Attribúció – teljesítmény

attribúció
2020. szeptember 13.
Pedagógiai szociálpszichológia és pedagógiai pszichológia
Győri-Dani Dóra
Az attribúció fogalma
• Attribúció = oktulajdonítás → a viselkedés okainak
kikövetkeztetésére irányuló intuitív kísérlet
• Pl. miért reklámoz egy élsportoló egy cipőt?
• Mások és a saját viselkedésünkre is vonatkozik → a
racionális ember számára elképzelhetetlen, hogy valami
véletlenül történik
Az oktulajdonítás működése
• Duncan (1976) kísérlete
• Videó bemutatása – fekete és fehér férfi vitatkozik, majd
az egyik meglöki a másikat
• Feladat: helyzet leírása és magyarázat keresése
• Agresszív vs. játékos
• Belső tulajdonságok vs. szituációs okok
Az oktulajdonítás működése (folyt.)
• Következtetések:
• Adott szituáció leírása személyenként más és más lehet
• Az események magyarázatában is lehetnek különbségek
→ nem véletlenszerűen, hanem bizonyos szabályok szerint
jönnek létre
Szándéktulajdonítás
• Szándékos-nem szándékos cselekvés elkülönítése
• Amit nem gondolunk szándékosnak, annak nem keressük
az okát
• Szándékos, ha: 1) ismerte cselekvése következményét 2)
tudta, hogy ezt a következményt létre tudja hozni
• De: pl. gyerek nem hoz el valamit, amit ígér
Szándéktulajdonítás
• Különösen erős, ha:
• A viselkedés nemkívánatos hatásokkal jár
• Kevés vagy kizárólagos hatással bír
• Korábban felhívtuk a figyelmet a következményekre
• Súlyosak a viselkedés következményei
• A viselkedés egyértelműen normasértő vagy szokatlan
Az okok leszámítolásának elve
• Ha találunk egy számunkra nyilvánvaló okot, amely látszólag
kielégítően magyaráz egy viselkedést, akkor a többi
lehetséges ok szerepével már nem számolunk
Attribúciós torzítások
Az attribúciós folyamatok jellegzetes hibái
• Olyan torzítások, melyek bizonyos szabályok szerint
befolyásolják az észlelést és az oksági következtetések
levonását
Az attribúciós folyamatok jellegzetes hibái
• Alapvető attribúciós hiba
• Diszpozicionális attribúció: viselkedés okainak belső
tényezőkre visszavezetése
• Szituációs attribúció: viselkedésért külső tényezőt teszünk
felelőssé
↓
Alapvető attribúciós hiba: helyzeti tényezőket alulbecsülve a
belső tényezőket hangsúlyozzuk a viselkedés magyarázatakor
Az attribúciós folyamatok jellegzetes hibái
• A cselekvő-megfigyelő torzítás
• Saját viselkedésünket sokkal gyakrabban magyarázzuk
külső, helyzeti okokkal, mint másokét
Az attribúciós folyamatok jellegzetes hibái
• A konszenzusinformáció elhanyagolása:
• Reális és statisztikus információ figyelmen kívül hagyása
• Pl. „Rosszul vezet, mert nő”, „Én jobban vezetek az
átlagnál”
Az attribúciós folyamatok jellegzetes hibái
• Túlzott mértékű konszenzusészlelés:
• Alapja az a meggyőződésünk, hogy mások is hasonlóan
gondolkodnának vagy viselkednének egy helyzetben, mint
mi
• Mi normálisak vagyunk, ami az átlag, tehát ahogy mi
gondolkodunk, az az átlag gondolkodás
• Pl. „Mindenki ezt tette volna a helyemben”
Az attribúciós folyamatok jellegzetes hibái
• Az igazságos világba vetett hit:
• Mások kudarcait, szenvedését, szerencsétlenségét látva
inkább az illetőt tesszük felelőssé, mint a körülményeit
• Énvédő jellegű → megnyugtató azt gondolni, hogy rossz
dolog csak a rossz emberekkel történhet
• Pl. áldozathibáztatás
A teljesítményattribúció
A teljesítményattribúció jellegzetességei
• Sikerek és kudarcok hátterében álló okok feltételezése (Lsd.
Fejlődéslélektan és pedagógiai pszichológia)
• Sikerorientáltak
• Kudarckerülők
A külső kontroll szerepe a siker és a kudarc
attribúciójában
• Seligman: tanult tehetetlenség jelensége:
• Ha állandóan azt tapasztaljuk, hogy nincs hatalmunk egy
kellemetlen helyzet elhárítására, akkor olyan szituációkban
sem teszünk erőfeszítést saját körülményeink javítására,
amikor már lehetőségünk nyílik rá
• Pl. bántalmazott gyerekek
• Depresszív attribúció:
• A személy ellenőrizhetetlennek értékeli a helyzetet, pedig
nem az
• Pl. pikkel rá a tanár és úgysem kap jó jegyet
Kapcsolódó irodalom
• N. Kollár Katalin – Szabó Éva: Pszichológia pedagógusoknak. Budapest,
Osiris, 2004. 16. fejezet
• Szabó István: Bevezetés a szociálpszichológiába, Nemzeti
Tankönyvkiadó, Bp., 1998 40-43. o.