Fatörzs

Az évgyűrűket a kambiumgyűrű által létrehozott tavasszal és ősszel eltérő átmérőjű vízszállító csövek
mintázata adja. Kialakulásuk feltétele az évszakok közötti jelentős eltérések, a csapadékmennyiség, a
hőmérséklet, és a napsugárzás mennyiségeben. Az évgyűrűk vastagsága azt mutatja, hogy az adott
időszakban mennyi csapadékhoz jutott hozzá a növény. A növények a vizet a gyökereiken keresztül
veszik fel a talajból, majd innen három erő segítségével jutnak el a magasba. A levelek
párologtatásából származó erő, a gyökérnyomás, és a kapillaritás, azaz a kohéziós erő. A
gyökérnyomás inkább télen, míg a párologtató hatás inkább nyáron jellemző. A fagy károsító
hatásának kivédésére a fák késő ősszel vízmentesítik a vízszállító csöveket, ezáltal a a bennük lévő
folyadéknak magas lesz a koncentrációja, ami által a fagyáspontja lecsökken. Amennyiben a
növények akkor érintkeznek hideg levegővel amikor már megindult a tavaszi nedvkeringés, akkor
fagykár következik be. A fatörzset a fa kérge védi, ez a fa külvilággal érintkező része. Külső
pararétegből, és belső rostrétegből áll. Ez akadályozza meg a fa kiszáradását, és védi a környezeti
hatásoktól.