

Az elızıekhez hasonlóan levezethetı:

4π (T1 − Tn+1 )
Q& =
n
1 1 1 
∑λ  − 
ri +1 
i =1 i  ri

Áramlásos hıcsere (konvekció): hıátadás falon

közeg fal Newton képlet:

T=áll.
K
q = α (Tk − T f )

J W
T=áll.
f
α[ 2
= 2 ] hıátadási tényezı
m sK m K

q α függ: az áramlás fajtájától,

irányától, a felület geometriájától, anyagától.

35. ábra
Áramlásos hıcsere szemléltetése

32
Hıátbocsátás síkfalon keresztül

s1 s2 s3
1. közeg 2. közeg
TK1 1 2 3

T1
T2
T3
T4
TK2
q

70ábra
36.
Hıátbocsátás szemléltetése síkfalon keresztül

q = α 1 (Tk 1 − T1 )
1
1. Hıátadás falon: ⇒ Tk 1 − T1 = q
α1

T1 − Tn +1 n
si
2. Hıvezetés: q ⇒ T1 − Tn +1 = q ∑
n
si λi
∑λ
i =1
i =1

q = α 2 (Tn +1 − Tk 2 ) ⇒
1
3. Hıátadás falon: Tn +1 − Tk 2 = q
α2

 1 n
s 1 
Összeadva: Tk1 − Tk 2 = q + ∑ i + 
 α 1 i =1 λi α 2 

Tk1 − Tk 2
q= n
1 s 1
+∑ i +
α1 i =1 λi α2

33
Áramlástechnikai gépek

Pl.: szivattyúk, turbinák, kompresszorok, ventilátorok, stb.

Szivattyúk

Feladatuk: cseppfolyós közeg szállítása és a közeg munkavégzı képességének növelése.

Fajtái: - térfogatkiszorítás elvén mőködı gépek. Pl.: dugattyús szivattyú,

- örvénygépek (szárnylapátos gépek). Pl.: radiális átömléső örvényszivattyúk,
- különleges elven mőködı szivattyúk. Pl.: napenergia segítségével mőködık.

Egyszeres mőködéső dugattyús szivattyú

Elvi vázlata:

h1 : szívómagasság
h2 : nyomómagasság
Hg(He)=h1+h2: geodetikus
h2

szintkülönbség
(szállítómagasság)

s=2r
h1

37. ábra
Egyszeres mőködéső dugattyús szivattyú elvi vázlata

Szívószelep

34
Nyomószelep

38. ábra
Szívó-és nyomószelep elvi vázlata

Folyadékszállítás (térfogatáram):

Elméleti folyadékszállítás (Qe):

Qe = Av A: a dugattyú homlokfelülete

Qe = Av = A r ω sin ω t , ahol v = rω sinω t forgattyús hajtómőveknél

Qe

Q emax=Ar

nyomó
2¶/ω
0 t
¶/ ω 3¶/ω
szívó

39. ábra
Elméleti folyadékszállítás függvénye

Qe max = Arω

Elméleti közepes (geometriai) folyadékszállítás:

Asω A2rω Arω Qe max

Qg = Vn = Asn = = = =
2π 2π π π

n: motor fordulatszáma
s: lökethossz
V: lökettérfogat

35
Valóságos közepes folyadékszállítás

Qk = η v Q g , ahol η v : volumetrikus hatásfok

Mivel a szelepek nem zárnak illetve nyitnak szinkronban a holtpontoknak megfelelıen, ezért
mindig van folyadék visszaáramlás, ezt veszi figyelembe a volumetrikus hatásfok.

Szívómagasság (h1)

Szívóütemben legyen p = p1 (Vákum esetén p1 ≈ 0. )

Felírható az alábbi nyomásegyensúly:

po = p1 + ρgh1

po − p1 po
h1 = , ha p1= 0, akkor h1 max =
ρg ρg

10 5
Víz esetén h1 max ≅ = 10[m].
10 310
A valóságos esetben ennél kisebb a szívómagasság (6-8 m).

Nyomómagasság (h2)

Nyomóütemben legyen p = p2.

Felírható az alábbi nyomásegyensúly:

p 2 = ρgh2 + p o

p 2 − po
h2 =
ρg

A h2–nek csak szilárdságtani korlátja van (h2 = 20-30 m)

Szállítómagasság (H)

Elméleti szállítómagasság:

po − p1 p 2 − po p 2 − p1
H e = h1 + h2 = + =
ρg ρg ρg

Valóságos szállítómagasság:

H = ηh H e η h : hidraulikus hatásfok
A hidraulikus hatásfok a belsı súrlódás miatt bekövetkezı áramlási veszteségeket veszi
figyelembe.

36
Indikátor diagram

p2
W ny
p0
W sz
p1
V
0 As

40. ábra
Elméleti indikátor diagram

A dugattyú mozgatásához szükséges erı:

Szívóütemben: Fsz = A( p o − p1 )

Nyomóütemben: Fny = A( p 2 − po )

Indikált munka (befektetett hasznos munka):

Wi = Fsz s + Fny s = As ( p o − p1 ) + As ( p 2 − po ) = As( p 2 − p1 )

Indikált (hasznos) teljesítmény:

Pi = Wi n = Asn( p 2 − p1 ) = Qg ( p 2 − p1 )

Elméleti szállítómagasság:
p − p1
He = 2 ⇒ p 2 − p1 = H e ρg
ρg
Az indikált teljesítmény:

Pi = Qg H e ρg

A motor teljesítményszükséglete (Pö):

Pi
Pö = η m : mechanikus hatásfok (motor súrlódási veszteségei)
ηm

Q g H e ρg
Pö =
ηm

37
 H
Valóságos szállítómagasság: H = η h H e ⇒ He =
ηh

Qk
Valóságos közepes folyadékszállítás: Qk = η v Qg ⇒ Qg =
ηv
A valóságos értékekkel kifejezett teljesítményszükséglet:

Qk Hρg
Pö =
η mη hη v

38
Ventilátorok

Feladatuk: légnemő közeg szállítása és a szállított közeg munkavégzı képességének növelése.

Fajtái: - axiális
- radiális

Radiális ventilátor elvi vázlata

Nyomócsonk
Csigaház

Szívócsonk Lapát
Járókerék

41. ábra
Radiális ventilátor elvi vázlata

A radiális ventilátor össznyomásnövekedést okoz:

ρ  ρ 
∆pö = p 2 + v 22 −  p1 + v12  , ahol p1, p2: statikus nyomás
2  2 
ρ ρ
v12 , v 22 : dinamikus nyomás
2 2
A motor hasznos teljesítménye:

Ph = ∆p ö Q

A tengelyteljesítmény:

Ph
Pt =
η

39
Hıerıgépek (kalorikus gépek): hıenergiát termelı ill. hıenergiát átalakító gépek.

Hıerıgépek ( kalorikus gépek )

− Belsıégéső motorok
− Gız- és gázturbinák
− Hőtıberendezések
− Hıszivattyúk
− Hıcserélık
− Kazánok és tüzelıberendezések
− Gızgépek

Kompresszoros hőtıgépek

A hőtés fizikai elve: Atmoszférikus nyomáson alacsony (negatív) hımérsékleten is

elpárologni képes folyadék párolgáshıje vonja ki a hőtendı térbıl a hımennyiséget.

Nedves üzemet megvalósító hőtıkörfolyamat

b 1
2
c W a a: elpárologtató
b: kompresszor
q q0 c: kondenzátor
d: fojtószelep
3 4
T d log p

3 2 3 2
T p p
T
p0
T0 p0
4 1 4 1 T0
h=áll.
s h
h4 h1

42. ábra
Nedves üzemet megvalósító hőtıkörfolyamat elvi vázlata, T-s és log p-h diagramja

Az ábrán látható elméleti körfolyamat:

− 1-2 folyamat: adiabatikus kompresszió,

− 2-3 folyamat: izotermikus kompresszió,
− 3-4 folyamat: fojtás,
− 4-1 folyamat: izotermikus expanzió.

40
A diagramok segítségével látható, hogy az elpárologtatóba po, To állapotú (4 állapot) folyadék
és kis mennyiségő gız kerül. Az elpárologtatóban a 4-1 folyamat során a folyadék elpárolog
és a párolgáshıt a környezetétıl vonja el (qo = h1 – h4). Az elvont hımennyiség (qo) 1 kg
hőtıközegre vonatkozó fajlagos mennyiség. A folyamat végén lévı 1 állapotú nedves gızt
szív be a kompresszor és az 1-2 folyamat során p, T állapotú telített gız állapotba juttatja a
hőtıközeget. A 2-3 folyamat során a kondenzátorban a gız környezetének hıt ad le (Ehhez
szükséges, hogy a környezeti hımérséklet kisebb legyen a T-nél,) a gız kondenzálódik és
telített folyadék állapotba jut (3. állapot). A 3-4 folyamat során, a fojtószelepen és a kapilláris
csövön történı átáramlás során a folyadék 4 állapotba kerül. A fojtás során már megkezdıdik
az elpárolgás, ami rontja a hőtıteljesítményt.

qo
Fajlagos hőtıteljesítmény: ε = , ahol qo az 1 kg hőtıközeg által elvont hımennyiség,
W
W a kompresszor által végzett munka egy
körfolyamat során
A hőtıgépeknél cél a fajlagos hőtıteljesítmény növelése. A diagramokból látható, hogy a
fojtás veszteséggel jár, mert a fojtóban már megkezdıdik az elpárolgás. Ennek mértékét
csökkenteni kell. A kompresszor mőködése szempontjából is káros és termodinamikailag sem
kedvezı a nedves gız beszívása, ezért célszerő áttérni a száraz üzemre.

Száraz üzemet megvalósító hőtıkörfolyamat

b 1
2
c W a a: elpárologtató
b: kompresszor
q q0 c: kondenzátor
d: fojtószelep
3 d 4
T log p

3
Tt 2
3 2
T p
2' 2' T Tt

T0 p0
4 1 4 1 T0
h=áll.
s h
h4 h1
120
43. ábra
Száraz üzemet megvalósító hőtıkörfolyamat elvi vázlata, T-s és log p-h diagramja

41
Az ezt megvalósító körfolyamat során a kompresszor telített száraz gızt szív be (1 állapot) és
azt 2 állapotú túlhevített gızzé komprimálja. A kondenzátorba jutva a túlhevített gız elıször
lehől T hımérsékletre, majd izotermikusan kondenzálódik. Ezen folyamat során qo = h1-h4 hıt
von el a hőtıközeg az elpárolgás során, ami nagyobb, mint nedves üzem esetén.

A fajlagos hőtıteljesítmény javítása utóhőtéssel

b 1
2
c W a a: elpárologtató
b: kompresszor
q q0 c: kondenzátor
3 d: utóhőtı
d 3' e 4 e: fojtószelep
T log p
qu

3 2 Tu T
2
T p
2' 3' 3 2'
Tu 3'
T0 p0 T0
4 1 4 1
s h
h4 h1

44. ábra
Utóhőtıvel ellátott kompresszoros hőtıgép elvi vázlata, T-s és log p-h diagramja

A log p-h diagramból látható, hogy az utóhőtıvel qu = h3 - h3’ hıt vonunk el a folyékony
telített hőtıközegtıl (3-3’ folyamat). A 3’ állapotú folyadékot lefojtva az 4 állapotba kerül.
Látható, hogy a fojtás végén kevesebb gızfázis keletkezik, mint utóhőtés nélkül. A hőtendı
térbıl elvont qo = h1-h4 hımennyiség nagyobb, mint utóhőtés nélkül lenne, ezáltal nıtt a
fajlagos hőtıteljesítmény is.

42
Belsı hıcserélıvel kiegészített kompresszoros hőtıgép

b 1
2
c
W 1' a: elpárologtató
b: kompresszor
q a c: kondenzátor
3 q0 d: utóhőtı
e 4 e: fojtószelep
T d 3' log p

2 Tu
p T
3 2
T p
2' 3' 3 2'
3' p0 Tt
T0
4 p0 T0 1
1
1' 4 1'
T0 T1
s h
h4 h 1'

45. ábra
Belsı folyadék-gız hıcserélıvel kiegészített kompresszoros hőtıgép elvi vázlata,
T-s és log p-h digaramja

Az ábrán látható elvi vázlat szerint megvalósított körfolyamat során kihasználjuk azt, hogy az
elpárologtatóból kijövı hideg gız segítségével hőthetjük a kondenzátorból kijövı meleg
folyadékot. Ezt úgy tudjuk a legegyszerőbben megvalósítani, hogy az elpárologtatóhoz vezetı
kapilláris csövet összeforrasztjuk a kompresszor szívócsövével. A hideg telített gız által a
meleg folyadékból elvont hımennyiség a gızt túlhevíti T1 hımérsékletre. A belsı hıcsere
miatt h3-h3’ = h1-h1’. A belsı hıcsere segítségével is megnövekedett a fajlagos
hőtıteljesítmény.

43
Abszorpciós hőtıgépek

5 8

ka o
F1
2 3
k e
qf Qp qh 4
1
q q0
Sz

6 F 7

46.114
ábra
Folyamatos mőködéső abszorpciós hőtıgép elvi vázlata

Összehasonlítva a 46. ábrán látható hőtıkörfolyamatot a 42. és 43. ábrán láthatóakkal,

megállapíthatjuk, hogy csupán egy különbség van a kettı között, hogy az abszorpciós
hőtıgépben a kompresszor helyett egy más egységet, egy ún. „termikus kompresszort”
alkalmaznak. Az abszorpciós hőtıgép egy a hőtıközeg elnyeletésére alkalmas oldó közeget
használ (pl. NH3 hőtıközeg H20-ban oldva). Mivel a abszorpciós hőtıgépeknél a hőtıközeg
gıze mindig tartalmaz valamennyi oldószert, ezért az elpárologtatóban a rendszer két
komponenső, ezért az elpárolgás itt növekvı hımérséklet mellett történik. Hasonló jelenség
zajlik le a kondenzátorban, a kétfázisú közeg miatt a kondenzáció csökkenı hımérséklet
mellett megy végbe. Az elpárologtatóból kijövı 8 (po, T8) állapotú gızfázisú hőtıközeget az o
oldó (vagy elnyeletı) edénybe juttatjuk az oldó folyadékon keresztül átbuborékoltatva. Az
oldóban lévı oldószer hőtésével tudjuk fokozni az elnyelıképességet, így gazdag oldatot
kapunk. A gazdag oldatot az Sz oldatszivattyú segítségével juttatjuk a ka kazánba (vagy
kiőzıbe). A kazánban az oldatot főtjük és az oldattal közölt hı segítségével az oldatból
kiőzzük az elnyeletett hőtıközeget, mivel a folyadék gázoldó képessége a hımérséklet
növelésével csökken. A hıközlés hatására a kazánban lévı hőtıközeg gız 5 (p,T5) állapotba
kerül. Ezt vezetjük be a k kondenzátorba, ahol a gız lecsapódik, 6 (p,T6) állapotú folyadék
keletkezik, ami a fojtáson keresztül vezetve 7 (poT7) kerül be az e elpárologtatóba.

44
 Vizsgakérdések

1.) A gép fogalma.

2.) A gépek csoportosítása a termelési rendszerben betöltött szerepük szerint.
3.) A gépek csoportosítása a definíció alapján.
4.) A Coulomb-féle súrlódás feltételei, fogalma, törvénye.
5.) Súrlódás vízszintes talajon.
6.) Súrlódás lejtın.
7.) Az egyenletesen változó haladó mozgás menetábrája, gyorsulás-, sebesség-és
útfüggvénye, kapcsolata a menetábrával.
8.) Munkatétel.
9.) Az egyenletesen változó tengelykörüli forgómozgás menetábrája, szöggyorsulás-,
szögsebesség-és szögelfordulás függvénye, kapcsolata a menetábrával.
10.) A tehetetlenségi nyomaték fogalma, meghatározása tárcsaszerő alkatrészek esetén.
11.) Áramlástani alapismeretek alapfogalmai (folyadékok csoportosítása, hidrosztatikai
nyomás fogalma, meghatározása, Pascal-törvénye, stacionárius áramlás, lamináris és
turbulens áramlás fogalma.)
12.) Kontinuitás törvénye.
13.) Bernoulli- egyenlet.
14.) Impulzus-tétel.
15.) Mőszaki hıtani alapfogalmak (hımérséklet, hımérséklet mezı, izotermikus felület,
hımérséklet gradiens, Fourier – féle hıvezetési törvény, hıáramsőrőség, hıáram).
16.) Egyrétegő homogén síkfal hıvezetése.
17.) n-rétegő homogén síkfal hıvezetése.
18.) Egyrétegő homogén hengeres fal hıvezetése.
19.) n-rétegő homogén hengeres fal hıvezetése.
20.) Áramlásos hıcsere.
21.) Hıátbocsátás n-rétegő síkfalon keresztül.
22.) Egyszeres mőködéső dugattyús szivattyú elvi vázlata és mőködése.
23.) A dugattyús szivattyú folyadékszállítása.
24.) A szivattyú teljesítményszükséglete.
25.) Radiális ventilátor elvi vázlata és mőködése.
26.) A kompresszoros hőtés fizikai elve.
27.) Nedves üzemet megvalósító kompresszoros hőtıgép elvi vázlata, mőködése, a
folyamatok leírása.
28. Száraz üzemet megvalósító kompresszoros hőtıgép elvi vázlata, mőködése, a
folyamatok leírása.
29.) Utóhőtıvel ellátott kompresszoros hőtıgép elvi vázlata, mőködése, az utóhőtés
hatása.
30.) Az utóhőtés megvalósítása belsı hıcserével.
31.) Az abszorpciós hőtıgép elvi vázlata, mőködése.

45