0060 Szamitogepes Elemzesi Technikak-Min

SZÁMÍTÓGÉPES ELEMZÉSI
TECHNIKÁK
SZÁMÍTÓGÉPES ELEMZÉSI
TECHNIKÁK
Koppány Krisztián
Széchenyi István Egyetem • Gyõr, 2011

© Dr. Koppány Krisztián PhD, egyetemi adjunktus
2011
Kézirat lezárva: 2011. január 31.
ISBN
Széchenyi István Egyetem
Szerzõ:
Dr. Koppány Krisztián PhD, egyetemi adjunktus
Szerkesztette:
Dr. Koppány Krisztián PhD
Lektorálta:
Dr. Erdõs Ferenc, egyetemi docens
A kiadásért felel a:
Felelõs szerkesztõ:
Mûszaki szerkesztõ:
Terjedelem:
Tartalomjegyzék
Elõszó............................................................................................................................................................... 8
1 Táblázatkezelési alapismeretek..................................................................................................................... 9
1.1 Az Excel 2003 kezelõfelülete.................................................................................................................... 9
1.2 Adatbevitel és mozgás a munkalapokon ................................................................................................ 11
1.3 Képletek és függvények ......................................................................................................................... 12
1.4 Fájlmûveletek........................................................................................................................................ 13
1.5 Szerkesztési mûveletek.......................................................................................................................... 14
1.6 Nézetek és eszköztárak.......................................................................................................................... 15
1.7 Beszúrás................................................................................................................................................ 15
1.8 Formázási mûveletek............................................................................................................................. 15
1.9 Az ablaktábla beállításai ........................................................................................................................ 16
1.10 Súgó.................................................................................................................................................... 16
1.11 Kapcsolódó irodalom........................................................................................................................... 16
2 Diagramok................................................................................................................................................... 17
2.1 Idõsorok ábrázolása............................................................................................................................... 17
2.1.1 Stock változók idõsorai ................................................................................................................... 17
2.1.1.1 Az alkalmazotti létszám idõbeli alakulása.................................................................................. 17
2.1.1.2 A mérlegfõösszeg idõbeli alakulása........................................................................................... 25
2.1.1.3 A vagyon és a létszám idõbeli alakulásának együttes ábrázolása ............................................... 27
2.1.2 Flow változók idõsorai .................................................................................................................... 34
2.1.2.1 Az árbevétel idõbeli alakulása .................................................................................................. 34
2.1.2.2 Az árbevétel és az EBITDA idõbeli alakulásának együttes ábrázolása......................................... 35
2.1.3 Stock és flow változók idõsorainak együttes ábrázolása................................................................... 36
2.1.4 Szintek és növekedési ütemek ábrázolása ....................................................................................... 37
2.1.5 Árfolyamok alakulásának ábrázolása............................................................................................... 38
2.2 Összetételek ábrázolása ........................................................................................................................ 40
2.2.1 Statikus részarányok ....................................................................................................................... 40
2.2.1.1 Piaci részesedés ....................................................................................................................... 41
2.2.1.2 Az árbevétel szerkezete............................................................................................................ 44
2.2.2 A szerkezet és a részarányok idõbeli alakulása ................................................................................ 48
2.2.2.1 Az árbevétel szerkezetének idõbeli alakulása............................................................................ 48
2.2.2.2 A vagyon szerkezetének idõbeli alakulása................................................................................. 51
2.2.2.3 Kombinált halmozott diagramok .............................................................................................. 51
2.2.3 Többdimenziós megoszlások........................................................................................................... 52
2.2.3.1 Az alkalmazotti létszám nemek és a tevékenység jellege szerinti megoszlása ............................ 52
2.2.3.2 Piaci szegmensek ábrázolása .................................................................................................... 54
2.3 Összehasonítás...................................................................................................................................... 56
2.3.1 Idõbeli összehasonlítás ................................................................................................................... 56
2.3.2 Összetételek összehasonlítása ........................................................................................................ 57
2.3.3 Többszempontú összehasonlítás..................................................................................................... 59
2.3.4 Terv-tény eltérések, változások tényezõkre bontása........................................................................ 61
2.4 Változók közötti kapcsolatok szemléltetése ........................................................................................... 66
2.5 Vezetõi mûszerfalak, dashboardok ........................................................................................................ 68
2.5.1 Tachodiagram................................................................................................................................. 68
2.5.2 Microchartok.................................................................................................................................. 73
2.6 Kapcsolódó irodalom............................................................................................................................. 74
3 Statisztikai elemzések.................................................................................................................................. 75
3.1 Regressziószámítás................................................................................................................................ 75
3.1.1 A regressziós egyenes megjelenítése a diagramon........................................................................... 75
3.1.2 A regressziós egyenes meghatározása a munkalapon ...................................................................... 77
3.1.3 Elõrejelzés a regressziós egyenes felhasználásával .......................................................................... 78
Koppány: Számítógépes elemzési technikák 5

3.2 Idõsorelemzés....................................................................................................................................... 79
3.2.1 A trendvonal megjelenítése a diagramon ........................................................................................ 80
3.2.2 A trendvonal meghatározása a munkalapon.................................................................................... 81
3.2.3 A trend elõrejelzése........................................................................................................................ 82
3.2.4 A szezonális hatások számszerûsítése.............................................................................................. 83
3.2.5 Elõrejelzés a trend és a szezonális hatások figyelembe vételével ..................................................... 85
4 Pénzügyi számítások.................................................................................................................................... 89
4.1 Jövõérték, jelenérték............................................................................................................................. 89
4.2 Annuitás jövõértéke és jelenértéke........................................................................................................ 90
4.3 Beruházási projektek, befektetések értékelése ...................................................................................... 92
4.4 Annuitásos hitelek törlesztõrészletei ..................................................................................................... 93
5 Közelítés, célérték-keresés, optimalizálás.................................................................................................... 96
5.1 Körkörös hivatkozások és közelítés ........................................................................................................ 96
5.2 Célérték-keresés.................................................................................................................................... 98
5.2.1 Fedezeti pont meghatározása ......................................................................................................... 99
5.2.2 THM-számítás............................................................................................................................... 100
5.3 Optimalizálás....................................................................................................................................... 102
5.3.1 A szûk keresztmetszetek feltárása................................................................................................. 103
5.3.2 Minimális termeléskieséssel járó program..................................................................................... 104
5.3.3 Minimális fedezetkieséssel járó program....................................................................................... 107
6 Adatkezelés és adatelemzés ...................................................................................................................... 109
6.1 Alapvetõ adatkezelési mûveletek......................................................................................................... 109
6.1.1 Rendezés...................................................................................................................................... 109
6.1.2 Részösszegek................................................................................................................................ 111
6.1.3 Tagolás és részletek ...................................................................................................................... 115
6.1.4 Szûrés........................................................................................................................................... 119
6.1.4.1 Autoszûrõ .............................................................................................................................. 119
6.1.4.2 Irányított szûrõ ...................................................................................................................... 122
6.1.5 Adatbevitel ûrlap segítségével ...................................................................................................... 123
6.2 Adatbázisfüggvények........................................................................................................................... 124
6.3 Adattáblák........................................................................................................................................... 125
6.3.1 Egydimenziós adattáblák .............................................................................................................. 125
6.3.2 Kétdimenziós adattáblák............................................................................................................... 129
6.3.2.1 Kétdimenziós számlaforgalmi adattábla.................................................................................. 129
6.3.2.2 Kétdimenziós hiteltörlesztési adattábla .................................................................................. 131
6.3.3 Adattáblák újraszámolása ............................................................................................................. 132
6.4 Kimutatások ........................................................................................................................................ 133
6.4.1 Egyszerû kimutatás készítése ........................................................................................................ 133
6.4.2 Kimutatás többszintû dimenziókkal............................................................................................... 136
7 Komplex elemzések és riportok................................................................................................................. 140
7.1 Értékesítési beszámoló ........................................................................................................................ 140
7.1.1 Forgalomösszesítõ tábla................................................................................................................ 140
7.1.2 A havi forgalom elemzése ............................................................................................................. 141
7.1.2.1 A bevétel hónapon belüli eloszlása......................................................................................... 143
7.1.2.2 Az összesített havi forgalom alakulása, a terv-tény eltérések elemzése................................... 147
7.2 Korosított vevõ- és szállítóállomány kimutatás..................................................................................... 152
7.2.1 A követelések és tartozások korosítása, a késedelmi kategóriák kialakítása ................................... 152
7.2.2 Vevõi és szállítói kimutatások........................................................................................................ 154
7.2.3 A riportfelület kialakítása.............................................................................................................. 156
6 Koppány: Számítógépes elemzési technikák

7.3 A vevõportfolió kockázati összetételének elemzése ............................................................................. 160
7.3.1 A vevõk kockázati osztályba sorolása ............................................................................................ 162
7.3.2 Partnerek száma és aránya az egyes kockázati osztályokban ......................................................... 165
7.3.3 Kockázati osztályok közötti átmenetek.......................................................................................... 166

Elõszó
A Számítógéppel támogatott vállalati elemzés és pénzügyi tervezés oktatási csomag Számítógépes elemzési
technikák címû tantárgyi modulja gyakorlati példákon keresztül mutatja be a Microsoft Excel táblázatkezelõ
program alkalmazásának lehetõségeit az üzleti elemzés, a controlling és a pénzügyi menedzsment területén,
ezáltal módszertani alapozást biztosít a csomag másik két modulja, a Komplex pénzügyi tervezés és elemzés
esettanulmányok, valamint a Fundamentális elemzés címû tárgyakhoz.
Az Excel táblázatkezelõ hasznos funkciói és elterjedtsége okán elsõdleges számítástechnikai segédeszköze a
gazdasági elemzõmunkának. A szoftver a gazdálkodástudományi és közgazdaságtudományi alapképzés
informatika és számítástechnikai kurzusain rendszerint legalább egy féléves tananyag, az üzleti életben pedig a
fentiekben említett gazdasági munkakörökben alapvetõ követelmény az MS Office alkalmazások legalább
felhasználói szintû ismerete. Éppen ezért feltételezzük, hogy Olvasónk az Excel használatában legalább
alapszinten jártas.
A tananyag 1. fejezete különösen épít erre az elõképzettségre. A Táblázatkezelési alapismeretek címû
fejezetben röviden és tömören áttekintjük azokat az alapfogalmakat, eszközöket, menüpontokat, beállítási
lehetõségeket, valamint a kezelõfelületnek azon az elemeit, amelyeket a táblázatkezelõvel való munka során
folyamatosan, készségszinten használunk. Az 1. fejezet felfogható úgy is, mint az ismertnek feltételezett
funkciók összefoglalása. Ha ezekkel kapcsolatban Olvasónk részletesebb magyarázatot igényel, akkor a fejezet
végén található számítástechnikai, statisztikai és pénzügyi tankönyvek megjelölt részeinek önálló feldolgozását
javasoljuk.
A 2. fejezetben Olvasónk a diagramhasználat szabályairól, a diagramkészítés lehetõségeirõl, valamint az üzleti
életben gyakran használt diagramtípusok elkészítésének és megformázásának lépéseirõl kap részletes
útmutatást konkrét vállalati példákon keresztül.
A 3. fejezet a statisztikai, a 4. fejezet pedig a pénzügyi elemzések során alkalmazható függvények használatát
mutatja be.
Az 5. fejezetben a vállalati elemzés és tervezés, az eredménycontrolling, valamint a betéti és hitelkonstrukciók
elemzõtábláinak és modelljeinek megoldásához szükséges közelítõ, célérték-keresõ és optimalizáló eljárások
gyakorlati alkalmazásával ismerkedhetünk meg.
A 6. fejezet a nagyméretû adattáblák, adatbázisok kezelésének és elemzésének eszközeivel foglalkozik.
A tananyagot záró 7. fejezet három komplex példát mutat be az Excel gyakorlati, üzleti felhasználására. A
vállalati elemzések, riporttáblák elkészítése során elsõsorban a 3. és 6. fejezetben megszerzett ismeretekre
támaszkodunk.
Olvasónkat nemcsak 1., hanem a 2-7. fejezetek témái kapcsán is önállóságra bíztatjuk. Arra kérjük, ismerkedjen
meg az Excel által kínált azon funkciókkal, lehetõségekkel is, amelyekre terjedelmi korlátok miatt nem e
tananyagban nem, vagy csak érintõlegesen tudunk kitérni. A legtöbbet az önállóan végzett próbálkozásokkal, az
egyes funkciók önálló felfedezésével lehet tanulni. Ehhez javasoljuk mindenekelõtt az Excel súgójának
használatát, illetve az egyes fejezetek végén megjelölt kapcsolódó irodalmat.
Fontos megjegyezni, hogy a tananyag során végig a magyar nyelvû Excel 2003-as verziójával dolgozunk. Az
általunk használt funkciók természetesen a szoftver késõbbi verzióiban is megtalálhatók, a menürendszer és a
kezelõfelület különbségeire azonban figyelemmel kell lenni! A táblázatkezelõ késõbbi verzióiban egyes Excel-
funkciók nem az itt leírt helyen és módon érhetõk el.
Bízunk benne, hogy Olvasóink haszonnal forgatják majd tankönyvünket a kapcsolódó egyetemi kurzusok
vizsgáira való felkészülés és az üzleti gyakorlat során egyaránt! A koppanyk@sze.hu címen szívesen fogadunk a
tananyaggal kapcsolatos bármiféle észrevételt.
A szerzõ köszönettel tartozik Dr. Erdõs Ferencnek, a tananyag szakmai lektorának a hasznos tanácsokért.
Komárom, 2011. január 31.
Koppány Krisztián

1 Táblázatkezelési alapismeretek
Az Excel táblázatkezelõ programot a Start menübõl vagy az Asztalon elhelyezett ikonra a bal oldali egérgombbal
kétszer kattintva tudjuk elindítani (1. ábra).
1. ábra
1.1 Az Excel 2003 kezelõfelülete

Az Microsoft Office Excel 2003 kezelõfelületének részeit a 2. ábra mutatja.
Az ablak legelsõ sora az Microsoft Excel nevet, valamint annak a munkafüzetnek nevét mutatja, amellyel éppen
dolgozunk. Ezt hívjuk aktív munkafüzetnek. Az Excel elindítása után megjelenõ üres munkafüzetnek a neve
egyszerûen Munkafüzet1.
Az Excel munkafüzet munkalapokból áll. A Munkafüzet1 automatikus névvel ellátott üres munkafüzet három
üres munkalapot tartalmaz, amelyeknek a neve Munka1, Munka2, Munka3. Jelenleg a Munka1 munkalap aktív,
ennek a celláit láthatjuk a képernyõ közepén (2. ábra).
A munkalap sorait sorszámokkal (1-tõl 65536-ig), oszlopait nagybetûkkel, illetve nagybetûk kétkarakteres
variációival (A-tól IV-ig) azonosítjuk. Ezek a betûk és számok az oszlop- és sorazonosítók. Az cellák
azonosításához mindig elõször az oszlopazonosítót, majd a sorazonosítót kell megadnunk (pl. B4, F16, G20 stb.
cella).
Az Excel kezelõfelületének második sorában a fõmenü található a Fájl, Szerkesztés, Nézet stb. menüpontokkal.
A fõmenübe belépni az Alt billentyû lenyomásával, abban mozogni a kurzormozgatókkal tudunk. A kiválasztott
menüpont a lefelé mutató kurzormozgató vagy az Enter lenyomására nyílik fel. Az almenükbõl és a fõmenübõl
kilépni egyaránt az Esc billentyûvel tudunk.
Az egyes menüpontok közvetlenül is elérhetõk az Alt és a menüpont nevében aláhúzott billentyû együttes
lenyomásával (például Alt+A, Alt+Z stb.).

2. ábra
Fõmenü
Jelölõnégyzet Eszköztárak
Aktív cella Oszlopazonosítók
Függvény Szerkesztõléc
Név mezõ
beszúrása
Aktív munkalap cellái
Sorazonosítók
További munkalapok
A fõmenü alatt a Nézet menüpontban bekapcsolt gombsorokat, úgynevezett eszköztárakat láthatjuk.

Alapbeállítás szerint a Szokásos és a Formázás eszköztár van bekapcsolt állapotban. Az eszköztárakon
elhelyezett gombok segítségével közvetlenül végre tudunk hajtani bizonyos, egyéként a menüpontokban is
megtalálható mûveleteket (pl. fájl megnyitása, mentése, formátummásolás, az utolsó mûvelet visszavonása,
automatikus szummázás, a betûtípus és betûméret beállítása, igazítás, számformátum beállítása, tizedes jegyek
számának beállítása stb.).
A harmadik sor elején elhelyezkedõ név mezõ segítségével az egyszerûbb hivatkozás érdekében
cellatartományokat láthatunk el általunk megadott nevekkel. A felhasználó által beállított tartománynevek
szervezéséhez, beállításához, törléséhez a Beszúrás menü Név menüpontját használjuk. A Név mezõ
alkalmazására késõbb, az 1.3. és a 7.3. alfejezetekben mutatunk példákat.
A harmadik sor következõ eleme az fx jelû, függvényvarázsló gomb. Ezzel függvényeket szúrhatunk be a
munkalap celláiba.
A függvény varázsló gombja után a szerkesztõléc nevû hosszú fehér sáv következik, amelynek segítségével
számokat, szöveget (állandókat) és képleteket vihetünk be a cellákba.
Képernyõ jobb szélén, illetve jobb alsó részén a függõleges, illetve vízszintes görgetõsávok találhatók.
Az Excel képernyõ legalsó sora az úgynevezett állapotsor, amely az éppen végrehajtás alatt lévõ mûveletrõl (pl.
számolás), a Num Lock, a Caps Lock és a Scroll Lock billentyû be- vagy kikapcsolt állapotáról tájékoztat, a kijelölt
tartományok összegét, átlagát stb. jelzi ki. A jelenleg látható „Kész” felirat a készenléti állapotra utal: az Excel a
következõ mûveletre, a következõ utasítás kiadására vár. Kijelzésre került továbbá a NUM felirat is, mivel a
numerikus billentyûzetet a Num Lock benyomásával aktiváltuk (2. ábra). Egy elemzõ közgazdásznak számokkal
kell dolgoznia. Sok számmal! Ezek sokkal könnyebben bevihetõk a táblázatokba a numerikus billentyûzet
segítségével. Használjuk a numerikus billentyûzetet!

1.2 Adatbevitel és mozgás a munkalapokon
Az Excel elindításakor az automatikusan megjelenõ üres munkafüzet Munka1 nevû munkalapjának bal felsõ, A1
cellája lesz aktív (2. ábra). Ha a számítógép billentyûzetén elkezdünk valamit gépelni, akkor az mindig az aktív
cellába kerül. Ha egy Entert ütünk, akkor a cella tartalma a begépelt karaktersorozat lesz, az aktív cellát jelzõ
fekete szegély pedig az eggyel alatta lévõ cellára kerül.
Az aktív cella jobb alsó sarkában látható kis fekete négyzetet jelölõnégyzetnek hívjuk. A jelölõnégyzet a
késõbbiekben sokszor fogjuk használni a cellák másolásakor.
A munkalapon aktív cellát nemcsak az Enter lenyomásával válthatunk, hanem a kurzormozgató nyilakkal is
mozoghatunk a munkalapon, illetve a kívánt cellára az egér bal gombjával rákattintva is aktívvá tehetjük a
munkalap valamely celláját.
Töltsük fel a Munka1 munkalap A1:C3 tartományát az 1. táblázatnak megfelelõen!
1. táblázat
A B C
1 1 7 4
2 3 6 3
3 4 5 1
Az Excel automatikusan felismerte és számnak állította be a cellák adattípusát.
Most írjuk be az A5 cellába a következõ, idézõjelek közötti karaktersorozatot „2010-05-09”. Láthatjuk, hogy az
A5 cellában a 2010.05.09 dátum jelenik meg, tehát most is automatikus volt az adattípus felismerése. (A dátum
formátum mögött is valójában egy számérték áll, amely az adott dátum és az 1899. dec. 31. óta eltelt napok
számát adja meg. Az 1 szám dátum formában kijelezve ily módon 1900. jan. 1-jét jelenti.)
Írjunk be az F8 és a D10 cellába valamit! Nyomjuk meg ezek után a Ctrl+Home billentyûkombinációt, amelynek
hatására a munkalap bal felsõ cellájára, vagyis az A1 cellára térünk vissza. A Ctrl+End billentyûkkel az általunk
használt legszélsõ oszlop és legalsó sor metszéspontjában található cellára, vagyis esetünkben az F10 cellára
ugrunk. Ez még akkor is így van, ha közben az F8 és D10 cellák tartalmát töröltük.
Kattintsunk az A1:C3 tartományban lévõ táblázat valamelyik belsõ cellájára. Az Excel az A1:C3 cellákat
összefüggõ tartománynak érzékeli, amelyben a Ctrl és a kurzormozgató nyilak segítségével tudunk a táblázat
jobb, bal, alsó és felsõ szélére ugrani.
Ha a számokat tartalmazó táblázat utolsó sorában, mondjuk az A3 cellában nyomjuk meg a Ctrl+lefelé nyíl
billentyûkombinációt, akkor elõször a dátumot tartalmazó A5 cellára, majd ha újra Ctrl+lefelé nyilat ütünk,
akkor a – mivel több értéket vagy képletet tartalmazó cella már nincs – a munkafüzet legutolsó sorára ugrunk.
Ugyanígy: ha már elértük az általunk használt legszélsõ jobboldali cellát, akkor a Ctrl+jobbra nyíllal a munkalap
legutolsó oszlopára ugrunk.
A Ctrl+kurzormozgatók billentyûkombinációval azonosan mûködik az End+kurzormozgatók
billentyûkombináció, azzal a különbséggel, hogy ebben az esetben az End billentyût feltétlenül nem kell
nyomva tartani, az ugrás úgy is megtörténik, ha az End lenyomása, majd felengedése után közvetlenül a
kurzormozgatókat használjuk.
A munkalapon egyszerre több cellát is kijelölhetünk, s ezt többféleképpen is megtehetjük. Egyrészt a
Shift+kurzormozgatók használatával (itt a Shiftet lenyomva kell tartani), másrészt az egér bal gombját lenyomva
tartva, az egér kívánt irányba történõ mozgatásával. (Kijelölésre a Shift+Ctrl+kurzormozgatók hármas
billentyûkombinációt is használhatjuk.)
Ha nem összefüggõ, egyetlen téglalap vagy négyzet alakú tartományt szeretnénk kijelölni, akkor a Ctrl gomb
nyomva tartása mellett kattintsunk az egérrel a kijelölni kívánt cellákra. A Ctrl gomb nyomva tartásával több
összefüggõ, téglalap vagy négyzet alakú tartományt is kijelölhetünk.
Ha a munkalapunk egy összefüggõ táblázatot tartalmaz (esetünkben ilyen az A1:C3 tartomány), akkor ennek
valamely belsõ cellájában állva a Ctrl+A vagy a Ctrl+szürke * (a numerikus billentyûzeten található * gomb)
billentyûkombinációkkal tudjuk kijelölni a teljes összefüggõ táblázatot.

Az A1:C3 tartomány kijelölt állapotában az állapotsoron az Összeg=34 felirat jelenik meg. Ezzel az állapotsor
egy újabb hasznos funkciójára derül fény, miszerint kijelzi a kijelölt cellatartományban szereplõ számok
összegét. Az összeg kijelzése helyett az állapotsor ezen részére jobb egérgombbal kattintva megnyíló helyi
menüben választhatjuk például a kijelölt cellák átlagának, minimális, maximális értékének vagy darabszámának
kijelzését is.
Ha az A1:C3 tartomány kijelölt állapotában a név mezõbe beírjuk például a „szamok” elnevezést, majd
megnyomjuk az Entert, akkor innentõl kezdve az Excelben az Munka1 munkalap A1:C3 tartományára szamok
névvel is hivatkozhatunk. Bárhol is állunk a munkalapon, sõt az egész munkafüzetben, a név mezõ szélén lévõ
lenyíló menübõl a szamok nevet választva azonnal a Munka1 munkalap A1:C3 tartományára ugrunk.
Teljes oszlopot kijelölni az oszlopazonosítóra, teljes sort kijelölni pedig a sorazonosítóra kattintva tudunk. A
teljes táblázatot kijelöléséhez az oszlopazonosítók sorának és a sorazonosítók oszlopának metszéspontjában, a
munkalap cellatartományának bal felsõ sarkában elhelyezkedõ, felirat nélküli gombra kattintsunk, vagy
használjuk a Ctrl+A billentyûkombinációt. (A Ctrl+A elõször azt az összefüggõ tartományt jelöli ki, amelynek
belsõ cellájában állunk (ha van ilyen), másodszori lenyomásra pedig a teljes munkalapot!)
Másik munkalapra átlépni a kiválasztott munkalap fülére kattintva, a munkalapok között elõre- és hátrafelé
lépkedni pedig a Ctrl+PageUp és Ctrl+PageDown billentyûkkel tudunk.
Jegyezzük meg és használjuk az elõbb felsorolt billentyûkombinációkat! Amikor alkalmazásuk már
készségszintûvé válik, s kezünk automatikusan tudja, hogy mikor hová kell nyúlni, rettentõen meg tudják
gyorsítani a munkát!
1.3 Képletek és függvények

A cellákba nemcsak konkrét értékeket (számokat, dátumokat, szövegeket), vagyis állandókat, hanem
képleteket is beírhatunk. A képletek operátorokból (mûveleti és relációs jelekbõl), konstansokból és cellákra,
cellatartományokra történõ hivatkozásokból állnak, s mindig = jellel (egyenlõségjellel) kezdõdnek. Az E1 cellába
beírt =A1+B1+C1 képlettel például a hivatkozott cellákban szereplõ számok összegét kapjuk vissza, vagyis nem
az =A1+B1+C1 szöveg, hanem a képlet eredménye jelenik meg a cellában! Ha az A1, B1 vagy C1 cellák tartalma
módosul, (alapbeállítás szerint) automatikusan változik az E1 cella értéke is.
Képletet bevinni nemcsak a hivatkozásokat begépelve, hanem a képlet szerkesztése közben a hivatkozni kívánt
cellára vagy tartományra kattintva is lehet. Kifejezetten javasoljuk a képletek ekképpen történõ összeállítását!
A képletek szerkesztése, ellenõrzése, módosítása során használjuk ki azt, hogy a képletet tartalmazó cellába
belekattintva az Excel különbözõ színû keretekkel és a képletben szereplõ cellahivatkozások ezeknek megfelelõ
színezésével igyekszik még könnyebben érthetõvé, még áttekinthetõbbé tenni a képlet felépítését. A
hivatkozásokat a színes keretek mozgatásával is meg tudjuk változtatni. Sok esetben könnyebb ezzel a
módszerrel módosítani a képleten, mint a hivatkozások kézzel történõ átírásával.
A képletek nemcsak cellahivatkozásokat, hanem függvényeket is tartalmazhatnak. Függvényeket a nevüket
beírva, majd a nevük után argumentumaikat zárójelek közé helyezve tudunk használni. Az E2 cellában az A2:C2
tartományban szereplõ értékek összegét például a SZUM függvénnyel is képezhetjük az =SZUM(A2:C2) képlet
segítségével. Ha egy függvénynek több argumentuma van, akkor azokat egymástól pontosvesszõvel kell
elválasztani.
A képletek más munkalapok, sõt más munkafüzetek celláira is hivatkozhatnak. Utóbbi esetben a munkafüzet
megnyitásakor az Excel jelzi ezeket a csatolásokat, s rákérdez, hogy frissüljenek-e az adott munkafüzet cellái a
hivatkozott munkafüzet aktuális állapotának megfelelõen.
A függvények használatára ehelyütt részletesen nem térünk ki. Néhány, a gazdasági elemzõ munka során
rendkívül fontos függvényt azonban felsorolunk. Bár ezek egy részét a tananyag késõbbi részeiben részletesen,
használat közben is bemutatjuk, a felsorolt függvényekkel kapcsolatban feltételezzük, hogy Olvasónk ismeri
azokat. Ha mégsem, kérjük, az Excel súgója és a megjelölt kapcsolódó irodalom segítségével önállóan frissítse
fel a függvényekkel kapcsolatos ismereteit!
A gazdasági elemzõmunka során leggyakrabban elõforduló, legfontosabb függvények függvénycsoportonként a
következõk.
 Logikai: HA, ÉS, VAGY.

 Szöveg: ÖSSZEFÛZ, SZÖVEG, ÉRTÉK, BAL, JOBB.
 Információ: ÜRES, SZÁM, HIBÁS.
 Dátum és idõ: DÁTUM, MA, ÉV, HÓNAP, NAP, HÉT.NAPJA, IDÕ, MOST, ÓRA, PERC, MPERC.
 Statisztikai: MIN, MAX, ÁTLAG, SZÓRÁS, DARAB, DARAB2, DARABTELI, DARADÜRES, LIN.ILL,
ELÕREJELZÉS, TREND, LOG.ILL, NÖV.
 Matematikai: SZUM, SZUMHA, KEREK.FEL, KEREK.LE, KEREKÍTÉS, ABS, ELÕJEL, HATVÁNY, KITEVÕ,
GYÖK, INT, LN, SZORZAT, SZORZATÖSSZEG, MSZORZAT.
 Mátrix: FKERES, VKERES, HOL.VAN, TRANSZPONÁLÁS, INDEX, KIMUTATÁSADATOT.VESZ.
 Adatbázis: AB.SZUM, AB.DARAB, AB.MAX, AB.MIN, AB.ÁTLAG.
 Pénzügyi: JBÉ, MÉ, NMÉ, BMR, RÉSZLET, RRÉSZLET, PRÉSZLET.
Bizonyos függvények nem csupán egy cellába, hanem egy összefüggõ cellatartományba, tömbbe kerülnek be
(így adnak megfelelõ eredményt). Ezeket a függvényeket tömbfüggvényeknek nevezzük. A tömbfüggvényeket
nem Enterrel, hanem Ctrl+Shift+Enter billentyûkombinációval kell bevinni a kijelölt tartományba.
Tömbfüggvényekre a késõbbekben több példát, alkalmazást is láthatunk.
1.4 Fájlmûveletek
A fájlmûveletek parancsait értelemszerûen a Fájl menüben találjuk. A legfontosabb fájlmûveletek nemcsak a
menübõl, hanem gyorsbillentyûk (billentyûkombinációk) segítségével vagy a szerkesztõlécen található
gombokkal is végrehajthatók.
Az aktív munkafüzetet menteni a Mentés menüponttal, a Ctrl+S billentyûkombinációval vagy pedig a szokásos
eszköztáron található, floppylemezt ábrázoló nyomógombbal tudunk.
Ha az aktív munkafüzetet a jelenlegitõl eltérõ néven szeretnénk menteni, akkor válasszuk a Fájl menü Mentés
másként… parancsát! Munkánkról mindig érdemes egyre magasabb verziószámmal, az idõ vagy a dátum
megjelölésével biztonsági másolatokat készíteni, ilyenkor is mindig a Mentés másként… parancsot használjuk.
(Amikor egy új, automatikusan Munkafüzet1, Munkafüzet2 stb. átmeneti névre keresztelt munkafüzetet
elõször mentünk, akkor normál mentés választása esetén is a Mentés másként párbeszédablak jelenik meg,
felkínálva ezzel a fájl átnevezésének lehetõségét.)
Az Excel munkafüzetek xls kiterjesztéssel kerülnek mentésre.
Meglévõ munkafüzetet megnyitni a fájl menübõl, a szerkesztõléc kinyíló mappát szimbolizáló gombjával, illetve
a Ctrl+O billentyûkombinációval lehet. Ha Megnyitás… menüpont elsõre nem látszik a Fájl menüben, akkor
húzzuk az egeret a menü alján látható lefelé mutató nyilakra, s így a teljes menü, az összes menüpont láthatóvá
válik.
Az xls kiterjesztésû fájlok az Intézõben vagy a Total Commanderben nevükre a bal egérgombbal kétszer
kattintva automatikusan az Excel alatt nyílnak meg, még akkor is, ha az Excel alkalmazás maga nincs is nyitva. Ez
utóbbi esetekben az Excel automatikusan elindul, majd betöltõdik a megnyitni kívánt fájl.
Ha egyidejûleg több nyitott munkafüzettel dolgozunk (próbáljuk ki, nyissunk meg több munkafüzetet), akkor a
munkafüzetek között az Ctrl+F6 vagy az Alt+Tab gyorsbillentyûkkel tudnunk. Ez utóbbi billentyûkombináció
nemcsak az xls fájlok, hanem az összes nyitott alkalmazás közötti váltást is lehetõvé teszi. Tartsuk lenyomva az
Alt billentyût, majd a Tab nyomogatásával válasszuk ki azt az alkalmazást vagy fájlt, amelyre át kívánunk ugrani!
Új, üres munkafüzetet a szokásos eszköztár legelsõ, üres lapot ábrázoló gombjával, a Fájl menü Új
dokumentum… menüpontjával vagy a Ctrl+N billentyûkombinációval tudunk nyitni.
Az Excel munkalapok nyomtatásához, papíron történõ esztétikus elrendezéséhez, megjelenítéséhez különösen
fontos az Oldalbeállítás…, Nyomtatási terület, Nyomtatási kép és Nyomtatás… menüpontok alapos ismerete.
Kérjük Olvasónkat, hogy önállóan ismételje át vagy ismerje meg az itt található beállítási lehetõségeket!

1.5 Szerkesztési mûveletek
Szerkesztési mûveletek alatt cellák értékekkel és képletekkel való feltöltését, cellák másolását, kivágását,
beillesztését, törlését stb. értjük.
A Szerkesztés menü elsõ menüpontjai a legutolsó szerkesztési (formázási, beszúrási) mûvelet visszavonását,
illetve ismételt végrehajtását teszik lehetõvé. Az utolsó mûvelet visszavonása a Ctrl+Z billentyûkombinációval
vagy a szokásos eszköztár visszafelé mutató nyíllal ellátott gombjával is megtehetõ. Az utolsó mûvelet újbóli,
illetve a visszavont mûvelet ismételt végrehajtásához a Szerkesztés menü Ismét/Mégis menüpontját vagy az F4
billentyût használhatjuk.
Az aktív cella vagy cellatartomány tartalmát törölni leggyorsabban a Del billentyûvel, magát a cellát törölni
pedig az adott cellára jobb egérgombbal kattintva megnyíló helyi menübõl a Törlés menüpontot választva
tudjuk. Utóbbi esetben az Excel rákérdez, hogy a kitörölt cella helyére az adott oszlopban a törlendõ cella alatti
tartományt, vagy az adott sorban a cellától jobbra lévõ tartományt tolja-e rá. Azt is választhatjuk a cella teljes
oszlopát vagy sorát töröljük.
Cellát másolni, kivágni, illetve beilleszteni rendre az Office alkalmazásokból jól ismert Ctrl+C, Ctrl+X, illetve
Ctrl+V billentyûkombinációkkal tudunk.
A Ctrl+V billentyûkombinációval a másolt vagy kivágott cella tartalmát és összes beállítását beillesztjük.
Amennyiben csak a cella értékét, csak a cellában szereplõ képletet, csak a cella formátumát vagy más speciális
tulajdonságát szeretnénk beilleszteni, nyomjuk meg a jobb egérgombot azon a cellán, ahol a speciális
beillesztést végre kívánjuk hajtani, majd válasszuk az Irányított beillesztés… menüpontot! Láthatjuk, hogy
számos lehetõség közül választhatunk. Amennyiben nem egy cellát, hanem egy nagyobb cellatartományt
szeretnénk beilleszteni, a Transzponálás opció bekapcsolásával még azt is megtehetjük, hogy annak sorait
oszlopokként, oszlopait pedig sorokként illesztjük be.
Amennyiben a Ctrl+C-vel másolt vagy a Ctrl+X-szel kivágott cellákat nem valamely cellába vagy cellákba
beilleszteni, hanem a meglévõ cellák jobbra vagy lefelé tolásával beszúrni szeretnénk, akkor a helyi menübõl a
Másolt cellák beszúrása… vagy a Kivágott cellák beszúrása menüpontot kell választanunk.
A képletek másolása és kivágása, majd beillesztése részletesebb magyarázatot igényel. Készítsük el az alábbi,
számokat tartalmazó táblázatot egy üres munkalap A1:C3 tartományában (2. táblázat), majd a D1 cellába írjuk
be az =A1+B1 képletet! Az Enter leütése után a D1 cellában az A1 és B1 cellában szereplõ értékekkel elvégzett
mûvelet eredménye, 6 jelenik meg.
2. táblázat
A B C
1 1 5 3
2 3 4 2
3 3 5 6
Ha a D1 cellát újra kijelöljük (rákattintunk egérrel, vagy a kurzormozgatókkal a D1-re visszalépünk), majd Ctrl+C-
vel másoljuk, Ctrl+V-vel pedig beillesztjük a D2 cellába, akkor a képletben szereplõ cellák is elmozdulnak,
mégpedig olyan irányban és mértékben, mint amilyen a másolt cella és a beillesztés helye közötti elmozdulás. A
beillesztést követõen a D2 cellában az =A2+B2 képlet eredménye, 7 jelenik meg. Ha a D1 cellát a F3 cellába
másoljuk át, akkor a másolás eredménye =B3+C3 lesz, az eredmény pedig 11. A képletekben szereplõ
hivatkozások jelen esetben relatív címzést jelentenek, amelyek a másolás és beillesztés mûvelete során
bekövetkezõ relatív elmozdulásnak megfelelõen módosulnak.
A relatív címzés csak másolás hatására módosul. Ha D1 cellát Ctrl+X-szel kivágjuk, majd Ctrl+V-vel a B2 cellába
illesztjük, akkor a képlet továbbra is az =A1+B1 marad!
Ha a másolás során jelentkezõ, relatív címzés miatti elmozdulást szeretnénk megakadályozni, akkor a
cellahivatkozásokban a $ jelet kell használnunk az oszlop- illetve sorazonosítók elõtt. Ha a vízszintes irányú
elmozdulást kívánjuk blokkolni, akkor a betûkkel megadott oszlopazonosítók elé, ha a függõleges irányút, akkor
a számokkal megadott sorazonosítók elé, ha mindkettõt, akkor mind a sor-, mind pedig az oszlopazonosítók elé
tegyünk $ jelet! Az =$A$1+$B$1 képletet bárhová másolhatjuk a munkalapon, az mindig az A1 és B1 cellákra
fog hivatkozni. Ezt a hivatkozást abszolút címzésnek hívjuk. A gazdasági elemzõtáblákban rendkívül fontos a
relatív és abszolút címzések megfelelõ használata!

A Del gombbal töröljük ezek után a címzések próbálgatásakor feltöltött cellák tartalmát úgy, hogy csak a 2.
táblázatban szereplõ értékek maradjanak meg munkalapunkon! A D1 cellába írjuk be a =SZUM(A1:C1) képletet,
amely a 3x3-as számtáblázat elsõ sorában szereplõ értékeket összegzi. Mivel relatív címzést használtunk, ezért
a D1 cella lefelé történõ másolásával egy olyan oszlopot kapunk, amelynek minden eleme az adott sorban
elõtte lévõ számok összege, vagyis egy összegzõ oldalrovat jelenik meg táblázatunk jobb oldali, utolsó
oszlopában. Ilyenre sokszor lehet szükség.
A D1 cella lefelé történõ másolását többféleképpen is elvégezhetjük. Használhatjuk a jól ismert Ctrl+C, Ctrl+V
billentyûkombinációkat. A jelölõnégyzetre bal egérgombbal kattintva, majd azt nyomva tartva lehúzhatjuk a
beillesztési tartományt a táblázat utolsó soráig. Az elõbbi mûveletet automatizálja, ha jobb bal egérgombbal
kétszer a jelölõnégyzetre kattintunk. Ez egy nagyon hasznos funkció már meglévõ, nagyméretû táblázatok
újabb oszloppal történõ bõvítésekor. (A legtöbb számolótábla így készül: újabb és újabb oszlopokkal bõvítjük a
már meglévõt.) Nem kell hosszasan lefelé húznunk az egeret, vagy a Shift + lefelé nyíl nyomva tartásával
pontosan kijelölnünk a táblázat utolsó soráig a beillesztési tartományt. Jegyezzük meg tehát: valamely
oszlopnak vagy több oszlopból álló tartománynak az aktív cella(tartomány) másolatával, a táblázat utolsó soráig
történõ feltöltését a jelölõnégyzetre a bal egérgombbal duplán kattintva is megtehetjük. (Egyszerre tehát több
oszlop elsõ celláját is beképletezhetjük, majd ezeket együtt kijelölve, a kijelölt tartomány jelölõnégyzetére
kétszer kattintva, minden oszlop a megfelelõ képlettel töltõdik fel.)
Oszlopot vagy sort törölni, beszúrni, elrejteni illetve felfedni az adott oszlop- vagy sorazonosítóra jobb
egérgombbal kattintva (több oszlop vagy sor esetén azok kijelölése után a jobb egérrel kattintva) a helyi
menübõl a megfelelõ menüpontot választva tudunk.
Teljes munkalapot törölni, áthelyezni, másolni, a munkalapot átnevezni az adott munkalapfülre jobb
egérgombbal kattintva megnyíló helyi menübõl tudunk.
1.6 Nézetek és eszköztárak

A Nézet menü legfontosabb menüpontjai a normál és az oldaltöréses megtekintés közötti váltást lehetõvé tevõ
nyomógombok, valamint teljes képernyõs mód be- illetve kikapcsolása. Az oldaltöréses megtekintést a táblázat
nyomtatási elrendezésének beállításához, a teljes képernyõs módot pedig nagyméretû táblázatok
szerkesztésekor használjuk.
Ahhoz, hogy táblázatunk, vagy annak egy általunk kijelölt része beleférjen egy képernyõbe, a szokásos
eszköztár megjelenítési arány beállítására szolgáló lenyílójából (alapesetben 100%) válasszuk a Kijelölés
pontot! A megjelenítési arányt természetesen a felkínált értékek bármelyikére, vagy egy általunk
meghatározott százalékra is állíthatjuk. A megjelenítés mérete a Ctrl gomb nyomva tartásával az egér görgõs
gombjának felfelé illetve lefelé görgetésével is változtatható.
A Nézet menü segítségével kapcsolhatjuk be és ki, valamint szabhatjuk testre az Excel gyors kezelését lehetõvé
tevõ gombsorokat, vagyis az úgynevezett Eszköztárakat.
1.7 Beszúrás
Cellákat, sorokat, oszlopokat, munkalapokat beszúrni a Beszúrás menübõl vagy helyi menükbõl tudunk. Az
újonnan beszúrt sor formátuma a felette lévõével, az újonnan beszúrt oszlop a tõle balra lévõével azonos
formátumú lesz.
A Beszúrás menüben található a diagram beszúrására szolgáló Diagram… menüpont is, amely a diagramkészítés
lépésein végigkalauzoló Diagram varázslót indítja el. A Diagram varázsló a szokásos eszköztárról is elindítható,
az oszlopdiagramot szimbolizáló gombra kattintva.
1.8 Formázási mûveletek

A Formátum menüben van lehetõségünk a cellák, sorok, oszlopok és munkalapok formátumának beállítására
és módosítására.
A cellák esetében rengeteg beállítási lehetõség közül választhatunk. A Cellák formázása párbeszédpanel elsõ
füle a számformátum beállítására szolgál. Egy új munkalap minden cellája alapértelmezés szerint Általános
formátumú, a számformátum azonban a beírás tartalmától függõen automatikusan módosul (lásd például az
1.2. alfejezetben beírt dátumokat).

A Szám kategóriával kapcsolatban fontos tudni, hogy a tizedes jegyek számának beállításánál csak a kijelzésnél
érvényesülnek a kerekítés szabályai, a számolásnál pontos cellatartalommal végzi a mûveleteket.
A Százalék kategóriánál, ha az érték után a százalékjelet nem mi magunk gépeljük be, hanem beállítjuk
formátumként, akkor automatikusan százzal szorozza a cella értékét.
A többi számkategória és cellabeállítási lehetõség (igazítás, betûtípus, szegély, mintázat, védelem) áttekintését
az Olvasóra bízzuk!
A Feltételes formázás… menüponttal a cella értékétõl függõen állíthatjuk be az adott cella betûtípusát,
szegélyét és mintázatát (például ha az érték pozitív vagy növekedést jelez az elõzõ idõszakihoz képest, akkor
zölddel, ha negatív vagy csökkenést jelez, akkor pirossal jelezzük ki).
A cellák formázási beállításai a szokásos eszköztáron található, ecsetet szimbolizáló Formátumfestés gomb
segítségével másolhatók át más cellákra.
A sorok és oszlopok esetében elsõsorban a magasságot és a szélességet, az elrejtést és a felfedést, munkalapok
esetén a nevet, a hátteret és a lapfül színét állíthatjuk be.
1.9 Az ablaktábla beállításai

A Nézet menühöz hasonlóan a szerkesztõfelület, az Excel munkakörnyezet beállítási lehetõségeit érhetjük el az
Ablak menüben is.
Ha egy táblázat fejlécét vagy oldalrovatát állandóan látni szeretnénk a képernyõn, akkor az Ablaktábla
rögzítése menüpont segítségével az aktív cellától balra lévõ oszlopok, illetve a felette lévõ sorok mindig
láthatók maradnak, bárhová is görgetjük a táblázatot. Az ablaktábla rögzítésekor egy vízszintes és egy
függõleges fekete vonal jelzi a rögzítés határvonalait.
Az ablaktábla felosztásával egymástól függetlenül görgethetõ tartományt kapunk. Ez különösen akkor hasznos,
ha az aktív munkalap különbözõ, a képernyõn egyszerre nem látható részeit szeretnénk egyidejûleg látni, mert
például kíváncsiak vagyunk arra, hogy a munkalap felsõ részében végrehajtott változtatás milyen hatást
gyakorol a munkalap alsó részében található cellákra, s ehhez nem akarjuk a táblázatot állandó jelleggel fel- és
legörgetni.
Ha az adott munkafüzet két különbözõ munkalapját szeretnénk egyidejûleg látni, akkor a válasszuk az Új ablak,
majd az Összehasonlítás egymás mellett a következõvel menüpontot. A két munkalap egymással
párhuzamosan és egymástól függetlenül is görgethetõ.
Az Elrendezés menüpont segítségével a nyitott munkafüzeteket egymás mellett, alatt, mozaikszerûen és
lépcsõzetesen is elrendezhetjük.
1.10 Súgó
A menüsor utolsó eleme az Excel súgója. A Súgó mindenkoron az elsõszámú segítségünk, támaszunk, alapvetõ
kézikönyvünk kell, hogy legyen! A táblázatkezelésben alapszinten jártas felhasználónak a Súgó útmutatásai
alapján szinte minden problémát meg kell tudni oldania!
1.11 Kapcsolódó irodalom

Az 1. fejezetben áttekintett funkciók részletes tárgyalásához két magyar nyelvû tankönyvet is ajánlunk.
Lévayné–Baksa-Haskó (2009) az Excel 2003 használatához ad alapos útmutatást. A táblázatkezelõ késõbbi
verzióit használók ezt kiegészíthetik Somogyi (2008) rövidebb, de ugyancsak gazdasági alkalmazásokra
koncentráló kiskönyvével. (A részletes könyvészeti adatokat lásd az alábbiakban.) Hangsúlyozzuk, hogy nincs
szükség a két könyv teljes feldolgozására, fõként akkor, ha az eddig tárgyalt funkciók egytõl egyig jól ismertek
Olvasónk számára. A kapcsolódó irodalomhoz forduló Olvasókat is arra kérjük, hogy a két ajánlott tankönyvet
ne teljes egészében dolgozzák fel, most csak az elõzõekben tárgyalt témakörökre koncentráljanak! S
mindenekelõtt használják a Súgót!
LÉVAYNÉ LAKNER MÁRIA – BAKSA-HASKÓ GABRIELLA (2009): Excel 2003 táblázatkezelés és programozás a
gyakorlatban. 120 feladattal. ComputerBooks, Budapest
SOMOGYI EDIT (2008): Gazdasági számítások Excel 2007-ben. Jedlik Oktatási Stúdió, Budapest

2 Diagramok
Az üzleti elemzések során a vállalatok gazdasági munkatársai gyakran alkalmaznak ábrákat, diagramokat az
összefüggések, megoszlások, tendenciák szemléltetéséhez. A diagramok készítése az alapszintû táblázatkezelési
tanfolyamok, egyetemi számítástechnika/informatika alapkurzusok részét képezi, mégis gyakran tapasztaljuk,
hogy a gyakorló vállalati közgazdászok nem ismerik megfelelõen, s emiatt nem használják ki, vagy – ami sokszor
még rosszabb – nem megfelelõen használják az Excel által kínált ábrázolási lehetõségeket. Ezen a helyzeten
próbálunk javítani a 2. fejezetben.
A tárgyalás módja eltér a szokásos táblázatkezelés tankönyvekben és tanfolyamokon megszokott sorrendtõl.
Nem egyszerûen az Excelben elérhetõ diagramfajtákat vesszük sorra, hanem – hogy Olvasónk még jobban
megértse a diagramhasználat szabályait, s fejlõdjön a megfelelõ diagramtípus kiválasztásához, esztétikus
megformázásához való érzéke – mindig valamilyen, az üzleti életben elõforduló, konkrét gazdasági
adathalmazzal, elemzési eredménnyel kapcsolatban jelentkezõ ábrázolási igényhez keresünk megfelelõ grafikus
megoldást.
2.1 Idõsorok ábrázolása

Az egyik leggyakrabban elõforduló diagramkészítési feladat valamilyen idõbeli tendencia szemléltetése. Az
adott idõpontra vonatkozó, állományi (stock) jellegû változókat célszerû az alkalmazott diagram típusával is
megkülönböztetni az adott idõtartamra (évre, negyedévre, hónapra, hétre, napra) vonatkozó, folyamat jellegû
(flow) mutatóktól.
2.1.1 Stock változók idõsorai

Stock változó például egy vállalat alkalmazottainak létszáma vagy a cég vagyona, amelyek egyik pillanatról a
másikra változhatnak. Teljesen pontos idõsort akkor tudnánk rajzolni, ha vizsgált periódus minden egyes
idõpontjára vonatkozóan ismernénk a vagyon és a létszám nagyságát. Folytonos idejû adatok azonban
általában nem állnak rendelkezésünkre, s rendszerint nem is célszerû erre törekednünk.
A vállalat vagyonát a cég beszámolóinak, pénzügyi jelentéseinek mérlegkimutatása, a mérleg fõösszege
mutatja, amely annak az idõszaknak (évnek, negyedévnek) a záróértéke, amelyre vonatkozóan a beszámoló
készült. A havi záró létszám ugyancsak az adott idõszak (hónap) utolsó napjának végén érvényes állományi
adat.
Idõszakra vonatkoztatni kizárólag az állományi adatok átlagát lehet. Erre a legegyszerûbb módszer, ha képezzük
a tárgyidõszak eleji (vagyis az elõzõ idõszak végi) és a tárgyidõszak végi adat egyszerû átlagát (például a tárgyévi
és az elõzõ évi mérlegfõösszeg átlagát). Részletesebb információk birtokában, törtidõszak végi (például
negyedéves vagy havi) adatok esetén számíthatunk éves kronologikus átlagot, vagy ha a létszámadatok minden
egyes napra a rendelkezésünkre állnak, kiszámíthatjuk az átlagos statisztikai létszámot is.
Stock jellegû változókat vonaldiagramon célszerû ábrázolni. Ez a megjelenítési mód jól szemlélteti, hogy a
felrajzolt adatpontok között a mutató értéke folyamatosan változott. A diagram egyes pontjait összekötõ
egyenes vagy görbe vonal illusztrálja a változás tendenciáját, még ha az idõbeli lefutás nem is pontosan ennek
megfelelõen történt.
Nézzünk néhány példát!
2.1.1.1 Az alkalmazotti létszám idõbeli alakulása
Nyissuk meg a Diagramok.xls fájlt annak narancsszínnel kiemelt nevére kattintva! A munkafüzet elsõ
munkalapja egy cég átlagos állományi létszámának alakulását mutatja 2000 és 2007 között (3. táblázat).
Ábrázoljuk az idõsort vonaldiagramon!

3. táblázat
A B
Átlagos
állományi
Év
1 létszám
2 (fõ)
3 2000 7 190
4 2001 6 218
5 2002 5 064
6 2003 3 342
7 2004 3 265
8 2005 3 037
9 2006 2 859
10 2007 2 645
Diagramot beszúrni a Beszúrás menü Diagram… menüpontjával, vagy a Szokásos eszköztáron található
Diagram varázsló gomb megnyomásával lehet. A varázsló elsõ lépése a diagramtípus kiválasztása (3. ábra). A
vonaldiagramok a Grafikon diagramcsoportban találhatók. Válasszunk az elsõ oszlopban található altípusok
közül! (A 2-3. oszlopban található halmozott diagramtípusoknak csak több adatsor együttes ábrázolása esetén
van értelme.)
3. ábra
A következõ lépésben a forrásadatok beállítása történik. Ha a varázsló elindításakor az adattáblázat valamely

belsõ cellájában állunk, akkor az Excel mindig igyekszik automatikusan felismerni a forrásadat-tartományt.
Ebbõl az automatizmusból néha szándékainktól eltérõ eredmény is születhet. Esetünkben is ez történt, hiszen
az évszámokat tartalmazó oszlop is adatsorként jelent meg a diagramon(4. ábra). Javasoljuk ezért, hogy az
adatsorok beállítását többnyire manuálisan végezzük! A Delete gombbal töröljük a tartomány beviteli mezõbõl
az ott szereplõ tartományt, majd az Adatsor fülre kattintva az 5. ábra szerint a Hozzáadás gombot megnyomva
vegyük fel az ábrázolni kívánt adatsort, s végezzük el a párbeszédablak beállítását!

4. ábra
5. ábra
A Tovább gomb megnyomásával a diagram címét, tengelyeit, rácsvonalait, jelmagyarázatát stb. állíthatjuk be.
Látható, hogy címként automatikusan megjelent az adatsor neve, amely egyúttal a jelmagyarázatban is látszik.
A jelmagyarázat egy adatsor ábrázolása esetén felesleges, a Jelmagyarázat fülön kapcsoljuk ki (6. ábra)!

6. ábra
A Címek fülre kattintva állítsuk be az Értéktengely (Y) címének a „fõ” feliratot (7. ábra), majd nyomjuk meg a
Tovább gombot!
7. ábra
Az utolsó lépés a diagram helyének kiválasztása (8. ábra). Itt két lehetõségünk van: elhelyezhetjük
diagramunkat egy másik munkalapon a teljes látható munkalapterületet kitöltve, vagy pedig egy kisebb
ábraként az adott munkalapon is. Válasszuk most ez utóbbit, majd nyomjuk meg a Befejezés gombot!
8. ábra

Miután diagramunk megjelent az aktív munkalapon, az egér bal gombjával megragadva bárhová
áthelyezhetjük. Ha a diagram pozíciójának megválasztásakor igazodni szeretnénk a cellarácsokhoz, akkor az Alt
gombot lenyomva tartva mozgassuk ábránkat az egér bal gombjával! Az Alt gomb az átméretezéskor is a
cellarácsokhoz igazítja a diagramterület szegélyeit! Az elõzõ funkciókat kihasználva diagramunkat pontosan az
D1:I10 tartományba helyeztük (9. ábra). Diagramunk mérete így együtt változik a D:I oszlopok szélességével és
az 1:10 sorok magasságával. (Ezt kikapcsolni a diagramra jobb egérgombbal kattintva megnyíló helyi menübõl a
Diagramterület formázása menüpont alatt a Jellemzõk fülön lehet.)
9. ábra
Biztosan Olvasónk is észlelte, hogy az átméretezéssel a diagram és a tengelyek címének és feliratának mérete is
módosult. Ennek oka, hogy a feliratok alapbeállítás szerint automatikus méretezésûek. Ezt kikapcsolni, valamint
egy általunk választott tetszõleges, de rögzített méretre formázni az adott elemre jobb egérgombbal kattintva,
a helyi menübõl tudjuk.
Kattintsunk elõször a vízszintes tengelyre (kategóriatengelyre) jobb egérgombbal, majd válasszuk a Tengely
formázása menüpontot. A Betûtípus fülön kapcsoljuk ki az automatikus méretezést és állítsuk a betûméretet 9-
re (10. ábra)! Mivel most más beállítást nem kívánunk módosítani, nyomjuk meg az OK gombot!

10. ábra
Kattintsunk most bal egérgombbal a függõleges értéktengelyre (ha jó helyre kattintottunk, akkor fekete
jelölõnégyzetek jelennek meg a tengely két végén), majd nyomjuk meg az F4 funkcióbillentyût! Ezzel az elõzõ
mûvelet, az elõzõ beállítás a függõleges tengelyre vonatkozóan is megtörténik.
A függõleges tengely címét („fõ”) is állítsuk 9-es méretûre (a tengelycím kiválasztása után ezt is megtehetjük
F4-gyel), majd igazítsuk vízszintesre! Ez utóbbit egérgombbal a függõleges tengelycímre kattintva, az Igazítás
fülön tudjuk beállítani az Elforgatás részben a középsõ pontra („három órára”) kattintva (11. ábra)!
11. ábra
Változtassuk meg a diagram címét! Bal egérgombbal kattintsunk kétszer a diagramcímre! A második kattintás
után a szöveg szerkeszthetõvé válik. Módosítsuk a diagram címét „Az átlagos állományi létszám alakulása 2000-
2007”-re. Az idõszakot jelzõ évszámokat Enterrel sortörést beszúrva a cím második sorába helyezhetjük, majd a
Formázás eszköztáron külön mértezhetjük a felsõ és az alsó sort!
Az egér bal gombjával megragadhatjuk a rajzterület széleit és sarkait, s beállíthatjuk a megfelelõ méretet és
elhelyezést. (A rajzterület a diagram koordináta-tengelyek által közrefogott része. A diagramterület a címeket,
a jelmagyarázatot és a tengelyfeliratokat is, vagyis a teljes diagramot magába foglaló terület.) A függõleges
tengely elnevezését (mértékegységét) a tengely fölé húzhatjuk.

A vonaldiagramra jobb egérgombbal kattintva, a helyi menübõl az Adatsorok formázása menüpontot választva
a Mintázat fülön beállíthatjuk a vonal és a jelölõpontok színét, vastagságát és stílusát (12. ábra), valamint – ha
szükség van rájuk – az ábra feliratait (13. ábra).
12. ábra
13. ábra
Az értékfeliratokat célszerû úgy formázni és igazítani, hogy azokat ne takarja el a vonaldiagram. A 14. ábra
beállításaival a feliratokat az adatpontok alá helyeztük.

14. ábra
A vízszintes vezetõrácsokat ugyancsak a jobb egérgombbal megnyíló helyi menübõl állítottuk be diszkrétebb
stílusúra és színûre (15. ábra).
15. ábra
Az elvégzett diagramformázási mûveletek eredményeképpen a következõ vonaldiagramot kaptuk (16. ábra).

16. ábra
Az átlagos állományi létszám alakulása

fõ 2000-2007
8 000
7 000
6 000 7 190
5 000 6 218
4 000 5 064
3 000
2 000 3 342 3 265 3 037 2 859 2 645
1 000
0
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
2.1.1.2 A mérlegfõösszeg idõbeli alakulása

A Diagramok.xls munkafüzet második munkalapján a vállalat néhány pénzügyi adatát láthatjuk negyedéves
skálán (4. táblázat). Ábrázoljuk a mérlegfõösszeg idõsorát!
4. táblázat
A B C D E F G H
Hosszú lejáratú Rövid lejáratú
Mérlegfõösszeg Árbevétel EBITDA Saját tõke
1 Év Negyedév idegen forrás idegen források
2 Ft Ft Ft Ft Ft Ft
3 2000 Q1 51 897 397 000 13 739 535 000 1 173 620 000 28 419 221 000 1 981 976 000 21 496 200 000
4 Q2 48 287 002 000 17 134 079 000 1 460 408 455 25 051 949 000 1 344 138 000 21 890 915 000
5 Q3 50 916 291 000 15 687 740 000 2 347 123 545 27 026 494 000 1 345 538 000 22 544 258 000
6 Q4 48 236 587 000 18 266 973 000 1 554 547 241 26 606 760 000 1 817 816 000 19 812 011 000
7 2001 Q1 48 080 320 000 14 163 869 000 1 061 509 000 24 794 658 000 1 697 668 000 21 587 993 000
8 Q2 46 760 104 000 15 140 817 000 820 537 050 25 947 030 000 1 604 400 000 19 208 674 000
9 Q3 46 946 309 000 11 498 637 360 1 219 196 014 25 012 093 000 1 759 776 000 20 174 440 000
10 Q4 45 894 364 000 16 455 213 468 1 906 765 065 25 846 495 000 1 620 454 000 18 427 415 000
11 2002 Q1 47 373 282 000 11 885 529 000 713 379 227 25 455 484 000 1 134 719 000 20 783 079 000
12 Q2 42 781 870 000 10 328 361 000 -530 029 738 25 087 865 000 1 916 711 000 15 777 294 000
13 Q3 44 357 991 000 8 347 981 000 -124 647 914 24 118 183 000 1 822 603 000 18 417 205 000
14 Q4 42 560 867 000 8 818 222 000 -1 753 771 575 22 935 071 000 4 924 321 000 14 701 475 000
15 2003 Q1 40 990 523 000 7 243 907 000 -1 044 020 000 20 765 023 000 4 998 020 000 15 227 480 000
16 Q2 41 691 472 000 7 323 726 000 -382 745 000 19 633 307 000 7 313 079 000 14 745 086 000
17 Q3 40 936 751 000 7 199 286 000 -860 658 000 18 405 729 000 6 940 334 000 15 590 688 000
18 Q4 39 280 221 000 9 838 375 000 -1 073 560 364 15 411 096 000 2 816 052 000 21 053 073 000
A forrásadatok beállításait a 17. ábra szerint végezzük el! Látható, hogy a kategóriatengely (X) feliratait az
elõzõektõl eltérõen most egy kétoszlopos tartományból vesszük, ahol az elsõ oszlop az évszámot, a második
pedig a negyedév számát tartalmazza. Így egy kétsoros, összetett tengelyfeliratot kapunk a vízszintes tengely
alatt.

17. ábra
Alkalmazzuk az elõzõ pontban megismert beállítási lehetõségeket, s formázzuk meg diagramunkat az alábbiak
szerint (18. ábra).
18. ábra
A mérlegfõösszeg alakulása
2000Q1-2007Q4
60 000 000 000
50 000 000 000
40 000 000 000
30 000 000 000
20 000 000 000
10 000 000 000
0
Q1
Q2
Q3
Q4
Q1
Q2
Q3
Q4
Q1
Q2
Q3
Q4
Q1
Q2
Q3
Q4
Q1
Q2
Q3
Q4
Q1
Q2
Q3
Q4
Q1
Q2
Q3
Q4
Q1
Q2
Q3
Q4
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Azonnal szembetûnik, hogy a függõleges tengely feliratai feleslegesen rengeteg helyet elfoglalnak az ábrán.
Semmi szükség számokban szereplõ rengeteg nullára, ezért változtassuk meg a kijelzett értékek nagyságrendjét
milliárd Ft-ra! Ezt értéktengely helyi menüjében, a Tengely formázása menüpontban a Skála fülön tudjuk
megtenni a 19. ábra szerint.

19. ábra
A megjelenõ nagyságrend-felirat szabadon szerkeszthetõ, kiegészíthetjük a „Ft” rövidítéssel, így az alábbi

diagramot kapjuk (20. ábra).
20. ábra
A mérlegfõösszeg alakulása
2000Q1-2007Q4
60
milliárd Ft
50
40
30
20
10
0
Q1
Q2
Q3
Q4
Q1
Q2
Q3
Q4
Q1
Q2
Q3
Q4
Q1
Q2
Q3
Q4
Q1
Q2
Q3
Q4
Q1
Q2
Q3
Q4
Q1
Q2
Q3
Q4
Q1
Q2
Q3
Q4
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
2.1.1.3 A vagyon és a létszám idõbeli alakulásának együttes ábrázolása

Vállalati jelentések, elemzések készítése során tömörségre, helytakarékos megoldásokra kell törekednünk,
ezért sokszor egy diagramon több idõsort is ábrázolunk. Helyezzük el a mérlegfõösszeg grafikonjával egy ábrán
a létszám vonaldiagramját!
Változtassuk meg ennek megfelelõen a mérlegfõösszeg alakulását bemutató diagram címét!
Jobb egérgombbal a diagramterületre kattintva válasszuk a Forrásadat… menüpontot a helyi menübõl, majd a
21. ábra szerint adjuk hozzá az elsõ munkalapon található létszámadatokat a diagramhoz.

21. ábra
Ha az OK-ra kattintunk azonnal több problémával is szembesülünk. Elõször is azt tapasztaljuk, hogy a
létszámadatok idõsora nem jelent meg. Valójában ez is ott szerepel a diagramon, csakhogy a létszám
nagyságrendje olyan csekély a mérlegfõösszegéhez képest, hogy ez utóbbira szabott léptékû függõleges
tengelyi skálázás esetén a létszám adatsor egybeolvad a vízszintes tengellyel, s ezért nem látható.
Kattintsunk a bal egérgombbal a mérlegfõösszeg adatsorára, majd a fölfelé kurzormozgató nyíllal lépjünk
tovább a következõ, vagyis a létszám adatsorra. Ahogyan azt a 22. ábra is mutatja, a fekete négyzetek sora jelzi
a létszám vonaldiagram helyét.

22. ábra
Az eltérõ nagyságrend által okozott ábrázolási problémát úgy tudjuk megoldani, ha a létszám adatokat egy
másik, másképpen skálázott függõleges tengelyre mérjük fel. A létszám adatsor fekete jelölõnégyzetekkel
jelzett kijelölt állapotában nyomjuk meg a bal Ctrl billentyû melletti helyi menü gombot vagy jobb egérgombbal
kattintsunk a létszám adatsorra! (Nem vagy nehezen látszó, szemmel nehezen meghatározható helyzetû
adatsorok esetén javasoljuk inkább az adatsor kurzormozgatókkal való megkeresését és a helyi menü gomb
használatát!) Az Adatsorok formázása menüpont alatt a Tengely fülön válasszuk a Másodlagos tengelyt!

23. ábra
A nagyságrendi probléma ezzel megoldódott, de az idõsorok eltérõ léptéke továbbra is gondot okoz: a 2000. és
2001. év negyedéveinél szerepelnek a 2000-2007-es idõszak éves adatai. Jobb egérgombbal kattintsuk a
diagramra, majd a helyi menübõl válasszuk a Diagram beállítási menüpontot. Itt a Tengelyek fülön kapcsoljuk
be a másodlagos kategóriatengelyt (24. ábra).
24. ábra
A másodlagos kategóriatengely (X) feliratait a forrásadatoknál tudjuk beállítani. A Másik X kategóriatengely

feliratai mezõben hivatkozzunk át a Létszám munkalap évszámokat tartalmazó tartományára (25. ábra)!

25. ábra
Az idõsorok azonosíthatósága érdekében vissza kell kapcsolnunk a jelmagyarázatot, ahol célszerû arra is
utalnunk, hogy melyik idõsort melyik oldali függõleges tengelyen tudjuk leolvasni. Az Létszám munkalapon
szúrjunk be egy sort az 1. és 2. sor közé, s a B2 cellába írjuk be: „(jobb skála)” (5. táblázat).
5. táblázat
A B
Átlagos
állományi
1 Év létszám
2 (jobb skála)
3 (fõ)
4 2000 7 190
5 2001 6 218
6 2002 5 064
7 2003 3 342
8 2004 3 265
9 2005 3 037
10 2006 2 859
11 2007 2 645
Ha ezek után a forrásadatok között az Átlagos állományi létszám idõsorának nevét úgy módosítjuk, hogy az a
Létszám munkalap B1:B2 tartományára hivatkozzon, akkor a jelmagyarázat-feliratba a „(jobb skála)” szövegrész
is bekerül.
Végezzük el a szükséges további formázási beállításokat! A másodlagos X és Y tengelyek mintázatán a fõ
léptéket jelölõ osztásjeleket – hasonlóan az elsõdleges tengelyek beállításához – állítsuk kívülre (26. ábra),
valamint állítsunk a be a másodlagos tengelyhez az annak mértékegységét jelzõ tengelycímet („fõ”).

26. ábra
Célszerû a két függõleges tengely skálázását összehangolni oly módon, hogy a vízszintes vezetõvonalak a
tengelyen kijelzett értékeket kössék össze. Ha a bal oldali, elsõdleges függõleges tengely skálázását a 27. ábra
szerint állítjuk be, akkor ez a szándékunk teljesülni fog.
27. ábra
A javasolt beállítások után az alábbi kéttengelyes vonaldiagramot kapjuk (28. ábra).

28. ábra
A mérlegfõösszeg
és az átlagos állományi létszám alakulása
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
60 8 000
fõ
milliárd Ft
55 7 000
50 6 000
45 5 000
40 4 000
35 3 000
30 2 000
25 1 000
20 0
Q1
Q2
Q3
Q4
Q1
Q2
Q3
Q4
Q1
Q2
Q3
Q4
Q1
Q2
Q3
Q4
Q1
Q2
Q3
Q4
Q1
Q2
Q3
Q4
Q1
Q2
Q3
Q4
Q1
Q2
Q3
Q4
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Mérlegfõösszeg Átlagos állományi létszám (jobb skála)
A létszámadatok és a mérlegfõösszeg egy ábrán történõ elhelyezésére más megoldást is választhatunk.

Használhatunk például kombinált oszlop- és vonaldiagramot is. Erre mutat példát a 29. ábra, ahol az elõzõektõl
eltérõen a létszámot a bal oldali, a vagyon alakulását pedig a jobb oldali függõleges tengelyen ábrázoltuk. A
másodlagos kategóriatengely skálakijelzését teljesen kikapcsoltuk, a negyedévek kijelzése ugyanis ilyen hosszú
idõsornál már az adatok pontos visszakeresését lényegesen nem segíti, inkább csak az ábra bonyolultságát
növeli. A diagram elkészítését az Olvasóra bízzuk. (A kombinált diagramok készítését a 2.1.3. szakasz
részletesen tárgyalja.)
A 29. ábra jó példa arra, hogy a vonaldiagram használata stock változók esetében nem egy kõbe vésett szabály,
inkább csak ajánlás, amelytõl természetesen el lehet térni. Ez különösképpen indokolt olyan esetben, amikor
ezáltal az ábra sokkal áttekinthetõbbé válik. A 29. ábra azt is bizonyítja, hogy a feleslegesen kijelzett értékek,
tengelyfeliratok sok esetben csak a diagram funkcionalitását rontják: ne ragaszkodjunk hozzájuk!
29. ábra
Az átlagos állományi létszám

és a mérlegfõösszeg alakulása
8 000 60
fõ
milliárd
7 000 55
6 000 50
5 000 45
4 000 40
3 000 35
2 000 30
1 000 25
0 20
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Átlagos áll ományi létszám Mérlegfõösszeg (jobb skála)

2.1.2 Flow változók idõsorai
Flow változók idõsorainak ábrázolására oszlopdiagram javasolt. Az oszlopokat az osztásjelek közé rendezve (az
értéktengely kategóriatengellyel vett metszéspontját a kategóriák közé helyezve) az diagram jól szemléleti,
hogy az oszlopok formájában kijelzett flow értékek az egyes idõszakokhoz tartoznak.
2.1.2.1 Az árbevétel idõbeli alakulása
Flow adatsorra kiváló példa az értékesítési árbevétel idõsora. A Diagramok.xls munkafüzet pénzügyi adatok
munkalapján a vizsgált cég árbevételi adatait is megtaláljuk. A 31. ábra ezek felhasználásával, a 30. ábra
beállításai szerinti oszlopdiagram választásával készült. A szükséges további diagramszerkesztési és -formázási
mûveletek elvégzését Olvasónkra bízzuk.
30. ábra
31. ábra
Az árbevétel alakulása
2000-2007
20
milliárd Ft
18
16
14
12
10
0
Q1
Q2
Q3
Q4
Q1
Q2
Q3
Q4
Q1
Q2
Q3
Q4
Q1
Q2
Q3
Q4
Q1
Q2
Q3
Q4
Q1
Q2
Q3
Q4
Q1
Q2
Q3
Q4
Q1
Q2
Q3
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

2.1.2.2 Az árbevétel és az EBITDA idõbeli alakulásának együttes ábrázolása
A 32. ábra arra mutat példát, hogy milyen lehetõségeink vannak olyankor, amikor két flow típusú idõsort
szeretnénk egy diagramon bemutatni. Itt az árbevétel mellé felvettük a kamat- és adófizetés elõtti,
értékcsökkenéssel növelt üzemi eredményt (EBITDA), amely ugyancsak flow jellegû változó. A zöld oszlopokkal
kijelzett eredménykategória más nagyságrendet képvisel, mint az árbevétel, ráadásul pozitív és negatív
értékeket egyaránt felvehet, ezért azt másodlagos értéktengelyre helyeztük. A másodlagos függõleges tengely
zérus szintjének piros szaggatott vonallal történõ kijelzését egy csupa nulla értékbõl álló idõsorral oldottuk
meg, amelyet szintén a másodlagos tengelyhez rendeltünk.
32. ábra
Az árbevétel és az EBITDA alakulása

2000-2007
20 3 000
milliárd Ft
millió Ft
18 2 500
16 2 000
14 1 500
12 1 000
10 500
8 0
6 -500
4 -1 000
2 -1 500
0 -2 000
Q1
Q2
Q3
Q4
Q1
Q2
Q3
Q4
Q1
Q2
Q3
Q4
Q1
Q2
Q3
Q4
Q1
Q2
Q3
Q4
Q1
Q2
Q3
Q4
Q1
Q2
Q3
Q4
Q1
Q2
Q3
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Árbevétel EBITDA (jobb skála)
Ahhoz, hogy a két adatsor átfedje egymást, az Adatsorok formázása párbeszédablak Beállítások fülén az
átfedést állítsuk 100-ra. Ahhoz pedig, hogy a zöld oszlopok keskenyebbek legyenek, ezek esetében a közt
növeljük meg egy meglehetõsen magas értékre, például 450-re (33. ábra).

33. ábra
A két oszlopdiagram jól mutatja az árbevétel és az eredmény kapcsolatát a vizsgált idõszak alatt: az árbevétel
csökkenésével 2002 második és 2005 második negyedéve között a cég az EBITDA szintjén veszteséges volt,
majd az árbevétel növekedésével ismét nyereségessé vált. Az ábráról az is jól látszik, hogy a cég EBITDA-ra
vonatkoztatott fedezeti pontja körülbelül 10 milliárdos negyedéves, vagyis 40 milliárdos éves árbevételnél van.
2.1.3 Stock és flow változók idõsorainak együttes ábrázolása

Stock és flow változók idõsorainak együttes ábrázolására legjobb megoldás a kombinált vonal- és
oszlopdiagram. Ez a diagramfajta a felhasználói típusok között készen megtalálható, de tekintettel arra, hogy az
egyes adatsorok mintája – bizonyos határok között – egymástól függetlenül is megválasztható, mi magunk is
elkészíthetjük saját kombinált diagramunkat! (A bizonyos határok között megjegyzés arra utal, hogy nem
minden típus kombinálható minden típussal.)
A 31. ábra árbevétel-alakulást bemutató oszlopdiagramja mellé új adatsorként adjuk hozzá a
mérlegfõösszegeket, majd jobb egérgombbal a mérlegfõösszeg újonnan megjelenõ oszlopdiagramjára kattintva
megnyíló helyi menübõl válasszuk a Minták… menüpontot, és állítsuk át az adatsor mintáját vonaldiagramra. A
további szükséges beállításokat végrehajtva az alábbi diagramot kapjuk (34. ábra).

34. ábra
Az árbevétel és a mérlegfõösszeg alakulása

2000-2007
20 60
milliárd Ft
milliárd Ft
18 55
16 50
14 45
12 40
10 35
8 30
6 25
4 20
2 15
0 10
Q1
Q2
Q3
Q4
Q1
Q2
Q3
Q4
Q1
Q2
Q3
Q4
Q1
Q2
Q3
Q4
Q1
Q2
Q3
Q4
Q1
Q2
Q3
Q4
Q1
Q2
Q3
Q4
Q1
Q2
Q3
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Árbevétel Mérlegfõösszeg (jobb skála)
2.1.4 Szintek és növekedési ütemek ábrázolása

A kombinált vonal- és oszlopdiagram alkalmas lehet arra is, hogy valamely kategória szintjét és növekedési
ütemét egy ábrán mutassuk be. Egy ilyen diagram látható az alábbi ábrán (35. ábra). Ehhez a Pénzügyi adatok
munkalapon található táblázatot ki kell egészíteni egy, az árbevétel változásának ütemét eredményül adó
számított oszloppal (6. táblázat). Ahhoz, hogy a táblázatban láthatóval megegyezõ értékeket kapjunk, ügyeljünk
arra, hogy a százalékos növekedést az elõzõ év azonos negyedévéhez viszonyítva határozzuk meg, vagyis az E7
cellába az =D7/D3-1 képlet kerüljön! Ezt utána az oszlop többi cellájába is bemásolhatjuk.
6. táblázat
A B C D E
Árbevétel
Mérlegfõösszeg Árbevétel
1 Év Negyedév változása
2 Ft Ft százalék
3 2000 Q1 51 897 397 000 13 739 535 000
4 Q2 48 287 002 000 17 134 079 000
5 Q3 50 916 291 000 15 687 740 000
6 Q4 48 236 587 000 18 266 973 000
7 2001 Q1 48 080 320 000 14 163 869 000 3,1%
8 Q2 46 760 104 000 15 140 817 000 -11,6%
9 Q3 46 946 309 000 11 498 637 360 -26,7%
10 Q4 45 894 364 000 16 455 213 468 -9,9%
11 2002 Q1 47 373 282 000 11 885 529 000 -16,1%
12 Q2 42 781 870 000 10 328 361 000 -31,8%
13 Q3 44 357 991 000 8 347 981 000 -27,4%
14 Q4 42 560 867 000 8 818 222 000 -46,4%
15 2003 Q1 40 990 523 000 7 243 907 000 -39,1%
16 Q2 41 691 472 000 7 323 726 000 -29,1%
17 Q3 40 936 751 000 7 199 286 000 -13,8%
18 Q4 39 280 221 000 9 838 375 000 11,6%

35. ábra
Az árbevétel és az árbevétel százalékos változása

az elõzõ év azonos idõszakához viszonyítva
20 50%
milliárd Ft
18 40%
16 30%
14 20%
12 10%
10 0%
8 -10%
6 -20%
4 -30%
2 -40%
0 -50%
Q1
Q2
Q3
Q4
Q1
Q2
Q3
Q4
Q1
Q2
Q3
Q4
Q1
Q2
Q3
Q4
Q1
Q2
Q3
Q4
Q1
Q2
Q3
Q4
Q1
Q2
Q3
Q4
Q1
Q2
Q3
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Árbevétel Változás (jobb skála)
2.1.5 Árfolyamok alakulásának ábrázolása

A deviza- és értékpapír-árfolyamok idõsorainak ábrázolására az Excel speciális tõzsdei diagrammintákat
tartalmaz. A legösszetettebb árfolyamdiagram-típusnál öt adatsort kell megadnunk (36. ábra): a napi
kereskedési mennyiséget, a nyitó-, a maximális, a minimális és a napi záróárfolyamot. A napi árfolyamváltozást
(a nyitó- és záróárfolyam szintje közötti különbséget) oszlopok (árfolyam-emelkedés esetén alapbeállítás
szerint fehér, árfolyamcsökkenés esetén fekete oszlopok), a napi árfolyam-ingadozást (a minimális és a
maximális árfolyamérték közötti különbséget) úgynevezett különbségvonalak szemléltetik. Amikor a
különbségvonalak lefelé és felfelé egyaránt túlmutatnak az árfolyamváltozást jelzõ oszlopon, a diagram úgy
fest, mintha olyan gyertyák sorozata lenne, amelyeknek felül és alul is kanóca van. Ezért is hívják ezt a
diagramot gyertyadiagramnak.

36. ábra
A Diagramok.xls munkafüzet Árfolyamok elnevezésû munkalapján a Rába részvényárfolyamának és BUX

tõzsdeindexnek az alakulását bemutató táblázatot láthatjuk (7. táblázat).
7. táblázat
A B C D E F G H I J K L M
1 RÁBA: 2008-08-01 - 2008-09-26 BUX: 2008-01-01 - 2008-09-26
2
3 Dátum Forgalom (db) Nyitóár Maximum ár Minimum ár Záróár Dátum Nyitóár Maximum ár Minimum ár Záróár Forgalom (Ft)
4 2008.08.01 27 731 1430 1457 1423 1457 2008.08.01 22069 22069 21682,2 21696,1 12277326885
5 2008.08.04 54 486 1455 1547 1455 1510 2008.08.04 21729,6 21739,8 21381,4 21381,4 6789019341
6 2008.08.05 30 189 1511 1540 1500 1512 2008.08.05 21385,3 21822,1 21326 21738,1 18332991695
7 2008.08.06 58 876 1549 1555 1520 1525 2008.08.06 21682,2 21892,9 21474 21506 44242896432
8 2008.08.07 43 545 1505 1505 1445 1450 2008.08.07 21465,9 21704,5 21197 21197 25760196957
9 2008.08.08 29 155 1448 1448 1400 1435 2008.08.08 21139,2 21246,2 20914,4 20969,6 21962919232
10 2008.08.11 5 551 1439 1449 1414 1449 2008.08.11 21125,8 21199,6 20919,3 20925,2 13188959648
11 2008.08.12 676 1444 1444 1416 1416 2008.08.12 20956,3 20996,7 20723,3 20755,4 13101797362
12 2008.08.13 25 242 1440 1440 1400 1425 2008.08.13 20802,3 20802,3 20227,1 20260,3 21130740841
13 2008.08.14 14 773 1410 1430 1400 1428 2008.08.14 20464,6 20721,1 20389,7 20721,1 20 625 607 610
14 2008.08.15 25 922 1430 1451 1415 1448 2008.08.15 20831,7 20996,4 20795,8 20996,4 14 897 709 710
15 2008.08.18 41 124 1456 1460 1421 1421 2008.08.18 20974,8 21123,6 20836,5 20899,5 5 857 167 551
16 2008.08.19 11 475 1422 1448 1352 1385 2008.08.19 20700,7 20717,3 20255,7 20306,8 18 360 463 505
17 2008.08.21 12 608 1360 1367 1325 1367 2008.08.21 20227,5 20368,6 20059,7 20114,4 17 192 037 986
18 2008.08.22 3 587 1346 1392 1340 1370 2008.08.22 20206,2 20550,4 20199,4 20550,4 11 466 847 177
19 2008.08.25 7 316 1354 1366 1336 1344 2008.08.25 20596,9 20596,9 20275,4 20315,2 5 392 850 990
20 2008.08.26 2 479 1335 1350 1330 1350 2008.08.26 20052,7 20373,7 20003,4 20282,5 11 530 837 370
21 2008.08.27 7 354 1352 1368 1350 1350 2008.08.27 20289,2 20403 20076,1 20200,5 9 260 713 545
22 2008.08.28 9 406 1360 1430 1360 1427 2008.08.28 20234,2 20546,1 20152,4 20515,9 12 533 408 867
Ezeknek az adatoknak a felhasználásával készültek az alábbi ábrák.

A 37. ábra a negyedik, a 38. ábra pedig a második árfolyamdiagram altípus alkalmazására mutat példát. Utóbbi
esetben módosítottuk a diagram színbeállításait, az árfolyamcsökkenést jelzõ alsó sávokat pirosra, az árfolyam-
emelkedést jelzõ felsõ sávokat pedig zöldre állítottuk. Másik jelentõsebb különbség, hogy míg a 37. ábra
kategóriatengelye a dátum típusú tengelyfeliratok miatt automatikusan idõosztású, s ezért a nem tõzsdei
kereskedési napok is látszanak, addig a 38. ábra diagram beállításainál a vízszintes tengelyt kategóriatengelyre
állítottuk, s így csakis a táblázatban is szerelõ, tõzsdei kereskedési napok jelennek meg az ábrán.

37. ábra
A Rába részvényeinek árfolyama és forgalma

a Budapesti Értéktõzsdén
db Ft
160 000 1 600
140 000 1 550

1 500
120 000
1 450
100 000 1 400
80 000 1 350
60 000 1 300
1 250
40 000
1 200
20 000 1 150
0 1 100
2008.09.08
2008.09.09
2008.09.10
2008.09.11
2008.09.12
2008.09.13
2008.09.14
2008.09.15
2008.09.16
2008.09.17
2008.09.18
2008.09.19
2008.09.20
2008.09.21
2008.09.22
2008.09.23
2008.09.24
2008.09.25
2008.09.26
38. ábra
A BUX alakulása
Ft
20 500
20 000
19 500
19 000
18 500
18 000
17 500
17 000
08.09.08
08.09.09
08.09.10
08.09.11
08.09.12
08.09.15
08.09.16
08.09.17
08.09.18
08.09.19
08.09.22
08.09.23
08.09.24
08.09.25
08.09.26
2.2 Összetételek ábrázolása

Az idõsorok mellett az összetétel, a megoszlás ábrázolása a másik leggyakoribb diagramkészítési feladat. Az
összetétel vonatkozhat egy adott idõpontra vagy idõszakra, illetve több periódusra. Az elõzõ esetben
diagramjaink statikus részarányokat, utóbbi esetben dinamikus részarányokat, vagyis az összetétel idõbeli
változását mutatják.
2.2.1 Statikus részarányok

Statikus részarányok ábrázolására leggyakrabban kör- vagy tortadiagramokat használunk. Ezekre mutatnak
példát a 2.2.1.1 és a 2.2.1.2 pontok.

2.2.1.1 Piaci részesedés
A Diagramok.xls fájl Piaci részesedés elnevezésû munkalapja a három nagy mobilszolgáltató piaci részesedését
mutatja kétféle mérési módszerrel is (8. táblázat).
8. táblázat
A B C D E F
1 Mobilszolgáltatók részesedése (2008. július)
2 (A) (B)
3 Pannon 35,2 33,17
4 T-Mobile 43,94 44,73
5 Vodafone 20,86 22,1
6
7 (A) az elõfizetések arányában (%)
8 (B) a forgalmazásban részt vevõ elõfizetések arányában (%)
9
10 Forrás: Nemzeti Hírközlési Hatóság
A következõkben az elõfizetések arányában meghatározott részesedéseket ábrázoljuk egy robbantott
tortadiagram segítségével. A robbantott tortadiagram a Kör diagram típus ötödik altípusa, a Diagram varázsló
1. lépésénél válasszuk ezt a diagramfajtát (39. ábra)!
39. ábra
A forrásadatokat állítsuk be az alábbiak szerint (40. ábra)!

40. ábra
A diagram beállításoknál adjuk meg a címet, illetve a kapcsoljuk be feliratként a kategória nevét és értékét! A
vezetõvonalak kijelzését is jelöljük be (41. ábra)!
41. ábra
Miután a diagramot elhelyeztük a munkalapon, jobb egérgombbal a diagramra kattintva, a helyi menübõl az
Térhatás menüpontot választva beállíthatjuk az ábrára való rálátás szögét, illetve elforgathatjuk a diagramot a
nekünk megfelelõ irányba (42. ábra).

42. ábra
Az egyes adatpontok színét igyekeztünk a cégek arculatában domináns színhez igazodva beállítani. A 43. ábra és
44. ábra a T-Mobile adatpontjának, tortaszeletének beállítását mutatja. Az egyes adatpontokat úgy tudjuk
egyenként kiválasztani, hogy elõször az adatsorra kattintunk, majd még egyszer arra az adatpontra klikkelünk,
amelyet formázni, beállítani szeretnénk. A jobb egérgombbal megnyíló helyi menüben találjuk az Adatpont
formázása menüpontot, itt kell megtenni a 43. ábra szerinti beállításokat. A színátmenetet a Kitöltési
effektusok… gombra kattintva tudjuk beállítani (44. ábra).
43. ábra

44. ábra
Ha mindegyik cég adatpontját megfelelõen megformázzuk, akkor az alábbi ábrán láthatóhoz hasonló
tortadiagramot kapunk (45. ábra).
45. ábra
2.2.1.2 Az árbevétel szerkezete

A kördiagram két speciális altípusánál az egyik körcikk belsõ megoszlását külön kör- vagy oszlopdiagramon
lehet ábrázolni. Erre mutat példát az 51. ábra, amelynek elkészítéséhez a Diagramok.xls munkafüzet Árbevétel
szerkezete elnevezésû munkalapján található 2004-es belföldi és termékcsoportonként részletezett export
árbevételi adatokat használtuk fel (9. táblázat).

9. táblázat
A B C D E F
1 Belföldi Exportértékesítés
Év
2 értékesítés "A" termékcsoport "B" termékcsoport "C" termékcsoport Összesen
3 2004 148 760 000 5 796 000 44 816 000 48 678 000 99 290 000
4 2005 163 636 000 6 375 600 47 056 800 46 244 100 99 676 500
5 2006 188 181 400 7 331 940 51 762 480 39 307 485 98 401 905
6 2007 190 063 214 7 405 259 56 421 103 31 445 988 95 272 351
7 2008 159 653 010 6 220 418 42 315 827 14 150 695 62 686 940
8 2009 158 056 570 6 158 214 37 661 086 13 867 681 57 686 981
9 2010 165 959 400 6 466 124 41 427 195 15 947 833 63 841 152
A Diagram varázsló 1. lépéseként válasszuk a kördiagram hatodik altípusát (46. ábra)!
46. ábra
A forrásadatokat állítsuk be a 47. ábra szerint.

47. ábra
A Diagram varázsló 3. lépésénél adjuk meg a címet és kapcsoljuk be a százalékos feliratokat (48. ábra)!
48. ábra
A kör-sáv diagram speciális beállítási lehetõségei az adatsorok helyi menüjében található Adatsorok formázása
menüpont alatt, a Beállítások fülön találhatók. Itt tudjuk megadni, hogy az adatsorból mely értékek jelenjenek
meg a részletezõ oszlopdiagramon (49. ábra).

49. ábra
Az adatfeliratokat az 50. ábra szerinti, helyi menübõl elõhívható beállításokkal a körcikkek és az oszlopok
közepére állíthatjuk. A sötét hátterû tartományokban célszerû a feliratokat világos színûre állítani. Ez utóbbit
Olvasónkra bízzuk!
50. ábra
A fenti lépések és paraméter-beállítások eredményeképpen az alábbi diagramot kapjuk (51. ábra).

51. ábra
Az árbevétel szerkezete
2004
Bel földi
6%
értékesítés
17% Exportértékesítés
58% 42% "A" termékcsoport
Exportértékesítés
19% "B" termékcsoport
"C" termékcsoport
2.2.2 A szerkezet és a részarányok idõbeli alakulása

Az Árbevétel szerkezete és a Pénzügyi adatok munkalap táblázatai lehetõséget adnak olyan diagramtípusok
bemutatására is, amelyek segítségével a flow illetve stock jellegû gazdasági kategóriák belsõ összetételének
idõbeli alakulása kiválóan szemléltethetõ.
2.2.2.1 Az árbevétel szerkezetének idõbeli alakulása
Az idõsorok ábrázolásával foglalkozó 2.1.1. alfejezetben megtanultuk, hogy a flow kategóriák esetében célszerû
oszlopdiagramot alkalmazni. Az árbevétel szerkezetének idõbeli alakulását ezért halmozott oszlopdiagramon
ábrázoljuk. Az egyszerûség kedvéért a belföldi és az összesített export árbevétel adatokkal dolgozunk, így az
egyes oszlopok most csupán két részre bomlanak majd.
A Diagram varázsló elsõ lépéseként válasszuk a halmozott oszlopdiagramot (52. ábra)!
52. ábra
A forrásadatokat állítsuk be az alábbiak szerint (53. ábra)!

53. ábra
A diagram címének és az értéktengely nagyságrendjének 54. ábra szerinti beállítását Olvasónkra bízzuk! Ez a
diagram két dolgot is mutat egyszerre: egyrészt a teljes árbevétel alakulását, amely a teljes oszlopok
magasságának felel meg; másrészt az árbevétel összetételét, belföldi és külföldi relációk szerinti értékét.
54. ábra
Az értékesítési árbevétel relációk szerinti összetétele

2004-2010
350
millió Ft
300
250
200
150 Belföldi értékesítés
100
50
0
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010
Az diagramon látható segédvonalakat adatsor-vonalaknak hívjuk, az Adatsorok formázása helyi menüpont alatt
állíthatók be (55. ábra). Ezek segítenek nyomon követni valamely belsõ részkategória alakulását. Ha az adott
komponenshez tartozó alsó és felsõ adatsor-vonalak egymással párhuzamosak, akkor a komponens nagysága
változatlan, ha távolodnak egymástól, akkor növekszik, ha közelednek egymáshoz, akkor pedig csökken az adott
részkategória értéke.

55. ábra
Ha elsõsorban a belföldi és az export értékesítés összbevételen belüli százalékos arányának változására

vagyunk kíváncsiak, akkor jobb egérgombbal kattintsunk a diagramra, majd a Minták menüpont alatt
változtassuk meg a diagram típusát 100%-ig halmozott oszlopdiagramra (56. ábra).
56. ábra
A diagramtípus módosításának következtében azonos magasságú oszlopokat kapunk, az értéktengely skálázása

pedig százalékosra változik (57. ábra). (Az adatsor-vonalakat most kikapcsoltuk.) Ez a diagramtípus jól jelzi, hogy
a vizsgált idõszak alatt kb. 10 százalékos arányeltolódás következett be az árbevétel szerkezetében a belföldi
értékesítés javára (a belföldi értékesítés részaránya 60 százalékról 70 százalék fölé emelkedett), az árbevétel
összértékének alakulásával kapcsolatban azonban semmiféle információval nem szolgál.

57. ábra
Az értékesítési árbevétel belsõ arányai relációk szerint

2004-2010
100%
90%
80%
70%
60%
50% Exportértékesítés
40% Belföldi értékesítés
30%
20%
10%
0%
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010
2.2.2.2 A vagyon szerkezetének idõbeli alakulása

Stock változók esetében a belsõ összetétel változásának bemutatására a halmozott vagy 100%-ig halmozott
vonal- vagy területdiagramot javasoljuk. Mintaként a Diagramok.xls fájl Pénzügyi adatok munkalapján
található forrásoldali mérlegadatok felhasználásával készült 100%-ig halmozott területdiagramot mutatjuk be
(58. ábra), melynek elkészítését Olvasónkra bízzuk!
58. ábra
A forrásszerkezet alakulása
2000-2007
100%
80%
60%
40%
20%
0%
2000Q1
2000Q3
2001Q1
2001Q3
2002Q1
2002Q3
2003Q1
2003Q3
2004Q1
2004Q3
2005Q1
2005Q3
2006Q1
2006Q3
2007Q1
2007Q3
Saját tõke Hosszú lejáratú idegen forrás Rövid lejáratú idegen források
2.2.2.3 Kombinált halmozott diagramok

A halmozott stock vagy flow idõsorokat bemutató diagramok természetesen tovább kombinálhatók más
diagramtípusokkal. Az árbevétel összetételének alakulását bemutató halmozott oszlopdiagramok (54. ábra és
57. ábra) minden további nélkül kiegészíthetõk a mérlegfõösszeg vagy a másodlagos függõleges tengelyen
ábrázolt létszám vonaldiagramjával, a stock kategóriák összetételét szemléltetõ halmozott vonal- és
területdiagramok pedig flow kategóriák oszlopdiagramjaival. Ez utóbbira mutat példát az 59. ábra, ahol a
forrásszerkezet mellett az EBITDA alakulása is látható.

59. ábra
A forrásszerkezet és az EBITDA alakulása

2000-2007
100% 3 000
millió Ft
2 500
80% 2 000
1 500
60% 1 000
500
40% 0
-500
20% -1 000
-1 500
0% -2 000
2000Q1
2000Q3
2001Q1
2001Q3
2002Q1
2002Q3
2003Q1
2003Q3
2004Q1
2004Q3
2005Q1
2005Q3
2006Q1
2006Q3
2007Q1
2007Q3
Saját tõke Hosszú lejáratú idegen forrás Rövid lejáratú idegen források EBITDA
Sõt! A halmozott diagram halmozott diagrammal is kombinálható. Az elõbbi ábrán az egyes adatsorok
mintájának megfelelõ megválasztásával az EBITDA helyett akár az árbevétel összetételét bemutató halmozott
oszlopdiagramot is elhelyezhetjük.
Az ilyen jellegû, többszörösen kombinált diagramokkal bonyolultabb összefüggések, idõsorok, összetételek
közötti kapcsolatok is szemléltethetõk, persze általában csak úgy, hogy ezzel az egyszerûség, az áttekinthetõség
és a közérthetõség oltárán áldozunk. Ezt mindig tartsuk szem elõtt!
2.2.3 Többdimenziós megoszlások

Elõfordul, hogy nem egy, hanem két dimenzió mentén is tagolt adathalmazzal dolgozunk, s az összetételt
egyszerre minkét dimenzió mentén szeretnénk ábrázolni. Erre jó példa az alkalmazotti létszám, amely a nemek
szerinti és a dolgozók által végzett tevékenység jellege (fizikai/szellemi) szerint is csoportokra bontható.
2.2.3.1 Az alkalmazotti létszám nemek és a tevékenység jellege szerinti megoszlása
A Diagramok.xls munkafüzet Alkalmazottak összetétele elnevezésû munkalapja a következõ adatokat
tartalmazza (10. táblázat).
10. táblázat
A B C
1 Fizikai Szellemi
2 Nõ 15 54
3 Férfi 6 87
Jelöljük ki az A1:C3 tartományt, majd indítsuk el a Diagram varázslót! Válasszuk a 3D oszlopdiagramot (60.
ábra)!

60. ábra
A megfelelõ címbeállításokkal az alábbi ábrát kapjuk (61. ábra).
61. ábra
A létszám nemek és a tevékenység jellege

szerinti megoszlása
100
80
60
fõ
40
20
Fé rfi
0
Nõ
Fi zika i
Szel l e mi
Hasonló diagramot készíthetünk pénzügyi-számviteli kategóriákra, például az árbevétel relációk és

termékcsoportok szerinti összetételének egyidejû szemléletére is (62. ábra). Árbevétel adatokat tartalmazó
táblázattal már dolgoztunk, azonban az ábra gyors elkészítése most a korábbitól eltérõ adatelrendezést igényel.
Erre minden diagramnál célszerû odafigyelni: sokkal egyszerûbben, kevesebb lépésbõl eljuthatunk a kívánt
diagramkimenethez, ha forrásadatainkat a munkalapon elõzõleg az adott diagramtípus igényeinek megfelelõen
rendezzük! Az árbevétel elõbb említett kétdimenziós megoszlása villámgyorsan diagramra vihetõ az alábbi
kereszttábla alapján (11. táblázat).

11. táblázat
Belföldi Export
"A" termék 29 752 000 15 796 000
"B" termék 66 942 000 44 816 000
"C" termék 52 066 000 48 678 000
62. ábra
Az árbevétel összetétele termékcsoportok és relációk

szerint
millió Ft
70
60
50
40
30
20
10
Belföldi
0
Export
"A" termék
"B" termék
"C" termék
2.2.3.2 Piaci szegmensek ábrázolása

A többdimenziós eloszlások szemléltetésének eszközei között mutatjuk be a piacszegmentációs eredmények
bemutatására kiválóan alkalmas buborékdiagramot.
Tételezzük fel, hogy a Diagramok.xls munkafüzet Szegmentáció fülén található táblázat egy telefontársaság
által végrehajtott piackutatás végeredménye, amely szerint 6 egymástól lényegesen eltérõ tulajdonságokkal
jellemezhetõ piaci szegmens azonosítható a szolgáltatás igénybe vevõi között az általuk kezdeményezett
hívások száma és a hívások idõtartama dimenziók mentén (12. táblázat).
A B illetve C oszlop az egyes szegmensekbe tartozó fogyasztók átlagos hívásszámát illetve átlagos beszélgetési
idejét mutatja, a D pedig a szegmensek minta alapján feltételezhetõ méretére (számosságára) utal.
Ezt az adathalmazt szemléltetjük a következõkben egy olyan diagramon, amelynek vízszintes tengelyén a
hívások számát, a függõleges tengelyén a beszélgetési idõt mérjük, az egyes összetartozó értékpárok
adatpontjait pedig egy-egy, a szegmens méretének megfelelõ buborékkal ábrázoljuk.
12. táblázat
A B C D
1 Kezdeményezett hívások A szegmensbe tartozó
Fogyasztói
átlagos száma áltlagos idõtartama fogyasztók aránya a
szegmens
2 havonta (db) (perc) mintán belül
3 1. szegmens 10 1,5 2%
4 2. szegmens 15 30 9%
5 3. szegmens 50 10 21%
6 4. szegmens 100 5 38%
7 5. szegmens 200 5 23%
8 6. szegmens 150 2 6%
A diagram elkészítéséhez jelöljük ki a B3:D8 tartományt, majd indítsuk el a Diagram varázslót! Válasszuk a
buborékdiagram valamelyik altípusát (63. ábra)!

63. ábra
Amennyiben a diagramkészítést a B3:D8 tartomány kijelölt állapota mellett kezdtük, akkor az adattartomány-
beállításunk megfelelõ lesz. Errõl az Adatsor fülön meg is gyõzõdhetünk: az X értékek a hívásszámok, az Y
értékek a hívás idõtartamok, a buborékméretek pedig a mintabeli arányok lesznek (64. ábra).
64. ábra
A címeket megadva, a tengelyeket megfelelõen beskálázva és a buborékokat megfelelõen megformázva az

alábbi diagramot kapjuk (65. ábra).

65. ábra
Piaci szegmensek
35
30
Kezdeményezett hívások átlagos idõtartama (perc)
9%
25
20
15
10 21%
5 38% 23%
2% 6%
0
0 50 100 150 200 250
Kezdeményzett hívások átlagos száma havonta (db)
2.3 Összehasonítás
Adatok, adatsorok összehasonlítására több szempontból is sor kerülhet.
2.3.1 Idõbeli összehasonlítás

Idõbeli összehasonlítás esetén két vagy több különbözõ idõszak vagy idõpont azonos típusú adatát hasonlítjuk
össze. A 66. ábra a Pénzügyi adatok munkalapon található forgalmi adatok közül két év, 2001 és 2002
negyedéves árbevételeit hasonlítja össze egymást átfedõ oszlopdiagramok segítségével. Az átfedést az
Adatsorok formázása párbeszédpanelen tudjuk beállítani (67. ábra).
Az ábrán jól látszik, hogy minden negyedévben jelentõs mértékû volt az elmaradás az elõzõ év azonos
negyedévéhez képest. A negyedik negyedévben különösen nagy az eltérés, de az a kiugró bázisértéknek is
köszönhetõ.

66. ábra
A negyedéves forgalmak összehasonlítása
18
milliárd Ft
16
14
12
10 2001
8 2002
6
4
2
0
Q1 Q2 Q3 Q4
67. ábra
2.3.2 Összetételek összehasonlítása

Összehasonlításra azonos idõpontbeli vagy idõszaki adatok esetén is sor kerülhet. Ilyen például, amikor azonos
periódusra vonatkozó, de más szempontok alapján képzett összetételeket hasonlítunk össze.
A Piaci részesedés munkalapon található táblázat kétféle módszerrel számítva is közli a mobilszolgáltatók piaci
részesedését. Ha mindkét módszerrel kapott eredményt szeretnénk összehasonlítani, akkor kiváló választás a
perecdiagram (68. ábra).

68. ábra
A perecdiagramon több adatsort is ábrázolhatunk, így felvihetjük mind az (A) az elõfizetések, mind pedig a (B) a
forgalmazásban részt vevõ elõfizetések arányában meghatározott piaci részesedéseket (69. ábra és 70. ábra).
69. ábra

70. ábra
A címek, a feliratok és az adatpontok 71. ábra szerinti beállítását az Olvasóra bízzuk.
71. ábra
Az összetételek összehasonlítása természetesen lehet idõbeli is. Az ilyen esetben használható prezentációs
eszközöket (halmozott oszlop-, vonal- és területdiagram) a 2.2.2. szakaszban már tárgyaltuk.
2.3.3 Többszempontú összehasonlítás

Ha két vagy több vizsgálati egység összehasonlítását több különbözõ, de nagyjából azonos nagyságrendû
kvantitatív mutatóval jellemezhetõ szempont szerint szeretnénk bemutatni, akkor a sugár- vagy
pókhálódiagramot használjuk!

A sugárdiagram kiváló szemléltetõ eszköze például az úgynevezett peer group elemzésnek, amely során
vállalatunk pénzügyi és értékpapír-piaci mutatószámait más hasonló profilú és méretû cégek mutatóihoz
hasonlítjuk.
A Diagramok.xls munkafüzet Peer Group munkalapja a Rába és öt másik, vele összemérhetõ jármûipari vállalat
adatait tartalmazza (13. táblázat).
13. táblázat
A B C D E F G
1 Peer Group Data 2008 ROE P/E EV/EBITDA EV/EBIT EBDITA% EBIT%
2 ARVINMERITOR INC 12,8 21,6 5 7,8 6 4
3 AMERICAN AXLE 11,7 13,6 3,9 8,5 13 6
4 CARRARO SPA 12 20 5,5 9,4 9 5
5 LEAR CORP 25,9 8 4,3 6,4 6 4
6 BHARAT FORGE 20,3 18,3 9,7 9,2 24 22
7 RABA 12,8 13,8 7,9 14,9 11 6
Jelöljük ki a táblázatot tartalmazó A1:G7 tartományt, majd szúrjunk be egy diagramot! Válasszuk a
sugárdiagram elsõ vagy második altípusát (72. ábra)!
72. ábra
A további szükséges beállításokat Olvasónkra bízva, formázzuk meg sugárdiagramunkat (73. ábra)!

73. ábra
Vállalatok mutatóinak összhasonlítása
ROE
30
25
20
EBIT% 15 P/E
10 ARVINMERITOR INC
AMERICAN AXLE
5
CARRARO SPA
0
LEAR CORP
BHARAT FORGE
RABA
EBDITA% EV/EBITDA
EV/EBIT
A diagram kiválóan szemlélteti, hogy a vizsgált vállalat az egyes mutatók tekintetében hol helyezkedik el a
viszonyítási csoport mezõnyében.
2.3.4 Terv-tény eltérések, változások tényezõkre bontása

Az idõbeli összehasonlítások, s különösképpen a terv és tényadatok összevetése során a vállalat gazdasági
elemzõjének, controllerének szükséges azt is elemeznie, hogy mi okozta az eltéréseket. Az ilyen jellegû elemzés
során a controller az eltéréseket tényezõkre, részhatásokra bontja. Ezek ábrázolására szolgál az úgynevezett
vízesésdiagram (74. ábra).
74. ábra
160
140
120
100
80
60
40
20
0
-20
-40
TERV Hatás1 Hatás2 Hatás3 Hatás4 Hatás5 TÉNY
Az ábrán jól látható, hogy a vizsgált kategória tervértéke 100 egység volt, ehhez képest tény szinten csak 40
egység realizálódott. A terv- és tényadatok közötti eltérést a háttérelemzés szerint öt hatás okozta. Az elsõ
hatás pozitív volt, amely jóval tervszint fölé, 150-re emelte volna a kategória értékét, ha a többi hatás nem

jelentkezett volna. A zöld hátterû oszloppal szemléltetett, +50 egységnyi Hatás1 mellett azonban egy az
eredményt jelentõsen, 160 egységgel rontó, -160 elõjelû Hatás2, valamint egy további csökkenést
eredményezõ, -10 elõjelû Hatás3 is jelentkezett. (A negatív hatásokat piros oszlopok jelzik.) A pozitív elõjelû
Hatás4 és Hatás5 nem volt elegendõ nagyságú ahhoz, hogy a kategória értéke a tervszintre emelkedjék.
Az elõzõ bekezdésbeli rövid leírás alapján könnyen megérthetõ a vízesés-diagram lényege. Ilyen diagramfajta
azonban nem szerepel sem a beépített, sem a felhasználói típusok között. Ezért egy segédtáblázat segítségével,
valamint az árfolyam- és az oszlopdiagram kombinálásával mi magunk fogjuk felhasználói típusként definiálni
a vízesés-oszlopdiagramot.
Szúrjunk be egy üres munkalapot a Diagramok.xls munkafüzetbe, nevezzük át Vízesésdiagram névre, majd
készítsük el az alábbi táblázatot (14. táblázat)!
14. táblázat
A B
1 TERV 100
2 Hatás1 50
3 Hatás2 -160
4 Hatás3 -10
5 Hatás4 30
6 Hatás5 30
7 TÉNY 40
A B7 cellában szereplõ 40-es TÉNY érték a TERV adat és a Hatások összegeként adódik, ezért ezt az
=SZUM(B1:B6) képlettel határozzuk meg.
A Hatások ábrázolásánál az árfolyamdiagramnak azt a tulajdonságát fogjuk kihasználni, hogy az a nyitó- és
záróárfolyamok eltérését a változás irányától függõ oszlopszínnel jeleníti meg. A napi árfolyam ingadozást
szemléltetõ különbségvonalakra most nincs szükségünk, legegyszerûbben úgy tudjuk „elrejteni” azokat, hogy
minimális és maximális árfolyamot nyitó- és záróárfolyam minimumaként és maximumaként határozzuk meg.
Így a különbségvonalak nem fognak túlnyúlni az oszlopokon („nem lesz a gyertyáknak kanóca”).
Az elõzõ táblázat alatt készítsük el az alábbi segédtáblát (15. táblázat)!
15. táblázat
A B C D E F G
9 Segédtábla Nyit Max Min Zár TERV TÉNY
10 TERV 100
11 Hatás1 100 150 100 150
12 Hatás2 150 150 -10 -10
13 Hatás3 -10 -10 -20 -20
14 Hatás4 -20 10 -20 10
15 Hatás5 10 40 10 40
16 TÉNY 40
Az A oszlopban a leendõ tengelyfeliratok helyezkednek el, ezeket egyszerûen másoljuk át a korábbi táblázatból!
A B11:E15 tartományba kerülnek a hatások ábrázolására szolgáló árfolyamdiagram forrásadatai. A Hatás1
nyitóértéke a B11 cellában megegyezik a tervadattal, záró értéke az E11-ben pedig a nyitó és a B2-ben található
Hatás1 összege. A Hatás2 nyitó értéke a B12-ben azonos az E11-ben található záró értékkel.
B11 =B1
E11 =B11+B2
B12 =E11
A B12 és E11 cellákat másoljuk lefelé a 15. sorig!
A C11 és D11 cellákba írjuk be a következõ képleteket, majd másoljuk a cellákat ismét a 15. sorig!

C11 =MAX(B11;E11)
D11 =MIN(B11;E11)
A TERV fejléccel ellátott F oszlopban csak az F10, a TÉNY oszlopban pedig csak a G16-os cellába kerüljön képlet,
amely a terv- illetve tényértékeket hivatkozza át a B1 illetve B7 cellákból.
F10 =B1
G16 =B7
Jelöljük ki ezek után a B9:E16 tartományt (az fejlécet és az üres cellákat is foglaljuk bele a kijelölésbe), majd
szúrjunk be egy diagramot! A Diagram varázsló 1. lépésénél válasszuk az árfolyamdiagram jobb felsõ altípusát
(75. ábra)!
75. ábra
A forrásadatok tartománya megfelelõ (76. ábra).

76. ábra
A 3. lépés során kapcsoljuk ki a jelmagyarázatot, majd helyezzük el a diagramot az aktív munkalapon!

Jelöljük ki az F9:G16 tartományt, majd az egér bal gombjával húzzuk rá a diagramra! Ennek hatására a korábbi
fehér és fekete oszlopok helyett különbségvonalak jelennek meg. Kattintsunk ezek valamelyikére az egér bal
gombjával, majd a kurzormozgató nyilakkal keressük meg a TERV és a TÉNY adatsort! (Figyeljük, hogy mikor
jelenik meg kék szegéllyel az F10:F16 és G10:G16 tartomány!) A TERV és TÉNY adatsornál a helyi menü gomb
(jobb Ctrl mellett) megnyomásával a Minták… menüpont segítségével állítsuk a diagram típusát a legelsõ
oszlopdiagram altípusra! Ha ezt mind a TERV, mind pedig a TÉNY adatsornál megtesszük, visszakapjuk a fekete
és fehér árfolyamoszlopainkat!
Jobb egérgombbal a diagramra kattintva a Forrásadatoknál állítsuk be az A10:A16 tartományt
kategóriatengely-feliratokként (77. ábra), majd az osztásfeliratokat a tengely formázási beállításainál állítsuk a
minimumhoz!

77. ábra
Innentõl kezdve már csak a szokásos, Olvasónk által korábbról jól ismert formázási lépések (oszlopok
színbeállítása, rácsvonalak formázása stb.) vannak hátra, s eljutunk a szakasz elején bemutatott
vízesésdiagramhoz (74. ábra).
Ha a késõbbiekben többször is szükségünk lesz erre az ábrára, akkor az elkészített diagramot vegyük fel a
felhasználói diagramtípusok közé! Kattintsunk a diagramra a jobb egérgombbal, majd a helyi menübõl
válasszuk a Minták… menüpontot!
Kattintsunk a Felhasználói típusok fülre, majd válasszuk a Felhasználó által készített választókapcsolót! A
Hozzáadás… gombbal adjuk hozzá diagramunkat a felhasználói típusokhoz (78. ábra)!
78. ábra

Elsõ lépésként egy nevet és egy rövid leírást adhatunk a diagrammintánkhoz (79. ábra).
79. ábra
Ha az OK gombra kattintunk, a Vízesés-oszlopdiagram a késõbbiek során felhasználó által készített típusként

meg fog jelenni a Diagram varázslóban! De ne feledjük: a diagram alapjául szolgáló forrásadat-táblának mindig
pontosan olyan elrendezésûnek kell lennie, mint amit a diagramminta készítése során alkalmaztunk. Ilyen
elrendezés esetén nyugodtan kijelölhetjük a teljes fejléc és adattartományt (tehát a teljes forrásadat-táblát), a
Vízesés-oszlopdiagram minta tökéletesen fog mûködni ezekkel a bemenõ adatokkal.
2.4 Változók közötti kapcsolatok szemléltetése

Az elõzõ alfejezetekben több olyan kombinált diagramtípus is elkerült már, amely alkalmas változók közötti
kapcsolatok szemléltetésére. Gondoljunk csak az árbevétel és az EBITDA idõsorát egy ábrán bemutató
kombinált oszlopdiagramra vagy a forrásszerkezetet és ez EBIDTA idõbeli változását szemléltetõ kombinált,
halmozott terület- és oszlopdiagramra! Két idõsor egy ábrán való feltüntetésével is be tudjuk mutatni a két
változó idõbeli alakulásának összefüggéseit, együttmozgásukat vagy ellentétes kapcsolatukat, ha van ilyen.
Az alábbi ábrán a Diagramok.xls munkafüzet Árfolyamok munkalapján található napi záró értékek
felhasználásával egy kéttengelyes vonal-vonal diagramon mutatjuk be a Rába árfolyamának és BUX
tõzsdeindexnek az alakulását. Jól látszik, hogy a vizsgált idõszak alatt a Rába nagyjából együttmozgott a BUX-
szal (80. ábra).
80. ábra
A Rába záróárfolyama és a BUX záróértéke

1 600 22 000
1 500 21 000
1 400 20 000
1 300 19 000
1 200 18 000
1 100 17 000
1 000 16 000
08.08.01
08.08.08
08.08.15
08.08.22
08.08.29
08.09.05
08.09.12
08.09.19
08.09.26
Rába záróár BUX záróérték (jobb skála)

A két változó (a két árfolyam) kapcsolata XY-pontdiagramon is bemutatható (81. ábra).
81. ábra
X értékekként adjuk meg a BUX, Y értékekként a Rába záróárfolyamait (82. ábra)!
82. ábra
A további beállításokat (tengely- és diagramcímek megadása, tengelyek skálázása, minimális értékének kézi
beállítása stb.) Olvasónkra bízzuk. A kapott pontfelhõ emelkedõ alakja a két változó erõs pozitív statisztikai
kapcsolatára utal (83. ábra)! A pontdiagramon történõ ábrázolásnak pont az az egyik elõnye, hogy ezt az
egyelõre csak szemrevételezés alapján feltételezett statisztikai összefüggést az Excel gyakorlatilag egy
gombnyomásra formalizálni tudja. Erre a lehetõségre késõbb, a 3. fejezetben térünk vissza!

83. ábra
A Rába árfolyama és a BUX közötti kapcsolat

2008. aug. 1. és 2008. szept. 26 között
1600
1500
1400
1300
Rába
1200
1100
1000
15000 17000 19000 21000 23000
BUX
2.5 Vezetõi mûszerfalak, dashboardok

Napjainkban a controllerek által készített belsõ vállalati beszámolók, reportok gyakran az autók vagy a
repülõgépek mûszerfalához (dashboard, cockpit) hasonló elrendezésben mutatják be a vezetõi döntéshozatal
szempontjából kulcsfontosságú teljesítménymutatókat.
A vezetõi mûszerfalak legtöbbször a kilométerórával vagy a fordulatszámmérõvel rokon, úgynevezett
tachodiagramokból, illetve cellányi méretû, legfeljebb néhány adatpontot megjelenítõ oszlop-, sor- vagy
kördiagramokból, úgynevezett microchartokból állnak.
2.5.1 Tachodiagram
Tegyük fel, hogy cégünk egyik legfontosabb forrásszerkezet-mutatóját, a saját tõke arány aktuális értékét
szeretnénk szemléltetni. A magas saját tõke aránnyal jellemezhetõ cégek pénzügyileg stabilnak mondhatók, az
alacsony saját tõke arány viszont túlfeszített finanszírozási szerkezetet, túlságosan magas tõkeáttételt jelez,
amely a cég finanszírozási kockázatát jelentõsen növelheti, pénzügyi stabilitását veszélyeztetheti. A kritikus
határ a tapasztalatok szerint 30 százalék körül van. Ennél alacsonyabb érték esetén célszerû az idegen tõke
arányát csökkentõ lépéseket lenni.
A 84. ábra a saját tõke arány tachodiagramon történõ kijelzésére mutat példát. A mutató hátterében látható
piros és zöld színû körcikkek egy 0-tól 100 százalékig terjedõ félkör 30, illetve 70 százalékos hányadát jelölik. Ha
a saját tõke arány a kritikus 30 százalék alatti, akkor a feketével jelzett óramutató a piros a veszélyzónában, 30
százalék feletti értékek esetén pedig a zöld hátterû, hosszú távon elfogadható értéktartományban helyezkedik
el.

84. ábra
Saját tõke arány

15%
A tachodiagram gyakorlatilag két, pontosan egymásra illesztett, speciális kördiagramból áll. Az egyik a mutatót,
a másik pedig a hátteret rajzolja ki.
Hozzunk létre egy új, üres munkafüzetet, és helyezzük el rajta az alábbi táblázatot!
16. táblázat
A B
1 Érték 15
2 Mutató vastagság 0,1
3
4 Mutató
5 elõtte 14,95
6 mutató 0,1
7 utána 84,95
8 alsó rész 100
9
10 Háttér
11 piros zóna 30
12 zöld zóna 70
13 alsó rész 100
A speciális kijelzési mód speciális forrásadatokat is igényel, ezeket 16. táblázatnak megfelelõen két
segédtáblában helyezzük el.
A B1 illetve a B2 cellában adjuk meg a kijelezni kívánt értéket, illetve az óramutató vastagságát. Ezek a diagram
felhasználó által változtatható, bemeneti paraméterei.
A mutató kijelzéséhez kapcsolódó, elsõ táblázatrész dinamikus. A B5:B7 cellatartomány a bemeneti értékektõl
függõen automatikusan változik.
Az óramutató kijelzése egy négy körcikkbõl álló kördiagram segítségével történik. Az elsõ körcikk a mutató
elõtti területet, a második magát a mutatót, a harmadik a mutató utáni, 100 százalékig terjedõ területet, a
negyedik pedig a teljes kör eléréséhez szükséges alsó félkört adja meg. Mivel a felsõ félkört 0-tól 100-ig
„skáláztuk”, az alsó félkörhöz tartozó érték is 100 egység. A B8 cellába ily módon írjunk be 100-at!
Az óramutató vastagságának felét a mutató elõtti, másik felét a mutató utáni területbõl vesszük el, így a B5:B7
tartományba a következõ képleteket helyezzük.
B5 =MAX(B1-B2/2;0)
B6 =B2
B7 =MAX(100-SZUM(B5:B6);0)
Az óramutató hátterét adó, második táblázatrész statikus. A felsõ rész piros zónája 30, zöld zónája 70, az alsó
félkör pedig 100 egységnyi.

Jelöljük ki az A5:B8 tartományt, majd indítsuk el a Diagram varázslót! Válasszuk a kördiagramok közül az 1.
típust (85. ábra)! Mivel a forrásadatokat az A5:B8 tartomány kijelölésével elõzetesen már megadtuk, 2. lépésnél
kattintsunk a Tovább gombra! A 3. lépésnél kapcsoljuk ki a jelmagyarázatot, végül helyezzük el a diagramok az
aktuális munkalapra!
85. ábra
Beállításaink eredményeképpen az alábbi diagramot kaptuk, ahol az egyes körcikkek helyzete egyelõre nem
megfelelõ!
86. ábra
Az Adatsorok formázása helyi menüpont segítségével forgassuk el a diagramot az alábbiak szerint!

87. ábra
Az Alt gomb nyomva tartása mellett diagramunkat az egér bal gombjával megragadva, toljuk a diagram bal
felsõ sarkát a D4 cella bal felsõ sarkához, majd a diagram jobb alsó sarkában látható jelölõnégyzet segítségével
(az Alt gombot továbbra is lenyomva tartva) méretezzük át a diagramot úgy, hogy annak diagramterülete
pontosan a D4:H16 tartományba kerüljön. Mivel két azonos méretû és teljesen pontosan egymásra helyezett
diagramra lesz szükségünk, ezért a cellarácsokat használjuk „milliméterpapírként”.
Ezek után menjünk végig kördiagramunkon adatpontonként, s a mutató elõtti és utáni körcikknél, valamint az
alsó félkörnél az Adatpont formázása párbeszédablak Mintázat fülén kapcsoljuk ki a szegélyt és a kitöltést!
(Kattintsuk a rajzterületre, majd arra az adatpontra (körcikkre), amelyet formázni szeretnénk, majd nyomjuk
meg a helyi menü gombot! Az adatpontok között lépdelni (valamely adatpont kijelölt állapota mellett) a jobbra
és balra nyilakkal tudunk.)
Az óramutatóhoz tartozó körcikket állítsuk be a 88. ábra szerint!
88. ábra

A formázási mûveletek eredményeképpen diagramunkon semmi más nem fog látszani, csupán az óramutató
(89. ábra).
89. ábra
Készítsük el ezek után a mutató hátterét! Jelöljük ki az A11:B13 tartományt, majd a Diagramvarázsló és az
Adatsorok formázása segítségével készítsünk egy az elõzõvel teljesen azonos méretû kördiagramot! Használjuk
ki ismét a cellarácsokat (90. ábra)!
90. ábra
Kapcsoljuk ki az óramutató-diagram diagramterületének kitöltését (91. ábra), majd az Alt gomb nyomva tartása
mellett helyezzük rá pontosan a mutatódiagramot a háttérdiagramra!

91. ábra
2.5.2 Microchartok
Ahogyan az elõzõekben az Alt billentyû nyomva tartásával a cellarácsokra mint négyzetrácsos papírra helyzetük
diagramjainkat, úgy megtehetjük azt is, hogy diagramunkat egyetlen cellában helyezzük el. Az ilyen
diagramokat hívjuk microchartoknak.
A alábbi ábra tachodiagramunk microchart változatát mutatja. A 20. sor magasságát nagyobbra állítottuk, majd
a mutató- és a háttérdiagramról készített másolatokat az A20 cellába igazítottuk (92. ábra).

92. ábra
Microchartok alkalmazására 7.1. alfejezetben mutatunk további példákat.

Kapcsolódó irodalomként az elõzõ fejezet végén már hivatkozott magyar nyelvû Excel-tankönyvek
diagramkészítéssel foglalkozó részeit ajánljuk, valamint a Congrolling portált, ahol ingyenes regisztrációt
követõen számos Excel-segédlet, köztük ábrázolási technikát támogató segédletek tölthetõk le.
LÉVAYNÉ LAKNER MÁRIA – BAKSA-HASKÓ GABRIELLA (2009): Excel 2003 táblázatkezelés és programozás a gyakorlatban.
120 feladattal. ComputerBooks, Budapest
www.controllingportal.hu

3 Statisztikai elemzések
A 3. fejezetben azt mutatjuk be, hogy milyen lehetõségeink vannak az egyváltozós regressziószámítás és az
idõsorelemzés Excelben történõ elvégzésére. A két témakört csupán alapvetõ szinten, a legegyszerûbb
módszerek ismertetésével tárgyaljuk. Az Excel által kínált statisztikai eszköztár mélyebb, magasabb szintû
statisztikai ismereteket igénylõ tárgyalásához a 3.3. fejezetben ajánlunk szakirodalmat.
3.1 Regressziószámítás
A 2.4. alfejezetben a BUX részvényindex értéke és a Rába árfolyama közötti kapcsolat személtetésére egy
pontdiagramot készítettünk (83. ábra). A két változó egyirányú mozgását, pozitív kapcsolatát jelzõ ábra
elemzésekor utaltunk arra, hogy az XY-pontdiagramon történõ ábrázolás magában hordozza az alaposabb,
statisztikai elemzés lehetõségét is. A diagramon szereplõ pontfelhõre ugyanis egy, az adatpontokra a lehetõ
legkisebb négyzetes hibával illeszkedõ függvényt rajzolhatunk. Ezt a fajta függvényillesztési módszert hívják a
statisztikusok legkisebb négyzetek módszerének, legkisebb négyzetek módszerével illesztett lineáris függvényt
pedig regressziós egyenesnek. Nézzük, miként jeleníthetjük meg a regressziós egyenest és annak egyenletét a
pontdiagramon!
3.1.1 A regressziós egyenes megjelenítése a diagramon

Keressük meg a 2.4. alfejezetben készített pontdiagramunkat, majd az adatsorra jobb egérgombbal kattintva
válasszuk a helyi menü Trendvonal felvétele… menüpontját! A Trendvonal felvétele párbeszédablak Típus fülén
válasszuk a Lineáris típust (93. ábra)! (Láthatjuk, hogy több függvényforma közül is választhatunk, a 3.1.
alfejezetben azonban csupán a lineáris regressziót tárgyaljuk. A változók közötti lineáris kapcsolat feltételezése
egyébként a pontfelhõ alakja alapján elfogadható.)
93. ábra
Az Egyebek fülön állítsuk be az regressziós egyenes egyenletének és az R-négyzet értékének kijelzését (94.
ábra)!

94. ábra
Az OK gombra kattintva az ábrán megjelenik a regressziós egyenes és annak egyenlete az R-négyzet értékkel
együtt (95. ábra).
95. ábra
1600
1500
1400
y = 0,0863x - 359,88
R = 0,8421
2
Rába
1300
1200
1100
1000
15000 17000 19000 21000 23000
BUX
A regressziós egyenes 0,0863 paramétere az egyenes meredeksége, amely azt jelenti, hogy a megfigyelt
idõszak árfolyamadatai alapján a BUX értékének 1 Ft-os emelkedése esetén 0,0863 Ft-os emelkedést várhatunk
a Rába árfolyamában (még közérthetõbben a BUX 100 Ft-os emelkedésével a Rába árfolyama 8,63 Ft-tal
növekszik).
Az egyenlet második paramétere (-359,88) a regressziós egyenes függõleges tengelymetszetét adja vissza
(vagyis elvileg azt, hogy mekkora lenne a Rába árfolyama, ha a BUX értéke nullára csökkenne – láthatjuk, hogy
ennek gyakorlati gazdasági értelme és jelentõsége jelen esetben csekély).

Az R mutatót determinációs együtthatónak hívjuk, amely a két változó kapcsolatának szorosságát, a
2
regressziós egyenes illeszkedésének jóságát tükrözi. A mutató elméleti maximuma 1, amely tökéletes lineáris
függvényszerû kapcsolatot jelentene: ilyenkor az adatpontokra pontosan illeszkedne a regressziós egyenes, s
így a pontok nem szóródnának az egyenes körül. A gazdasági változók között persze meglehetõsen ritka a
pontos függvénykapcsolat. A tökéletes illeszkedés esetünkben sem teljesül, a 0,8421-es érték azonban még így
is elég jónak mondható. 0,5 alatti determinációs együttható meglehetõsen rossz illeszkedésre utal, nulla
környékén pedig gyakorlatilag nincs statisztikai összefüggés a két változó között.
3.1.2 A regressziós egyenes meghatározása a munkalapon

Diagramunk ugyan mutatja a regressziós egyenes grafikonját, de az egyenes pontjainak koordinátáit az ábra
alapján szemrevételezéssel csak hozzávetõlegesen tudjuk számszerûsíteni. A regressziós egyenes pontjainak
pontos meghatározására a munkalapon a TREND függvényt használhatjuk.
Nyissuk meg a Statisztikai elemzések.xls fájt, annak narancsszínû nevére kattintva! A munkafüzet Regresszió
elnevezésû munkalapján megtaláljuk ugyanazokat az árfolyamértékeket, amelyeket korábban a pontdiagram
készítésekor forrásadatként használtunk (17. táblázat).
A munkalap C1 cellájába írjuk be a „Regressziós egyenes” elnevezést, majd jelöljük ki a C2:C41 tartományt! (A
táblázat a 41. sorig tartalmaz értékeket az A és B oszlopokban.) Ebbe a tartományba fognak kerülni a
regressziós egyenes megadott BUX értékekhez tartozó y koordinátái. (Fontos, hogy a BUX értékeket a vízszintes
tengelyen mérjük.) A regressziós egyenes pontjait a TREND függvény adja vissza, amelyet megfelelõen
paraméterezve (elsõ paraméterként az y, második paraméterként pedig az x értékeket megadva)
tömbképletként viszünk be az elõbb kijelölt tartományba.
A C2:C41 tartomány kijelölt állapota mellett álljunk a szerkesztõlécre és „kattintsuk össze” az
=TREND(B2:B41;A2:A41) képletet, majd Ctrl+Shift+Enter billentyûkombinációval tömbképletként vigyük be a
kijelölt tartományba. (Elõször a Ctrl-t nyomjuk le, majd a Ctrl-t nyomva tartva a Shiftet, végül a nyomva tartott
Ctrl és Shift gombok mellé nyomjuk meg az Entert!) Az A oszlopban szereplõ BUX adatok és a C oszlopban
megjelenõ értékek a 95. ábra regressziós egyenesének pontjait adják meg.
17. táblázat
A B C
1 BUX Rába Regressziós egyenes
2 21696,1 1457 1512,096805
3 21381,4 1510 1484,9439
4 21738,1 1512 1515,720643
5 21506 1525 1495,694621
6 21197 1450 1469,033524
7 20969,6 1435 1449,413027
8 20925,2 1449 1445,582112
9 20755,4 1416 1430,931451
10 20260,3 1425 1388,213297
11 20721,1 1428 1427,971983
12 20996,4 1448 1451,725381
13 20899,5 1421 1443,364668
14 20306,8 1385 1392,225404
15 20114,4 1367 1375,624773
16 20550,4 1370 1413,243668
17 20315,2 1344 1392,950172
18 20282,5 1350 1390,128755
19 20200,5 1350 1383,053642
20 20515,9 1427 1410,266943
Amennyiben a regressziós egyenes diagramon kijelzett paramétereire (meredekség, tengelymetszet) van
szükségünk, akkor pontosabb eredményre vezetõ módszer is van annál, minthogy egyszerûen egy cellába

kézzel beírjuk az ábrán látható értékeket! A LIN.ILL tömbfüggvény két egymás melletti cellában adja vissza a
regressziós egyenes paramétereit.
Jelöljünk ki valahol a munkalapon két üres cellát, majd a szerkesztõlécre kattintva vigyük be az
=LIN.ILL(B2:B41;A2:A41) képletet! (Láthatjuk, hogy a két paraméter azonos a TREND függvény elsõ két
paraméterével, vagyis az ismert y és az x értékeket kell megadnunk.) A LIN.ILL képletet is tömbképletként,
Ctrl+Shift+Enter billentyûkkel kell bevinnünk! Eredményül a regressziós egyenes meredekségét és függõleges
tengelymetszetét kapjuk.
3.1.3 Elõrejelzés a regressziós egyenes felhasználásával

A regressziós egyenes pontos paramétereinek ismeretében könnyen konstruálhatunk egy olyan képletet, amely
elõrejelzi számunkra egy általunk megadott BUX érték esetén várható Rába-árfolyamot. Gyakorlatilag ugyanezt
a funkciót látja el az ELÕREJELZÉS függvény, valamint a TREND függvény alkalmazásával is készíthetünk
elõrejelzést.
A Statisztikai elemzések munkafüzet Regresszió munkalapjának E2 cellájába írjunk egy tetszõleges BUX értéket,
például 25000-et! Az F2 cellába pedig vigyük fel az =ELÕREJELZÉS(E2;B2:B41;A2:A41) képletet! Az
eredményként megjelenõ 1797-es érték nem más, mint a 25000-es BUX érték esetén várható Rába-árfolyam
(18. táblázat).
18. táblázat
E F
1 BUX várható Rába
2 25000 1797,16347
A TREND függvény elõrejelzésre történõ használatának illusztrálásához vegyünk fel több BUX értéket is egymás
alá a táblázat valamely üres tartományába, legyen ez az E7:E9 tartomány (19. táblázat)! Jelöljük ki az F7:F9
tartományt, majd ide tömbképletként vigyük be az =TREND(B2:B41;A2:A41;E7:E9) függvényt! A harmadik
paramétereként megadott x értékekhez a TREND függvény a regressziós egyenes képlete alapján y értékeket
rendel!
19. táblázat
E F
6 BUX várható Rába
7 22000 1538,317864
8 25000 1797,16347
9 27000 1969,727208
A regressziószámításhoz felhasznált adatok tartományán kívül esõ, annál magasabb vagy alacsonyabb x
értékekre hozzávetõleges elõrejelzést a regressziós egyenes meghosszabbításával is készíthetünk. Jobb
egérgombbal a regressziós egyenesre kattintva a Trendvonal formázása… menüpontban az Egyebek fülön
állítsuk az elõrejelzés értékét 4000 egységre, majd kattintsunk az OK-ra (96. ábra)! Ez azt jelenti, hogy az Excel a
legmagasabb ismert x értéknél 4000 egységgel magasabb x értékig fogja húzni a regressziós egyenest. Ebbe már
bõven bele fog esni a 25000 is.

96. ábra
A meghosszabbított regressziós egyenes és a vezetõrácsok segítségével könnyen leolvashatjuk a 25000-es BUX-

hoz tartozó, nagyjából 1800-as Rába árfolyamot (97. ábra).
97. ábra
2000
1900
1800
1700
y = 0,0863x - 359,88
1600
R = 0,8421
2
Rába
1500
1400
1300
1200
1100
1000
15000 17000 19000 21000 23000 25000 27000
BUX
3.2 Idõsorelemzés
A trendvonal nemcsak az XY-pontdiagram, hanem az idõsorok megjelenítéséhez használatos vonal- és
oszlopdiagramok esetén is alkalmazható. Segítségével egyszerûen kimutatható a gazdasági változók idõbeli
alakulásának fõ tendenciája, úgynevezett trendje.
Bár a statisztikusok a „trendvonal” kifejezést kizárólag az idõelemzés esetén használják, az Excel sem az
elnevezés, sem a táblázatkezelõben való kezelés (például az alkalmazandó függvények) tekintetében nem tesz
különbséget regresszió- és trendszámítás között. Ez végül is indokolható azzal, hogy a legkisebb négyzetek

módszerével (bár más módszer is választható) elõállított trendvonal módszertani háttere megegyezik az
elõzõleg alkalmazott regressziós egyenesével, azzal a különbséggel, hogy itt a magyarázó változó az idõ.
3.2.1 A trendvonal megjelenítése a diagramon

A 98. ábra a Statisztikai elemzések.xls munkafüzet Idõsorelemzés munkalapján található, egy vállalat
értékesítési árbevételének idõbeli alakulását bemutató adatsor vonaldiagramját mutatja. Ennek elkészítését
Olvasónkra bízzuk!
Most szándékosan tértünk el a korábban megfogalmazott ajánlástól, miszerint flow változókat lehetõleg
oszlopdiagramon ábrázoljunk. Az adatértékeknél jelölõkkel ellátott vonaldiagrammal jobban tudjuk
szemléltetni a ciklikus, szezonális és véletlen hatásoknak egyaránt kitett tényadatok, és a sima, idõszakról
idõszakra ugyanannyival, vagy ugyanolyan arányban növekvõ vagy csökkenõ trendvonal kapcsolatát. Jól látszik,
hogy a trendvonal valóban az idõsor hosszú távon megfigyelhetõ, fõ tendenciáját mutatja.
98. ábra
Az értékesítési forgalom alakulása

eFt
16 000
14 000
12 000
10 000 0,004x
y = 11498e
8 000
6 000
4 000
2 000
0
M
M
Mj
Mj
Mj
Á
Á
O
O
J
J
Sz
Sz
Sz
Sz
N
N
F
F
D
D
Jú
Au
Jú
Au
Jú
Au
Jú
Au
Jl
Jl
Jl
Jl
2005 2006 2007 2008 2009
A trendvonal típusát most exponenciálisra állítottuk, ezzel azt feltételezve, hogy az árbevétel változását
tekintve hosszú távon fenn tudunk tartani egy átlagos százalékos növekedési ütemet (99. ábra). Az Egyebek
fülön a regressziós egyenlet kijelzését is beállítottuk.

99. ábra
3.2.2 A trendvonal meghatározása a munkalapon

Az exponenciális trendvonal paramétereit a LOG.ILL függvény segítségével a munkalap celláiban is
visszakaphatjuk. Jelöljük ki a D58:E58 tartományt, majd tömbképletként, Shift+Ctrl+Enterrel vigyük be a
=LOG.ILL(D2:D47) függvényt! Eredményül a 20. táblázatban látható értékeket kapjuk.
20. táblázat
D E
58 1,004048 11498,3252
59 0,00404
60 4,97%
Az E58 cellában megjelenõ érték megegyezik a kijelzett egyenlet elsõ paraméterével, a D58-ban szereplõ
azonban nem. Ennek csupán az az oka, hogy a LOG.ILL függvény kicsit másképpen, az y=b*m^x formula szerint
jelzi a ki az eredményeket. A D58-ban az m, az E58-ban pedig a b paraméter értéke szerepel. Az alkalmazott
formula, valamint az m paraméter egyszerûen átkonvertálható a korábban kijelzett képletre és
paraméterértékre, csupán m természetes alapú logaritmusát kell vennünk. A D59 cellába írjuk be az =LN(D58)
képletet, s máris visszakapjuk az 98. ábra természetes alapú exponenciális függvényének kitevõjében szereplõ
paraméter pontos értékét!
A paraméterek értelmezésénél nagyobb hasznát vesszük a D58-ban szereplõ indexnek. Ha ennek értéke
nagyobb egynél, akkor az idõsor növekvõ, ha kisebb, mint egy, akkor pedig az idõsor csökkenõ tendenciájú. Az
esetünkben kapott 1,004 körüli paraméterérték azt jelzi, hogy az egy idõszakkal, vagyis egy hónappal késõbbi
érték átlagosan 0,004 ezreddel, azaz 0,4%-kal haladja meg az elõzõ havit. Ez éves szinten majdnem 5%-os
növekedést jelent, lásd a D60 cellában az =D58^12-1 képlettel kapott eredményt, ahol a kijelzés formátumát
százalékosra állítottuk, két tizedes jegy pontossággal.
A regressziós függvény függõleges tengelymetszete 11498-nál van, a havonta 0,4%-os növekedés ebbõl az
értékbõl indul a trendvonal mentén.
Az egyes hónapok trendértékeit vagy a D58:E58 tartományban szereplõ paraméterek alapján felírt képlettel,
vagy a NÖV függvény segítségével tudjuk generálni. Szúrjunk be egy oszlopot a táblázat elé! Az A oszlop fogja
tartalmazni a 2005 júniusától 2009 márciusáig tartó idõszak hónapjainak sorszámát 1-tõl 46-ig. Vigyük be a
táblázatba ezeket a sorszámokat a 21. táblázat szerint. A regressziós egyenletben x helyére az A oszlopban
szereplõ sorszámok kerülnek, így kapjuk az adott hónaphoz tartozó trendértéket.

21. táblázat
A B C D E
Havi
Év / Exponenciális
Idõszak forgalom
Hónap trend
1 tény (eFt)
2 1 2005 Jú 11674 11544,87415
3 2 Jl 11537 11591,61154
4 3 Au 11919 11638,53814
5 4 Sz 11131 11685,65471
6 5 O 12397 11732,96202
7 6 N 12935 11780,46085
8 7 D 11444 11828,15198
9 8 2006 J 10 206 11876,03617
10 9 F 10 142 11924,11421
11 10 M 12 041 11972,38688
12 11 Á 10 889 12020,85498
13 12 Mj 12 346 12069,5193
14 13 Jú 12 270 12118,38062
15 14 Jl 12 421 12167,43975
16 15 Au 12 535 12216,69749
17 16 Sz 12 138 12266,15463
18 17 O 13 352 12315,812
19 18 N 13 526 12365,6704
20 19 D 12 402 12415,73064
Jelöljük ki az E2:E47 tartományt, majd az F2 lenyomása után vigyük be az =NÖV(D2:D47;A2:A47) tömbképletet
Shift+Ctrl+Enterrel! Eredményül a 21. táblázatban látható trendértékeket kapjuk.
3.2.3 A trend elõrejelzése

A NÖV függvényt a trend elõrejelzésére is használhatjuk, ha harmadik argumentumként megadjuk az
elõrejelezni kívánt hónapok sorszámát is. Egészítsük ki táblázatunk A és C oszlopát az alábbiakban látható
módon 2009 végéig (22. táblázat)!
22. táblázat
A B C D E
45 44 2009 J 11 271 13735,2848
46 45 F 12 088 13790,88968
47 46 M 14 261 13846,71967
48 47 Á 13902,77568
49 48 Mj 13959,05862
50 49 Jú 14015,56941
51 50 Jl 14072,30897
52 51 Au 14129,27824
53 52 Sz 14186,47813
54 53 O 14243,90959
55 54 N 14301,57355
56 55 D 14359,47095
Az E48:E56 tartományba tömbképletként vigyük be az =NÖV(D2:D47;A2:A47;A48:A56) függvényt, melynek
eredményeképpen a 22. táblázatban látható eredményeket kapjuk. Ezeket az értékeket jeleníti meg a
diagramunk is (101. ábra), ha annak trendvonalát 9 idõszakkal (hónappal) elõre meghosszabbítjuk (100. ábra).
(A diagram vízszintes tengelyének felirattartományát is hosszabbítsuk meg!)

100. ábra
101. ábra

eFt
16 000
14 000
12 000
10 000 0,004x
y = 11498e
8 000
6 000
4 000
2 000
0
M
M
Mj
Mj
Mj
Mj
Á
Á
O
O
J
J
Sz
Sz
Sz
Sz
Sz
N
N
F
F
D
D
Jú
Au
Jú
Au
Jú
Au
Jú
Au
Jú
Au
Jl
Jl
Jl
Jl
Jl
2005 2006 2007 2008 2009
3.2.4 A szezonális hatások számszerûsítése

A statisztikai szakirodalom az idõsorokat trend, ciklikus, szezonális és véletlen komponensekre bontja fel. Az
idõsor viszonylagos rövidsége miatt most a ciklikus komponens kiszûrésétõl eltekintünk, ehelyett rögtön a
szezonális hatások számszerûsítésének egy lehetséges módszerét mutatjuk be. Ennek lényege, hogy a tény- és
trendadatok hányadosaként az egyes hónapokra úgynevezett szezonindexeket számítunk, majd ezek átlagos
értékével becsüljük az egyes hónapok trendtõl való eltérését.
A szezonindexeket a táblázat F oszlopában számoljuk ki. Az F2 cellába az =D3/E3 képletet írjuk, majd a
jelölõnégyzetre kétszer kattintva bemásoljuk a teljes táblázatba (23. táblázat).

23. táblázat
A B C D E F
Havi
Év / Exponenciális Szezon-
Idõszak forgalom
Hónap trend indexek
1 tény (eFt)
2 1 2005 Jú 11674 11544,87415 1,011185
3 2 Jl 11537 11591,61154 0,995289
4 3 Au 11919 11638,53814 1,024098
5 4 Sz 11131 11685,65471 0,952535
6 5 O 12397 11732,96202 1,056596
7 6 N 12935 11780,46085 1,098005
8 7 D 11444 11828,15198 0,967522
9 8 2006 J 10 206 11876,03617 0,859349
10 9 F 10 142 11924,11421 0,850526
11 10 M 12 041 11972,38688 1,00576
12 11 Á 10 889 12020,85498 0,905838
13 12 Mj 12 346 12069,5193 1,0229
14 13 Jú 12 270 12118,38062 1,01248
15 14 Jl 12 421 12167,43975 1,02085
16 15 Au 12 535 12216,69749 1,026035
17 16 Sz 12 138 12266,15463 0,989555
18 17 O 13 352 12315,812 1,084127
19 18 N 13 526 12365,6704 1,093835
20 19 D 12 402 12415,73064 0,998906
Az átlagos szezonindexeket egy külön munkatáblában számoljuk ki az egyes hónapok szezonindexei összegének
és elõfordulási gyakoriságának hányadosaként. Figyeljük arra, hogy a vizsgált idõszakban nem ugyanannyiszor
szerepel minden hónap.
A munkatáblát az I43:L57 tartományban készítettük el (24. táblázat). A fejléc és az oldalrovat celláinak
feltöltését az Olvasóra bízzuk, a 45. és az 57. sorba kerülõ képletekhez a táblázat alatt adunk segítséget.
Még mielõtt azonban a táblázatot beképletezzük, meg kell értenünk a kapott eredményeket és az eljárás
lényegét. A K45 cellában szereplõ 0,8597-es érték azt jelzi, hogy a vizsgált idõszakban, 2005 júniusa és 2009
márciusa között a januári hónapok értékesítése átlagosan az adott idõszaki trendérték kb. 86%-a volt, vagyis a
január - és ha tovább elemezzük a kapott eredményeket a február is – az értékesítési forgalom szempontjából
általában visszaesést hoz, míg a nyári hónapokban általában 2-2,5 százalékkal, októberben és novemberben
pedig 6-7 százalékkal értékesítünk a trend felett.
Az átlagos szezonindexeknél igaznak kellene lenni annak, hogy a felfelé és a lefelé mutató eltérések kiegyenlítik
egymást, vagyis az átlagos havi szezonindexek átlaga 1. Ez a feltétel azonban esetünkben nem teljesül pontosan
(ennek okaira most nem térünk ki), ezért átlagos szezonindexeinket korrigálnunk kell. Ha az egyes hónapok
átlagos szezonindexeit elosztjuk a K57-ben szereplõ 1,002414-es értékkel, akkor a nyers átlagoktól
kismértékben eltérõ korrigált átlagok átlaga immáron 1-et ad eredményül.

24. táblázat
I J K L M
43 MUNKATÁBLA az átlagos szezonindexek kiszámításához
44 Hónap Összeg Átlag Korrigált átlag
45 J 3,438834 0,859709 0,857637864
46 F 3,651273 0,912818 0,910619572
47 M 4,14236 1,03559 1,033095677
48 Á 2,982932 0,994311 0,991915688
49 Mj 3,030489 1,010163 1,007729695
50 Jú 4,115682 1,02892 1,026442131
51 Jl 4,095318 1,023829 1,021363392
52 Au 4,08641 1,021603 1,019141888
53 Sz 4,021672 1,005418 1,002996341
54 O 4,269676 1,067419 1,064847865
55 N 4,278887 1,069722 1,067145111
56 D 3,997889 0,999472 0,997064776
57 Átlag 1,002414 1
J45 =SZUMHA(C$2:C$47;I45;F$2:F$47)
K45 =J45/DARABTELI(C$2:C$47;I45)
K57 =ÁTLAG(K45:K56)
L45 =K45/K$57
L57 =ÁTLAG(L45:L56)
3.2.5 Elõrejelzés a trend és a szezonális hatások figyelembe vételével

Az elõzõekben kiszámított korrigált átlagos szezonindexek és a meghosszabbított trendvonal segítségével
elõrejelzést adhatunk a 2009-es év hátralévõ hónapjaira. Az eljárás lépéseit és eredményeit a 102. ábra
segítségével követhetjük nyomon.
A rózsaszín hátterû elõrejelzési periódus F oszlopába hivatkozzuk be az áprilistól decemberit tartó idõszak
hónapjainak korrigált átlagos szezonindexeit az elõbb elkészített munkatáblából. Ezek és az elõrejelzési idõszak
E48:E56 tartományában szereplõ trendértékek szorzatai adják az egyes hónapokra várható értékesítési
árbevételt. A G48 cellába ennek megfelelõen az =E48*F48 képlet kerül, amelyet az elõrejelzési horizont végéig
bemásolhatunk.

102. ábra
Az G47 cellába ábrázolástechnikai okokból hivatkoztuk át a D47-ben szereplõ tényadatot. Ha az elõrejelzett

értékeket az ezek után 103. ábra forrásadat-beállításaival adjuk hozzá a tényadatokat és a trendvonalat
ábrázoló korábbi diagramunkhoz, akkor a tényadatok és az elõrejelzett idõsor vonaldiagramja egybefüggõ lesz
(104. ábra).

103. ábra
104. ábra

eFt
18 000
16 000
14 000
12 000
10 000 0,004x
y = 11498e
8 000
6 000
4 000
2 000
0
M
M
Mj
Mj
Mj
Mj
Á
Á
O
J
O
J
O
J
O
J
O
Sz
Sz
Sz
Sz
Sz
N
N
F
F
D
D
Jú
Au
Jú
Au
Jú
Au
Jú
Au
Jú
Au
Jl
Jl
Jl
Jl
Jl
2005 2006 2007 2008 2009
Tény Elõrejelzés
Az ábrán jól látszik, hogy a szezonális hatásokat is figyelembe véve a nyári és az októberi-novemberi
hónapokban trend feletti forgalomra számíthatunk.

Ahogy azt a fejezet elején említettük, az itt tárgyalt regresszió- és trendszámítási módszerek csupán a témakör
felszínét mutatják be. Nemhogy az Excel által kínált statisztikai elemzési lehetõségeket, de még az fejezetben
használt statisztikai függvényeket sem tárgyaltuk kimerítõen. Semmit sem szóltunk például a regresszió és a
trendszámítás tesztstatisztikáiról, amelyek a LIN.ILL és a LOG.ILL függvénnyel egyaránt generálhatók. Ezek
értelmezéséhez már nem elég az Excel használatában való jártasság, megfelelõ statisztikai ismeretekre is

szükség van. Az elméleti háttér megismeréséhez, illetve a statisztikai alapok felfrissítéséhez ajánljuk
Kerékgyártó–Mundruczó (1999) statisztika tankönyvét, amelynek különösen a 8-10. fejezete (341-515. o.)
kapcsolódik az itt tárgyalt módszerekhez.
Az Excel által kínált statisztikai elemzési lehetõségek szélesebb körû és mélyebb megismeréséhez ajánljuk
Reidmacher (2000) és Rappai (2001) tankönyvét. Mindkettõ kifejezetten közgazdászok számára íródott, s nagy
hangsúlyt helyeznek a statisztikai alkalmazásokra. Rappai különösképpen, hiszen a teljes könyv az Excel
statisztikai eszköztárának üzleti célú felhasználásáról szól. A regresszió- és trendszámításhoz mindkét könyvben
a 8-9. fejezet (Rappainál 143-194. o., Reidmachernél 65-101. o.) kapcsolódik. Reidmacher könyvében a 4-12.
fejezetek (25-132. o.) statisztikai témájúak.
Az Excel ökonometriai alkalmazását mutatja be Koop (2008) könyve, amelyet elsõsorban tudományos
közgazdasági elemzõ munkához ajánlunk, bár a módszerek rendkívül hasznosak lehetnek az üzleti életben
dolgozó elemzõk számára is.
A korábban hivatkozott Somogyi (2008) és Lévayné–Baksa-Haskó (2009) könyvei most is jól hasznosíthatók.
Ezekben Olvasónk a statisztikai függvényekkel, statisztikai elemzésekkel foglalkozó részeket keresse!
KERÉKGYÁRTÓ GYÖRGYNÉ–MUNDRUCZÓ GYÖRGY (1999): Statisztikai módszerek a gazdasági elemzésben. Aula Kiadó,
Budapest
KOOP, G. (2008): Közgazdasági adatok elemzése. Osiris Kiadó, Budapest
RAPPAI GÁBOR (2001): Üzleti statisztika Excellel. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest
REIDMACHER, H. P. (2000): Excel közgazdászoknak. Gazdasági feladatok megoldása. Aula Kiadó, Budapest

4 Pénzügyi számítások
A 4. fejezetben a legfontosabb pénzügyi függvények alkalmazását mutatjuk be. Elõször röviden a pénz
idõértéke fogalomkört (jövõérték, jelenérték) tekintjük át (4.1. alfejezet), majd az annuitásokkal kapcsolatos
számítások elvégzésére használható JBÉ és MÉ (4.2. alfejezet), a beruházások, befektetések pénzügyi
értékelésére alkalmazható NMÉ és BMR (4.3. alfejezet), végezetül pedig az annuitásos hitel
törlesztõrészleteinek meghatározására szolgáló RÉSZLET, RRÉSZLET és PRÉSZLET függvényeket tárgyaljuk (4.4.
fejezet). A téma iránt mélyebben érdeklõdõ Olvasó a fejezetet záró 4.5. alfejezetben talál a pénzügyi
számításokhoz kapcsolódó további szakirodalmat.
4.1 Jövõérték, jelenérték

Kérjük Olvasónkat, nyissa meg a Pénzügyi számítások.xls nevû munkafüzetet, annak narancsszínnel kiemelt
nevére kattintva! A munkafüzet elsõ, FV, PV nevû munkalapján fogunk megismerkedni a pénzügyi alapját
jelentõ idõérték-számításokkal.
A pénz jövõértéke a legkönnyebben a következõ példán keresztül érthetõ meg. Tegyük fel, hogy van 700 ezer
Ft-unk, amelyet lekötött bankbetétben szeretnénk elhelyezni egy évre. A bank a meghirdetett kondíciós listája
szerint ekkora összeg után a megjelölt futamidõre évi 6,5 százalékos kamatlábat fizet. (Figyelem! A kamatláb
akkor is éves szinten van megadva, ha a betét futamideje rövidebb vagy hosszabb egy évnél.)
A kérdés, hogy mekkora lesz betétszámlánk egyenlege egy év múlva, vagyis mennyi a jelenlegi 700 ezer Ft-unk
kamatfizetés utáni jövõbeni értéke (Future Value, FV)? A számítás rendkívül egyszerû: 700 000-et meg kell
szoroznunk az úgynevezett kamattényezõvel, vagyis 1 plusz a kamatláb századrészével, vagyis esetünkben
1,065-tel.
Ha az egyéves befektetést a futamidõ végén változatlan kamatláb mellett megismételjük, akkor immáron a
kamatokkal növelt tõkét kell újra megszorozni 1,065-tel. Ezt hívjuk kamatos kamatszámításnak. Kétszeri
egymás utáni lekötés esetén úgy is számolhatunk, hogy az eredeti betétösszeget 1,065 a négyzetennel
szorozzuk. Háromszori egymás utáni lekötés esetén a kamattényezõ harmadik, n éven át tartó, n-szeri
újralekötés esetén pedig a kamattényezõ n-edik hatványával kell szoroznunk. Ezzel gyakorlatilag a pénz
jövõértékének meghatározására szolgáló legfontosabb összefüggést meg is ismertük.
Kicsit bonyolultabb a helyzet, ha törtidõszaki kamatokat és kamatos kamatokat kell számolnunk. Ilyenkor az
éves kamatlábat a törtidõszak hosszának megfelelõen kell arányosítani, s ha ez a törtidõszaki befektetés
többször egymás után megvalósul, akkor a törtidõszaki kamattényezõt az ennek megfelelõ hatványra kell
emelni.
A bank által fizetendõ kamatok általában a betét összege és a futamidõ függvényében változnak. Ha a korábban
említett 700 000 Ft-ot nem egy évre, hanem 2 hónapra kívánjuk elhelyezni, akkor a bank 7,5 százalékos
kamatot ígér. Nézzük meg mekkora lesz a betétszámlánk egyenlege, ha ezt a kéthónapos betétlekötést hatszor
egymás után végrehatjuk! Ezt a fentiek alapján a Pénzügyi számítások munkafüzet FV, PV munkalapjának B5
cellájában az =B1*(1+B3*(B2/12))^B4 képlettel tudjuk meghatározni (25. táblázat).
25. táblázat
A B
1 Lekötött összeg 700 000 Ft
2 Futamidõ (hónap) 2
3 Éves kamatláb 7,50%
Újralekötések száma (az
4 elsõ lekötést is beleértve) 6
A betét végösszege
5 (jövõértéke, FV) 754 168 Ft
Hatszor egymás utáni, változatlan kamatkondíciók melletti betétlekötés esetén egy év múlva tehát 754 ezer Ft
lesz a bankszámlánkon. (A kamatadótól most tekintsünk el!)
Az elõbbi táblázatban most már tetszõlegesen megváltoztathatjuk a betét paraméterit, a B5 cella az ezeknek
megfelelõ jövõértéket fogja visszaadni. Ha például arra vagyunk kíváncsiak, hogy éves lekötés esetén, azt

összesen ötször egymás után végrehajtva az ötödik év végén mekkora összegûre hízik fel a bankbetétünk, akkor
változtassuk meg a paramétereket a 26. táblázat szerint!
26. táblázat
A B
1 Lekötött összeg 700 000 Ft
Újralekötések száma (az
4 elsõ lekötést is beleértve) 5
A betét végösszege
5 (jövõértéke, FV) 959 061 Ft
Látható, hogy évi 6,5 százalékos kamatozás mellett 5 év alatt majdnem 960 ezer Ft-ra gyarapodott a pénzügyi
vagyonunk.
A jelenérték-számítás megértéséhez csupán meg kell fordítanunk a vizsgálat irányát. Jelenérték-számításnál az
a kérdés, hogy mekkora összeget kellene most elhelyeznünk egy lekötött betétszámlán adott futamidõ, adott
számú és idõpontú kamatkönyvelés és újralekötés, no és persze adott kamatláb mellett ahhoz, hogy a futamidõ
végére a megadott egyenleget érjük el.
Vegyük az elõzõ példát, az éves futamidejû, ötször egymás után lekötött 6,5 százalékos kamatozású betét
esetét! A jövõérték meghatározásához az eredeti betét összegét 1,065 ötödik hatványával kellett
megszoroznunk. A jelenérték-számításnál a jövõértékbõl kell kiindulnunk, s ezt a kamattényezõ megfelelõ
hatványával osztva kapjuk az adott jövõérték eléréséhez szükséges jelenbeli betétösszeget, vagyis a
jelenértéket (Present Value, PV).
Ahhoz például, hogy betétszámlánkon 5 év múlva pontosan 1 millió Ft legyen, az elõzõ kondíciók esetén
729 881 Ft-ot kellene elhelyeznünk!
A helyzet persze törtidõszakok esetén a jelenérték-számításnál is bonyolódik, de ez a számítás alapvetõ
lényegét nem érinti. Ha Olvasónk megértette jövõérték-számítást, akkor a jelenérték-számításhoz is tud
készíteni az elõzõekhez hasonló számolótáblázatokat!
4.2 Annuitás jövõértéke és jelenértéke

Módosítsuk egy kicsit elõzõ példánkat! Tegyük fel, hogy a 700 ezer Ft-os szabad pénzeszköz innentõl kezdve 5
éven át minden évben rendelkezésre áll, s minden év elején utasítást adunk bankunknak, hogy a
folyószámlánkról újra és újra kössön le újabb 700 ezer Ft-nyi összeget (éves futamidõre, automatikus
meghosszabbítással). (Feltételezzük, hogy a kamatkondíciók 5 évig nem változnak!) Mekkora lesz a lekötött
bankbetétünk, bankbetéteink összértéke ebben az esetben az ötödik év végén?
A megadott perióduson át (esetünkben 5 évig) évente jelentkezõ, azonos összegû pénzáramlás-sorozatot hívjuk
annuitásnak. Az annuitások jövõértékének meghatározása egy bonyolultabb formula alapján történik. A képlet
közlésétõl és levezetésétõl most eltekintünk, ehelyett megmutatjuk annak az Excel-függvénynek a használatát,
amelynek segítségével a megfelelõ pénzügyi képlet ismerete nélkül is pillanatok alatt meghatározhatjuk
bármely annuitás jövõértékét, s ezáltal választ tudunk adni az elõzõ bekezdés végén feltett kérdésre.
A Pénzügyi számítások.xls fájl Annuitás elnevezésû munkalapjának B4 cellájában (27. táblázat) a JBÉ függvényt
használjuk a 105. ábra paraméter-beállításaival, amelyek eredményeképpen B4-be az =JBÉ(B2;B3;B1;;1) képlet
kerül.
27. táblázat
A B
1 Éves részletek -700 000 Ft
3 Évek száma 5
4 Annuitás jövõértéke 4 244 609 Ft

105. ábra
A JBÉ függvény elsõ argumentumaként az éves kamatlábat, második argumentumaként az évek számát adtuk
meg.
A harmadik argumentum a lekötött betétszámlára befizetésre kerülõ összeg, amely szemszögünkbõl nézve
negatív elõjelû pénzáramlás. (Ha mégis pozitív elõjelûként adjuk meg, akkor a függvény helyettesítési értéke
lesz negatív, vagyis ez olyan, mintha bank szemszögébõl néznénk a dolgot: évente kap 700 ezer Ft-ot, s az
ötödik év végén visszafizeti az összes betétünket kamatos kamatostól.)
A negyedik argumentumot most nem használjuk.
Ötödik argumentumként azt kell megadnunk, hogy befizetett részletek az idõszakok (évek) elején (esedékes
annuitás) vagy pedig az idõszakok végén (halasztott annuitás) jelentkeznek. Vigyázzunk, ez utóbbi az
alapbeállítás, esetünkben azonban esedékes annuitásról van szó, ezért az ötödik argumentum értékét ennek
megfelelõen 1-re kell állítani (lásd a Függvényargumentumok párbeszédpanel Típus mezõhöz tartozó rövid
leírását)!
A B4 cellában megkapjuk a választ a korábban feltett kérdésre: ha innentõl kezdve öt éven át, minden év elején
befizetünk 700 ezer Ft-ot egy 6,5 százalékos éves kamatozású lekötött bankszámlára, akkor az ötödik év végén
4 244 609 Ft-ot tudunk kivenni a bankból.
Nézzünk egy másik példát! Tegyük fel, hogy nem évente, hanem havonta szeretnénk elhelyezni megtakarított
pénzünket az elõbbi bankszámlára! Az éves kamatláb az egyszerûség kedvéért legyen változatlan, a havi
megtakarításunk legyen 70 ezer Ft, s a pénzáramlás-sorozat megint tartson 5 éven át. Mekkora lesz ebben az
esetben a bankszámlákon összegyûlt pénzügyi vagyonunk az ötödik év végén?
A részletek éven belüli periodicitása esetén át kell paramétereznünk a JBÉ függvényt! Ha a periodicitás havi,
mint esetünkben, akkor a Ráta argumentumhoz a kamatláb 1/12-ed részét kell beírnunk, az Idõszakok
számánál pedig 5*12=60 hónapot kell megadnunk. A paramétereket vegyük fel a B6:B8 tartományba, az
eredményt pedig a 106. ábra szerint paraméterezett JBÉ függvénnyel a B9 cellában generáljuk (28. táblázat)!
28. táblázat
A B
6 Havi részletek -70 000 Ft
8 Hónapok száma 60
9 Annuitás jövõértéke 4 973 975 Ft
10 Annuitás jelenértéke 3 596 986 Ft

106. ábra
Feltehetjük azt a kérdést is, hogy a havi 70 ezer Ft-ok jövõértékeként öt év múlva esedékes 4,974 milliós
pénzösszeg mennyit ér most, mai pénzben? Vagyis mennyi a havi 70 ezer Ft-os annuitás jelenbeli értéke? A
kérdést úgy is megfogalmazhatjuk, hogy mennyi pénzt kellene most bankba tennünk ahhoz, hogy ebbõl öt éven
át, minden hónap elején 70 ezer Ft-ot felvéve megéljünk, s a bankszámlánk egyenlege pont a hatvanadik hónap
elején, a hatvanadik pénzfelvétel után csökkenjen le nullára? Erre a kérdésre az MÉ függvénnyel
válaszolhatunk, melynek argumentum-beállítása megegyezik a B9 cellában található JBÉ függvényével, vagyis a
B10 cellában az =MÉ(B7/12;B8;B6;;1) képlettel kapjuk a 3,597 milliós eredményt. Ha ezt az összeget a
megadott kamatfeltételekkel betétszámlára helyezzük, majd havonta 70 ezer Ft-ot felveszünk a számláról,
akkor a pénzünk pontosan 60 hónap (5 év) alatt fogy el.
4.3 Beruházási projektek, befektetések értékelése

A Pénzügyi számítások.xls munkafüzet NPV, IRR munkalapján egy vállalati beruházási projekt várható
pénzáramlásainak táblázatát láthatjuk (29. táblázat). A projekt egy új termék bevezetése, amelyet várhatóan 5
évig fognak gyártani, utána kivonják a piacról. A beruházás összes költsége 14,789 millió Ft, amelyet a cégnek
most kell kifizetni, vagyis ez vállalatunk szemszögébõl egy azonnal jelentkezõ negatív elõjelû pénzáramlás. Az
FCF jelû sorok a projekt elkövetkezendõ öt évben várható szabad pénzáramlásait mutatják. Ezekbõl a pozitív
elõjelû pénzmozgásokból (pénzbevételekbõl) kell a beruházás költségeinek megtérülnie, mégpedig úgy, hogy az
biztosítsa a tulajdonosok által elvárt, legalább 15 százalékos megtérülést. Megfelel-e ennek a kritériumnak a
projekt? Teljesül-e a tulajdonosi hozamelvárás?
A kérdést kétféleképpen is megválaszolhatjuk: az egyik, hogy kiszámítjuk a projekt nettó jelenértékét, a másik,
hogy meghatározzuk belsõ megtérülési rátáját.
29. táblázat
A B
1 Beruházási költség -14 789 000 Ft
2 FCF1 1 475 000 Ft
3 FCF2 4 489 000 Ft
4 FCF3 8 460 000 Ft
5 FCF4 7 312 000 Ft
6 FCF5 1 890 000 Ft
7 Elvárt megtérülés 15,00%
Vegyük észre, hogy itt ismét egy pénz idõérték problémával állunk szemben: a beruházási költség most merül
fel, a pénzbevételek pedig csak késõbb, a termék piaci élettartamának egyes éveiben jelentkeznek. Ha
összeadjuk a szabad pénzáramlásokat, akkor azt a következtetést vonhatnánk le, hogy az összességében 23,626

milliós pénzbevételek jócskán meghaladják a 14,789 milliós beruházási költséget, s ezért egyértelmûen
érdemes beruházni. Csakhogy ez az eljárás pénzügyi értelemben hibás! A különbözõ idõpontban felmerülõ
pénzáramlásokat elõbb közös nevezõre kell hozni, azonos idõpontra kell konvertálni. Nem lehet egyszerûen
összeadni a szabad cash-flow-kat, majd összegüket összevetni a beruházási költséggel.
Legcélszerûbbnek a jelenértéken történõ összehasonlítás tûnik. Vennünk kell tehát a szabad pénzáramlások
jelenértékét: az FCF1-et 1 plusz az elvárt megtérülési rátával, vagyis a kamattényezõvel, FCF2-t a kamattényezõ
négyzetével, FCF3-at a kamattényezõ harmadik hatványával stb. kell elosztanunk. Ha az így kapott
jelenértékeket összeadjuk, majd ehhez az összeghez hozzáadjuk a negatív elõjelû beruházási költséget (vagyis
kivonjuk a beruházási kiadásokat), akkor megkapjuk a projekt nettó jelenértékét (NPV, Net Present Value). Ha a
nettó jelérték pozitív, érdemes megvalósítani a beruházást.
A nettó jelenértéket a magyar nyelvû Excel NMÉ függvénye adja vissza helyettesítési értékként. A függvény elsõ
argumentuma az elvárt megtérülési ráta, második argumentumként pedig a beruházási költséget is magában
foglaló pénzáramlás-sorozatot kell megadnunk. A B8 cellában az =NMÉ(B7;B1:B6) képlet 496 390 Ft-os
eredményt ad, amely azt jelenti, hogy 15 százalékos hozamelvárás esetén pozitív elõjelû a nettó jelenérték,
vagyis érdemes megvalósítani a beruházást (30. táblázat).
30. táblázat
A B
8 NPV 496 390 Ft
Próbájuk ki, hogy mi történik, ha a B7 cellában az elvárt megtérülést 20 százalékosra emeljük! Ekkor bizony
negatív nettó jelenértéket kapunk, vagyis a 15 százalékos hozamelvárás még teljesül, a 20 százalékos azonban
már nem. A projekt megtérülési rátája valahol 15 és 20 százalék között kell, hogy legyen.
A belsõ megtérülési ráta (IRR, Internal Rate of Return) az a hozamráta, amely mellett a projekt nettó
jelenértéke pontosan nulla.
A belsõ megtérülési rátát a magyar nyelvû Excelben a BMR függvénnyel tudjuk meghatározni, amelynek
argumentumként a projekt pénzáramlás-sorozatát kell megadnunk. A B9 cellában az =BMR(B1:B6) képlettel
16,46%-os eredményt kaptunk, amely alapján a nettó jelenérték szabályhoz hasonlóan a projekt megvalósítása
mellett érvelhetünk, hiszen a projekt belsõ megtérülési rátája magasabb, mint a tulajdonosok által elvárt
hozamráta (31. táblázat).
31. táblázat
A B
9 IRR 16,46%
4.4 Annuitásos hitelek törlesztõrészletei

Annuitásos hitelnek olyan hitelkonstrukciókat nevezünk, amelyeknél a hitel törlesztése azonos idõszakonként
jelentkezõ azonos nagyságú pénzáramlások (annuitás) formájában történik. Ilyen esetben az egyik legfontosabb
pénzügyi feladat az adott hitelösszeghez és éves kamatlábhoz tartozó törlesztõrészletek meghatározása.
Példaként vegyük a Pénzügyi számítások.xls munkafüzet Annuitásos hitel munkalapján található 12 hónapos
futamidejû, évi 12 százalékos kamatozású 1 millió Ft-os személyi kölcsönt (32. táblázat)!
32. táblázat
A B
1 A hitel paraméterei
2 Felvett hitel összege 1 000 000 Ft
3 Éves kamat 12,00%
A kölcsön havi törlesztõrészletét a RÉSZLET függvénnyel tudjuk meghatározni, amelynek elsõ argumentuma a
kamatláb, második a periódusok száma, harmadik pedig a hitel összege. Ügyeljünk arra, hogy mivel esetünkben
a részletfizetési periódusok hónapok, ezért a periódusok számánál 12-t, a kamatlábnál pedig ennek
megfelelõen az éves kamatláb 1/12-részét, vagyis havi kamatlábat adjunk meg!

A hitel lefutását a D1:H15 tartományban elhelyezett táblázat mutatja (33. táblázat). A havi törlesztõrészletet az
E4 cellában az =RÉSZLET(B$3/12;12;E$2) képlettel határoztuk meg, majd az E4 cellát végigmásoltuk a teljes
futamidõre.
33. táblázat
D E F G H
1 Állandó törlesztõrészlet meghatározása
2 Hitel = 1 000 000 Ft
3 Hónap Havi törlesztõ részlet Kamat Tõketörlesztés Tõketartozás
4 1 -88 849 Ft -10 000 Ft -78 849 Ft 921 151 Ft
5 2 -88 849 Ft -9 212 Ft -79 637 Ft 841 514 Ft
6 3 -88 849 Ft -8 415 Ft -80 434 Ft 761 080 Ft
7 4 -88 849 Ft -7 611 Ft -81 238 Ft 679 842 Ft
8 5 -88 849 Ft -6 798 Ft -82 050 Ft 597 792 Ft
9 6 -88 849 Ft -5 978 Ft -82 871 Ft 514 921 Ft
10 7 -88 849 Ft -5 149 Ft -83 700 Ft 431 221 Ft
11 8 -88 849 Ft -4 312 Ft -84 537 Ft 346 685 Ft
12 9 -88 849 Ft -3 467 Ft -85 382 Ft 261 303 Ft
13 10 -88 849 Ft -2 613 Ft -86 236 Ft 175 067 Ft
14 11 -88 849 Ft -1 751 Ft -87 098 Ft 87 969 Ft
15 12 -88 849 Ft -880 Ft -87 969 Ft 0 Ft
Bár az annuitásos hitel törlesztõrészletei azonos nagyságúak, ezeken belül a kamatfizetés és a tõketörlesztés a
futamidõ folyamán folyamatosan változik. Az adott periódushoz tartozó kamatfizetést az RRÉSZLET, az adott
periódushoz tartozó tõketörlesztést pedig a PRÉSZLET függvénnyel tudjuk meghatározni. A függvények elsõ
argumentuma a havi kamatráta, a második az adott hónap sorszáma, a harmadik a futamidõ (12 hónap), a
negyedik pedig a felvett hitel összege.
Az F4 cellába az =RRÉSZLET(B$3/12;D4;12;E$2), a G4 cellába pedig az =PRÉSZLET(B$3/12;D4;12;E$2) függvény
került. Az F4 és G4 cellákat ezek után bemásoltuk az F5:F15, illetve a G5:G15 tartományokba. Az adott
hónaphoz tartozó kamat és tõketörlesztés összege értelemszerûen kiadja a teljes törlesztõrészletet.
A H4 cellában a hitelösszeg és a negatív elõjelû elsõ havi tõketörlesztés összegeként meghatároztuk a még
fennálló tõketartozást az =E2+G4 képlettel. A H5 cellától kezdõdõen a tõketartozás meghatározása már az
elõzõ hónap végi tõketartozás és az adott havi negatív elõjelû tõketörlesztés összegeként adódik. A H5 cellába
az =H4+G5 képletet írtuk, majd a cellát végigmásoltuk a teljes futamidõn.
Jól látszik, hogy ahogy az idõ elõrehaladtával a fennálló tõketartozás csökken, úgy csökken a tõketartozás után
fizetendõ kamat, s marad fenn a törlesztõrészlet egyre nagyobb hányada tõketörlesztés céljára. Ezt szemlélteti
a 107. ábra is.

107. ábra
A törlesztõrészletek összetétele
12
11
10
0 Ft 20 000 Ft 40 000 Ft 60 000 Ft 80 000 Ft 100 000 Ft
Kamat Tõketörlesztés

Kifejezetten az Excel pénzügyi felhasználásával foglalkozik Fiala (1999) könyvének elsõ fele (a könyv második
fele biztosításmatematikai témájú, amely a pénzügyi matematika egy speciális területe), valamint a Reidmacher
(2000) könyvének IV. része (23-26. fejezet, 221-268. o.).
Az Excel vállalati pénzügyekhez, vállalati pénzügyi modellezéshez, befektetési, beruházási döntések
elemzéséhez, elõkészítéséhez történõ alkalmazásához két idegen nyelvû szakkönyvet is ajánlunk: Day (2007)
pénzügyi modellezéssel, valamint Carlberg (2007) üzleti elemzéssel foglalkozó könyvét. A legfontosabb
pénzügyi témakörök mindkét könyvben megtalálhatók.
Somogyi (2008) és Lévayné–Baksa-Haskó (2009) könyveibõl a pénzügyi elemzésekkel, pénzügyi függvényekkel
foglalkozó részeket ajánljuk.
CARLBERG, C. (2007): Business Analyses with Microsoft Excel. Third Edition. Pearson Education
DAY, A. L. (2007): Mastering Financial Modelling in Microsoft Excel. Second Edition. Pearson Education
FIALA TIBOR (1999): Pénzügyi modellezés Excellel. Kossuth Kiadó, Budapest
REIDMACHER, HEINZ PETER (2000): Excel közgazdászoknak. Aula Kiadó, Budapest

5 Közelítés, célérték-keresés, optimalizálás
Az 5. fejezetben három, a gazdasági elemzõ munka során rendkívül hasznos eszközt mutatunk be: a közelítést,
a célérték-keresést és az optimalizálást. A táblázatkezelõ magasabb szintû controlling és pénzügyi felhasználása
esetén ezekre a funkciókra napi gyakorisággal lehet szükségünk. Bár a mögöttes módszertan komoly
matematikai apparátust igényel, ennek tárgyalásától eltekintünk. A módszerek lényegének, céljának
megértése, és a kapott eredmények értelmezése nem feltétlenül igényli az eszközök alapját adó matematikai
eljárások ismerét. Éppen ezért – mint ahogyan eddig is tettük – elsõsorban az alkalmazásra helyezzük a
hangsúlyt, s a controlling és a pénzügyi számítások területérõl hozott példákon keresztül mutatjuk be az
eljárások üzleti gyakorlatban történõ felhasználását.
5.1 Körkörös hivatkozások és közelítés

Biztosan mindenki találkozott már olyan hibaüzenettel, amely azt jelzi, hogy a táblázatunkban körkörös
hivatkozás keletkezett, vagyis egy képlet – közvetve vagy közvetlenül – saját cellájára hivatkozik vissza. Nézzünk
erre egy példát!
Vegyünk egy olyan vállalatot, amely az elõtte álló idõszakra 3 millió Ft-os üzemi eredményt vár az
alaptevékenységébõl, s tételezzük fel, hogy ez az összeg pénzügyileg is realizálódik. A cég bankszámláján
pillanatnyilag 500 ezer Ft van. A vállalat számára bankja folyószámlahitel-keretet biztosít, így a cég pénzügyi
pozíciója átmenetileg akár negatívvá is válhat. A pozitív pénzügyi pozíció kamatbevételt, a negatív
kamatráfordítást eredményez, ez adja a pénzügyi eredményt, amely kamatbevétel jelentkezése esetén
értelemszerûen pozitív, kamatráfordítás esetén negatív elõjelû. Az egyszerûség kedvéért tegyük fel, hogy a
bank a betétek és a hitelek után egyaránt 8 százalékos kamatot számít fel.
Készítsünk egy olyan számítást, amely megmutatja, hogy mekkora lesz a vállalat üzemi és pénzügyi
eredményének összegeként adódó vállalkozási eredménye, valamint az idõszak végi pénzügyi pozíciója!
Nyissuk meg az Optimalizálás.xls nevû munkafüzetet, annak narancsszínnel kiemelt nevére kattintva! A
Közelítés nevû munkalapon láthatók a számolás során felhasználandó paraméterek, végletekig leegyszerûsített
vállalati eredmény és cash-flow modellünk exogén (külsõ, kívülrõl adott) változói (34. táblázat).
34. táblázat
A B C
1 Exogén változók
2 üzemi eredmény 3 000 eFt
3 nyitó pénzügyi pozíció 500 eFt
4 kamatláb 8%
A táblázat további részében soroljuk fel az endogén változókat (35. táblázat), majd adjuk meg a
kiszámításukhoz szükséges képleteket, vagyis készítsük el a számítások hátterét adó matematikai modellt!
35. táblázat
A B C
6 Endogén változók
7 pénzügyi eredmény eFt
8 záró pénzügyi pozíció eFt
9 vállalkozási eredmény eFt
A pénzügyi eredmény a záró pénzügyi pozíció és a kamatláb szorzata. (Az egyszerûség kedvéért tegyük fel, hogy
a bank az idõszak végi számlaegyenleg alapján határozza meg a neki vagy az általa fizetendõ kamatokat!) A záró
pénzügyi pozíció cellája egyelõre még üres, ennek ellenére nyugodtan hivatkozzuk meg a B7 cellába kerülõ
képletben!
B7 =B8*B4
A záró pénzügyi pozíció a nyitó pénzügyi pozíció és az idõszak alatt realizált vállalkozási eredmény összege. A
vállalkozási eredmény értéke ugyancsak hiányzik, ennek ellenére a B8 cellába kerülõ képlet a következõ legyen.

B8 =B3+B9
Végezetül zárjuk modellünket a vállalkozási eredményt megadó egyenlettel, miszerint a vállalkozási eredmény
nem más, mint az exogén módon adott üzemi eredmény és az endogén változók között szereplõ pénzügyi
eredmény összege.
B9 =B2+B7
Ha a B9-be beírt képlet végén Entert ütünk, a következõ figyelmeztetõ üzenet jelenik meg a képernyõn (108.
ábra), amely arról értesít minket, hogy a munkalapon körkörös hivatkozást hoztunk létre.
108. ábra
Körkörös hivatkozások az esetek többségében véletlenül, a felhasználó által vétett képletezési hibák
eredményeképpen alakulnak ki. Ilyenkor nyilvánvalóan meg kell keresni a hibák okát. Ebben segít az OK gomb
megnyomása után megjelenõ Körkörös hivatkozás eszköztár.
Most azonban más a helyzet: a körkörös hivatkozást szándékosan hoztuk létre! Emlékezzünk csak vissza,
hogyan is fogalmaztunk a harmadik egyenletnél: „ […] zárjuk modellünket a vállalkozási eredményt megadó
egyenlettel […]”. Vállalati pénzügyi modellünk ily módon három endogén változóból és az ezeket meghatározó
három szimultán egyenletbõl áll, amelyek mindegyikének egyszerre, egyidejûleg (szimultán módon) kell
teljesülnie.
A modell körkörössége egyértelmû. A pénzügyi eredményt a záró pénzügyi pozíció alapján, a záró pénzügyi
pozíciót a vállalkozási eredmény alapján, a vállalkozási eredményt pedig a pénzügyi eredmény alapján tudjuk
meghatározni. A hivatkozási lánc végén tehát visszaérkeztünk oda, ahonnan kiindultunk: a pénzügyi
eredményhez. A pénzügyi eredmény cellában található képlet ily módon közvetve önmagára hivatkozik. (Ez
valójában a modell minden egyes endogén változójának képletére igaz.)

pénzügyi eredmény = záró pénzügyi pozíció x kamatláb
záró pénzügyi pozíció = nyitó pénzügyi pozíció + vállalkozási eredmény
vállalkozási eredmény = üzemi eredmény + pénzügyi eredmény
Az Excel egy közelítõ matematikai eljárás segítéségével képes meghatározni szimultán egyenletrendszerünk
megoldását! A körkörös hivatkozások esetén automatikusan beinduló iterációt az Eszközök menü Beállítások…
menüpontjában, a Számolás fülön tudjuk bekapcsolni (109. ábra). Itt beállíthatjuk a maximális lépésszámot és
az elfogadható hibát is. Az alapértékeket most ne változtassuk meg!
109. ábra
Az OK gombra kattintva az Excel pillanatok alatt megoldja az egyenletrendszert, s a B7:B9 tartományban

megjelennek az alábbi eredmények (36. táblázat).
36. táblázat
A B C
6 Endogén változók
7 pénzügyi eredmény 304 eFt
8 záró pénzügyi pozíció 3 804 eFt
9 vállalkozási eredmény 3 304 eFt
A megoldás bonyolultabb modellek, több száz egyenletbõl álló egyenletrendszerek esetén rendszerint hosszabb
ideig is eltarthat. Ilyen nagyméretû szimultán vállalati pénzügyi tervezési modell közelítéssel történõ
megoldására kerül sor a Számítógéppel támogatott vállalati elemzés és pénzügyi tervezés oktatási csomag
Komplex pénzügyi tervezés és elemzés esettanulmányok címû tantárgyi moduljának 2. fejezetében.
5.2 Célérték-keresés
Egy iteratív matematikai eljárás áll a célérték-keresés hátterében is. A célérték-keresés alkalmazására két
példát is hozunk.

5.2.1 Fedezeti pont meghatározása
Egy kereskedelmi vállalkozás éves fix költsége 1454 eFt. A forgalmazott áru átlagos beszerzési ára 25740 Ft/db,
a cég egyéb változó költsége 80 Ft/db. A vállalat 24 százalékos árréssel dolgozik. Az adatok megtalálhatók az
Optimalizálás.xls munkafüzet Fedezetszámítás munkalapján (37. táblázat).
37. táblázat
A B C
1 Beszerzési ár 25 740 Ft/db
2 Árrés 24%
3 Egyéb változó költség 80 Ft/db
4 Éves fix költség 1 454 eFt
A vállalat vezetése arra kíváncsik, hogy mekkora forgalmat kell lebonyolítania a cégnek évente ahhoz, hogy
tevékenysége nullszaldós legyen? Vagyis mekkora volumennél van a vállalkozás fedezeti pontja?
A kérdésre a vállalati elemzõk, controllerek körében jól ismert úgynevezett ÁKFN-struktúra segítségével
válaszolhatunk, amelynek lényege, hogy az árbevételbõl levonjuk a közvetlen költségeket, így kapjuk a
fedezetet, majd a fedezetet a fix költségekkel csökkentve kapjuk az üzleti nyereséget (feltéve persze, ha az
eredmény pozitív).
Tegyük fel, hogy a vállalat 100 db terméket forgalma évente! Ebbõl a feltételezésbõl kiindulva a megadott
további paraméterek felhasználásával az ÁKFN-struktúra alapján határozzuk meg az üzleti eredményt (38.
táblázat)!
38. táblázat
A B C
6 Értékesített mennyiség 100 db
7 Árbevétel 3 192 eFt
8 ELÁBÉ 2 574 eFt
9 Egyéb változó költség 8 eFt
10 Fedezet 610 eFt
11 Fix költség 1 454 eFt
12 Üzleti eredmény -844 eFt
Az árbevételt az ELÁBÉ (eladott áruk beszerzési értéke) alapján tudjuk kiszámolni, az ELÁBÉ-t az alkalmazott
árréssel megnövelve. Az ELÁBÉ az értékesített mennyiség és a beszerzési ár szorzata, amelyet – ha eFt-ban
számolunk – osztanunk kell 1000-rel. Az egyéb változó költség a fajlagos egyéb változó költség és a volumen
szorzata. A fedezet az árbevétel és az összes közvetlen költség (ELÁBÉ + egyéb változó költség) különbsége.
Végül az eredmény kiszámításához a fedezetbõl levonjuk a fix költségeket. Az alkalmazott képletek az alábbiak.
B7 =B8*(1+B2)
B8 =B6*B1/1000
B9 =B6*B3/1000
B10 =B7-SZUM(B8:B9)
B11 =B4
B12 =B10-B11
Bizonyára Olvasónk is a 38. táblázatban látható eredményt kapta: 100 db-os éves forgalom mellett cégünk
veszteséges. Nézzük, mi történik, ha 300-ra növeljük az értékesített mennyiséget! Az üzleti eredmény 375
ezerre nõ. A nulla üzemi eredményt biztosító fedezeti mennyiség tehát valahol 100 és 300 között van. De hol?
A válasz kitartó próbálgatással is megkereshetõ, egyszerûbb azonban, ha az iteráció végrehajtását az Excelre
bízzuk. Válasszuk az Eszközök menü Célértékkeresés… menüpontját, majd állítsuk be a párbeszédpanelt a 110.
ábra szerint!

110. ábra
A célcella az üzleti eredmény B12 cellája legyen, az elérni kívánt célértéket pedig nullára állítsuk! Módosuló
cellaként a B6 cellát kell beállítanunk. Ha az OK-ra kattintunk, máris megkapjuk, hogy legalább 238 db-os éves
forgalomra van szükség ahhoz, hogy cégünk ne legyen veszteséges (39. táblázat)!
39. táblázat
A B C
6 Értékesített mennyiség 238 db
7 Árbevétel 7 611 eFt
8 ELÁBÉ 6 138 eFt
9 Egyéb változó költség 19 eFt
10 Fedezet 1 454 eFt
11 Fix költség 1 454 eFt
12 Üzleti eredmény 0 eFt
A célérték-kereséssel természetesen nemcsak a nulla eredményhez tartozó fedezeti pontot, hanem más
eredményszinteket biztosító volumeneket is meghatározhatunk.
5.2.2 THM-számítás
Második példánk pénzügyi jellegû: a banki hirdetményekbõl jól ismert teljes hiteldíj mutatót (THM) fogjuk
meghatározni egy egyéves futamidejû, havi törlesztésû személyi kölcsön esetében, amelynek további
paramétereit az Optimalizálás.xls munkafüzet THM nevû munkalapján találjuk (40. táblázat).
40. táblázat
A B
1 Felvett hitel összege 1 000 000 Ft
2 Éves kamat 12,00%
3 Egyszeri kezelési költség 1,50%
4 Havi adminisztrációs díj 0,69%
A táblázatból látható, hogy a bank a hitel kamatán felül egyszeri kezelési költséget és a hitel összegével arányos
havi adminisztrációs díjat is felszámol. Ezek mind beleszámítanak a teljes hiteldíjba.
A teljes hiteldíj mutató meghatározása egy speciális pénzügyi képlet szerint történik. A formula közlésétõl
eltekintünk, ehelyett a kapcsolódó számolótáblánkon keresztül értetjük meg a mutató mögött rejlõ pénzügyi
intuíciót, valamint a THM-számítás lépéseit.
Elõször is a havi adminisztrációs díjat is magában foglaló havi törlesztõrészleteit kell meghatároznunk. Ez a
RÉSZLET függvény eredményeként adódó annuitásos hiteltörlesztés, valamint a hitelösszeg és az adminisztráció
díj százalékos kulcsaként adódó díjtétel összege. Számolótáblánkat készítsük el a 41. táblázatnak megfelelõen,
ahol az E4 cellába kerüljön az =-RÉSZLET(B$2/12;12;B$1)+B$1*B4 képlet! (A RÉSZLET függvény elé azért
tettünk negatív elõjelet, mert az a pozitív hitelösszeghez negatív elõjelû törlesztõrészleteket rendel, nekünk
viszont a további számításokhoz pozitív elõjelû részletekre van szükségünk.) Az E4 cellát ezt követõen
lemásolhatjuk a futamidõ végéig.

41. táblázat
D E F
1 THM-számítás
2 H= 985 000 Ft
3 Hónap Havi törlesztõ részlet PV
4 1 95 749 Ft 94 640 Ft
5 2 95 749 Ft 93 544 Ft
6 3 95 749 Ft 92 461 Ft
7 4 95 749 Ft 91 391 Ft
8 5 95 749 Ft 90 332 Ft
9 6 95 749 Ft 89 286 Ft
10 7 95 749 Ft 88 253 Ft
11 8 95 749 Ft 87 231 Ft
12 9 95 749 Ft 86 221 Ft
13 10 95 749 Ft 85 222 Ft
14 11 95 749 Ft 84 235 Ft
15 12 95 749 Ft 83 260 Ft
16 Összesen 1 148 988 Ft 1 066 076 Ft
17
18 THM = 15,00%
A hitel egyszeri díjait (hitelbírálati díj, egyszeri kezelési költség stb.) a hitel futamidejének legelején,
szerzõdéskötéskor kell fizetnünk, ezért ezeket úgy is felfoghatjuk, hogy mintha a felvett hitel összegébõl
fizetnénk ki ezeket. Ily módon a fenti példában a hitelösszeg másfél százalékát kitevõ 15 ezer Ft-os egyszeri díj
olyan, mintha nem is 1 millió, hanem csupán 985 ezer Ft hitelhez jutnánk a 12 hónapon át fizetett 95 749 Ft-os,
havi adminisztrációs díjat is tartalmazó részletekért, vagyis összesen 1 148 988 Ft-os visszafizetéseinkért
cserébe. Még egyszerûbben: a 985 ezer Ft-os hitel 1 148 988 Ft-unkba kerül.
Hogyan tudnánk számszerûsíteni, egyenlet számértékbe tömörítve kifejezni ezt a terhet? A THM erre a
problémára a következõ megoldást adja: számítsuk ki a havi törlesztõrészletek jelenértékét, majd összegezzük
ezeket. A jelenérték-számításhoz természetesen valamilyen kamatlábat kell használnunk. A THM az a kamatláb
lesz, amely mellett a törlesztõrészletek jelenértékének összege megegyezik az egyszeri költségekkel csökkentett
hitelösszeggel.
A THM-et táblázat alatt az F18 cellában helyeztük el, ahová egyelõre beírtunk 15 százalékot. A törlesztések
jelenértékét most ezzel a kalkulatív kamatlábbal fogjuk kiszámítani. A törtidõszakokat a korábbiaktól eltérõen
nem a kamatláb, hanem a kamattényezõ kitevõjének arányosításával kezeljük – így írja elõ a THM-re vonatkozó
jogszabály. Az elsõ hónap végén kifizetett törlesztést ezért a kamattényezõ 1/12-edik hatványával, a második
havit 2/12-edik, a harmadik havit 3/12-edik stb. hatványával osztjuk. Ezt a jelenérték-számítási módszert
formalizálja az F4 cellába kerülõ =E4*(1/((1+F$18)^(D4/12))) képlet, amelyet a cella jelölõnégyzetére duplán
kattintva a teljes futamidõre végigmásolhatunk.
A F16 cellában a jelenértékek összege látható. A 15 százalékos értékhez tartozó 1 066 076 Ft-os eredmény
jócskán eltér a 985 ezer Ft-os nettó hitelösszegtõl. Tekintettel arra, hogy jelenérték-számítás esetén a
kamattényezõvel osztunk, a kalkulatív kamatláb, vagyis a THM növelésével a jelenérték csökkenni fog. Egészen
addig kellene tehát növelnünk a THM értékét, amíg az F16 cella értéke egyenlõ nem lesz 985 ezerrel.
Ezt a feladatot nyugodtan rábízhatjuk az Excelre! A célérték-keresést a 111. ábra szerint paraméterezve a THM
értékére 33,74%-ot kapunk (112. ábra). Az egyszeri és rendszeres járulékos költségelemek tehát a 12 százalékos
kamathoz képest jelentõsen megnövelik a teljes hiteldíjat.

111. ábra
112. ábra
5.3 Optimalizálás
A célérték-keresésnél jóval kifinomultabb beállítási lehetõségeket kínál az Eszközök menüben található Solver
alkalmazás. A Solverben egyrészt több módosuló cellát is beállíthatunk, másrészt korlátozó feltételeket
fogalmazhatunk meg, harmadrészt pedig nemcsak egy konkrét célértéket, hanem a korlátozó feltételek melletti
maximális vagy minimális értékét biztosító megoldásokat is kereshetünk.
A Solver használatát egy standard controlling problémán keresztül mutatjuk be. Tegyük fel, hogy Ön egy
öttermékes, belföldre és külföldre egyaránt értékesítõ vállalat controllere. A cég adott évi termelési tervének
keretszámait az Optimalizálás.xls munkafüzet Gyártmány-karakterisztika nevû munkalapján láthatja (42.
táblázat).

42. táblázat
A B C D E F G
1 Nettó eladási árak 1. termék 2. termék 3. termék 4. termék 5. termék
2 belföldi Ft/db 1 900 500 2 700 1 300 980
3 export EUR/db 6,5 2,5 8 5 3,5
4 Közvetlen önköltség Ft/db 1 100 230 1 800 1 000 740
5 Fajlagos erõforrás-felhasználások 1. termék 2. termék 3. termék 4. termék 5. termék
6 gépóra gó/db 1 1,1 0,6 0,9 0,7
7 normaóra nó/db 0,7 0,3 0,9 0,5 0,4
8 alapanyag kg/db 6,1 3,2 8,3 5,6 4
9 alkatrész db 4 4 2 3 3
10 Piaci korlátok 1. termék 2. termék 3. termék 4. termék 5. termék
11 visszaigazolt belföldi megrendelés db 3 900 4 000 2 000 5 000 3 400
12 visszaigazolt külföldi megrendelés db 4 800 3 000 6 000 5 000 2 300
13 várható összes belföldi kereslet db 8 400 8 600 4 600 7 400 8 030
14 várható összes külföldi kereslet db 4 900 6 700 8 900 10 000 5 600
15 Erõforrás-korlátok
16 gépóra gó 60 000
17 normaóra nó 35 000
18 alapanyag kg 350 000
19 alkatrész db 240 000
20 Devizaárfolyam Ft/EUR 280
A táblázatban a nettó belföldi és külföldi eladási árak, a közvetlen önköltség, a fajlagos erõforrás-
felhasználások, valamint az alsó és felsõ piaci korlátok láthatók termékenként. A visszaigazolt megrendelések
jelentik az alsó (ennyit legalább termelnünk kell, mivel feltesszük, hogy indulókészleteink nincsenek), a várható
összes kereslet pedig a felsõ piaci korlátot (ennél többet felesleges termelni, ha nem akarunk készleteket
felhalmozni).
5.3.1 A szûk keresztmetszetek feltárása

A 42. táblázat alsó része a rendelkezésre álló erõforrás-mennyiségeket mutatja. Elsõ kérdés, hogy ezek
jelentenek-e egyáltalán korlátokat a vállalat számára? Ha a rendelkezésre álló erõforrások lehetõvé teszik, hogy
akár a teljes várható keresletnek megfelelõ termelési mennyiséget legyártsuk, akkor erõforrás-oldalról
semmiféle szûk keresztmetszet nem jelentkezik. Ilyen esetben maga a kereslet jelenti a szûk keresztmetszetet,
vagyis az értékesítési lehetõségeinket kellene növelni ahhoz, hogy ne maradjanak kihasználatlanul a meglévõ
termelési kapacitások. Vizsgáljuk meg, hogy a cég szempontjából piaci vagy kapacitásoldalon jelentkeznek-e
szûk keresztmetszetek!
Ehhez ki kell számítanunk, hogy a piaci felsõ korlátok szintjén mekkora lenne az összes erõforrás-igény az egyes
erõforrás-fajtákból. A kiinduló adatok alatt készítsük el az alábbi táblázatot (43. táblázat). A C22 cellába írjuk be
az =SZUM(C$13:C$14)*C6 képletet, amely az 1. termékbõl jelentkezõ összes keresletet, vagyis az 1. termékbõl
elõállítandó maximális mennyiséget összeszorozza az 1. termék fajlagos gépóra-igényével. Így megkapjuk, hogy
az 1. termék elõállításához összesen mennyi gépórára van szükségünk. A táblázatok azonos elrendezésének,
valamint a megfelelõ helyen alkalmazott abszolút hivatkozásoknak köszönhetõen a C22 cellát bemásolhatjuk a
teljes C22:G25 tartományba. A H oszlopban soronként összesítjük az erõforrás-igényeket, majd az I oszlopban
elvégezzük a szûk keresztmetszetek megállapításához szükséges vizsgálatot. Az I22 cellába az
=HA(H22>=C16;"szûk keresztmetszet!!!";"") képletet írjuk, majd a cellát átmásoljuk a teljes I22:I25
tartományba.

43. táblázat
A B C D E F G H
21 Piaci felsõ korlátok összes erõforrás-igénye 1. termék 2. termék 3. termék 4. termék 5. termék Összesen
22 gépóra gó 13 300 16 830 8 100 15 660 9 541 63 431
23 normaóra nó 9 310 4 590 12 150 8 700 5 452 40 202
24 alapanyag kg 81 130 48 960 112 050 97 440 54 520 394 100
25 alkatrész db 53 200 61 200 27 000 52 200 40 890 234 490
A H22 cella formátumát feltételes formázással a 113. ábra szerint állítottuk be, majd a cellaformátumát
átmásoltuk a H23:H25 cellákra is.
113. ábra
A vizsgálatból kiderül, hogy a piaci igények teljes kielégítését sem a rendelkezésre álló gépórák, sem a
normaórák, sem pedig az alapanyag mennyisége nem teszi lehetõvé. Olyan termelési programot kell tehát
meghatároznunk, amely mellett az erõforrás-korlátokon belül tudunk maradni. Ez persze a piaci igényeknél
alacsonyabb összvolument eredményez majd.
De melyik termék(ek) termelését csökkentsük és mennyivel? Természetesen végtelenül sok lehetséges
megoldás létezik. Ezek közül kell kiválasztanunk a valamilyen szempont szerinti legjobbat! Ez az optimalizálás
lényege. Az optimális megoldás megkereséséhez azonban azt is meg kell határozni, hogy mi az a bizonyos
szempont, amely szerint a legjobbat keressünk, vagyis meg kell adnunk, hogy milyen célfüggvény szerint
optimalizálunk. A következõ szakaszokban két célfüggvény szerint is megkeressük a termelési feladat optimális
megoldását!
5.3.2 Minimális termeléskieséssel járó program

Az elõzõ szakaszban elvégzett vizsgálatok alapján tudjuk, hogy az erõforrás-felhasználás korlátokon belül
tartása a termelés piaci felsõ korlátokhoz képesti visszafogását igényli. Hogyan lehet a legkisebb
termeléskiesést biztosítani, s ezáltal az összes kereslet legkisebb hányadát kielégítetlenül hagyni? Ha a vállalat
tart vevõinek az elvesztésétõl, akkor mindenképpen meg kell vizsgálnunk ezt az esetet.
Készítsük el a minimális termeléskieséssel járó program elemzõtábláját a 44. táblázat szerint. A zöld háttérrel
jelölt tartományba kiindulásképpen másoljuk be a belföldi és külföldi piaci felsõ korlátokat. A 31. sorban
összegezzük a termékenkénti mennyiségeket, a H oszlopban pedig a belföldi és külföldi relációnként adódó
összeget képezzük. A H31 cella a teljes termelési mennyiséget mutatja, amely vagy a felette lévõ két cella, vagy
pedig a balra mellette lévõ öt cella összegeként adódik.
44. táblázat
A B C D E F G H
27 Minimális termeléskieséssel járó program
28 Termelési program 1. termék 2. termék 3. termék 4. termék 5. termék Összesen
29 termelés belföldre db 8 400 8 600 4 600 7 400 8 030 37 030
30 termelés külföldre db 4 900 6 700 8 900 10 000 5 600 36 100
31 összesen db 13 300 15 300 13 500 17 400 13 630 73 130
32 Termelési program erõforrás-igénye 1. termék 2. termék 3. termék 4. termék 5. termék Összesen
33 gépóra gó 13 300 16 830 8 100 15 660 9 541 63 431
34 normaóra nó 9 310 4 590 12 150 8 700 5 452 40 202
35 alapanyag kg 81 130 48 960 112 050 97 440 54 520 394 100
36 alkatrész db 53 200 61 200 27 000 52 200 40 890 234 490

A termelési program erõforrás-igényét a korábbiakhoz hasonlóan határozzuk meg. A C33 cellába az =C$31*C6
képletet írjuk, majd a cellát bemásoljuk a C33:G36 tartományba. A H oszlopban összegezzük az
erõforrásonkénti igényeket. Ha jól dolgoztunk, akkor a piros hátterû cellákban ugyanazokat a számokat kellett
kapnunk, mint a szûk keresztmetszetek vizsgálatakor, hiszen a jelenlegi termelési program a várható maximális
piaci igényeknek megfelelõ.
Az elsõ három erõforrás esetén jelentkezõ szûk keresztmetszetek miatt lila hátterû cellában szerepelõ 73 130
db-os összvolumen nem érhetõ el, ezért módosítanunk kell a zöld hátterû cellákban megadott termelési
programot! A zöld hátterû cellákba olyan értékeknek kell kerülniük, amelyek esetén a piros hátterû erõforrás-
igények a C16:C19 tartományban szereplõ kapacitásokon belül maradnak, valamint amelyek esetén a lila
hátterû célcellában adódó érték a lehetõ legmagasabb.
A fentiekben megfogalmazott optimumfeladatot Excelben a következõképpen tudjuk megoldani. Indítsuk el az
Eszközök menüben található Solver… alkalmazást. Állítsuk be a Solver paramétereket a 114. ábra szerint!
114. ábra
Korlátozó feltételeket a Hozzáadás gombbal tudunk felvenni, majd a beviteli mezõk és a relációjeleket
tartalmazó lenyíló segítségével állíthatjuk be a megfelelõ cellahivatkozásokat és összefüggéseket. Ha újabb
feltételt szeretnénk felvenni, akkor a Felvesz gombot nyomjuk meg. Ha elérkeztünk az utolsó feltételhez, akkor
kattintsunk az OK-ra!
Modellünk célcellája a teljes termelési volument megadó, lila hátterû H31, ennek maximális értékét biztosító
megoldást keressük! A módosuló cellák a termelési program zöld hátterû cellái. A korlátozó feltételek között
rendre a következõket fogalmaztuk meg:
 a belföldre gyártott mennyiség nem lehet kisebb, mint a visszaigazolt belföldi megrendelés;
 a belföldre gyártott mennyiség nem lehet nagyobb, mint a várható maximális belföldi piaci igény;
 a külföldre gyártott mennyiség nem lehet kisebb, mint a visszaigazolt külföldi megrendelés;
 a külföldre gyártott mennyiség nem lehet nagyobb, mint a várható maximális külföldi piaci igény;
 a termelési program erõforrás-igénye egyik erõforrás tekintetében sem haladhatja meg a
kapacitásokat.
A Megoldás gombra kattintva a Solver a következõ üzenetet adja (115. ábra).

115. ábra
Láthatjuk, hogy az iteráció sikeres volt, a Solver megoldást talált. Az OK gomb benyomásával hagyjuk jóvá az
eredeti értékek kiszámított értékekkel történõ felülírását! A 45. táblázat az eredményeket mutatja, ahol
feltételes formázással sötétzöld háttérrel kiemeltük azokat a cellákat, ahol csökkent a mennyiség a maximális
piaci igényekhez képest. Látható, hogy a Solver a minimális termeléskiesés érdekében a legnagyobb fajlagos
erõforrás-igényû termékek gyártását fogta vissza. Így az összvolumen a 73 130 db-os szintrõl csupán 67 270 db-
ra esett vissza.
45. táblázat
A B C D E F G H
27 Minimális termeléskieséssel járó program
31 összesen db 12 940 15 300 8 000 17 400 13 630 67 270
Eddigi elemzéseink mellõznek mindenféle pénzügyi-számviteli kalkulációt. Nem tudjuk például, hogy a piaci
igények teljes kielégítése mellett mekkora fedezeti összegre számíthatnánk, valamint mekkora lenne ehhez
képest az elõbb meghatározott, minimális termeléskieséssel járó termelési program mellett adódó fedezet.
A fedezetek vizsgálatához szúrjunk be három sort a fajlagos erõforrás-felhasználásokat megadó táblázatrész
fölé, majd a 46. táblázat szerint határozzuk meg a fajlagos fedezeteket. Belföldi értékesítés esetén a fajlagos
fedezet egyszerûen a nettó egységár és a közvetlen önköltség különbsége. A C6 cellába ily módon az =C2-C4
képlet kerül. Az exportértékesítés fajlagos fedezetéhez elõbb a várt devizaárfolyam és a devizás egységár
szorzataként meg kell határozni a Ft-ban adódó egységárat, majd ebbõl kell levonni a közvetlen önköltséget. A
C7 cellába ezért az =C3*$C23-C4 képletet kell írnunk. A beképletezett cellákat ezek után jobbra másolhatjuk az
5. termék oszlopáig.
46. táblázat
A B C D E F G
5 Fajlagos fedezetek 1. termék 2. termék 3. termék 4. termék 5. termék
6 belföldi értékesítés Ft/db 800 270 900 300 240
7 exportértékesítés Ft/db 720 470 440 400 240
Szúrjunk be ezek után négy sort a 28. sor alá, s itt határozzuk meg a piaci igények teljes kielégítése mellett
adódó fedezeti összeget (47. táblázat)! A belföldi értékesítés fedezete a belföldi kereslet és a fajlagos belföldi
fedezet szorzata, az exportértékesítés fedezete pedig a külföldi kereslet és a fajlagos exportfedezet szorzata. A
táblázatok elrendezésének köszönhetõen elegendõ, ha a C30 cellába beírjuk az =C16*C6/1000 képletet, majd a
C30 cellát bemásoljuk a C30:G31 tartományba. Az összegzõ cellák képletekkel való feltöltését az Olvasóra
bízzuk!

47. táblázat
A B C D E F G H
29 Piaci felsõ korlátok összes fedezete 1. termék 2. termék 3. termék 4. termék 5. termék Összesen
30 belföldi értékesítés fedezete eFt 6 720 2 322 4 140 2 220 1 927 17 329
31 exportértékesítés fedezete eFt 3 528 3 149 3 916 4 000 1 344 15 937
32 összesen eFt 10 248 5 471 8 056 6 220 3 271 33 266
Ugyancsak az Olvasóra bízzuk a 48. táblázatban látható táblarész elkészítését, amely a minimális
termeléskieséssel járó program fedezeti összegének megállapítását szolgálja. A táblázat szervezési elvei teljes
mértékben megegyeznek a 47. táblázatéval.
48. táblázat
A B C D E F G H
44 Termelési program fedezeti összege 1. termék 2. termék 3. termék 4. termék 5. termék Összesen
45 belföldi értékesítés fedezete eFt 6 432 2 322 1 800 2 220 1 927 14 701
46 exportértékesítés fedezete eFt 3 528 3 149 2 640 4 000 1 344 14 661
47 összesen eFt 9 960 5 471 4 440 6 220 3 271 29 362
48 Termeléskiesés db 5 860
49 Fedezetkiesés eFt 3 904
A H48 és H49 cellákban kiszámoltuk, hogy a minimális, 5860 db-os termeléskiesést biztosító program
megvalósítása nagyjából 3,9 millió Ft-os fedezetkieséssel jár. Érdemes lehet megvizsgálni azt is, hogy létezik-e
ennél alacsonyabb fedezetkiesést elõidézõ termelési program!
5.3.3 Minimális fedezetkieséssel járó program

Készítsünk másolatot a Gyártmány-karakterisztika munkalapról, majd a Gyártmány-karakterisztika (2) nevû
másolati példányon módosítsuk a táblázatot és a Solver-modellt úgy, hogy az a minimális fedezetkiesést
biztosító megoldást adja.
A munkalap duplikálásának köszönhetõen a Solverben egyedül a célcellát kell átállítanunk a H47 cellára.
A Solver lefuttatása után a következõ eredményeket kapjuk (49. táblázat).
49. táblázat
A B C D E F G H
34 Minimális fedezetkieséssel járó program
38 összesen db 13 300 15 300 10 600 17 400 7 150 63 750
39 Termelési program erõforrás-igénye 1. termék 2. termék 3. termék 4. termék 5. termék Összesen
40 gépóra gó 13 300 16 830 6 360 15 660 5 005 57 155
41 normaóra nó 9 310 4 590 9 540 8 700 2 860 35 000
42 alapanyag kg 81 130 48 960 87 980 97 440 28 600 344 110
43 alkatrész db 53 200 61 200 21 200 52 200 21 450 209 250
44 Termelési program fedezeti összege 1. termék 2. termék 3. termék 4. termék 5. termék Összesen
45 belföldi értékesítés fedezete eFt 6 720 2 322 4 140 2 220 816 16 218
46 exportértékesítés fedezete eFt 3 528 3 149 2 640 4 000 900 14 217
47 összesen eFt 10 248 5 471 6 780 6 220 1 716 30 435
48 Termeléskiesés db 9 380
49 Fedezetkiesés eFt 2 831
A fedezet maximalizálása érdekében a Solver most elsõsorban a szûk keresztmetszetek egységére vetítve
legkisebb fedezet produkáló 5. és 3. termék termelését fogta vissza. Bár az összes fedezet most nagyjából 1
millió Ft-tal nagyobb, a termelés 9 380 darabbal marad el az összkereslettõl, amely a korábbinál jóval nagyobb
mértékû piacvesztést eredményezhet. Annak eldöntése, hogy a két lehetséges termelési stratégia közül
melyiket célszerû választani, a cég vezetõinek feladata. A controller megtette a dolgát: feltárta a két különbözõ

szempontrendszer szerint optimális megoldásokat, és számszerûsítette azok megvalósításának lehetséges
következményeit.

A célérték-keresési és optimalizálási eszközök alkalmazására további példákat az alábbi könyvek kapcsolódó
fejezeteiben, valamint a Controlling portálon találhatunk.
CARLBERG, C. (2007): Business Analyses with Microsoft Excel. Third Edition. Pearson Education
DAY, A. L. (2007): Mastering Financial Modelling in Microsoft Excel. Second Edition. Pearson Education
REIDMACHER, HEINZ PETER (2000): Excel közgazdászoknak. Aula Kiadó, Budapest. 13-22. fejezet, 133-220. o.

6 Adatkezelés és adatelemzés
Az Excel által nyújtott adatkezelési és adatelemzési lehetõségeket egy vállalat számlaforgalmi adatbázisán
mutatjuk be. Nyissuk meg a Számlaforgalom.xls fájt, annak narancsszínnel jelölt nevére kattintva! Az adatbázis
a cég által 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben kibocsátott átutalásos számláinak néhány adatát tartalmazza: a
vevõ partnerkódját, a bruttó számlaösszeget, a számla keltét, a megjelölt fizetési határidõt, valamint a
kiegyenlítési dátumot, ha a számla már kiegyenlítésre került. Az adatbázis egy részletét az 50. táblázat mutatja.
50. táblázat
A B C D E
1 PARTNERKOD BRUTTOOSSZEG SZLAKELT FIZHATAR KIEGYDATUM
2 124 20 836 2007.01.02 2007.01.12 2007.01.15
3 165 100 890 2007.01.02 2007.01.10 2007.01.24
4 33 81 248 2007.01.03 2007.01.11 2007.01.12
5 274 51 758 2007.01.03 2007.01.11 2007.01.12
6 274 58 837 2007.01.03 2007.01.11 2007.01.12
7 171 34 688 2007.01.03 2007.01.11 2007.01.12
8 239 489 721 2007.01.04 2007.02.04 2007.02.02
9 63 72 917 2007.01.04 2007.01.19 2007.02.28
10 63 57 290 2007.01.04 2007.01.19 2007.02.28
11 21 5 400 2007.01.04 2007.01.12 2007.01.12
12 46 139 481 2007.01.04 2007.01.12 2007.01.31
13 126 37 115 2007.01.05 2007.01.15 2007.01.26
14 38 48 080 2007.01.05 2007.01.13 2007.01.15
15 274 9 875 2007.01.05 2007.01.13 2007.01.16
16 209 14 068 2007.01.05 2007.01.13 2007.01.17
17 273 6 612 2007.01.05 2007.01.13 2007.01.12
18 197 20 560 2007.01.08 2007.01.16 2007.01.19
19 149 3 028 2007.01.08 2007.01.16 2007.02.01
20 140 105 478 2007.01.08 2007.01.16 2007.01.16
Mint minden adatbázis, ez a táblázat is rekordokból és mezõkbõl áll. A rekordok az egyes számlák, vagyis a
táblázat egyes sorai, a mezõk pedig az elõzõekben felsorolt számlajellemzõk, vagyis a táblázat egyes oszlopai.
6.1 Alapvetõ adatkezelési mûveletek

Elsõként azt mutatjuk be, hogy milyen alapvetõ adatkezelési rendezési, szûrési, leválogatási mûveleteket
végezhetünk el az Excel segítségével! Minél nagyobb egy adatbázis, annál nagyobb hasznát vesszük ezeknek a
funkcióknak. Ha a Ctrl+End billentyûkombinációval a táblázat aljára ugrunk, láthatjuk, hogy az adatbázis mérete
jelen esetben akkora, hogy manuálisan csak irreálisan nagy idõ- és munkaráfordítással tudnánk elvégezni
bármiféle rendezési vagy kiválogatási mûveletet.
6.1.1 Rendezés
Számlaforgalmi adatbázisunk alaphelyzetben a számla kibocsátásának dátuma, vagyis a SZLAKELT oszlop szerint
rendezett. Rendezzük át a számlákat a PARTNERKOD szerint növekvõ sorrendbe. Ehhez álljuk rá az adattáblázat
valamely belsõ cellájára, majd válasszuk az Adatok menü Sorba rendezés… menüpontját. (Alapesetben ez az
elsõ menüpont. Amennyiben ez nem látszik, bontsuk ki a teljes menüt a menü alján látható, lefelé mutató
nyilakra kattintva.)
Mivel a Sorba rendezés parancsot az adattáblázatban állva adtuk ki, ezért a táblázatkezelõ automatikusan
felismeri és kijelöli a teljes adatbázist, valamint érzékeli, hogy a táblázat elsõ sorában a rovatfejek (mezõnevek)
találhatók, amelyekre vonatkozóan a rendezési utasítások kiadhatók. A megjelenõ párbeszédablak (116. ábra)
mutatja, hogy esetünkben a táblázat a SZLAKELT mezõ szerint rendezett.

116. ábra
Elsõdleges, másodlagos és harmadlagos rendezési szempontot is megadhatunk, vagyis a rendezési

szempontokat beállíthatjuk akár úgy is, hogy elsõdlegesen a partnerkód szerint növekvõ, ezen belül pedig a
számla összege szerint csökkenõ sorrendbe kerüljenek a számlák. Így minden egyes vevõnél a legmagasabb
összegû számla lesz majd az elsõ helyen. Ehhez a 117. ábra szerint kell beállítanunk a párbeszédablak opcióit.
117. ábra
A rendezés eredményeképpen adatbázisunk elsõ sorai az 51. táblázatnak megfelelõek lesznek.

51. táblázat
A B C D E
1 PARTNERKOD BRUTTOOSSZEG S ZLAKELT FIZHATAR K IEGYDATUM
2 1 27 911 2008.07.14 2008.07.22 2008.07.24
3 2 26 220 2009.04.02 2009.04.17 2009.04.17
4 2 19 780 2009.03.10 2009.03.25 2009.03.10
5 2 14 994 2009.03.09 2009.03.24 2009.03.19
6 2 12 240 2008.08.29 2008.09.03 2008.08.29
7 2 10 068 2009.02.13 2009.02.28 2009.03.06
8 2 8 500 2009.05.07 2009.05.22 2009.05.27
9 2 8 388 2009.04.27 2009.05.12 2009.05.14
10 2 8 388 2009.05.29 2009.06.13 2009.06.04
11 2 8 160 2008.04.02 2008.04.07 2008.04.10
12 3 10 483 2009.11.17 2009.11.27 2009.12.15
13 4 109 675 2008.04.17 2008.04.25 2008.04.18
14 4 88 346 2009.11.10 2009.11.18 2009.11.18
15 4 78 222 2008.06.16 2008.06.24 2008.06.25
16 4 70 699 2009.11.11 2009.11.19 2009.11.27
17 4 62 287 2008.07.11 2008.07.19 2008.07.21
18 4 42 662 2008.11.06 2008.11.14 2008.11.13
19 4 34 804 2009.07.13 2009.07.21 2009.07.22
20 4 33 214 2009.05.14 2009.05.22 2009.05.25
6.1.2 Részösszegek
Mivel most már az ugyanazon vevõhöz tartozó számlákat egymás alatt látjuk, rögtön adódik az az ésszerû igény,
hogy összesítsük az adott vevõ számláinak bruttó értékét, vagyis határozzuk meg az egy vevõ által generált
összes bruttó árbevételt. Ennek a feladatnak a végrehajtására alkalmas az Adatok menü Részösszegek
parancsa. A 118. ábra mutatja a szükséges beállításokat: a Csoportosítási alap a PARTNERKOD, az összesítéshez
használt függvény az Összeg, az Összegzendõ oszlop pedig a BRUTTOOSSZEG, mivel az azonos vevõkódhoz
tartozó számlák értékét szeretnénk összesíteni. Ha az OK gombra kattintunk, pár másodperc múlva
megjelennek a 119. ábra látható részösszegek.
118. ábra

119. ábra
A mûvelet eredményeként táblázatunk háromszintûvé vált. A táblázat bal oldalán jól látható, hogy a
táblázatkezelõ csoportokba foglalta az azonos vevõkódú számlákat. Ha rákattintunk a 13. sor azonosítója elõtti
„-” jelre, akkor ezzel a 2 kódú vevõhöz tartozó csoportot összezárjuk, s csak a 2 kódú vevõ számláinak
összértéke marad látható. A csoportokat kibontani a 13. sor melletti „+” jellel tudjuk.
Amennyiben csak az összesített számlaértékre vagyunk kíváncsiak minden vevõnél, használjuk az A
oszlopazonosítótól balra látható szint gombokat. Ha a 2. szint gombját benyomjuk, akkor az alábbi ábrának
megfelelõen csupán a 2. szintû, vevõnként összesített adatok lesznek láthatók (120. ábra). Az 1. szinten a teljes
hároméves számlaforgalom értékét találjuk, a 3. szint gombjának benyomásával pedig visszatérhetünk az
egyedi számlákat is mutató, 119. ábra szerinti állapothoz.
120. ábra

A részösszegek képzéséhez nemcsak az ÖSSZEG függvény használható, képezhetünk például részösszeget a
DARAB, az ÁTLAG, a MIN vagy a MAX függvényekkel is (bár ekkor a részösszeg elnevezés már nem igazán
helytálló). Amennyiben a 121. ábra szerinti beállításokkal hajtjuk végre ismét a részösszeg-képzést, akkor az
egyes vevõk összesített számlaösszege alatt azt is látni fogjuk, hogy ez az érték összesen hány darab számlán
adódott. A Részösszegek lecserélése funkciót kikapcsoltuk, hiszen a számlák darabszámát az összegek mellett, s
nem azok helyett szeretnénk megjeleníteni. Az Oldaltörés a csoportok között jelölõnégyzetet viszont
bepipáltuk, ily módon, ha ki szeretnénk nyomtatni az eredményt, minden vevõ új oldalra kerül, így még
áttekinthetõbb a kimenet. Errõl a nyomtatási kép megtekintésével meg is gyõzõdhetünk. A mûvelet
eredményét a 122. ábra mutatja.
121. ábra
122. ábra

Fontos, hogy a Részösszegek funkció alkalmazása csak akkor ad megfelelõ eredményt, ha adatbázisunk a kívánt
csoportosítási alap szerint rendezett. A jelenlegi, vevõkód, majd összeg szerinti rendezettség mellett például
nem tudnánk megfelelõen képezni az egyes évek összforgalmának részösszegeit. Ehhez adatbázisunkat a
számla keltezési dátuma szerint kell rendezni, valamint szükségünk van egy olyan segédoszlopra is, amely nem
az adott számla kibocsátásának teljes dátumát, hanem csupán annak kibocsátási évét mutatja.
Elõször is távolítsuk el a részösszegeket! (Ha nem így teszünk, akkor az újrarendezés során az Excel maga fogja
ezt megtenni.) Adjuk ki az Adatok menü Részösszegek parancsát, majd nyomjuk meg a párbeszédpanel Az
összes eltávolítása gombját. Ezek után rendezzük adatbázisunkat a SZLAKELT mezõ szerint növekvõ sorrendbe!
(Ennek elvégzését Olvasónkra bízzuk!)
Ahhoz, hogy a Részösszegek funkció segítségével az évenkénti bruttó számlaforgalmat összesíteni tudjuk,
szükségünk van egy segédváltozóra, amely az azonos évhez tartozó rekordokhoz egyforma értéket rendel.
Legcélszerûbb, ha a táblázatot bõvítjük egy olyan oszloppal, amely a számla keltezési dátumából az évet adja
vissza.
Az új oszlopnak a SZLAKELT_EV nevet adtuk (természetesen ettõl eltérõ név is választható), az oszlop elemeit
pedig az =ÉV(C2) függvénnyel generáltuk, majd ezt végigmásoltuk a teljes táblázaton. Az eredmény az 52.
táblázatban látható. (Amennyiben a másolást a jelölõnégyzetre kétszer kattintva végezzük el, ügyeljünk arra,
hogy a táblázat csak addig a sorig kerül feltöltésre, amíg az adott oszloptól balra lévõ cella nem üres. Jelen
esetben a SZLAKELT_EV oszloptól balra a kiegyenlítési dátum szerepel, s mivel nyitott számlák esetén ez a cella
üres, a jelölõnégyzetre duplán kattintva végrehajtott másolást korrigálnunk kell: végig kell húznunk a képletet a
teljes táblázaton!)
52. táblázat
A B C D E F
1 PARTNERKOD BRUTTOOSSZEG SZLAKELT FIZHATAR KIEGYDATUM SZLAKELT_EV
2 124 20 836 2007.01.02 2007.01.12 2007.01.15 2007
3 165 100 890 2007.01.02 2007.01.10 2007.01.24 2007
4 33 81 248 2007.01.03 2007.01.11 2007.01.12 2007
5 171 34 688 2007.01.03 2007.01.11 2007.01.12 2007
6 274 58 837 2007.01.03 2007.01.11 2007.01.12 2007
7 274 51 758 2007.01.03 2007.01.11 2007.01.12 2007
8 21 5 400 2007.01.04 2007.01.12 2007.01.12 2007
9 46 139 481 2007.01.04 2007.01.12 2007.01.31 2007
10 63 72 917 2007.01.04 2007.01.19 2007.02.28 2007
11 63 57 290 2007.01.04 2007.01.19 2007.02.28 2007
12 239 489 721 2007.01.04 2007.02.04 2007.02.02 2007
13 38 48 080 2007.01.05 2007.01.13 2007.01.15 2007
14 126 37 115 2007.01.05 2007.01.15 2007.01.26 2007
15 209 14 068 2007.01.05 2007.01.13 2007.01.17 2007
16 273 6 612 2007.01.05 2007.01.13 2007.01.12 2007
17 274 9 875 2007.01.05 2007.01.13 2007.01.16 2007
18 13 22 072 2007.01.08 2007.01.16 2007.01.12 2007
19 21 6 100 2007.01.08 2007.01.16 2007.01.19 2007
20 63 139 231 2007.01.08 2007.01.23 2007.02.28 2007
Ezt követõen kiadhatjuk a Részösszeg parancsot az alábbi ábrán látható beállításokkal (123. ábra). A
csoportosítási alap most a SZLAKELT_EV nevû oszlop lesz. Az eredményül kapott tábla 2. szintje mutatja az éves
bruttó összforgalmat (124. ábra).

123. ábra
124. ábra
6.1.3 Tagolás és részletek

A részösszegek képzése során adódó szintek csoportba foglalások eredményeként adódnak. Csoportokat az
Excelben manuálisan, saját igényeink szerint is képezhetünk. A táblázat különbözõ részletezettségi szinteknek
megfelelõ tagolásával áttekinthetõbbé tehetjük munkánkat, riportjainkat. A Tagolás és részletek funkció
alkalmazására a pénzügyi kimutatások terén számos lehetõség adódik, amelyet a Fundamentális elemzés címû
tárgymodulban ki is használunk. Itt csupán két egyszerû példa segítségével ismerkedünk meg a csoportosítás
lehetõségével! (A Fundamentális elemzés tárgynál a funkciót magát már nem magyarázzuk, csupán
alkalmazzuk.)

Nyissuk meg a Többlépcsõs eredmény, mérleg.xls fájlt! Ennek elsõ munkalapja egy olyan eredménykimutatást
tartalmaz, amely belföldi és export viszonylatban, valamint ezen belül termékenként (A, B, C) mutatja egy
kitalált vállalkozás árbevételét, közvetlen költségeit, valamint az elõzõek különbségeként a fedezeti összeget
millió forintban. A közvetett költségek és az üzemi eredmény vállalati szinten adott, mint ahogyan az összes
többi bevétel-, ráfordítás- és eredménykategória is. Eredménykimutatásunkat mind vízszintesen, mind
függõlegesen tagolhatjuk. Kezdjük ez utóbbival!
Jelöljük ki a B:I oszlopokat, majd kattintsunk az Adatok menü Tagolás és részletek menüpontján belül a
Csoportba foglalás parancsra. Az alábbi ábrán látható eredményt kapjuk (125. ábra). Táblázatunk függõleges
irányban kétszintûvé változott. A J oszlop feletti „-” gombbal tudjuk elrejteni, majd a „+” gombbal felfedni a B:I
oszlopokat. Ugyanezt a hatást érjük el a sorazonosítók felett látható 1-es és 2-es szintgombokkal. Az 1-es
szinten csak az összesen adatok, a 2. szinten minden relációra és termékre vonatkozó információ látható.
125. ábra
Célszerûnek látszik egy olyan tagolás, amely közbülsõ szintként jeleníti meg a belföldi és az export összesített
adatokat. Ehhez foglaljuk csoportba a B:D, majd az F:H oszlopokat! Az így adódó háromszintû táblázat az alábbi
ábrán látható (126. ábra). A „+” és „-” gombokkal, illetve az 1, 2 és 3 szintgombokkal tudunk egyre mélyebbre
vagy egyre magasabb szintre menni a struktúrában.

126. ábra
Nemcsak a táblázat oszlopait, hanem sorait is csoportosíthatjuk. Alakítsunk ki két szintet, az egyik a teljes
részletezettségû eredménykimutatást, a másik csupán az árbevételt és az eredménysorokat mutassa!
Jelöljük ki a 3:6 sorokat, majd az Adatok menü Tagolás és részletek parancsával foglaljuk csoportba! Ezek után
a 7. sor (üzemi eredmény sora) elõtt megjelenõ „-” gombbal máris el tudjuk rejteni az üzemi eredményt
meghatározó részletes adatokat. A 2. szinten elrejteni kívánt sorokat hasonló módszerrel sorolhatjuk be a
kijelölt tartomány után következõ sor alá. A csoportba foglalások eredményeképpen az alábbi ábrán látható
többszintû eredménykimutatást kapjuk (127. ábra).

127. ábra
Mindeddig kizárólag olyan példákat láttunk a csoportba foglalásra, ahol az összesítõ sorok a részletsorok alatt
jelentek meg. Ez nem minden esetben kell, hogy így legyen! Erre jó példa a mérleg, ahol a mérlegcsoportok a
mérlegfõcsoportok alatt, a mérlegtételek pedig a mérlegcsoportok alatt jelennek meg.
Ennek illusztrálásaképpen kattintsunk a Többlépcsõs eredmény, mérleg munkafüzet második munkalapjára,
ahol egy rövid mérlegrészletet látunk! Mint tudjuk, az Immateriális javak, a Tárgyi eszközök és a Befektetett
pénzügyi eszközök mérlegcsoportok a Befektetett eszközök nevû mérlegfõcsoport alá tartoznak.
Amennyiben a 2:4 sorok csoportba foglalását az elõzõek szerint megtesszük, akkor a következõ szintet jelzõ „-”
gomb nem a Befektetett eszközök sora, vagyis az 1. sor mellett, tehát nem a kijelölt tartomány felett, hanem
alapbeállítás szerint az alatt jelenik meg (az 5., üres sor mellett). Ennek elkerülése érdekében az Adatok menü
Tagolás és részletek menüpontján belül válasszuk a Beállítások… parancsot, majd a 128. ábra megfelelõen
vegyük ki a pipát az Összesítõ sorok a részletsorok alatt jelölõnégyzetbõl! (A beállítás csak az adott munkalapra
vonatkozik, az elõzõ lapon lévõ eredménykimutatás beállításait ez a módosítás nem érinti.)
128. ábra
A fenti módosítás eredményeképpen a mérleg tagolása megfelelõ lesz, s a kimutatás két szintje a kívánt módon
jelenik meg (129. ábra).

129. ábra
6.1.4 Szûrés
Térjünk vissza ismét a Számlaforgalom munkafüzetre! Amennyiben a számlaforgalmi adatbázisnak csak
valamely feltételt vagy feltételeket kielégítõ rekordjaival szeretnénk dolgozni, akkor az adatbázist szûrni kell.
Erre két lehetõségünk is van: szûrést autoszûrõvel és irányított szûrõvel is elvégezhetjük.
6.1.4.1 Autoszûrõ
Álljunk a számlaforgalmi adatbázis valamely közbülsõ cellájára és válasszuk az Adatok menü Szûrõ menüpontja
alatt az Autoszûrõ parancsot. Ennek hatására a táblázat elsõ sorában az oszlopnevek mellett lenyíló menü
gombok jelennek meg. Ezek segítségével lehet az adott mezõ szerint szûrni, sõt rendezni is a teljes adatbázist.
Ha rákattintunk egy lenyílóra, akkor látható, hogy emelkedõ és csökkenõ sorrendbe rendezhetjük, valamint a
sorrendbeli helyezés, egyéni feltételek alapján, illetve adott ismérvváltozat szerint szûrhetjük az adatbázist.
Ha például arra vagyunk kíváncsiak, hogy egy adott napon milyen kimenõ számlaforgalma volt a cégnek,
kattintsunk a SZLAKELT mezõnév melletti lenyílóra, s válasszuk ki az kívánt dátumot. Ha 2007.01.16-ot
választunk, akkor az Hiba! A hivatkozási forrás nem található.i rekordok jelennek meg (Hiba! A hivatkozási
forrás nem található.). Ezek a megadott napon kibocsátott számlák. A lenyílón látható lefelé mutató nyíl kék
színe jelzi, hogy a SZLAKELT mezõre vonatkozóan szûrõfeltétel van érvényben, vagyis a képernyõn nem látható
a teljes adatbázis.

130. ábra
Ha ezek után valamely más mezõnév melletti lenyílóra kattintunk, értelemszerûen már nem jelenik meg az
oszlopban található összes ismérvváltozat, hanem csak azok, amelyek a korábban bekapcsolt szûrõfeltétel
mellett még választhatók. A PARTNERKOD oszlopban például már csak azok közül a vevõk közül választhatunk,
akiknek a korábban megadott napon számlát bocsátottunk ki. Ha a 2 kódú vevõt választjuk, akkor az alábbi
három rekord látható. A két beállított szûrõfeltétel között tehát „és” kapcsolat van: csak azokat a számlákat
látjuk, amelyeket 2007.01.16-án „és” a 22-es kódú vevõ felé bocsátottunk ki (131. ábra).

131. ábra
A szûrt állapot megszûntetéséhez a lenyílókra kattintva válasszuk mindkét korábban bekapcsolt feltételnél a
(mind) lehetõséget. Ismét a teljes adatbázist látjuk.
A (Helyezés…) szûrési lehetõséggel az adatbázis adott mezõ szerinti legnagyobb vagy legkisebb elemeit
jeleníthetjük meg. A BRUTTOOSSZEG melletti lenyílóra, majd a (Helyezés…) lehetõségre kattintva a 132. ábra
szerinti beállításokkal kiszûrhetjük a vizsgált három év 10 legnagyobb összegû számláját.
132. ábra
Ha az elõbbi párbeszédablakban a Tétel beállítást Százalékra változtatjuk, akkor az adatbázis legnagyobb

összegû számlákat tartalmazó 10 százalékát jeleníti meg az Excel.
Az (Egyéni…) szûrési lehetõséggel kettõs szûrési feltételt is beállíthatunk ugyanazon oszlopra, amely feltételek
„és” vagy „vagy” kapcsolatban lehetnek egymással. A 2009 januárjában kiegyenlített számlákat például a 133.
ábra szerinti beállításokkal tudjuk kiszûrni.

133. ábra
Ha a szûrés eredményekképpen adódó adatbázis-részekkel a továbbiakban külön szeretnénk dolgozni, akkor az

egyszerû másolás funkcióval átmásolhatjuk ezeket a munkalap más részére, más munkalapra vagy más
munkafüzetbe.
6.1.4.2 Irányított szûrõ
Ha az AutoSzûrõben található egyéni szûrésnél is összetettebb szûrési beállításokra van szükség, akkor az
Irányított szûrõt használjuk. Tételezzük fel, hogy valamilyen elemzés elvégzéséhez egy külön munkalapra
szeretnénk kiszûrni a 2007., 2008. és 2009. januári nagy összegû, mondjuk 100 000 Ft-nál nagyobb vagy
egyenlõ összegû számlákat.
Szúrjunk be egy új munkalapot a munkafüzetbe, majd nevezzük át „Januári nagyösszegû számlák”-ra! Az
irányított szûrõ használatához úgynevezett kritériumtáblát kell készítenünk. Esetünkben a szûrési feladat
végrehajtásához az 53. táblázat látható kritériumtáblára van szükség.
53. táblázat
A B C
1 SZLAKELT SZLAKELT BRUTTOOSSZEG
2 >=2009-01-01 <=2009-01-31 >=100000
3 >=2008-01-01 <=2008-01-31 >=100000
4 >=2007-01-01 <=2007-01-31 >=100000
A kritériumtábla elsõ sorának azon mezõk neveit kell tartalmaznia, amelyre vonatkozóan szûrési feltételt
szeretnénk megfogalmazni. Ügyeljünk arra, hogy az itt használt mezõnevek pontosan megfeleljenek az
adatbázis fejlécében található oszlopneveknek! Célszerû ezért az adatbázis elsõ sorából átmásolni vagy
áthivatkozni a kívánt mezõneveket.
A SZLAKELT mezõ azért szerepel kétszer is, mert erre vonatkozóan két feltételt is beállítottunk: egyrészt azt,
hogy a keltezési dátum nagyobb vagy egyenlõ legyen, mint az adott év január elseje, másrészt, hogy kisebb
vagy egyenlõ legyen, mint az adott év januárjának utolsó napja. A kritériumtábla BRUTTOOSSZEG oszlopában
pedig a 100 ezer forintos összeghatárt állítottuk be.
A kritériumtábla azonos sorában szereplõ feltételek egymással „és” kapcsolatban vannak, míg az egymás után
következõ sorokban található feltételcsoportok egymással „vagy” kapcsolatban vannak. Ily módon a fenti
kritériumtábla segítségével azon számlákat szûrhetjük ki a számlaforgalmi adatbázisból, amelyek vagy 2009,
vagy 2008, vagy pedig 2007 januárjában kerültek kiállításra, s az összegük nagyobb vagy egyenlõ 100 ezer
forintnál.
A szûrés fentiekben megfogalmazott feltételrendszer szerinti végrehajtásához a Januári nagyösszegû számlák
nevû munkalapon állva (vagyis azon a munkalapon állva, ahová a kritériumtáblát helyeztük) válasszuk az
Adatok menü Szûrõ menüpontján belül az Irányított szûrõt…-t. A megjelenõ párbeszédpanelt állítsuk be a 134.
ábra szerint!

134. ábra
A Más helyre másolja opció beállításával tudjuk elérni azt, hogy az adatbázisból kiszûrt, számunkra szükséges
rekordok átmásolásra kerüljenek a szûrõfeltételek táblázata alá, mégpedig az A6 cellától kezdõdõ tartományba.
Listatartománynak a SZAMLA_TORZS munkalapon található teljes számlaforgalmi adatbázist,
Szûrõtartománynak pedig az elõzõekben megadott kritériumtáblát adjuk meg!
Az Irányított szûrés végrehajtása után az alábbi eredményt kapjuk (135. ábra).
135. ábra
6.1.5 Adatbevitel ûrlap segítségével

Adatbázisunk karbantartására – újabb számlák felvételére, korábban felvitt rekordok törlésére, módosítására –
használhatjuk az Ûrlap menüpontot. Álljuk a Számlaforgalmi adatbázis valamely belsõ cellájára, majd válasszuk
az Adatok menü Ûrlap… menüpontját! A megjelenõ párbeszédablak (136. ábra) mutatja, hogy jelenleg a 4076
rekordból álló adatbázisunk elsõ rekordján állunk (1/4076). Bal oldalon láthatók a mezõnevek, valamit azok
adott rekord esetén érvényes értékei. Ezeket a beviteli mezõk segítségével tudjuk megváltoztatni. (Nem látható
beviteli mezõ a számított mezõknél, hiszen ezek értéke az elõzõ mezõk értékének függvényében az adott

oszlopban használt képlet szerint automatikusan adódik.) Az Újat gomb benyomásával adatbázisunkat egy
újabb rekorddal bõvíthetjük, a Törlés gombbal pedig az aktuális rekordot törölhetjük. Az Elõzõ és Következõ
gombokkal tudunk elõre és hátra lépdelni az adatbázisban.
136. ábra
6.2 Adatbázisfüggvények
Az adatbázisfüggvények segítségével adatbázisunk megadott feltételeknek megfelelõ rekordjainak megadott
mezõivel végezhetünk különbözõ függvénymûveleteket. Az adatbázis függvények használatához egy az
irányított szûrõnél megismert módon megfogalmazott feltételrendszert, úgynevezett kritériumtáblát kell
megadnunk.
Szúrjunk be egy újabb munkalapot, majd nevezzük át „Januári nagyösszegû számlák (2)”-re! Ennek elsõ sorába
másoljuk át az elõzõ Januári nagyösszegû számlák munkalap kritériumtáblájának elsõ sorát! Legyen ez a
következõkben bemutatandó adatbázis-mûveleteink feltételrendszere, vagyis minden függvénymûveletet a
2009 januárjában kibocsátott nagyösszegû számlákkal hajtunk végre.
Az AB.SZUM függvény segítségével meghatározhatjuk a 2009. januári nagyértékû számlák összértékét, az
AB.ÁTLAG függvénnyel meghatározhatjuk a 2009 januárjában kibocsátott nagyértékû számlák átlagos összegét,
az AB.DARAB függvénnyel meghatározhatjuk, hogy hány darab 2009. januári kibocsátású nagyértékû számla
van, az AB.MIN függvénnyel meghatározhatjuk, hogy mekkora a 2009 januárjában kibocsátott legkisebb
összegû nagyértékû számla bruttó összege stb.
Az adatbázis függvényekben nemcsak a nevük „AB.” kezdte közös, hanem paraméterezésük, argumentumaik is
megegyeznek. Az argumentumok között elõször az adatbázist tartalmazó tartományt kell megadni, majd
adatbázisbeli helyének megfelelõ oszlopszámmal azt a mezõt, amelyre vonatkozóan a függvénymûveletet
(összegzés, átlagolás, minimumkeresés stb.) végre kívánjuk hajtani. Végül a kritériumtáblát tartalmazó
cellatartományt kell meghivatkoznunk, így a kívánt mûvelet csak az adatbázis megadott feltételeknek eleget
tevõ rekordjain fog végrehajtódni.
Az 54. táblázat 4-8. sorának B oszlopában látható eredményeket az AB.SZUM, az AB.DARAB, az AB.ÁTLAG és az
AB.MIN függvényekkel kaptuk az alábbi argumentum-beállításokkal.
B4 =AB.SZUM(SZAMLA_TORZS!A1:F4077;2;A1:C2)
B5 =AB.DARAB(SZAMLA_TORZS!A1:F4077;2;A1:C2)
B6 =AB.ÁTLAG(SZAMLA_TORZS!A1:F4077;2;A1:C2)
B7 =AB.MIN(SZAMLA_TORZS!A1:F4077;2;A1:C2)
B8 =AB.MIN(SZAMLA_TORZS!A1:F4077;3;A1:C2)

54. táblázat
A B C
1 SZLAKELT SZLAKELT BRUTTOOSSZEG
2 >=2009-01-01 <=2009-01-31 >=100000
3
4 Összérték 4 981 174
5 Számlák száma 22
6 Átlagos számlaérték 226 417
7 Legkisebb számlaérték 100 153
8 Legkorábbi keltezési dátum 2009.01.08
Amennyiben a kritériumokat az A2:C2 tartományban módosítjuk, értelemszerûen módosulnak az adatbázis-
függvények eredményei is.
6.3 Adattáblák
Az elõzõ alfejezetben készített kritériumtábla, valamint a ráépülõ adatbázisfüggvények segítségével akár éves
szinten is meg tudjuk határozni az 54. táblázatban szereplõ leíró statisztikai adatokat. Ehhez csupán annyit kell
tennünk, hogy a számlák keltezésére vonatkozó kritériumokat átállítjuk úgy, hogy az adott év elsõtõl az utolsó
napjáig terjedõ intervallumot fogják közre.
Ha egy másik év adataira vagyunk kíváncsiak, akkor újra és újra át kell írnunk a dátumokat. Ezt a mûveletet
automatizálhatjuk az Adatok menü Adattábla… menüpontja segítségével. Az adattábla funkcióval egyszerûen
és gyorsan generálhatunk olyan táblázatot, amely az egyes évek összesített, átlagos és minimális adatait
egymás mellett mutatja.
6.3.1 Egydimenziós adattáblák

Szúrjunk be ismét egy munkalapot, s nevezzük át „Egydimenziós adattáblák”-ra! Az A1:A2 tartományban
készítsük el az 55. táblázatban látható egyszerû kritériumtáblát, majd ennek és az elõzõ szakaszban megismert
adatbázis függvényeknek a felhasználásával határozzuk meg a 2007. évi teljes számlaforgalomra vonatkozó
leíró statisztikai adatokat. A B5:B9 tartományba a következõ képletek kerüljenek!
B5 =AB.SZUM(SZAMLA_TORZS!A1:F4077;2;A1:A2)
B6 =AB.DARAB(SZAMLA_TORZS!A1:F4077;2;A1:A2)
B7 =AB.ÁTLAG(SZAMLA_TORZS!A1:F4077;2;A1:A2)
B8 =AB.MIN(SZAMLA_TORZS!A1:F4077;2;A1:A2)
B9 =AB.MIN(SZAMLA_TORZS!A1:F4077;3;A1:A2)
55. táblázat
A B C D E
1 SZLAKELT_EV
2 2007
3
4 2007 2008 2009
5 Összérték 92 096 389
6 Számlák száma 1462
7 Átlagos számlaérték 62 993
8 Legkisebb számlaérték 1 279
9 Legkorábbi keltezési dátum 2007.01.02
Amennyiben az A2-ben szereplõ évszámot 2008-ra vagy 2009-re írjuk át, akkor a sárga hátterûre állított
cellákban a 2008-as illetve 2009-es év adatai jelennek meg. Az Adattábla varázsló gyakorlatilag ezeket a
módosítási lépéseket játssza le.

Az 55. táblázatban látható, hogy a C4:E4 tartományban elhelyeztük a vizsgált idõszak éveit. Ezek alatt
szeretnénk elhelyezni az adott évhez tartozó értékeket. Minden vizsgált kategóriára (összérték, számlák száma,
átlagos számlaérték stb.) egy-egy adattáblát generálunk, amely – tekintettel arra, hogy egy sorból áll –
egydimenziós adattábla lesz. Az adattábla-függvény a 2007-2009-es évszámok alatt, a kitöltendõ adattáblától
balra elhelyezkedõ, sárga hátterû cellákban található képletek adott évre vonatkozó eredményét adja vissza.
Ehhez persze meg kell tennünk a megfelelõ beállításokat.
Jelöljük ki a B4:E9 tartományt! Fontos, hogy nemcsak az adattábla belsõ, kitöltendõ magja, hanem a sárga
hátterû képletek és belsõ mag feletti sorban szereplõ, évszámokat tartalmazó cellák is kijelölésre kerüljenek!
Kattintsunk az Adatok menü Adattábla… menüpontjára, majd végezzük el a 137. ábra szerinti beállításokat!
137. ábra
Az adattábla mûködési mechanizmusa a következõ. Végigmegy a 4. sorban (C4:E4 tartományban) található

sorértékeken (évszámokon), ezeket egyenként behelyettesíti a sorértékek bemeneti cellájaként megadott A2
cellába. (Ne foglalkozzunk azzal, hogy az A2 cella most egy konkrét értéket tartalmaz! Miután az eljárás lezajlik,
az A2-be visszakerül az ott konstansként szereplõ érték, a sárga hátterû cellákban szereplõ képletek pedig ismét
az ennek megfelelõ eredményt mutatják majd.)
Az A2 cellába a C4:E4 tartományból beolvasásra kerülõ értékekre a B5:B9 tartomány eredménycellái reagálnak,
majd az adott évszámhoz tartozó eredmények bekerülnek az adattábla belsõ magjába, a megfelelõ évszám alá.
A végeredményt az 56. táblázat mutatja. (A cellaformátumok beállítását az Olvasóra bízzuk!)

56. táblázat
A B C D E
1 SZLAKELT_EV
2 2007
3
4 2007 2008 2009
5 Összérték 92 096 389 92 096 389 102 297 041 91 267 023
6 Számlák száma 1462 1 462 1 364 1 250
7 Átlagos számlaérték 62 993 62 993 74 998 73 014
8 Legkisebb számlaérték 1 279 1 279 397 782
9 Legkorábbi keltezési dátum 2007.01.02 2007.01.02 2008.01.03 2009.01.05
A B oszlopban szereplõ cellák most már látszólag feleslegesek, ezek nélkül azonban mégsem kapnánk megfelelõ
értékeket az egyes évszámok alatt, éppen ezért törölni nem, legfeljebb elrejteni lehet a sárga hátterû
cellatartományt, amennyiben ez zavar minket.
Nemcsak vízszintes, hanem függõleges elrendezésû egydimenziós adattáblát is készíthetünk! Folytassuk tovább
a munkát az aktuális munkalapon a 138. ábra szerint, s az A11:B12 tartományban készítsünk egy PARTNERKOD-
ra vonatkozó kritériumtáblát, valamint a sárga hátterû B15 cellába írjuk be az
=AB.SZUM(SZAMLA_TORZS!A1:F4077;2;A11:A12) képletet, amely a kritériumtáblában megadott kódú vevõ
három éves összforgalmát adja vissza.
A táblázat további részében egy olyan adattáblát fogunk készíteni, amely az A16 cellától lefelé megadott
vevõkódokon végighaladva minden egyes vevõhöz hozzárendeli az általa generált három éves összforgalmat.
(Most a vevõket csak a 19-es partnerkódig szerepeltettük. A táblázat kiterjeszthetõ az összes létezõ
partnerkódra is!)
Tekintettel a táblázat függõleges szervezésére, a sárga hátterû képlet eredményét változtató, abba az A12 cella
közvetítésével bekerülõ értékek most az adattábla elsõ oszlopában helyezkednek el. A 138. ábra jól mutatja,
hogy mind a sárga hátterûre állított, az adattábla kitöltéséhez szükséges képlet, mind pedig az elsõ oszlopban
látható úgynevezett oszlopértékek benne foglaltatnak a kijelölésben. Az Oszlopértékek bemeneti cellájának az
A12 cellát állítottuk be.

138. ábra
Az elõzõekben bemutatott lépések eredményeképpen generált adattáblát az 57. táblázat mutatja.

57. táblázat
A B
11 PARTNERKOD
12 5
13
14 Összforgalom
15 410 721
16 1 27 911
17 2 116 738
18 3 10 483
19 4 632 511
20 5 410 721
21 6 39 314
22 7 6 250
23 8 3 972
24 9 353 357
25 10 276 576
26 11 186 799
27 12 821 904
28 13 222 953
29 14 56 680
30 15 455 141
31 16 19 992
32 17 115 458
33 18 14 081 189
34 19 43 019
6.3.2 Kétdimenziós adattáblák

Az adattábla párbeszédablak beállítási lehetõségei arra utalnak, hogy olyan adattáblát is készíthetünk, amely
sorértékeket és oszlopértékeket egyaránt tartalmaz. Valóban így van! Ezeket az adattáblákat kétdimenziós
adattábláknak nevezzük. A kétdimenziós adattáblákkal könnyen megmutathatjuk, hogy mi lenne valamely
eredménycella értéke, ha az abban szereplõ függvénybe vagy képletbe az oszlop- és sorértékek különbözõ
kombinációi kerülnének. Az adattáblák az úgynevezett „Mi lenne, ha…” típusú („What if…”) elemzések egy
legfontosabb eszközei.
A kétdimenziós adattáblák alkalmazására két példát is bemutatunk. Az elsõ közvetlenül kapcsolódik az elõzõ,
számlafogalmi adatbázissal készített elemzéseinkhez. A második a pénzügyi függvényeket bemutató 4.
fejezethez köthetõ.
6.3.2.1 Kétdimenziós számlaforgalmi adattábla
Az elõzõekbõl logikusan következik egy olyan igény, hogy az egyes évek számlaforgalmát vevõnként mutassuk
be egy olyan táblázatban, amelynek soraiban az egyes vevõk, oszlopaiban az egyes évek, belsõ celláiban pedig
az adott vevõ adott évi összes számlaforgalmi értéke szerepel.
Szúrjunk be egy újabb munkalapot a munkafüzetünkbe, s nevezzük át „Kétdimenziós adattáblák” névre!
Készítsük el az alábbi ábrán látható kritériumtáblát, valamint az alatta látható adattábla oszlop- és sorértékeit
tartalmazó tartományokat (139. ábra)! Az A5 cellával kezdõdõ oszloptartományba a vevõkódok, a B4 cellával
kezdõdõ sortartományba a vizsgált periódus évei kerüljenek.
Ismét sárga háttérrel jelöltük meg azt a képletet tartalmazó cellát, amelyet az adattábla belsõ magjának
kitöltéséhez használunk. Figyeljünk meg jól az adattábla elrendezését! A sárga hátterû eredménycella a sor- és
oszlopazonosítók tartományának metszéspontjában, az adattábla bal felsõ sarkában helyezkedik el. A
kétdimenziós adattábla feltöltése csakis ilyen elrendezés mellett lehetséges!
A sárga hátterûre állított A4 cellába most az =AB.SZUM(SZAMLA_TORZS!A1:F4077;2;A1:B2) képlet kerül.

Jelöljük ki ezek után a teljes adattáblát, oly módon hogy mind a sárga hátterû cella, mind az oszlop-, mind pedig
a sorértékek benne foglaltassanak a kijelölésben, majd válasszuk az Adatok menü Adattábla… parancsát! A
Sorértékek bemeneti cellájának most a kritériumtábla B2 celláját, az Oszlopértékek bemeneti cellájának pedig
az A2 cellát állítsuk be, majd kattintsunk az OK-ra!
139. ábra
Az elsõ harminc vevõkódra vonatkozó eredmény az 58. táblázatban látható. Olvasónk a teljes vevõállományra is
elkészítheti az évenkénti és vevõnkénti számlaforgalmi összesítõt!

58. táblázat
A B C D
1 PARTNERKODSZLAKELT_EV
2 75 2007
3
4 235 766 2007 2008 2009
5 1 0 27 911 0
6 2 0 20 400 96 338
7 3 0 0 10 483
8 4 0 356 656 275 855
9 5 0 226 382 184 339
10 6 0 0 39 314
11 7 0 0 6 250
12 8 0 3 972 0
13 9 353 357 0 0
14 10 0 82 669 193 907
15 11 129 072 48 023 9 704
16 12 181 401 427 052 213 451
17 13 222 953 0 0
18 14 0 56 680 0
19 15 0 0 455 141
20 16 19 992 0 0
21 17 0 115 458 0
22 18 0 6 815 677 7 265 512
23 19 43 019 0 0
24 20 0 0 0
25 21 122 400 0 0
26 22 1 226 928 175 230 0
27 23 39 701 0 0
28 24 0 0 0
29 25 0 0 88 296
30 26 0 0 0
31 27 0 15 240 0
32 28 0 46 072 0
33 29 105 607 398 514 571 850
34 30 8 500 115 416 103 469
6.3.2.2 Kétdimenziós hiteltörlesztési adattábla
Banki pénzügyekkel foglalkozó kollégákkal a kétdimenziós adattábla lényege és gyakorlati haszna leginkább a
következõ példával mutatható be. Vegyünk egy 48 hónapos futamidejû, 2 millió Ft-os, évi 10 százalékos
kamatozású hitelt! Mekkora a havi törlesztõrészlet? Mekkora lenne a hitel törlesztõrészlete, ha nem 48, hanem
60, 36, 24, esetleg 12 hónapra vennénk fel a hitelt? S mennyi lenne akkor, ha nem 2 millió Ft-ot vennénk fel,
hanem csak másfelet vagy egyet, esetleg 2,5 vagy 3 milliót? Biztosan többen találkoztak már ilyen törlesztési
táblázatokkal például autó- vagy lakásvásárláskor! Készítsünk mi is egy ilyet!
Az alábbi ábrán látható táblázatot az elõzõekben használt, Kétdimenziós adattáblák munkalapon helyeztük el
(140. ábra). A futamidõt, a hitelösszeget és a kamatlábat a B36:B38 cellákban helyeztük el, a törlesztõrészletet
a 4. fejezetben megismert RÉSZLET függvénnyel határoztuk meg: a B39 cellába az =RÉSZLET(B38/12;B36;B37)
képletet írtuk. Az adattáblánk kitöltéséhez felhasználandó képletet tartalmazó B39 cella alatt soroltuk fel a
lehetséges hitelösszegeket, a B39 cella mellett jobbra pedig a lehetséges futamidõket. Kijelöltük a B36:B45
tartományt, majd az Adatok menü Adattábla… párbeszédpanelén a sorértékek bemeneti cellájának a B36, az
oszlopértékek bemeneti cellájának pedig a B37 cellát állítottuk be.

140. ábra
Az eredményt az 59. táblázat mutatja, amely alapján jól látható, hogy a futamidõ növekedésével miként
csökken, a hitelösszeg növekedésével pedig miként emelkedik a hitel törlesztõrészlete.
59. táblázat
A B C D E F G
37 Hitelösszeg (Ft) 2 000 000 Ft
38 Kamatláb 10%
39 Törlesztõrészlet -50 725,17 Ft 12 24 36 48 60
40 500 000 Ft -43 957,94 Ft -23 072,46 Ft -16 133,59 Ft -12 681,29 Ft -10 623,52 Ft
41 1 000 000 Ft -87 915,89 Ft -46 144,93 Ft -32 267,19 Ft -25 362,58 Ft -21 247,04 Ft
42 1 500 000 Ft -131 873,83 Ft -69 217,39 Ft -48 400,78 Ft -38 043,88 Ft -31 870,57 Ft
43 2 000 000 Ft -175 831,77 Ft -92 289,85 Ft -64 534,37 Ft -50 725,17 Ft -42 494,09 Ft
44 2 500 000 Ft -219 789,72 Ft -115 362,32 Ft -80 667,97 Ft -63 406,46 Ft -53 117,61 Ft
45 3 000 000 Ft -263 747,66 Ft -138 434,78 Ft -96 801,56 Ft -76 087,75 Ft -63 741,13 Ft
6.3.3 Adattáblák újraszámolása

Az adattáblák használatába történõ bevezetés végén megemlítünk egy rendkívüli praktikus beállítási
lehetõséget, amelynek fõként akkor látjuk majd nagy hasznát, ha nagy adatbázisokra épülõ, nagyméretû
adattáblákkal dolgozunk. A nagyméretû adattáblák generálása általában idõigényes, több másodpercet,
esetenként több tíz másodpercet is igénybe vesz a mûvelet. (A mûveletek idõigényét a több, mint négyezer
rekordból álló számlaforgalmi adatbázissal végzett mûveletek során lehet, hogy már korábban is tapasztaltuk:
ha más nem is, a részösszegek képzése például biztosan eltartott pár másodpercig.) A probléma az, hogy
alapbeállítás szerint az adattáblákat az Excel a táblázat minden egyes módosításakor újraszámolja.
A teljes munkafüzet újraszámolása alapesetben automatikus, s ehhez az egyszerûbb táblázatkezelési munkák
során jól hozzá is szoktunk: ha módosítjuk egy cella értékét, akkor az összes olyan képlet eredménye, amely
erre a cellára közvetlenül vagy közvetve hivatkozik, azonnal módosul az új értéknek megfelelõen. Ez általában
egy szempillantás alatt végbemegy, észre sem vesszük. Abban az esetben azonban, ha a munkafüzetünk nagy

adatbázisokra épülõ, nagyméretû adattáblákat is tartalmaz, akkor a munkafüzet újraszámolása már nem fog
ilyen gyorsan megtörténni. Ezek a várakozási idõk gyakorlatilag ellehetetlenítik a normális munkát. Nagyobb
adattáblák használata során ezért célszerû az Eszközök menü Beállítások… menüpontja alatt a Számolás fülön
az Automatikus, táblákat kivéve választókapcsolóval beállítani, hogy az adattáblákat az Excel csak az F9 gomb
megnyomásával kiadott külön kérésre számolja újra (141. ábra). (A Csak kérésre opció választásával az
automatikus újraszámolás letiltása nem csak az adattáblákra, hanem minden képletre vonatkozik. Ezt a
beállítást csak nagyon ritkán, speciális esetekben használjuk.)
141. ábra
Persze nemcsak az adattáblák sorozatos újraszámolása tud rengeteg kellemetlenséget okozni, hanem az is, ha
megfeledkezünk arról, hogy az automatikus újraszámolást kikapcsoltuk. Ha a végrehajtani kívánt módosítások
után nem nyomjuk meg az F9 billentyût, akkor az, amit a képernyõn látunk, nem feltétlenül fog megfelelni
annak, amit a módosítások életbe léptetése után látnunk kellene.
6.4 Kimutatások
Az adattáblák nehézkes használata, lassú újraszámolása miatt nagy adatbázisok elemzésére a kimutatások
alkalmazását javasoljuk. A kimutatások számítástechnikai-informatikai hátterét ehelyütt nem kívánjuk
részletesen tárgyalni, csupán megjegyezzük, hogy kimutatások készítésekor a rekordokat soronként, a mezõket
pedig oszloponként tartalmazó úgynevezett relációs adatbázisainkból (mint amilyen az általunk használt
számlaforgalmi adatbázis is) egy többdimenziós meta-adatbázis, úgynevezett OLAP-kocka (On-Line Analytical
Process, OLAP) generálódik, amelyben a mûveletek végrehajtási ideje törtrésze az adattáblák használata során
tapasztalható várakozási idõknek.
A kimutatás az Excel legfejlettebb, legrugalmasabb és leghatékonyabb adatelemzési eszköze. Az OLAP-kocka
elemzésre épülõ üzleti intelligencia (Business Intelligence, BI) szoftverek által kínált funkciók nagy része
elérhetõ az Excel Kimutatás varázslójában is. Nézzük meg, milyen egyszerûen és gyorsan elkészíthetjük azt a
6.3.2.1. pontban bemutatott kereszttáblát, amely az egyes vevõk egyes években generált számlaforgalmát
mutatja!
6.4.1 Egyszerû kimutatás készítése

Álljuk a SZAMLA_TORZS fülön az adatbázis egy belsõ cellájára, majd kattintsunk az Adatok menü Kimutatás
vagy kimutatásdiagram… menüpontjára. A Kimutatás varázsló elsõ párbeszédablakában (142. ábra) a
kimutatás forrását és a kimutatás típusát állíthatjuk be. A megjelenõ alapbeállítások számunkra megfelelõek,
ezért nyomjuk meg a Tovább> gombot. (Ebben a tananyagban kizárólag Excel táblázatokból készítünk
kimutatásokat. A további lehetséges forrásokat, valamint a kimutatások másik típusát, a kimutatásdiagramokat
itt nem tárgyaljuk. Ez utóbbiak megismerését az Olvasóra bízzuk.)

142. ábra
A 2. lépésnél az Excel rákérdez a használni kívánt adatokat tartalmazó táblázattartományra. Amennyiben a

Kimutatás varázslót az adatbázis valamely belsõ cellájában állva hívtuk meg, akkor a táblázatkezelõ
automatikusan felismeri az adattartomány határait, s ennek megfelelõen állítja be a párbeszédpanelt. Most is
ezt történt, ezért kattintsunk a tovább gombra (143. ábra)!
143. ábra
Az utolsó lépés (144. ábra) során többek között beállíthatjuk, hogy a kimutatást hol kívánjuk elhelyezni, illetve
hogy az milyen elrendezésû legyen. Javasoljuk, hogy a kimutatásokkal való munka során minden kimutatásunk
új munkalapra kerüljön (ezzel sok kellemetlenségtõl óvjuk meg magunkat), vagyis fogadjuk el az alapbeállítást!
144. ábra
Az Elrendezés… gombra kattintva beállíthatjuk a kereszttáblánk oldalrovatának (oszlop), fejlécének (oszlop) és

belsõ celláinak (adat) elrendezését. A 145. ábra jobb oldalán látható mezõlistából (az adott mezõt az egér bal
gombjával megragadva, majd a SOR illetve OSZLOP területekre húzva) állítsuk össze a kimutatásunk függõleges
és vízszintes dimenzióit! A 145. ábra beállításai szerint – a 6.3.2.1. pontban készített táblázathoz hasonlóan – a
sorokban az egyes partnerkódokhoz tartozó vevõk, az oszlopokban pedig az egyes évek szerepelnek majd. A
táblázat adatai a BRUTTOOSSZEG mezõk Összeg függvénnyel képzett összesített értékei lesznek, amelyet a
BRUTTOOSSZEG mezõnév ADAT területre húzásával állíthatunk be. Kattintsunk ezek után az OK gombra, majd a
3. lépés párbeszédpaneljének Befejezés gombjára!

145. ábra
Beállításainknak megfelelõen az Excel az alábbi ábrán látható kimutatást generálta (146. ábra). A kapott
kereszttábla ismerõs – oszlopfeliratként a SZLAKELT_EV mezõ értékváltozatai, az oldalrovatban a partnerkódok,
a táblázat belsejében a bruttó összegek láthatók –, csupán a végeredményhez vezetõ lépések voltak a
korábbiaktól eltérõek.
146. ábra
A kimutatás táblázat jobb oldalán és a táblázat alján sor- és oszlopösszegek is szerepelnek (ezek ki is
kapcsolhatók). A sorösszegek az adott vevõ három év alatti összforgalmát, az oszlopösszegek az egyes évek
összforgalmát mutatják. A táblázat fõösszege a jobb alsó sarokban látható, ez a három év együttes
összforgalma.

Ha PARTNERKOD és SZLAKELT_EV mezõk melletti lenyílókra kattintunk, láthatjuk, hogy lehetõség van arra, hogy
csak az általunk kiválasztott vevõk és évek összesített adatait szerepeltessük a kereszttáblában.
A kereszttábla mellett látható a Kimutatás eszköztár, ennek néhány elemét a késõbbiek során használni fogjuk,
ezeket az elemeket, azok használatát ott és akkor mutatjuk majd be.
A kimutatás mellett megjelent továbbá egy mezõlista, amely az adatbázis mezõit mutatja. A kimutatás során
felhasznált mezõk félkövér betûkkel látszanak. A kimutatás a mezõlista felhasználásával magán a munkalapon is
elkészíthetõ a varázslónál bemutatott „fogd és vidd” módszerrel.
Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy a kimutatás adatterületének valamely cellaértéke mely rekordok
BRUTTOOSZEG mezõjének összegzéseként adódott, akkor kattintsunk kétszer a kívánt cellára. Ha például az
érdekel minket, hogy a 10-es kódú vevõ 2009. évi 193 907 Ft-os összes számlaforgalma mely számlákból
tevõdött össze, akkor az adott cellára kétszer kattintva egy külön munkalapon megkapjuk a 10-es vevõ 2009-es
részletes számlaforgalmi adatait (147. ábra).
147. ábra
6.4.2 Kimutatás többszintû dimenziókkal

Egészítsük ki számlaforgalmi adatbázisunkat egy újabb mezõvel! A SZAMLA_TORZS munkalap G1 cellájába írjuk
a SZLAKELT_HO nevet (természetesen ettõl eltérõ nevet is adhatunk), G2 cellájába pedig az =HÓNAP(C2)
képletet. A G2 cellát a jelölõnégyzetre kétszer kattintva másoljuk végig a teljes táblázaton (60. táblázat).

60. táblázat
A B C D E F G
1 PARTNERKOD BRUTTOOSSZEG SZLAKELT FIZHATAR KIEGYDATUMSZLAKELT_EV SZLAKELT_HO
2 124 20 836 2007.01.02 2007.01.12 2007.01.15 2007 1
3 165 100 890 2007.01.02 2007.01.10 2007.01.24 2007 1
4 33 81 248 2007.01.03 2007.01.11 2007.01.12 2007 1
5 171 34 688 2007.01.03 2007.01.11 2007.01.12 2007 1
6 274 58 837 2007.01.03 2007.01.11 2007.01.12 2007 1
7 274 51 758 2007.01.03 2007.01.11 2007.01.12 2007 1
8 21 5 400 2007.01.04 2007.01.12 2007.01.12 2007 1
9 46 139 481 2007.01.04 2007.01.12 2007.01.31 2007 1
10 63 72 917 2007.01.04 2007.01.19 2007.02.28 2007 1
11 63 57 290 2007.01.04 2007.01.19 2007.02.28 2007 1
12 239 489 721 2007.01.04 2007.02.04 2007.02.02 2007 1
13 38 48 080 2007.01.05 2007.01.13 2007.01.15 2007 1
14 126 37 115 2007.01.05 2007.01.15 2007.01.26 2007 1
15 209 14 068 2007.01.05 2007.01.13 2007.01.17 2007 1
16 273 6 612 2007.01.05 2007.01.13 2007.01.12 2007 1
17 274 9 875 2007.01.05 2007.01.13 2007.01.16 2007 1
18 13 22 072 2007.01.08 2007.01.16 2007.01.12 2007 1
19 21 6 100 2007.01.08 2007.01.16 2007.01.19 2007 1
20 63 139 231 2007.01.08 2007.01.23 2007.02.28 2007 1
Adatbázisunk új mezõje – amely a számla kiállítási dátumának hónapját adja vissza – lehetõvé teszi, hogy
kimutatásunkat az idõ dimenzió mentén kétszintûvé tegyük. Ha a Kimutatás eszköztár elsõ, Kimutatás nevû
gombjára kattintunk, majd a legördülõ menübõl elindítjuk a Kimutatás varázslót, módosíthatjuk korábbi
kimutatásunk alapadatait és szerkezetét.
Lépjünk vissza a Kimutatás varázsló 2. lépéséhez, majd a Tartományba vegyük bele a SZAMLA_TORZS munkalap
G oszlopát is (148. ábra). Ezek után kattintsunk a Tovább gombra, majd módosítsuk az elrendezést a 149. ábra
szerint!
148. ábra

149. ábra
A SZLAKELT_EV és az újonnan megjelent SZLAKELT_HO mezõ között elsõre nehezen tudunk különbséget tenni a
jobb oldali mezõlistában, de ha az egeret a gombok fölé húzzuk, megjelenik a mezõ teljes neve. A SZLAKELT_HO
mezõt húzzuk az OSZLOP területre a SZLAKELT_EV mezõ mellé. Ezzel táblázatunk az idõ dimenzió mentén
többszintû (kétszintû) lesz: az éves összesítésen belül havi szinten összesített adatokat is meg tudunk jeleníteni.
Nyomjuk meg az OK, majd a befejezés gombot! (Mivel most a korábbi kimutatásunkat írjuk felül, ezért a
kimutatást már Létezõ munkalapra, a korábbi kimutatásra helyezzük.)
A végeredményt a 150. ábra mutatja. Ha a kimutatásban valamely évszámra kétszer kattintunk, akkor a havi
szintû adatokat az Excel összezárja, illetve megnyitja. Így tudunk a vízszintes dimenzió (jelen esetben
idõdimenzió) mentén mozogni a szintek között.

150. ábra


7 Komplex elemzések és riportok
A 7. fejezetben azt mutatjuk be, hogy az elõzõ részekben megismert funkciók miként hasznosíthatók konkrét
üzleti alkalmazások, összetett elemzések és belsõ beszámolók készítése során.
7.1 Értékesítési beszámoló

Elsõként egy értékesítési monitoring tábla- és ábrarendszert készítünk. Példánk alanya legyen egy kisforgalmú
kereskedelmi egység, például egy kis sarki közért vagy zöldséges, amely a vizsgált évre vonatkozóan havi szintû
árbevételi tervvel rendelkezik. (A 12 hónap tervértékeit most nem magyarázzuk, ezek adottak. Az árbevétel
megtervezése külön feladat, ezt most nem tárgyaljuk.)
Az üzlet napi forgalmát a nap végén záráskor mindig bejegyzik egy Excel táblázatba.
7.1.1 Forgalomösszesítõ tábla

A napi forgalmak összegyûjtésére és havi szintû összesítésére készítsük el a 151. ábra szerinti forgalomösszesítõ
táblázatot. A táblázat sorai az egyes hónapokat, oszlopai pedig (a C oszloptól kezdve) az egyes napokat jelentik.
A táblázat 2. oszlopában a tervértékeket szerepeltetjük, ezek adottak, a B4:B15 tartományban tehát konstans
értékek szerepelnek. (A táblázat formázását az Olvasóra bízzuk.)
151. ábra
Az üzletnek természetesen van egy viszonylag jól, már az év elején megtervezhetõ nyitvatartási rendje. Egy
évre elõre lehet tudni, hogy mely napokon tart majd zárva. Lesznek tehát olyan cellák az összesítõ táblázatban,
ahová nem kerülhet érték. Ezeket a 151. ábra sötét háttérrel mutatja. Sötét hátteret kaptak továbbá azok a
napok is, amelyek nem létezõ napok (pl. febr. 31-e), értelemszerûen ezekbe a cellákba sem írhatunk forgalmi
adatot.

A sötét hátterû cellákban valójában egy megkülönböztetõ karaktert, egy „X”-et helyeztünk el. (Természetesen
bármilyen más, nem számérték szóba jöhetett volna.) Ahhoz, hogy az „X”-eket tartalmazó cellák háttere fekete
legyen, feltételes formázással a 152. ábra szerinti beállításokat kell megtennünk az összesítõ táblázat összes
belsõ cellájára. Ha ezek után egy „X”-et írunk valamelyik cellába, láthatjuk, hogy a cella azonnal feketére vált.
152. ábra
Természetesen megtehetjük azt is, hogy manuálisan végigmegyünk az év összes napján, s kézzel „X”-re állítjuk
az azokhoz a napokhoz tartozó cellákat, amikor az üzlet zárva tart, illetve amely napok nem is léteznek a
naptárban.
Ezt az eljárást azonban célszerû automatizálnunk. Tételezzük fel például, hogy az üzlet minden vasárnap zárva
tart. Ha a C4 cellába beírjuk a
=HA(VAGY(HÉT.NAPJA(DÁTUM($A$2;$A4;C$3);2)=7;NAP(DÁTUM($A$2;$A4;C$3))<>C$3);"X";"") képletet,
majd ezt a teljes C4:AG15 tartományra irányított beillesztéssel, a képletet beillesztve átmásoljuk, akkor a
vasárnapok, valamint a nem létezõ dátumok cellái feketére változnak.
Az elõbbi képlet a DÁTUM függvény segítségével az A2-ben található évbõl, a táblázat adott sorához tartozó
hónapból, valamint adott oszlopához tartozó napból generálja az adott cellához tartozó dátumot, majd a
HÉT.NAPJA függvény felhasználásával megvizsgálja, hogy a kapott dátum vasárnapra esik-e. Ha igen, vagy ha az
adott dátum nem létezik, akkor a cella értéke „X” lesz, egyébként üresen marad.
Ha az adott dátum a naptárban nem létezik, akkor a DÁTUM függvény a soron következõ hónap megfelelõ
napjára ugrik tovább. Próbáljuk ki egy, az összesítõ táblán kívüli üres cellában, hogy milyen eredményt ad az
=DÁTUM(2011;02;31) képlet! Az eredmény 2011.03.02 lesz, vagyis ebben az esetben a DÁTUM függvény nap
argumentuma (31-e) nem egyezik meg az eredményként kapott dátumérték napjával. Ezt használjuk ki a nem
létezõ dátumok „X”-szel való megjelölésekor.
A keresztrejtvényre hasonlító táblázatban ezek után megjelöljük az olyan munkaszüneti napokat, amelyek nem
vasárnapra esnek. Március 15., május 1., húsvét és pünkösd hétfõ, s a többi munkaszüneti nap cellájába mind
kézzel vittük be az „X” jelet. (Lehetett volna ezt is automatizálni, ettõl most eltekintettünk.)
Célszerû gondoskodni arról is, hogy a fekete hátterû cellák védettek legyenek a véletlen felülírás ellen. Ezt
Olvasónkra bízzuk.
7.1.2 A havi forgalom elemzése

A forgalomösszesítõ táblázatot az alkalmazott vagy az üzletvezetõ napról-napra tölti fel adatokkal, év végére a
teljes táblázat kitöltésre kerül. Ezt az állapotot mutatja a 153. ábra. Olvasónk az Értékesítési beszámoló.xls fájl
megnyitásával láthatja ugyanezt a képernyõképet.

153. ábra
A táblázat ebben a formájában szinte áttekinthetetlen, s emiatt nem alkalmas az értékesítési tevékenység
monitorozására. A napi adatokból kiindulva, azokat összesítve, diagramokon szemléltetve azonban már jól
áttekinthetõ, tetszetõs sales reportot készíthetünk. Erre mutat példát a 154. ábra.

154. ábra
7.1.2.1 A bevétel hónapon belüli eloszlása

Az AH oszlopban a táblázat celláival azonos magasságú és szélességû, az adott cellába beágyazott diagramokon,
a 2.5.2 szakaszban tárgyalt úgynevezett microchartokon szemléltetjük a napi forgalom hónapon belüli
alakulását, ingadozását. Jól látszik, hogy a diagram meglehetõsen minimalista: sem tengelyek, sem feliratok,
sem jelmagyarázat, sem szegélyek… általában ilyenek a microchartok. Semmiféle járulékos kellék nem jelenik
meg rajtuk, csupán az adatsor maga.
Készítsünk egy microchartot a januári hónapra vonatkozóan! Az ábrát elõször normál méretben formázzuk meg
(155. ábra)!

155. ábra
Ezek után a diagram bal felsõ sarkát az Alt gomb nyomva tartása mellett, az egér bal gombjával megragadva
illesszük az AH4 cella bal felsõ sarkához, majd ugyancsak az Alt gomb nyomva tartása mellett a diagram jobb
alsó sarkát az egér bal gombjával megragadva méretezzük bele diagramunkat az AH4 cellába (vagyis a diagram
jobb alsó sarka legyen pontosan az AH4 cella jobb alsó sarkán)! A megfelelõ végeredményt a 156. ábra mutatja.

156. ábra
Ha ezek után a kurzormozgató nyilakkal ráállunk az AH4 cellára, majd kiadjuk a Ctrl+C parancsot, akkor Ctrl+V-
vel a diagramot az AH5:AH15 tartomány többi cellájába is átmásolhatjuk. Az egyes diagramok forrásadatai
persze nem módosulnak, ezért a másolatok mindegyike a januári forgalomalakulást mutatja majd. A
forrásadatokat kézzel kell átállítanunk. Legegyszerûbb ezt úgy megtenni, hogy rákattintunk a diagramra, majd a
kék keretben megjelenõ forrásadat-tartományt áthúzzuk a megfelelõ hónap sorára (157. ábra).
A másolhatóság mellett a microchartok másik elõnyös tulajdonsága, hogy alapbeállítás szerint automatikusan
átméretezõdnek a tartalmazó cellák méretének, az oszlopok szélességének, sorok magasságának
változtatásakor.

157. ábra
A részletes havi forgalmi adatokat bemutató diagramok jól szemléltetik a bevétel hónapon belüli megoszlását,
ily módon nincs is feltétlenül szükségünk az amúgy is áttekinthetetlen eredeti napi adatokra. Célszerû ezért
csoportba foglalni a C:AG oszlopokat, így az AH oszlop felett megjelenõ „-” illetve „+” jellel összezárhatjuk,
illetve kibonthatjuk a napi tényadatokat tartalmazó tartományt.
Fontos, hogy a diagramokon szereplõ oszlopok a napi tényadatok összezárásakor sem tûnjenek el, ezért az
egyes diagramokra kattintva, majd az Eszközök menü Beállítások… menüpontjában a Diagram fülön a Csak a
látható cellák ábrázolása ne legyen bepipálva (158. ábra)! (Ezt a lépést célszerû még az AH4-be elhelyezett
microcharton, a másolás elvégzése elõtt megtenni!)

158. ábra
7.1.2.2 Az összesített havi forgalom alakulása, a terv-tény eltérések elemzése

Az összesített havi tényadatok alakulását sávdiagramon szemléltetjük. Ehhez elõször az AI oszlopban a SZUM
függvénnyel összegezzük a napi forgalmi adatokat (159. ábra).
AI4 =SZUM(C4:AG4)
159. ábra

Célszerû a riport felépítését elõre megtervezni, s a szükséges számításokat még a diagramok, microchartok
elhelyezése elõtt elvégezni. Mi is ekképpen jártunk el, s ahogyan azt a 159. ábra is mutatja, a táblázatot
feltöltöttük az adott havi és a kumulált havi adatok eltéréselemzéséhez szükséges oszlopokkal és képletekkel.
Az AJ oszlopban az adott havi tényadat tervtõl vett abszolút eltérése látható. Pozitív elõjelû eltérés esetén az
eltérés mértékét zölddel, negatív eltérésnél pirossal jeleztük ki. Ezt feltételes formázással állítottuk be.
A relatív eltérést két oszlopban helyeztük el. Erre ábrázolási igényeink miatt van szükség. A relatív eltéréseket
olyan sávdiagramon mutatjuk majd be, ahol zöld sávok jelzik a pozitív, s pirosak a negatív eltérést, ehhez pedig
két külön adatsor szükséges. A januári hónaphoz kerülõ képletek a következõk. A képletek irányított
beillesztéssel átmásolhatók a többi hónapra is (ezt a késõbbiekben külön már nem jelezzük).
AJ4 =AI4-B4
AK4 =HA(AI4/B4-1>=0;AI4/B4-1)
AL4 =HA(AI4/B4-1<0;AI4/B4-1)
A kumulált tényadatok alakulásának bemutatásához három oszlopra van szükségünk. Az AM4:AN15
tartományba az év adott hónapjával záródó idõszak, valamint az ezt követõ, év végéig még hátra lévõ idõszak
adatai kerülnek. Itt megint az ábrázolási igény határozza meg a táblázat kialakítását, hiszen a kumulált havi
adatokat kördiagramokon szeretnénk ábrázolni (lásd a korábban bemutatott 154. ábra). A kördiagramok
mellett százalékos értékekkel kívánjuk megmutatni, hogy az adott hónap végéig az éves árbevételnek hány
százaléka realizálódott.
A 4. sorba kerülõ képletek az alábbiak.
AM4 =SZUM(AI$4:AI4)
AN4 =AM$15-AM4
AO4 =AM4/AM$15
A táblázat utolsó négy oszlopa a kumulált terv-tény eltéréseket mutatja majd egyrészt abszolút, másrészt
relatív eltérések formájában. Mivel ez utóbbiakat a havi eltérésekhez hasonlóan szeretnénk megjeleníteni, itt is
külön oszlopban szerepeltetjük a pozitív és a negatív irányú relatív eltéréseket.
AP4 =SZUM(B4:B$4)
AQ4 =AM4-AP4
AR4 =HA(AQ4/AP4>=0;AQ4/AP4)
AS4 =HA(AQ4/AP4<0;AQ4/AP4)
Mindezek után már csak a diagramok beillesztése, a grafikus riportfelület kialakítása van hátra.
Az AI4:AI15 tartományra egy sávdiagramot toltunk, a grafikon forrásadatai így a diagram mögé kerültek.
Célszerû elõbb a táblázat egy másik részén elkészíteni a diagramot, majd utána rátolni az elfedni kívánt
adatokra. A diagram megfelelõ méretezésének és pozíciójának beállítása sok kitartást igényel, ne veszítsük el
türelmünket! Látható, hogy az értéktengely pontosan a táblázat alsó szegélyén húzódik, az egyes sávok pedig
pontosan a sorok közepén.
A havi összesített tényadatokat mutató sávok akkor kerülnek megfelelõ, idõ szerinti sorrendbe, a tengelyek
pedig a megfelelõ helyre, ha a függõleges kategóriatengely (ez most az X tengely) skálázását a 160. ábra, a
vízszintes értéktengelyét (Y tengely) pedig a 161. ábra szerint állítjuk be.

160. ábra
161. ábra
A havi árbevétel-értékek sávok mellett történõ megjelenítését a jobb oldali egérgombbal valamelyik sávra
kattintva megjelenõ helyi menüben az Adatsorok formázása menüpontban a Feliratok fülön az Érték
bepipálásával állíthatjuk be.
A havi terv-tény eltéréselemzés pirossal és zölddel megjelenõ értékeire szükségünk van, ezek a riport részeként
meg kell, hogy jelenjenek a képernyõn. Gondosan ügyeljünk ezért arra, hogy az AJ oszlopra ne lógjon rá
diagram, vagy legalábbis ne takarja ki a számértékeket (még ha a diagramterület rá is lóg, azt áttetszõre lehet
állítani)!
Az AK és AL oszlopokat viszont el szeretnénk takarni, ezekre egy sávdiagramot helyezünk, amelyen két adatsor
szerepel: az AK4:AK15 tartomány (ez az egyik adatsor) értékei zöld oszlopokon, az AL4:AL15 tartomány (a
másik adatsor) értékei pedig piros oszlopokon. Az adatsorok formázásánál az átfedést 100-ra állítva (162. ábra)
nem lesz különbség a pozitív irányba mutató zöld és a negatív irányba mutató piros oszlopok függõleges
pozíciója között.

162. ábra
A függõleges kategóriatengelynél a következõ beállításokat alkalmazzuk (163. ábra).
163. ábra
A diagramot ezek után úgy mozgatjuk el a munkalapon, hogy rajzterülete pontosan kitakarja az AK4:AL15
tartományt (164. ábra).

164. ábra
Mind az abszolút eltérések számértékeibõl, mind pedig az eltérésdiagramról jól látszik, hogy januárban,
márciusban és szeptemberben sikerült csak teljesíteni a tervet.
Az AM és AN oszlop egyes soraira kördiagram microchartokat helyezünk. (Itt annyi a különbség az elõzõekhez
képest, hogy most nem egy, hanem két cellába kerül elhelyezésre a diagram, mégpedig úgy, hogy annak szélei a
két cellából álló tartomány határaival lesznek azonosak.) Tekintettel arra, hogy a kördiagramok pontosan a
forrásadataikat tartalmazó cellákra kerülnek, most is célszerû a microchartokat elõször a táblázaton kívül
elkészíteni, s aztán áthelyezni a megfelelõ cellákra.
Fontos, hogy az AO oszlopban elhelyezett százalékos értékek láthatóak maradjanak, hiszen ezek a
kördiagramok mellett megjeleníteni kívánt arányok.
Az AP oszlop közlésére valójában nincs is szükség a riportban. Ez azonban két olyan oszlop között helyezkedik
el, amelyeket viszont meg kívánunk jeleníteni, ezért az AP oszlopra semmilyen diagramot nem tudunk rátolni.
Az AP oszlopot ezért egyszerûen a jobb egérgombbal az oszlopazonosítójára kattintva, helyi menübõl elrejtjük.
A táblázat utolsó AR és AS oszlopába kerülõ eltérésdiagram teljesen azonos elvek szerint készült, mint az AK és
AL oszlopban szereplõ ábra, ezért ennek önálló elkészítését az Olvasóra bízzuk.
Munkánk eredményeként a következõ grafikus monitoring felületet, ún. dashboardot kapjuk, amely
megmutatja az árbevétel havi és egyes hónapokon belüli ingadozását, a havi összforgalom tervtõl vett
eltérését, a kumulált árbevétel alakulását, valamint a kumulált terv-tény eltéréseket (165. ábra). A
diagramokról jól látszik, hogy hiába volt jobb a március a tervezettnél, a nagy februári elmaradást a kumulált
adatok szintjén nem tudtuk ellensúlyozni. Ugyanígy nem tudtuk ellensúlyozni a késõbbi idõszakok elmaradásait
sem (különösen az áprilist és a májust zártuk nagy mínusszal), bár a kumulált tervtõl való eltérés arányait
tekintve a 8. hónaptól kezdve fokozatosan csökkent.

165. ábra
7.2 Korosított vevõ- és szállítóállomány kimutatás

A 7.1. alfejezetben bemutatott értékesítési beszámoló összeállítása során elsõsorban a grafikus prezentáció, a
vizualizáció Excel által nyújtott eszközeire, lehetõségeire, a diagramokkal foglalkozó fejezetben megszerzett
ismereteinkre támaszkodtunk. A következõkben elkészítendõ kimutatások sokkal inkább építenek a 6.
fejezetben megismert adatelemzési eszköztárra.
Nyissuk meg a Korosított vevõ- és szállítóállomány.xls nevû fájlt! A munkafüzetnek kiinduló helyzetben két
munkalapja van, az egyiken a 2010. április 9-én még nyitott vevõi, a másikon pedig az ugyanezen a napon még
nyitott szállítói számlák adatai szerepelnek.
A nyitott vevõi számla azt jelenti, hogy azt a vevõnk még nem rendezte pénzügyileg, a nyitott szállítói számlák
pedig értelemszerûen olyan összegeket jelentenek, amelyekkel a mi cégünk tartozik másoknak. A nyitott vevõi
számlák jelentik tehát a vevõkkel szembeni követelés-, a nyitott szállítói számlák pedig a szállítók felé fennálló
tartozásállományunkat. (A lezárt számlák értelemszerûen a már rendezett számlákat jelentik, ezekre a mostani
elemzés során nincs szükségünk.)
Az adatbázisok tartalmazzák a partner kódját (PARTNERKOD), a számla kibocsátásának dátumát (SZLAKELT), a
fizetési határidõ dátumát (FIZHATAR) és a számla összegét (OSSZEG). (A szállítói számláknál a számla
kibocsátásának dátuma nem szerepel, erre most nem is lesz szükség.)
7.2.1 A követelések és tartozások korosítása, a késedelmi kategóriák kialakítása

A vevõi követelések és a szállítói tartozások „korosítása” azt jelenti, hogy meghatározzuk a még le nem járt
vevõi és szállítói számlák összegét, a lejárt követeléseket és tartozásokat pedig strukturáljuk a késedelem
mértéke szerint.
A késedelmet mindig a fizetési határidõt az aktuális naphoz viszonyítva tudjuk meghatározni, ezért elemzésünk
során nagyon fontos az, hogy az adatbázis milyen dátumra vonatkozik. A nyitott számlák állománya újabb vevõi

számlák kibocsátása és szállítószámlák befogadása, valamint a számlák pénzügyi rendezése miatt napról napra
változik. Elemzõtáblánkat ezért valós vállalati környezetben úgy kellene elkészítenünk, hogy az minden egyes
napon a vállalatirányítási rendszerbõl (számla-nyilvántartási rendszerbõl) lekéri a nyitott vevõ- és
szállítószámlákat, s az elemzést az adott napi dátumból – amelyet a MA függvénnyel tudunk lekérni – kiindulva
végzi.
Most az adatbázis rendszeres frissítésére nincs lehetõségünk, ezért is fontos, hogy elemzésünket azon feltevés
mellett végezzük, hogy a mai dátum 2010.04.09. Helyezzük is el ezt a dátumot a Nyitott vevõszámlák 100409
munkalapon a H1 (lásd 61. táblázat), a Nyitott szállítószámlák 100409 munkalapon pedig a G1 cellába (62.
táblázat).
61. táblázat
A B C D E F G H
1 PARTNERKOD SZLAKELT FIZHATAR OSSZEG KESEDELEM MA = 2010.04.09
2 38335 2010.04.09 2010.05.09 98 300 Nem lejárt
3 38388 2010.04.09 2010.05.19 98 400 Nem lejárt
4 38544 2010.04.09 2010.05.14 1 100 Nem lejárt
5 38633 2010.04.09 2010.05.09 206 300 Nem lejárt
6 41069 2010.04.09 2010.05.19 111 800 Nem lejárt
7 41069 2010.04.09 2010.05.19 225 300 Nem lejárt
8 41069 2010.04.09 2010.05.19 2 700 Nem lejárt
9 41069 2010.04.09 2010.05.19 29 100 Nem lejárt
10 41069 2010.04.09 2010.05.19 103 900 Nem lejárt
11 41069 2010.04.09 2010.05.19 202 300 Nem lejárt
12 41069 2010.04.09 2010.05.19 14 200 Nem lejárt
13 41069 2010.04.09 2010.05.19 111 400 Nem lejárt
14 41069 2010.04.09 2010.05.19 5 300 Nem lejárt
15 41069 2010.04.09 2010.05.19 17 600 Nem lejárt
16 41069 2010.04.09 2010.05.19 181 400 Nem lejárt
17 41069 2010.04.09 2010.05.19 10 300 Nem lejárt
18 41069 2010.04.09 2010.04.24 140 000 Nem lejárt
19 41180 2010.04.09 2010.05.09 9 100 Nem lejárt
20 41180 2010.04.09 2010.05.09 3 400 Nem lejárt
62. táblázat
A B C D E F G
1 PARTNERKOD FIZHATAR OSSZEG KESEDELEM MA = 2010.04.09
2 40526 2011.04.10 3 238 700 Nem lejárt
3 40310 2011.04.03 3 700 Nem lejárt
4 56324 2011.03.28 29 200 Nem lejárt
5 22192 2010.08.08 1 616 700 Nem lejárt
6 55041 2010.07.12 453 300 Nem lejárt
7 44796 2010.07.10 883 000 Nem lejárt
8 39731 2010.07.09 1 423 100 Nem lejárt
9 44796 2010.07.09 539 000 Nem lejárt
10 44796 2010.07.09 383 100 Nem lejárt
11 58256 2010.07.08 20 300 Nem lejárt
12 58256 2010.07.08 823 500 Nem lejárt
13 58256 2010.07.08 114 800 Nem lejárt
14 44796 2010.07.07 647 300 Nem lejárt
15 44796 2010.07.03 702 500 Nem lejárt
16 39731 2010.07.02 1 172 100 Nem lejárt
17 44796 2010.07.02 1 227 800 Nem lejárt
18 44796 2010.06.30 1 178 400 Nem lejárt
19 39873 2010.06.29 13 500 600 Nem lejárt
20 39873 2010.06.29 83 500 Nem lejárt
Az elõzõ táblázatokban látható, hogy adatbázisunkat kiegészítettük egy új mezõvel (KESEDELEM), amely a
késedelem mértékének megfelelõen kategorizálja az egyes számlákat. A következõ négyes osztályozási

rendszert alakítottuk ki: ha a késedelmes napok száma – amelyet a jelenlegi dátum és a fizetési határidõ
dátumának különbségeként kapunk – nulla vagy negatív, akkor a számla Nem lejárt; ha a késedelmes napok
száma nullánál nagyobb, de 31-nél kisebb, akkor a késedelem 1-30 napos; majd ezt követi a 31-60 napos és a
60 napon túli késedelmi tartomány. Mindezt a Nyitott vevõszámlák munkalapon az E2 cellába a következõ
képletet írva tudjuk az Excelben leképezni. (Az E1 cellába írjuk be a KESEDELEM mezõnevet.)
E2 =HA(H$1-C2<1;"Nem lejárt";HA(H$1-C2<31;"1-30 napos";HA(H$1-C2<61;"31-60 napos";"60 napon
túli")))
Az E2 cellát ezek után Ctrl+C, Ctrl+V billentyûkombinációval egyszerûen átmásoljuk a Nyitott szállítói számlák
munkalap D2 cellájába, majd a cellákon kétszer a jelölõnégyzetre kattintva másoljuk be a képletet mindkét
adatbázis összes rekordjába!
7.2.2 Vevõi és szállítói kimutatások

A késedelem mértéke szerint kategorizált vevõ- és szállítóállományból most már a Kimutatás varázsló
segítségével könnyen elkészíthetjük a riportunk alapjául szolgáló, 166. ábra szerinti elrendezésû
kereszttáblákat. Mindkét kimutatást új munkalapon helyezzük el! A vevõi számlák adatbázisából készített
kimutatás munkalapját nevezzük át VEVÕ KIMUTATÁS, a szállítói kimutatást tartalmazó munkalapot pedig
SZÁLLÍTÓ KIMUTATÁS névre. A kimutatások részleteit az 167. ábra és 168. ábra mutatja. (Amennyiben az egyes
késedelmi kategóriák (Nem lejárt, 1-30 napos stb.) nem az ábrán látható sorrendben szerepelnek, akkor az
adott kategórianévre jobb egérgombbal kattintva megnyíló helyi menübõl a Sorrend menüpontban tudjuk az
adott kategóriát jobbra, balra, az elejére vagy a végére helyezni.)
166. ábra

167. ábra

168. ábra
A 167. ábra kereszttáblája szerint a 00020-as kódú vevõnek 25 500 Ft-os nem lejárt tartozása van felénk 2 db
számlán, illetve 4 olyan számlája van, amelyek már 1-30 napja lejártak, s ezek összértéke 4 894 100 Ft.
Mivel gyakran elõfordul, hogy cégünk egyazon partnerrel vevõi és szállítói kapcsolatba is kerül, ezért
elképzelhetõ, hogy a nyitott vevõi számlák között szereplõ partnerkódok a szállítói számlák közötti is
megjelennek, és fordítva. (Cégünknek éppen ezért egységes partnerkód-rendszere van: nincs külön vevõ és
szállító kód, csak partnerkód.) A 00020 kódú partner a szállítói számlák között is megjelenik, s bizony az
irányában fennálló tartozásaink (összesen 87 millió Ft) jóval meghaladják a vele szembeni követeléseinket,
ráadásul a tartozásunk nagy része már 60 napon túl lejárt. Nem lenne tehát célszerû túlságosan keményen
fellépnünk amiatt a 4,8-4,9 milliós 1-30 napos késedelmes összeg miatt, amellyel õ tartozik nekünk.
7.2.3 A riportfelület kialakítása

Az elõzõ érvelés joggal vehet fel egy olyan dinamikus kimutatás iránti igényt, amelybõl a kintlévõségek
kelezésével foglalkozó munkatárs napi szinten tájékozódhat az egyes partnerekkel szembeni követelések és
tartozások korosított (lejárat szerinti kategóriáként strukturált) összegérõl. Az elõzõekben elkészített
kimutatásokra építve könnyen összeállíthatunk egy ilyen Excel riportfelületet.
Szúrjunk be egy új munkalapot a munkafüzetbe, s ezen készítsük el a felület vázául szolgáló 63. táblázatot!
Táblázatunk az A5 cellába beírt kódhoz tartozó partnerükkel szembeni követeléseinket és tartozásainkat fogja
korosítva megjeleníteni. Az A5 cellában jelenleg 00020 szerepel, természetesen ide más kód is bekerülhet, ez
lesz a táblázat felhasználó által szabadon változtatható cellája. (Ahhoz, hogy a 00020 partnerkód a táblázatban
látható módon, nullákkal az elején jelenjen meg, a cella formátumát szövegre kell állítani!) Szeretnénk továbbá,
ha a táblázat úgy mûködne, hogy ha az A5 cellába nem írunk semmilyen partnerkódot, akkor a teljes vevõ- és
szállítóállomány korosított értékei jelenjenek meg.

63. táblázat
A B C D E F G
1 KOROSÍTOTT VEVÕ- ÉS SZÁLLÍTÓÁLLOMÁNY KIMUTATÁS 2010.04.09
2
3 adatok Ft-ban
Partnerkód Lejárt követelések / tartozások
Összesen Nem lejárt
4
5 00020 1-30 napos 31-60 napos 60 napon túli Lejárt összesen
6 Vevõi követelések
7 összeg Ft
8 összeg %
9 számlák száma db
10 számlák száma %
11 Szállítói tartozások
12 összeg Ft
13 összeg %
14 számlák száma db
15 számlák száma %
A táblázat adatait a kimutatásokból fogjuk „összecsipegetni” a KIMUTATÁSADATOT.VESZ függvény

segítségével. Ennek a függvénynek a paraméterezése meglehetõsen összetett, ezért azt javasoljuk, hogy a
függvényt Olvasónk mindig a következõ módon használja!
Kezdjük a táblázat beképletezését a B7 cellánál! Ide az A5-ben szereplõ kódú vevõvel szembeni összes
követelés, vagyis az adott vevõ összes nyitott számlájának együttes összege kell, hogy kerüljön, feltéve, ha A5
nem üres. Ha A5 üres, akkor a vevõkimutatás legalján szereplõ kb. 6,5 milliárdos összes nyitott vevõi
számlaérték kell, hogy megjelenjen a B7 cellában. Kezdjük el beírni a B7 cellába a következõ képletet:
=HA(ÜRES(A5); majd mikor a HA függvény második argumentumához érünk, akkor Enter lenyomása nélkül
kattintsunk át a VEVÕ KIMUTATÁS legalján található, összes nyitott számlaértéket tartalmazó G3895 cellára!
Láthatjuk, hogy a szerkesztõlécen megjelent egy megfelelõen paraméterezett KIMUTATÁSADATOT.VESZ
függvény. Még most se üssünk Enter-t, hiszen a HA függvény harmadik argumentuma (a különben ág) egyelõre
hiányzik. A második argumentum után írjunk be egy „;” jelet, majd ismét a VEVÕ KIMUTATÁS munkalapon
kattintsunk a 00020 kódú vevõ összes nyitott számlaértékére a G5 cellában. A szerkesztõlécen ismét megjelent
egy KIMUTATÁSADATOT.VESZ függvény, az elõzõtõl eltérõ, a 00020 vevõ összesen adatának kiolvasását
biztosító paraméterekkel. Zárjuk be a képletet egy „)” zárójellel, majd üssünk Enter-t! A B7 cellában a következõ
képlet jelenik meg.
B7 =HA(ÜRES(A5);KIMUTATÁSADATOT.VESZ("Összeg / OSSZEG";'VEVÕ
KIMUTATÁS'!$A$3);KIMUTATÁSADATOT.VESZ("Összeg / OSSZEG";'VEVÕ
KIMUTATÁS'!$A$3;"PARTNERKOD";”00020”))
A kapott képlet kiolvassa a 00020-as kódú vevõvel szembeni összes követelésünket a kimutatásból, illetve ha a
vevõkódot töröljük az A5 cellából, akkor B7-ben a teljes vevõállomány jelenik meg. Ha azonban más létezõ
partnerkóddal próbálkozunk, akkor ezekre egyelõre nem kapunk megfelelõ eredményt, a B7 cellában továbbra
is a 00020 kódú vevõ adata látható. Ennek az az oka, hogy a HA függvény különben ágán szereplõ
KIMUTATÁSADATOT.VESZ függvény paraméterei és az A5 cella között semmiféle kapcsolat sincs.
Kattintsunk kétszer a B7 cellára, és vagy a cellában, vagy a szerkesztõlécen módosítsuk úgy a képletben
szereplõ második KIMUTATÁSADATOT.VESZ függvényt, hogy annak utolsó, „00020“ argumentuma helyére az
A5-re való hivatkozást helyezzük! Ezek után képletünk a következõ lesz.
B7 =HA(ÜRES(A5);KIMUTATÁSADATOT.VESZ("Összeg / OSSZEG";'VEVÕ
KIMUTATÁS'!$A$3);KIMUTATÁSADATOT.VESZ("Összeg / OSSZEG";'VEVÕ
KIMUTATÁS'!$A$3;"PARTNERKOD";A5))
Ezzel az összefüggéssel riportunk immáron az A5 cellában szereplõ partnerkódhoz keresi meg az adott
partnerrel szembeni összes követelést. (Nem létezõ partnerkódnál a képlet a #HIV! hibaüzenetet adja vissza.)
A fenti példa jól illusztrálja a KIMUTATÁSADATOT.VESZ függvény célszerû használatát. A
KIMUTATÁSADATOT.VESZ függvényt sose próbáljuk a képletet begépelve magunk beparaméterezni! Ehelyett
kattintsunk a használni kívánt kimutatás megfelelõ cellájára, s ha az automatikusan generálódó statikus
formulát dinamizálni szeretnénk, akkor változtassuk meg az automatikus paraméterezést a megfelelõ helyeken!
Nézzük ezek után a C7 cellába kerülõ képletet! A C7 cellába írjuk be =HA(ÜRES(A5); képletrészt majd
kattintsunk a VEVÕ KIMUTATÁS munkalapunk C3895 cellájára, mivel ez tartalmazza a még le nem járt
követelések teljes összegét, gépeljünk be egy pontosvesszõt, majd kattintsunk a kimutatásban a 00020 kódú

vevõ nem lejárt tartozásainak cellájára (esetünkben ez a vevõ kimutatás C5 cellája)! A kapott képletben
szereplõ „00020” partnerkódot írjuk át A5-re! A C7 cellában ezek után a következõ képletnek kell szerepelnie.
C7 =HA(ÜRES(A5);KIMUTATÁSADATOT.VESZ("Összeg / OSSZEG";'VEVÕ
KIMUTATÁS'!$A$3;"KESEDELEM";"Nem lejárt");KIMUTATÁSADATOT.VESZ("Összeg / OSSZEG";'VEVÕ
KIMUTATÁS'!$A$3;"PARTNERKOD";A5;"KESEDELEM";"Nem lejárt"))
Teljesen hasonló módon generáljuk a D7 cellába kerülõ képletet is.
D7 =HA(ÜRES($A5);KIMUTATÁSADATOT.VESZ("Összeg / OSSZEG";'VEVÕ
KIMUTATÁS'!$A$3;"KESEDELEM";D5);KIMUTATÁSADATOT.VESZ("Összeg / OSSZEG";'VEVÕ
KIMUTATÁS'!$A$3;"PARTNERKOD";$A5;"KESEDELEM";D5))
Látható, hogy itt már nemcsak a partnerkódnál módosítottuk a képletet $A5-re, hanem a késedelemnél is a
riport táblázat fejlécére hivatkozunk. Ezzel a paraméterezéssel a két jobbra elhelyezkedõ cellába is
átmásolhatjuk D7-et!
A G7 cellába kerülõ =SZUM(D7:F7) képlet a lejárt tartozásokat összesíti.
A 8. sorban szereplõ százalékok azt mutatják, hogy az adott vevõvel szembeni összes követelésnek (100%)
mekkora részét adják az egyes kategóriákba tartozó értékhányadok. A B8 cellába a =B7/$B7 képlet került, majd
ezt jobbra másoltuk a táblázat széléig, valamint a B10:G10, B13:G13 és B15:G15 tartományokba. (A 10. és 15.
sorban szereplõ százalékok értelemszerûen a számlák darabszámának arányait mutatják.)
A 9. sorba kerülõ képletek generálása a 7. sor képleteihez teljesen hasonló, azzal a különbséggel, hogy itt nem
az Összeg, hanem Darab sorokat használjuk a vevõ kimutatásból. A 12. és 14. sorok beképletezését ugyancsak
Olvasónkra bízzuk, hiszen itt csupán annyi az eltérés a 7. és 9. sorokhoz képest, hogy nem a vevõi, hanem a
szállítói kimutatással kell dolgozni. Az ellenõrzés lehetõsége érdekében mindenesetre közöljük a képleteket.
B9 =HA(ÜRES(A5);KIMUTATÁSADATOT.VESZ("Darab / OSSZEG";'VEVÕ
KIMUTATÁS'!$A$3);KIMUTATÁSADATOT.VESZ("Darab / OSSZEG";'VEVÕ
C9 =HA(ÜRES(A5);KIMUTATÁSADATOT.VESZ("Darab / OSSZEG";'VEVÕ
KIMUTATÁS'!$A$3;"KESEDELEM";"Nem lejárt");KIMUTATÁSADATOT.VESZ("Darab / OSSZEG";'VEVÕ
KIMUTATÁS'!$A$3;"PARTNERKOD";A5;"KESEDELEM";C4))
D9 =HA(ÜRES($A5);KIMUTATÁSADATOT.VESZ("Darab / OSSZEG";'VEVÕ
KIMUTATÁS'!$A$3;"KESEDELEM";D$5);KIMUTATÁSADATOT.VESZ("Darab / OSSZEG";'VEVÕ
KIMUTATÁS'!$A$3;"PARTNERKOD";$A5;"KESEDELEM";D$5))
B12 =HA(ÜRES(A5);KIMUTATÁSADATOT.VESZ("Összeg / OSSZEG";'SZÁLLÍTÓ
KIMUTATÁS'!$A$3);KIMUTATÁSADATOT.VESZ("Összeg / OSSZEG";'SZÁLLÍTÓ
C12 =HA(ÜRES(A5);KIMUTATÁSADATOT.VESZ("Összeg / OSSZEG";'SZÁLLÍTÓ
KIMUTATÁS'!$A$3;"KESEDELEM";"Nem lejárt");KIMUTATÁSADATOT.VESZ("Összeg /
OSSZEG";'SZÁLLÍTÓ KIMUTATÁS'!$A$3;"PARTNERKOD";A5;"KESEDELEM";"Nem lejárt"))
D12 =HA(ÜRES($A5);KIMUTATÁSADATOT.VESZ("Összeg / OSSZEG";'SZÁLLÍTÓ
KIMUTATÁS'!$A$3;"KESEDELEM";D5);KIMUTATÁSADATOT.VESZ("Összeg / OSSZEG";'SZÁLLÍTÓ
B14 =HA(ÜRES(A5);KIMUTATÁSADATOT.VESZ("Darab / OSSZEG";'SZÁLLÍTÓ
KIMUTATÁS'!$A$3);KIMUTATÁSADATOT.VESZ("Darab / OSSZEG";'SZÁLLÍTÓ
C14 =HA(ÜRES(A5);KIMUTATÁSADATOT.VESZ("Darab / OSSZEG";'SZÁLLÍTÓ
KIMUTATÁS'!$A$3;"KESEDELEM";"Nem lejárt");KIMUTATÁSADATOT.VESZ("Darab /
OSSZEG";'SZÁLLÍTÓ KIMUTATÁS'!$A$3;"PARTNERKOD";A5;"KESEDELEM";"Nem lejárt"))
D14 =HA(ÜRES($A5);KIMUTATÁSADATOT.VESZ("Darab / OSSZEG";'SZÁLLÍTÓ
KIMUTATÁS'!$A$3;"KESEDELEM";D5);KIMUTATÁSADATOT.VESZ("Darab / OSSZEG";'SZÁLLÍTÓ

Célszerû riportunkat kiegészíteni egy grafikus felülettel, diagrammal is. Összegadatainkat egy halmozott
sávdiagramon szeretnénk ábrázolni, ahol a felsõ sáv mutatja a vevõi követelések, az alsó sáv pedig a szállítói
tartozások kor szerinti összetételét. A diagramkészítés egyszerûsítése érdekében a 17-18. sorba lehivatkoztuk a
halmozott sávdiagramhoz szükséges adatokat (64. táblázat), majd ezeket eltakartuk a belõlük mint
forrásadatokból készített diagrammal (169. ábra). Mind a táblázat, mind a diagram jól mutatja a 00020
partnerünkkel szemben fennálló követeléseink és tartozásaink korábban elemzett arányait.
64. táblázat
A B C D E F G
1 KOROSÍTOTT VEVÕ- ÉS SZÁLLÍTÓÁLLOMÁNY KIMUTATÁS 2010.04.09
2
3 adatok Ft-ban
Partnerkód Lejárt követelések / tartozások
Összesen Nem lejárt
4
5 00020 1-30 napos 31-60 napos 60 napon túli Lejárt összesen
6 Vevõi követelések
7 összeg Ft 4 919 600 25 500 4 894 100 - - 4 894 100
8 összeg % 100% 1% 99% 0% 0% 99%
9 számlák száma db 6 2 4 0 0 4
10 számlák száma % 100% 33% 67% 0% 0% 67%
11 Szállítói tartozások
12 összeg Ft 87 124 600 8 680 200 9 476 600 20 676 900 48 290 900 78 444 400
13 összeg % 100% 10% 11% 24% 55% 90%
14 számlák száma db 161 22 25 29 85 139
15 számlák száma % 100% 14% 16% 18% 53% 86%
16
17 Segédcellák ábrához Vevõi követelések 25 500 4 894 100 - -
18 Szállítói tartozások 8 680 200 9 476 600 20 676 900 48 290 900
169. ábra
Ha az A5 cellából töröljük a partnerkódot, akkor a teljes vevõ- és szállítóállomány adatait láthatjuk a

táblázatban és a diagramon egyaránt (170. ábra).

170. ábra
7.3 A vevõportfolió kockázati összetételének elemzése

Utolsó komplex elemzésünk során egy cég vevõportfoliójának késedelmes pénzügyi teljesítésbõl adódó
kockázati összetételét, ennek idõbeli alakulását vizsgáljuk meg. A vevõket maximális fizetési késedelmeik és
késedelmes összegeik alapján kockázati osztályokba soroljuk, majd azt elemezzük, hogy a vizsgált 2007-2009.
években hogyan változott a vevõállomány kockázati osztályok szerinti megoszlása.
Elemzésünket a 6. fejezetben már megismert Számlaforgalom.xls munkafüzet kimenõszámla-forgalmi
adatbázisával végezzük. Nyissuk meg ismét az eredeti, kiinduló állományt annak narancs színnel kiemelt nevére
kattintva!

65. táblázat
A B C D E F G
1 PARTNERKOD BRUTTOOSSZEG SZLAKELT FIZHATAR KIEGYDATUM SZLAKELT ÉV KNAP
2 124 20 836 2007.01.02 2007.01.12 2007.01.15 2007 3
3 165 100 890 2007.01.02 2007.01.10 2007.01.24 2007 14
4 33 81 248 2007.01.03 2007.01.11 2007.01.12 2007 1
5 274 51 758 2007.01.03 2007.01.11 2007.01.12 2007 1
6 274 58 837 2007.01.03 2007.01.11 2007.01.12 2007 1
7 171 34 688 2007.01.03 2007.01.11 2007.01.12 2007 1
8 239 489 721 2007.01.04 2007.02.04 2007.02.02 2007 -2
9 63 72 917 2007.01.04 2007.01.19 2007.02.28 2007 40
10 63 57 290 2007.01.04 2007.01.19 2007.02.28 2007 40
11 21 5 400 2007.01.04 2007.01.12 2007.01.12 2007 0
12 46 139 481 2007.01.04 2007.01.12 2007.01.31 2007 19
13 126 37 115 2007.01.05 2007.01.15 2007.01.26 2007 11
14 38 48 080 2007.01.05 2007.01.13 2007.01.15 2007 2
15 274 9 875 2007.01.05 2007.01.13 2007.01.16 2007 3
16 209 14 068 2007.01.05 2007.01.13 2007.01.17 2007 4
17 273 6 612 2007.01.05 2007.01.13 2007.01.12 2007 -1
18 197 20 560 2007.01.08 2007.01.16 2007.01.19 2007 3
19 149 3 028 2007.01.08 2007.01.16 2007.02.01 2007 16
20 140 105 478 2007.01.08 2007.01.16 2007.01.16 2007 0
A 65. táblázat szürke háttérrel mutatja a rendelkezésünkre álló mezõket. Ezeket kiegészítettük a
vizsgálatainkhoz szükséges két új oszloppal. A SZLAKELT ÉV oszlopban az ÉV függvény segítségével a SZLAKELT
oszlop celláinak évértéke alapján generáltuk az egyes számlák kibocsátási évét, majd a KNAP oszlopban a
késedelmes napok számát. Utóbbinál külön kell választanunk a még nyitott és a már lezárt számlákat.
Lezárt számlák esetén a késedelmes napok száma a pénzügyi teljesítés dátuma (KIEGYDATUM) és a fizetési
határidõként megjelölt nap (FIZHATAR) közötti különbség.
Nyitott számlák esetén ez a számítási mód nem ad megfelelõ eredményt, hiszen a kiegyenlítési dátum mezõ
üres. Ilyenkor tehát az aktuális dátum és a fizetési határidõként megjelölt dátum különbsége lesz a késedelmes
napok száma. Fontos tehát, hogy a kimenõ számlák adatait tartalmazó táblázatunk milyen napra vonatkozik. Ez
esetünkben 2010.03.25. Ehhez a naphoz viszonyítva kell tehát meghatároznunk a nyitott számlákon jelentkezõ
késedelmeket.
Valós vállalati környezetben természetesen olyan táblázatot célszerû generálni, amely mindig az aktuális vevõi
számlaforgalmi adatbázissal, valamint a MA függvénnyel lekérdezett, aznapi dátummal dolgozik. Erre tankönyvi
keretek között nyilvánvalóan nincs lehetõségünk, ezért a 2010.03.25-i dátumot tekintsük úgy, mintha ez lenne
a mai nap.
Az F2 és G2 cellákba kerülõ képletek a következõk. Másoljuk be ezeket a táblázat összes sorába! (Ügyeljünk
arra, hogy a jelölõnégyzetre duplán kattintva a táblázat csupán az elsõ üres KIEGYDATUM celláig töltõdik fel!)
F2 =ÉV(C2)
G2 =HA(NEM(ÜRES(E2));E2-D2;DÁTUM(2010;3;25)-D2)
Álljunk ezek után a táblázat egy belsõ cellájára, majd a Ctrl+A vagy Ctrl+szürke* billentyûkombinációkkal
jelöljük ki a teljes adatbázist. A késõbbi egyszerûbb hivatkozás céljából a név mezõn állítsuk be ehhez a
tartományhoz a SZLA_TORZS nevet (171. ábra)!

171. ábra
7.3.1 A vevõk kockázati osztályba sorolása

Szúrjunk be egy új munkalapot, majd nevezzük át KO 2007-re! A KO rövidítés a kockázati osztályra, a 2007
pedig a vizsgálatba bevont idõszakra vonatkozik.
A KO 2007 munkalapon adatbázisfüggvények és adattáblák segítségével fogjuk elvégezni a partnerek kockázati
osztályokba sorolását.
A cégnél a következõ osztályozási rendszert alkalmazzák a vevõk késedelmi kockázatának minõsítése során.
1 mindig határidõre teljesítõk (3 napnál többet sosem késõk)
2 15 napnál többet sosem késõk
3 45 napnál többet sosem késõk
4A 45 napon túli késedelembe esõk, a 45 napon túl késedelmes összeg 100 ezer Ft alatti
4B 45 napon túli késedelembe esõk, a 45 napon túl késedelmes összeg 100 ezer Ft vagy ennél nagyobb
A magasabb számérték egyre kockázatosabb minõsítést jelent. A súlyosan késõ vevõknél, a 4 kockázati
osztályban két alkategóriát nyitottunk, amellyel megkülönböztetjük a kis összeggel súlyos késedelembe esett és
a nagy összeggel súlyos késedelembe esett vevõket.
Készítsük el az adatbázisfüggvények használatához szükséges, a 66. táblázat felsõ részében látható
kritériumtáblát, valamint a kockázati osztályba soroláshoz használt adattábla fejlécét. Ügyeljünk arra, hogy a
kritériumtábla mezõnevei pontosan egyezzenek az adatbázis mezõneveivel, célszerû azokat képlettel
áthivatkozni!

66. táblázat
A B C D E
1 Kritériumtáblák
2 PARTNERKOD SZLAKELT ÉV KNAP
3 2007 >45
4
5 Kockázati osztályok
Éves Súlyosan
Max. Kockázati
PARTNERKOD számlaforg. késedelmes
KNAP osztály
6 (Ft) összeg
7 92 096 389 476 5144082
8 1 0 0 0 nincs forgalom
16 9 353357 7 02
18 11 129072 7 02
19 12 181401 4 02
20 13 222953 17 03
Az A oszlopot a 8. sortól kezdve feltöltöttük a létezõ partnerkódokkal (1-277).
A sárga hátterûre állított B7:D7 tartományba kerülnek az adattábla feltöltéséhez szükséges
adatbázisfüggvények.
A kockázati osztályba soroláshoz szükségünk van arra az információra, hogy az adott vevõ felé a vizsgált évben
bocsátottunk-e ki számlát. Ezt az éves számlaforgalom értékébõl állapítjuk meg: ha ez nem pozitív, akkor
vevõnket az adott évben a „nincs forgalom” elnevezésû kategóriába soroljuk.
A forgalmat generáló vevõket a késedelmes napok maximális értéke alapján tudjuk elhelyezni az 1-4 kategóriák
valamelyikében, illetve a 4A és 4B közötti besorolásnál a 45 napon túl (a cég megítélése szerint súlyosan)
késedelmes összegre is szükségünk van.
Az elõzõek alapján a B7:D7 tartományban az AB.SZUM és az AB.MAX függvényeket kell használnunk a
következõk szerint. Láthatjuk, hogy a kritériumtábla KNAP oszlopára csak a D7-es cellába kerülõ képletnél van
szükségünk.
B7 =AB.SZUM(SZLA_TORZS;2;A2:B3)
C7 =AB.MAX(SZLA_TORZS;7;A2:B3)
D7 =AB.SZUM(SZLA_TORZS;2;A2:C3)
Tekintettel arra, hogy a kritériumtábla A3 cellája jelenleg üres, az adatbázisfüggvények a teljes 2007. évi
számlaállományra, a teljes 2007. évi partnerkörre vonatkozóan végzik el a mûveleteket, s adnak vissza
eredményt. Ha az A3 cellába sorra behelyettesítjük partnereink kódját, akkor a B7:D7 tartományban az õ
adataik jelennek meg.
Ezt a manuálisan meglehetõsen hosszadalmas mûveletet segít elvégezni az Adatok menü Adattábla… parancsa,
mégpedig úgy, hogy az egyes partnerekre vonatkozó értékeket a világostürkiz tartományban, az adott vevõ
sorában kapjuk vissza (66. táblázat). Ehhez jelöljük ki az A7:A284 tartományt! Fontos, hogy a kijelölés magában
foglalja az 1-277 partnerkódokat (oszlopértékeket), valamint a sárga hátterû, adatbázisképleteket tartalmazó
cellákat is! Válasszuk az Adatok menü Adattábla… menüpontját, majd az Oszlopértékek bemeneti cellájának

állítsuk be az A3 cellát (172. ábra)! (Mivel három darab egydimenziós adattáblánk van, a sorértékek bemeneti
cellájának beállítására nincs szükségünk, ezt hagyjuk üresen!)
172. ábra
Ha képleteink és adattábla beállításaink megfelelõek voltak, akkor a 66. táblázatnak megfelelõ eredményeket
kapjuk.
A B, C és D oszlopban kapott adattábla-eredmények alapján immáron elvégezhetõ a kockázati osztályba sorolás
az alábbi, E8 cellába beírt, majd az egész oszlopra átmásolt képlettel.
E8 =HA(B8<=0;"nincs forgalom";HA(C8<4;"1";HA(C8<16;"2";HA(C8<46;"3";HA(D8<100000;"4A";"4B")))))
A 2008-as és 2009-es kockázati besorolást legkönnyebben úgy tudjuk elõállítani, hogy a KO 2007 munkalapot
két példányban átmásoljuk, majd a másolatok kritériumtáblájában a B3 cellát átírjuk 2008-ra, illetve 2009-re, s
ezzel együtt a munkalapokat is átnevezzük KO 2008-ra és KO 2009-re.
Ezek után a KO 2007, KO 2008 és KO 2009 munkalapok adatait egy újonnan beszúrt, KO összesítés 2007-2009
névre átnevezett munkalapon az FKERES függvény segítségével összesítjük. A képletek és az eredmény az
alábbiakban láthatók (173. ábra).
B2 =FKERES($A2;'KO 2007'!$A$8:$E$284;5;HAMIS)
C2 =FKERES($A2;'KO 2008'!$A$8:$E$284;5;HAMIS)
D2 =FKERES($A2;'KO 2009'!$A$8:$E$284;5;HAMIS)

173. ábra
7.3.2 Partnerek száma és aránya az egyes kockázati osztályokban

Az összesített adatokból a táblázat alján (az A280:D286 tartományban) a DARABTELI függvény segítségével egy
megoszlástáblázatot készítettünk (174. ábra), amely évenként mutatja az egyes kockázati osztályok
számosságát. A B282 cellába beírt, majd a táblázat belsõ celláiba átmásolt képlet a következõ.
B282 =DARABTELI(B$2:B$278;$A282)

174. ábra
Az eredményeket 100%-ig halmozott oszlopdiagramon ábrázoltuk, amely jól mutatja, hogy a vevõportfolió
kockázati összetétele számottevõ mértékben javult 2008-ra, a nagykockázatú kategóriák számossága jelentõsen
csökkent, az alacsony kockázatúaké emelkedett. 2009-re kissé romlott a helyzet.
7.3.3 Kockázati osztályok közötti átmenetek

A kategóriák számosságának változását az újonnan belépõ, visszalépõ és kilépõ vevõk, valamint a kategóriák
közötti átmenetek okozzák. Amennyiben arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen volt a kategóriák közötti
átmenetek száma 2007 és 2008, valamint 2008 és 2009 között, hány vevõnknek lett jobb, hánynak rosszabb a
kockázati besorolása, akkor ez az elõzõekben elkészített összesítõ táblázatból készített kimutatás segítségével
könnyen megválaszolható.
Jelöljük ki a KO összesítés 2007-2009 munkalap A1:D278 tartományát (vagy álljuk a tartomány egy közbülsõ
cellájára), majd az Adatok menübõl indítsuk el a Kimutatás varázslót! Készítsük el a 175. ábra elrendezésének
megfelelõ kimutatást egy új munkalapra!

175. ábra
Az eredményt a 176. ábra mutatja. A C5 cellában látható 10-es szám azt mutatja, hogy a 2007-ben legjobb (1)
kockázati besorolású vevõk közül 10 csúszott egy kategóriával lejjebb (2-be). (Ha kíváncsiak vagyunk arra, hogy
kik ezek a vevõk, kattintsunk kétszer a cellára, s egy új munkalapon megkapjuk a listát.)
A 10. sorban az újonnan belépõk, visszalépõk kockázati 2008-as kockázati besorolása olvasható le, a H
oszlopban pedig azt láthatjuk, hogy az átmenetileg vagy véglegesen kilépõk milyen 2007-es kockázati osztályból
távoztak.
A kimutatás 1-4A kockázati osztályokra vonatkozó adatait (B5:G10 tartomány) átmásoltuk a táblázat alá. (Most
szándékosan el akartuk kerülni, hogy az összesítés során KIMUTATÁSADATOT.VESZ függvények
generálódjanak.) Az 5x5-ös mátrix átlóján azoknak a 2007-ben és 2008-ban is a vevõportfolió aktív részét
képezõ partnereinknek a száma látható, akik változatlan kockázati kategóriában maradtak. Az átló felett (piros
háttérrel) a rosszabb, az átló alatt (halványzöld háttérrel) a jobb kockázati kategóriába került partnerek száma
szerepel.
A mátrix három tartományát a D20, D21 és D22 cellákban összesítettük az alábbi képletekkel.
D20 =SZUM(C14;D14:D15;E14:E16;F14:F17)
D21 =SZUM(B14;C15;D16;E17;F18)
D22 =SZUM(B15:B18;C16:C18;D17:D18;E18)

176. ábra
Ezzel az 174. ábra oszlopdiagramján látható javuló tendencia árnyaltabb magyarázatát kapjuk. A 2007-rõl 2008-
ra jobb kockázati osztályba kerülõ partnereink száma nagyjából kétszerese a rosszabb kockázati osztályba
kerülõk létszámának.
A 2008. és 2009. évek közötti átmenet elemzését Olvasónkra bízzuk!

LÉVAYNÉ LAKNER MÁRIA – BAKSA-HASKÓ GABRIELLA (2009): Excel 2003 táblázatkezelés és programozás a gyakorlatban.
120 feladattal. ComputerBooks, Budapest

0060 Szamitogepes Elemzesi Technikak-Min

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

0060 Szamitogepes Elemzesi Technikak-Min

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

SZÁMÍTÓGÉPES ELEMZÉSI

Széchenyi István Egyetem • Gyõr, 2011

Koppány: Számítógépes elemzési technikák 5

6 Koppány: Számítógépes elemzési technikák

Koppány: Számítógépes elemzési technikák 7

8 Koppány: Számítógépes elemzési technikák

1.1 Az Excel 2003 kezelõfelülete

Koppány: Számítógépes elemzési technikák 9

Aktív munkalap cellái

A fõmenü alatt a Nézet menüpontban bekapcsolt gombsorokat, úgynevezett eszköztárakat láthatjuk.

10 Koppány: Számítógépes elemzési technikák

Koppány: Számítógépes elemzési technikák 11

1.3 Képletek és függvények

12 Koppány: Számítógépes elemzési technikák

Koppány: Számítógépes elemzési technikák 13

14 Koppány: Számítógépes elemzési technikák

1.6 Nézetek és eszköztárak

1.8 Formázási mûveletek

Koppány: Számítógépes elemzési technikák 15

1.9 Az ablaktábla beállításai

1.11 Kapcsolódó irodalom

16 Koppány: Számítógépes elemzési technikák

2.1 Idõsorok ábrázolása

2.1.1 Stock változók idõsorai

Koppány: Számítógépes elemzési technikák 17

A következõ lépésben a forrásadatok beállítása történik. Ha a varázsló elindításakor az adattáblázat valamely

18 Koppány: Számítógépes elemzési technikák

Koppány: Számítógépes elemzési technikák 19

20 Koppány: Számítógépes elemzési technikák

Koppány: Számítógépes elemzési technikák 21

22 Koppány: Számítógépes elemzési technikák

Koppány: Számítógépes elemzési technikák 23

Az elvégzett diagramformázási mûveletek eredményeképpen a következõ vonaldiagramot kaptuk (16. ábra).

24 Koppány: Számítógépes elemzési technikák

Az átlagos állományi létszám alakulása

2.1.1.2 A mérlegfõösszeg idõbeli alakulása

Koppány: Számítógépes elemzési technikák 25

60 000 000 000

50 000 000 000

40 000 000 000

30 000 000 000

20 000 000 000

10 000 000 000

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

26 Koppány: Számítógépes elemzési technikák

A megjelenõ nagyságrend-felirat szabadon szerkeszthetõ, kiegészíthetjük a „Ft” rövidítéssel, így az alábbi

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

2.1.1.3 A vagyon és a létszám idõbeli alakulásának együttes ábrázolása

Koppány: Számítógépes elemzési technikák 27

28 Koppány: Számítógépes elemzési technikák

Koppány: Számítógépes elemzési technikák 29

A másodlagos kategóriatengely (X) feliratait a forrásadatoknál tudjuk beállítani. A Másik X kategóriatengely

30 Koppány: Számítógépes elemzési technikák

Koppány: Számítógépes elemzési technikák 31

A javasolt beállítások után az alábbi kéttengelyes vonaldiagramot kapjuk (28. ábra).

32 Koppány: Számítógépes elemzési technikák

Mérlegfõösszeg Átlagos állományi létszám (jobb skála)

A létszámadatok és a mérlegfõösszeg egy ábrán történõ elhelyezésére más megoldást is választhatunk.

Az átlagos állományi létszám

Átlagos áll ományi létszám Mérlegfõösszeg (jobb skála)

Koppány: Számítógépes elemzési technikák 33

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

34 Koppány: Számítógépes elemzési technikák