Alaksajátosságokra alapozott tervezés alapjai

(Dr. Boza Pál)

1.0 Alapfogalmak, sajátosságok

A testmodellezés korlátai:

• A gépipari termékek modellezésére használható szoftverek alacsony szintű

modellezést biztosítanak, mint amilyenekre a mérnöki gyakorlat szempontjából
szükség lenne.
• A globális geometriát tökéletesen szemléltetik, de nem adnak információt a
mikrogeometriai és olyan fizikai jelenségekre, amelyek a modell alkalmazása
szempontjából meghatározó lehet.
• Nem támogatják a mérnöki koncepciókban való gondolkodást. A jelenlegi
CAD rendszerek csak részlegesen tudják támogatni a termékmegvalósítását. Az
említett hiányosságok kiküszöbölésére új technika van kialakulóban, amit "a
sajátosságokra alapozott modellezésnek hívnak". A sajátosság alapú
modellezés elvi alapjait M. Bunge tette le.
Az alaksajátosság főleg a gépészeti termékekre jellemző és ebben az
esetben a geometria egy jellegzetes alaksajátosság. Tehát ha a sajátosságokat
geometriából származtatjuk, akkor azt alaksajátosságnak nevezzük.
A termék működését leíró jelenségeket (fizikai, kémiai, biológiai stb.),
jelenségsajátosságnak nevezzük.
A gépészeti objektumok működésére vonatkozó jelenségeket
működéssajátosságokként csoportosíthatjuk.

2.0 Az alaksajátosságok geometriai szemléletű értelmezése

Már a második generációs CAD rendszerek erőfeszítéseket tesznek az

alaksajátossággal kapcsolatos elvárások alkalmazására.
A harmadik generációs fejlett termékmodellező rendszerekben az
alaksajátosságokkal kapcsolatos technika fokozottan hangsúlyt kap.
A negyedik generációs úgynevezett intelligens tervezőrendszerekben nagy
hangsúlyt kap az alaksajátos technológiai tervezés, de nem lehet egyértelműen
állást foglalni, hogy ez hogyan fejlődik tovább. Ezek az új tervező rendszerek a
geometriai alaksajátosságokat olyan információnak tekinti, amely az alkatrész
felületén logikai összetartozóként kezelt geometriai alapegységeket értelmez.
Az alaksajátosság olyan geometriai alapegység vagy csoport, amely a
modellezett objektum alakjának adott tartományát képezi.

1
 A geometriai alaksajátosságok felhasználásában a legfontosabb területet
a ráhagyás egyes rétegének a leválasztása és a forgácsolószerszámok
mozgáspályájának a megtervezése áll.
Az alaksajátosságok geometriai értelmezése nem egyértelmű, az 1. ábra alapján
a konstrukciós tervező számára a méretezett borda a fontos, míg a
gyártástechnológus viszont az eltávolítandó két négyzetes áttörést látja, mint fő
problémát. Vagyis a tervező számára az alaptest módosítás, a
gyártástechnológus számára a leválasztandó anyag a fontos.

Borda, Gerinc
Áttörés Áttörés

Hordozóalakzat

1. ábra. Az alaksajátosságok geometriai értelmezése

Ha a modellezés során a gerincet és az áttörést alaksajátosságként

egyaránt beépítjük a modellbe, túlhatározottá válik. Tehát az objektumok
geometriájának alaksajátosságokra bontása nem egyértelmű.

3.0 Az alaksajátosságok szemantikai szemléletű értelmezése

Az alaksajátosságok kifejezésére a geometriai információk önmagukban

nem elégségesek és az értelmezésükben egyértelműségi problémák vannak. A
szemantika (jelentéstan), mint a neopozitívizmus egyik irányzata, azt mondja
amely szerint a nyelv szavai nem tudják tökéletesen és egyértelműen jelölni a
dolgokat. Az alaksajátosságoknak az alkalmazások szempontjából fontos
modellezési egységeket kell tükrözniük, amit szintén csak a szemantikai
eszközök, módszerek felhasználásával lehet leírni.

2
A geometriai alaksajátosságok modellezésének fejlettebb formái már lehetőséget
adnak az alak mellett az attributív információk kezelésére is. Megjegyzés:
attribútum valamely tárgy vagy jelenség elválaszthatatlan tulajdonsága, amely
nélkül a tárgy nem létezhet (vallásban ilyen a jelvény).
Az attribútum kezeléssel kapcsolatosan megkülönböztetünk:
 alaklétrehozó,
 alakmódosító,
 alakfüggetlen és
 alaksemleges típusú alaksajátosságokat.

Az alaklétrehozó alaksajátosság egy működés megvalósításához eleve

szükséges zárt geometriai alakzat (hordozóalakzatot) jelent.
Az alakmódosító alaksajátosság a hordozóalakzatnak a kívánt működés
teljesítése érdekében szükséges és lehetséges alakmódosulatait fedi le.
Geometriájuk alapján utalnak a megmunkálás lehetséges módjaira is.
Az alakfüggetlen alaksajátosság kapcsolódik a névleges alakhoz, de a
geometriát szorosan nem követik, főleg a műszaki attribútumokat írják le (Pl.:
mérettűrés, felületkezelés).
Az alaksemleges alaksajátosság csak közvetlen kapcsolata van a geometriával
(Pl.: anyagminőség, hőkezelés).

A tervezéshez és a gyártáshoz szükséges alaksajátosságok teljes

készletének a létrehozása ma még elvi és gyakorlati okok miatt megoldhatatlan.
Ennek kapcsán, jelenleg csak véges számú, a termékek legfontosabb
életszakaszaihoz kapcsolódó alkalmazásokat különböztetünk meg.
A szakirodalomban a koncepcionális, a funkcionális tervezési, alaktervezési,
elemzési, gyártástechnológiai és szerelési alaksajátosságokat találjuk meg. Az
alkalmazás szemléletű alaksajátosságok egy lehetséges kapcsolatát 2. ábrán
láthatjuk.
A következőkben a gyártástechnológiai- és a szerelési alaksajátosságokkal
kívánunk foglalkozni.
A szerszám (pl. forgácsoló) által kialakított alakzatokat gyártástechnológiai
alaksajátosságnak nevezzük. A gyártástechnológiai alaksajátosságok utalnak a
megmunkáláshoz szükséges gyártóberendezésekre és szerszámokra is. Ez
egyrészt abból adódik, hogy az alkatrész teljes alakja (forgásszimmetrikus,
prizmatikus vagy szekrényes) és fizikai méretei behatárolják a szerszámgépet és
részben a szerszámot is. A gyártástechnológiai alaksajátosságok esetében a
szemantikus információkat a méret, a tűrés, a felületi érdesség és a
szerszámválasztás szabályai és megszorításai jelentik. A konstrukciós és a
gyártástechnológiai alaksajátosságok végső megjelenésükben különböznek
egymástól, a konstrukciós alaksajátosságok általában a gyártástechnológiai
alaksajátosságok alkalmazásának eredményeként létrehozhatók.

3
 Koncepcionális

Alaktervezés

Gyártástechnológiai

Elemzési

Szerelési

Egyéb

2. ábra. Alaksajátosságok tartalmi összefüggései

Az alkatrészeknek és a részegységeknek az összeállításbeli viszonyát és a

kapcsolódásuk minőségét szerelési alaksajátosságokkal lehet jellemezni.
Típusai:
közvetlen kapcsolatban állást,
közvetve befolyásolást és
kezelhetőséget leíró szerelési alaksajátosságokról beszélünk.
A közvetlen kapcsolatban állást meghatározó szerelési alaksajátosságok a
modellezett alkatrész felületeinek, éleinek, vagy csomópontjainak kapcsolódását
írja le. A meglévő rendszerek például képesek a felületek és görbék térbeli
elhelyezkedéséről, vagy a megengedett kinematikai szabadságfokokról is
információt adni.
Egymást közvetve befolyásoló alkatrészek térbeli elhelyezésük alapján hatnak.
Az ilyen kapcsolatokat kifejező szerelési alaksajátosságok az elrendezési
viszonyból következően térbeli struktúrát írnak le.
A kezelhetőséget leíró szerelési alaksajátosságok típusai például a megfogó, a
szerelő vagy a működtető elemek kapcsolódását fejezik ki.

4.0 Az alaksajátosságok tartalmi osztályozása

Az alaksajátosságok száma gyakorlatilag végtelen, de egy adott alkatrész,

illetve egy alkatrész család alaksajátossági szempontból jól körülhatározhatóan
osztályozható. Az osztályozásnak többféle szempont vagy szempontegyütes
lehet az alapja. Egy termék műszaki tartalmát figyelembevéve az
alaksajátosságok általános osztályozását mutatjuk be a 3. ábrán.

4
 Élesátmenet
Csúcsátmenet
Ívesátmenet
Átmeneti
Élesátmenet
Sarokátmenet
Ívesátmenet

Élesátmenet
Hozzáadandó
Ívesátmenet
Elemi
Élesátmenet
Alak Kivonandó
sajátosság Ívesátmenet

Hozzáadandó
Összetett
Kivonandó

Lineáris

Mintázat Körr
Négyzetes
3.ábra. Az alaksajátosságok általános osztályozása

Az információk kifejezése alapján az alaksajátosságok explicit vagy

implicit típusúak lehetnek.
Explicit esetben az alaksajátosság gometriai részletei teljesen meghatározottak.
Implicit meghatározásról akkor beszélünk, amikor az alaksajátosság
értelmezéséhez a geometriai részletekre vagy következtetünk, vagy csak
áttételesen kezelhetjük azokat.

A gyártástechnológiai alaksajátosságokat általában két nagy csoportba

sorolják: benyomódások és kiemelkedések.
A benyomódások hozzáadódó alapegységek, amikor is minden egyes lap
szomszédos legalább egy másik lappal úgy, hogy közöttük konkáv él van.

5
A kimelkedések kivonódó alapegységek, amikor is minden bennfoglalt lap
szomszédos legalább egy másik lappal úgy, hogy közöttük konvex él van. A
gyártástechnológiai alaksajátosságok átfogó rendszerezését a 4. ábrán láthatjuk.

Gyártástechnológiai alaksajátosságok

Hornyok Bemunkálások Furatok

Síklaphornyok Forgástesten Átmenő-furatok

Palásthornyok Zsebek Zsákfuratok
Síklap-hasítékok Szigetek Áttörések
Palást- Beszúrások Furat-
hosszhasítékok süllyesztékek
Paláskereszt-
hasítékok

Lépcsők Fogazatok
4.ábra.
Gyártástechnológiai Síklépcsők Hengeres
alaksajátosságok prizmatikus Kúpos
csoportosítása testen Élletörés
Síklépcső Menetfelület
5. Az forgástesten
Vállak
forgástesten alaksajátosságokkal való
modellezés Lelapolások módszerei

Geometriai modellezéskor a tervező

funkcionális alapegységekben gondolkodik (furatok, bordák, hornyok). Ezeket
azonban alacsonyabb szintű alapegységekkel (pontokkal, egyenesekkel,
körívekkel stb.) tudja megvalósítani.
Az alaksajátosság lényegét a fentiek jól mutatják, ugyanis egy
alacsonyabb modellelemekből kell következtetni valamilyen magasabb szintű
szemantikai tartalmat is megtestesítő alapegységre.
Az alaksajátosságokkal való tervezés lényegében ezt a problémát oldja meg.

6
Az objektum modelljének megszerkesztésekor nem csak a hagyományos
geometriai alapegységeket és testeket biztosítja, hanem előredefiniált
alaksajátosság készletét is.

A módszer neve: Design with features. Több a kereskedelemben kapható

CAD/CAE rendszer az alaksajátosságokkal való tervezésnek ezt a formáját
támogatja (pl. Catia, Pro/Engineer, Unigraphics). A felsorolt rendszerek által
kezelt alaksajátosságok geometriai orientáltak, de a gyártással kapcsolatos
adatok, információk is rendelhetők a szoftverhez.
A felhasználó által definiált alaksajátosságokhoz az alapkészlet
kiegészíthető, így a tervezéshez egyre nagyobb számú modellezési alapegység
áll könyvtározott formában rendelkezésre.
Az alaksajátosságokat beépítő módszer hátránya, hogy a szoftverkörnyezet
egyre zsúfoltabbá válik.
A megoldás szétválasztani a modellezőszoftvert és az alaksajátossági
könyvtárat.