Dokumentumtípusok

Ebben a leckében 3 nagy dokumentumtípusról fogunk beszélni.

Könyv Időszaki
kiadványok és Kép-, hang- és egyéb
Mikor melyik sorozatok dokumentumok
típusra lehet
szükségünk? Milyen típusaik Mi található a
vannak? hagyományos
szöveges
dokumentumtípusokon
túl?

Ennek a leckének a célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a különböző

dokumentumtípusokat, így a későbbiek során könnyítse számukra a
dokumentumkeresések folyamatait.

Create PDF in your applications with the Pdfcrowd HTML to PDF API PDFCROWD
 Fontos
A szövegben csillaggal jelölt fogalmakat felugró ablakban olvashatja, illetve
kereshető formában az alábbi weboldalon tudja elérni, vagy az ETA-ban a
Könyvtárhasználati kislexikon nevű pdf-ben láthatja az adott fogalom,
szakszó részletesebb magyarázatát!

Két fogalmi meghatározás:

„…olyan 48 oldalnál nagyobb terjedelmű nyomdatermék, amely két

fedőlapból, valamint meghatározott sorrendben egymást követő –
esetenként kivehető -, a gerincen tartósan összeerősített lapokból

Create PDF in your applications with the Pdfcrowd HTML to PDF API PDFCROWD
 áll, és olvasható szöveget, ill. illusztrációt tartalmaz"
Forrásmegjelölés

„… megjelenésének módját tekintve nem időszakos , hanem egy

kötetben vagy meghatározott számú kötetben befejezett egész, és
amely szabad szemmel olvasható szöveget, illetve illusztrációt
tartalmaz”. Forrásmegjelölés

Amiknek egy könyvnek eleget kell tennie:

rendelkezzen ISBN azonosítóval

címlapon (címadatok), annak hátoldalán (címlapverzó: copyright adatok) és

a kolofonban* kötelezően feltüntetendő adatok

Ezek az adatok az alábbiak:

Címlap:
Itt szerepel a könyv szerzőjének neve. Ezt követi a mű címe, majd
alatta – ha van –, a könyv alcíme.
Sok esetben a könyvnek nincs kifejezett szerzője (például egy több
író műveiből összeállított gyűjtemény esetében), itt a szerkesztő,
összeállító neve szerepel. Ugyanígy előfordulhatnak még más
közreműködők is, így például a következő megjegyzésekkel:
„rajzolta”, „fotók:”, esetleg „illusztrálta” vagy utalással azokra, akik
átnézték, javították, bírálták a könyvet: „lektorálta” és „bírálta”. Ha
a mű nem az eredeti nyelven jelent meg, akkor itt szerepel a
„fordító” neve is.

Create PDF in your applications with the Pdfcrowd HTML to PDF API PDFCROWD
 Kolofon:
A címlap alján van vagy esetleg a könyv végén, a kiadói
információkat tartalmazza. Itt találhatjuk a kiadó nevét és a
kiadás helyét, évét is.

Címlap hátoldala/verzó:
Legtöbbször a fentebb felsoroltakból a közreműködők egy része
kerül ide.

Itt találhatjuk meg a kiadási jogokat hivatalosan birtokló nevét, mégpedig a

következő jel mellett: ©. Ez a copyright kifejezést rövidíti és arra utal, hogy ki a
szerzői jog* birtokosa. A szellemi alkotásokat, így a könyveket is különleges
jogszabályok védik, hogy tartalmukat csak úgy lehessen felhasználni, hogy az ne
sértse a szerző jogait.

Ezen a lapon szokott szerepelni az is, hogy hányadszor jelenik meg ebben a
formában az adott mű, vagyis a kiadás száma, jelezve azt is, hogy a kiadás
bővített, vagy javított az előzőhöz képest. S végül még egy fontos adat: az ISBN*
szám, amely nemzetközi egyezmények alapján a világon egyedileg azonosítja a
könyvet.

Egy könyv gyakran nem önmagában áll, hanem egy sorozat része. Ezt több helyen
is jelölni szokták, előfordulhat a címlapon is, de gyakran a címlap túloldalára kerül,
más fontos információkkal együtt.

A könyvek csoportosításai

Create PDF in your applications with the Pdfcrowd HTML to PDF API PDFCROWD
 A könyveknek alapvetően két nagy csoportja különíthető el:

Szakismereteket közlő könyvek

Irodalmi művek

A szakismereteket közlő könyvekhez tartoznak például a tudományos munkák, az

egy témát szakmai igénnyel tárgyaló könyvek és a felsőoktatásban használatos
művek. Az irodalmi művek elsősorban az irodalomórákon megtanult műfajokat
tartalmazzák. Ezek elsődlegesen az Irodalomtudományi szakterület témakörében
találhatóak meg, míg az első kategória olyan könyvtípusokat tartalmaz, melyek
minden tudományterületen belül megtalálhatóak.
Éppen ezért a továbbiakban a szakismereteket közlő könyvek csoportosítását fogjuk
részletesebben megtekinteni.

Tárgyalási módszerük alapján elkülöníthetünk 3 csoportot:

Monografikus művek

Egyetlen téma részletes feldolgozása.

Összefoglaló-szintetizáló művek

Egy szakterület ismeretanyag rendszerezve

(kézikönyvek) Ezeket a jellegű műveket sokszor
kiemelik, külön helyezik el a polcokon.

Tanulmánykötetek

Create PDF in your applications with the Pdfcrowd HTML to PDF API PDFCROWD
 Több kisebb önálló művet tartalmazó könyvek

Mindezeken túl megemlítünk még néhány fontos könyvtípust, melyekre a

tanulmányok során gyakran van szükség, és amelyeket a könyvtárak is
elkülönítenek a szolgáltatások közben.

Tájékoztató segédkönyvek

Enciklopédiák Lexikon Szótárak Bibliográfiák

"Az enciklopédia nagyobb egységekben dolgozza fel az

ismeretanyagot. Így az összetartozó dolgok itt
egymás mellé kerülnek, tekintet nélkül betűrendi
helyükre. A lexikonszerű visszakereshetőséget név- és
tárgymutató segíti." (Kokas 2007 19.o.)

Ismeretterjesztő könyveket

Olyan könyvek, amelyek tárgyilagosan, jó színvonalon, de az átlagos

műveltségű ember számára is érthető módon mutatnak be egy
témát.

Tankönyvek

Create PDF in your applications with the Pdfcrowd HTML to PDF API PDFCROWD
 Az ismert tankönyvi fogalmon túl ilyen jelölést kapnak sokszor olyan
művek is a könyvtárakban, amelyek egyéb csoportokba kerülnének, de
elsődlegesen oktatáshoz szokták őket kikölcsönözni.

Adattárak

Tényszerű adatok valamilyen szempont alapján történő rendezett

gyűjteménye (időrend, topográfia stb.)

"Egyre nagyobb az igény, hogy az ismeretek minél hamarabb

jussanak el a közönséghez. Erre a szerepre a könyv, mint
hordozó, nem alkalmas. A több száz oldalas munkák megírása,
szerkesztése, nyomdai munkálatai olyan sok időt vesznek igénybe,
hogy gyakran a bennük foglalt információk egy része a megjelenésre
már elavul. Másrészről vannak olyan információk is, amelyekről
mindenki tudta, hogy csak ideig-óráig érdekesek – „romlandók” –,
így kár lenne értékes, hosszú távra előállított könyveket áldozni
rájuk. Ezért aztán létrejöttek, majd a felvilágosodás idején a mai
formájukban megjelentek a hírlapok, folyóiratok. Mivel

Create PDF in your applications with the Pdfcrowd HTML to PDF API PDFCROWD
 legfontosabb tulajdonságuk az, hogy folyamatosan több-
kevesebb rendszerességgel jelennek meg, ezért összefoglalóan
időszaki kiadványoknak hívjuk őket." (Kokas 2007 23.o.)

A könyvekhez hasonlóan ezeknek is van egyedi azonosítójuk, ez az ISSN* szám.

Sokszor eléje tesszük az ország kétbetűs azonosítóját is, pl. így: HU ISSN 0023-
3773.

A folyóiratokban felhalmozott tudásra a megjelenés után évekkel is szükség lehet,

ezért ezeket a kiadók ellátják éves tartalomjegyzékekkel, név- és tárgymutatóval. A
tudományos folyóiratokat külön is feldolgozzák, mégpedig szakterületenként.

Megjelenésük gyakorisága alapján csoportosításuk

Napilapok

"A napilapok a gyors tájékozódás

leghatékonyabb írásos eszközei. Nagy
többségük a hét minden munkanapján
utcára kerül. A napilapokat nem csupán
tekintélyes méretű lapnagyságuk, hanem
❮ sajátos szerkezetük is megkülönbözteti a ❯
többi kiadványtól. Címoldal helyett fejlécük
van, ahol a megjelenési információk
legfontosabbjai találhatók. A lap végén van

Create PDF in your applications with the Pdfcrowd HTML to PDF API PDFCROWD
 általában véve a kolofon, ahol egy keretben
találjuk a szerkesztőség, a kiadó és a nyomda
adatait." (Kokas 2007 23.o.)

A képi dokumentumok meghatározása már bonyolultabb, hiszen ezek

is lehetnek egyediek és nyomtatásban sokszorosítottak. Talán az a
leglényegesebb tulajdonságuk, hogy az információs értéküket a
kép hordozza és önmagukban egy egységként kezelhetők.

Audiovizuális (képi-hangzó) az a dokumentum, amely hangfelvételt

vagy mozgóképanyagot tartalmaz, tekintet nélkül arra, hogy a tároló
eszköz CD, DVD, film vagy éppen videoszalag.

Csoportjaik:

Térképek

Create PDF in your applications with the Pdfcrowd HTML to PDF API PDFCROWD
 Kották

Hangdokumentumok

Videó dokumentumok

A lecke alapját képezték:

Horváth Tibor, Papp István (1999): Könyvtárosok kézikönyve 1. Budapest:

Osiris Kiadó, 1999
Kokas Károly (2007): Könyvtárhasználat 6-9. Szeged: Mozaik Kiadó, 2007

Create PDF in your applications with the Pdfcrowd HTML to PDF API PDFCROWD