Kozgazdasagtan

KÖZGAZDASÁGTAN I-II.
(Mikroökonómia – Makroökonómia)
Közgazdaságtan
Budapesti CORVINUS Egyetem
Közigazgatástudományi Kar
Dr. Csáki Ilona által kiadott tételsorhoz 2005/2006.
Tartalomjegyzék
A közgazdaságtan tárgya, módszerei, alapkérdései.........................................5
3. Termelési tényezők csoportjai és jellemzőik...............................................11
5. Szükségletek, javak, szolgáltatások, erőforrások, a szűkösség, a növekvő
határköltség és a csökkenő hozadék................................................................15
6. Alternatív felhasználási lehetőségek, opportunity cost, termelési
lehetőségek görbéje, a helyettesítés..................................................................17
7. A piacgazdaság ismérvei, modelljei, a tökéletes és nem tökéletes piac.....18
8. A piacgazdaság szerkezeti modellje, a legfontosabb piacok jellemzői......20
9. A kereslet, a keresleti függvény, a kereslet árrugalmassága.....................23
10. A kínálat, a kínálati függvény, kínálati görbe, a kínálat árrugalmassága
.............................................................................................................................25
11. A piaci egyensúly, a kereslet, a kínálat és az áralakulás idődimenziói..27
12. A háztartás a piacon, a döntését befolyásoló tényezők, bevételei............28
13. A háztartás pénzallokációs tevékenysége, gazdagodás és szegényedés
esetei....................................................................................................................31
14. A háztartási paradoxonok, piaci hatások..................................................32
15. Az üzleti szervezetek célja, külső és belső működtetői, típusai...............34
16. Az üzleti szervezetek költségeinek osztályozása.......................................35
17. Az üzleti szervezetek jövedelmi és vagyoni mérlegei................................37
18. Az üzleti szervezetek vagyonkimutatása és az értékcsökkenés...............38
19. A fogyasztói magatartás elmélete, hasznosság, preferenciák..................39
20. A költségvetési egyenes, a közömbösségi görbék, optimális választás....41
Közömbösségi görbe:.........................................................................................42
21. A fogyasztói kereslet és a jövedelmek változása.......................................43
Az árváltozás hatása az egyéni keresletre.......................................................44
A fogyasztói többlet értelmezése.....................................................................46
22. A termelés, a termelési függvény és tulajdonságai...................................47
1. A termelés.......................................................................................................47
2. A termelési függvény.....................................................................................47
Technikai hatékonyság: ....................................................................................................................................47
Technikailag nem hatékony: .............................................................................................................................47
3. A termelési függvény tulajdonságai.............................................................47
A skálahozadéki függvény ................................................................................................................................48
A parciális termelési függvény .........................................................................................................................48
23. Az isoquantok, a sklálahozadéki függvény................................................48
24. A piaci tökéletlenségek, monopóliumok....................................................49
25. Az árdiszkrimináció esetei..........................................................................51
26. A duopólium, oligopólium, monopolisztikus verseny...............................52
2
Közgazdaságtan
27. A munkapiac és tényezői a vállalati területeken, vállalkozói jövedelmek

szerkezete............................................................................................................54
28. Az egyéni munkaerő kínálat és minkabér változásának összefüggése. . .56
29. A tőkepiaci tényezői a vállalati területeken, a vállalkozói jövedelmek
szerkezete............................................................................................................57
30. Az általános egyensúly elmélete, Paretó-optimum...................................58
31. A külső gazdasági hatások ( Piaci elégtelenségek), externáliák, közjavak
.............................................................................................................................59
II félévi kérdéssor..............................................................................................63
32. A makro- és mikroökonómia jellemzői......................................................63
33. A pénz fogalma, fajtái, funkciói a klasszikus és modern pénz esetén.....65
34. Az egy- és kétszintű bankrendszer az arany- és a modern
pénzrendszerben. ..............................................................................................66
35. A pénzteremtés folyamata a modern bankrendszerben (hitelpénz-
teremetés)...........................................................................................................68
36. A pénzkínálat szabályozása a kétszintű bankrendszerben......................69
37. A nemzetgazdasági teljesítmény mérési módszerei, mutatói...................71
38. A jövedelmek elosztása / elsődleges ás származékos jövedelem-elosztás
.............................................................................................................................74
39. A makrogazdasági szereplők és piacaik....................................................75
40. A makrogazdasági modellek (egy-többdimenziós)...................................77
41. Az árupiaci tényezői a makrogazdaságban, aggregált kínálat és
aggregált kereslet értelmezése..........................................................................79
42. Az árupiaci kereslet és az egyensúlyi jövedelem, egyensúlyi kombinációk
.............................................................................................................................81
43. A fogyasztási kereslet, fogyasztási függvény, megtakarítási függvény...82
44. A fogyasztói magatartás, fogyasztási modellek, jövedelemelméletek.....83
41. A pénzkereslet különböző esetei (pénzaggregátumok)............................86
47. A pénzpiaci egyensúly, az LM görbe lényege, a pénz forgási sebessége. 87
48. A pénzügyi befektetések piaca (értékpapírpiac) értékpapír-típusok
(részvény, kötvény)............................................................................................89
50. Munkapiac, a munkakereslet és a munkakínálat.....................................90
51. A munkapiac és a foglalkoztatás, a munkanélküliség és típusai.............91
53. Az árupiaci egyensúly, makro-egyensúly, likviditási csapda...................93
54. Az állam szerepe a gazdasági folyamatokban...........................................95
55. Az állam gazdasági beavatkozásának eszközei.........................................97
56. A költségvetési politika, a magyar állami költségvetés szerkezete..........98
57. Az adózás kérdései, a magyar adórendszer jellemzői............................101
58. A monetáris politikai eszközök és a pénzkínálat....................................105
59. A költségvetés szerkezete és egyensúlyi helyzetei...................................107
61. Az infláció lényege, típusai és hatásai a gazdasági szereplőkre.............108
3
Közgazdaságtan
63. A gazdasági növekedés értelmezése, típusai, tényezői............................110

64. A konjunktúra-ciklusok elméletei, a gazdasági növekedés modelljei...111
A........................................................................................................................113
Á........................................................................................................................114
B........................................................................................................................116
C-CS..................................................................................................................117
D........................................................................................................................118
E-É....................................................................................................................118
F.........................................................................................................................119
G........................................................................................................................121
H........................................................................................................................122
I..........................................................................................................................124
J.........................................................................................................................125
K........................................................................................................................125
L........................................................................................................................129
M.......................................................................................................................130
N........................................................................................................................133
O-Ö....................................................................................................................135
P.........................................................................................................................136
R........................................................................................................................139
S-SZ...................................................................................................................140
T........................................................................................................................141
Ü........................................................................................................................145
V........................................................................................................................145
4
Közgazdaságtan
A közgazdaságtan tárgya, módszerei, alapkérdései
A közgazdaságtan tárgya: A közgazdaságtan annak a módját és törvényszerűségét

igyekszik feltárni, ahogyan az egyének és közösségek felhasználják a szűkösen
rendelkezésre álló erőforrásokat, és elosztják a felhasználás során keletkező
értékeket. A közgazdaságtan a gazdálkodás törvényszerűségeit keresi.
Gazdálkodnia kell a háztartásnak a saját eszközeivel, a vállalatoknak, a kormányzat

központi és helyi szerveinek, a pénzintézeteknek, vagyis minden gazdasági
szereplőnek. A gazdálkodás konkrét teendői azonban eltérőek a gazdaság
alapegységeiben és a nemzetgazdaság egészében, ill. világgazdasági szinten.
A közgazdaságtan fejlődése során több tudományágra bomlott, a gazdaság

vizsgálata „méreteitől” függően három területre oszlik:
- Mikrogazdaságtan (mikroökonómia) a gazdasági egységek szabályaira,

és az egyes részpiacok működésére összpontosít. Igyekszik feltárni azokat
az elveket, amelyek alapján a háztartások és a vállalatok gazdasági
döntéseiket meghozzák, ill. megvalósítják.
- Makrogazdaságtan (makroökonómia) a gazdaság egészének folyamatait
elemzi, a nemzetgazdaság gazdasági szabályait keresi, a gazdaságpolitika
feladatait, eszközeit, lehetőségeit tárgyalja.
- Nemzetközi gazdaságtan azokat az összefüggéseket kutatja, amelyek az
országok közötti gazdasági kapcsolatokat jellemzik, valamint a nyitott
gazdaság működésével foglalkozik.
A társadalom az emberi együttélés során szövődő kapcsolatok összessége.
„A gazdaság az ember és a környezete közötti kölcsönhatás intézményesített

folyamata, amely a szükséglet-kielégítő eszközökkel való folyamatos ellátást
biztosítja”. (Polányi Károly)
A szükséglet valamilyen hiányérzet, ami arra sarkallja az embert, hogy

megszüntesse azt. A szükségletek egy részét javakkal elégítjük ki, egy más részét
szolgáltatásokkal.
Jószág (többes számban javak): azok a hasznos dolgok, amelyek valamely

szükségletünket kielégítve növelik jólétünket. A javak fogyasztása térben és időben
elválasztható az azokat előállító tevékenységektől, a szolgáltatások esetében a
tevékenység kifejtése sem térben, sem időben nem választható el egymástól.
A szolgáltatások nem hoznak létre új, hasznos dolgokat, itt maga a tevékenység
hasznos a társadalom számára.
5
Közgazdaságtan
A közgazdaságtan módszerei:
A közgazdaságtan elméleti tudomány: azon alapelvek és felismert

törvényszerűségek összessége, amely segítségével megmagyarázhatjuk a
gazdasági eseményeket.
Ezzel hozzájárul egy olyan gondolkodásmód kifejlesztéséhez, amely a társadalmi

kapcsolatok elemzését és megértését szolgálja.
A közgazdaságtan képes előre jelezni a fennálló állapotok következményeit. A

közgazdász felmérve a lehetőségeket, az elmélet alapján előre jelezheti az
eseményeket, és akkor feltárhatóak a következményei is.
Gazdasági modellek:
A gazdasági modellek leegyszerűsítik a valóságot, áttekinthetőbbé teszik a

folyamatokat, és lehetővé teszik a gondolatban folytatott kísérleteket, az események
és összefüggések elemzését és magyarázatát.
A gazdasági modellek olyan folyamatok elemzésére is lehetőséget nyújtanak,

amelyeket a valóságban nem lehet megfigyelni. Egy-egy gazdasági esemény
ugyanis rendszerint több tényező hatására következik be: a termelés növekedésében
szerepet játszik a technika fejlődése, a kereslet növekedése, a kamatláb alakulása,
vagy az árszínvonal, esetleg a népesség változása. A közgazdász viszont tudni
szeretné, hogy a végső hatást milyen összetevők váltották ki.
A gazdasági életben ritka, hogy csak egyetlen tényező változik, ezért tiszta
hatásmechanizmusokat általában nem lehet tapasztalni. A modellek viszont
lehetőséget teremtenek arra, hogy egy-egy ok következményeit tiszta formában
elemezzük. Ezt a módszert ceteris paribus-nak nevezik. (Egyébként azonos
feltételek között, azaz a modellnek csak egy tényezőjét változtatjuk meg, és ennek
következményeit elemezzük, feltételezve a többi tényező változatlanságát.
Néhány modellezési alapfogalom:
Változók: a gazdasági szereplők magatartásának és magának a gazdaság

állapotának a leírására szolgálnak, a közöttük lévő összefüggéseket éppen a
modellekkel igyekszünk feltárni.
- Endogén változók: alakulását a modell belső működése határozza meg

- Exogén változók: a modell külső adottságai, változásuk nem a modell
működésétől függ
- Stock –állományi– változók: adott időpontra vonatkozó értékek
- Flow –folyamat-– változók: időszakra vonatkoznak.
6
Közgazdaságtan
A vagyon pl. stock változó, hiszen csak adott időpontra lehet pontosan meghatározni
a nagyságát. A vagyon azonban korábbi felhalmozó folyamat eredménye, a hozzá
vezető út a megtakarítás, ami azonban már flow változó, mert az előállításához már
idő kell.
Egyensúly:
- két egymással kapcsolatban lévő érték mennyiségileg megegyezik

egymással. (Piaci egyensúly: amikor a termék vagy tényező adott időszak
alatti kereslete és kínálata megegyezik egymással).
- több tényezőből álló, összetett kapcsolatokat tartalmazó rendszer esetén:
az egyensúly olyan állapot, ahol a különböző hatóerők kiegyenlítik
egymást.
Az egyensúlyi helyzetek lehetnek:
- Labilisak: ha valamilyen külső hatásra a rendszer kimozdul az egyensúlyi

állapotából, és a rendszer belső erőinek működése még messzebb sodorja
a kiinduló egyensúlyi helyzettől,
- Stabilak: ha a rendszert saját belső automatizmusai az egyensúly felé
terelik, az egyensúlyi állapotot felborító külső hatások után.
Egyensúlytalanság: minden olyan állapot, amely eltér az egyensúlyitól.
Statika: olyan közgazdasági módszer, ami figyelmen kívül hagyja a változások

időbeli lejátszódásának pontos menetét. (Általában egyensúlyi helyzetek
jellemzésére használjuk).
Komparatív statika: a statikus elemzés azon változata, amikor két, vagy több
különböző helyzetet hasonlítunk össze. A változások és kölcsönhatások időbeli
lefolyását itt is figyelmen kívül hagyjuk, és csak azt elemezzük, hogy valamely feltétel
megváltozása milyen új helyzetet eredményez, és miben különbözik a korábbitól.
(Legtöbbször az egyensúlyi helyzetek összehasonlítására használjuk.)
Dinamika: az események időbeli lefolyására összpontosít: mikor és miért követi az

egyik eseményt a másik, és a két időpont között milyen más pályán haladhatnak még
folyamatok. (Az egyensúly kialakulásának menetét elemzi – adott s változó feltételek
között egyaránt).
A közgazdasági élet tipikus buktatói:
A gazdasági élet bonyolultsága gyakran vezet hibás következtetésekre. A jelenségek

időnként csapdába ejtik az elemzőket.
A formális logika egyik alapszabálya: post hoc, ergo propter hoc (ez után, tehát
emiatt).
7
Közgazdaságtan
A gazdasági életben találkozhatunk néhány tipikus csapda-helyzettel:
- a következmény időben megelőzi az okot,

- összetétel csapdája: abból a hibás szemléletből származik, miszerint ami
érvényes a részletekre, az érvényes az egészre is,
- a felismert összefüggésekből adódó következtetéssel ellentétes esemény
következik be (ceteris paribus-ból adódik).
A közgazdaságtan 3 alapkérdése:
MIT? Milyen javakat termeljek és milyen mennyiségben?
HOGYAN? Milyen eljárásokkal, erőforrásokkal állítsák elő a szükséges javakat és

szolgáltatásokat?
KINEK? Hogyan osszák el a javakat a társadalom tagjai között?
8
Közgazdaságtan
2. A gazdaságszervezés alapelvei és a gazdasági rendszerek

típusai
A gazdaságszervezés alapelvei:
A társadalomban munkamegosztás alakult ki a termelési egységek között és azokon

belül is, amivel együtt jár a kooperáció szükségessége.
Abszolút előnye van egy termelőnek, ha kisebb ráfordítással éri el ugyanazt az

eredményt. A másiknak abszolút hátránya van.
Komparatív előnye van egy gazdasági egységnek valamely termék előállításában

egy másik gazdasági egységgel szemben, ha az adott terméket kisebb alternatív
költséggel képes megtermelni, mint a másik gazdasági egység.
A gazdasági intézmények biztosítják a gazdasági egységek összekapcsolódását és

szabályozzák a kapcsolatba tanúsított magatartásukat.
A gazdasági egységek összekapcsolódásának módját integrációs formáknak
nevezzük.
Az integrációs formák alaptípusai:
Reciprocitás: önként és közvetlen ellenszolgáltatás nélkül adnak át javakat és

maguk is így jutnak hozzá.
Redisztribúció: (újraelosztás) a javak elosztása egy központi „kézbe” kerül. Az

elosztás módját szokás, törvény vagy az elosztó akarata szabályozza.
Árucsere: lényege az egymástól független tulajdonosok adásvétele. A felek a cserét

miden külső kényszer vagy elvárás nélkül akarják megvalósítani. A cserearányok a
felek megegyezése során alakulnak ki. A csere intézménye a piac.
A gazdasági egységek tevékenységének összehangolása a koordinációs

mechanizmus.
Alaptípusai:
Bürokratikus koordináció: egyének vagy szervezetek között hierarchikus viszony

van. Az alárendelt szereplőket adminisztratív és jog eszközökkel (utasítás, tiltás)
késztetik együttműködésre.
Agresszív koordináció: hierarchikus a viszony, de itt a fölérendelt önkényes (jog és

erkölcs által el nem ismert) kényszerítést alkalmaz.
Etikai koordináció: mellérendeltséget feltételez. Együttműködés hagyományokra, a

résztvevők által elismert normákra épül.
9
Közgazdaságtan
Piaci koordináció: a felek egyenrangúak és egyenjogúak. Az együttműködést a

nyereségszerzés motiválja. Az árak a felek megegyezésé alapulnak, mindkét félnek
megfelelnek.
Gazdasági rendszerek:
Tiszta piacgazdaság: a termelési tényezők magántulajdonban vannak. A termelők

és a fogyasztók szabadon öntenek a rendelkezésükre álló javak és erőforrások
felhasználásáról, a termelők (vállalatok) és a fogyasztók (háztartások) a piacon
kerülnek kapcsolatba egymással. A termelést a piac hozza összhangba a
szükségletekkel.
Központosított tervgazdaság: a termelési eszközök döntő többsége egy központi

szervezet, rendszerint az állam tulajdonában van. Ez a központi szervezet hozza
nem a legfontosabb gazdasági döntéseket, és kötelező utasításokkal irányítja a
végrehajtó gazdasági egységeket. Így a maga szempontjai szerint hangolja össze a
termelést a szükségletekkel, és igyekszik háttérbe szorítani a más elven működő
integrációs formákat.
Vegyes gazdaság: olyan piacgazdaság, amelyben az állam aktív szereplőként

jelenik meg és befolyásolja a gazdaság működését. De ebben a gazdasági
rendszerbe is a piac a domináns integrációs forma. A gazdaság alapkérdéseit
elsősorban a piaci logika szerint válaszolják meg.
10
Közgazdaságtan
3. Termelési tényezők csoportjai és jellemzőik

Gazdasági erőforrások: mindazok a természeti feltételek, javak, szolgáltatások és
tevékenységek, amelyek egy jószág előállításához szükségesek.
Munka: mint termelési tényező, az ember mindazon szellemi és fizikai

képességeinek összessége, amelyeket a javak előállítása során felhasználhat. Jele:
L.
Természeti tényezők: mindazon erőforrások, amelyek a természetben készen

találhatók és természetes formájukban használhatók javak előállítására. Jele: A.
Tőkejavak: olyan termelt javak, amelyeket további termelési folyamatokban

használnak fel. Jele: K.
Vállalkozás: a vállalkozói tevékenységek összessége. A vállalkozó feltárja, illetve

felkelti a termelés iránti igényeket. Egységbe szervezi, működteti és irányítja a
termelési tényezőket. Tevékenységének célja a profitszerzés, aminek érdekében
vállalja a kockázatot. Jele: E.
Elsődleges vagy eredeti termelési tényezők: természeti erőforrások és a munka.

Nem a termelésben keletkeztek.
Származékos termelési tényezők: tőkejavak. Korábbi termelési folyamat

eredményei.
Az egyes tényezők tulajdonosai részesednek a társadalom által előállított, végső

felhasználásra alkalmas javakból. Ez a jövedelem.
A munka jövedelme a munkabér,

a tőke jövedelme a kamat,
a föld, természeti erőforrás jövedelme a (föld) járadék,
a vállalkozás jövedelme a profit.
A jövedelem természetbeni formája a reáljövedelem,

pénzbeni formája a nomináljövedelem.
11
Közgazdaságtan
4. A gazdasági racionalitás értelmezése és szintjeinek

jellemzői
A gazdálkodás lényege: a szűkös (korlátozottan rendelkezésre álló) erőforrások
optimális felhasználására való törekvés. Az erőforrások hasznosításának
alternatívái vannak, amelyek azonban kölcsönösen kizárják egymást. Az ember
(társadalom) arra kényszerül, hogy az alternatívákat rangsorolja és a szűkös
erőforrások által meghatározott keretek között a hasznosabbakat
megvalósítandónak minősítse, a kevésbé hasznosakat elvesse.
Az elméleti közgazdaságtan egyik alapkategóriája az alternatív költség

(oppurtinity cost, haszonáldozati költség). Alternatív költség: a szűkösség miatt
elvetett felhasználási mód feláldozott hozama.
A gazdasági hatékonyság fogalma. Hatékony egy eljárás, ha adott erőforrással

a lehetséges legnagyobb hozamot érjük el, illetve egy adott hozamot a
lehetséges legkisebb ráfordítással érjük el. („A legkisebb ráfordítással a
legnagyobb hozamot” értelmezhetetlen.)
Gazdasági racionalitás: a gazdaságos eljárás preferálása. Ennek néhány

alapváltozata:
Fogyasztói racionalitás: a rendelkezésre álló jövedelmet úgy költi el a

fogyasztó, hogy az számára a lehetséges legnagyobb szükséglet-kielégítést
eredményezze Más megközelítésben: két ugyanolyan áru jószághalmaz közül azt
választja, amelyik számára hasznosabb, vagy két ugyanolyan hasznosságú
jószág közül azt választja, amelyik olcsóbb.
Termelői racionalitás: Olyan és annyi terméket (szolgáltatást) kínál fel a

piacon, amely (amennyi) a legnagyobb profitot biztosítja. Másképpen: két azonos
nagyságú outputot adó eljárás közül azt választja, amelyiknek kisebb a költsége.
Az elméleti közgazdaságtan és a társadalomfilozófia (továbbá szociológia,

politológia stb.) egyik legvitatottabb kérdése, hogy létezik-e közösségi szintű
racionalitás. Ez azon múlik, hogy létezik-e egzakt módon definiálható közösségi
cél, közösségi érdek. Aggregálhatóak-e az egyéni preferenciák? Ha létezik
közösségi érdek, léteznek-e olyan mechanizmusok, amelyek ennek
megvalósítását eredményezik? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik a közösségi
döntések elmélete.
12
Közgazdaságtan
Koordinációs mechanizmusok: A gazdaságszervezés alapproblémái azzal

kapcsolatosak, hogy a modern társadalmakban rendkívül bonyolult
munkamegosztás van. Lényegében mindenki másnak tevékenykedik és saját
szükségleteinek kielégítését mások által nyújtott termékekre, szolgáltatásokra
alapozza. De hogyan dől el az, hogy az egyes emberek mit, hogyan és kinek a
számára dolgozzanak ?.
A társadalmi koordináció alaptípusai:
- agresszív, parancsuralmi
- etikai ,hagyományokon alapuló
- bürokratikus központi tervgazdálkodás
- piaci koordináció
Agresszív koordináció esetén a gazdasági szereplők között alá-fölé rendelt viszonya

mellett a gazdasági döntéseket egyoldalúan, az alárendelt helyzetben lévő szereplő
érdekeinek teljes figyelmen kívül hagyásával hozzák. A döntési pozícióban lévő
szereplő közvetlenül, pénzügyi közvetítők nélkül érvényesíti érdekeit, a gazdaság
nem monetarizált. (Pl. rabszolgatartó rendszer, kényszermunka , rablás stb)
Etikai koordináció esetén a felek mellérendelt viszonyban állnak egymással, a

gazdasági döntéseket és a munkamegosztást hagyományok, vallási és erkölcsi
értékek motiválják.. (Pl. klasszikus faluközösség, család, karitatív szervezetek) A
gazdaság általában nem monetarizált.
A bürokratikus koordináció esetén a felek alá-fölé rendelt viszonyban vannak, de a

döntési pozícióban lévő szereplők nem közvetlen kényszerítéssel, hanem az
alárendeltek érdekeit is figyelembe vevő indirekt eszközökkel, tipikus esetben
pénzügyi ösztönzőkkel érvényesítik akaratukat. Tipikus példája a központi
tervgazdálkodás, amelyben a gazdasági döntések zöme állami szinten születik és
ezeket kötelező tervutasítások közvetítik, a vállalatok jövedelme a tervek
teljesítésének függvénye.
Piaci koordináció esetén a gazdasági szereplők mellérendeltségi viszonyban

vannak. Az elkülönült szereplők döntéseiket saját érdekeik alapján hozzák, de saját
érdekeik érvényesítésének feltétele, hogy más szereplők érdekeit is figyelembe
vegyék. A gazdaság monetarizált, a szükségletekről, a hatékony eljárásokról
pénzügyi kategóriák (árak, költségek, profit stb.) adnak információkat. Pl. A kereslet-
kínálat viszonyáról az árak alakulása ad tájékoztatást, a hatékony termelési eljárást
az elérhető árbevétel és a költségek összehasonlítása mutatja meg stb.
A klasszikus közgazdaságtan álláspontja szerint az erőforrások leghatékonyabb

felhasználását a piaci koordináció biztosítja. Adam Smith megfogalmazása szerint a
13
Közgazdaságtan
piacgazdaságban egy „láthatatlan kéz” biztosítja a „közjót”, vagyis az önös érdekeik

szerint – de a piac által felállított korlátok között - döntést hozó gazdasági szereplők
tevékenysége a szűkös erőforrások optimális allokációjához, ideális
munkamegosztási rendszerhez, a javak elérhető legnagyobb bőségéhez vezet.
Már a 19. századi klasszikusok is tapasztalták, hogy léteznek ú.n. „piaci

elégtelenségek”, vagyis olyan gazdaságszervezési kérdések, amelyeket az
önérdekre alapozott piacgazdaság nem tud kezelni. A 20. században és napjainkban
ezek a problémák fokozódtak. Néhány ezek közül: a közjavak előállítása és
elosztása, oktatás, egészségügy, az infrastruktúra és a tudományos kutatások
fejlesztése, a piacgazdasággal szükségszerűen együtt járó jövedelmi, illetve vagyoni
differenciálódás, a versenyt korlátozó monopóliumok szabályozása.
A közgazdasági elmélet és a gazdaságpolitikai gyakorlat egyik legvitatottabb

kérdése, hogy a „haszonelvű” piac és a „bürokratikus” állam milyen szerepet
játsszon. Tény azonban, hogy a fejlett gazdaságok alapvetően piacgazdaságok,
amelyekben egyrészt a piaci koordináció, másrészt a bürokratikus koordináció is
lényeges szerepet tölt be a gazdasági folyamatok szabályozásában. Másképpen
fogalmazva a modern gazdaság vegyes gazdaság, amelyben az állam korlátozza,
korrigálja vagy helyettesíti a piaci koordinációt.
14
Közgazdaságtan
5. Szükségletek, javak, szolgáltatások, erőforrások, a

szűkösség, a növekvő határköltség és a csökkenő
hozadék
Szükséglet: valamilyen hiányérzet, ami arra sarkallja az embert, hogy megszüntesse
azt. Egy részét javakkal, más részét szolgáltatásokkal elégítjük ki.
Jószág (többes számban javak): azok a hasznos dolgok, amelyek valamilyen

szükségletet kielégítve növelik jólétünket. A javak fogyasztása térbe és időbe
elválasztható az azokat előállító tevékenységtől.
Szolgáltatások: nem hoznak létre új hasznos dolgokat, maga a tevékenység

hasznos a társadalom számára. A tevékenység kifejtése és annak elfogyasztása
sem térben, sem időben nem választható el egymástól.
Anyagi szolgáltatások: valamilyen jószágra irányulnak. (szállítás, raktározás)
Nem anyagi szolgáltatások: közvetlenül az emberekre, embercsoportokra

irányul. (gyógyítás)
Termelés: a javak előállítása, rendeltetési helyükre történő szállítása, a

szolgáltatások nyújtása.
Gazdasági erőforrások: mindazon természeti tényezők, javak, szolgáltatások és

tevékenységek, amelyek egy jószág előállításához szükségesek.
Termelési tényezők: munka, természeti tényezők, tőkejavak, vállalkozás.
Szűkös egy jószág, ha zérus ár mellett többet igényelnek belőle, mint amennyi a
jószágból rendelkezésre áll. Zérus áron nem lehet a társadalom tagjainak
szükségletét teljesen kielégíteni belőle. A szűkös javakat gazdasági javaknak
nevezzük.
Szabad jószág: ha egy jószág mennyisége zérus ár mellett elegendő ahhoz, hogy
minden szükségletet kielégítsen.
Határköltség: a termelés egységnyi változása által előidézett összköltségváltozás.

Jele: MC.
Erőforrások változása:
arányosan (mind): állandó volumenhozadék,

termelés növekedése kisebb a ráfordítás növekedésénél: csökkenő
volumenhozadék,
termelés növekedése nagyobb a ráfordítás növekedésénél: növekvő
volumenhozadék.
15
Közgazdaságtan
A növekvő határköltség:
Növekvő volumenhozadék esetén bizonyos nagyságrendig az átlagköltség (1

termékre jutó költség) csökken. Bizonyos szint után csökkenő volumenhozadékba
vált (egyre magasabb költséggel állítható elő a termék).
Csökkenő hozadék:
A technika adott színvonalán változatlan nagyságú erőforrásokhoz változó nagyságú

erőforrásokat kapcsolva a kibocsátás növekszik. A változó erőforrások
mennyiségének bizonyos ponton túli növelése egyre kisebb kibocsátást eredményez.
Üzembezárási pont: az a termelés – költség - ár kombináció, ahol az ár megegyezik

az átlagos változóköltséggel és a határköltséggel.
Fedezeti pont: az a termelés – költség – ár kombináció, ahol a határköltség

megegyezik az átlagköltséggel és az árral. Biztosítja minden költség fedezetét, de
nem biztosít gazdasági profitot.
Versenyző vállalat optimális termelése mindig annál a határköltségnél van,

amelyik megegyezik az árral – feltéve, hogy az ár magasabb, mint az átlagos
változóköltség minimuma. Ez a termelés vagy a veszteséget minimalizálja, vagy a
profitot maximalizálja.
16
Közgazdaságtan
6. Alternatív felhasználási lehetőségek, opportunity cost,

termelési lehetőségek görbéje, a helyettesítés
Alternatív felhasználási lehetőségek: a termelési tényezők különböző jószágok
előállítására használhatók, alternatív felhasználási lehetőségekkel rendelkeznek.
Dönthetünk, hogy melyik jószágot választjuk, de ha az erőforrásokat már
felhasználtuk, akkor az összes többi alternatíváról lemondtunk.
Opportunity cost (gazdasági, alternatív költség): egy lehetőség kiválasztásának

költsége, ami megmutatja, hogy pontosan miről kell lemondanunk azzal, hogy éppen
az adott lehetőség mellett döntöttünk.
Termelési lehetőségek görbéje: azon termékkombinációk halmaza, amelyek a

rendelkezésre álló termelési erőforrások teljes és ésszerű kihasználásával
megtermelhetők. A görbe pontjai fejezik ki az adott feltételek között a termelési
lehetőségek határát. Mindig negatív meredekségű, mert ha minden tényezőt
racionálisan felhasználunk, az egyik jószág termelését csak úgy növelhetjük, ha a
másikét csökkentjük.
Lineáris görbe esetében az alternatív költség állandó.

Konkáv görbe esetén az alternatív költség növekszik. (Ez jellemző a valóságban.)
Konvex görbe esetén az alternatív költség csökken.
A termelési lehetőségek görbéje a Pareto-hatékony termelési kombinációkat

tartalmazza, mert az egyik termék termelését csak akkor növelhetjük, ha a másik
termék termelését csökkentjük.
Gazdálkodás azt jelenti, hogy az adott eredmény eléréséhez minimális erőforrás-

ráfordításra, illetve adott erőforrásokkal a maximális eredmény elérésére törekszünk.
A helyettesítés:
Helyettesítésről akkor beszélünk, amikor a szükséglet-kielégítési folyamatban, a
fogyasztásban az egyik jószágot másikkal helyettesítjük.
Preferencia: valamely megoldás (jószág esemény, termelési kombináció) előnyben
részesítése más megoldásokkal szemben. A preferenciarendszer a lehetőségek
rangsorolása azok egyéni értékelése alapján.
A helyettesítést, a preferenciát a helyettesítés határrátája jellemzi.
A helyettesítés határrátája: megmutatja, hogy a mennyiségbe növekvő termék egy

egységéért mennyit hajlandó feláldozni a fogyasztó a másik termékből a szükséglet
kielégítés változatlanságához. Jele: MRS.
A helyettesítés határrátája a helyettesítési arány határértéke. A közömbösségi görbe

bármely pontjához húzott érintő meredeksége. A helyettesítés határrátája a
közömbösségi görbe mentén folyamatosan csökken.
17
Közgazdaságtan
7. A piacgazdaság ismérvei, modelljei, a tökéletes és nem

tökéletes piac
A tiszta piacgazdaság ismérvei:
• a föld és a termelt javak magántulajdonban vannak

• megvalósul a döntések és a vállalkozás szabadsága
• gazdasági önérdek motiválja a cselekedeteket
• a verseny biztosítja a piaci egyensúly kialakulását
• a döntések az árrendszer jelzéseihez igazodnak
• a kormányzati beavatkozás erősen korlátozott.
A piacgazdaság kiterjedten használja a pénzt. A pénz az árak megismerésének

eszköze.
A piacgazdaság központi szereplője a vállalkozó. Szabadon léphet be bármely

iparágba, és szabad döntése szerint el is hagyhatja azt. A döntés szabadsága
minden gazdasági szereplőre vonatkozik. A munkások szabadon dönthetnek arról,
hogy kinek és hol adják el a munkájukat, szolgálataikat. A fogyasztó szabadon
költheti el a jövedelmét arra, amire akarja.
A választás és a döntés szabadsága sohasem lehet korlátlan. Ha a piacgazdaság

gazdasági szereplői nem tartják tiszteletben a törvényeket és a normákat, akkor torz
piacgazdaság jön létre.
A gazdaság szereplőit a gazdasági racionalitás vezérli döntéseik során.

A vállalkozók döntéseit a maximális profit elérésére való törekvés motiválja.
Az erőforrások tulajdonosai úgy igyekeznek hasznosítani ezeket az erőforrásokat,
hogy a legmagasabb jövedelemhez jussanak.
A munkás választását elsősorban az elérhető legmagasabb bér motiválja, de
számos más körülményt is figyelembe kell vennie, pl. munkahelytől való távolság,
szabadidő nagysága, munkakörülmények.
A fogyasztók érdeke az, hogy a jövedelmeikből a lehető legteljesebben elégítsék

ki a szükségleteiket.
A verseny a valós gazdaságban lényegében ár- és költségverseny, ami a

versenytársak árai és költségei alá történő szorításban nyilvánul meg.
Tiszta piacgazdaságban az állam csak annyi szerepet vállalhat a gazdaságban, ami

a rendszer zavartalan működéséhez elengedhetetlen (pl. garantálja a magántulajdon
védelmét, a döntések szabadságát).
18
Közgazdaságtan
A tiszta piacgazdaság modellje
A tökéletes verseny (piac) ismérvei:
• nagy számú eladó és vevő,

• be- és kilépés nem befolyásolja a keresletet, kínálatot,
• piaci be- és kilépés szabad,
• tökéletesen informáltság.
Azt a piacot, ahol a fenti feltételek érvényesülnek, kompatitív piacnak nevezzük.
A piaci árakhoz való igazodás egyik legfontosabb feltételezés a tökéletes verseny

modelljében. Az árrendszer kommunikációs rendszer.
Az ármozgás jelzőként működik, és fontos kapcsolatot jelent a fogyasztók és a

termelők döntései között. Az ár másik funkciója, hogy elossza a fogyasztási javakat a
társadalom tagjai között. Az ár arra szolgál, hogy szétossza a szűkösen
rendelkezésre álló javakat mindazok között, akik igényt tartanak rájuk. Akik nem
tudják, vagy nem akarják kifizetni a magasabb árat, nem jutnak hozzá a
jószágokhoz. Az ár tehát azoknak juttatja a kívánt javakat, akik meg tudják, vagy
meg akarják fizetni.
Tökéletes verseny esetén az egyes vállalat kínálata nem hat a termék piacára. A
piaci árat a termék összes kereslete és kínálata határozza meg. Versenyző vállalat
számára a piaci ár adottság.
A monopólium minden tekintetben ellentéte a tökéletes versenynek: egyetlen eladó

kínálja az adott terméket, így ármeghatározó szerepe van. Piaci hatalmával képes
megakadályozni, hogy versenytárs jelenjen meg a piacon.
Duopólium esetében két nagyvállalat elégíti ki a piaci keresletet, amelyek homogén

terméket állítanak elő.
Monopolisztikus verseny esetén a vállalatok száma nagy, részesedésük a piaci

értékesítésből csekély, de képesek terméküket megkülönböztetni a többiekétől,
vagyis a kínálat termékdifferenciált.
A piacgazdaság lényege: a verseny tökéletlen, az a legalapvetőbb döntési tényező.
A gazdálkodó egységek típusai: a háztartás (fogyasztók) és a vállalat (üzleti

tevékenység)
Ha a tökéletes verseny feltételeinek bármelyikét megváltoztatjuk, akkor a

piacgazdaság másik modelljéhez jutunk.
A piacgazdaság lényegéhez hozzátartozik a verseny. A valóságos gazdaságban ez a

verseny tökéletlen. A piacgazdaság állandó eleme az ár, a legalapvetőbb döntési
tényező.
19
Közgazdaságtan
8. A piacgazdaság szerkezeti modellje, a legfontosabb

piacok jellemzői
A piacgazdaságban a gazdálkodó egységek két nagy típusa:
• Háztartás (fogyasztók)
• Vállalat (üzleti tevékenység)
Ezen két gazdasági szereplő piaci kapcsolatai eltérően alakulnak. Ennek alapján két
fő piacot különböztetünk meg:
• Fogyasztási javak piaca
• Tényezőpiacok
 Munkapiac
 Tőkejavak piaca
 Természeti erőforrások (föld) piaca
A piac: a tényleges és potenciális eladók és vevők találkozásának színtere, illetve e

szereplők kapcsolatainak rendszere, a keresletet és a kínálatot összehangoló
intézmény.
Fogyasztási javak piaca: a fogyasztási cikkek és a termelési eszközök közötti határ

nem éles. Egy-egy termékfogyasztási, termelési célra is használható.
Hovatartozásuk a felhasználáskor dől el. Emiatt a két piac (fogyasztási javak,
tőkejavak piaca) összevonható: áru- vagy jószágpiac.
Tőkejavak piaca: tőkejavak olya javak, amelyeket további termelési célokra

használnak fel. Tiszta piacgazdaságban csak vállalatok a szereplői keresleti és
kínálati oldalon egyaránt.
Munkapiac: a háztartások fogyasztási céljaik alapján eldöntik, mennyi jövedelemre

van szükségük. Ennek megfelelően kínálják munkájukat. A munkabér a fogyasztó
szempontjából a szabadidő alternatív költsége, ára. A vállalatok a keresleti oldalt
képviselik.
Tőkepiac: a háztartások el nem költött pénzjövedelme a megtakarítás. Ezt pénz

formájában kínálják a vállalkozóknak. A pénztőke piaca a tőkepiac. A vállalkozó a
tőkét tőkejavak vásárlására fordítja.
A háztartás csak két piachoz kapcsolódik, a fogyasztási javak piacához vevőként, és

a tényezőpiacok egyikéhez, a munkapiachoz eladóként.
A fogyasztási javak piacán a háztartások csak vevők, jövedelmeiket itt költhetik el.
A háztartások többsége nem költi el az összes jövedelmét. Az el nem költött
jövedelem a megtakarítás.
20
Közgazdaságtan
A pénztőke piacát tőkepiacnak nevezzük.
Négy piacon találkoznak egymással a háztartások és a vállalatok:

• Fogyasztási javak piaca
• Tőkejavak piaca
• Munkapiac
• Tőkepiac
A tőkepiac tipikus adásvételi tárgyai az értékpapírok.
Értékpapír: olyan okmányok, amelyek oly módon testesítenek meg valamilyen

követelést, hogy a követelést csak az értékpapír tulajdonosa érvényesítheti.
Részvény: a részvény birtokosa (a részvény névértéke erejéig) tulajdonosa annak a

vállalatnak, amely a részvényt kibocsátotta. Tulajdonosi jogán a vállalat
nyereségének egy részére, osztalékra van jogosultsága.
A részvénytulajdonos elsősorban alapvető tulajdonosi döntések meghozatalára

jogosult a tulajdoni részarányának megfelelő szavazati joggal. Ezek a döntések:
• A Részvénytársaság alapítása, megszüntetése
• A vállalati vezetés elbocsátása, kinevezése
• Az elért nyereség felosztása osztalékra
• A működés kibővítésére szolgáló részre.
A részvényesek e jogokat részben közvetlenül (a közgyűlésen), részben pedig

választott testületeik révén (igazgatóság) gyakorolják. A részvényes nem
rendelkezhet sajátjaként a vállalat tárgyi vagyonával. A tulajdonosi jogot viszont
átruházhatja részvényei eladásával. A résvényben megtestesülő tulajdonosi jog
névleges értéke természetesen eltérhet a piaci értéktől. Az előbbit névértéknek, az
utóbbit árfolyamnak nevezzük.
Névérték: az a pénzösszeg, amit a részvényen feltüntetnek. A Részvénytársaság

közgyűlésén ennek arányában van szavazati joga a részvénytulajdonosoknak, és
ennek arányában részesedhet a felosztásra kerülő osztalékból (nyereség).
Kibocsátási ár: az a pénzösszeg, amelyért kibocsátáskor az első tulajdonos a

részvényt megvásárolta.
Árfolyam: az az ár, amelyért a piacon a részvényt meg lehet szerezni, illetve el lehet
adni.
Kötvény: általában fix kamatozású értékpapír, amely tulajdonosát a névérték

százalékában meghatározott kamatlábnak megfelelő kamatjövedelemre jogosítja.
A kötvény kibocsátója a névérték szerinti pénzösszeget előre meghatározott

időpontokban visszafizeti (törleszti), tehát a kötvény hitelviszonyt megtestesítő okirat.
21
Közgazdaságtan
A kötvény tulajdonosa nem tulajdonosa a kötvényt kibocsátó vállalatnak. Az állam

jelentős kötvénykibocsátó. Az állam által kibocsátott kötvényeket kincstárjegynek
nevezik.
Váltó: többnyire rövid lejáratú – egy évnél rövidebb – fizetési ígéret. A váltó
kibocsátója a váltón megjelölt pénzösszeg (névérték) visszafizetését ígéri kamatok
nélkül.
A kamat nélküli megkötésnek akkor van jelentősége, amikor a váltó birtokosa másra
ruházza át a követelést. A lejáratig esedékes kamatot ekkor le kell vonni a váltó
névértékéből, vagyis az elfogadó a névértéknél kisebb összeget ad a váltóért.
A piacgazdaságban a MIT kérdését a fogyasztók „pénzszavazatai” döntik el, maikor

elhatározzák, hogy milyen árukat vásárolnak. A pénz a vállalati kasszákba folyik be,
de ott átalakul bérré, járadékká, kamattá, profittá, amik együtt a háztartások
jövedelmét teszik ki.
A HOGYAN problémáját árinformációkhoz igazodva a vállalatokon belül döntik el. Az

a termelési eljárás, amely adott időszakban a legolcsóbb, kiszorítja a költségesebb
eljárásokat.
A KINEK feladat megoldását a keresleti s kínálati viszonyok döntik el.
Ezek összefüggenek egymással. Ezt a kölcsönös függőségi rendszert nevezzük

önszabályozó piaci rendszernek, egyensúlyi állapotát pedig általános
egyensúlynak.
22
Közgazdaságtan
9. A kereslet, a keresleti függvény, a kereslet

árrugalmassága
Piac: a tényleges és potenciális eladók és vevők, illetve azok cserekapcsolatainak
rendszere, a kereslet és kínálat találkozásának színtere.
A kereslet: az a jószágmennyiség, amelyet a vevők hajlandók és képesek

megvásárolni.
Egyéni kereslet: egy fogyasztó saját preferenciarendszere, jövedelme és adott piaci

árak mellet milyen mennyiséget hajlandó megvásárolni az adott termékből.
Piaci kereslet: az adott termékből az összes fogyasztó által vásárolni kívánt

mennyiség.
Keresleti függvény: a kereslet nagysága és meghatározó tényezőinek összessége

közötti matematikai összefüggést mutatja.
D = f (P, I, O)
P: ár; I: nomináljövedelem; O: minden egyéb meghatározó tényező.
Kereslet árrugalmassága: megmutatja, hogy hány %-kal változik a keresett

mennyiség, ha a termék ára 1 %-kal változik.
Árrugalmasság értéke Fogyasztói magatartás A termék jellege

εp > 0 Árnövekedés esetén a Presztízsfogyasztás vagy
fogyasztó növeli a vásárolt Griffen javak.
mennyiséget.
εp = 0 Árnövekedés esetén a Teljesen rugalmatlan
fogyasztó nem változtatja a kereslet.
vásárolt mennyiséget.
-1 < εp < 0 Az ár 1%-os növekedése A kereslet árrugalmatlan
1 >εp> 0 esetén a fogyasztó
kevesebb, mint 1%-kal
csökkenti a vásárolt
mennyiséget.
εp < -1 Az ár 1%-os növekedése A kereslet árrugalmas.
εp > 1 esetén a fogyasztó több,
mint 1%-kal csökkenti a
vásárolt mennyiséget.
Keresleti görbe: megmutatja, mekkora a jószágból keresett mennyiség bármely

lehetséges ár esetén egyéb tényezők változatlansága mellett. Az a mennyiséget
mutatja, amelyet a vásárlók hajlandók megvásárolni valamely időszakban.
23
Közgazdaságtan
Tulajdonságai:
• az ár (függőleges tengely) a független változó,

• a keresett mennyiség (vízszintes tengely) a függő változó,
• a piacon a valóságban csak a görbe egy pontja figyelhető meg,
• a görbe egy meghatározott időszakban meglévő összefüggést ábrázol
(mennyit vásárolnának a fogyasztók, ha az ár ennyi lenne),
• negatív meredekségű (balról jobbra, lefele lejt).
A keresleti görbe eltolódásainak okai:

A keresleti görbét adott időpontban értelmezzük, ami azt jelenti, hogy más
időpontban a görbe más lehet.
• változás a vevők elkölthető jövedelmében (kétirányú lehet),
• változás más jószágok árában (kétféle hatást eredményezhet),
• változás az ízlésben, a divatban,
• hirdetés, reklám hatása,
• hitelben történő vásárlás lehetősége (növeli a keresletet) stb.
Piaci rezervációs ár: aminél többet a termékért a vevők nem hajlandók fizeti adott
körülmények között. A piaci kereslet szélsőséges esetben zérus.
Telítődési pont: az a keresett mennyiség, amelynél többet a vevők adott feltételek

között ingyen sem igényelnek.
24
Közgazdaságtan
10. A kínálat, a kínálati függvény, kínálati görbe, a kínálat

árrugalmassága
A kínálat: az az árumennyiség, amit egy időszak alatt az eladók megvételre

felkínálnak.
Kínálati függvény: S = f (P, O)

S: kínált mennyiség; P: a termék ára; O: egyéb tényezők összessége.
A kínálat nagysága függ az ártól és egyéb tényezőktől.
Kínálati görbe: a piaci ár és a termelők által eladni kívánt jószágmennyiségé közötti

kapcsolatot mutatja bármely lehetséges ár eseté. Azt, hogy különböző áraknál az
eladók milyen mennyiséget értékesítenének egyéb tényezők változatlansága mellett.
Jellemzői:
balról jobbra emelkedik, ennek következtében magasabb áron magasabb a kínált

mennyiség.
Eltolódásai:
Ha az ár változtatja meg a kínálatot, a görbe mentén mozdul el. (pozitív korreláció)
Ha nem az ár, hanem valamely más tényező változtatja meg a kínálatot, az a görbe
eltolódását eredményezi.
Az eltolódást okozhatják:
• időjárás (mezőgazdaságban jó év, jó termés, jobbra mozdul)

• technikai haladás (termelékenységjavulás, költség csökkenés, jobbra
mozdul)
• termelési tényező árváltozása (nő a tényező ára, balra felfelé mozdul)
• más javak árváltozása (balra felfelé mozdul)
• adók, termelési támogatások (adók növelik a költséget, balra felfelé
mozdul)
A kínálat árrugalmassága
• teljesen rugalmatlan
• végtelenül rugalmas
• rugalmas
• rugalmatlan
• egységnyi
25
Közgazdaságtan
26
Közgazdaságtan
11. A piaci egyensúly, a kereslet, a kínálat és az áralakulás

idődimenziói
A piaci egyensúly: ha egy iparágban a vállalatok nem realizálnak gazdasági profitot,
akkor a cégek nem akarják elhagyni az ágazatot, de a kívülállók sem akarnak
belépni a piacra. Így a piaci egyensúly stabilizálódik.
Egyensúlyi ár: amelynél az önként kínált és önként keresett mennyiség éppen

egyenlő (Marshall-kereszt: a keresleti és a kínálati görbe metszéspontja az
egyensúlyi ár)
A keresleti görbék esetében az ár változására a kereslet azonnal reagálhat.

A kínálat azonban nem tud azonnal növekedni vagy csökkenni, ha az ár megváltozik,
mert a kínálat esetében a termelés növeléséhez vagy csökkentéséhez időre van
szükség.
Négy gazdasági idősáv:
• Nagyon rövid táv (piaci időtáv): az az időtartam, amely alatt a termelés nem
tud reagálni a külső eseményekre. A kínálat nem bővíthető, vagy csak a már
meglévő készletek felhasználásával növelhető.
• Rövid táv: az az időtartam, amely alatt a termelési erőforrások közül legalább
egynek a mennyisége megváltoztatható, de van legalább egy olyan erőforrás,
amelynek mennyisége nem változtatható. A változatlan mennyiségű
erőforrásokat fix tényezőknek nevezzük.
• Hosszú táv: az az időtartam, amely alatt valamennyi erőforrás mennyisége
megváltoztatható. Hosszú távon tehát nincsenek fix tényezők, minden tényező
változó.
• Nagyon hosszú táv: az az időtartam, amikor már lehetőség van a korábbinál
minőségileg fejlettebb technológia alkalmazására is.
Tökéletes versenyben a hosszú távú egyensúly kialakulásának három feltétele

van:
• Az iparág minden vállalata maximalizálja profitját.
• Egyetlen vállalat se legye érdekelt abban, hogy kilépjen, vagy belépjen a

piacra. Egyetlen vállalat se realizáljon gazdasági profitot.
• Egyensúlyi ár alakuljon ki, azaz adott ár mellett a kínált mennyiség azonos

legyen a keresett mennyiséggel.
Optimális termelés mindig annál a határköltségnél van, amely megegyezik az árral

– feltéve, ha az ár magasabb, mint az átlagos változó költség minimuma. Ez a
termelés vagy a veszteséget minimalizálja, vagy a profitot maximalizálja.
27
Közgazdaságtan
12. A háztartás a piacon, a döntését befolyásoló tényezők,

bevételei
A fogyasztó: az a gazdasági szereplő, akinek célja saját szükségleteinek
kielégítése.
Háztartás természetes személyek kis csoportja, akik közös fedél alatt élnek, akik
jövedelmüket, vagyonukat részben vagy egészben közösen kezelik, továbbá
bizonyos javakat és szolgáltatásokat (főleg élelmiszert és lakást) együtt
fogyasztanak, illetve vesznek igénybe. A fogyasztás gazdasági egysége.
Szükséglet: valamely jószág megszerzése vagy elfogyasztási iránti vágy,

hiányérzet, amely cselekvésre késztet, és a fogyasztás révén kielégítést nyer. A
fogyasztással a szükséglet hosszabb-rövidebb ideig megszűnik, vagy intenzitása
csökken.
Hasznosnak tekintünk közgazdasági értelemben minden olyan jószágot vagy

jószágkombinációt, amely képes a társadalom valamely tagjának szükségletét
kielégíteni.
A fogyasztás célja a fogyasztásból származó hasznosságérzet, vagyis a

szükséglet-kielégítés fokának maximalizálása.
A háztartás döntéshozó egység. A döntések lehetnek:
• Fogyasztói döntések: a háztartások végső fogyasztói az előállított javaknak.

• Tényező kínálati döntések: legáltalánosabb és leggyakoribb a munkakínálati
döntés
• Vagyontartási döntések: vagyon növelése, értékének megtartása
Minden döntésre hat a háztartás tagjainak életkora. A statisztikusok ezt

kormegoszlásnak hívják. Országonként változó, hogy a statisztikusok milyen
korcsoportokat hoznak létre. Célszerű lehet a 0-19 év közötti, 20-44 év közötti, 44-64
év közötti, és a 65 év feletti korcsoport.
A nemek közötti arány is fontos lehet. Közgazdasági szempontból a legfontosabb,

hogy munkaképes koron belül a tényleges munkavállalók hány %-a nő, és hány %-a
férfi. A statisztikák világszerte azt mutatják, hogy növekszik a női munkavállalók
száma.
A jövedelem-eloszlást sem lehet figyelmen kívül hagyni. Vannak nagyon magas

jövedelműek, alacsony jövedelműek és a felső és alsó jövedelműek közötti családok.
28
Közgazdaságtan
A jövedelem-színvonal érezhető, statisztikailag kimutatható hatással van a

háztartás döntéseire. Alacsonyabb jövedelem-szinten a háztartásnak nincs, vagy
nagyon alacsony a megtakarítása, magasabb jövedelem-szintnél pedig a jövedelem
növekedésével nő a megtakarítás aránya.
A döntést befolyásoló tényezők:

Preferencia: valamely megoldás (jószág, esemény, termelési kombináció) előnyben
részesítése más megoldásokkal szemben.
Preferenciarendszer: a lehetőségek rangsorolása egyéni értékelés alapján. Ezen túl

a vevők vásárlását befolyásoló tényezők az árak és a jövedelem.
A háztartás bevételei:
A tényezőpiacon a háztartás a kínálati oldalon áll, munkaerőt ad el. A munkavállalás
során a fogyasztó pénzjövedelemre tesz szert. A munkavállalás azonban áldozattal
jár.
A munkabér a fogyasztó szempontjából a szabadidő alternatív költsége, vagyis ára.
Bérjavak azon termékek és szolgáltatások, amelyeket a fogyasztó bérből akar

megvásárolni.
A szabadidő és a bérjavak együttes hasznossága jelenti a fogyasztó életminőségét.

A fogyasztó el nem költött pénzjövedelme a megtakarítás, amit pénz formájában
kínálnak a vállalkozóknak. A pénztőke piaca a tőkepiac, jövedelme a kamat.
Transzferek: egyéb juttatások, melyek nem jelennek meg a munkapiacon. (pl.

nyugdíj)
Tőkehozamok:
• Felosztott nyereségek: a háztartás jogot formálhat a vállalkozás felosztott

nyereségének egy részére, amit pénzben vehet fel
• Kötvénykamatok: kötvényhozamok
• Bankkamatok: a tartósan elhelyezett betétekért a bank kamatot fizet.
Portfolió-átrendezésből eredő pénzbevételek:
Ha a vagyon nem pénzbeli részeit a háztartás pénzért értékesíti, akkor a vagyon

összetétele megváltozik. A portfolió átrendezése három esetben juttatja
pénzbevételhez a háztartást:
• Vagyontárgyak értékesítése: maglévő vagyontárgyak eladása. Bizonytalan

nagyságú bevétel, hiszen nagy mértékben függ a piaci kereslettől.
29
Közgazdaságtan
• Tőkekivonás: a tőkebefektetést meg lehet szüntetni (pl. tartós bankbetétünket

felmondjuk, mielőtt lejárna). Ha a kapott pénzt nem fektetjük be újra, akkor
tőkekivonás történik. Tőkekivonás formái:
 Üzlet(rész) felszámolása
 Értékpapírok eladása
 Tartós betét felmondása
 Felszabaduló betétek
 Kötvények törlesztő-részletei.
• Hitelfelvétel: pénzként áramlik a háztartásba. A hitelt vissza is kell fizetni, s a

hiteltartozás negatív nagyságú vagyonelem.
Egyéb (lottónyeremény, örökség)
30
Közgazdaságtan
13. A háztartás pénzallokációs tevékenysége, gazdagodás

és szegényedés esetei
Fogyasztás: szükséglet-kielégítés folyamata. Az adott időszakban fizikai formájában
is elhasználódott javak fogyasztását jelenti.
Formái:
• minden háztartás részére, (út, villany)
• döntést igénylő javak elfogyasztásának időtartama szerint:
• tartós javak, (háztartási gép)
• nem tartós javak (élelmiszer)
A háztartás vagyona:
Mindegyik háztartás rendelkezik vagyonnal, melynek mértéke különböző lehet.
Tartós javak: tartós fogyasztási cikkek, ingatlanok, nemes fémek, műtárgyak.
Befektetett eszközök: tartós betétek, vagyoni értékű szerződések (életbiztosítás),

értékpapírok, értékpapír formát nem öltő üzletrészek.
Pénzeszközök: készpénz, valuta, folyószámla.
A vagyon értéke időpontra vonatkoztatható, stock változó.

Összetétele: portfolió.
A háztartás jövedelme és megtakarítása:

• Jövedelem: az a maximális pénzösszeg, amelyet egy adott időszak alatt
fogyasztásra költhetne úgy, hogy a vagyon értéke nem változik az időszak
elején és végén.
• Megtakarítás: adott időszak jövedelmének és fogyasztásának különbözete.
Pénzallokációs tevékenység: Pénzt gyújt, a meglévőt szétosztja.

Befolyásoló tényezők:
• Jövedelem
• Család nagysága
• Foglalkoztatási viszony
• Beosztás (pazarló-beosztó)
• Lakóhely ellátottsága
• Családi fogyasztás szerkezete
• Fogyasztási és megtakarítási arány
• Fogyasztói beruházás
• Elsietett preferencia
• Fogyasztói érzéketlenség
31
Közgazdaságtan
14. A háztartási paradoxonok, piaci hatások

Paradox hatások:
• Griffen hatás: az ár nő, a kereslet is nő, hatására a jövedelem leértékelődik.

• Veblen hatás: (sznob-hatás) a fogyasztó a magas ár miatt fogyasztja,
presztízs-fogyasztás, ha az ár csökken, akkor a kereslet is csökken.
• Minőség hatás: a „drágább jobb” elmélete. Ha az ár csökken, gyanakvás a
minőségre.
• Spekulációs hatás: a reakciókat gyakran a jövőben várható árak váltják ki.
Ha az ár nő, a kereslet is nő, árnövekedésre számítanak. Árleszállítás során
visszafogják a keresleteiket.
A bevételek felhasználási lehetőségei
Javak és szolgáltatások vásárlása.
Befektetések:
• üzlet(rész) megszerzése
• értékpapír vásárlás
• tartós betét elhelyezés
• tartós javakba való befektetés
• hitelnyújtás
Adósságszolgálat: adott időszakban kifizetett törlesztő részletek és kamatok

összege.
Pénztartalékolás.
Bevétel, fogyasztás, jövedelem és vagyon összefüggései
Pénzbevételek:
• bér
• transzferek
• egyéb bevételek
• tőkehozamok
Ezek nem vagyon értékesítéséből származnak, elfogyasztásuk esetén nem
változik a vagyon nagysága. Ezek jövedelmek.
A jövedelmek felhasználhatóak:
• fogyasztásra (tartós és nem tartós javakra)
• megtakarításra (befektetett eszközök, pénztartalékok növelésére).
32
Közgazdaságtan
Bevétel még:
• vagyonértékesítés (portfolió átrendezés) Nem jövedelem.
A vagyonelemek árváltozása miatti vagyonváltozás jövedelem. Elfogyasztásuk
esetén a vagyon csökken.
Választási hatások:
• Helyettesítési hatás
• Kényszerhelyettesítés (hiánypiac)
• Kényszerköltés, fogyasztói türelmetlenség, reális javak előnyben részesítése
a pénzzel szemben
• Kényszertakarékosság (nem költ, nem helyettesít, gyűjt)
33
Közgazdaságtan
15. Az üzleti szervezetek célja, külső és belső működtetői,

típusai
Üzleti szervezetek: gazdasági egységek, a gazdaság szereplői. (Vállalatok,
vállalkozások.) Jele: I.
Az üzleti szervezetek csoportosítása, típusai
A működés célja szerint:

• profit orientált (egyéni vállalkozás)
• non profit szervezet (a működéshez szükséges tőke nem profit célokat szolgál –
alapítványok).
Piaci tevékenység szerint:

• vállalatok (jószág- és szolgáltatáspiac)
• bankok, pénzintézetek (pénz és tőkepiac)
• munkaközvetítő ügynökségek (munkapiac)
Szervezeti forma szerint:

• egyéni vállalkozás (egyszemélyi tulajdon és kockázat)
• társulás (több személy közös tulajdona, felelősség a bevitt vagyon arányában)
• Részvénytársaság esetén a részvényesek nem felelnek.
Külső és belső működtetői:
Céljuk: profit szerzése és növelése, melynek érdekében erőforrásokat alakítanak át

kibocsátásokká, melynek során kombinálják az erőforrásokat és vállalják a piaci
bizonytalanságból eredő kockázatot.
Termelés: az erőforrások termékké történő átalakítása valamilyen technológiával

történik.
34
Közgazdaságtan
16. Az üzleti szervezetek költségeinek osztályozása

A költség fogalma: mindazon ráfordítás pénzben kifejezve, ami a termelés során
felmerül.
1. Alternatív költség, opportunity cost: egy lehetőség kiválasztásának

költsége, ami megmutatja, hogy pontosan miről kell lemondanunk azzal, hogy
éppen az adott lehetőség mellett döntöttünk.
2. GAZDASÁGI költség: minden költség, ami a termelés során felmerül

függetlenül attól, hogy számlával igazolható vagy sem.
SZÁMVITELI költség: azon költségek amelyek a számviteli törvény alapján
elszámolhatóak, számla van róla. Kisebb a gazdasági költségnél.
3. FIX költség (FC): a kibocsátás változásával a költség nem változik, nulla

kibocsátás esetén is fennáll.
VÁLTOZÓ költség (VC): a kibocsátás változásával a költség változik.
4. EXPLICIT költség: külső számlán megjelenő, közvetlen pénzkifizetéssel járó

költség.
IMPLICIT költség: közvetlen pénzmozgással nem jár.
• nincs számla róla, nem számolható el.
• nincs számla róla, de el kell számolni. (Pl. amortizáció.)
Az explicit és implicit költség együttesen a gazdasági költség.
5. ELSÜLLYEDT költség: gazdasági döntéssel nem lehet megváltoztatni. (Pl.

bérleti díj.)
VÁRHATÓ költség: a gazdasági döntés megváltoztathatja.
6. EGYENES költség: megmondható a költség típusa (fix, változó költség.)

SZÁRMAZTATOTT költség: az egyenes költségből 1 egységre osztott
költség, átlagköltség.
7. KÖZVETLEN költség: a felmerülés pillanatában ismert, hogy mely termékre

számolható el.
KÖZVETETT költség: a felmerülés pillanatában nem ismert, hogy mely
termékre számolható el.
• kibocsátási érték
• darabszám
• műszakpótlék.
35
Közgazdaságtan
A költségek formái megtérülés szerint
Lekötött (befektetett) tőke: a termelés megindításához szükséges egyszeri, nagy

összegű, fokozatosan megtérülő ráfordítás. Kezdetben alternatív, majd számviteli
költség.
Amortizáció: értékcsökkenés.
Forgóeszköz: értékesítéskor térül meg.
Folyó költségek: közvetlen ráfordítások (Pl. munkabér)
• explicit költség
• implicit költség.
A profit: a bevétel és a termelés során felmerült kiadás különbsége. Lehet gazdasági

és számviteli profit.
36
Közgazdaságtan
17. Az üzleti szervezetek jövedelmi és vagyoni mérlegei

Jövedelmi mérleg
Profit: a vállalkozásból származó bevételek és a termelés során felmerült költségek

különbsége.
Normál profit: a vállalkozás tulajdonába lévő erőforrások alternatív költsége, a

következő legjobb felhasználási lehetőség jövedelme. A bevétel egyenlő a gazdasági
költséggel. A jövedelmezőség átlagos.
Gazdasági profit: a bevétel nagyobb a gazdasági költségnél. Átlagnál nagyobb

jövedelmet jelent.
Számviteli profit: az összbevétel és a számviteli költségek különbsége.

• ha pozitív, az alternatív költségek egy része, a normál profit egy része is
bizonyosan megtérül.
• ha megegyezik a normál profit összegével, akkor realizálódtak a gazdasági
költségek.
ha nagyobb, mint a normál profit összege, a vállalat gazdasági profitot realizált.
Ha a bevétel kevesebb, mint a gazdasági költség, a termelés veszteséges.

Rövidtávon érdemes folytatni a termelés az explicit költségek megtérüléséig.
Eredmény-kimutatás
Célja: a bevételek és ráfordítások szembeállítása, s ezek különbözetének a mérleg

szerinti eredmény-levezetése.
• nettó árbevétel: adó nélküli ellenérték

• egyéb bevételek: rendszeres tevékenységből
• anyagjellegű ráfordítások
• értékcsökkenési leírás
Üzemi eredmény: termelési és értékesítési tevékenység eredménye bevételek és

ráfordítások tekintetében.
37
Közgazdaságtan
18. Az üzleti szervezetek vagyonkimutatása és az

értékcsökkenés
Az üzleti szervezetek vagyona (tőkéje) megjelenési forma szerint
Eszközök (aktívák)
• befektetett eszközök: a tevékenységet tartósan, 1 éven túl szolgálja.
• forgóeszközök: 1 éven belül elhasználódik, illetve egyetlen termelési folyamatban
vesz részt.
• készletek (anyag, áru)
• követelések (vevő felé kiszámlázott)
• egyes értékpapírok eladás céljából
• pénzeszközök (készpénz, bankbetét)
Értékük: beszerzési illetve előállítási érték.
Értékcsökkenés, ami
• immateriális javak és
• tárgyi eszközök
használatba vétele óta való elhasználódásának, korszerűtlené válásának, gazdasági
avulásának pénzben kifejezett értéke; az értékcsökkenés költségkénti elszámolása.
(Költség még: anyag és bér.)
Eredet szerint
Források (passzívák)
• saját tőke: valós vagyoni helyzetet mutat.

• jegyzett tőke (törzstőke)
• mérleg szerinti eredmény: tárgyévi tevékenység valós és ténylegesen
felhalmozható hozadéka.
• kötelezettségek (Pl. hitel)

• rövidlejáratú (számlatartozás)
• hosszú lejáratú (beruházási, fejlesztési hitel)
38
Közgazdaságtan
19. A fogyasztói magatartás elmélete, hasznosság,

preferenciák
A gazdasági folyamatok kiinduló pontja a fogyasztó, akinek szükségletei ösztönzőik a
vállalatokat valamely termék vagy szolgáltatás előállítására. A gazdasági
tevékenység akkor éri el célját, ha ezeket a szükségleteket sikerül kielégíteni.
A fogyasztó az a gazdasági szereplő, akinek célja saját szükségleteinek kielégítése.

A fogyasztás gazdasági egysége a háztartás.
A fogyasztók azért választanak bizonyos termékeket és szolgáltatásokat, mert ezek

segítségével kielégíthetik szükségleteiket.
A szükséglet valamely jószág megszerzése vagy elfogyasztása iránti vágy,

hiányérzet, amely cselekvésre késztet, és a fogyasztás végén kielégítést nyer. A
csökken.
Hasznosnak tekintünk közgazdasági értelemben minden olyan jószágot, vagy

kielégíteni.
A fogyasztó célja a fogyasztásból származó hasznosságérzet, vagyis a szükséglet-

kielégítés hatásfokának maximalizálása.
A döntés meghozásához ismerni kell a lehetőségeket. Az egyének mindig csak
azokat a lehetőségeket veszik számításba, amelyek számukra megvalósíthatóak. A
lehetőségeket részben a rendelkezésünkre álló pénz (jövedelem) korlátozza,
részben pedig a kínálat. A feltárt lehetőségek közül csak akkor tudunk választani, ha
rangsorolni tudjuk a lehetőségeket. A rangsorolás alapja saját értékrendünk,
preferenciarendszerünk.
A preferencia valamely megoldás előnyben részesítése más megoldásokkal

szemben. A preferenciarendszer a lehetősége, megoldások sorba rendezése azok
egyéni értékelése alapján.
Az alternatívákat nem tudjuk számokkal rangsorolni, de az is elfordulhat, hogy az

egyes megoldásokat még rangsorolni sem tudjuk. Ilyenkor ezek a megoldások
azonos értékűek a fogyasztó számára. Az ilyen lehetőségek közül csak valami külső
szempont alapján lehet választani. Az azonosra értékelt választásokat közömbös
megoldásoknak nevezzük.
Ha a lehetőségeket feltártuk és értékeltük, akkor természetesen azt a megoldást

fogjuk választani, ami számunkra a legkedvezőbb, amit a preferenciánk alapján az
első helyre állítottunk. Ez a megoldás lesz a leghasznosabb. Egy lehetőség
kiválasztásával természetesen egyben lemondunk a több lehetőség kiválasztásáról.
39
Közgazdaságtan
Bármely lehetőség kiválasztásának alternatív költsége azon lehetőségek

hasznossága, amelyről lemondtunk az adott megoldás kiválasztása érdekében.
A termékek körét szűkíteni kell, hiszen egy vásárló, egy háztartás több száz terméket
vásárol rendszeresen. A vásárolt termékeket összevonhatjuk egy ún. fogyasztói-
vagy jószágkosárba.
Egy jószágkosár két vagy több termék vagy szolgáltatás mennyiségének

tetszőleges kombinációja.
A jószágkosárból képezhetünk két kisebb kosarat:

• Élelmiszerek
• Vegyszerek
A két termékcsoportból különböző kombinációk állíthatók össze.
A fogyasztó a szóba jöhető jószágkosarakat összehasonlítja egymással: meg kell

állapítani, hogy két jószágkosár közül melyik hasznosabb számára, vagy esetleg
azonos hasznosságúak-e.
Ha a fogyasztó páronként összehasonlítja a jószágkosarakat, akkor érvényesülnek a

preferenciarendezés szabályai.
Jószágtérnek nevezzük két vagy több jószág lehetséges kombinációját.
40
Közgazdaságtan
20. A költségvetési egyenes, a közömbösségi görbék,

optimális választás
A költségvetési egyenes
A preferenciák alapján csak akkor tud választani a fogyasztó, ha lehetőségei

végesek, és a választást más korlátozza. Ekkor a számára legkedvezőbb
lehetőséget fogja kiválasztani.
A fogyasztó tényleges piaci döntéseit a preferenciák mellett a jövedelme és termékek

árai határozzák meg.
A költségvetési halmaz azon jószágkombinációk összessége, amelyeket a

fogyasztó az adott időszaka jövedelméből az érvényes árak mellett meg tud
vásárolni.
A költségvetési korlát azon jószágkombinációk összessége, amelyet a fogyasztó
jövedelmének teljes elköltésével tud megvásárolni adott árak mellett.
A költségvetési egyenesnek 3 jellemzője van: a függőleges és a vízszintes

tengelymetszete, valamint a meredeksége.
A függőleges tengelymetszet megmutatja, hogy mennyi y terméket vehet a

fogyasztó, ha jövedelmét teljes egészében elkölti.
A költségvetési egyenes meredeksége kifejezi, hogy mennyivel kell y termék

vásárlását csökkenteni, ha x termék vásárlását 1 egységgel növelik adott jövedelem
mellett.
Az árváltozás hatása a költségvetési egyenesre:
Ha megváltozik a termék ára, akkor a költségvetési egyenesen két változás

következik be:
• Megváltozik a költségvetési halmaz
• Megváltozik a költségvetési egyenes meredeksége
A jövedelem változatlansága mellett a fogyasztó kevesebb kombinációt tud

megvenni. Változik a költségvetési egyenes meredeksége is, hogy x termék
vásárlásának egységgel való növekedéséhez több y termékről kell lemondani, mint
korábban.
Egy haszonmaximalizáló fogyasztó azt a jószágkombinációt választja, amelyben

adott jövedelem mellett a legmagasabb szükséglet-kielégítést éri el.
Grossen II. törvénye kimondja, hogy a fogyasztó akkor költi el optimálisan a

jövedelmét, ha az utoljára kiadott pénzegység minden termék esetében azonos
41
Közgazdaságtan
összhaszon-növekményt eredményez: a pénz határhaszna minden termék

fogyasztásában azonos
Közömbösségi görbe:
Közömbösségi görbe: a fogyasztói kosarak minden olyan kombinációja, amely
azonos szükséglet-kielégítési szintet (azonos hasznosságot) biztosít a fogyasztó
számára.
Mivel a fogyasztók az átlagot jobban kedvelik a szélsőségeknél, ezért a

közömbösségi görbe tipikusnak mondható alakja konvex.
A szükséglet-kielégítés egy telítődési folyamat, minél többet fogyasztunk egy

termékből, annál inkább kielégítésre kerülnek szükségleteink. Ezért a mennyiség
növekedésével egy-egy újabb termékegységet vagy jószágkosarat egyre kevesebbre
fogunk becsülni.
Közömbösségi térkép: az adott jószágtérben elhelyezkedő közömbösségi görbék

összessége.
A közömbösségi görbék csak a fogyasztói rangsort reprezentálják, nem mutatják

meg, hogy mennyivel jobb az egyik fogyasztói kosár a másiknál. A közömbösségi
görbék nem metszhetik és nem érinthetik egymást.
A jól viselkedő közömbösségi görbéknek a következő tulajdonságokkal kell

rendelkeznie:
• Negatív meredekségű, az egyik jószág mennyiségének növekedésével a
másik mennyiségét csökkenteni kell annak érdekében, hogy a hasznossági
szint ne változzon.
• A közömbösségi görbe az origóra konvex.
A helyettesítés rátája megmutatja, hogy a mennyiségében növekvő termék

egységéért mennyit hajlandó feláldozni a fogyasztó a másik termékből a szükséglet-
kielégítés mértékének változatlanságához. Jele: MRS
A közömbösségi görbék rendszerében a hasznosabbnak ítélt kombinációról csak

annyit tudunk, hogy a fogyasztó jobbnak tartja a másiknál, de nem tudjuk
megmondani, hogy mennyivel. A mérhető hasznosság értelmezése szerint ezt is
meg lehet mondani.
A nem jól viselkedő közömbösségi görbék:

• Tökéletesen helyettesítő javak (közömbös, hogy melyiket fogyassza)
• Tökéletes kiegészítő javak (senki sem akar csak jobb lábas cipőt venni)
• Semleges javak (fogyasztásukhoz sem hasznosságérzet-növekedés, sem
hasznosságérzet-csökkenés nem kötődik)
• Káros javak
• Telítődés (minden termékből van egy olyan mennyiség, amelynél a szükséglet
telítődik)
42
Közgazdaságtan
21. A fogyasztói kereslet és a jövedelmek változása

Az egyéni kereslet kifejezi, hogy egy fogyasztó – saját preferenciarendszere,
jövedelme és adott piaci árak mellett – milyen mennyiséget hajlandó vásárolni adott
termékből.
A piaci kereslet az adott termékből az összes fogyasztó által megvásárolni kívánt

mennyiséget jelenti.
Egy termék egyéni kereslete, vagyis a belőle vásárolni kívánt mennyiség akkor
változik, ha változik az adott termék ára, a fogyasztó jövedelme, valamint bármely
más termék ára.
A jövedelem-fogyasztási görbe a különböző jövedelmekhez tartozó optimális

jószágkombinációk halmaza. Jele: ICC.
A jövedelem növekedésével a termékekből egyre többet fog vásárolni a fogyasztó.
Az Engel-görbe kifejezi, hogy a fogyasztó mekkora mennyiséget kíván vásárolni

adott termékből különböző jövedelem és változatlan árak mellett.
Normál jószágnak hívjuk azt a jószágot, amelynek keresett mennyisége a fogyasztó

jövedelmének növekedésével nő.
Egy normál jószág Engel-görbéje pozitív meredekségű.
Egyes termékek kereslete az előbbivel ellentétesen viselkedik: a jövedelem

növekedésével a fogyasztó csökkenti vásárlását. Minden család vagy háztartás meg
tudja mondani, hogy mely termékek vásárlását csökkentené, ha a jövedelme
növekedne. Nem venné többet pl. a kínai edzőcipőt. Többségük azt is meg tudná
mondani, hogy mivel helyettesítené ezeket a termékeket. Ezeket magasabb rendű
javaknak nevezzük.
Alacsonyabb rendű javaknak nevezzük azokat a javakat, amelyekből a fogyasztó

által keresett mennyiség csökken a jövedelem növekedésével, ha a jövedelmük
meghalad egy bizonyos szintet.
Magasabb rendű javak azok, amelyekből a keresett mennyiség erőteljesen

megnövekszik a jövedelem növekedésével, részarányuk ekkor a fogyasztáson belül
megnövekszik.
Egy bizonyos jövedelemnagyság után a fogyasztó csak akkor jut magasabb

közömbösségi görbére, ha az alacsonyabb rendű jószágot helyettesíti egy magasabb
rendűvel, vagyis az előbbiből csökkenti, az utóbbiból növeli a fogyasztását.
A keresett mennyiség és a jövedelem közötti kapcsolat jellemzésére leggyakrabban

a jövedelemrugalmasságot használjuk. A kereslet jövedelemrugalmassága
megmutatja, hogy a jövedelem 1%-os változása hány %-kal változtatja meg a
kereslet keresett mennyiséget. Számításához leginkább az ún. ívrugalmasság
számítási módszerét használjuk.
43
Közgazdaságtan
Az árváltozás hatása az egyéni keresletre

Keresleti függvény
Az ár-fogyasztási görbe azon optimális kombinációk összessége, amelyeket az egyik
termék különböző árai mellett választ a fogyasztó, miközben a másik termék ára és a
fogyasztó jövedelme változatlan.
A kereslet törvénye:
Az árak csökkenésével a keresett mennyiség növekszik. Oka: az ár csökkenésével a
fogyasztó költségvetési korlátja kitolódik, ezért képes arra, hogy magasabb szinten
elégítse ki a szükségleteit. Így az ár csökkenésével számára nagyobb mennyiség
vásárlása lesz optimális.
A vevők egyes termékek fogyasztását nem teszik függővé az ártól, és bármely ár

mellett csaknem ugyanazt a mennyiséget fogyasztják belőle. Ezek részben olyan
termékek, amelyek csekély mértékben érintik a fogyasztók költségvetését, mert
jövedelmeik elenyésző hányadát költik rájuk. Így viszonylag magas ár mellett is
képesek igényeiket kielégíteni belőle.
Ugyanez tapasztalható a szenvedélybetegeknél: akkor is megvásárolják a

terméket, ha annak ára jelentősen növekszik.
Ártól független kereslet esetében a keresleti függvény függőleges.
Előfordul, hogy a keresett mennyiség és az ár azonos irányban változik: növekvő

árak mellett nő a kereslet. A márkás ruhák sokszorosába kerülnek, mint a
tömegtermékek, mégpedig nemcsak minőségükkel arányosan drágábbak. Ennek
döntően az az oka, hogy bizonyos terméket a vevők éppen azért vesznek, mert
drágák, és ezek viselésével, fogyasztásával mindenki számára demonstrálhatják
vagyoni helyzetüket. Ez a jelenség a presztízsfogyasztás.
Azokat a javakat, amelyeknek a kereslete az árnövekedés hatására növekszik,

Griffen javaknak nevezzük.
A kereslet árrugalmassága megmutatja, hogy hány %-kal változik a keresett

mennyiség, ha a termék ára 1%-kal változik. A kereslet árrugalmassága általában
negatív, hiszen tipikus az, hogy az ár növekedésére a kereslet csökken. Árrugalmas
termékről akkor beszélünk, ha az árrugalmasság nagyobb, mint 1. Árrugalmatlanság
esetén a mutató 0 és 1 közé esik.
Más termék árának hatása a keresletre:

Az árváltozás kereszthatása megmutatja, hogy hogyan változik egy adott termék
kereslete egy másik termék árváltozásának hatására.
A hatás attól függ, hogy milyen kapcsolat van a két termék fogyasztása között. Ha a
két termék helyettesíti egymást, akkor az egyik árának növekedésével a másik
kereslete nő. Az árváltozás kereszthatása tehát pozitív.
44
Közgazdaságtan
Egymást kiegészítő termék esetében éppen fordított: ha az egyik termék ára

növekszik, akkor a másik termék kereslete csökken. A kereszthatás ekkor negatív.
Egymástól független termék árának változása nem befolyásolja a másik keresletét, a

kereszthatás nulla.
A kereslet keresztrugalmassága megmutatja, hogy egy adott termék 1%-os

változása hány %-kal változtatja meg egy másik jószág keresett mennyiségét.
Az árváltozás helyettesítési hatása azt a fogyasztásváltozást jelenti, amelyet adott

termék árának változása idéz elő, változatlan reáljövedelem mellett.
Az árváltozás jövedelmi hatása azt a fogyasztásváltozást jelenti, amit az árváltozás

miatti reáljövedelem-változás vált ki.
A két hatás elválasztása fontos.
Az árváltozás hatásának elválasztása Hicks módszerével:

Hicks megközelítése azon a feltevésen alapul, hogy a reáljövedelem nagyságát az
elérhető szükséglet-kielégítés jelzi. Normál javak esetében az árváltozás két hatása
azonos irányba hat a termék keresletére. Inferior javak esetében az árváltozás
helyettesítési és a jövedelmi hatása ellentétes irányba hat az adott jószág
keresletére.
Slutsky módszere:
Szerinte a reáljövedelem akkor változatlan, ha a fogyasztó az új árarányok mellett is
képes megvásárolni a korábban kiválasztott jószágkosarat.
45
Közgazdaságtan
A fogyasztói többlet értelmezése

A fogyasztók azért vásárolnak meg egy terméket, mert ezzel javítanak helyzetükön.
A fogyasztói többlet segítségével kifejezhetjük a vásárlás révén bekövetkező
helyzetjavulást.
Mivel az egyes fogyasztók különbözőképpen értékelik az egyes javakat, azért eltérő

az az összeg, amelyet maximálisan hajlandóak fizetni a termék egyes
mennyiségéért.
Azt az árat, amelyet egy fogyasztó maximálisan hajlandó fizetni egy adott termékért,
rezervációs árnak nevezzük.
A piacon minden vevő azonos árat fizet a termékért. Az egyéni értékelés és a piaci ár
közötti különbségből adódik a fogyasztói többlet.
Azon pénzösszegek különbsége, amelyet a fogyasztó maximálisan hajlandó lenne

fizetni a termékért, valamint a ténylegesen fizetendő összeg különbsége a
fogyasztói többlet.
A fogyasztói többlet nagysága egyben kifejezi egy adott termék egyéni értékelése és
társadalmi értékelése közötti különbséget.
46
Közgazdaságtan
22. A termelés, a termelési függvény és tulajdonságai

1. A termelés
A vállalatok döntési folyamata hasonlít a háztartásokéhoz. Rendelkezésre álló lehetőségek
közül igyekszik kiválasztani a számukra a legjobb megoldást.
Egy vállalat akkor realizál profitot, ha valamilyen terméket vagy szolgáltatást értékesít a piacon.
Úgy, hogy az áruért kapott bevétel meghaladja a termelés ráfordítását.
El kell dönteni:
• mit termeljen
• hogyan termeljen
• hol? Kinek értékesíti?
2. A termelési függvény
Ha azt feltételezzük, hogy a vállalat mindig csak egyetlen terméket állít elő, akkor olyan
termelési függvényhez jutunk, amelyben a megtermelt termékmennyiség csak a felhasznált
termelési tényezők, az alkalmazott tőke és a munka mennyiségétől függ.
Q=F(K;L)
Q= megtermelt mennyiség
K= felhasznált tőke mennyiség
L= felhasznált munka mennyiség
Technikai hatékonyság:
Az a termelési mennyiség, ami adott tényezőkombinációval maximálisan előállítható.
Technikailag nem hatékony:
Az adott tényezőkombináció nem a maximálisan lehetséges termelést eredményezi.
Termelési függvény a felhasznált tőke és munka kombinációihoz azon termelési értékeket

rendeli hozzá, amelyek a technikailag hatékony megoldásokat jelentik. A termelési függvény
tehát a különböző tőke és munka kombinációkhoz a velük maximálisan termelhető
termékmennyiséget rendeli hozzá.
3. A termelési függvény tulajdonságai

Termelés nem lehetséges termelési tényezők nélkül, ha bármelyik tényező hiányzik, nem
tudnak termelni. Ha viszont bármely tényező mennyiségét növelik, miközben a másik
mennyiség változatlan, akkor a termelés nő.
47
Közgazdaságtan
A termelési tényezők növekedésének hatása eltérő attól függően, hogy a termelési tényezők
mindegyikét megváltoztatjuk-e, azonos ütemben változtatjuk-e, vagy csak az egyeik tényező
felhasznált mennyiségét változtatjuk. Eszerint minden termelési tényező mennyisége változhat,
mégpedig egymástól függetlenül tetszőleges arányokban.
A skálahozadéki függvény
A termelési függvény azon pontjainak halmaza, amelyek azonos tőke-munka arány melletti
tényezőkombinációk és a termelés mennyisége közötti összefüggést mutatják meg. A
skálahozadéki függvény mentén a termelési tényezők mennyiségét azonos mértékben
változtatva vizsgáljuk a termelés változását.
A parciális termelési függvény
Azt mutatja meg, hogyan alakul a termelés, ha az egyik tényező felhasználását változtatjuk,
miközben a másik tényező mennyisége változatlan.
23. Az isoquantok, a sklálahozadéki függvény

Hosszú távú termelési függvény – Q = f (K. L)
Hosszú távon nemcsak a munka, hanem a felhasznált tőke mennyisége is változhat.
Az isoquant görbe azon tényezőkombinációk összessége a termelési függvény
felületén, amelyekkel azonos termelési szint érhető el. Koordináta-rendszerünkben
végtelen sok görbe rajzolható, amelyik mindegyike 1-1 termelési szintet reprezentál,
az így kapott görbék összességét isoquant térképnek nevezzük. Jellemzői: -
nem keresztezhetik egymást
- az isoquant görbe mentén a tőke és munka helyettesíti
egymást
A technikai helyettesítés határrátája (MRTS) az az arány, amely megmutatja, hogy

azonos kibocsátási szint mellett milyen arányban helyettesíthető egymással a munka
és a tőke: RTS= |- dK / dL |
Amennyiben a 2 termelési tényező helyettesítési lehetőségét az isoquant görbe egy
pontjában értelmezzük, akkor technikai helyettesítési határrátáról beszélünk.
MRTS = dK / dL
A helyettesítés határrátát: RTS = dK / dL = MPL / MPK
A termelési tényezők határtermékének értelmezése az isoquant térképen

1. Az isoquant görbék - meredekségű szakaszaiban mindkét termelési tényező
határterméke +. Ekkor bármelyik inputtényezőt növelve magasabb termelési
szintet képviselő isoquant görbére kerülünk, így a termelési tényezők
határterméke +.
2. Amennyiben az isoquant görbe meredeksége pozitívvá válik valamely tengely
mentén, akkor az adott termelési tényező további növelésével alacsonyabban
48
Közgazdaságtan
fekvő isoquant görbére kerülünk, így az összetermelés csökken, az adott

termelési tényező határterméke negatívvá válik.
Az isoquant térképen a következő szférákat különböztetjük meg:

- túlzott munkafelhasználás: ahol a munka határterméke negatív és a tőke
határterméke pozitív
- túlzott tőkefelhasználás: a munka határterméke pozitív és a tőke
határterméke negatív
- helyettesíthetőség: mindkét inputtényező határterméke pozitív
A vállalatok számára technikailag hatékony tartománynak az isoquantoknak azt a

szakaszát tekintjük, ahol mindkét termelési tényező határterméke +, vagyis bármelyik
termelési tényezőt növelve a termelés nő. Ekkor az inputtényezők helyettesítik
egymást. Az isoquant térképen a releváns tartományt a másik két szférától a
gerincvonalak választják el. A gerincvonal a rövid távú termelési függvény
maximumpontjainak összességeként értelmezhető.
A rövid távú termelési függvény elemzése során a változó inputtényező felhasznált

mennyiségének növelésekor 3 hozadéki szférát: 1.növekvő, 2. csökkenő, de pozitív,
3. csökkenő és negatív hozadékokat különböztetünk meg. A termelési tényezők
hozadékát vizsgálhatjuk a hosszú távú termelési függvény alapján is. A
skálahozadékot csak hosszú távon értelmezhetjük. A skálahozadék az az arány,
amely kifejezi, hogy a termelési tényezők egyidejű arányos növelés esetén hogyan
alakul a termelés.
A skálahozadéki függvény a termelési függvény azon pontjainak halmaza,

amelyek azonos tőke-munka arány melletti tényezőkombinációk és a termelés
mennyisége közötti összefüggést mutatják meg. A skálahozadéki függvény mentén a
termelés tényezők mennyiségét azonos mértékben változtatva vizsgáljuk a termelés
változását.
A termelési függvény, a skálahozadéki függvény, a parciális termelési függvény

háromféle technikai feltételt takar. A termelés függvény esetében a vállalat bármilyen
arányban választhat tőkét és munkát, ezzel bármilyen technikai megoldás
kiválasztása lehetséges számára.
A skálahozadéki függvény azt feltételezi, hogy a vállalat már kiválasztott egy
technológiát, és adott technológia mellett meg tudja változtatni mindkét termelési
tényező mennyiségét, változatlanul hagyva a tényezőarányokat
24. A piaci tökéletlenségek, monopóliumok

A tiszta monopólium esetén a teljes kínálati oldalt egy vállalat uralja, amely nem,
vagy csak igen nehezen helyettesíthető termékeket gyárt és piaci erejénél fogva
képes arra, hogy potenciális versenytársainak piacra lépését megakadályozza.
49
Közgazdaságtan
Monopolerővel rendelkezik az a vállalat, amelynek piaci részesedése megfelelően

nagynak tekinthető ahhoz, hogy az adott termék piaci árát befolyásolja. Képes
belépési korlátok felállítására. Belépési korlátot törvény vagy jogszabály is felállíthat.
(Az állam ilyenkor engedélyhez köti a tevékenység végzését, és csak egy vállalatnak
adja ki adott területen az engedélyt.)
A szabadalmi jogok védelme is a piacra való belépést korlátozza.
Belépési korlátot jelenthet a versenytársak számára:

• Ha a termelési folyamat olyan tényezők felhasználását igényli, amelyek
szűkösen állnak rendelkezésre és ezen erőforrások felett a rendelkezési jogot
egyetlen vállalat gyakorolja
• Ha a monopólium olyan jelentős többletköltséget okoz a potenciális
versenytársaknak (pl. reklámhadjárat), hogy azok elállnak a piacra való
belépési szándékuktól.
Természetes monopóliumnak nevezzük azt az iparágat, amely a

méretgazdaságosság előnyét kihasználva lehetővé teszi egy vállalat számára azt,
hogy a teljes piaci outputot alacsonyabb árköltséggel termelje meg, mint két, vagy
több vállalat bármelyik árkombinációja.
A monopólium kínálati ára mindig nagyobb, mint a maximális profitit biztosító

termelés határköltsége.
A monopolista pozíció önmagában nem garantálja a gazdasági profit létét, de ha

kialakul, akkor a vállalat hosszú távon képes megtartani azt.
Paretói értelemben hatékonynak nevezünk egy gazdasági szituációt, ha nem létezik
olyan szereplő. Amely javíthatna a helyzetén úgy, hogy az legalább egy másik
szereplő helyzetében ne okozzon rombolást.
Azt a társadalmi veszteséget, amely kizárólag abból fakad, hogy az adott piacon nem
tökéletesen versenyző vállalatok, hanem monopólium működik, holtteher-
veszteségnek nevezzük-
50
Közgazdaságtan
25. Az árdiszkrimináció esetei

Árdiszkriminációról akkor beszélünk, ha a monopolhelyzetben lévő vállalat a piaci
szereplőknek nem egyetlen piaci áron kínálja a termékeit.
Az árdiszkrimináció 3 alapvető formáját különböztetjük meg:

• Első-
• Másod-
• Harmadfokú árdiszkrimináció
Első fokú árdiszkrimináció:

A monopólium akkor jár a legjobban, ha minden egyes vevőnek azon az áron tudja a
termékét értékesíteni, amennyit az maximálisan hajlandó fizetni érte.
Azt a megoldást, amikor minden vevőnek a saját rezervációs árán értékesítik a
terméket, elsőfokú árdiszkriminációnak nevezzük.
Elsőfokú árdiszkrimináció alkalmazásakor a vállalatnak érdemes mindaddig növelni
eladásait, ameddig a bevétel növekedése, vagyis az aktuális piaci ár meghaladja az
adott mennyiséghez tartozó határköltséget.
Csak különleges helyzetben lehet valamilyen mértékű diszkriminációt alkalmazni.
Ilyen lehet pl. egy ügyvéd, aki jól fel tudja mérni az ügyfél anyagi helyzetét és fizetési
készségét. Hasonló helyzetben lehet egy régiségkereskedő, aki jó emberismerettel
rendelkezik, és minden vevőre annyiért sózza rá a portékáját, amennyit hajlandó
fizetni.
Másodfokú árdiszkrimináció:
Vannak olyan monopoltermékek, amelyeket a fogyasztók többsége fogyaszt
valamilyen mennyiségben (pl. villany). Az eladó tudja, hogy a vevők jelentős része
nem többet fogyasztana, ha alacsonyabb áron kapná a terméket. Ezen tényt
kihasználva s fogyasztott mennyiség alapján szabja meg az árat: aki egy bizonyos
mennyiségnél többet fogyaszt az adott időszak alatt, az a teljes fogyasztott
mennyiséget olcsóbban kapja meg.
Azt az átképzési technikát, amikor a monopólium a vásárolt mennyiség

függvényében lépcsőzetesen alakítja ki az árat, másodfokú árdiszkriminációnak
nevezzük.
Az áramszolgáltató vállalatok Magyarországon is alkalmazzák ezt a technikát.
Harmadfokú árdiszkrimináció:
A fiatalok és a középkorúak nem egyforma összeget hajlandóak fizetni ugyanazon
szórakozási lehetőségért. Ugyanazt a terméket és ugyanazt a mennyiséget eltérő
áron tudja eladni.
Ha az eladó képes a vevőket két, vagy több csoportra osztani a kereseti függvényük
alapján, akkor ugyanazt a terméket más áron értékesítheti az egyes csoportoknak.
Ezt az árképzési eljárást nevezik harmadfokú árdiszkriminációnak.
51
Közgazdaságtan
26. A duopólium, oligopólium, monopolisztikus verseny

Oligopóliumnak nevezzük azt a piaci formát, amikor egy adott termék keresletét
néhány nagyvállalat elégíti ki.
Monopolisztikus verseny esetén a vállalatok száma nagy, részesedésük a piaci

értékesítésből csekély, de képesek a terméküket megkülönböztetni a többiekétől,
vagy a kínálat termékdifferenciált.
Mindkét piaci forma azzal jár, hogy az egyes vállalat képes saját termékének árát
meghatározni, de van egy fontos különbség a monopóliumhoz képest: számolnia kell
a versenytársak jelenlétével. Minden lépésre, amit a vállalat tesz, reagálnak a
versenytársak, ami megsemmisítheti a várt eredményt.
Az oligopóliumok különböző változatai közül a legegyszerűbb a duopólium.
A duopólium esetében két nagyvállalat elégíti ki a piaci keresletet, amelyek

homogén terméket állítanak elő.
Cournot-duopólium:
Cournot által kidolgozott modell olyan piaci helyzetre vonatkozik, ahol két vállalat
elégíti ki a piaci keresletet. A két vállalat terméke homogén, a vevőnek tehát
közömbös, hogy melyik terméket vásárolja meg. A vállalatok egy időben hozzák meg
döntéseiket arról, hogy mennyit termeljenek.
Kettejük együttes döntése alapján fog kialakulni a piaci kínálat, ami azután
meghatározza a piaci árat. Mindkét vállalat abból a feltevésből indul ki, hogy a másik
az előző időszakban kínált termékmennyiséget fogja továbbra is termelni.
A vállalat természetesen mindig arra törekszik, hogy a lehetőségek és adottságok
alapján maximalizálja profitját. A vevőnek közömbös, hogy melyiküktől vásárol, a
vevő döntését csak az ár határozza meg.
A reakciógörbe megmutatja, hogy a másik vállalat különböző nagyságú kínálatát

adottnak tekintve mennyit kínálna az adott vállalat, saját helyét optimalizálandó.
Stackelberg-duopólium:
A Stackelberg modell alapvetően abban különbözik az előzőtől, hogy a vállalatok
nem egy időben döntenek. Az egyik vállalat előbb dönt, a másik pedig igazodik
ehhez a döntéséhez. Az első vállalatot gyakran nevezik vezető vállalatnak, a
másikat pedig követőnek. Az elsőként való döntés nem jelent hátrányt, sőt,
előnyökkel jár, ugyanis ezzel képes diktálni a másik vállalat számára.
Bertrand-duopólium:
A Bertrand-féle modellben szereplők feltételezik a másik félről, hogy egy, a döntés
során igen lényeges tényezőt nem változtatnak. Ebben az esetben ez a tényező nem
a mennyiség, hanem az ár.
52
Közgazdaságtan
Monopolisztikus verseny:
Legfontosabb jellemzői:
A monopolisztikus verseny esetében az adott termék piacán relatíve sok vállalat
működik, melyek piaci részesedése kicsi, ezért elképzelhetetlen, hogy egy cég
önmagában képes legyen akkora termelésre, ami a piaci árat befolyásolná.
A vállalatok által gyártott termékek, vagy szolgáltatások nem tökéletes helyettesítői

egymásnak, de alaptulajdonságaikban azonosak.
Minden egyes termelő termékének van olyan vonása, amely alapján a fogyasztók
egy része megkülönbözteti a többiekétől. Ugyanakkor az eltérések nem mindegy a
fogyasztó számára fontosak. Sokan tulajdonítanak jelentőséget annak, hogy pl.
milyen márkanevű szappant vásárolnak. Mások viszont úgy gondolják, hogy a
szappan az szappan, mindegy, hogy milyen márkájú, az ár alapján döntenek, mindig
attól fogják venni, aki a legolcsóbban adja a terméket.
A versenyhelyzet abban is megnyilvánul, hogy vállalatok saját termékük árát és a

kínálat mennyiségét úgy határozzák meg, hogy figyelmen kívül hagyják a többiek
döntéseit, csak az árat veszik számításba.
A verseny legfontosabb feltétele érvényesül: szabad a piacra való belépés, és a

piacról való kilépés.
Mivel a gazdasági profit legfeljebb abból származhat, hogy a megkülönböztetett

terméket sikerül valamivel magasabb áron értékesíteni, mint a tömegtermékeket,
ezért egyetlen termelő sem fog arra törekedni, hogy megegyezést kössön a
többiekkel.
A monopolisztikus verseny vállalatának terméke iránti keresett mennyiség két okból

változhat:
• Ha ő változtatja meg az árat,
• Ha a piacon szereplő mindegyik vállalat megváltoztatja az árat.
Az egyik egyéni keresleti görbe azt fejezi ki, hogy mennyivel változik a keresett
mennyiség, ha a vállalat egyedül változtatja meg az árat. Ezt a görbét asszimetria
keresleti görbének nevezzük.
A másik egyéni keresleti görbe azt fejezi ki, hogy hogyan változik a vállalat
termékének keresett mennyiség, ha egyidejűleg valamennyi vállalat megváltoztatja
az árat. Ezt a görbét szimmetria keresleti görbének nevezzük.
53
Közgazdaságtan
27. A munkapiac és tényezői a vállalati területeken,

vállalkozói jövedelmek szerkezete
Adott munkapiac piacára csak akkor lépnek be a munkavállalók, ha legalább akkora

bért kapnak, mint egy másik vállalakozási ágban. Magasabb képzettséget igénylő
munka esetén ez a piacra belépési ár összefügg a képzés alternatív költségeivel.
Minél hosszabb képzési időt igényel az adott foglalkozásra való felkészülés, annál
magasabb a munka kínálatának alternatív költsége.
A gazdasági járadék az a különbség, ami az adott termelési tényezőnek

ténylegesen kifizetett összeg és az adott termelési tényező megszerzéséért
minimálisan szükséges összeg között van.
Vállalkozói jövedelem:
A vállalkozó hozza meg azokat a döntéseket, amelyek a profit megszerzése
érdekében szükségesek. Szervezi és irányítja a vállalkozást, kockázatot vállal, és
övé a vállalkozás eredményeként keletkező profit, vagy veszteség. Kérdés az, hogy
ki a vállalkozó, minek az arányában kapja meg a jövedelmet, és hogy mekkora
jövedelem illeti meg?
A vállalkozás éppen olyan termelési tényező, mint a tőke és a munka. A vállalkozási

tevékenység ára a gazdasági profit. Piaci egyensúlyban a vállalkozó éppen akkora
jövedelmet kap, mint a vállalkozás határtermék-bevétele.
Ha egy vállalkozás kis méretű, akkor a vállalkozó személye egyértelmű: aki a

vállalkozást megtervezte, létrehozta és irányítja. Az esetek nagy részében a
kisvállalkozásoknál maga a vállalkozó a tulajdonos is. A kisvállalkozó azonban
egymaga többféle jövedelmet realizál:
• Munkabért kap,
• Megkapja a tőke kamatait,
• Kaphat gazdasági profitot is.
Soha nem lehet megmondani, hogy az összes jövedelméből mekkora a vállalkozás
díja, a gazdasági profit.
A nagyvállalatok esetében még azt sem tudjuk megmondani, hogy ki is a

vállalakozó – a döntéseket többen hozzák, a vállalkozás szervezését többen végzik,
a kockázatot gyakran nem azok vállalják, akik a döntéseket hozzák. Egy
nagyvállalatnál sokszor azonosítják a vállalatot vezető menedzsereket a
vállalkozókkal. Ez nem helytálló, mert a menedzserek nem viselik a döntéseik anyagi
kockázatát, jövedelmük pedig nem, vagy csak részben azonos a profittal.
A vállalkozó nem azonos a vállalat tulajdonosával sem. Egy részvénytársaságnak
több tulajdonosa is lehet, amely tulajdonosok mindegyike nem vesz részt a
döntéshozatalban és az irányításban. Ezt általában a megbízott igazgatóság,
igazgató tanács végzi.
54
Közgazdaságtan
A vállalkozás jövedelme a profit. A profit egy „maradvány”: a bevételnek az a része,

ami a természeti erőforrások, a munka és a tőke kifizetése után megmarad.
A gazdasági profit tehát abból ered, hogy a termelési tényezőket az adott helyen és
módon használták fel, hogy éppen a megfelelő helyen és időben vállalták a
kockázatot. Tökéletes verseny esetében a gazdasági profit csak átmeneti jelenség. A
vállalkozói jövedelem egyik eleme a gazdasági profit.
A közgazdászok egy része azt az álláspontot képviseli, hogy a vállalkozó jövedelme

a kockázat vállalásának a díja. A kockázat a gazdaság kiszámíthatatlanságából
ered, minél kevésbé látható előre a piac alakulása, annál nagyobb a döntés
kockázata.
A nyereség és a veszteség azt illeti, aki ezeket a döntéseket meghozza és a

kockázatot vállalja.
A kockázat megoszlik a vállalkozó és a termelési tényezők tulajdonosai között.
A kockázat nem mérhető.
A gazdasági profit az innováció, az innovatív képesség díja.
55
Közgazdaságtan
28. Az egyéni munkaerő kínálat és minkabér változásának

összefüggése
A munkakínálat: az egyéni munkakínálat mikroökonómiai magyarázatának
kiindulópontja az egyén célja, tágabb értelemben vett szükségletei és azok
kielégítésének lehetősége. A munkaidő vs. szabadidő választással a munkavállaló
maximalizálni akarja jólétét, életének minőségét.
Nominálbér: pénzbér
Reálbér: a pénzbér vásárlóereje
A munkakínálat elemzése során az egyik legfontosabb kérdés: miként reagál a
munka a magasabb bérekre?
- Az alacsonyabb jövedelemtartományban a munkavállaló általában nagyobb
munkakínálattal, azaz csökkentett szabadidővel reagál a bér emelkedésére. A
munkakínálati görbe emelkedő.
- Igen magas jövedelem esetén a munkavállaló fokozódó szabadidő igénnyel lép fel,
így munkakínálata csökkenő.
A munkaerő kínálat kialakításában legerősebb hatása a béreknek van, de számos
társadalmi, politikai és gazdasági tényező játszik közre: a nők munkavállalása,
közösségbe kerülés, egyéb elfoglaltság időigénye.
Munkakereslet: származékos kereslet, vagyis nagysága a végső fogyasztási cikkek

piaci helyzetének alakulásától függ. A termelési tényezők kereslete együttes kereslet,
a tényezők egymással kölcsönhatásban állítják elő a végterméket, bizonyos korlátok
között azonban egymással helyettesíthetők.
A munka határterméke (határtermelékenysége) azt jelenti, hogy az adott gazdálkodó
egységben - minden egyéb feltételt változatlannak tekintve – a pótlólagosan
felhasznált egységnyi munka mekkora termelésnövekedést produkál. A
határterméket szorozva az előállított termék árával, megkapjuk a
bevételnövekményt, a határtermékbevételt.
A munkabérek alakulására ható tényezők:

A munkabér a munka ára, a modern gazdaságokban pénzbeni jövedelemként jelenik
meg. Ez a nominálbér. A munkakeresleti és kínálati görbe metszéspontjának
megfelelő bér az egyensúlyi bér.
Kompetitív viszonyokba való beavatkozás:
- Az állam minimálbért határoz meg. Ennek akkor van értelme, ha ez magasabb, mint
az egyensúly bér.
- A munkakínálat korlátozása: bevándorlás akadályozása.
- Természetes monopolhelyzet.
A munkapiac sajátosságaiból adódóan a munkabérek alakulására ható tényezőket
nehéz egzakt módon meghatározni. Az ismert összefüggések alapján csak a
munkabérek felső és alsó határát állapíthatjuk meg. A munkabérek felső határát a
vállalatok jövedelmezőségi viszonyai befolyásolják. A munkabér alsó korlátja a
56
Közgazdaságtan
létminimum, a dolgozó rövid és hosszútávú megélhetési, képzési és

családfenntartási ráfordításai.
29. A tőkepiaci tényezői a vállalati területeken, a vállalkozói

jövedelmek szerkezete
A kamat a kölcsönadott pénz használati díja, egy meghatározott nagyságú
pénzösszeg. A kamatláb a kamat és a kölcsönadott összeg aránya, százalékban
kifejezve.
A felhasznált munka mennyiségét rögzítjük, a tőkeállomány növekedésének
hatására a termelés bővül, ebből többletbevétel keletkezik, de ezzel együtt a
tőkeállomány egy újabb egysége növeli a költségeket is.
A tőke ára nem más, mint a tőkejószág piaci ára plussz a kamat, amit a
tőkeállomány megszerzéséhez szükséges pénzért kell fizetni.
A tőke egységének ára a kamattényező, vagyis a kamatláb századrészes.
Kamatláb növekedésével csökken a tőke kereslete.
A nettó jelenérték a várható nettó hozam diszkontált összegének (a jelenértéknek)
és a befektetett összegnek a különbsége. A nettó jelenértéket NPV betűkkel jelöljük.
Belső kamatláb a befektetés átlagos hozadékrátája, az a kamatláb amely mellett a
befektetés nettó jelenértéke O.
A vállalatnak akkor érdemes egy tőkeegységet megvásárolnia, ha annak nettó
jelenértéke nagyobb, illetve a belső kamatláb nagyobb, mint a piaci kamatláb.
Tőkejavak iránti keresleti függvény: a tőkejavak kereslete függ a tőkejavak árától,
a piaci kamatlábtól. A pénztőke kereslete a kamatláb függvénye.
Gazdasági járadék: az a különbség, ami az adott termelési tényezőknek
ténylegesen kifizetett összeg és az adott termelési tényező megszerzéséért
minimálisan szükséges összeg között van.
Vállalakozás jövedelme:
1. gazdasági profit
2. kockázatvállalás díja
3. innovatív képesség díja
Gazdasági profit: abból ered, hogy a termelési tényezőket az adott helyen és
módon használták fel, megfelelő helyen vállaltak kockázatot – átmeneti jelenség.
Kockázatvállalás: gazdasági élet kiszámíthatatlanságából ered, minél kevésbé
látható előre a piac alakulása, annál nagyobb a döntés kockázata.
Innovatív képesség díja: mindaddig realizálható, még a többi vállalkozó nem
alkalmazza az újítást.
Jövedelmeket háromféle szempontból kell vizsgálni:
Hogyan keletkeznek: tőke tulajdonosa kamatot, munkás munkabért, vállalkozó
profitot kap.
Mennyi van belőle(hogyan oszlik el)
Mire használják fel.
A jövedelem megoszlása attól függ, hogy az adott termelési tényező mennyivel járult
hozzá az össztermeléshez – mindegyik tényező annyit kap a létrehozott termékből,
amennyit közreműködött. A felhasználás – elköltés, a kapott anyagi javak
visszaforgatása a rendszerbe.
57
Közgazdaságtan
30. Az általános egyensúly elmélete, Paretó-optimum

Az általános egyensúlyi elemzés: az árakat és a termék, valamint
tényezőmennyiségeket szimultán határozza meg az összes piacon, figyelembe véve
azok kölcsönhatásait is. Az általános egyensúlyi elemeket azokat a feltételeket és
összefüggéseket tárja fel, amely az összes részpiac egyenletes egyensúlyát
biztosítják.
Hosszú távú egyensúly
- az iparág minden vállalata maximalizálja profitját
- egy vállalat se realizáljon gazdasági profitot
- egyensúlyi ár alakuljon ki
A csere Edgevorth-doboza: egy kétszereplős gazdaság kéttermékes jószágterét
jelenti, ami a két szereplő jószágterének egymásba fordított koordináta-rendszeréből
származtatható.
Paréto-hatékony az a jószágmegoszlás, ha nem lehet úgy javítani bármely
szereplő helyzetén, hogy az ne rontaná valaki más helyzetét.
A csere szerződési görbéje: az Edgevorth-dobozban azokat a
termékkonbinációkat köti össze, amelyekről nem lehet úgy elmozdulni, hogy az
kölcsönös előnyökkel járna. Ezen pontok tartalmazzák a Paréto-hatékony
készletmegosztási lehetőségeket.
A csere szerződési görbéjének azt a szakaszát, amely az induló jószágmegoszlás
által behatárolt közömbösségi görbék közé esik, a gazdaság magjának nevezzük.
Tökéletes versenyben: a piaci egyensúly tökéletes verseny esetén biztosítja, hogy
a fogyasztás megoszlása. Paréto-hatékony legyen. Ebben a helyzetben a szereplők
helyettesítési határrátái megegyeznek egymással és az árak arányával.
Termelés egyensúlya: a termelés szerődési görbéje az isquantok érintési pontjait
köti össze. A szerződési görbe mentén tehát a két termék esetében a technikai
helyettesítő határrátája mindkét terméknél azonos.
A tökéletes verseny: a termelési tényezők piacán biztosítja, hogy a piaci egyensúly
és a Paréto-hatékony tényezőfelhasználás egyszerre valósuljon meg.
A termelési lehetőségek hatása: vagy más néven transzformációs görbe, azon
termékkombinációk összessége, amelyeket az adott mennyiségben rendelkezésre
álló termelési tényezők teljes kihasználása mellett a gazdaság maximálisan képes
termelni.
Transzformációs határráta: a transzformációs függvény minden pontján
megegyezik a tényezőknek a két felhasználásra vonatkozó határtermékeik arányával
és a két termék határköltségének arányával.
A piaci egyensúlyban a határköltségek aránya megegyezik az árak arányával, ami
egyben azonos a transzformációs határrátával. Ebben a termelési kombinációban a
termelési tényezőket hatékonyan használták fel, ugyanakkor adott árak mellett
maximális profitot realizálnak.
Általános egyensúly:
- a kereslet és kínálat minden piacon megvalósuló egyensúlya.
- Biztosítja a termelési tényezők hatékony felhasználását, a szükségletek lehető
legteljesebb kielégítését és a tényezők optimális felhasználását
58
Közgazdaságtan
A hatékony egyensúly feltételei:

- hatékony a termékek allokációja a fogyasztók között, a szereplők helyettesítési
határrátái megegyeznek az árak arányával
- a termelési tényezők felhasználása hatékony, minimális költséggel állítják elő a
termékeket
- a termelés és a fogyasztás kapcsolata hatékony, adott termelési tényezőkkel a
lehető legmagasabb szükségletkielégítést biztosítják.
31. A külső gazdasági hatások ( Piaci elégtelenségek),

externáliák, közjavak
Ha a tökéletes verseny feltételei nem teljesülnek, akkor nem biztosított a gazdasági
hatékonyság sem. Ezek a piaci elégtelenségek döntően az alábbi okokból erednek:
valamilyen piaci hatalomból, az externáliákból, valamint a közjavak létéből.
A piaci hatalom:
Ha valamelyik piacon nincs tökéletes verseny, akkor a piaci erők nem biztosítják a
gazdaságilag hatékony egyensúlyi állapot kialakulását.
A monopóliumot a piac nem kényszeríti arra, hogy a legkisebb költséggel termeljen.

A monopólium általában nem a minimális határköltség mellett termel, így az általa
felhasznált tényezők hatékonysága rosszabb, mint a tökéletes verseny esetében.
A versenyző vállalat jobban kihasználja a társadalmi lehetőségeket, mint a
monopólium.
Az externáliák:
Külső gazdasági hatás, amely esetén az egyik gazdasági szereplő tevékenysége
piaci ellentételezés nélkül befolyásolja egy másik gazdasági szereplő helyzetét.
Negatív externália:
Akkor beszélünk negatív externáliáról, ha egy termék előállításának társadalmi
határköltsége nagyobb, mint az egyéni. A társadalmi határköltséget az ár nem
tartalmazza. Ezzel együtt a társadalom egyes csoportjainak hasznosságérzete
csökken, a társadalmi határhaszon kisebb, mint a kibocsátott termék fogyasztóinak
egyéni határhaszna.
Pozitív externália:
Akkor alakul ki, ha a társadalmi összhaszon egy tevékenység hatására nagyobb,
mint az egyéni összhaszon, illetve a társadalmi határköltség kisebb, mint az egyéni
költségek összessége, a társadalom tehát nagyobb teljesítményhez jut, mint
amennyit a piacon megfizet.
Ha az externális hatás nem válik automatikusan piacivá, akkor az állam szabályozó

szerepére van szükség. Ebben az esetben is szükséges az extern hatás
mérhetősége, hiszen csak annak alapján tud reális adót, járulékot kivetni a kormány
pl. a környezetszennyező cégekre. Az állam a negatív externáliák mérséklése
59
Közgazdaságtan
érdekében előírhatja a vállalati kibocsátás maximális nagyságát, büntetéseket róhat

ki, vagy egyéb eszközökkel kényszerítheti ki az extern hatás mérséklését.
Közjavak:
A közjavak olyan termékek és szolgáltatások, amelyeknek fogyasztási módja eleve
lehetetlenné teszi az ellenszolgáltatás beszedését. (A kimeríthetetlen természeti
tényezőket pl. bárki fogyaszthatja).
A közjavak fogyasztói nem rivalizálnak egymással, ezen javak esetén ugyanis egy
újabb belépő esetén nem csökken a többiek fogyasztási lehetősége.
A közjavak másik tulajdonsága az, hogy fogyasztásából nem lehet senkit sem
kizárni, mert csak közösen lehet fogyasztani. Ha egy nemzet úgy dönt, hogy a haza
védelmére hadsereget tart fenn, akkor ezen szolgáltatás hasznát mindenki
egyformán élvezi, független attól, hogy akarja-e ezt a szolgáltatást.
A közjavakat nem lehet piacon értékesíteni, mert a fogyasztó nem lesz hajlandó
fizetni érte, amikor ingyen is megkaphatja.
A közjavakat csak az állam képes termeltetni, és költségei az adózáson keresztül

fizetteti meg.
Csaknem lehetetlen megítélni ezen javak termelésének hatékonyságát.
A tiszta jövedelmek mellett az állam olyan termékek és szolgáltatások termelését is

végzi, amelyek az ún. vegyes javak körébe tartoznak. Vegyes javak esetében a
rivalizálás jelen van, vagy fennáll a kizárás lehetősége.
Vannak olyan javak, amelyek fogyasztói rivalizálnak, vagyis nem fogyasztanak belőle
korlátlanul, egy újabb fogyasztó belépése pozitív határköltséggel jár. Ugyanakkor
senki sem zárható ki a fogyasztásból (pl. egy játszótér, amelynek
befogadóképessége korlátozott: egy idő után zsúfolttá válik és csökken az ott lévők
hasznosságérzete).
A vegyes javak másik típusánál nincs rivalizálás, de fennáll a kizárás lehetősége.

Ilyen az üdülőben használt teniszpálya: ha már foglalt, akkor más nem tud rajta
játszani.
Az állam olyan szolgáltatásokat is nyújt az állampolgárainak, amelyek jellegüknél

fogva magánjavak lehetnének, de a fogyasztásról való döntést nem kívánja
egyénekre bízni. Pl. a közoktatás, vagy a védőoltások. A kormányok rákényszerítik a
lakosságot ezek fogyasztására. Ezeket a javakat irányított elosztású javaknak
nevezik.
60
Közgazdaságtan
Mikroökonómiai jelölések
Jelölés Angol megfelelő Magyar jelentés
D Demand piaci kereslet
d Demand egyéni kereslet
S Supply piaci kínálat
s Supply egyéni kínálat
P Price ár
Q Quantity mennyiség
TU Total Utility teljes haszon
MU Marginal Utility határhaszon
U Utility hasznosság
e Elasticity rugalmasság
K Capital („Kapital”) tőke
L Labour munka
A Land föld
E Entrepeneur vállalkozó
TP Total Product teljes termék (össztermék)
MP Marginal Product határtermék
TC Total Cost teljes költség
FC Fixed Cost állandó (fix) költség
VC Variable Cost változó költség
AC Average Cost átlagköltség
AFC Average Fixed Cost átlagos fix költség
AVC Average Variable Cost átlagos változó költség
MC Marginal Cost határköltség
LMC Long-Run Marginal Cost hosszú távú határköltség
LAC Long-Run Average Cost hosszú távú átlagköltség
TR Total Revenue teljes árbevétel (összbevétel)
MR Marginal Revenue határbevétel
AR Average Revenue átlagos bevétel
π Profit gazdasági profit
Aπ Average Profit átlagos profit
Mπ Marginal Profit határprofit
MRP Marginal Revenue Product határtermék-bevétel
MFC Marginal Factor Cost tényező-határköltség
FV Future Value jövőbeni érték
PV Present Value jelen érték
r interest rate kamatláb
r rate of return megtérülési ráta
MSC Marginal Social Cost társadalmi határköltség
MSB Marginal Social Benefit társadalmi határhaszon
61
Közgazdaságtan
Teljes-, átlag- és határértékek képletei

Teljes érték (T) Átlag érték (A) Határérték (M)
TU = teljes haszon MU = határhaszon
TU = Σ MU, ha Δq = 1 MU = ΔTU / Δq
TU = Σ (MU • Δq) MU = teljes haszonváltozás
fogyasztás változása
q = TPL = termelés mennyisége APL = munka átlagterméke MPL = munka határterméke
q = Σ MPL, ha ΔL = 1 (munkatermelékenység) MPL = termelés változása
q = Σ (MPL • ΔL) APL = termelés létszám változása
létszám (munkaóra) (munkaóra változása)
APL = q / L MPL = Δq / ΔL
APL = PL / AVC MPL = PL / MC
q = termelés mennyisége APK = tőke átlagterméke MPK = tőke határterméke
(kibocsátás) APK = termelés mennyisége MPK = termelés változása
tőkefelhasználás tőke változása
APK = q / K MPK = Δq / ΔK
FC = fix (állandó) költség AFC = átlagos fix költség
FC = TC – VC AFC = AC – AVC
FC = AFC • q AFC = FC / q
FC = PK • K
VC = változó költség AVC = átlagos változó költség
VC = TC – FC AVC = AC – AFC
VC = AVC • q AVC = VC / q
VC = PL • L ( ha egyetlen változó input a munka) AVC = PL / APL
VC = bérköltség + anyagköltség
TC = teljes költség AC = átlagköltség MC = határköltség
TC = FC + VC AC = AFC + AVC MC = teljes költség változása
TC = AC • q AC = TC / q termelés változása
TC = Σ (MC • Δq) AC = teljes költség MC = ΔTC / Δq = ΔVC / Δq
TC = PK • K + PL • L termelés mennyisége MC = TC’ (q) = VC’ (q)
TC = TR – Tπ AC = AR – Aπ MC = PL / MPL
MC = MR – Mπ
TR = teljes bevétel AR = átlagbevétel MR = határbevétel
TR = P • q AR = TR / q MR = ΔTR / Δq
TR = AR • q AR = teljes bevétel MR = teljes bevétel változása
TR = Σ (MR • Δq) értékesített mennyiség mennyiség változása
TR = TC + Tπ AR = AC + Aπ MR = MC + Mπ
Tπ = teljes profit Aπ = átlagosprofit Mπ = határprofit
Tπ = TR – TC Aπ = AR – AC Mπ = MR – MC
Tπ = Aπ • q Aπ = Tπ / q Mπ = ΔTπ / Δq
Tπ = Σ (Mπ • Δq) Aπ = teljes profit Mπ = teljes profit változása
értékesített mennyiség mennyiség változása
LTC = hosszútávú teljes LAC = hosszútávú átlagköltség LMC = hosszútávú határköltség
költség LAC = LTC / Q LMC = ΔLTC / ΔQ
LTC = LAC • Q
MRS = helyettesítési ráta
MRS = - Δy / Δx
MRS = y termék változása
x termék változása
MRS < 0 → │MRS│↓
│MRS│ = Δy / Δx =
MUx / MUy = Px / Py
62
Közgazdaságtan
II félévi kérdéssor
32. A makro- és mikroökonómia jellemzői
Makroökonómia: feltárja azokat a törvényszerűségeket, amelyek a gazdaság
egészének mozgását jellemzik. A makrogazdaságtan foglalkozik a nemzetgazdaság
teljesítményét meghatározó tényezőkkel, a pénzfolyamatokkal, az árszínvonal
alakulásával, a munkanélküliség okaival, nem utolsó sorban a kormányzati
gazdaságpolitika lehetőségeivel és hatásaival.
Nemzetgazdaság: egy ország gazdasági szereplőinek, gazdasági tevékenységet

folytató egyéneknek és szervezeteknek összessége, valamint a közöttük lévő
kapcsolatok, kölcsönhatások rendszere.
A makrogazdasági modellek leírják a termelés és kínálat legfontosabb

összefüggéseit, ezzel kapcsolatban a munkapiac működését; a keresletet
meghatározó tényezőket; a pénz- és tőkepiac működésének sajátosságait; az állam
költségvetési és monetáris politikájának hatását; valamint az árszínvonal alakulását
meghatározó tényezőket. Ezek a modellek a gazdaság leegyszerűsített
összefüggéseit mutatják be.
A gazdaság jelenségei sokféle tényező együttes hatására alakulnak ki. A

közgazdászok körében éppen ezért gyakran van nézeteltérés az okokat illetően.
Egyes tudósok egyik, mások másik tényezőt tartanak fontosabbnak. Ezért a
makroökonómiában több, egymástól alapvetően eltérő nézetrendszer, illetve modell
alakult ki.
A gazdasági modellek tartalmazzák a termelés és a kínálat legfontosabb

összefüggéseit, a munkapiac és a foglalkoztatás általános jellegzetességeit, az
árszínvonal alakulását meghatározó tényezőket.
A gazdasági tevékenység célja a szükségletek kielégítése, ezért a gazdasági modell

logikai kiindulópontja a fogyasztókat összegző szektor, a háztartás.
A szükséglet-kielégítés feltétele, hogy megfelelő mennyiségű jövedelem álljon a

háztartások rendelkezésére. A háztartási szektornak legalább annyi jövedelemre van
szüksége, amiből alapvető szükségleteiket ki tudják elégíteni.
A háztartások csak munkával rendelkeznek. A háztartások döntenek először arról,

hogy a rendelkezésükre álló időből mennyit fordítanak munkavégzésre.
A jövedelmeiket két célra használhatják:
• Fogyasztási cikkeket vásárolnak belőle, vagy
• Megtakarítják
A vállalatok a várható profit alapján döntenek a számukra legjobb eredményt adó

termelés mennyiségéről.
63
Közgazdaságtan
A tőkejavak kereslete a fogyasztási cikkek keresletével együtt alkotja az árupiaci

összkeresletet, az aggregált keresletet.
Az aggregált kereslet és kínálat kölcsönhatásaként alakulnak ki a termékárak.
Ha a végső árak és a jövedelmek az elképzelésnek megfelelően alakulnak, akkor

mindenki meg tudja valósítani eredeti elképzeléseit.
A mikroökonómia csak egyetlen üzleti tevékenységet vizsgál.
Mikrogazdaságtan: a gazdasági egységek gazdálkodási szabályaira, és az egyes

részpiacok működésére összpontosít. Igyekszik feltárni azokat az elveket, amelyek
alapján a háztartások és a vállalatok gazdasági döntéseiket meghozzák, illetve
megvalósítják.
64
Közgazdaságtan
33. A pénz fogalma, fajtái, funkciói a klasszikus és modern

pénz esetén
A pénz fogalma és kialakulása:

Történelem során, termékcseréből alakult ki. A termékcserét arany váltotta fel.
Fogalma: általánosan elismert csereeszköz, melyet a gazdaság szereplői csak erre

a célra használnak, és képes bármely áru értékét kifejezni.
Fajtái:
• Váltó: pénzt helyettesítő fizetési ígérvény.
• Készpénz: tárgyi formában megjelenő törvényes fizetési eszköz, ami lehet
bakjegy vagy érme.
• Bankszámlapénz: a bankkal szemben fennálló látra szóló követelés. A
számlatulajdonos ezzel a követeléssel szabadon rendelkezik – bármikor
készpénzre válthatja, vagy másik szereplő számlájára utalhat belőle. A
bankszámlapénz könyvelési művelettel keletkezik és szűnik meg. Tárgyi
formája nincs.
Funkciói:
• csereeszköz (forgalmi eszköz)
• értékmérő (ármérce)
• fizetési eszköz
• felhalmozási eszköz
• világpénz
A modern pénzrendszer:
A modern pénz legfontosabb tulajdonságai:
• Törvények szabályozzák a kibocsátását és köteleznek elfogadására,
• Hitelpénz, vagyis hitelnyújtással keletkezik és hitel-visszafizetéssel szánik
meg
• Nincs belső értéke, vásárlóereje (az érte kapható javak mennyisége) a
forgalomban alakul ki.
A modern pénz értékét nem a kibocsátó szándéka vagy a pénz tárgyi formájának
értéke határozza meg, hanem a gazdaság egészében kialakult árak színvonala. A
pénz értékét az árszínvonal, illetve a pénz vásárlóereje fejezi ki.
Árszínvonal: a termékek és szolgáltatások árainak súlyozott átlaga. Azt fejezi ki,

hogy egységnyi árut vagy szolgáltatást átlagosan hány pénzegységért lehet
megkapni. Ennek reciproka a pénz vásárlóereje, amely az egységnyi pénzért
átlagosan megvásárolható árumennyiséget fejezi ki.
65
Közgazdaságtan
34. Az egy- és kétszintű bankrendszer az arany- és a modern

pénzrendszerben.
Ez nem kell!!!
Az egyszintű bankrendszer az aranypénzrendszerben
Bank váltót vásárolhat fel (lejárat előtt). Ettől kezdve a bank a hitelező és levonja a
kamatot (váltó-leszámítolás vagy diszkontálás, a kamat a diszkontláb).
A bank váltó helyett saját váltóját adhatja, ez a bankjegy (pénzhelyettesítő).
A pénzrendszer aranyon nyugszik, a bankok egymástól függetlenül teremtik meg a

pénzhelyettesítőket. Egyszintű bankrendszerben a pénz továbbra is arany.
Likviditási ráta: tartalék arany.
A kétszintű bankrendszer az aranypénzrendszerben
Magánbank Jegybank Magánbank

- hitelt kér a jegybanktól - bankok bankja
- diszkontált magánváltót - állami jellegű
visszadiszkontál - felügyel
- értékpapírt, aranyat, - pénzforgalom
külföldi bankjegyet ad el a szabályozása
jegybanknak - értékállóság biztosítása
- kizárólagos bankjegy
kibocsátási jog
- aranyat ad bankjegyért
- magánszemély nem
kérhet hitelt
↓ ↓
Bankon kívüli (magán) szféra.
Az arany fokozatosan kiszorul, végső biztosíték lesz.
A modern pénzrendszer
Pénzügyi tranzakciók: azok a gazdasági folyamatok, amelyben a pénz szerephez

jut.
Szereplői:
• bankrendszer
• vállalatok
• lakosság (háztartások)
• az állam (költségvetés)
• külföld.
66
Közgazdaságtan
A bankrendszer általában kétszintű.
Felső szint:
A jegybank (központi bank)
Alapfunkciói:
• bankjegyet és érmét bocsát ki. A bankjegy és az érme együtt a készpénz,
törvényes fizetőeszköz.
• bankok bankja. A bankok közötti átutalásokat végzi.
• kormány bankja.
• ellenőrzi, szabályozza a pénzkibocsátást.
• kezeli az ország monetáris tartalékát. (Valuta stabilizációjának biztosítása.)
Alsó szint:
Kereskedelmi bankok
Alapfunkciói:
• vállalatok közötti pénzforgalom
• hitel nyújtás
• számlavezetés
• bankszámlapénzt teremtenek
Egyéb pénzintézetek (takarékpénztár, biztosító, tőzsde)

• bankszámlapénzt nem teremtenek
• speciális tevékenységet folytatnak.
67
Közgazdaságtan
35. A pénzteremtés folyamata a modern bankrendszerben

(hitelpénz-teremetés)
A pénzkínálatot a bankrendszer határozza meg, hiszen a pénzt a bankok teremtik.
A pénzteremtés könyvelési művelettel történik. A bankjegy a bankban nem pénz.

Általánosságban a bankrendszer tagjainak egymás iránti tartozásai (passzívái) nem
tekinthetők pénznek.
A modern pénz: formailag a bankrendszer tartozása (passzívája) a bankrendszeren

kívüli szféra felé, amely a bankrendszer hitelnyújtásának eredménye. Ezért
hitelpénznek nevezzük.
A hazai bankrendszerbe bekerülő külföldi fizetőeszközök növelik a bankrendszer

aktíváinak mennyiségét, és az értük adott hazai bankjegy illetve bankszámlapénz
pénz.
Az állam szerepe: külföldi fizetőeszköz megvásárlása.

Ami
• magánszemélyek között csere,
• bankrendszer tagjai között
• növeli aktíváinak mennyiségét,
• az érte adott bankjegy vagy bankszámlapénz (bankpasszíva) pénz,
• pénzteremtést eredményez.
A pénzteremtés jellemzői
• a bankrendszer privilégiuma
• központi bank által teremtett pénz: jegybankpénz (felső szint)
• kereskedelmi bank által teremtett pénz: kereskedelmi bankpénz (alsó szint).
A kereskedelmi bankok a forgalmuk alapján meg tudják állapítani azt a

készpénztartalék arányt, ami a zavartalan pénzforgalomhoz szükséges.
A birtokukba került készpénz fedezetével új hiteleket nyújthatnak, ás az így keletkező
számlapénz összege a sokszorosát teheti ki a készpénztartalék növekményének.
A kereskedelmi bankok pénzteremtését két dolog korlátozza:

• Gazdaság hiteligénye
• A rendelkezésre álló vagy megszerezhető jegybanki tartalék
Ez a két korlát egyben garanciát nyújt arra, hogy kereskedelmi bankok ne

teremtsenek több pénzt a szükségesnél.
68
Közgazdaságtan
36. A pénzkínálat szabályozása a kétszintű bankrendszerben

A forgalomban lévő pénzmennyiség többszöröse a jegybankpénz állománynak.
Egységnyi jegybankpénz kibocsátása tehát sok egységgel bővíti a pénzmennyiséget.
A pénzkínálat szabályozásának tehát fontos támpontja e megsokszorozódás
mértéke.
Pénzmultiplikátor: azt fejezi ki, hogy egységnyi jegybankpénz mennyi teljesen likvid
pénz teremtését teszi lehetővé. A forgalomban lévő pénzmennyiség (M1) és a
jegybankpénz-állomány (M0) hányadosa.
A multiplikátor két dologtól függ:

• Készpénzhányadtól
• A jegybankpénz tartalékolási arányától.
A készpénzhányad megmutatja, hogy a forgalomban lévő pénzmennyiségnek

mekkora hányada készpénz.
A tartalékráta megmutatja, hogy a kereskedelmi bankok jegybankpénz tartaléka

mekkora hányada a látra szóló betétállományuknak.
A készpénzhányad nagyságát a gazdasági szereplők fizetési szokásai és a

bankrendszer technikai fejlettsége határozza meg. A tartalékráta kötelező elvárások
híján a kereskedelmi bankok belátásán múlik. A bank érdeke az, hogy minél
kevesebb tartalékot tartson, hiszen az nem, vagy csak alig hoz kamatot, míg a
tartalék megszerzése általában költséges. A túl alacsony tartalékráta azonban
veszélyezteti az egyes bankok fizetőképességét, azon kívül az egész
bankrendszerbe vetett bizalmat és a pénz stabilitását is. Ezért a központi bankok
általában meghatározzák, vagy legalábbis befolyásolják annak mértékét.
A pénzkínálat mennyisége: a forgalomban lévő készpénz és bankszámlapénz.

Jele: M1.
Szűken vett vagy tranzakciós pénz: forgalomban lévő készpénz, látra szóló
folyószámla betét (csekk, hitelkártya).
Kvázi pénz: korlátozottan forgalomképes (Pl. határidős betétlekötés.)
A tranzakciós pénz és a kvázi pénz együtt a tágabb értelemben vett

pénzmennyiség. Jele: M2.
A pénzkínálat szabályozása
Hiteligény → magánbank → hiteligény → jegybank →
refinanszírozási hitel (refinanszírozási kamat) → magánbank → hitel piaci
kamatlábbal → igénylő.
A szabályozás eszközei a refinanszírozási kamatláb nagysága által:
69
Közgazdaságtan
Növekedése esetén:
• piaci kamatláb nő
• hitelkereslet csökken
• pénzkibocsátás mérséklődik
Csökkenése esetén:
• piaci kamatláb csökken
• hitelkereslet nő
• pénzkibocsátás nőhet
A szabályozás eszközei a jegybank által előírt kötelező tartalék által:
Kötelező tartalékráta: központi bank által meghatározott (kötelező) tartalékolási

arány. A kereskedelmi bankok a velük szembeni folyószámla-követelések
összegének ezen hányadát kötelesek jegybankpénz formájában tartalékolni a
központi banknál vezetett számlájukon.
Képlete: M = 1/t JBP
M: forgalomba kerülő pénz mennyisége,

t: kötelező tartalékráta.
JBP: rendelkezésre álló jegybankpénz mennyisége.
1/t: pénzmultipikátor (egységnyi jegybanki pénz hányszorosának megfelelő
kereskedelmi banki pénz kerülhet forgalomba.)
Növekedése esetén csökken a kereskedelmi banki pénzteremtés lehetősége.

Csökkenése esetén nő a kereskedelmi banki pénzteremtés lehetősége.
A maximálisan teremthető pénzmennyiséget szabja meg.
Nyílt piaci műveletek közvetlen eszköze a központi bank arany vagy deviza
adásvétele.
A pénzkínálat jellemzői:
• a bankrendszer határozza meg

• megegyezik a szűken vett pénz forgalmi mennyiségével
• a kereskedelmi bankok likviditásától függ
• a jegybank a refinanszírozási kamatláb és tartalékráta által szabályozza.
• multipikálódik a jegybankpénz mennyisége a kereskedelmi bankok pénzteremtő
hitelei révén.
70
Közgazdaságtan
37. A nemzetgazdasági teljesítmény mérési módszerei,

mutatói
A gazdaságban számos gazdasági művelet (termelés, értékesítés, beruházás)

történik egy időszak folyamán, amelyet a teljesítmény számbavételénél figyelni kell.
Ezeket a műveleteket nevezzük gazdasági tranzakcióknak. A tranzakciók általában
két gazdasági egység között megy végbe, többnyire a piacon.
Ezek az események a következők lehetnek:

• Jószág, vagy aktíva tulajdona átkerül egyik egységtől a másikhoz.
• Az egyik egység szolgáltatást nyújt a másiknak
• Új pénzügyi követelés keletkezik, vagy egy meglévő megszűnik.
Gazdasági tranzakciók (termelés, értékesítés, beruházás)
• monetáris: melynek keretében fizetés történik

o az egyik fél pénzt fizet a másiknak
o az egyik félnél új pénzügyi követelés jön létre a másikkal szemben
o megszűnik az egyik fél tartozása a másikkal szemben
• nem monetáris: egyik félnek sem kell pénzt kifizetnie, nem jön létre pénzügyi
követelés és nem szűnik meg tartozás.
o Barterek (közvetlen termékcsere)
o Természetbeni transzferek (karácsonyi csomagosztás)
o Gazdasági egységen belüli tranzakciók (az adott egység egyszerre
eladó és vevő, valamint termelő és felhasználó szerepet játszik)
Fajtái:
• MPS: Material Product System (II. világháború után) A számbavétel során

csak az anyagi termelő ágazatokban létrahozott értéket veszik számításba.
Társadalmi össztermék: Az egy év alatt megtermelt összes anyagi javak és
szolgáltatások összértéke
Társadalmi végtermék: Az egy év alatt megtermelt késztermékek összessége
az anyagi ágazatokban
• SNA: ENSZ Nemzeti Számlarendszere (jelenlegi 1993-tól) Nemzeti

számbavételi rendszer. Nem csak az anyagi ágazatokat, hanem a nem anyagi
ágazatokat is számba veszi. Az SNA szerint az összes nemzetgazdasági
egység mindenfajta tevékenysége termelés, kivéve a háztartások azon
szolgáltatásait, amelyeket saját tagjai részére nyújtanak.
• ESA: Európai Unió fogja bevezetni, alapja az SNA
71
Közgazdaságtan
• GDP: bruttó hazai termék. Összgazdasági szinten a hozzáadott értékek

összege. Egy adott évben előállított, végső felhasználásra kerülő termékek és
szolgáltatások összértéke. Jövedelemoldalról: az országban az adott évben
keletkező hozzáadott értékek összege, ami a létrehozott bruttó jövedelemnek
felel meg. Az országban realizált összes elsődleges jövedelem.
• GO: bruttó kibocsátás. (A nominális - pénzben mért – kibocsátás az egyes

gazdasági egységek outputjainak árakon történő összegzése.
• NDP: nettó hazai termék. Az ország területén keletkezett nettó jövedelmek

összessége.(GDP – amortizáció).
• GNI: bruttó hazai jövedelem. Az ország állampolgárai által egy adott évben
realizált összes elsődleges jövedelem.
• NNI: nettó nemzeti jövedelem. A belföldiek által realizált nettó jövedelmek

összességét tartalmazza. (GNI – amortizáció).
• GNDI: a bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem. Az ország állampolgárai

által adott évben felhasználható bruttó jövedelem összege.
• NNDI: nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem. Az ország állampolgárai

által adott évben felhasználható nettó jövedelem összege (GNDI –
amortizáció).
Az SNA mérőszámainak területei
A gazdaság szereplői, intézményi egységek
SNA: saját jogon képes aktívák (eszközök) birtoklására és passzívák

(kötelezettségek) vállalására, gazdasági tevékenységre és más egységekkel való
tranzakciókra.
Típusai:
• vállalatok
• non profit intézmények
• állam
• háztartások
• bel- és külföld.
A termelés
SNA: az összes gazdasági egység minden fajta tevékenysége, kivéve a háztartások

saját tagjai részére nyújtott szolgáltatásait.
Az összegzésnél a piaci árat kell alkalmazni, ha lehet.
72
Közgazdaságtan
Mérőszámok a termelésben a teljesítményre
Output: javak és szolgáltatások a termelő egységből.

• Piaci termelés: értékesítés.
• Nem piaci termelés: saját termelésű készletek változása, tőkejavak beruházása.
GO: bruttó kibocsátás, nominális (pénzben) mért kibocsátás, az egyes gazdasági

egységek outputjainak árakon való összegzése.
A nem piaci termelés költségként ismeri el.
Elsődleges jövedelem: mindaz, amit a termelési tényezők tulajdonosai kapnak:

munkabérek, tőkekamatok, osztalékok, vállalatok nyeresége, földek bérleti díja. Az
állam elsődleges jövedelme az ún. termékadókból származik. Elsődleges jövedelem
az amortizáció is.
Hozzáadott érték
Termelő fogyasztás: javak és szolgáltatások, amelyeket a termelési folyamat átalakít,

vagy teljes mértékben fel- illetve elhasznál.
Hozzáadott érték: output és termelőfogyasztás különbözete.
Az NNI, GNI, GNDI, NNDI jövedelemmutatók.
73
Közgazdaságtan
38. A jövedelmek elosztása / elsődleges ás származékos

jövedelem-elosztás
Nem kell!!!
Az elsődleges jövedelemelosztás
Elsődleges jövedelmek: azoknak a birtokába kerülnek, akik létrehozták. Összegük

összgazdasági szinten a nettó hozzáadott érték (NDP).
Formái:
• termelési tényezők jövedelme: termelésben résztvevő tényezők kapják.

• alkalmazottak illetménye,
• működési eredmény,
• vegyes jövedelmek (SNA),
• termelésre kivetett adók (állam elsődleges jövedelme)
• tulajdonból származó jövedelmek: működési eredményből származnak.

• földjáradék,
• egyéb tulajdonjövedelmek (kamat, osztalék)
Másodlagos jövedelemelosztás
Az elsődleges jövedelmek áramlanak tovább, újak nem keletkeznek, a meglévők

jutnak el a felhasználókig.
Végső eredménye a rendelkezésre álló jövedelem.
Nemzetgazdasági egységekre vagy szektorokra értelmezhető, nemzetgazdasági
szintű összegzésük értelmetlen.
Korrigálni kell a bel- és külföldi jövedelmekkel.
Végső felhasználás:
• végső fogyasztás,
• tőkeképződés
• alaptőke képződés (beruházás)
• készletváltozás
• nettó export.
74
Közgazdaságtan
39. A makrogazdasági szereplők és piacaik

A közgazdaságtanban a gazdasági cselekvőket (egyéneket és intézményeket) a
gazdálkodási folyamatban betöltött szerepük alapján különböző csoportokba
soroljuk.
A gazdálkodási tevékenység két meghatározó eleme a termelés és a fogyasztás,

melynek színtere a vállalat, illetve a háztartás.
Háztartás: az a gazdasági egység, amely az egyéni fogyasztás színtere. A

makroökonómiában a háztartás, vagy a háztartási szektor a nemzetgazdaság
háztartásainak összessége.
A háztartás a fogyasztási cikkek megvásárlásához a termelési tényezők eladásából
szerez jövedelmet.
Vállalat: mindazok a szervezetek, amelyeknek alaptevékenysége a termékek vagy

szolgáltatások előállítása. A makroökonómiában a vállalat, vagy vállalati szektor
kifejezés a nemzetgazdaságban tevékenykedő vállaltok összességét jelenti. A
vállalat a háztartástól veszi a termelési tényezőket, a segítségükkel előállított javakat
pedig a piacon adja el. Tevékenységének célja a profitszerzés.
A makroökonómia főbb piacai
Fogyasztási cikkel piaca: formális szempontból egységes, mert a vevők céljai,

valamint az eladók magatartása hasonló. Nem szükséges ezt a piacot több részre
bontani.
Termelési tényezők piaca: három részre oszlik.
1. A munka piaca: A munkát a háztartások közvetlenül a vállalatoknak

kínálják, a munka eladásával jövedelemre, ezen keresztül szükségleteik
kielégítésére törekszenek.
2. Tőkejavak piaca: A tőkejavakat a vállalatok termelik meg, és ők is

vásárolják meg egymástól.
3. Pénztőke piaca: Pénztőke akkor keletkezik, ha valamely gazdasági

szereplő nem használja fel teljesen pénzbeli jövedelmét egy időszak alatt,
és a megtakarított részt kamatoztatni akarja. A gazdasági szereplők
megtakarításaikat felajánlhatják egymás számára. A pénztőke adásvétele
hitelezéssel történik.
Tőkepiac: az a részpiac, ahol a pozitív pénzbeli megtakarítással rendelkező

gazdasági szereplők kölcsön adják forrásaikat a tőkejavakat vásárolni szándékozó
gazdasági szereplőknek, akik nem rendelkeznek elég pénzbeni fedezettel.
75
Közgazdaságtan
Árupiac: a makroökonómiában a tőkejavak és a fogyasztási javak piaca együttesen.
Az állam, mint gazdasági szereplő:
Az államnak kialakulása óta lényeges gazdasági szerepe volt.

Magatartása sokban különbözik a másik két szereplőétől: gazdálkodásában például
nem fedezhetünk fel szigorú racionalitást.
Okai:
• Az államot nem feltétlenül korlátozzák kiadásaiban, ugyanis
pénzteremtéssel is fedezheti kiadásait.
• Ha rossz gazdasági döntést hoz, az anyagi következményeit sem
maga, hanem az adózó háztartások viselik.
• Csődbe sem mehet, felszámolni sem lehet.
Az állam gazdasági funkciói azonban nélkülözhetetlenek a modern

piacgazdaságokban.
• Mikroszinten:
 A piacok működését
 Az erőforrások elosztását kell korrigálnia
• Makroszinten: A nemzetgazdaság kiegyensúlyozott fejlődését kell
elősegítenie a maga eszközeivel.
 Magas szintű foglalkoztatás elérése.
 Infláció féken tartása.
 Külgazdasági egyensúly megőrzése.
Az állam a gazdasági életet sokféleképpen befolyásolja.

Ki kell emelni a jövedelmek átcsoportosítását, valamint a javak és szolgáltatások
vásárlását.
A jövedelmek újraelosztásával a vállalatok és háztartások cselekvésének feltételei

változtatja meg. Az állam kiadásainak egy részét vásárlásra fordítja, így vevőként
jelenik meg az árupiacon. Az állam költségvetésére jellemző a kiadási többlet,
ilyenkor ennek fedezésére általában hiteleket vesz fel a tőkepiacon. Különféle
intézményeiben foglalkoztatja a dolgozók tekintélyes hányadát, tehát hatalmas
kereslettel jelenik meg a munkapiacon is.
76
Közgazdaságtan
40. A makrogazdasági modellek (egy-többdimenziós)

A makroökonómia piacokon játszott szerep és az ehhez kapcsolódó döntések
alapján a gazdasági szereplőket 3 szektorba vonja össze:
• Háztartási
• Vállalati
• Állami
A teljes makrogazdasági modellek 4 szektort tartalmaznak (+ külföldi gazdasági

szereplők), ugyanis ennek kereslete és kínálata jelentősen befolyásolja a hazai
gazdasági folyamatokat.
Ennek alapján megkülönböztetünk zárt, illetve nyílt makroökonómiai modelleket.

A zárt makroökonómiai modellek abban különböznek a nyílt modellektől, hogy
eltekintenek a külföldi gazdasági szereplőktől.
A gazdasági szektorok a különféle piacokon léphetnek kapcsolatba egymással:

• Árupiac
• Munkapiac
• Tőkepiac
• Pénzpiac
A központi bank szabályozza a rendelkezésre álló pénz mennyiségét, azt

pénzkínálatnak nevezzük.
A pénzkeresletet a háztartások és a vállalatok támasztják. A pénzpiac egyensúlya

elsősorban az árszínvonalra és a kamatlábakra hat. (A nyitott gazdaság modelljei a
valutapiacot is beleépítik). A pénz- és a tőkepiac együttesen szabályozza a
gazdaságban érvényesülő kamatlábakat. A valutapiac pedig a valutaárfolyam és a
fizetési mérleg meghatározója.
A vegyes gazdaság áttekintő modellje:

A gazdasági tevékenységet végző célja a szükségletek kielégítése, ezért a
gazdasági modellek logikai kiindulópontja a fogyasztókat összegző szektor, a
háztartás.
A szükséglet-kielégítés feltétele, hogy megfelelő mennyiségű jövedelem álljon

rendelkezésre.
A háztartások legelőször arról döntenek, hogy a rendelkezésükre álló időből mennyi

időt fordítanak munkavégzésre. Ez határozza meg a munkapiacon a kínálatot.
A munkapiacon szerzett jövedelmet a háztartások két célra használhatják:

• Fogyasztási cikket vásárolnak belőle
• Megtakarítják. A megtakarításból tőke keletkezik, amiből később
tőkejövedelem (kamat, osztalék)
77
Közgazdaságtan
A vegyes gazdaságban az állam hatása a jövedelmekre: megadóztatja, illetve

transzfereket juttat a háztartásokba. A háztartások rendelkezésre álló jövedelme
tehát végső soron az állami jövedelem-újraelosztás után rendelkezésre álló
jövedelem.
A vállalatok a termelés technikai feltételei és a várható profit alapján döntenek a

számukra legjobb eredményt adó termelés mennyiségéről és az alkalmazott
termelési módszerről. Ez határozza meg az árupiaci kínálatot.
A teljes árupiaci kínálatot aggregált kínálatnak, vagy összkínálatnak nevezzük.
A termelés mennyisége és az alkalmazott technológia meghatározza a szükséges

termelési tényezők mennyiségét, így alakul ki a vállalati szektor munkakereslete és
pénztőke kereslete. A pénztőkét a vállalatok tőkejavak vásárlására fordítják.
Az állami szektor nettó bevételét (a beszedett adók és a kifizetett transzferek

különbségét) áruk és szolgáltatások vásárlására fordítja.
A fogyasztási javak és a tőkejavak kereslete, valamint az állami áruvásárlások

alkotják az árupiaci összkeresletet, vagy aggregált keresletet.
A munka- és értékpapírpiac keresletének és kínálatának összjátékaként alakulnak ki

a tényezőárak, amelyek meghatározzák a makrojövedelem elsődleges elosztását.
Az aggregált kereslet és kínálat kölcsönhatásaként alakulnak ki a termékárak,
meghatározva az általános árszínvonalat.
Ha a végső árak és jövedelmek a terveknek megfelelően alakulnak, akkor minden

gazdasági szereplő meg tudja valósítani eredeti elképzeléseit. Ha azonban a kereslet
és kínálat egy, vagy több makropiacon nincs egyensúlyban, akkor sokan nem tudják
megvalósítani terveiket, kénytelenek módosítani döntéseiket. Ezzel kiigazítási
folyamatok indulnak be, és előbb-utóbb kialakul valamilyen egyensúlyi állapot.
78
Közgazdaságtan
41. Az árupiaci tényezői a makrogazdaságban, aggregált

kínálat és aggregált kereslet értelmezése
Kibocsátás: az árupiacon megjelenő összes kibocsátás nem más, mint a gazdaság
egészének termelése.
A termelés flow jellegű mutató, mindig csak az adott időszak termelése mérhető. A
kibocsátás nem azonos az értékesített termékmennyiséggel, hozzátartozik az
árukészlet is, melyet még nem adtak el, vagy nem tudtak eladni.
A kibocsátást, felhasználást, az összkeresletet és az összkínálatot, vagyis minden

makroszinten összesített értéket csak pénzben tudunk kifejezni.
Az árak segítségével mért kínálat nem feltétlenül fejezi ki a kínált árumennyiség

nagyságát, illetve annak változását. Ezért az árszínvonal, mint mutató használatos.
Árszínvonal: a termékek árainak súlyozott átlaga. Csak számításokkal határozható

meg, egyetlen termék árával sem azonos. Jele: P.
Reálkibocsátás: a termékek és szolgáltatások összes mennyisége.
Nominál kibocsátás: a reálkibocsátás jószágmennyiségének pénzben kifejezett

értéke. A reálkibocsátás és az árszínvonal szorzata.
Nomináljövedelem: az a pénzösszeg, amennyit realizálunk.
Reáljövedelem: a pénzben realizált jövedelem vásárló ereje. Kifejezi, hogy menyi

terméket tudunk belőle vásárolni.
Az árszínvonal reciproka megmutatja, hogy egységnyi pénzből mennyit tudunk

megvenni az átlagtermékekből, vagyis mekkora a pénz vásárló ereje.
Bruttó kibocsátás: egy adott időszakban, egy országban megtermelt összes termék
és szolgáltatás összértéke.
A gazdaság össztermelésébe csak a végső felhasználásra kerülő termékeket és

szolgáltatásokat számítjuk bele.
Végső felhasználásra rendelkezésre álló termékek értéke: minden vállalat és

ágazat összes kibocsátása, vagyis a bruttó kibocsátás értékéből levonjuk a termelő
fogyasztást. (Alap- és nyersanyagok, energia stb.)
Hozzáadott érték: egy gazdaság végső felhasználásának értékét fejezi ki, amely a
bruttó kibocsátás értékének a termelő fogyasztás feletti része.
79
Közgazdaságtan
Árupiaci kibocsátást a makroökonómiai modellek a hozzáadott érték nagyságával

azonosítják.
Aggregált kínálat (összkínálat): teljes árupiaci kínálat. A vállalatok a termelés

technikai feltételei és a várható profit alapján döntenek a számukra legjobb
eredményt adó termelés mennyiségéről és az alkalmazott termelési módszerekről.
Ez határozza meg a teljes árupiaci kínálatot.
Aggregált kereslet: árupiaci összkereslet. Az állami szektor nettó bevételét áruk és

szolgáltatások vásárlására fordítja. A fogyasztási cikkek és a tőkejavak kereslete,
valamint az állami áruvásárlások együttesen alkotják az összkeresletet vagy
aggregált keresletet.
80
Közgazdaságtan
42. Az árupiaci kereslet és az egyensúlyi jövedelem,

egyensúlyi kombinációk
Árupiaci kereslet: fogyasztási és beruházási keresletből áll. A fogyasztási kereslet
az aktuális jövedelem függvényében változik, míg a beruházási kereslet független az
aktuális jövedelemtől.
A fogyasztási kereslet rövidtávon lassabban növekszik, mint a jövedelem, illetve a

kibocsátás, ezért csak egyetlen jövedelemnagyságnál egyezik meg az árupiaci
összkereslet a kibocsátással.
A beruházási kereslet a piaci kamatlábtól és a profitvárakozásoktól függ, amelyek

az aktuális jövedelemtől függetlenül határozzák meg a beruházási keresletet.
A vállalati szektor érdekei biztosítják, hogy a kibocsátás igazodjon az árupiaci

kereslethez, ezért az árupiac mindig közelít az egyensúly felé.
Az egyensúlyban a tervezett árupiaci kereslet megegyezik a kibocsátással, tehát a

jövedelemmel. Ebbe a pontban a tervezett beruházások értéke megegyezik a
szándékolt megtakarítások nagyságával.
Egyensúlyi jövedelem: azt fejezi ki, hogy milyen kibocsátás, illetve jövedelem
mellett egyezik meg a kereslet a kibocsátással.
Egyensúlyi jövedelem nagyságát az árupiacon a jövedelemtől független keresleti

tényezők és a multiplikátor szorzata határozza meg. A beruházásoknak ugyanolyan
multiplikatív hatása van, mint az autonóm fogyasztási keresletnek.
Ha a fogyasztási határhajlandóság növekszik, akkor a multiplikátor számértéke

nagyobb lesz. Ez nem befolyásolja az egyensúlyi jövedelmet a piaci kamatláb azon
értéke felett, ahol a beruházási kereslet már nullává válik.
Ha a beruházások kamatérzékenysége növekszik, akkor egységnyi

kamatlábváltozás nagyobb változást idéz elő az árupiai keresletben, a kamatláb
egységnyi növekedése nagyobb mértékben csökkenti az egyensúlyi jövedelmet.
Ha a gazdaságban olyan jövedelem-kamatláb kombináció alakul ki, amely nem

biztosítja az árupiaci egyensúlyt, a kibocsátás közeledik az egyensúly felé.
81
Közgazdaságtan
43. A fogyasztási kereslet, fogyasztási függvény,

megtakarítási függvény
Fogyasztási függvény: a jövedelem és a fogyasztási kereslet közötti kapcsolatot

fejezi ki, megmutatja, hogyan függ a fogyasztási kereslet a jövedelemtől.
Általános képlete: C = f (Y)
A fogyasztási kereslet:
Mindig a rendelkezésre álló jövedelemtől függ, hiszen a háztartások csak annyit
költhetnek el, ami a másodlagos jövedelemelosztás után megmarad számukra.
Keynes-i hipotézis: a fogyasztói magatartás vizsgálatai alapján állította, hogy a

fogyasztási kereslet elsősorban és döntően a jövedelemtől függ, mégpedig olyan
módon, hogy a jövedelem növekedésénél a fogyasztási kereslet lassabban
növekszik.
A fogyasztási kereslet tulajdonságai
1. Adott időszakban a magasabb jövedelmű csoportok fogyasztási hányada kisebb,

a jövedelem növekedésével a fogyasztási hányad csökken.
2. Egy gazdasági ciklus alatt (4-5 év) a fogyasztási hányad csökken a jövedelem
növekedésével. Ha tehát a jövedelem ingadozik, akkor a fogyasztási
határhajlandóság kisebb, mint a fogyasztási hányad.
3. A hosszú távú fogyasztási arány idővel (nagyon hosszú távon) növekszik.
Fogyasztási határhajlandóság: azt fejezi ki, hogy a jövedelem egységnyi

növekedésével mennyivel nő a fogyasztás.
A megtakarítás a jövedelem növekvő függvénye.
A megtakarítási függvény meredeksége kifejezi, hogy mennyivel változik a

megtakarítás, ha a jövedelem egységnyivel nő. Ez az együttható a megtakarítási
határhajlandóság.
82
Közgazdaságtan
44. A fogyasztói magatartás, fogyasztási modellek,

jövedelemelméletek
A tapasztalat azt mutatja, hogy a fogyasztók költekezéseit nem csak az adott időszak
jövedelme befolyásolja, hanem például a jövedelem alakulásának tendenciája is.
Keynes először kapcsolta össze a fogyasztási keresletet a jövedelmek alakulásával.
Keynesi modellek jellemzői
• A modell az abszolút jövedelemhipotézisre épül, mely szerint egy adott

időszak fogyasztási kereslete az adott időszakban realizált jövedelemtől függ.
• A jövedelem növekedésével a fogyasztás részaránya csökken, a

megtakarítási hányad pedig növekszik. Egy adott időszakon belül a nagyobb
jövedelmű háztartások jövedelmük nagyobb hányadát fordítják
megtakarításra.
• A fogyasztási határhajlandóság kisebb, mint a fogyasztási hányad.
Kuznets végezte el a legrészletesebb elemzést.
Legfontosabb következtetése:
Rövidtávon (néhány év alatt) a fogyasztási hányad a jövedelem változásával

ellentétes irányban változik.
Hosszú távon (10-30 év átlagában) a fogyasztási hányad állandónak bizonyult.
Tapasztalatok alapján a fogyasztási kereslet következő adottságait állapították meg

a kutatók:
• Adott időszakban a magasabb jövedelmű csoportok fogyasztási hányada

kisebb, a jövedelem növekedésével a fogyasztási hányad csökken.
• Egy gazdasági ciklus alatt (4-5 év) a fogyasztási hányad csökken a jövedelem
növekedésével. Ha tehát a jövedelem ingadozik, akkor a fogyasztási
határhajlandóság kisebb, mint a fogyasztási hányad.
• Hosszú távon a fogyasztási hányad állandó, a fogyasztási határhajlandóság

megegyezik a fogyasztási hányaddal
• A hosszú távú fogyasztási arány idővel (nagyon hosszú távon) növekszik.
83
Közgazdaságtan
Jövedelemelméletek
Relatív jövedelemhipotézis
A fogyasztási kereslet magyarázatára elsőként Duessenberry készített egy széles

körben elterjedt modellt, amely arra a hipotézisre épül, hogy egy adott időszak
fogyasztása az adott időszak jövedelme mellett a jövedelem korábbi alakulásától is
függ. A fogyasztási színvonal az addig elért legmagasabb jövedelmektől függ.
„Racsni-hatás”:
Ha a jövedelem csökken a korábbi jövedelemhez képest, akkor az egyének
közvetlenül nem vagy alig mérséklik a korábban megszokott fogyasztásukat.
Ha a jövedelem növekszik a korábbi csúcshoz képest, akkor ezzel arányosan
növekszik a fogyasztás is.
Hosszú távon az ilyen fogyasztói magatartás állandó fogyasztási hányadot

eredményez. Rövidtávon azonban a jövedelem csökkenésével a fogyasztási hányad
növekszik, a fogyasztási határhajlandóság kisebb lesz, mint a fogyasztási hányad.
A relatív jövedelemhipotézis tehát magyarázatot ad a rövid és a hosszú távú

fogyasztás eltérő alakulására, de ez az elmélet nem illesztette be a vagyon hatását a
fogyasztási modellbe.
Életciklus-elmélet
Az életciklus-elmélet szerint az egyének fogyasztásukat teljes életükre tervezik meg.

Ennek során arra törekednek, hogy egész életükre nagyjából állandó vagy enyhén
növekvő fogyasztást tudjanak biztosítani. A jövedelemhez azonban nem
egyenletesen jutnak hozzá. Fiatalkori jövedelmük alacsony, majd életük végén
egyáltalán nem tudnak munkajövedelemre szert tenni. Ezért megtakarításaikat úgy
kell alakítani, hogy a felhalmozott vagyon biztosítsa életük végén is a kialakított
fogyasztási szintet. Az életciklus elején hiteleket kell felvenni, melyeket az életciklus
közepén szerzett jövedelmekből kell visszafizetni.
Az életciklus-modellben
• eltekintünk az idő szerepétől,
• minden évben azonos nagyságú jövedelmet feltételezünk,
• figyelmen kívül hagyjuk a vagyon jövedelmét,
• feltételezzük, hogy a megtakarításnak egyetlen célja a jövőbeni fogyasztás
biztosítása,
• eltekintünk az örökölt vagyon szerepétől is,
• a vagyon forrása kizárólag az élet során realizált jövedelem.
Az életciklus a jövedelem és fogyasztás tervezési periódusa. Első éve az önálló

jövedelemszerzéssel, a felnőtt korral kezdődik és a várható élettartamot öleli fel.
84
Közgazdaságtan
Míg a fogyasztó megtakarít, addig növekszik a vagyona. Mivel azonban e

vagyongyűjtés egyetlen célja az inaktív évek alatti fogyasztás biztosítása, ezért a
vagyont az életciklus végére feléli.
Akinek a munkajövedelmen kívül örökölt vagyona is van, az ezzel a vagyonnal

növelheti a fogyasztás nagyságát.
Az éves fogyasztás nagysága az örökölt vagyon nagyságától, a szerzett jövedelem

nagyságától, valamint a munkában eltöltött évek és a teljes életciklus arányáról függ.
Rövidtávon a vagyon nagysága sokkal kisebb ingadozásokat mutat, mint a

jövedelem. A vagyon hosszú távon nagyjából a jövedelem növekedésével azonos
ütemben gyarapodik. Ezért a vagyon és a jövedelem aránya állandó, ami a
fogyasztási hányad állandóságához vezet. Nagyon hosszú távon a vagyon és a
jövedelem nagysága nő a generációk felhalmozása következtében, ami a
vagyonarányos fogyasztás növekedését, és ezzel a fogyasztási hányad növekedését
eredményezi.
Az életciklus-hipotézis szerint a fogyasztás azonos arányban függ a jövedelemtől,

bármelyik időszakban realizálja is azt az egyén. Ezt a leegyszerűsítést a permanens
jövedelemhipotézis kiküszöböli.
A permanens jövedelemhipotézis
A permanens jövedelemhipotézisre épülő fogyasztási modellt Friedman dolgozta ki.

A modell alapfeltevése, hogy a fogyasztás nem az aktuális jövedelemtől, hanem a
hosszú távú átlagjövedelemtől, az úgynevezett permanens jövedelemtől függ.
Mivel a permanens jövedelem hosszú távú átlag, ezért a fogyasztás hosszú távon a
jövedelem állandó hányada.
Az átmeneti jövedelemváltozások kiegyenlítik egymást, tehát nem hatnak a

permanens jövedelemre, így hosszú távon nem befolyásolják a fogyasztás
nagyságát sem.
A permanens jövedelem a mai és a múltbeli jövedelem súlyozott átlaga.
A permanens jövedelemhipotézis szerint a hosszú és a rövid távú fogyasztási

hányad eltér egymástól.
A permanens jövedelemhipotézis és az életciklus-elmélet eredménye kombinálható

is egymással.
A fogyasztási kereslet a vagyontól és a permanens jövedelemtől függ. Ha az aktuális

jövedelem nő, a rövid távú fogyasztási hányad csökken, azonban hosszabb távon a
fogyasztás kiigazodik, és állandó fogyasztási hányadot eredményez.
85
Közgazdaságtan
41. A pénzkereslet különböző esetei (pénzaggregátumok)

A jövedelem iránti keresletet a termelési tényezők eladásával jelzik, a pénz iránti
keresletet a pénz tartásával fejezik ki.
A pénzkereslet a pénz meghatározott összegének tartására irányuló szándék, igény.

Három alapvető indítéka (motívuma) van:
• Tranzakciós motívum
• Óvatossági motívum
• Vagyontartási (spekulációs) motívum
A három motívum együttesen jelenik meg.
A pénzkereslet legfontosabb tulajdonsága, hogy az emberek pénzkészleteik

reálértékére, vásárlóerejére helyezik a hangsúlyt.
A reáltényezők határozzák meg a reálpénz-keresletet, a nominális pénzkeresletet

pedig a reáltényezők (a reálpénz-kereslet) és az árszínvonal határozza meg.
Tranzakciós pénzkereslet:
A szokásos kiadások fedezetére tartott pénzkészlet. Összege a rendszeresen
vásárolt áruk reálértékével arányosan változik.
A nemzeti jövedelem növekedésével arányosan nő.
Óvatossági pénzkereslet:
A pénzmennyiség, amit előre nem látható pénzkiadásokra tartanak. Elsősorban a
reáljövedelemtől és a kamatlábtól függ.
Vagyontartás formái:
• Pénz
• Kötvények
• Részvények
• Házak
• Műkincsek
Spekulációs pénzkereslet:
A vagyontartási célra keresett pénz a kamatláb függvénye. Függ a piaci kamatlábtól,
azzal ellentétes irányba változik.
Összesített pénzkereslet:
A gazdaság teljes pénzkeresletét a tranzakciós, óvatossági és spekulációs
pénzkereslet együttesen határozza meg.
A reálpénz-kereslet két tényezőtől függ:

• Reáljövedelemtől
• Kamatlábtól
86
Közgazdaságtan
47. A pénzpiaci egyensúly, az LM görbe lényege, a pénz

forgási sebessége
Ahol a kereslet és a kínálat megegyezik egymással, ott alakul ki a pénzpiac
egyensúlya.
A pénzpiaci egyensúly 3 tényezőtől függ:

• Az árszínvonaltól,
• A reáljövedelemtől,
• A reálkamatlábtól.
A reáljövedelem és az árszínvonal nagyságát az összkereslet és az összkínálat

egyensúlya határozza meg. Ezek értéke külső adottság. Minden jövedelem-
árszínvonal kombinációhoz hozzárendelhető egy kamatláb.
A pénzpiac akkor van egyensúlyban, ha a különböző célokra tartani kívánt

pénzmennyiség megegyezik a tényleges pénzkészletekkel.
A vagyontartási pénzkereslet a kamatláb mozgásán keresztül kerül egyensúlyba

az ilyen célra rendelkezésre álló pénzkészletekkel.
A pénzpiacon a kamatláb változása hozza egyensúlyba a pénzkeresletet a reálpénz-

kínálattal.
A pénzpiac egyensúlya több jövedelem-kamatláb kombináció mellett is kialakulhat.
A pénzpiac egyensúlyát olyan függvénnyel írhatjuk le, amely összekapcsolja a

kamatláb és a reáljövedelem azon összetartozó értékeit, amelyek – adott reálpénz-
kínálat mellett – biztosítják a pénzkereslet és pénzkínálat egyensúlyát. Ezt nevezzük
pénzkeresleti-pénzkínálati görbének, röviden LM görbének.
A forgalomban lévő reálpénz-mennyiség növekedésével a pénzpiac egy alacsonyabb

kamatláb mellett kerül egyensúlyba. Az LM függvény lefele tolódik.
Az LM görbe tulajdonságai:
• A kamatláb és a reáljövedelem azon kombinációit tartalmazza, amelyeknél a
pénzpiac egyensúlyban van.
• A pénzpiac egyensúlya esetén az értékpapírpiac is egyensúlyban van.
• Pozitív meredekségű. Az adott reálpénz-mennyiség mellett a jövedelem
növekedésével növekszik a kamatláb.
• A reálpénz-kínálat növekedésével jobbra lefelé tolódik.
87
Közgazdaságtan
A pénz forgási sebessége:

Az a szám, mely megmutatja, hogy egy pénzdarab évente hány tranzakció
lebonyolításában vesz részt.
A forgási sebesség a reáljövedelem és a kamatláb változásával változik. A

neoklasszikus modellek többsége azt feltételezi, hogy a pénz forgási sebessége
állandó.
Az a jó egy gazdaságban, ha a pénz forgási sebessége elé nem görbítünk

akadályokat, illetve olyan módszerek érvényesek a gazdaságban, amelyek tartósak
és minél több árut tud megforgatni, annál költségtakarékosabb.
88
Közgazdaságtan
48. A pénzügyi befektetések piaca (értékpapírpiac)

értékpapír-típusok (részvény, kötvény)
Az értékpapírok keresletét és kínálatát 3 dolog befolyásolja:
• Gazdasági szereplők megtakarítása
• A beruházások tőkeigénye
• Vagyontartás
Az értékpapírok kínálata 2 részből tevődik össze:

• A vállalatok által újonnan kibocsátani kívánt értékpapírok mennyiségéből.
• Az árfolyam csökkenésére számító vagyontartók által eladni kívánt
papírmennyiségből.
Az értékpapír-kínálatból pénztőke-keresletet csak az újonnan kibocsátott

értékpapírok mennyisége testesíti meg. A pénztőke kereslete megegyezik az
értékpapír-állomány növekményével.
Az értékpapírok keresletét a vagyontartók támasztják, amelynek egy rész a folyó

időszak megtakarításából származik, a másik része pedig a korábban felhalmozott
vagyon formájának átalakításából.
Értékpapírt tehát egyrészt azok keresnek, akik az adott időszakban keletkezett

megtakarításaik egy részét értékpapír formájában akarják felhalmozni, másrészt
azok a vagyontartók, akik a kamatláb csökkenésére számítanak.
Ebből az értékpapír-keresletből csak az tekinthető pénztőke-kínálatnak, ami az új

megtakarításból származik. Ennek nagyságát nehéz megállapítani. Egyetlen
lehetőség van, ha az időszak végi kötvényállományt összehasonlítjuk az induló
készlettel. Amennyivel növekszik a vagyontartóknál lévő kötvényállomány, annyi a
pénztőke-kínálat.
A megtakarításoknak csak egy része válik pénztőke-kínálattá. A megtakarítások

másik részét pénzben kívánják tartani.
Ha a kamatláb túl alacsony, akkor a megtakarítások nagyobb részét pénzben fogják

tartani, az értékpapír-kereslet kisebb lesz. A megtakarítások összetételéről a
kamatláb alapján döntenek a háztartások.
Kötvény:
Hitelviszonyt megtestesítő, általában fix kamatozású, hosszú lejáratú értékpapír.
Részvény:
Tulajdonosi jogokat megtestesítő, lejárat nélküli értékpapír.
89
Közgazdaságtan
50. Munkapiac, a munkakereslet és a munkakínálat

A vállalati szektor kibocsátását a felhasznált termelési tényezők mennyisége
határozza meg. Rövid távon a kínálat elsősorban a felhasznált munka
mennyiségének megváltoztatásával alakítható.
A munkapiacon a kereslet és a kínálat kölcsönhatásának eredményeként alakul ki a

foglalkoztatás, amely meghatározza a tényleges kibocsátás nagyságát.
A profit maximum feltétele az, hogy az adott tőkeállomány mellett felhasznált munka
mennyiségéhez tartozó határtermék megegyezzen a reálbérrel.
A munkakeresleti függvény a reálbér és a munkamennyiség azon összetartozó

értékeit tartalmazza, amelyeknél adott termelési függvény mellett a vállalati szektor a
maximális profitot éri el. A keresleti függvény negatív meredekségű.
A munkapiac egy nemzetgazdaságban adott időszak alatt jelentkező összes

munkakereslet és kínálat, valamint azok kölcsönhatása. A munkapiacon a munka,
mint termelési tényező adás-vétele történik.
A munkapiaci kínálat a háztartások által eladni kívánt munkamennyiség. Egy

ország lakosságának az a része, amelyik koránál és egészségi állapotánál fogva
képes lehet munkavégzésre, alkotja a munkaképes népességet, mely rövid távon
megszabja a munka kínálatának maximális nagyságát.
A munkaképes népesség azon része, amelyik semmilyen körülmények között sem

kíván munkát vállalni, mert megélhetését más forrásból biztosítja, az inaktív
népesség. Ebbe a csoportba tartoznak az eltartottak, a nem munkajövedelemből
élők, és a munkavállalásban korlátozottak.
Egy adott időszakban a egy ország munkaerőpiacán munkát vállalni szándékozók

alkotják az aktív népességet. Két csoportra osztható:
• Foglalkoztatottak
• Munkanélküliek
Az egyének munkakínálata növekszik, ha növekszik a munka ára, a reálbér.

Minimális bér az, amely alatt az egyén nem hajlandó munkát vállalni.
Az összesített munkakínálat csak egy minimális bérnél kezdődik: ennek fedeznie kell
az adott országban, adott időszakban minimálisnak tartott szükségletek kielégítését.
A kínálati függvény meredeksége attól függ, hogy milyen mértékben kénytelen már a
minimális reálbérnél is munkát vállalni. A munka kínálata felülről korlátozott:
maximális nagyságát az adott országban, adott időszakban aktív lakosság határozza
meg. A kínálat minimális értékét a minimális bér határozza meg.
90
Közgazdaságtan
51. A munkapiac és a foglalkoztatás, a munkanélküliség és

típusai
A vállalati szektor kibocsátását a felhasznált termelési tényezők mennyisége

határozza meg. Rövid távon a kínálat elsősorban a felhasznált munka
mennyiségének megváltoztatásával alakítható.
A munkapiacon a kereslet és a kínálat kölcsönhatásának eredményeként alakul ki a

foglalkoztatás, amely meghatározza a tényleges kibocsátás nagyságát.
A munkapiac egy nemzetgazdaságban adott időszak alatt jelentkező összes

mint termelési tényező adás-vétele történik.
A munkapiac egyensúlya akkor alakul ki, ha a kereslet és a kínálat megegyezik

egymással. A munkapiacon az ár, tehát a reálbér mozgása és a piaci szereplők
magatartása biztosítja az egyensúlyhoz való közeledést.
A tökéletes piac tartósan egyensúlyban van.
Ha a munkapiac tökéletesen működik, akkor hosszabb távon a tényleges

foglalkoztatás a munkapiaci egyensúly létszámának felel meg.
A teljes foglalkoztatottság legtágabb értelemben az aktív népesség

foglalkoztatását jelenti, szűkebb (gazdasági) értelemben a munkapiac egyensúlyát
biztosító foglalkoztatás megvalósulását jelenti.
A teljes foglalkoztatottság gazdasági értelmezése a piac által megteremthető

maximális foglalkoztatást jelenti, adott keresleti és kínálati feltételek között.
A teljes foglalkoztatás ekkor általában munkanélküliség mellett valósul meg.
Az aktív népesség minden időszakban két részre osztható:
• Foglalkoztatottak: az tekinthető, aki az adott időszak alatt egy minimális

mennyiségű munkát végzett.
• Munkanélküli: aki kínálja a munkáját, de adott időszak alatt nem rendelkezik
munkahellyel.
Önkéntes munkanélküliek: a munkaügyi központban, vagy a munkaközvetítőben

megjelennek rendszeresen, de valójában azonban nem fogadnak el egyetlen
állásajánlatot sem.
91
Közgazdaságtan
Kényszerű munkanélküliség: adott reálbér mellett munkát kínálók nem találnak

állást, munkapiaci túlkínálat (a tényleges reálbér magasabb az egyensúlyinál).
Frikcionális (súrlódásos) jellegű munkanélküliség: a munkapiaci kereslet és

kínálat találkozásának nehézségeiből adódik: időre van szükség, míg egy üres állás
és a munkavállaló találkozik egymással; rövid időtartamú, folyamatosan létezik.
Strukturális munkanélküliség: A munka keresletének és kínálatának az

összetétele eltér egymástól.
Szezonális munkanélküliség: évszakhoz kötötten a szezonális munkások iránt

nagyobb az igény.
Túlkereslet a munkapiacon: a reálbér alacsonyabb az egyensúlyinál, mértéke

megegyezik az adott reálbérhez tartozó kereslet és kínálat eltérésével.
Túlkínálat a munkapiacon: a reálbér magasabb, mint az egyensúlyi, kényszerű

munkanélküliséget eredményez.
92
Közgazdaságtan
53. Az árupiaci egyensúly, makro-egyensúly, likviditási

csapda
Rövid távú makrogazdasági egyensúly akkor valósul meg, ha minden piacon
egyidejűleg megvalósul az egyensúly: a pénzpiacon, az értékpapírpiacon,
munkapiacon és az árupiacon egyaránt.
Makro-egyensúly tökéletes piacok esetén:

Tökéletesen működő piacok esetén minden piacon zavartalanul működik az
egyensúly. Tökéletes piac esetén minden piacon léteznek olyan mechanizmusok,
amelyek rövid távon biztosítják az egyensúly kialakulását. Ebből következik, hogy az
árupiac is úgy kerül egyensúlyba, hogy egyidejűleg megvalósul a többi piac
egyensúlya is.
Tökéletes munkapiac esetén az összkínálat megegyezik a potenciális kibocsátás

nagyságával.
Tökéletes piacok esetén az összkereslet és az összkínálat mindig potenciális

kibocsátás mellett kerül összhangba egymással. A keresleti oldal a nominális értéket
határozza meg.
Tökéletes piacok esetén a makro-egyensúly reálnagyságait csak a kínálati tényezők

határozzák meg.
Az egyensúlyt tehát a kínálati oldal határozza meg. A kínálat-változás indukálja a

kereslet változását, megteremtve a reálkínálathoz vele megegyező reálkeresletet. Ez
a megállapítás a Say-törvény.
A tökéletes munkapiac feltevése szükségszerűen eredményezi a kereslet és kínálat

teljes egyensúlyának megvalósulását a piaci mechanizmus egyensúly-teremtő
hatásának érvényesülését. Az a keynesiánus modell, amely csak hosszú távon
érvényesül.
Az összkereslet és összkínálat egyensúlya rögzített nominálbérek esetén:

A reálbértől független, állandó munkakínálatot feltételezünk. Ha a munka kínálata
állandó, akkor a teljes foglalkoztatottság elérése után a foglalkoztatottság szintje
változatlan marad, így az összkínálat is potenciális kibocsátással azonos, bármilyen
magasabb árszint felett. Ezzel az összefüggéssel kiiktathatjuk az összkínálati
függvény negatív meredekségű szakaszát.
Más a helyzet a függvény pozitív meredekségű szakaszán: az összkereslet-

összkínálat egyensúlya ebben az esetben úgy valósul meg, hogy a munkapiacon az
egyensúly: az áru- pénz- és értékpapírpiac egyensúlya mellett munkanélküliség van.
A munkanélküliség megszüntetésére pedig semmilyen mechanizmus nem ösztönöz.
93
Közgazdaságtan
A munkapiac nem tud megtisztulni. A Say-törvény tehát nem érvényes akkor, ha

valamely piac nem tud tökéletesen működni. Ebben a helyzetben a kereslet
határozza meg a kínálatot.
Az összkereslet-összkínálat egyensúlya a rugalmatlan beruházások esetén. A

beruházási csapda.
Kedvezőtlen gazdasági kilátások esetén a beruházások nem reagálnak a kamatláb-
változásokra, mert a profitváltozások olyan rosszak, hogy csak az autonóm
beruházásokat hajtják végre. Ilyenkor a kamatláb változása sem változtatja meg az
összkeresletet, és így az egyensúlyi jövedelmet sem.
Ezt a sajátos árupiaci helyzetet nevez Keynes beruházási csapdának. Egy ilyen
összkeresleti függvény csak az árupiac autonóm keresleti tényezőinek hatására
változik, a pénzmennyiség változás nem érinti az összkeresletet.
Likviditási csapda és az egyensúly

Nagyon alacsony kamatláb esetén a vagyontartók mindegyike a kamatláb
növekedésére számít. Ekkor a kötvényárfolyam csökkenése várható, ezért senki
nem akarja értékpapírban tartani vagyonát, mindenki a pénzbeni vagyontartást
választja. A gazdaság ilyenkor bármennyi többletpénz mennyiséget felszív a
kamatláb változása nélkül. Ennek hatására a függvény egy szakasza vízszintes lesz.
Ez a likviditási csapda.
94
Közgazdaságtan
54. Az állam szerepe a gazdasági folyamatokban
Az állam gazdaságban betöltött szerepe
Az állam gazdaságban betöltött szerepét rendszerint három csoportba szokás

sorolni:
• Allokációs
• Újraelosztási
• Stabilizációs
Allokációs funkció:
Az allokáció minden olyan kormányzati tevékenységet összefog, amely az előállított
termékek és szolgáltatások mennyiségét és minőségét befolyásolja. A kormányzati
allokáció magába foglalja pl. a közoktatás nyújtását, a cigaretta adóztatását, az
autópályák építését, stb.
A kormányzat allokációs tevékenységét általában a közjavak, az irányított elosztású

javak, és a külső gazdasági hatások (externáliák) léte teszi szükségessé.
A közjavak fogyasztói nem rivalizálnak egymással, és senki sem zárható ki a

fogyasztásából. A fogyasztók azért nem rivalizálnak egymással, mert a jószág
fogyasztásával nem csökken a rendelkezésre álló mennyisége.
A magánszektor nem tudja előállítani az ilyen javakat, mert a fogyasztók nem

hajlandóak fizetni érte. Az előállítás költségei így nem térülnek meg.
Az irányított elosztású javak esetében a fogyasztók nem fogyasztanának saját

belátásuk alapján annyit az adott termékből, amennyit a közösség szükségesnek
tart, az államnak kell ösztönöznie, vagy kényszerítenie az állampolgárokat a
fogyasztásra. Ilyen pl. a kötelező védőoltás, vagy a közoktatás.
Ezeket a javakat lehetséges lenne a piacon értékesíteni, de a közösség érdeke, hogy

ne így legyen: pl. a védőoltást csak az venné igénybe, aki fizetni halandó érte.
Újraelosztási funkció:
A piacgazdaságban a termelési tényezők annak arányában kapnak jövedelmet,
amilyen arányban hozzájárulnak a termék létrehozásához.
Ez az ún. funkcionális jövedelemelosztás, ami jelentős különbségeket okoz az

egyének jövedelmei között. A demokratikus rendszerben az állam feladatának tekinti
a jövedelmek újraelosztását.
Ennek legfontosabb eszköze az adóztatás és a transzferek nyújtása.
95
Közgazdaságtan
A jövedelemadó beszedése miatt az elkölthető jövedelem kisebb lesz, mint a piacon

realizált jövedelem. A szociális és jóléti transzferek növelik a családok
rendelkezésére álló jövedelmét.
Stabilizációs funkció:
A legfontosabb állami feladat a gazdasági stabilitás biztosítása: az egyenletes
gazdasági növekedés, a teljes foglalkoztatás és az árstabilitás biztosítása, valamint a
belső és külső pénzügyi egyensúly fenntartása.
A stabilizáció célja, hogy megakadályozza a kibocsátás és ezzel a foglalkoztatás

ingadozásait. Ennek érdekében az állam arra törekszik, hogy az összkeresletet vagy
az összkínálatot növelje, és ezen keresztül befolyásolja a foglalkoztatás szintjét.
96
Közgazdaságtan
55. Az állam gazdasági beavatkozásának eszközei

Az állami beavatkozás eszközeit többféle módon lehet csoportosítani. Ezen
szempontok közül a makroökonómia kettőt használ rendszeresen:
Az egyik szempont aszerint osztja el az eszközöket két részre, hogy a beavatkozás a

jövedelmekre és az árupiacra, vagy a pénzpiacra hat-e közvetlenül. Ennek alapján
különböztetünk meg
• Költségvetési és
• Monetáris politikát.
A költségvetési politika:
Az állami költségvetés a kormányzat, a központi és helyi állami szervek

bevételeinek és kiadásainak összessége.
Az állami költségvetés bevétele: a gazdasági szereplők befizetéseiből származik.

Lehetnek:
• Adók
• Vámok
• Illetékek, vagy
• Állami tulajdonban lévő gazdasági egységek jövedelmei.
Az adó mindazon közvetlen ellenszolgáltatás nélküli állami bevétel, amelynek

befizetését az állami szervek törvényekkel vagy egyéb kényszerítő eszközökkel érik
el.
• Az egyösszegű adók közé tartozik az ingatlan- vagy vagyonadó,
gépjárműadó, stb.
• A jövedelemfüggő adók egy része a gazdasági szereplők jövedelmével
közvetlenül arányos.
Az állami költségvetés kiadásai:

Lehetnek
• állami transzferek (ezek a magánszektor jövedelmét változtatják), vagy
• állami vásárlások (amelyet az állam közvetlen vásárlásra fordít)
A költségvetési politika az állami bevételekre és kiadásokra, valamint ezek

egyenlegére vonatkozó döntések összessége
A monetáris politika:
A kormányzat – a központi bank – azon célkitűzéseinek és eszközeinek összessége,
amellyel a pénzpiacot szabályozza, ezen belül elsősorban a forgalomban lévő
pénzmennyiséget. A monetáris politikát a központi bank alakítja a gazdaság
egészének működését szem előtt tartva. A központi bank az állam képviselője a
pénzügyek terén.
97
Közgazdaságtan
56. A költségvetési politika, a magyar állami költségvetés

szerkezete
Az állami költségvetés meghatározott időre (általában egy évre) szóló pénzügyi

prognózis, amely a tervezett bevételeket és kiadásokat veti össze. Az állami
költségvetés az állam pénzalapja, az államháztartás része.
Költségvetési politika:
A költségvetési politika az állami bevételekre és kiadásokra, valamint ezek

egyenlegére vonatkozó döntések összessége
Kormánykiadásokból és az adóztatásból áll. A kormánykiadások befolyásolják a

közfogyasztásnak a magánfogyasztáshoz viszonyított nagyságát. Az adóztatás levon
a jövedelemből, és így csökkenti a magánkiadásokat, de kihat a beruházásra, és a
potenciális kibocsátásra is.
Monetáris politika: Pénzkínálat szabályozása a kamatlábak befolyásolásával.

A pénzkínálat változásai felhajtják, vagy lenyomják a kamatlábakat, és befolyásolják
a gépekre, az épületekre, vagy a hasonló tételekre fordított kiadásokat. Lényeges
hatást gyakorol mind a tényleges, mind a potenciális GDP-re.
Jövedelempolitika: A kormányzatnak azon kísérlete, hogy az infláció mérséklése

érdekében közvetlenül befolyásolja a bérek és az árak terén érvényesülő
irányzatokat.
Külgazdasági politika:
• Megkísérli fenntartani az egyensúlyt a valutapiacokon, s megakadályozni,
hogy az import és az export túlságosan elszaladjon
• Vámok bevezetése
• Árfolyam befolyásolása
A makroökonómia célja a piacgazdaságban:

Makroökonómia: a nemzetgazdaság egészében felmerülő gazdasági döntéseket
elemzi.
Kibocsátás magas szintje, mind abszolút mércével, mind a potenciális szinthez
képest.
Mércéje: bruttó nemzeti termék: GDP.
• Ha folyó árakon mérjük, akkor nominál GDP
• Ha inflációhoz igazítva, akkor reál GDP
Ha a kibocsátás és a foglalkoztatottság magas szintű, akkor a munkanélküliség
alacsony, az infláció meredeken nőni kezd. Ha a munkanélküliség magas, akkor az
infláció alacsony. A kettő között van a munkanélküliség természetes rátája.
98
Közgazdaságtan
Foglalkoztatottság:
• Magas szintű foglalkoztatottság
• Alacsony szintű kényszerű munkanélküliség
Árszínvonal:
• Stabilitás a szabad piacok mellett
• Mértéke a fogyasztói árindex
• Az áruk se nem emelkednek, se nem esnek le gyorsan
Külgazdasági mérleg, az export és az import egyensúlya:

• Árfolyam stabilitás
• Stabil valutaárfolyammal és az importot kevésbé ellensúlyozó exporttal
jellemezhetőek a külgazdasági kapcsolatok.
A költségvetési politika lényege és jellemzői:

Amikor a gazdaság jóval a potenciális GDP-je felett, illetve alatt van, akkor
makroökonómiai „stabilizációs politikához” lehet folyamodni. Ez öltheti fel a
monetáris, vagy költségvetési politika, vagy mindkettő formáját.
A költségvetési politika fő eszközei:

• a javakra és szolgáltatásokra fordított kormányzati kiadások
• adók, illetve transzferek
A keynes-i multiplikátor modellben a javakra és szolgáltatásokra fordított kormányzati

kiadások és az adók, illetve transzferek megváltoztathatók olyan módon, hogy
befolyásolja a kiadások szintjét. Mindaddig, amíg vannak kihasználatlan erőforrások,
az aggregált kiadások változásai változásokat idéznek elő a nemzeti kibocsátásban.
A költségvetési politikán az adózás és a közkiadások kialakításának folyamatát

értjük, amelynek célja:
• Elősegítse a konjunktúra ciklus kilengéseinek megállapítását
• Hozzájáruljon a növekvő, magas foglalkoztatottsági szintű, erős inflációtól
mentes gazdaság fenntartásához.
A javakra és szolgáltatásokra fordított kormányzati kiadások döntő befolyást
gyakorolnak a kibocsátás és a foglalkoztatottság szintjére.
A költségvetési bevételek és kiadások főbb összetevői Magyarországon:

Bevételek:
• Gazdálkodó szervek befizetései
• Társasági adó, vám, import befizetések
• Pénzintézetek befizetései
• Fogyasztáshoz kapcsolt adók
• ÁFA –fogyasztási adó
99
Közgazdaságtan
• Lakosság befizetései
• SZJA
• Privatizációs bevételek
• Jövedéki adó (cigaretta, alkohol)
Kiadások:
• Gazdálkodó szervek támogatása
• Felhalmozási kiadások (befektetés, beruházás)
• TB feladatok, támogatások
• Önkormányzatok támogatása
• Központi költségvetési szervek támogatása
• Árak támogatása (gyógyszer)
• Segélyek
Az adott költségvetés szufficittel és deficittel zárulhat, de az is lehet, hogy a

költségvetés egyensúlyban van.
A költségvetési deficit finanszírozása hitel felvételével történik állami értékpapírok

kibocsátásával, illetve jegybanki kölcsön formájában.
100
Közgazdaságtan
57. Az adózás kérdései, a magyar adórendszer jellemzői

Az állami feladatok megvalósításához szükséges források nagy része az adókból
származik. Az adónak – mint indirekt vállalati és lakossági jövedelemszabályozónak
– nemcsak fedezeti, hanem befolyásolási és arányosítási funkciója is van, hiszen ma
már az állami feladatok körébe tartozik a gazdasági folyamatok befolyásolása, a
jövedelmi egyenlőtlenségek mérséklése is.
Az adó mindazon közvetlen ellenszolgáltatás nélküli állami bevétel, amelynek

befizetését az állami szervek törvényekkel vagy egyéb kényszerítő eszközökkel érik
el.
Az adó alanya lehet

• természetes személy, vagy
• jogi személy.
Eszerint vannak
• lakossági adók és
• vállalati adók.
Az adóztatás jogosultsága szerint megkülönböztetünk

• központi adókat és
• helyi adókat,
A központi adók esetében az adók alapjának, mértékének és fizetési idejének

megállapítása, valamint beszedése az államigazgatás központi szerveinek feladata,
a helyi adók esetében ezeket a feladatokat az önkormányzatok látják el.
A legegyszerűbb modellben az adókat csak egyetlen szempont szerint

különböztetjük meg: függ-e a jövedelemtől, vagy nem (egyösszegű adók).
Az egyösszegű adók közé tartozik az ingatlan- vagy vagyonadó, gépjárműadó,

örökösödési adó, stb.
A jövedelemtől függő adók egy része a gazdasági szereplők jövedelmével

közvetlenül arányos (pl. SZJA), másik része makrogazdasági szempontból függ a
jövedelemtől, mint pl. a forgalmi adó. A gazdaságban a befizetett összes forgalmi
(hozzáadott értékre kivetett) adó a gazdaságban realizált bruttó jövedelemtől függ.
Az adó alanyisága szerint:

Az adóalany és az adóteher tényleges viselője szempontjából az adókat két nagy
csoportra oszthatjuk:
• Közvetlen (direkt) adó: az adóalany az adó tényleges megfizetője
• Közvetett (indirekt): az általa forgalmazott termék vagy nyújtott szolgáltatás
árában tovább tudja hárítani.
101
Közgazdaságtan
Mind a közgazdasági hatásmechanizmusban és az adórendszerrel szemben

támasztott legfontosabb követelmények teljesítésében, mind pedig az adóalany és
az adóhatóság kapcsolatrendszerében jelentős különbségek tapasztalhatók a két
csoport tekintetében.
Az adók közgazdasági funkciói:

• Fedezeti funkció: az adóztatás alapvető célja, és legfontosabb funkciója az
államháztartás feladatainak teljesítéséhez felhasználni szükséges bevételek
biztosítása.
• Befolyásolási funkció: az adórendszer sokat vitatott és rendkívül különböző
mértékben érvényesített funkciója. Tudatos felvállalása mindenképpen sérti az
adórendszerrel szemben támasztott, szigorúan vett semlegesség kritériumát.
• Arányosítási funkció: az adóztatásnak talán még a befolyásolási
funkciójánál is többet vitatott, attól helyenként nehezen elkülöníthető, és
bizonytalanul érvényesíthető funkciója. Alapvető célja a pozitív externáliák
kezelése: azaz annak biztosítása, hogy ha valamely piaci szereplő – nem
piaci magatartása következtében – jut másokkal szemben indokolatlanul
előnyös pozícióba, akkor az ebből eredő többletjövedelmét a költségvetésbe,
azaz a közkiadások finanszírozására transzformálja (ez természetesen
egyúttal befolyásolást is jelent).
Az adórendszerrel szemben támasztott követelmények
• Igazságosság, méltányosság. Az abszolút igazságosság direktmódon

történő megvalósítására való törekvés az adóztatásban is eleve kudarcra
lenne ítélve. Ugyanakkor valami fajta igazságossági-méltányossági
szempontok érvényesítése fontos feltétele a társadalmi stabilitás
megőrzésének. A méltányosság két ismérve:
 Haszonelvűség. Az adórendszer akkor méltányos, ha az
adóterheket az adófizetők olyan arányban viselik, ahogyan a
közkiadásokból részesednek.
 Közteherviselő-képesség (vagy egyenlő haszonáldozat) elve.
Mindenkinek teherviselő-képessége arányában kell kivenni a részét a
közkiadások finanszírozásából, illetve mindenkire akkora adót kell
hárítani, amekkora a többiekével azonos hasznosságról való lemondást
eredményez.
• Hatékonyság. A közkiadások finanszírozásához szükséges bevételeket a
gazdasági növekedés ütemének minimális csökkentése mellett kell beszedni.
• Semlegesség. Az adórendszer akkor teljesíti ezt a feltételt, ha a
piacgazdaság működésének lehető legkisebb zavarát eredményezi.
• Egyértelműség. Mind az adózó, mind az adóhatóság szempontjából fontos
követelmény, hogy valamennyi, a valóságban előforduló gazdasági szituáció
esetén megállapítható legyen, hogy áll-e fenn valamely adótárgyat
megvalósító jogviszony, és ha igen, akkor hogyan lehet az adóalapot és az
adómértéket meghatározni.
102
Közgazdaságtan
• Egyszerűség. Különösen a nagy számú adóalanyra vonatkozó adószabályok

esetén okoz gondot, ha a törvény megfogalmazásai a köznyelvhez szokott
ember számára nehezen érthetőek.
• Alacsony adminisztratív költségek. Egységnyi adóbevételre kell a lehető
legalacsonyabb adminisztratív ráfordítást megcélozni.
• Stabilitás. Az adórendszerben alapvetően alkalmazott megoldások hosszú
távon stabilak legyenek, és a szükségszerűen érvényesített
preferenciaváltozások is lehetőleg legalább egy kormányzati ciklusra
vonatkozzanak.
• Rugalmasság. A változások hatásait az adórendszernek is követnie kell.
A magyar adórendszer.
Az adórendszer lényegében egy adott időszak alatt működtetett adók összessége. A

mai magyar adórendszer szerkezete a ’80-as évek végén, az ún. adóreform során
alakult ki. Célja az áru-és pénzviszonyok erősítése, az új, stabil pénzügyi
szabályozás megteremtése volt, egyidejűleg közeledve a nyugati országok
adórendszeréhez.
Magyarországon kialakultak a fejlett nyugati országokban alkalmazott adózási

technikák és garanciális formák.
Az adóztatás a demokratikusan megválasztott parlament, helyi adók tekintetében

pedig a törvényi kereteken belül az önkormányzatok hatáskörében van. Az
adóigazgatási eljárás során egyedi ügyekben hozott határozat a bíróságon
megtámadható.
A legtöbb jelentős gazdasági partnerországgal van érvényes kettős adóztatást

elkerülő egyezményünk.
2003-ban bevezetésre került az egyszerűsített vállalkozói adó.
• Az adórendszer egyes elemei:

• Személyi jövedelemadó. A legfontosabb közvetlen adó. Egyes kivételektől
eltekintve naptári évenként, az összes jövedelem alapján kell megállapítani és
megfizetni.
• Társasági adó – osztalékadó. Közvetlen adó, feladata a gazdasági
társaságok jövedelmének bevonása a közteherviselésbe.
• Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadója. 2005. január 1-jétől
hatályos, a pénzügyi tevékenység során felmerülő kamatkülönbözeten
realizált eredmény 6%-a.
• Bányajáradék.
• Játékadó-bevétel.
• Öko-adó (energiaadó). Célja az externális környezeti károk energiaárakba
történő beépítése, és a gazdasági szereplők energiatakarékosságra, energia-
hatékony termelésre kényszerítése. Környezetterhelési díj,
103
Közgazdaságtan
• Általános forgalmi adó. Összfázisú (tehát valamennyi értékesítési fázisban

megfizetendő) forgalmi adó a közvetett adók legfontosabb megjelenési
formája a költségvetésben. Az ellenérték fejében végzett belföldi
termékértékesítés vagy szolgáltatás, valamint termék- és szolgáltatásimport
esetén kell fizetni természetes vagy jogi személynek, valamint jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezetnek.
• Jövedéki adó. Csak termékek viszonylag szűk körére – nem lapvető
létszükségleti cikkre – terjed ki. Fizetni kell meghatározott termékeknek az
adóalany által belföldön történt értékesítése, valamint importálása után.
• Gépjárműadó.
• Regisztrációs adó.
• EVA
• Helyi adók. A gazdasági önállósulás egyik eszköze. Ez a települési
önkormányzat számára lehetőséget teremt a helyi szuverén adóztatási jog
gyakorlására, s ezzel együtt a helyi adópolitika kialakítására.
 Vagyoni típusú adók.
• Építményadó
• Telekadó
 Kommunális jellegű adók
• Kommunális adó
• Idegenforgalmi adó
 Helyi iparűzési adó
104
Közgazdaságtan
58. A monetáris politikai eszközök és a pénzkínálat

Az állam gazdaságban betöltött szerepét rendszerint három csoportba szokás
sorolni:
• Allokációs
• Újraelosztási
• Stabilizációs
Az állami beavatkozás eszközei:

• Költségvetési politika
• Monetáris politika
A monetáris politika: A kormányzat – a központi bank – azon célkitűzéseinek és

eszközeinek az összessége, amellyel a pénzpiacot szabályozza, ezen belül
elsősorban a forgalomban lévő pénzmennyiséget, a kamatlábat és a
valutaárfolyamot.
A monetáris politikát a központi bank alakítja a gazdaság egészének működését

szem előtt tartva. Esetenként más állami szervnek is lehet illetékessége a monetáris
politika alakításában, Magyarországon pl. az árfolyam-politika az MNB és a
pénzügyminisztérium közös kompetenciájába tartozik. A központi bank
működésének feltételeit azok a törvények szabják meg, amelyeket az állam illetékes
szerve, a parlament fogad el. Így tehát a központi bank az állam képviselője a
pénzügyek terén.
A monetáris politika eszköztárába mindazok az eszközök beletartoznak,

amelyekkel a központi bank képes befolyásolni a pénzpiac működését. Ezen belül
kiemelkedő szerepe van:
• A kötelező tartalékráta meghatározásának
• A refinanszírozási kamatláb alakításának
• A nyílt piaci műveleteknek
• Az árfolyam-politikának.
A központi bank közvetlenül a pénzpiac és a tőkepiac folyamatait képes befolyásolni,

ezen keresztül azonban befolyásolja az árupiacot is, valamint az összkereslet
alakulását. A monetáris politika kitüntetett szerepet játszik az árstabilitás
biztosításában, de közvetve hatást gyakorol csaknem minden gazdasági folyamatra.
A monetáris politika csak akkor lehet hatékony és sikeres, ha összhangban

van a költségvetési politikával.
A monetáris politika hatása a gazdaságra.

A monetáris politika első és legfontosabb célja a pénzmennyiség szabályozása.
Ezért hatását a pénzmennyiség változásának nyomon követésével mutatjuk be.
• Ha a gazdaságban növekszik a forgalomban lévő pénzmennyiség, akkor
az első lépésben túlkínálatot idéz elő a pénzpiacon, vagyis a gazdaság
105
Közgazdaságtan
szereplőinél túl sok pénz lesz. A többlet-pénzkészletet igyekeznek elkölteni,

elsősorban értékpapírok vásárlására fordítva. Az értékpapír árfolyama így nő,
a kamatláb pedig csökken. A csökkenő kamatláb – változatlan feltételek
mellett – serkenti a beruházási keresletet. Az árupiaci összkereslet így
növekszik, ennek következtében az aggregált keresleti függvény jobbra
tolódik. Az ilyen irányú beavatkozást expanzív pénzpolitikának nevezik. Az
összkeresleti függvény eltolódása érinti az árszínvonalat is, az összkereslet és
az összkínálat egyensúlya magasabb szinten alakul ki. A pénzmennyiség
növekedését tehát részben a reáljövedelem, részben pedig az árszínvonal
növekedése követi.
• A pénzmennyiség csökkenésének ezzel ellentétes hatása van. Hatására a
pénzpiac magasabb kamatláb mellett kerül egyensúlyba. A kamatláb
növekedése a beruházási keresletet mérsékli, így az egyensúlyi jövedelem
csökken, az összkeresleti függvény balra tolódik. Az ilyen hatású monetáris
politikát restriktív monetáris politikának nevezik.
A monetáris politika tehát a pénz- és tőkepiacon keresztül közvetve befolyásolja az

összkeresletet, ezzel az aggregált keresletet, az egyensúlyi kibocsátást és a
foglalkoztatást is.
A tőkepiac reagálása gyakran kiszámíthatatlan. A monetáris politika hatása ezért

bizonytalan.
A központi banka a monetáris politika eszközeivel kiegészítheti a költségvetési

politikát, ellensúlyozhatja annak kedvezőtlen mellékhatásait.
A kedvezőtlen piaci hatások elkerülhetőek vagy mérsékelhetőek, ha a központi bank

a deficitet a forgalomban lévő pénzmennyiség növelésével finanszírozza.
A költségvetési túlköltekezés okozta kiszorító hatást semlegesítheti a monetáris

politika.
A kormány költségvetési és monetáris politikája együttesen alakítja a

makrogazdasági folyamatokat, a két eszköz kombinált alkalmazása növeli a
kormányzati beavatkozás hatékonyságát.
106
Közgazdaságtan
59. A költségvetés szerkezete és egyensúlyi helyzetei
Az állami költségvetés meghatározott időre (általában egy évre) szóló pénzügyi

prognózis, amely a tervezett bevételeket és kiadásokat veti össze. Az állami
költségvetés az állam pénzalapja, az államháztartás része.
Az egyensúlyban lévő költségvetés csak akkor tekinthető a nemzetgazdasági

egyensúly jelzőjének, ha a költségvetés éppen annyit és ott költött, ahol egyéb
pénztulajdonosok nem költöttek.
Így a piaci kereslet-kínálat stabil árak mellett egyensúlyba kerül.
A költségvetés zárhat szufficittel, nullszaldóval és deficittel.
A költségvetés szufficites, ha
• Az adóbevételek nagysága meghaladja a költségvetési kiadásokat
• A költségvetés nem költötte el a rendelkezésre álló pénzeszközöket.
A költségvetés deficites, ha
• A kiadások meghaladják a bevételt.
Az a deficit, amely adott kínálattal szemben túlkeresletet növeli, csak inflációt okoz.
A költségvetési deficit finanszírozása hitel felvételével történik. Ezt a hitelt a

költségvetés felveheti állami értékpapírok kibocsátásával, amelyek idővel lejárnak, de
folyamatos kibocsátásokkal a deficit folyamatosan finanszírozható.
A költségvetés kiadástöbblete a jegybanktól felvett kölcsönökből is teljesíthető. Az

állam a felvett hitelt – az esetek többségében – csak formálisan törleszti saját
bankjának.
Csökkenthető a költségvetési kiadások mértéke:

• Költségvetési szervek ésszerű takarékoskodásával
• Pazarlás felszámolásával
• Csökkenhet a központi költségvetés kiadási oldala a költségvetési
funkciók leadásával, amit decentralizációnak nevezünk.
107
Közgazdaságtan
61. Az infláció lényege, típusai és hatásai a gazdasági

szereplőkre
Az infláció az árszínvonal viszonylag tartós növekedése. Nem csak rendkívüli
esetekben léphet fel, hanem állandó kísérő jelensége lehet a vegyes gazdaság
kormányzati politikájának.
Öngerjesztő folyamat, ellenőrizhetetlen és beláthatatlan következményekhez

vezethet.
Az infláció a pénz elértéktelenedését jelenti.
A nominális kibocsátás értéke ennek ütemében növekszik, így az összes realizált

jövedelem ugyancsak azonos ütemben nő, tehát a kiadások azonos ütemben
növekednek. Ezzel a reáltényezők nem változnak. Az infláció mindenkit érint, az
infláció okozta kedvezőtlen hatások kiszámíthatatlanok.
Az infláció legnagyobb vesztesei a munkavállalók.
Hatására nemcsak a jövedelemarányok változnak meg, megtörténhet a vagyon

újraelosztása is. Legáltalánosabb és legnagyobb ára az, hogy megzavarja a piac
működését.
Gyorsuló infláció esetén nehéz megkülönböztetni az árarányok változását az

általános árszínvonal növekedésétől. A beruházási döntésekben jelentősen
növekszik a kockázat szerepe. A gyorsuló infláció önmagában is mérsékli a
kibocsátást és növeli a munkanélküliséget.
Az inflációt minden kormánynak mérsékelnie kell, ha biztosítani akarja a

gazdaság zavartalan működését.
Az infláció mértéke alapján 3 típust különböztetünk meg:

• Kúszó infláció: ha az infláció üteme évi néhány %. Idején az egyes csoportok
relatív helyzete alig változik.
• Vágtató infláció: ha 2, esetleg 3 számjegyű. Jelentős mértékű jövedelem-
újraelosztó hatással is jár. Nem csak a mértéke, hanem a gyorsulása is
veszélyezteti a gazdasági folyamatokat.
• Hiperinfláció: az árszintnövekedés havi nagysága elérheti, vagy
meghaladhatja az 50%-ot, ami teljesen szétzilálja a gazdaságot, és csak
határozott kormányzati intézkedésekkel számolható fel.
Az infláció mindig folyamat, amit nehéz egyszeri változással kifejezni.

Azt az árszint-növekedést, amit az összkereslet növekedése idéz elő, keresleti
inflációnak nevezzük (kereslet-húzta infláció).
108
Közgazdaságtan
Ha az inflációt elsősorban a pénzpiaci változások idézik elő, akkor ezt

pénzinflációnak nevezzük.
Ha az inflációt az összkínálat csökkenése idézi elő, akkor kínálati inflációról

beszélünk (költség-tolta infláció).
A bér-ár spirál egy olyan folyamat, amely során a nominálbérek és az árszínvonal

egymás növekedését gyorsítják.
A Phillips görbe a munkanélküliség és az infláció közötti kapcsolatot írja le.
Az inflációs várakozások
Az infláció gyorsulásával együtt a munkanélküliség is növekedett, amit
stagflációnak neveztek el. A közgazdászok arra a következtetésre jutottak, hogy a
Phillips görbe csak rövid távon érvényes. Ennek oka pedig az inflációs
várakozásokban keresendő.
A gazdasági szereplők döntéseikben nemcsak a gazdaság jelenbéli állapotát mérik

fel, hanem megpróbálják felmérni a jövőben várható eseményeket is.
Az inflációs várakozások alakulására vonatkozóan a közgazdászok többsége ún.

adaptív várakozások hipotézisét fogadja el. Azért nevezik hipotézisnek, mert
tökéletesen nem bizonyítható léte, viszont a feltevés segítségével levont
következtetések érvényesnek bizonyultak.
Az adaptív várakozás lényege az, hogy a gazdasági szereplők múlt béli események
alapján alakítják ki jövőre vonatkozó elképzeléseiket.
A vállalatok a várt inflációnak megfelelő mértékben igyekeznek áraikat növelni,

nehogy a várható költségnövekedés miatt csökkenjen a profitjuk. Ennek hatására a
kínálat végül is csökken, az árszintet pedig növeli a vállalati szektor.
A lejátszódó folyamat: növekvő árszínvonal, csökkenő kibocsátás és növekvő

munkanélküliség.
Az inflációs várakozások felgyorsítják az inflációs folyamatot.
Az infláció és az inflációs várakozások eltérően hatnak a kibocsátásra és a

munkanélküliségre rövid- és hosszú távon. Rövid távon a kibocsátás nőhet vagy
csökkenhet, hosszabb távon viszont változatlan marad.
Hosszú távon a munkanélküliség még az infláció árán sem csökkethető.
109
Közgazdaságtan
63. A gazdasági növekedés értelmezése, típusai, tényezői

A gazdasági növekedés az ország gazdagodását, a szükséglet-kielégítés fokának
bővülését jelenti. A gazdasági növekedés mértékét legjobban az egy főre jutó
kibocsátás (GDP).
A gazdasági növekedés elmélete a termelés, a foglalkoztatás, a tőkeállomány

időbeli változását jelenti.
A trend egyenletes, ingadozásoktól mentes növekedést jelent.
A növekedési pálya a termelés állandó ütemű növekedése, amely mellett a termelés

technikai, feltételei, a gazdasági szereplők magatartása és az elosztási viszonyok
változatlanok. A növekedési pálya mentén folyamatosan biztosított a makro-
egyensúly.
A gazdasági növekedéssel foglalkozó közgazdászok két fontos kérdésre

keresik a választ:
• Mi határozza meg a termelés növekedését, milyen feltételek mellett bővül a
kibocsátás?
• Mi jellemzi a hosszú távú egyensúlyt, milyen feltételek mellett növekszik
egyenletesen a termelés?
Az első kérdésre a válasz: a termelés akkor növekszik, ha több termelési tényezőt

használunk fel, és/vagy növekszik annak hatékonysága. A nehézséget az okozza,
hogy ezek a tényezők milyen mértékben járulnak hozzá a termelés növekedéséhez.
Második kérdésre a válasz:

• Neoklasszikusok: szerint a gazdaság rövid távon is mindig közelít a makro-
egyensúlyhoz, ezért csak arra van szükség, hogy az egyensúly hosszú távon
fellépő sajátosságait feltárják.
• Keynesiánus: e szerint rövid távon úgy alakul ki az összkereslet -
összkínálat, hogy közben a munkaerő-kapacitást nem használják ki teljesen.
Hosszabb távon azonban megvalósul a teljes foglalkoztatás.
A növekedés forrásai:
A termelési tényező rugalmassága megmutatja, hogy hány %-kal változik a
kibocsátás, ha az adott tényezőt 1%-kal növeljük.
Az egy főre jutó termelés növekedési ütemét az egy főre jutó tőkeállomány
növekedési üteme, a tőke termelési rugalmassága, valamint a technikai haladás
határozza meg.
110
Közgazdaságtan
64. A konjunktúra-ciklusok elméletei, a gazdasági növekedés

modelljei
A gazdasági növekedés az ország gazdagodását, a szükséglet-kielégítés fokának

bővülését jelenti. A gazdasági növekedés mértékét legjobban az egy főre jutó
kibocsátás (GDP).
A gazdasági növekedés elmélete a termelés, a foglalkoztatás, a tőkeállomány

időbeli változását jelenti.
A trend egyenletes, ingadozásoktól mentes növekedést jelent.
A növekedési pálya a termelés állandó ütemű növekedése, amely mellett a termelés

technikai, feltételei, a gazdasági szereplők magatartása és az elosztási viszonyok
változatlanok. A növekedési pálya mentén folyamatosan biztosított a makro-
egyensúly.
A neoklasszikus növekedési elmélet.

Ennek az elméletnek az alapkérdése, hogy milyen növekedési ütem mellett
biztosított az egyenletes és egyensúlyi növekedés.
A potenciális kibocsátás melletti fejlődés feltétele, hogy mindkét termelési tényezőt

teljesen kihasználják. A termelési függvény tulajdonságaiból adódik, hogyha
bármelyik tényező gyorsabban növekszik, mint a másik, akkor a termelés növekedési
üteme ennél kisebb lesz. A termelési tényezők egyoldalú növelése csökkenő
hozadékot, ezért csökkenő növekedést eredményez.
Optimális esetben tehát mindkét tényezőnek azonos ütemben kell nőnie, ezzel
lehet a termelési tényezők adta lehetőséget a legjobban kihasználni.
A neoklasszikus egyenletes és egyensúlyi növekedés tulajdonságai:

• Egyensúlyi pálya mentén K/N és Y/N nem változik.
• Egyensúlyi pálya mentén mindkét termelési tényezőt teljesen kihasználják.
• Ha eltekintünk a technikai haladástól, akkor a kibocsátás és a tőkeállomány
növekedési üteme a népesség növekedési üteméhet igazodik.
A Keynesiánus növekedési elmélet:

E modell feltevései szerint a gazdasági mechanizmusok középtávon nem teszik
lehetővé, hogy megvalósuljon a teljes foglalkoztatás. Ezért a kibocsátás növekedését
a tőkeállomány növekedése teszi lehetővé. A tartós munkanélküliség léte fontos
következménnyel jár: az egyensúlyi kibocsátás nagyságát a keresleti oldal
határozza meg.
111
Közgazdaságtan
A keynesiánus növekedési modellek egy olyan egyensúlyi növekedési ütemet

keresnek, amely mellett az összkereslet és az összkínálat egyensúlya fennmarad,
vagyis azonos ütemben növekednek.
Az egyensúlyi növekedési ütem a keynesiánus modellben biztosítja a

tőkeállomány teljes kihasználását, valamint a kereslet és a kínálat azonos ütemű
növekedését.
Ezt a növekedési ütemet a megtakarítási hányad és a tőkekoefficiens hányadosa

határozza meg.
112
Közgazdaságtan
FOGALMAK
Alacsonyabb rendű (inferior) javaknak nevezzük azokat a javakat, amelyekből a

fogyasztó által keresett mennyiség csökken a jövedelem növekedésével, ha
jövedelmük meghalad egy bizonyos szintet.
Alternatív költség: Bármely lehetőség kiválasztásának alternatív költsége azon

lehetőség hasznossága, amelyről lemondunk az adott megoldás kiválasztása
érdekében.
Alternatív költség (opportunity cost) legtágabb értelemben azokat a lehetőségeket

jelenti, amelyeket a vállalat elveszít azzal, ha erőforrásait egy meghatározott célra
használta fel.
Alternatív költségek szűkebb értelemben mindazok a lehetséges kiadások,

amelyek egy termék előállításához szükséges erőforrások megszerzésével
kapcsolatban felmerülhetnek.
Anyagi szolgáltatások mindig valamilyen jószágra irányulnak. (szállítás, raktározás

stb.)
Adó mindazon közvetlen ellenszolgáltatás nélküli állami bevétel, amelynek

befizetését az állami szervek törvényekkel, vagy egyéb kényszerítő eszközökkel érik
el.
Adókulcs a jövedelemnek az a hányada (százaléka), amit adóként fizetnek be.
Adókkal fedezett kormányzati kiadás végső hatásában növeli a keresletet és az

egyensúlyi jövedelmet.
Adómultiplikátor megmutatja, hogy az egyösszegű adó milyen mértékben hat az

árupiac egyensúlyi jövedelmére.
Aktivitási ráta: az aktív népességnek a munkaképes lakosságon belüli aránya.
Aktív népesség: Egy adott időszakban egy ország munkaerőpiacán munkát vállalni
szándékozók.
Autonóm keresleti tényezők növekedésének hatására az összkeresleti függvény

jobbra tolódik.
113
Közgazdaságtan
Állam gazdaságban betöltött szerepe: allokációs, újraelosztási és stabilizációs

szerep.
Állami költségvetés a kormányzat, a központi és helyi állami szervek bevételeinek

és kiadásainak összessége.
Ár-bér spirálnak nevezzük az árszínvonal és a nominálbérek egymást gerjesztő

növekedését
Árszínvonal: a termékek árainak súlyozott átlaga. Jele: P (price).
Árszínvonal a termékek és szolgáltatások árainak súlyozott átlaga, ami azt fejezi ki,
hogy egységnyi árut, vagy szolgáltatást átlagosan hány pénzegységért lehet
megkapni.
Árszínvonal nagyságát a forgalomban lévő pénzmennyiség és a potenciális

kibocsátás nagysága határozza meg.
Árszínvonal változása a pénz- és az árupiac mozgásán keresztül változtatja meg

az összkeresletet.
Árupiaci kibocsátást a makroökonómiai modellek a hozzáadott érték nagyságával

azonosítják.
Árupiaci egyensúly jellemzői a kétszereplős modellben:

• Az árupiaci kereslet fogyasztási és beruházási keresletből áll. A fogyasztási kereslet
az aktuális jövedelem függvényében változik, míg a beruházási kereslet független az
aktuális jövedelemtől.
• A fogyasztási kereslet rövid távon lassabban növekszik, mint a jövedelem, illetve a
kibocsátás, ezért csak egyetlen jövedelemnagyságnál egyezik meg az árupiaci
összkereslet a kibocsátással.
• A beruházási kereslet a piaci kamatlábtól és a profitvárakozásoktól függ, amelyek az
aktuális jövedelemtől függetlenül határozzák meg a beruházási keresletet.
• A vállalati szektor érdekei biztosítják, hogy a kibocsátás igazodjon az árupiaci
kereslethez, ezért az árupiac mindig közelít az egyensúly felé.
• Az egyensúlyban a tervezett árupiaci kereslet megegyezik a kibocsátással, tehát a
jövedelemmel. Ebben a pontban a tervezett beruházások értéke megegyezik a
szándékolt megtakarítások nagyságával.
Átlagos adókulcs: a ténylegesen befizetett adó és a realizált jövedelem hányadosa.
Állandó költségek nem változnak a termelés változásával, még akkor is

felmerülnek, ha egyáltalán nem termelnek. Jele: FC (Fixed Cost)
114
Közgazdaságtan
Általános egyensúlyi elemzés az árakat és a termék-, valamint

tényezőmennyiségeket szimultán határozza meg az összes piacon, figyelembe véve
azok kölcsönhatásait is.
Általános egyensúlyi elmélet azokat a feltételeket és összefüggéseket tárja fel,

amely az összes részpiac együttes egyensúlyát biztosítják.
Átlagbevétel az összbevétel és az eladott mennyiség hányadosa. Jele: AR

(Average Revenue)
Árdiszkriminációnak nevezik azt az ármegállapítási módszert, amikor az eladó

ugyanazt a terméket eltérő áron értékesíti az egyes vevőknek, vagy vevői
csoportoknak.
Azt a megoldást, amikor minden vevőnek a saját rezervációs árán értékesítik a

terméket, első fokú árdiszkriminációnak nevezik.
Azt az árképzési technikát, amikor a monopólium a vásárolt mennyiség

függvényében, lépcsőzetesen alakítja ki az árakat, másodfokú
árdiszkriminációnak nevezzük.
Ha az eladó képes a vevőket két, vagy több csoportra osztani keresleti függvényük
alapján, akkor ugyanazt a terméket más áron értékesítheti az egyes csoportoknak.
Ezt az árképzési eljárást nevezik harmadfokú árdiszkriminációnak.
Ár-fogyasztási görbe (PCC – Price Consumption Curve) azon optimális

kombinációk összessége, amelyeket az egyik termék különböző árai mellett választ
a fogyasztó, miközben a másik termék ára és a fogyasztó jövedelme változatlan.
Árupiacnak (jószágpiacnak) nevezzük a tőkejavak és a fogyasztási javak piacát

együttesen.
Árváltozás kereszthatása megmutatja, hogyan változik egy adott termék kereslete

egy másik termék árváltozásának hatása.
Árváltozás helyettesítési hatása azt a fogyasztásváltozást jelenti, amelyet adott

termék árának változása idéz elő, változatlan reáljövedelem mellett.
Árváltozás jövedelmi hatása azt a fogyasztásváltozást jelenti, amit az árváltozás

miatti reáljövedelem-változás vált ki.
Átlagtermék: egy termelési tényező átlagterméke a termelt mennyiség és a

felhasznált tényező mennyiségének hányadosa. Jele: AP (Average Product)
Átlagtermék-függvény a felhasznált tényező különböző mennyiségeihez rendeli

hozzá az átlagtermék különböző értékeit.
115
Közgazdaságtan
Átlagköltség (más néven darabköltség) az egységnyi termékre jutó összköltséget

fejezi ki. Jele: AC (Average Cost)
Átlagos változó költség a termékegységre jutó változó költség. Jele:AVC (Average

Variable Cost)
Átlagos fix költség a termékegységre jutó állandó költség. Jele: AFC (Average
Fixed Cost)
Átlagos változó költség minimumában megegyezik a határköltséggel.
Átlagköltség az átlagos változó költség és az átlagos fix költség összege.
Átlagköltség minimumában megegyezik a határköltséggel. A határköltség

függvény az átlagköltség-függvényt is alulról metszi.
Belső kamatláb a tőkeállomány átlagos hozadéki rátája; az a kamatláb, amely

mellett a tőkeállomány nettó jelenértéke nulla.
A vállaltnak akkor érdemes egy tőkeegységet megvásárolnia, ha annak nettó
jelenértéke nagyobb, mint nulla, illetve a belső kamatláb nagyobb, mint a piaci
kamatláb.
Bertrand-i elvek alapján működő gazdaság egyensúlyi pontja megegyezik a

tökéletesen versenyző iparág egyensúlyi pontjával.
A legcsekélyebb mértékű verseny is kedvezőbb a fogyasztók számára, mint a
monopólium.
A vállaltok által gyártott termékek, vagy szolgáltatások nem tökéletes helyettesítői
egymásnak, de alaptulajdonságaikban azonosak.
Bankszámlapénz: a bankkal szemben fennálló látra szóló követelés. A

számlatulajdonos ezzel a követeléssel szabadon rendelkezik – bármikor készpénzre
válthatja, vagy másik szereplő számlájára átutalhat belőle. A bankszámlapénz
könyvelési művelettel rendelkezik, és ugyancsak könyvelési művelettel szűnik meg,
tárgyi formája pedig nincs.
Beruházás: a tőkejavak beszerzése és termelésbe állítása. (pótló, bővítő)
Beruházás utólag mindig megegyezik a megtakarítással.
Beruházásnak nevezünk minden olyan kiadást, amely a gazdaság

tőkeállományának fenntartására és bővítésére irányul.
116
Közgazdaságtan
Belső kamatláb a beruházás átlagos jövedelmezőségi rátája; az a kamatláb, amely

mellett a beruházás nettó jelenértéke nulla. Ezt a jövedelmezőségi rátát a
makroökonómiában gyakran nevezik a tőke határhatékonyságának.
Beruházási kereslet a vállalatok beruházási szándékát jelenti.
Beruházási kereslet meghatározó tényezői: beruházási igény, piaci kamatláb, a

beruházás várható hatékonysága.
Beruházási kereslet az aktuális piaci kamatlábtól és a jövedelmezőségre vonatkozó
- η-vel jelölt – várakozásoktól függ.
Beruházási kiadások: I = Investment
Bruttó beruházás: a pótlási és bővítési célú beruházások összessége.
Bruttó hazai termék (GDP) az országban adott évben előállított, végső

felhasználásra kerülő termékek és szolgáltatások összessége.
Bruttó kibocsátás egy adott időszakban egy országban megtermelt összes termék
és szolgáltatás összértéke.
Bruttó nemzeti jövedelem: az ország állampolgárai (a belföldiek) által adott évben

realizált összes elsődleges jövedelem. GNI (Gross National Income).
Bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem (GNDI Gross National Disposable)

az ország állampolgárai által adott évben felhasználható bruttó jövedelem összege.
C-CS
Cournot-féle egyensúlyi pont: azt a pontot (kibocsátás-kombinációt), ahol a
tényleges és a reakciógörbék által várt output megegyezik egymással Cournot-féle
egyensúlyi pontnak nevezzük.
Csere Edgeworth-doboza egy kétszereplős gazdaság kéttermékes jószágterét

jelenti, ami a két szereplő jószágterének egymásba fordított koordináta-rendszeréből
származtatható.
Csere szerződés görbéje az Edgeworth- dobozban azokat a termékkombinációkat

köti össze, amelyekről nem lehet úgy elmozdulni, hogy az kölcsönös előnyökkel
járna. Ezen pontok tartalmazzák a Pareto- hatékony készletmegoszlási
lehetőségeket.
A csere szerződési görbéjének azt a szakaszát, amely az induló jószágmegoszlás
által behatárolt közömbösségi görbék közé esik, a gazdaság magjának nevezzük.
117
Közgazdaságtan
Duopólium esetében két nagyvállalt elégíti ki a piaci keresletet, amelyek homogén

terméket állítanak elő.
Deficit: ha a költségvetési kiadások meghaladják a bevételt.

Degresszív adó: a magasabb jövedelemből egyre kisebb hányadot kell befizetni, a
jövedelem növekedésével csökken az adókulcs.
E-É
Egyensúlyi az az ár, amelynél éppen egyenlő az önként kínált és keresett

mennyiség. Az egyensúlyi árat piactisztító árnak is nevezik, mert emellett minden
eladó és vevő szándékai teljesülnek.
Egyéni kereslet kifejezi, hogy egy fogyasztó – saját preferenciarendszere,

jövedelme és az adott piaci árak mellett – milyen mennyiséget hajlandó vásárolni az
adott termékből.
Elsüllyedt költségek (sunk cost) azok a kiadások, amelyek már megtörténtek és

adott időpontban már nem változtathatók meg.
Engel-görbe kifejezi, hogy a fogyasztó mekkora mennyiséget kíván vásárolni az

adott termékből különböző jövedelem és változatlan árak mellett.
Explicit költségek: Azokat a költségeket, amelyek adott időszakban közvetlen

pénzkifizetést igényelnek, explicit (kifejezett) költségeknek nevezzük.
Életminőség költségvetési egyenese a szabadidő és a bérjavak azon kombinációi,

amelyet a fogyasztó adott munkabér mellett megkereshet.
Externália (külső gazdasági hatás) esetén az egyik gazdasági szereplő

tevékenysége piaci ellentételezés nélkül befolyásolja egy másik gazdasági szereplő
helyzetét.
Egyensúly akkor van, ha a kiadások összege és a kibocsátás megegyezik a

kereslettel.
Egy főre jutó termelés növekedési ütemét az egy főre jutó tőkeállomány
növekedési üteme, a tőke termelési rugalmassága, valamint a technikai haladás
hatása határozza meg.
Egyensúlyi növekedési ütem a keynesiánus modellben biztosítja a tőkeállomány

teljes kihasználását, valamint a kereslet és a kínálat összhangját, tehát azonos
118
Közgazdaságtan
ütemű növekedését. Ezt a növekedési ütemet a megtakarítási hányad és a

tőkekoefficiens hányadosa határozza meg.
Egyensúlyi jövedelem nagyságát az árupiacon a jövedelemtől független keresleti

tényezők és a multiplikátor szorzata határozza meg. A beruházásoknak ugyanolyan
multiplikatív hatása van, mint az autonóm fogyasztási keresletnek.
Egyensúly esetén a beruházás nagysága megegyezik a megtakarítással.
Egyszerűsített vagyonmérleg modellben két vagyontárgy szerepel: a likvid pénz és

egy kötvény.
Egyensúlyi jövedelem azt fejezi ki, hogy milyen kibocsátás, illetve jövedelem mellett
egyezik meg a kereslet a kibocsátással.
Elsődleges jövedelem: mindaz, amit a termelési tényezők tulajdonosai kapnak

(munkabérek, tőkekamatok, osztalékok, vállalatok nyeresége, földek bérleti díja).
Értékpapír egy olyan okirat, amely valamilyen vagyoni jogot és valamilyen

jövedelemre szóló követelést testesít meg.
Értékpapírok kínálata két részből tevődik össze: a vállalatok által újonnan

kibocsátani kívánt értékpapírok mennyiségéből, valamint az árfolyamcsökkenésre
számító vagyontartók által eladni kívánt papírmennyiségből.
Értékpapír-kínálatból a pénztőkekeresletet csak az újonnan kibocsátott

értékpapírok mennyisége testesíti meg.
Értékpapírpiacon az ellentétes irányú várakozások hatására a kamatláb mozgása

nemcsak a vagyontartási célú pénzkeresletet és kínálatot hozza egyensúlyba
egymással, hanem a pénztőke keresletét is annak kínálatával.
Fedezeti pont: Azt a termelés – költség – ár kombinációt, ahol a határköltség

megegyezik az átlagköltséggel és az árral, fedezeti pontnak nevezik.
Fogyasztó a munka kínálatáról a munkabér és az életminőségre vonatkozó

preferenciái alapján dönt. A munkabér által meghatározott korlátok közül azt
választja, amelyek számára a legmagasabb szükséglet-kielégítést biztosítja.
Fogyasztó az a gazdasági szereplő, akinek célja saját szükségleteinek kielégítése.

A fogyasztás gazdasági egysége a háztartás.
Fogyasztó célja a fogyasztásból származó hasznosságérzet, vagyis a szükséglet

kielégítés fokának maximalizálása.
119
Közgazdaságtan
Fogyasztók tényezőkínálatának végső célja, hogy a termelési tényezők

eladásából származó jövedelemből kielégítsék szükségleteiket.
Fogyasztói többlet azon pénzösszegek különbsége, amelyet a fogyasztó

maximálisan hajlandó lenne fizetni a termékért, valamint a ténylegesen fizetendő
összeg különbsége.
Folyó költségek: egy adott időszakban a termelés során felmerülő közvetlen

ráfordításokat folyó költségeknek nevezzük. Ezeknek a költségeknek az adott
időszak alatt meg is kell térülniük.
Fisher-féle (forgalmi) egyenlet: MV = PY. M = forgalomban lévő pénzmennyiség, V

= a pénz forgási sebessége, P = árszínvonal, Y = az időegység alatti reálkibocsátás.
Fogyasztás: C = Consumption
Fogyasztási kereslet és a kibocsátás közötti eltérés megegyezik a készletek nem

tervezett változásával.
Fogyasztási függvény a jövedelem és a fogyasztási kereslet közötti kapcsolatot

fejezi ki, megmutatja, hogyan függ a fogyasztási kereslet a jövedelemtől.
Fogyasztási határhajlandóság azt fejezi ki, hogy a jövedelem egységnyi

növekedésével mennyivel nő a fogyasztás.
Fogyasztási határhajlandóság és a megtakarítási határhajlandóság összege

mindig 1.
Fogyasztási kereslet mindig az adott időszakban realizált jövedelemtől függ.
Fogyasztási kereslet tulajdonságai:

• Adott időszakban a magasabb jövedelmű csoportok fogyasztási hányada kisebb, a
jövedelem növekedésével a fogyasztási hányad csökken
• Egy gazdasági ciklus alatt (4-5 év) a fogyasztási hányad csökken a jövedelem
növekedésével. Ha tehát a jövedelem ingadozik, akkor a fogyasztási határhajlandóság
kisebb, mint a fogyasztási hányad.
• A hosszú távú fogyasztási arány idővel (nagyon hosszú távon) növekszik.
Fogyasztási hányad a magatartási paraméterektől, a vagyon és a jövedelem

arányától függ.
Fogyasztó adott reáljövedelemből annyit költ fogyasztásra, hogy a megtakarítás által

lehetővé tett jövőbeli fogyasztásnak és az adott időszak fogyasztásának összhaszna
maximális legyen.
Forgalomban lévő készpénznek csak az tekinthető, ami a bankrendszeren kívüli

magánszektor birtokában van.
120
Közgazdaságtan
Forgalomban levő reálpénzmennyiség növekedésével a pézpiac egy alacsonyabb

kamatláb mellett kerül egyensúlyba. Az LM-függvény felé tolódik.
Futamidő a kötvények lejárati ideje.
G
Gazdaság az ember környezete közötti kölcsönhatás intézményesített folyamata,
amely szükséglet kiegészítő eszközökkel való folyamatos ellátást biztosítja.
Gazdasági erőforrások mindazok a természeti feltételek, javak, szolgáltatások és

tevékenységek, amelyek egy jószág előállításához szükségesek. (inputok)
Gazdasági járadék az a különbség, ami az adott termelési tényezőnek ténylegesen

kifizetett összeg és az adott termelési tényező megszerzéséért minimálisan
szükséges összeg között van.
Gazdasági modellek leegyszerűsítik a valóságot, áttekinthetőbbé teszik a

folyamatokat, és lehetővé teszik a gondolatban folytatott kísérleteket, az események
és összefüggések elemzését és magyarázatát.
Gazdasági költségek: a termelés gazdasági költségei mindazok az elsüllyedt és

alternatív költségek, amelyek a termelés során felmerülnek.
Gazdasági rendszerek három alaptípusát különböztetik meg: a tiszta

piacgazdaságot, a központosított tervgazdaságot és a vegyes gazdaságot.
Gazdasági profit az összes bevétel és a gazdasági költségek különbsége.
Az összbevétel és a számviteli költségek különbségét számviteli profitnak

nevezzük.
Gazdálkodás azt jelenti, hogy az adott eredmény eléréséhez minimális erőforrás

ráfordításra, illetve adott erőforrásokkal maximális eredmény elérésére törekszünk.
Gossen II. törvénye kimondja, hogy a fogyasztó akkor költi el optimálisan

jövedelmét, ha az utoljára kiadott pénzegység minden termék esetében azonos
összhaszon-növekményt eredményez. Másképpen: a pénz határhaszna minden
termék fogyasztásában azonos.
Griffen – javaknak nevezik azon inferior javakat, amelyeknél az árváltozás

jövedelmi hatása felülmúlja a helyettesítési hatást.
Gazdasági automatizmusok beállítják a kamatláb és a jövedelem azon értékét,

amely mellett létrejön az árú- és pénzpiac együttes egyensúlya. Az egyensúlyi pont
121
Közgazdaságtan
stabil, tehát egy esetleges új kilendülés esetén a kiigazító mechanizmusok ismét

működésbe lépnek.
Gazdasági növekedés az ország gazdasági teljesítményének bővülését jelenti. A

gazdasági növekedést általában az egy főre jutó kibocsátás (GDP) növekedési
ütemével mérjük.
Hasznosnak tekintünk közgazdasági értelemben minden olyan jószágot, vagy

kielégíteni.
Haszon-maximalizáció fogyasztó azt a jószágkombinációt választja, amelyben

adott jövedelem mellett a legmagasabb szükséglet-kielégítést éri el. Ekkor a
jövedelem- és árkorlátokat kifejező költségvetési egyenes érint egy közömbösségi
görbét. Az optimális választás esetén a helyettesítés határrátája éppen megegyezik
az árak arányával.
Haszonkulcs: Az ár és a határköltség közötti különbség (markup) százalékos

nagyságát haszonkulcsnak nevezzük. A haszonkulcs a kereslet árrugalmasságának
reciproka.
Határhaszon: Egy termék határhaszna kifejezi, mennyivel változik a szükséglet

kielégítés foka (az összhaszon), ha az adott termék fogyasztását egy
egységgel növeljük. Jele: MU
Határköltség-függvény a termelés különböző értékeihez rendeli hozzá az

összköltségváltozás értékeit. A határköltség-függvény az összköltségfüggvény (vagy
változóköltség-függvény) derivált függvénye.
Határköltség-függvény alulról metszi az átlagos változóköltség-függvényt, és az

átlagos változóköltség-függvénynek ebben a metszéspontban van a minimuma.
Határbevétel megmutatja, mennyivel változik az összbevétel, ha egy egységgel

növekszik az eladott mennyiség. Jele: MR (Marginal Revenue)
Határtermék-bevétel megmutatja, mennyivel változik az összbevétel, ha a termelési

tényező mennyiségét egységnyivel növeljük. Jele: MRP (Marginal Revenue Product)
Határtermék kifejezi, hogy az egyik termelési tényező egységnyi változása

mennyivel változtatja meg a termelést, miközben a másik tényező változatlan.
Jele:MP (Marginal Product)
122
Közgazdaságtan
Határtermék-függvény a termelési tényező különböző értékeihez rendeli hozzá az

általa eredményezett termelésváltozást. A határértékfüggvény a termelési
függvénynek a változó tényező szerinti parciális derivált függvénye.
Határprofit-függvény a termelés egyes értékeihez rendeli hozzá a

profitváltozásokat, vagyis az összprofit-függvény derivált függvénye.
Háztartási szektorba azokat a gazdasági szereplőket soroljuk, amelyek fogyasztási

egységként működnek (tényező kínálat).
Helyettesítés határrátája megmutatja, hogy a mennyiségében növekvő termék (x)

egy egységéért mennyit hajlandó feláldozni a fogyasztó a másik termékből (y) a
szükséglet kielégítés mértékének változatlanságához. Jele: MRS
Holtteher-veszteség: A piac tökéletlen működése miatt az összes többletben (a

fogyasztói és termelői többletben) bekövetkező csökkenést holtteher-veszteségnek
nevezzük.
Hosszú távnak tekintjük azt az időtávot, amelyen belül bármelyik termelési tényező
mennyiségét megváltoztatjuk, korlátlanul módosíthatjuk a termelési tényezőket.
Hosszú távú átlagköltség-függvény megmutatja, hogyan változik a

termékegységre jutó költség, ha minden termelési tényező felhasználását azonos
mértékben növelve növeljük a termelést. Jele: LAC (Long-run Average Cost)
Hosszú távú határköltség-függvény megmutatja, hogyan változik a minimális
összköltség, ha áttérünk egyik isoquantról a másikra, vagyis egységnyivel növeljük a
termelést a tényezők együttes növelésével. Jele: LMC (Long-run Marginal Cost)
Hosszú távú átlagköltség-görbe a rövid távú átlagköltség-görbék burkológörbéje.
Haavelmo-tétel: egyensúlyban lévő költségvetés és egyösszegű adók alkalmazása

esetén a kormányzati áruvásárlások hatására az árupiaci egyensúlyi jövedelem a
kormányzati kiadások összegével növekszik.
Háztartás az a gazdasági egység, amely az egyéni fogyasztás színtere. A

makroökonómia háztartásnak, vagy háztartási szektornak a nemzetgazdaság
háztartásainak összességét nevezi. A háztartás a fogyasztási cikkek
megvásárlásához a termelési tényezők eladásából szerez jövedelmet.
Hozzáadott érték egy gazdaság végső felhasználásának értékét fejezi ki, amely a
bruttó kibocsátás értékének a termelő fogyasztás feletti része.
Hozzáadott érték (egy gazdaságban adott időszak alatt megtermelt végső

felhasználásra kerülő árúk összessége) megegyezik a gazdaság szereplőinek bruttó
jövedelmével.
123
Közgazdaságtan
Időpreferencia a különböző időpontok azonos mennyiségű fogyasztási

lehetőségeinek rangsorolását jelenti a szükséglet-kielégítés szempontjából.
Implicit költségek: az adott időszakban felhasznált erőforrások azon ráfordításait,

amelyek az adott időszakban nem járnak közvetlen pénzmozgásokkal, implicit
(rejtett) költségeknek nevezzük. Az implicit költségek egy része elszámolható
számviteli költség, másik része nem-elszámolható alternatív költség.
Isocost-egyenes azokat a lehetséges tőke-munka kombinációkat tartalmazza,

amelyek adott összköltség és adott tényezőárak mellett megvásárolhatóak.
Isoquant-görbék releváns tartománya csak a technikailag hatékony pontokat

tartalmazza. Ebben a tartományban az isoquant görbe negatív meredekségű.
Isoquant-görbe azon tényezőkombinációk összessége az inputtérben, amelyek

azonos termelési mennyiséget eredményeznek.
Inaktív népesség a munkaképes népesség azon része, amelyik semmilyen

körülmények között sem kíván munkát vállalni, mert megélhetését más forrásból
biztosítja. Ebbe a csoport6ba tartoznak a munkaképes eltartottak, a munkán felüli
jövedelemforrásból élők és a munkavállalásban korlátozottak.
Infláció az árszínvonal tartós növekedése.
Inflációs ráta az árszínvonal növekedési üteme két időpont, vagy két időszak között.
Irányított elosztású javak esetében a fogyasztók saját döntésük alapján nem

fogyasztanának annyit az adott termékből, vagy szolgáltatásból, amennyit a
közösség szükségesnek tartana, ezért az államnak kell ösztönöznie az
állampolgárokat a fogyasztásra.
IS (beruházás-megtakarítás) függvény a jövedelem és a kamatláb azon

kombinációinak halmaza, ahol az árupiaci kereslet és a kibocsátás, valamint a
jövedelem megegyezik egymással. A függvény tehát az árupiaci egyensúly pontjait
tartalmazza adott autonóm kereslet mellett.
IS függvény stabil egyensúlyi pontok halmaza, az árupiac egyensúlya tehát stabil.
IS függvény legfontosabb tulajdonságai:

• Az IS függvényt a kamatláb és a jövedelem azon kombinációi adják, amelyek mellett
az árupiac egyensúlyban van.
• Az IS függvény negatív meredekségű, mert a kamatláb növekedése csökkenti a
beruházásokat, ami csökkenő árupiaci keresletet és csökkenő kibocsátást eredményez.
124
Közgazdaságtan
• A függvény meredekségét a fogyasztási határhajlandóság és a beruházások

kamatérzékenysége határozza meg. Ha a fogyasztói határhajlandóság, vagy a
kamatérzékenység nő, a függvény meredeksége csökken.
• Az autonóm tényezők változásának hatására az IS függvény az Y tengely mentén
jobbra tolódik.
• Az IS függvénytől jobbra (felfelé) elhelyezkedő pontok az árupiaci túlkínálatot jelzi; a
függvénytől balra (lefelé) elhelyezkedő pontok pedig az árupiaci túlkereslet esetei.
• Az IS függvény stabil egyensúlyi pontok halmaza, mert az automatizmusok a
kibocsátás kiigazításával kialakítják az árupiaci egyensúlyt, vagyis az IS függvényen
lévő jövedelem-kamatláb kombinációt hoznak létre.
• Az IS függvény a beruházás és a megtakarítás egyensúlyát is tükrözi, a két
függvényből is levezethetőek az árupiaci egyensúlyt biztosító kamatláb- és jövedelem
kombinációk.
Jószágnak (többes számban: javaknak) nevezzük azokat a hasznos dolgokat,

amelyek valamilyen szükségletet kielégítve növelik jólétünket. (a jószág kifejezésbe
beleértjük az anyagi javakat és a szolgáltatásokat is)
Jószágkosár két, vagy több termék, vagy szolgáltatás mennyiségének tetszőleges

kombinációja.
Jövedelem-fogyasztási görbe a különböző jövedelmekhez tartozó optimális

jószágkombinációk halmaza. Jele: ICC
Jegybankpénzállomány a forgalomban lévő készpénzből és a kereskedelmi bankok

jegybankpénz tartalékából áll (utóbbi nagyobb részt számlapénz, azaz jegybanki
betét formáját ölti). Erre a pénzállományra az Mo jelölést használjuk.
Jövedelemoldalról a GDP az országban adott évben keletkező hozzáadott érték

összege, ami a létrehozott bruttó jövedelemnek felel meg.
Kamat a kölcsönadott pénz használati díja, egy meghatározott nagyságú

pénzösszeg.
Kamatláb a kamat és a kölcsönadott összeg aránya, százalékban kifejezve.

Egy t év múlva várható x összegű bevétel jelenértéke PV, ha PV-t ma a piaci
kamatláb mellett befektetve t év múlva pontosan x összeghez jutnánk, kamatos
kamatot számítva.
125
Közgazdaságtan
Kereslet az a jószágmennyiség, amelyet a vevők hajlandók és képesek

megvásárolni.
Kereslet jövedelemrugalmassága megmutatja, hogy a jövedelem 1 százalékos

változása hány százalékkal változtatja meg a keresett mennyiséget.
Kereset árrugalmassága megmutatja, hány százalékkal változik a keresett

mennyiség, ha a termék ára 1 százalékkal változik.
Kereslet keresztár-rugalmassága megmutatja, hogy egy adott termék árának egy

százalékos változása – cetris paribus – hány százalékkal változtatja meg egy másik
jószág keresett mennyiségét.
Keresleti függvény a kereslet nagysága (jószágmennyiség) és meghatározó
tényezőinek összessége közötti matematikai összefüggést mutatja. D =f(P,I,O) P=
jószág ára, I= fogyasztók nominál-jövedelme, O= minden egyéb meghatározó
tényező.
Kereseti görbe megmutatja, mekkora a jószágból keresett mennyiség bármely

lehetséges ár esetén, az egyéb tényezők változatlansága mellett. Azt a mennyiséget
mutatja tehát, amelyet a vásárlók hajlandók megvásárolni valamely időszakban.
Kínálat az az árumennyiség, amit egy időszak alatt az eladók megvételre

felkínálnak. S= f(P,O) S= a kínált mennyiség, P= termék ára, O= az egyéb
tényezők összessége.
Kínálati függvény: a versenyző vállalat kínálati függvénye nem más, mint a

határköltségfüggvénynek az átlagos változóköltség-függvény minimuma felett lévő
szakasz. Ha az ár kisebb, mint az átlagos változó költség minimuma, akkor a vállalat
nem termel.
Kínálati görbe a piaci ár és a termelők által eladni kívánt jószágmennyiség közötti

kapcsolatot mutatja bármely lehetséges ár esetén, tehát azt, hogy különböző áraknál
az eladók milyen mennyiséget értékesítenének, egyéb tényezők változatlansága
mellett.
Komparatív előnye van gazdasági egységnek valamely termék előállításában egy

másik gazdasági egységgel szemben, ha az adott terméket kisebb alternatív
költséggel képes megtermelni, mint a másik gazdasági egység.
Kompetitív inputpiac esetén a vállalt tényező-határköltsége megegyezik az adott

tényező piaci árával.
Költség mindazon ráfordítás pénzben kifejezve, ami a termelés során felmerül.

Jelentettek, és/vagy a könyvelésben elszámolhatóak.
Költségvetési halmaz azon jószágkombinációk összessége, amelyeket a fogyasztó

az adott időszak jövedelméből az érvényes árak mellett meg tud vásárolni.
126
Közgazdaságtan
Költségvetési korlát azon jószágkombinációk összessége, amelyeket a fogyasztó

jövedelmének teljes elkötésével tud megvásárolni adott árak mellett.
Költségfüggvények fejezik ki, hogyan változnak a költségek a termelés

változásával. C = f(Q)
A termelés egységnyi változása által előidézett összköltségváltozást

határköltségnek nevezzük. Jele: MC (Marginal Cost)
Közgazdaságtan annak a módját és törvényszerűségeit igyekszik feltárni, ahogyan

az egyének és közösségek felhasználják a szűkösen rendelkezésükre álló
erőforrásokat, és elosztják a felhasználás során keletkező értékeket. (a
közgazdaságtan a gazdálkodás törvényszerűségeit keresi)
A közgazdaságtan három területre oszlik: a mikrogazdaságtanra, a
makrogazdaságtanra és a nemzetközi gazdaságtanra.
Közömbösségi görbe a fogyasztói kosarak minden olyan kombinációja, amely

azonos szükséglet-kielégítési szintet biztosít a fogyasztó számára.
Közömbösségi térkép az adott jószágtérben elhelyezkedő közömbösségi görbék

összessége.
Központosított tervgazdaságban a termelési eszközök döntő többsége egy

központi szervezet, rendszerint az állam tulajdonában van. Ez a központi szervezet
hozza meg a legfontosabb gazdálkodási döntéseket, és kötelező utasításokkal
irányítja a végrehajtó gazdasági egységeket. Így a maga szempontjai szerint
hangolja össze a termelést a szükségletekkel, és igyekszik háttérbe szorítani a más
elven működő integrációs formákat.
Kamat a kölcsönadott pénz használati díja, egy meghatározott nagyságú

pénzösszeg.
Kamatláb a kamat és a kölcsönadott összeg aránya, százalékban kifejezve.
Kamatlábat a jövedelem növekedése mellett az árszínvonal emelkedése is növeli.
Keresletnövelő – akár tisztán költségvetési, akár monetáris politikával kombinált –

gazdaságpolitika mindenképpen növeli az árszínvonalat.
Keresleti infláció (kereslet „húzta” infláció): az az árszintnövekedés, amit az

összkereslet növekedése idéz elő.
Keynesi modell jellemzői:

• A modell az abszolút jövedelemhipotézisre épül, mely szerint egy adott időszak
fogyasztási kereslete az adott időszakban realizált jövedelemtől függ.
• A jövedelem növekedésével a fogyasztás részaránya csökken, a megtakarítási
hányad pedig növekszik. Egy adott időszakon belül a nagyobb jövedelmű háztartások
jövedelmű nagyobb hányadát fordítják megtakarításra.
127
Közgazdaságtan
• A fogyasztási határhajlandóság kisebb, mint a fogyasztási hányad.
Kereskedelmi bankok feladatai:

• Betéteket gyűjtenek.
• Hiteleket nyújtanak.
• Vállalatok és háztartások számára számlákat vezetnek.
• Értékpapírokat bocsátanak ki, és forgalmaznak.
• Devizaszámlákat kezelnek.
Kényszerű munkanélküliségről akkor beszélünk, ha adott reálbér mellett munkát

kínálók nem találnak állást. Számuk megegyezik az adott reálbér melletti
munkakínálat és a foglalkoztatottak különbségével.
Készpénz: tárgyi formában megjelenő törvényes fizetési eszköz, ami lehet bankjegy,
vagy érme.
Készpénzhányad (mk) megmutatja, hogy a forgalomban lévő pénzmennyiségnek

mekkora hányada készpénz (KP).
Kibocsátás: a gazdaság egészének termelése. (Y = Yield – hozam)
Kiszorítási hatás (crowding out effect): a kormányzati kiadások növekedésével a

kamatláb növekszik, ezért a beruházások csökkennek.
Kibocsátás jellemzői:
• Az összkereslet határozza meg a kibocsátás egyensúlyi szintjét.
• Az egyensúlyban minden szereplő annyit költ, amennyi a keresletének nagysága.
• A kínálat alkalmazkodási mechanizmusa biztosítja, hogy rövid távon a kibocsátás
mindig közeledjék az egyensúlyi érték, tehát a kereslet felé.
Kiadási multiplikátor: adott feltételek között megmutatja hogy az autonóm kereslet

egységnyi változása mekkora változást idéz elő a keresletet és kínálatot kiegyenlítő
jövedelemben és a kibocsátásban.
Kínálat azonos a kibocsátással és a kiadások nagyságával és a jövedelmek

nagyságával.
Kínálati infláció: ha az inflációt az összkínálat csökkenése idézi elő.
Kínálati függvény meredeksége attól függ, hogy a lakosság milyen mértékben

kénytelen már a minimális reálbérnél is munkát vállalni.
Kormányzati áruvásárlások multiplikatív hatása azonos mértékű a többi autonóm

keresleti tényező sokszorozó hatásával.
Kormányzati áruvásárlás: G = Government
128
Közgazdaságtan
Költségvetési politika az állami bevételekre és kiadásokra, valamint ezek

egyenlegére vonatkozó döntések összessége.
Költségvetési politika nem befolyásolja a kibocsátás és a foglalkoztatás nagyságát,

hanem csak a kereslet és a termelés összetételét.
Kötvény egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.
Kötvény névértéke: a kötvényen szereplő, a kamatfizetés alapját jelentő, valamint a

lejáratkor visszafizetendő összeg.
Kötvény árfolyama: ellentétes irányban változik a piaci kamatlábbal.
Közjavak fogyasztói nem rivalizálnak egymással és senki sem zárható ki a

fogyasztásból.
Központi bank feladatai:

• Ellátja a gazdaság többi szereplőjét készpénzzel, melynek kibocsátására
kizárólagos joga van.
• Szabályozza az egész pénzforgalmat és pénzkibocsátást, tehát a forgalomban lévő
pénz teljes mennyiségét, amivel a pénz értékének stabilitását igyekszik biztosítani.
• Monetáris politikájával hatást gyakorol az alapvető makrováltozók közül a piaci
kamatlábra, az árszínvonalra és a valutaárfolyamra, ezen keresztül pedig a gazdaság
reálfolyamataira is. A jegybanknak tehát kulcsszerepe van az állami gazdaságpolitika
megvalósításában.
• A bankok bankjaként kezeli a kereskedelmi bankok számláit, és az egyéb
pénzintézetek tartalékait.
• A központi bank intézi a kormány pénzügyeit: egyes esetekben kezeli a központi
költségvetés pénzeszközeit, és meghatározott korlátok között hitelez a kormánynak.
• A központi bank intézi az állam nemzetközi pénzügyeit.
• A központi bank kezeli a külföldi valutákban, aranyban, vagy más eszközökben lévő
hivatalos tartalékokat.
Egyéb pénzügyi szolgáltatásokat (faktorálás, tanácsadás, lízing stb.) nyújtanak.
Külső gazdasági hatások a termelés, vagy fogyasztás olyan mellékhatásai,

amelyek a piaci tranzakción kívül álló gazdasági szereplőket érintenek.
Kvázi pénz: kevésbé likvid, de magasabb hozamú pénzformák (lekötött betét,

takarékbetét, banki takaréklevél stb.).
Lekötött tőke: a termelés megindításához szükséges egyszeri, nagy összegű és

fokozatosan megtérülő ráfordításokat lekötött (befektetett) tőkének nevezzük.
129
Közgazdaságtan
Leontief-tipusú termelési függvény: Ha a termelési tényezők aránya nem

változtatható, akkor a termelés mennyiségét a termelési tényezők közül az
határozza meg, amelyik a szűk keresztmetszetet képviseli. Az ilyen termelési
függvényt – első elemzője után - Leontief-tipusú termelési függvénynek nevezik.
Laffer-görbe az adókulcs növekedése és az adóbevétel közötti kapcsolatot fejezi ki:

az adókulcs növekedésével az adóbevétel csak egy bizonyos pontig növelhető, ezt
követően az adókulcs további növekedésével az adóbevételek csökkennek.
Lineáris adókulcs: a jövedelem nagyságától függetlenül azonos százalékú adót kell

fizeti.
LM-görbe tulajdonságai:
• Az LM-görbe a kamatláb és a reáljövedelem azon kombinációit tartalmazza,
amelyeknél a pénzpiac egyensúlyban van.
• A pénzpiac egyensúlya esetén az értékpapírpiac is egyensúlyban van. Így az
LM-függvény egyben az értékpapírpiac egyensúlyát biztosító Y és i kombinációit
jelenti.
• Az LM-görbe pozitív meredekségű. Adott reálpénzmennyiség mellett a jövedelem
növekedésével növekszik a kamatláb, mert a növekvő tranzakciós pénzkeresletet
csak a vagyontartási pénzkereslet csökkenése kompenzálhatja, s ehhez növekvő
kamatlábra van szükség.
• A reálpénzkínálat növekedésével az LM-görbe jobbra lefelé tolódik.
• Az LM-görbétől balra felfelé elhelyezkedő pontok a pénzpiaci túlkínálatot jelzik, a
jobbra lefelé levő pontok pedig a túlkeresletet.
M
Magasabb rendű (szuperior) javak azok, amelyekből a keresett mennyiség
erőteljesen növekszik a jövedelem növekedésével, részarányuk a fogyasztáson belül
ekkor növekszik.
Maximális profitot biztosító kibocsátás mindig a határköltség-függvény növekvő

szakaszán jön létre.
Maximális profit akkora tényező felhasználásnál biztosított, amelynél a

határtermék-bevétel megegyezik a tényező-határköltséggel.
Megtermelt termékmennyiség csak a felhasznált termelési tényezők, az

alkalmazott tőke és munka mennyiségétől függ. Q = F (K;L)
Merev tőke-munka arányú termelési eljárások esetében a folyamatos helyettesítés

helyett csak korlátozottan változtathatjuk a tőke és munka arányát, ha a különböző
termelési eljárásokat kombináljuk egymással. A törtvonalú isoquant ezeket a
lehetséges kombinációkat tartalmazza.
130
Közgazdaságtan
Minimális költséget biztosító tényezőkombináció esetében a tényezők

határtermékeinek aránya megegyezik áraik arányával.
Monopólium minden tekintetben ellentéte a tökéletes versenynek: egyetlen eladó

kínálja az adott terméket, ebből következően ármeghatározó szere van, és a piaci
hatalmával képes megakadályozni, hogy versenytárs jelenjen meg a piacon.
A monopólium csak olyan keresleti viszonyok között működhet, ahol a kereslet
árrugalmas.
Monopólium maximális profitot biztosító kínálata az a termékmennyiség,

amelyiknél a határköltség és a határbevétel megegyezik egymással. Az ehhez a
mennyiséghez tartozó ár nagyobb, mint a határbevétel. A monopólium maximális
kínálata akkora mennyiség lehet, ahol a határbevétel nullává válik.
Monopóliumnak nincsen a hagyományos értelemben vett kínálati függvénye.
Monopolista pozíció önmagában nem garantálja gazdasági profit létét, de ha
kialakul, akkor a vállalt hosszú távon is képes megtartani azt.
Monopolerővel rendelkezik az a vállalat, amelyik elég nagy piaci részesedéssel bír

ahhoz, hogy termékének árát meghatározza.
Monopolisztikus verseny esetén a vállaltok száma nagy, részesedésük a piaci

értékesítésből csekély, de képesek terméküket megkülönböztetni a többiekétől,
vagyis a kínálat termékdifferenciált.
Munka keresleti függvénye a vállalt határtermék-bevételi függvényének inverze,

amely megmutatja, hogy különböző tényezőárak, valamint adott outputpiaci
feltételek mellett, a vállalat mekkora munkamennyiséget hajlandó vásárolni a
profitmaximumot biztosító kibocsátás érdekében.
Munka, mint termelési tényező, az ember mindazon szellemi és fizikai

képességeinek az összessége, amelyeket a javak előállítása során felhasználhat.
Jele: L (Labour)
Munkabér a fogyasztó szempontjából a szabadidő alternatív költsége, vagyis ára.
Munkavégzés egyetlen haszna az, hogy az érte kapott bérből fogyasztási cikkeket
lehet vásárolni.
Munkavállalás áldozata a munka idejével azonos időtartamú szabadidő

hasznossága.
Magánszektor beruházásai mindig megegyeznek a magánszektor és a

költségvetés együttes megtakarításával.
Magánszektor megtakarításainak kell fedeznie a magánberuházásokat és a

költségvetési deficitet.
131
Közgazdaságtan
Makroökonómia feltárja azokat a törvényszerűségeket, amelyek a gazdaság

egészének mozgását jellemzik. A makrogazdaságtan foglalkozik a nemzetgazdaság
teljesítményét meghatározó tényezőkkel, a pénzfolyamatokkal, az árszínvonal
alakulásával, a munkanélküliség okaival, a gazdasági ingadozások sajátosságaival,
nem utolsó sorban a kormányzati gazdaságpolitika lehetőségeivel és hatásaival.
Makroökonómia főbb piacai: fogyasztási cikkek piaca

termelési tényezők piaca - munkapiac
- pénztőke piaca
- tőkejavak piaca
Maximális munkakínálat (az ország munkaerő-kapacitása): az aktív népesség

létszáma az adott időszakban.
Megtakarítás mindig megegyezik a jövedelem és a fogyasztás különbségével.
Megtakarítási függvény meredeksége kifejezi, hogy mennyivel változik a

megtakarítás, ha jövedelem egységnyivel nő. Ez az együttható a megtakarítási
határhajlandóság.
Megtakarítási hányad (s) az összes megtakarítás és az összes jövedelem

hányadosa.
Monetáris politika a kormányzat – a központi bank – azon célkitűzéseinek és

eszközeinek összessége, amellyel a pénzpiacot szabályozza, ezen belül elsősorban
a forgalomban levő pénzmennyiséget.
Multiplikátor: az autonóm kereslet növekedésének jövedelemsokszorozó hatását

kifejező szorzószám.
Munkakeresleti függvény a reálbér és a munkamennyiség azon összetartozó

értékeit tartalmazza, amelyeknél adott termelési függvény mellett a vállalati szektor a
maximális profitot éri el. A keresleti függvény negatív meredekségű.
Munkanélküliség természetes rátája az a munkanélküliségi arány, amely hosszú

távon létezik, még rövid távon sem csökken lényegesen ezen szint alá.
Munkanélküli az aktív népesség azon része, amelyik adott időszakban nem

rendelkezik munkahellyel, vagyis a rendelkezésre álló munkakapacitás ki nem
használt része.
Munkakínálat változásának hatására az összkínálati függvény pozitív meredekségű

szakasza meghosszabbodik, vagy megrövidül, a munka kínálata által meghatározott
negatív meredekségű szakasz pedig eltolódik a munkakínálat változásának
megfelelően.
132
Közgazdaságtan
Munkapiac egy nemzetgazdaságban adott időszakban jelentkező összes

mint termelési tényező adásvétele történik.
Munkaképes népesség egy ország lakosságának azon része, amelyik koránál és

egészségi állapotánál fogva képes lehet munkavégzésre.
Munka kínálata: az adott munkamennyiségért kapható reálbér függvénye.
Munka határtermelékenysége azt fejezi ki, mennyivel változik meg a termelés a

munka mennyiségének egy – egy egységgel való növelésével. A munka
határtermelékenysége (vagy röviden határterméke) a termelési függvény N szerinti
deriváltja. A munka határtermékét MPN betűkkel jelöljük (Marginal Product of
Labour).
Negatív externáliáról akkor beszélünk, ha egy termék előállításának társadalmi

határköltsége nagyobb, mint az egyéni; a társadalmi többletköltséget az ár nem
tartalmazza. Ezzel együtt a társadalom egyes csoportjainak hasznosságérzete
csökken, a társadalmi határhaszon kisebb, mint a kibocsátott termék fogyasztóinak
egyéni határhaszna
Nem anyagi szolgáltatások: közvetlenül az emberre irányulnak. (orvosi ellátás,

színész stb.)
Nettó jelenérték a várható nettó hozam diszkontált összegének (a jelenértéknek) és

a befektetett összegnek a különbsége. A nettó jelenértéket NPV betűkkel jelöljük.
(Net Present Value)
Nomináljövedelem: a pénzformában megjelenő jövedelem.
Nominálbér: a munkavállalók keresete.
Normál jószágnak nevezzük azt a jószágot, amelynek keresett mennyisége a

fogyasztó jövedelmének növekedésével nő.
Normál javak estében az árváltozás két hatása azonos irányba hat a termék
keresletére. Inferior javak esetében az árváltozás helyettesítési és a jövedelmi
hatása ellentétes irányban hat az adott jószág keresletére.
Normál profit a vállalkozás tulajdonában lévő erőforrások alternatív költsége, a

következő legjobb felhasználási lehetőség jövedelme.
Nettó beruházás: a bővítő beruházásokat tartalmazza.
133
Közgazdaságtan
Neoklasszikus modellben rövid távon a fogyasztás és a megtakarítás arányát,

ezzel reálnagyságát a kamatláb határozza meg.
Nemzetgazdaság egy ország gazdasági szereplőinek, a gazdasági tevékenységet

folytató egyéneknek és szervezeteknek összessége, valamint a köztük lévő
kapcsolatok, kölcsönhatások rendszere.
Nettó jelenérték a beruházásból várható hozam diszkontált összegének (a

jelenértéknek) és a befektetett összegnek a különbsége. Jele: NPV (Net Present
Value)
Nettó hazai termék: az ország területén keletkezett nettó jövedelmek összessége.

NDP (Net Domestic Product).
Nettó nemzeti jövedelem (a GNI mutató nettó párja) amely az amortizáció értékével
kisebb, mint a bruttó mutató, és a belföldiek által realizált nettó jövedelmek
összességét tartalmazza.
Nettó hazai termék = bruttó hazai termék – amortizáció.
Nettó nemzeti jövedelem = bruttó nemzeti jövedelem – amortizáció.
Nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem = bruttó nemzeti rendelkezésre álló

jövedelem – amortizáció.
Nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem (a GNDI nettó párja) az ország

állampolgárai által adott évben felhasználható nettó jövedelem. (NNDI Net National
Disposable Income)
Nominális kamatláb a kölcsönért ténylegesen fizetendő kamat és a kölcsönadott

összeg aránya.
Nominális pénzmennyiség növekedése bővíti az összkeresletet, az aggregált

keresleti függvényt jobbra eltolja és megnyújtja.
Nominális kibocsátás a termékek és szolgáltatások pénzben kifejezett összes

értéke.
Nomináljövedelem: az a pénzösszeg, amennyit realizálunk.
Növekedési pálya: a termelés állandó ütemű növekedése, amely mellett a termelési

technológia, a gazdasági szereplők magatartása és az elosztási viszonyok
változatlanok. A növekedési pálya mentén folyamatosan biztosított a
makroegyensúly.
134
Közgazdaságtan
O-Ö
Oligopóliumnak nevezzük azt a piaci formát, amikor egy adott termék keresletét
néhány nagyvállalt elégíti ki.
Optimális termelés: A versenyző vállalat optimális termelése mindig annál a

határköltségnél van, amelyik megegyezik az árral – feltéve, hogy az ár magasabb,
mint az átlagos változóköltség minimuma. Ez a termelés vagy a veszteséget
minimalizálja, vagy a profitot maximalizálja.
Optimális tényezőfelhasználás: adott termelési mennyiség gazdaságilag

optimális tényezőfelhaszálása a legkisebb költséggel járó kombináció.
Optimális megoldás: Egy adott isocost, vagyis adott összköltség meghatározta

lehetőségek közül a maximális termelést biztosító tényezőkombináció jelenti az
optimális megoldást.
Opportunity cost (gazdasági költség, alternatív költség) egy lehetőség

kiválasztásának költsége, ami megmutatja, hogy pontosan miről kellett lemondanunk
azzal, hogy éppen az adott lehetőség mellett döntöttünk.
Összbevétel az eladott mennyiség és a piaci ár szorzata. Jele: TR (Total Revenue)
Okun törvénye: ha a munkanélküliségi ráta 1 százalékkal nagyobb a természetes

rátánál, akkor a kibocsátás 3 százalékkal kisebb, mint a potenciális.
Óvatossági pénzkereslet az a pénzmennyiség, amit előre nem látható kiadásokra

tartanak.
Önkéntes munkanélkülinek nevezzük azokat a gazdaságilag aktív személyeket,

akik adott reálbér mellett nem hajlandóak munkát vállalni. Létszámuk az adott reálbér
mellett munkát kínálók és az aktív népesség különbsége.
Összkeresleti (aggregált keresleti) függvény az árúk iránti reálkereslet és az

árszínvonal közötti kapcsolatot fejezi ki adott pénzmennyiség mellett.
Összkereslet az árszínvonal változásával ellentétes irányba változik.
Összkeresleti függvény meredekségét azok a tényezők határozzák meg, amelyek

az IS és LM függvény meredekségére hatnak, vagyis a fogyasztási
határhajlandóság, a beruházás kamatérzékenysége, a pénzkereslet jövedelem- és
kamatérzékenysége. Az összkeresleti függvény helyzetét (origótól való távolságát)
az autonóm pénzkereslet határozza meg.
Összkeresleti függvény tulajdonságai:

• Az összkeresleti függvény az aggregált kereslet egyensúlyi értékei és az
árszínvonal közötti kapcsolatot fejezi ki.
135
Közgazdaságtan
• Egy összkeresleti függvény adott nominális pénzkínálathoz tartozik.

• Az árszínvonal csökkenésével folyamatosan csökken az egyensúlyi kamatláb is,
az összkereslet pedig növekszik.
• Az árszínvonal változása a pénzpiac közvetítésével hat az árukeresletre: a
reálpénzkínálat változása miatt változik a kamatláb, ami megváltoztatja a
beruházási keresletet. A beruházási kereslet növekedése, vagy csökkenése
természetesen működésbe hozza a multiplikátor mechanizmust is, mert a
keresletváltozás jövedelemváltozást idéz elő, s ez a fogyasztási keresletet is növeli,
vagy csökkenti.
• Az összkeresleti függvény minden egyes pontja az áru- és pénzpiac egyensúlyát
feltételezi; minden pontja egy adott IS és változó helyzetű LM görbe
metszéspontja.
• Az összkeresleti függvény meredekségét az IS és LM függvény meredeksége
határozza meg.
• Az összkeresleti függvény origótól való távolsága az autonóm keresleti tényezők
összegétől és a nominális pénzkínálat nagyságától függ.
Parciális termelési függvény azt mutatja meg, hogyan alakul a termelés, ha az

egyik tényező felhasználását változtatjuk, miközben a másik tényező mennyisége
változatlan.
Pareto-hatékony a jószágmegosztás, ha nem lehet úgy javítani bármely szereplő

helyzetén, hogy az ne rontaná valaki más helyzetét.
Piac a tényleges és potenciális eladók és vevők találkozásának színtere, illetve e

szereplők kapcsolatainak rendszere, a keresletet és a kínálatot összehozó
intézmény.
Piaci kereslet egy adott termék iránti összesített kereslet, az egyéni keresletek
összessége.
Piaci keresleti függvény alakja és folytonossága az egyéni keresleti függvénytől

függ.
Piaci kereslet az adott termékből az összes fogyasztó által vásárolni kívánt

mennyiséget jelenti.
Piaci egyensúly tökéletes verseny esetén biztosítja, hogy a fogyasztás megoszlása

Patero-hatékony legyen. Ebben a helyzetben a szereplők helyettesítési határrátái
megegyeznek egymással és az árak arányával.
Piaci egyensúlyban a határköltségek aránya megegyezik az árak arányával, ami

egyben azonos a transzformációs határrátával. Ebben a termelési kombinációban a
termelési tényezőket hatékonyan használták fel, ugyanakkor adott árak mellett
maximális profitot realizálnak.
136
Közgazdaságtan
Piaci időtávnak azt az időt nevezzük, amelyen belül egyik termelési tényező
mennyisége sem változtatható meg.
Piaci szerkezet megmutatja, hogy az egyes szereplők milyen mértékben és milyen

eszközökkel képesek hatást gyakorolni a piaci folyamatokra, és ezzel együtt milyen
mértékben kénytelenek alkalmazkodni a piaci szereplők összessége által
meghatározott feltételekhez.
Piaci egyensúly stabilizálódik ha a vállalatok nem realizálnak gazdasági profitot.
Pozitív externália akkor alakul ki, ha a társadalmi összhaszon egy tevékenység

hatására nagyobb, mint az egyéni összhaszon, illetve a társadalmi határköltség
kisebb, mint az egyéni költségek összessége, a társadalom tehát nagyobb
teljesítményhez jut, mint amennyit a piacon megfizet.
Preferencia valamely megoldás (jószág, esemény, kombináció) előnyben

részesítése más megoldásokkal szemben.
Preferenciarendszer a lehetőségek, megoldások sorba rendezése azok egyéni

értékelése alapján.
Profit a vállalkozásból származó bevételek és a termelés során felmerült költségek

különbsége.
Permanens jövedelem: a mai és a múltbeli jövedelem súlyozott átlaga.
Pénz az az általánosan és tartósan elfogadott csereeszköz, amelyet a gazdaság

szereplői csak erre a célra használnak, és amely képes bármely áru értékét kifejezni.
Pénz funkciói: csereeszköz (forgalmi eszköz), értékmérő (ármérce), fizetési eszköz,

felhalmozási eszköz, világpénz.
Pénz vásárlóereje: az egységnyi pénzért átlagosan megvásárolható

árumennyiséget jelöli.
Pénz forgási sebessége az a szám, amely megmutatja, hogy egy pénzegység

évente hány tranzakció lebonyolításában vesz részt.
Pénzmultiplikátor: azt fejezi ki, hogy egységnyi jegybankpénz mennyi teljesen likvid
pénz teremtését teszi lehetővé. A pénzmultiplikátor a forgalomban lévő
pénzmennyiség (M1) és a jegybankpénzállomány (Mo) hányadosa. Két dologtól
függ: a készpénzhányadtól és a jegybankpénz tartalékolási arányától.
Pénzkínálat jellemzői:
• A pénz kínálatát a bankrendszer határozza meg.
• A pénzkínálat megegyezik a a szűken vett pénz forgalomban vett
mennyiségével.
137
Közgazdaságtan
• A kereskedelmi bankok pénzkibocsátása a hiteligények és saját hitelnyújtó

képességük (likviditásuk) mértékétől függ. A kereskedelmi bankok likviditását a
jegybankpénzben meglevő tartalékaik határozzák meg.
• A kereskedelmi bankok pénzteremtési lehetőségeit a központi bank a kötelező
tartalékráta, a refinanszírozási kamatláb és a nyílt piaci műveletek segítségével
szabályozza.
• A központi bank által kibocsátott jegybankpénz mennyisége a kereskedelmi
bankok pénzteremtő hitelei révén multiplikálódik. A maximálisan kibocsátható
pénzmennyiséget a kötelező tartalékráta reciproka határozza meg.
Pénzkereslet a pénz meghatározott összegének tartására irányuló szándék, igény.
Pénzkereslet három alapvető motívuma (indítéka):

• A tranzakciós motívum alapján a rendszeres vásárlásokhoz szükséges
pénzösszeg tartására irányul a pénzkereslet.
• Az óvatossági motívum, amelynek alapján az előre nem látható események
fedezetére keresik a pénzt.
• A vagyontartási (spekulációs) motívum, amelyik a vagyon megőrzését, vagy
likviditását biztosítandó eredményez pénztartási igényt.
Pénzpiac egyensúlya adott pénzkínálat mellett az árszínvonaltól, a reáljövedelemtől

és a reálkamattól függ.
Pénzpiac akkor van egyensúlyban, ha a különböző célokra tartani kívánt

pénzmennyiség megegyezik a tényleges pénzkészletekkel.
Pénzpiacon a kamatláb változása hozza egyensúlyba a pénzkeresletet a

reálkínálattal.
Pénzkeresleti-pénzkínálati görbe (LM-görbe): A pénzpiac egyensúlyát egy olyan

függvénnyel írhatjuk le, amely összekapcsolja a kamatláb és a reáljövedelem azon
összetartozó értékeit, amelyek – adott reálpénzkínálat mellett – biztosítják a
pénzkereslet és pénzkínálat egyensúlyát.
Pénz túlkínálata az értékpapírpiac túlkeresletét jelenti.
Pénzpiaci túlkereslet az értékpapírpiacon túlkínálatot jelent.
Piaci kamatláb: a tőkebefektetésen realizálható tényleges hozamráta.
Piaci kamatláb a különböző lejáratú és kockázatú befektetések kamatlábainak

(hozadéki rátáinak) súlyozott átlaga.
PV jelenérték: egy t év múlva várható x összegű bevétel jelenértéke PV, ha PV-t ma

a piaci kamatláb mellett befektetve t év múlva pontosan x összeghez jutnánk,
kamatos kamatot számítva.
138
Közgazdaságtan
Profitmaximum feltétele az, hogy az adott tőkeállomány mellett addig kell növelni a
felhasznált munka mennyiségét, míg annak határterméke meg nem egyezik a
reálbérrel.
Progresszív adókulcs: a jövedelem növekedésével növekszik a fizetendő adó

hányada.
R
Reakciógörbe megmutatja, hogy a másik vállalt különböző nagyságú kínálatát
adottnak tekintve, mennyit kínálna az adott vállalt, saját helyzetét optimalizálandó.
Reáljövedelem: a jövedelem természetbeni formája.
Reálbér: az a jószág és szolgáltatás-mennyiség, ami a keresetből megvásárolható.
Rezervációs árnak nevezzük azt az árat, amelyet egy fogyasztó maximálisan

hajlandó fizetni egy adott termékért.
Rövid távon azzal kell számolni, hogy a termelési tényezők mennyiségének

többségét nem tudjuk megváltoztatni, de legalább az egyik tényező változtatható.
Rövid távú iparági kínálati függvény az egyes vállalatok kínálati függvényeinek

horizontális összegzésével adódik.
Rugalmasság két egymással függvényszerű kapcsolatban levő tényező közötti

kapcsolat jellemzésére alkalmas; megmutatja, hogy az egyik tényező 1 százalékos
változása hány százalékos változást idéz elő a másik tényezőben. A rugalmasság
két százalékos változás aránya.
Reáljövedelem: a pénzben realizált jövedelem vásárlóereje, kifejezi, hogy mennyi

terméket tudunk belőle vásárolni.
Reálkibocsátás: a termékek és szolgáltatások összes mennyisége.
Rendelkezésre álló jövedelem: az adóval csökkentett és a transzferekkel növelt

jövedelem, amely felett közvetlenül rendelkezik a magánszektor. Jele: YDI
(Disposable)
Reálkamatláb fejezi ki, hogy a kölcsönadott pénz reálértékét milyen arányban

gyarapította a kamat.
Refinanszírozási hitel: a központi bank által a kereskedelmi bankoknak nyújtott

hitel.
139
Közgazdaságtan
Refinanszírozási kamatláb: a refinanszírozási hitelre számított kamatláb. A

refinanszírozási kamatláb mindig alacsonyabb, mint a piaci kamatláb.
Reálpénzkereslet két tényezőtől függ: a reáljövedelemtől és a kamatlábtól.
Rögzített nominálbér változása az összkínálati függvény minden egyes pontját

megváltoztatja: a függvényt a P tengely mentén eltolja és megnyújtja.
Rögzített nominálbérek esetén az összkínálati függvény pozitív meredekségű, ha

az árszínvonal kisebb, mint az egyensúlyi reálbért biztosító árszínvonal. Ha az
árszínvonal magasabb., mint az egyesúlyi reálbérhez tartozó árszint, akkor az
összkínálati függvény negatív meredekségű. A függvény a potenciális kibocsátás
nagyságánál megtörik.
Rögzített nominálbérek mellett kialakuló munkanélküliséget a kormány úgy tudja

felszámolni, ha intézkedéseivel az összkeresleti függvény megfelelő mértékű
eltolódását éri el.
Rövid távú makrogazdasági egyensúly akkor valósul meg, ha minden piacon

egyidejűleg megvalósul az egyensúly: a pénzpiacon, az értékpapírpiacon, a
munkapiacon és az árupiacon egyaránt.
Rövid távon a kínálat elsősorban a felhasznált munka mennyiségének

megváltoztatásával alakítható.
S-SZ
Skálahozadéki függvény a termelési függvény azon pontjainak halmaza, amelyek

azonos tőke-munka arány melletti tényezőkombinációk és a termelés mennyisége
közötti összefüggést mutatják meg. A skálahozadéki függvény mentén a termelési
tényezők mennyiségét azonos mértékben változtatva vizsgáljuk a termelés
változását.
Szabadidő és a bérjavak együttes hasznossága jelenti a fogyasztói életminőséget.

Szabadidő feláldozása nélkül szerzett jövedelem ceteris paribus csökkenti a munka
kínálatát.
A munka egyéni kínálata a munkabér növekedésével egy darabig nő, majd ezt
követően csökken.
Számviteli költségek azok a ráfordítások, amelyek az adott termeléssel

kapcsolatban pénzkiadást
Szolgáltatások nem hoznak létre új hasznos dolgokat, itt maga a tevékenység

hasznos a társadalom számára.
140
Közgazdaságtan
Szolgáltatások esetében a tevékenység kifejezése és annak elfogyasztása sem

térben, sem időben nem választható el egymástól. (anyagi és nem anyagi
szolgáltatások)
Szűkös egy jószág akkor, ha zérus ár mellett többet igényelnek belőle, mint
amennyi a jószágból rendelkezésre áll; vagyis zérus áron nem lehet a társadalom
tagjainak szükségletét teljesen kielégíteni belőle.
Szükséglet valamely jószág megszerzése, vagy elfogyasztása iránti vágy,

hiányérzet, amely cselekvésre késztet, és a fogyasztás révén kielégítést nyer. A
csökken.
Szükséglet valamilyen hiányérzet, ami arra sarkalja az embert, hogy megszüntesse

azt.
Szűkös javakat gazdasági javaknak nevezzük.
Strukturális munkanélküliség abból fakad, hogy a munka keresletének és

kínálatának összetétele eltér egymástól.
Szektorok: a besorolás a hasonló gazdasági célok, hasonló erőforrások és korlátozó

tényezők, hasonló gazdasági döntések alapján történik. Három szektort
különböztetünk meg: háztartási, vállalti, állami.
Szufficit: ha a bevételek nagyobbak mint a kiadások.
Szűken vett pénz: a bankszférán kívüli magánszektor teljesen likvid pénzeszközei.

Ide tartozik a forgalomban lévő készpénz és a kereskedelmi bankoknál lévő látra
szóló folyószámla betétállomány. Ezt a pénzmennyiséget az M1 rövidítéssel jelöljük.
T
Társadalom az emberi együttélés során szövődő kapcsolatok összessége.
Technikai helyettesítés határrátája kifejezi, hogy az egyik tényező (munka) egy

egysége hány egységnyi másik tényezőt (tőkét) képes helyettesíteni, változatlan
termelést biztosítva. Jele: MRTS (Marginal Rate of Technical Substitution)
Technikai helyettesítés határrátája az isoquant-görbe mentén folyamatosan

csökken, ha a termelési tényezők nem helyettesítik tökéletesen egymást.
Termelés: a javak előállítását és a rendeltetési helyükre való eljuttatását, illetve a

szolgáltatások nyújtását a közgazdaságtanban termelésnek nevezzük.
A javak előállításához és a szolgáltatások nyújtásához erőforrások kellenek.
Az erőforrásokat termelési tényezőknek nevezzük.
141
Közgazdaságtan
Termelési tényezők: a piacgazdaságban négy alapvető termelési tényezőt

különítünk el: a munkát, a természeti tényezőket, a tőkejavakat és a vállalkozói
képességeket.
Termelési lehetőségek görbéje azon termékkombinációk halmaza, amelyek a

rendelkezésre álló termelési erőforrások teljes és ésszerű kihasználásával
megtermelhetők. A görbe pontjai fejezik ki adott feltételek között a termelési
lehetőségek határát.
A termelési lehetőségek görbéje a Pareto-hatékony termelési kombinációkat
tartalmazza, mert az egyik termék termelését csak akkor növelhetjük, ha a másik
termék termelését csökkentjük.
Természeti tényezők mindazon erőforrások, amelyek a természetben készen

találhatók és természetes formájukban használhatók javak előállítására. Jele: A
(Land)
Termelési tényező rugalmassága kifejezi, hogy a tényező felhasználásának 1

százalékos növelésével, hány százalékkal növekszik a termelés. Jele: 
Termelési függvény a felhasznált tőke és munka kombinációihoz azon termelési

értékeket rendeli hozzá, amelyek a technikailag hatékony megoldásokat jelentik. A
termelési függvény tehát a különböző tőke és munka kombinációkhoz a velük
maximálisan termelhető termékmennyiséget rendeli hozzá.
Termelési függvény r-ed homogén, ha a tényezőket - szorosára növelve a

termelés r-en szeresére növekszik, a függvény teljes értelmezési tartományán
belül.
Termelési lehetőségek görbéje (vagy transzformációs görbe) megmutatja két

termék azon mennyiségi kombinációit, amelyeket adott tőke és munkamennyiséggel
elő tudunk állítani.
Termelés összköltsége a változó és az állandó költségekből tevődik össze. Jele:

TC (Total Cost)
Termelés szerződési görbéje az isoquantok érintési pontjait köti össze. A

szerződési görbe mentén tehát a két termék esetében a technikai helyettesítés
határrátája minkét terméknél azonos.
Termelési lehetőségek határa, vagy más néven a transzformációs görbe, azon

termékkombinációk összessége, amelyeket az adott mennyiségben rendelkezésre
álló termelési tényezők teljes kihasználása mellett a gazdaság maximálisan képes
termelni.
Természetes monopólium akkor alakul ki, amikor a gazdaságos üzemméret olyan

nagy, hogy egyetlen vállalat olcsóbban tudja kielégíteni a piaci keresletet, mint több
kisebb vállalat.
142
Közgazdaságtan
Tényező-határköltség megmutatja, mennyivel változik az összköltség, ha a

termelési tényező felhasznált mennyiségét egységnyivel növeljük. Jele: MFC
(Marginal Facto Cost)
Tiszta piacgazdaságban a termelési tényezők magántulajdonban vannak, a

termelők és a fogyasztók szabadon döntenek a rendelkezésükre álló javak és
erőforrások felhasználásáról, a termelők (vállalatok) és a fogyasztók (háztartások) a
piacon kerülnek kapcsolatba egymással, a termelést tehát a piac hozza összhangba
a szükségletekkel.
Tiszta piacgazdaság ismérvei: a föld és a megtermelt javak magántulajdonban

vannak, megvalósul a döntések és a vállalkozás szabadsága, a gazdasági önérdek
motiválja a cselekedeteket, a verseny biztosítja a piaci egyensúly kialakulását, a
döntések az árrendszer jelzéseihez igazodnak, a kormányzati beavatkozás erősen
korlátozott.
Tökéletes verseny a termelési tényezők piacán biztosítja, hogy a piaci egyensúly és

a Pareto-hatékony tényezőfelhasználás egyszerre valósuljon meg.
Tökéletes versenyben a hosszú távú egyensúly kialakulásának három feltétele

van:
A.) Az iparág minden vállalata maximalizálja profitját.
B.) Egyetlen vállalt se legyen érdekelt abban, hogy kilépjen, vagy belépjen a piacra,
vagyis egyetlen vállalat se realizáljon gazdasági profitot.
C.) Egyensúlyi ár alakuljon ki, azaz az adott ár mellett a kínált mennyiség azonos
legyen a keresett mennyiséggel.
Tökéletes verseny esetén az egyes vállalat kínálata nem hat a termék piaci árára.
A piaci árat a termék összes kereslete és kínálata határozza meg.
Tőkejavak olyantermelt javak, amelyeket további termelési folyamatokban

használnak fel. Jele: K (Capital)
Transzformációs határráta kifejezi, hány egységgel kell csökkenteni az egyik

termék termelését annak érdekében, hogy a másik termelését egy egységgel növelni
tudjuk, miközben az adott mennyiségben rendelkezésre álló termelési tényezőket
teljesen kihasználjuk. Jele: MRT (Marginal Rate of Transformation)
Transzformációs határráta a transzformációs függvény minden pontján

megegyezik a tényezőknek a két felhasználásra vonatkozó határtermékeik arányával
és a két termék határköltségének arányával.
Tartalékráta (t) megmutatja, hogy a kereskedelmi bankok jegybankpénz tartaléka

(JBB) mekkora hányada a látra szóló betétállományuknak.
143
Közgazdaságtan
Tágabb értelemben vett pénzmennyiség (M2) tartalmazza az M1 összegét plusz a

kvázi pénz mennyiségét.
Termelési függvény a felhasznált termelési tényezők és a velük elérhető

legnagyobb kibocsátás közötti kapcsolatot fejezi ki. Két termelési tényezőt, tőkét és
munkát feltételezve: Y = f (K, N)
Teljes foglalkoztatottság: az aktív lakosság minden tagja foglalkoztatott.
Teljes foglalkoztatottság piaci értelmezése szerint lehetséges kényszerű

munkanélküliség is, de ennek mértéke nem haladhatja meg az üres állások számát.
Természetes munkanélküliségi ráta melletti kibocsátás a hosszú távon elérhető

maximális kibocsátás, amit gyakran neveznek potenciális kibocsátásnak is.
Természetes növekedési ütem: a teljes foglalkoztatást biztosító és egyensúlyi

növekedési ütem.
Termelés növelésének elemei:

• A tőke mennyiségének növelése (változatlan technikai színvonal mellett);
• A munka felhasználásának növelése (változatlan technikai színvonal mellett);
• A technikai haladás, ami a tényezők hatékonyságát növelve „megsokszorozza” a
tényezők hatását.
Tényező termelési rugalmassága megmutatja, hány százalékkal változik a

kibocsátás, ha az adott tényező felhasználását egy százalékkal növeljük.
Tényleges foglalkoztatás (Nf) nagyságát mindig a munkapiac rövidebb oldala

határozza meg; az adott reálbérhez tartozó kereslet és kínálat közül a kisebb
mennyiség adja a ténylegesen foglalkoztatott létszámot.
Tökéletes munkapiac esetén a reálbér mozgása követi a piaci mozgásokat, tükrözi

a piac helyzetét.
Tökéletes munkapiac esetén a gazdaság mindig a potenciális kibocsátás szintjén

termel.
Tökéletes munkapiac esetén az összkínálat minden árszintnél megegyezik a

potenciális kibocsátás nagyságával.
Tökéletes piacok esetén a makroegyensúly reálnagyságait csak a kínálati tényezők

határozzák meg.
Tőkepiac az a részpiac, ahol a pozitív pénzbeli megtakarítással rendelkező

gazdasági szereplők kölcsönadják forrásaikat a tőkejavakat vásárolni szándékozó
gazdasági szereplőknek, akik nem rendelkeznek elé pénzbeli fedezettel.
144
Közgazdaságtan
Transzferek multiplikatív hatása azonos mértékű, de ellenkező előjelű, mint az

egyösszegű adóké.
Trend: egyenletes, ingadozásoktól mentes növekedést jelent.
Ü
Üzembezárási pont: azt a termelés – költség – ár kombinációt, ahol az ár
megegyezik az átlagos változó költséggel és a határköltséggel, üzembezárási
pontnak nevezik.
Változó tényező technikai optimumában az átlagtermék maximális, és értéke éppen

megegyezik a határértékkel.
Változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől

függ. Jele: VC (Vairable Cost)
Vállalkozás a vállalkozói tevékenységek összessége. A vállalkozó feltárja, illetve

felkelti a termelés iránti igényeket; egységbe szervezi, működteti és irányítja a
termelési tényezőket. Tevékenységének célja a profitszerzés, aminek érdekében
vállalja a kockázatokat. Jele: E (Enterpreneur)
A természeti erőforrások és a munka nem a termelésben keletkeznek, ezért
elsődleges, vagy eredeti termelési tényezőnek is nevezzük őket. A tőkejavak
(termelési eszközök) nem eredeti, hanem származékos termelési tényezők, hiszen
maguk is korábbi termelési folyamatok eredményei.
Vállalati szektor azon gazdasági egységek összessége, amelyek a javak és

szolgáltatások előállítását végzik.
Vállalatok piaci alkalmazkodása alapvetően három eszközzel valósulhat meg: az

árak változásával, a termelési (kínálati) mennyiséggel, valamint a termék
tulajdonságainak megváltozásával.
Vállalat növekedési útja azon tényezőkombinációk összessége, amelyek egy-egy

termelési szint legkisebb költséggel való előállítását teszi lehetővé.
Vegyes gazdaság olyan piacgazdaság, amelyben az állam aktív szereplőként

jelenik meg és befolyásolja a gazdaság működését. Azonban ebben a gazdasági
rendszerben is a piac a domináns integrációs forma; a gazdaság alapkérdéseit
elsősorban a piaci logika szerint válaszolják meg.
145
Közgazdaságtan
Versenyző vállalat számára a piaci ár adottság. A versenyző vállalat számára a

határbevétel és az átlagbevétel egyaránt megegyezik a termék piaci árával.
Versenyző vállalat akkor maximalizálja profitját, ha azt a mennyiséget termeli, ahol a
határbevétel (a piaci ár) megegyezik a határköltséggel.
Két vállalat megállapodása a termelés csökkenéséhez és az árak növekedéséhez
vezet, a két vállalt összes profitja nagyobb lesz.
Vagyonmérleg (portfólió): a felhalmozott vagyon összetételét jelenti.
Vagyontartási célú pénzkereslet a piaci kamatlábtól függ, azzal ellentétes irányba

változik.
Vagyontartási pénzkereslet a kamatláb mozgásán keresztül kerül egyensúlyba az

ilyen célra rendelkezésre álló pénzkészletekkel.
Vállalat: mindazok a szervezetek, amelyeknek alaptevékenysége a termékek, vagy

szolgáltatások előállítása. A makroökonómiában a vállalat, vagy vállalati szektor
kifejezés a nemzetgazdaságban tevékenykedő vállaltok összességét jelenti. A
vállalat a háztartásoktól veszi a termelési tényezőket, a segítségükkel előállított
javakat pedig a piacon adja el. Tevékenységének célja a profitszerzés.
Végső felhasználásra rendelkezésre álló termékek értéke: ha minden vállalat és

ágazat összes kibocsátása, vagyis a bruttó kibocsátás értékéből levonjuk a termelő
fogyasztást (alap-és nyersanyagok, az energia stb. értékét).
Végső felhasználás: zárt gazdaságban a fogyasztásból, beruházásból és állami

áruvásárlásokból áll.
Mikroökonómiai jelölések
Jelölés Angol megfelelő Magyar jelentés
D Demand piaci kereslet
d Demand egyéni kereslet
S Supply piaci kínálat
s Supply egyéni kínálat
P Price ár
Q Quantity mennyiség
TU Total Utility teljes haszon
MU Marginal Utility határhaszon
U Utility hasznosság
e Elasticity rugalmasság
K Capital („Kapital”) tőke
L Labour munka
A Land föld
E Entrepeneur vállalkozó
TP Total Product teljes termék (össztermék)
MP Marginal Product határtermék
TC Total Cost teljes költség
146
Közgazdaságtan
FC Fixed Cost állandó (fix) költség

VC Variable Cost változó költség
AC Average Cost átlagköltség
AFC Average Fixed Cost átlagos fix költség
AVC Average Variable Cost átlagos változó költség
MC Marginal Cost határköltség
LMC Long-Run Marginal Cost hosszú távú határköltség
LAC Long-Run Average Cost hosszú távú átlagköltség
TR Total Revenue teljes árbevétel (összbevétel)
MR Marginal Revenue határbevétel
AR Average Revenue átlagos bevétel
π Profit gazdasági profit
Aπ Average Profit átlagos profit
Mπ Marginal Profit határprofit
MRP Marginal Revenue Product határtermék-bevétel
MFC Marginal Factor Cost tényező-határköltség
FV Future Value jövőbeni érték
PV Present Value jelen érték
r interest rate kamatláb
r rate of return megtérülési ráta
MSC Marginal Social Cost társadalmi határköltség
MSB Marginal Social Benefit társadalmi határhaszon
Teljes-, átlag- és határértékek képletei

Teljes érték (T) Átlag érték (A) Határérték (M)
TU = teljes haszon MU = határhaszon
TU = Σ MU, ha Δq = 1 MU = ΔTU / Δq
TU = Σ (MU • Δq) MU = teljes haszonváltozás
fogyasztás változása
q = TPL = termelés mennyisége APL = munka átlagterméke MPL = munka határterméke
q = Σ MPL, ha ΔL = 1 (munkatermelékenység) MPL = termelés változása
q = Σ (MPL • ΔL) APL = termelés létszám változása
létszám (munkaóra) (munkaóra változása)
APL = q / L MPL = Δq / ΔL
APL = PL / AVC MPL = PL / MC
q = termelés mennyisége APK = tőke átlagterméke MPK = tőke határterméke
(kibocsátás) APK = termelés mennyisége MPK = termelés változása
tőkefelhasználás tőke változása
APK = q / K MPK = Δq / ΔK
FC = fix (állandó) költség AFC = átlagos fix költség
FC = TC – VC AFC = AC – AVC
FC = AFC • q AFC = FC / q
FC = PK • K
VC = változó költség AVC = átlagos változó költség
VC = TC – FC AVC = AC – AFC
VC = AVC • q AVC = VC / q
VC = PL • L ( ha egyetlen változó input a AVC = PL / APL
munka)
VC = bérköltség + anyagköltség
147
Közgazdaságtan
TC = teljes költség AC = átlagköltség MC = határköltség

TC = FC + VC AC = AFC + AVC MC = teljes költség változása
TC = AC • q AC = TC / q termelés változása
TC = Σ (MC • Δq) AC = teljes költség MC = ΔTC / Δq = ΔVC / Δq
TC = PK • K + PL • L termelés mennyisége MC = TC’ (q) = VC’ (q)
TC = TR – Tπ AC = AR – Aπ MC = PL / MPL
MC = MR – Mπ
TR = teljes bevétel AR = átlagbevétel MR = határbevétel
TR = P • q AR = TR / q MR = ΔTR / Δq
TR = AR • q AR = teljes bevétel MR = teljes bevétel változása
TR = Σ (MR • Δq) értékesített mennyiség mennyiség változása
TR = TC + Tπ AR = AC + Aπ MR = MC + Mπ
Tπ = teljes profit Aπ = átlagosprofit Mπ = határprofit
Tπ = TR – TC Aπ = AR – AC Mπ = MR – MC
Tπ = Aπ • q Aπ = Tπ / q Mπ = ΔTπ / Δq
Tπ = Σ (Mπ • Δq) Aπ = teljes profit Mπ = teljes profit változása
értékesített mennyiség mennyiség változása
LTC = hosszútávú teljes LAC = hosszútávú átlagköltség LMC = hosszútávú
költség LAC = LTC / Q határköltség
LTC = LAC • Q LMC = ΔLTC / ΔQ
MRS = helyettesítési ráta
MRS = - Δy / Δx
MRS = y termék változása
x termék változása
MRS < 0 → │MRS│↓
│MRS│ = Δy / Δx =
MUx / MUy = Px / Py
148

Kozgazdasagtan

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

You might also like

Kozgazdasagtan

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Kozgazdasagtan

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

KÖZGAZDASÁGTAN I-II.

27. A munkapiac és tényezői a vállalati területeken, vállalkozói jövedelmek

63. A gazdasági növekedés értelmezése, típusai, tényezői............................110

A közgazdaságtan tárgya, módszerei, alapkérdései

A közgazdaságtan tárgya: A közgazdaságtan annak a módját és törvényszerűségét

Gazdálkodnia kell a háztartásnak a saját eszközeivel, a vállalatoknak, a kormányzat

A közgazdaságtan fejlődése során több tudományágra bomlott, a gazdaság

- Mikrogazdaságtan (mikroökonómia) a gazdasági egységek szabályaira,

A társadalom az emberi együttélés során szövődő kapcsolatok összessége.

„A gazdaság az ember és a környezete közötti kölcsönhatás intézményesített

A szükséglet valamilyen hiányérzet, ami arra sarkallja az embert, hogy

Jószág (többes számban javak): azok a hasznos dolgok, amelyek valamely

A közgazdaságtan elméleti tudomány: azon alapelvek és felismert

Ezzel hozzájárul egy olyan gondolkodásmód kifejlesztéséhez, amely a társadalmi

A közgazdaságtan képes előre jelezni a fennálló állapotok következményeit. A

A gazdasági modellek leegyszerűsítik a valóságot, áttekinthetőbbé teszik a

A gazdasági modellek olyan folyamatok elemzésére is lehetőséget nyújtanak,

Néhány modellezési alapfogalom:

Változók: a gazdasági szereplők magatartásának és magának a gazdaság

- Endogén változók: alakulását a modell belső működése határozza meg

- két egymással kapcsolatban lévő érték mennyiségileg megegyezik

Az egyensúlyi helyzetek lehetnek:

- Labilisak: ha valamilyen külső hatásra a rendszer kimozdul az egyensúlyi

Egyensúlytalanság: minden olyan állapot, amely eltér az egyensúlyitól.

Statika: olyan közgazdasági módszer, ami figyelmen kívül hagyja a változások

Dinamika: az események időbeli lefolyására összpontosít: mikor és miért követi az

A közgazdasági élet tipikus buktatói:

A gazdasági élet bonyolultsága gyakran vezet hibás következtetésekre. A jelenségek

A gazdasági életben találkozhatunk néhány tipikus csapda-helyzettel:

- a következmény időben megelőzi az okot,

MIT? Milyen javakat termeljek és milyen mennyiségben?

HOGYAN? Milyen eljárásokkal, erőforrásokkal állítsák elő a szükséges javakat és

KINEK? Hogyan osszák el a javakat a társadalom tagjai között?

2. A gazdaságszervezés alapelvei és a gazdasági rendszerek

A társadalomban munkamegosztás alakult ki a termelési egységek között és azokon

Abszolút előnye van egy termelőnek, ha kisebb ráfordítással éri el ugyanazt az

Komparatív előnye van egy gazdasági egységnek valamely termék előállításában

A gazdasági intézmények biztosítják a gazdasági egységek összekapcsolódását és

Az integrációs formák alaptípusai:

Reciprocitás: önként és közvetlen ellenszolgáltatás nélkül adnak át javakat és

Redisztribúció: (újraelosztás) a javak elosztása egy központi „kézbe” kerül. Az

Árucsere: lényege az egymástól független tulajdonosok adásvétele. A felek a cserét

A gazdasági egységek tevékenységének összehangolása a koordinációs

Bürokratikus koordináció: egyének vagy szervezetek között hierarchikus viszony

Agresszív koordináció: hierarchikus a viszony, de itt a fölérendelt önkényes (jog és

Etikai koordináció: mellérendeltséget feltételez. Együttműködés hagyományokra, a

Piaci koordináció: a felek egyenrangúak és egyenjogúak. Az együttműködést a

Tiszta piacgazdaság: a termelési tényezők magántulajdonban vannak. A termelők

Központosított tervgazdaság: a termelési eszközök döntő többsége egy központi

Vegyes gazdaság: olyan piacgazdaság, amelyben az állam aktív szereplőként

3. Termelési tényezők csoportjai és jellemzőik

Munka: mint termelési tényező, az ember mindazon szellemi és fizikai

Természeti tényezők: mindazon erőforrások, amelyek a természetben készen

Tőkejavak: olyan termelt javak, amelyeket további termelési folyamatokban

Vállalkozás: a vállalkozói tevékenységek összessége. A vállalkozó feltárja, illetve

Elsődleges vagy eredeti termelési tényezők: természeti erőforrások és a munka.

Származékos termelési tényezők: tőkejavak. Korábbi termelési folyamat

Az egyes tényezők tulajdonosai részesednek a társadalom által előállított, végső