Stargate - csillagkapu

Kutatási anyag 1993-ból - átdolgozva és kibővítve 2006.07

           
Az egész Földre kiterjedő energia-áramlási rendszer
A Földünknek, akárcsak az élőlényeknek, megvan a maga „érrendszere”. Csak míg az
élőlények ereiben vér folyik, addig szülőbolygónk megfelelő áramlási rendszerében
energia.
A globális léptékű energia-áramlási rendszer feltérképezésében Sunderson – amerikai,
valamint Nyikolaj Goncsarov szovjet kutató tette meg az első lépést.. Sikerült ugyanis
felismerniük a rendszer geometriáját. Miután felismerésüket magán a földgömbön
ábrázolták, 12 szabályos ötszögből és 20 szabályos háromszögből álló elrendezést kaptak.
 
 

Amikor munkájuknak nekifogtak, igazából nem ilyesfajta rendszert kerestek, pusztán a

Föld különleges pontjait kívánták feltérképezni, nagy léptékben. Olyan különleges pontokat,
ahol hajók, repülők tűntek el, úgymond tehát a „végzetes térségeket” azonosítottak be, mint
amilyen pl. a Bermuda-háromszög, az Ördög-tenger, vagy az Afar-háromszög.
Munkájukat folytatván, az egyes „végzetes térségek” mellett, feljegyezték a
földmágnesesség rendellenességeinek, a szélsőséges légköri nyomásváltozásoknak, a

1
 legpusztítóbb szélviharoknak a megjelenési helyeit, a jellegzetes egyirányú légáramlásokat,
az ásványi kincsek leggazdagabb lelőhelyeit, az óceánok mélyén húzódó hegygerinceket és
begyűrődéseket, a vulkánikus tevékenységről és földmozgásokról legismertebb pontokat,
az óceánok áramlatainak gigantikus méretű örvényeit, sőt, még a madarak legfontosabb
telelőhelyeit is.
Az imént felsorolt, más-más szempontok szerint fontos térségek, szépen illeszkedtek
az általuk korábban felismert szabályos rendszerbe.
A régmúlt legfontosabb színhelyei ugyancsak e geometriai rendszer csomópontjaiban
találhatók: Egyiptom, az Indus-völgyi civilizáció, Észak-Mongólia, Írország, Húsvét-szigetek,
az ősi Peru, stb.
A Föld „végzetes helyeit” megfigyelve azt tapasztaljuk, hogy az őket övező
misztikumot nyugodtan félretehetjük, a térképen adódó hálózati pontok ugyanis
éppenséggel a legnagyobb mágneses anomáliákat jelzik, napkitörésekkor itt fejlődnek ki a
legerősebb mágneses viharok. Ugyancsak ezeken a helyeken a legerősebbek a hurrikánok
és a tengeri örvények. Mind-mind igen fontos tényező az ember-alkotta szerkezetek
„eltűnésére”.
A Földünkre borított háló azonban egyes, földtani és/vagy egyéb jelentőséggel bíró
helyszíneket nem jelöl. Talán a rendszert még tovább kellene finomítani. Ehhez
természetesen sokkal jobban meg kell ismerni annak működését.
Persze ez az energiarendszer nemcsak a Föld fizikai működésére gyakorol alapvető
hatást, hanem az életre magára is. A dolog innentől kezdve válik még izgalmasabbá.
Magának a rendszernek a kialakulására és tulajdonságainak okára még nem sikerült
válaszolni.
 
A Ley-vonalak rendszere
A teljes szülőbolygónkat behálózó energiarendszernek megvannak a jóval kisebb
léptékű, de számunkra nem kevésbé érdekes „helyi” változatai is. Alfred Watkins
munkássága nyomán ezek az energia-áramlási csatornák kapták a Ley-vonalak elnevezést.
Többféle néven hivatkoznak – kultúrától függően – ezekre az energia-csatornákra, mint
pl. sárkányvonalak, ugarvonalak, tündérösvények, stb. A név különbözősége ellenére az
közös bennük, hogy rajtuk ősidők óta ménhírek, dolmenek, kőgyűrűk, rendkívül régi
épületek, mesterséges dombok, és ugyancsak mesterségesen elhelyezett, ingókövek
találhatók. Mára már több tízezer ilyen vonalat tártak fel. Működésük pontos megismerése
még gyerekcipőben jár, azonban Dr. Wilhelm Reich már odáig jutott, hogy az
energiavonalak segítségével képes volt esőt előidézni., vagy éppenséggel eloszlatni a
viharfelhőket. Halála előtt közvetlenül az űrhajózásban való felhasználhatóságukat kutatta.
A vonalak mentén elhelyezett ingókövek nemcsak iránymutatóként szolgáltak, hanem
energia-fókuszáló szerepük is volt, hiszen pl. a pákozdi Pogánykő közelben 12, különböző
erősségű Ley-vonal találkozik.

2
 Meghatározott helyeken „gyógyító-köveket” állítottak fel tízezernél is messze több
évvel ezelőtt élt őseink.
Ami különös, hogy az egész rendszer szinte él és lüktet, ahogy azt Dobogókőn,
megfelelő Hold- és Napállásnál, bárki megtapasztalhatja.
A vonalak többnyire nyílegyenesen futnak.
Miként lehet megtapasztalni, hogy ezekben a vonalakban energia áramlik?
Az ilyen jellegű sugárzásokra érzékenyebb emberek beszámolnak róla, hogy az egyik
vonalon állva kellemes bizsegést éreznek, a másik vonal esetleg éppen a fáradtság érzetét
kelti bennük, a harmadik esetleg áramütésszerű zsibbadást okoz, míg a negyedik
melegséget. A pontos kiváltó mechanizmus nem ismert még.
Igen fontos dolog lenne, ha e vonalak energetika működését pontosan felderítenénk,
többé nem lennének ugyanis energia-gondjaink sem, hiszen közvetlenül bolygónk
energiáját tudnánk megcsapolni. A kimerítés veszélye sem fenyegetne, mivel a Nap és a
Hold folyamatosan újratölti a rendszert, mint valami hatalmas akkumulátort. A tiszta energia
tehát kéznyújtásnyira van, talán mindössze néhány centiméterre tőlünk.
 
Gyógyító energia

Egyes megalitikus emlékhelyekről, mint amilyen pl. a Nagy-Britanniában található Moel

Ty Uchaf, azt tartják, hogy gyógyító energia áramlik bennük, ám a felállított kövek
villámokat és mennydörgést is képesek előidézni, sőt, időnként állítólag odébb
vándorolnak. A köveket megérintve az emberek egy része bizsergést, olykor áramütést
érez. E jelenségről elsőként Dion Fortune tett említést 1936-ban. A szent helyeket
„energiaközpontoknak” nevezte. Arthur Lawton 1939-ben megjelent könyvében felismerte a
kapcsolatot az ősi emberek által elhelyezett építmények és a kozmosz között.
Egyesek szerint a kőépítmények csak jelzik az energia-központokat, míg mások szerint
konkrétan beavatkoznak az energia-áramlási rendszerbe, pl. különböző összetételű és
formájú kőzetek, kristályok felhasználásával. Az egyes energiaáramok polaritását

3
 befolyásolják a holdfázisok, valamint a kozmikus hatások is. A kristályok segítségével az
energia-áramlatok eltéríthetők, esetleg időlegesen kikapcsolhatók.
A Kőkorszaki emlékhely, Moel Ty Uchaf, nemcsak erről híres. 1974 telén ugyanis a
közvetlen közelében zuhant le egy repülő csészealj. A közeli Llandrillo-ban élő szemtanúk
elmondták, hogy erős robbanást, majd azt követően morajlást hallottak, mindeközben erős
fényű, narancssárga színű tűzgömb jelent meg a hegyek felett. A hegyi utat napokra lezárta
a Királyi Légierő, szakértői ufókutatókkal együtt közösen vizsgálták ki az eseményt. A
pásztoroknak a védelmi minisztérium képviselő személyesen tiltották meg, hogy nyájaikat a
kérdéses területre tereljék.
 
 

Létezik egy beszámoló arról is, hogy két, Királyi Légierő felségjelzést viselő, terepjáró
hagyta el a helyszínt, két földönkívüli testét szállítva, akiket a roncsok közül szedtek össze,
és azonnal Dél-Angliába, Porton Downba szállították őket a kutatóközpontba.
Feltétlen meg kell itt jegyezni, a lezuhant repülő csészealjak túlnyomó többségének
hátterében balsikerű katonai kísérletek állnak és nem földönkívüliek! Talán jelen esetben is.
A hivatalos források bizonyára ezt soha sem fogják nekünk részleteiben is elmondani...
 
Tápiószentmárton
Nekünk magyaroknak is megvannak természetesen a magunk „gyógyító helyei”, ezek
közül talán a leghíresebb, folyamatosan a legtöbb embert vonzó, a tápiószentmártoni Attila-
domb.
 

4
  

Az Attila domb a Kincsem Lovaspark területén fekszik. A terület a múlt század elejéig a
Blaskovich nemesi család birtoka volt, itt
nevelkedett a verhetetlen csodakanca, Kincsem is.
Emlékére 1999-ben múzeum nyílt a
Lovasparkban.
 
 

5
 Gróf Blaskovich Ernő, Priscos Rhetor korabeli leírása alapján valószínűsítette, hogy
hajdanán itt állhatott Attila fapalotája, ezért ásatásokat kezdett a területen. Ennek
köszönhetően 1924-ben itt találták meg a legjelentősebb szkíta kori leletünket, az
Aranyszarvast, mely jelenleg a Nemzeti Múzeum féltett kincse. Ezen kívül számos új-kőkori,
réz-, bronz-, vas-, szarmata-, avar- és Árpád-kori használati és dísztárgy került a felszínre.
Ez azt támasztja alá, hogy esetleg, a terület jótékony hatását is felismerve, már Kr.e. 4-5000
évvel ezelőtt is éltek itt emberek. A hely régészeti védettséget élvez, mert a terület teljes
feltárása még nem történt meg.
Jelenleg itt lótenyésztés folyik, valamint a Kincsem Lovaspark SE fogathajtó és
díjugrató versenyzőinek felkészülése. Természetesen a Parkba látogatók is kipróbálhatják a
lovaglást, kocsikázást. Egy könnyű sétára található az őshonos állatok parkja, ahol a
jellegzetes szikes ősgyepen szürke marha gulya legel és megtekinthetőek a mangalicák,
rackajuhok, szamarak és őshonos lábasjószágok.
 
 
15 hektáron érezhető az a természeti erő, mely a köztudatban „energia” fogalomként
ismert, az egész Kincsem Lovaspark területén megnyilvánul, beleértve annak létesítményeit
(szálloda, étterem, istállók, udvar) is. Bár a jelenség középpontja az Attila-dombon van, a
jelenség intenzitásban, térben és időben állandóan változik. A hatásmechanizmusban nem
az erősség dominál.
Ma már köztudott, hogy minden betegség egyfajta energiahiányos állapot
következménye. Az itt tapasztalható sugárzás segít helyreállítani és megőrizni a testi, lelki
egyensúlyt. Az egész szervezetben harmonizálja az energia áramlását, tehát nem csupán
egy szervre hat, hanem az egész szervezetre. Az alapvető működést segíti, öngyógyító
folyamatokat indít be. Valakinek már egy alkalom is elég, másoknak a hely kúra-szerű
felkeresése javallott.
Az első, amit érezhetünk, az energia megtapasztalása. Kézen, lábon, egész testen
bizsergés, melegség, vagy éppenséggel hidegség, érezhető. Ám mindezt nem mindenki érzi
és a különböző megnyilvánulások megtapasztalásának hiánya nem akadálya a gyógyító
folyamatok beindulásának.
Meditatív, révületi állapot kedvezően befolyásolja a kívánt hatás elérését.

6
 Nem tudni kinél, milyen betegségnél és milyen változások indulnak be. A tudományos
adatgyűjtés és az adatok feldolgozása jelenleg is folyik. Ha sikerülne megismerni a
hatásmechanizmus hogyanját és mikéntjét, az orvoslás tudománya sokat kamatoztathatna
belőle.
 
Rollright
Az eddigi legátfogóbb vizsgálat földünk energia-áramlatainak felkutatására az 1977-
ben, Paul Devereux kezdeményezésére Angliában meghirdetett Dragon-Project, azaz
Sárkány-terv volt. A felhívást tíz éven át tartó, olykor rendkívül nehéz körülmények között
végzett, ám hihetetlenül alapos és minden részletre kiterjedő munka követte. A kutatók két
csoportra oszlottak. Egyikük szigorúan, a tudomány által elfogadott eszközökkel mért, míg
a másik csoport parapszichológiai eljárásokat használt. Figyelmüket elsősorban a Rollright-
kövekre összpontosították.
 
 

Rögtön megadta a kutatás alaphangját a teljesen ismeretlen természetű rádiójelek

érzékelése. Emellett folyamatosan jelzett a Geiger-Müller számláló is.
A térségben az ultrahang-tartományt is monitorozták. Ugyanis évekkel korábban
felfigyeltek már kutatók a Ley-vonalak felől érkező szokatlan ultrahang-jelekre. Néhány
különleges adottságú ember hallotta is ezeket. Hallotta „énekelni” a köveket. Most mindezt
sikerült igazolni is. Pirkadat előtt észlelték a legerősebb kilengéseket, Napfelkelte után a
jelek fokozatosan gyengültek, majd elhaltak. Olykor napokon át nem történt semmi
változás, legfeljebb éjszakánként rezdült meg egyszer-kétszer a mutató.

7
  
 

A megfigyeléseket úgy összegezték, hogy a holdfázisok, valamint a napfoltok száma

valamiképpen hatást gyakorol a térségben elhelyezett kövek környékén tapasztalt
ultrahang-kibocsátásra. A jelenség hatásmechanizmusa sajnos teljes mértékben
ismeretlen. Viszont egy dologban tisztábban láthatunk, ugyanis a megfigyelés
következményeképpen most már biztosak lehetünk abban, hogy az érzékeny fülű utazókkal
nem a képzeletük játszott, amikor „éneklő kövekről” beszéltek. A Rollright kövek védettek,
és közülük is fokozottan védett a  a King Stone - azaz a Király Kő.
 
 

8
 Ha a kövek képesek ultrahangokat kibocsátani, már pedig minden erre vall, akkor ez,
az átlagos emberi fül számára nem hallható hangrezgés, fókuszálható, megfelelően
elhelyezett kövekkel. ily módon elősegíthető az emberi szövetek regenerálódása -
amennyiben az illetőt a megfelelő helyre állítjuk. Magvak csírázása is felgyorsítható
ultrahang segítségével. Nem kizárt, hogy bizonyos termékenységi „rítusokat” nagyon is
konkrét céllal és konkrét helyeken végeztek, nem is beszélve a rendkívüli precizitással
megválasztott időpontról és körülményekről.
A Sárkány-terv kissé átformálódva, de 1991-től folyamatosan zajlik. Önkéntesek
alszanak a köveken, illetve a kövek közvetlen környékén, miközben tudósok azt próbálják
kideríteni, van-e bármiféle köze a jelen lévő sugárzásoknak az emberi tudat- és tudatalatti
működésére. Arra is kíváncsiak, vajon jelentkeznek-e olyan álmok, látomások, melyek az
energia-központokban megfigyelhetők.
 
Magyarországi Ley-vonalak
Mások példáját követve, az 1990-es évek elején megpróbáltuk felderíteni a
magyarországi Ley-vonal rendszert, megkeresni a hazánkban legjellemzőbb energia-
központokat. Álláspontunk szerint, mivel az energia-ösvények az egész világra kiterjedő
hálózatot alkotnak, akkor ennek a hálózatnak szükségképpen Hazánkban is vannak elemei.
Olyan helyeket kerestünk elsősorban, melyek valamilyen „csodálatos esemény” kapcsán
híressé váltak, és a katolikus egyház jelentős búcsújáró helyei közt tartja számon, de
ugyanilyen alapossággal kerestük a „jelenési helyeket”, látomások helyeit, de
gyógyforrások, különleges ikonok, szentképek, olykor „szent” források helyeit.

9
  
   

Munkánkat néhány körülmény hátráltatta, ugyanis legnagyobb sajnálatunkra, amikor

valamilyen természetfölötti élményt tapasztalnak az emberek, és beszámolójukkal
megkeresnek tudósokat, akkor a tudósok általában az illető bejelentő elmeállapotát kezdik
el vizsgálni és nem magát a jelenséget, a megtapasztalt tényt. Nem kell mondani, ez a fajta
hozzáállásuk mennyire árt a tudománynak, de a megfigyelőknek is, akik legközelebb nem
mernek kiállni észleléseikkel.
A tudományt leginkább a „szokatlan” jelenségek megismerése viszi előre, s nem pedig
az ilyeneknek való hátat fordítás. Mindezek ellenére tekintélyes mennyiségű anyag gyűlt
össze az évek során archívumunkban.
Ahogy egyre-másra gyűltek térképünkön a különböző „szent helyeket” jelölő pontok,
úgy vált mindinkább felismerhetővé az a rendszer, melyet alkotnak. Több száz kilométeren
át vezető nyílegyenes vonalak, több tucat kilométeres sugarú körívek bukkantak fel. Nem
hittünk a szemünknek!

10
  

 
Az ország egyik legnagyobb erővonal-csomópontja látható itt, Csobánka közvetlen
közelében, a Pilisben. Közel hasonló jelentőségű csomópont található Gyulán és Lentiben.
Ezek a helyek sok szempontból kitüntetettek.
 
A fő égtájakkal egybeeső, ezért „fő” vonalnak tekintett egyenesek meghúzása után
néhány mellékvonal is előbukkant. Igazából csak ekkor mutatkozott meg az összefüggés a
vonalrendszer és az ingókövek, illetve a kunhalomként (más vidékeken kurgán, mound, stb.
néven) ismert dombok között. Ugyanis kiderült, hogy ezek az olykor több mint tízezer évvel
ezelőtt, mesterségesen emelt halmok olyan rendszert alkotnak, amely pontosan beillik a
korábban említett fővonalak rendszerébe. Ráadásul, amikor a vonalakat
meghosszabbítottuk a környező országok felé, azt tapasztaltuk, hogy azok gyakorlatilag
tökéletesen egybeesnek a Daniken és mások kutatásai alapján feltárt egyenesekkel. Pl. az
egyik Dánián és Németországon áthaladó vonal áthalad a csobánkai szentkúton,
Petőfiszállás-Szentkúton, a szegedi Dómon, valamint és az ókori jóshelyen Delphoin is.  A
kérdéseket mi is feltettük: Mi ez? És mi ennek az egésznek az értelme? Mindez a véletlen
műve lenne csupán?
 

11
  
A Szentes közelében tapasztalt fő Ley-vonalak. Jól látható, hogy egyikük városunk
főutcájával egybeesik, s öt templommal is közvetlenül érintkezik.
 
Csobánka
Magyarország legjelentősebb „energia-központja” Csobánka. Négy Fő Ley-vonal
metszi itt egymást. A településhatárában, egy domboldalon fakadó forrás már hosszú
évszázadok óta ismert gyógyító hatásáról.

12
 A Pilis-hegység déli peremén lévő község Pest megyéhez tartozik. Szerbek alapították
a XVII. század végén, német és szlovák lakosságát a XVIII. század folyamán nyerte. A
Szentkút eredetileg az ortodox szerbek búcsújáró helye volt, katolikus kultusza későbbi és
német eredetű.
 
 

A hely legendája szerint 1842-ben a Pilis erdőségében egy nyáját legeltető pásztornak
megjelent Mária egy forrás miatt mocsaras helyen. A látomás után a falusiak ivásra és
mosakodásra használták a forrás vizét, s a víztől többen csodálatos módon meggyógyultak.
A legenda egy másik változata szerint a favágók kivágtak egy fát, amelyen egy Mária-
kép függött. A fa vérezni kezdett, s ennek hatására kezdődtek meg a búcsújárások.
Akárhogy is, a forrásnak már a Mária-jelenés előtt, a XIX. század elején gyógyító híre
volt: Lázkutacska, volt a neve. A jelenés után kapta a Máriakút, Szentkút nevet. A
zarándokok ma is felkeresik a forrást, vizéből isznak, fájó tagjaikat, főleg szemüket
mosogatják. Ezután a környező fákra, bokrokra akasztják kötéseiket, rongyaikat, ezzel is
jelezve az elért vagy kívánt gyógyulást.
 
 
A múlt század közepén egy budai és egy pesti német asszony kápolnát építtetett a
forrásnál, amit Sarlós Boldogasszony ünnepén áldottak meg. A nyitott forrás fölé
századunk elején lourdes-i barlangot emeltek, amelybe hamarosan sok hálatábla került az
első világháborús katonákért. Itt áll a szerbek keresztje is. Ezen egykor Illés próféta képe
volt látható, akinek ünnepén szívesen látogattak ide.
A kápolnát az 1930-as évek végén átépítették. Bár az átalakítással sok régi fogadalmi
kép kikerült a templomból, a felajánlás századunkban is szokás volt. Máig sok
imameghallgatás történik itt. A zarándokok egy része zöld ágat visz haza Csobánkáról, más
része a forrásból vizet.

13
 Illés napján a szerb zarándokok a kereszt előtt építettek oltárt. Mise után a pap
megszentelte a forrást, ennek vizével pedig a búcsúsokat.

Fő búcsúja Sarlós Boldogasszony (július 2). Jönnek zarándokok más Mária-ünnepeken

is, és különösen szombatonként, mert a szombatot Mária napjának tartják. Egyéb búcsúi:
Kisasszony napja (szeptember 8), illetőleg Illés-nap (július 20). A csobánkai búcsújáró
kápolna vadregényes természeti környezetben fekszik. Hosszú erdei úton, kellemes sétával
közelíthető meg. Rövidebb hétvégi kirándulások céljának is alkalmas.
 

  
 
 
Petőfiszállás-szentkút
A Csobánkán és Budapesten áthaladó, majd Delphoit is metsző vonal következő
állomása Petőfiszállást-Szentkút. Az egyetlen nagy-alföldi, artézi forrás helye. Szintén
ismert búcsújáró hely.
Az egykori Ferencszállás a XIII. században Magyarországra beköltözött kunok települése volt a
Kiskunság területén. A templommal rendelkező falu életét a török hódítás törte meg. Lakói a portyázó
török-tatár hadaktól nagyobb biztonságot jelentő Kecskemétre költöztek be. A falu határa hosszú

14
ideig Kecskemét és más kun, jász települések legelője volt. 1745-ben a jászkunok önmegváltásakor a
puszta területét Kiskunfélegyháza váltotta magához.
 
 
A legenda szerint 1791-et írtak, amikor egy pásztor, nyáját az éjszakai órán is legeltetvén egy
ismeretlen forrásra bukkant, amelynek vizében Mária nagy fénnyel tündöklő alakját pillantotta meg.
A hír gyorsan elterjedt a környéken és sokan jöttek a forráskúthoz csodát látni, vizéből pedig az
otthonmaradt hozzátartozóknak vinni. A hagyomány ezt a csodát azzal magyarázta, hogy a falu papja
a betörő törökök elől az Oltáriszentséget a templom előtti forráskútba rejtette.
Az 1700-as évek végén, mondja egy másik legenda, egy béna koldus jött a Szentkúthoz.
Megmosakodott vizében, s a lába meggyógyult. Mankóit leszúrta a földbe, amelyek kihajtottak és
terebélyes fává nőttek. E fákat később a búcsúsok szilánkonként elhordták.
A meginduló búcsújárás hatására a kiskunfélegyházi tanács a helyszínen egy kőkeresztet
emeltetett. A zarándoklatokat azonban 1793-ban a váci püspöki hatóság betiltotta. Ennek hatására a
város elrendelte a forrás betömését. Egy tanyai ember, akinek a földjén a búcsúsok a friss vetést
sokszor letiporták, trágyával tömte el a víz útját. Ám a víz a piszkot kihányta, s még nagyobb erővel
tört föl. Ezt égi intésnek tekintették, s ettől kezdve senki sem mert a forráshoz nyúlni. Körülkerítették,
védőtetőt emeltek föléje és különösen Pünkösdkor és Kisasszony napkor (szeptember 8.) nagyon sokan
látogatták.
 
 

A búcsújárás miatt Kiskunfélegyházán 1873-ban kápolnaépítő bizottság alakult. A templom

építéséhez a középkori Ferencszállás elpusztult templomának köveit is felhasználták. Egy évtized
múlva készen volt a templom és előtte a szent keresztút tizennégy stációja. A szentkút környékét
Kiskunfélegyháza város 1888-ban megvásárolta és fásította. A millennium emlékére megépült a
Skapulárés Szűzanya kápolnája, majd a Prágai Kisjézus képoszlopa, s végül a Lourdes-i barlang,
amely egyúttal szabadtéri oltár is. A stációkat egy fedett folyosón újjáépítették.
A kegyhely sajátos szertartása a búcsús ünnepek gyertyás éjszakai körmenete. A tágas pusztán,
ahol a látóhatárt csak néhány fa korlátozza, hatalmas égbolt borul a virrasztó búcsúsokra. A
teremtmény-érzéssel eltöltött híveknek megtapasztalt Istenélményük van. A kegyhely jellegzetessége a

15
 búcsúsok adományaiból összegyűlt Mária-múzeum kiállítása. A kegyhely legendáját és történetét
Móra Ferenc is felhasználta Ének a búzamezőkről című regényében.
 
A Ley-vonalak mibenléte
          Már korábban is használtunk különböző típusú sugárzásmérőket repülő
csészealjak leszállási nyomainak, valamint gabonaköröknek vizsgálatára. Az eredeti (vagyis
nem ember által elkészített) nyomok mindig fokozott háttérsugárzást mutattak, mely
sugárzásnak sem keletkezését, pontos viselkedési módját, sem pedig minden egyes
összetevőjét nem ismerjük pontosan, ám tulajdonságaiban annyira jellegzetes, hogy
egyértelműen megkülönböztethető, és a rendelkezésre álló fizikai ismeretek alapján ilyen
típusú sugárzás sem mesterséges, sem természetes keletkezéséről nem tudunk.
         A sugárzásmérőkkel aránylag pontosan fel tudtuk deríteni ezeket a különleges
tartományokat. A műszerek elektromágneses - mikrohullámú, infravörös és ultraibolya,
valamint alfa, béta és gamma tartományban dolgoztak. A Ley-vonalak szélessége olykor a
20 métert (!) is elérte, a jellemző érték ennek a számnak a tizedrésze körül volt, de egész
keskeny vonalakkal is találkoztunk.
A vonalak mentén elektromos töltésáramlást is kimutattunk, ami jó magyarázat lehet a
gyógyforrások kialakulására. Ugyanis, a töltések folyamatos jelenléte miatt a kőzetek
tulajdonságai a piezoelektromos-hatás miatt megváltoznak, emellett, a felfakadó forrás
ionösszetételében is bekövetkezhetnek változások, emiatt a víz gyógyvízzé válhat, révén
egyes beteg sejtek nem tudják elviselni a normális vízétől eltérő ionösszetételt.
A piezoelektromos-hatást érhetjük tetten a kőzetek összenyomódásakor is, pl.
geológiai törésvonalak mentén. Ilyen helyeken a kőzetek szilárdsága és vezetőképessége
megváltozik. A törésvonalak mentén könnyebben fakadnak források, az előtörő víz
minőségére pedig hatással vannak a környező kőzetek, azok fizikai, illetve elektromos
tulajdonságai. Mindezek megváltoztathatják a víz fizikai, de kémiai tulajdonságait is. Így
születnek a gyógyvizek.
A síkvidékeken a dombok, a hegyes vidékeken az ingókövek, ménhírek jelzik, a
vonalak haladási irányát, egyben gyakran erősítőkként is működnek. Nem feltétlen minden
domb és minden ingókő, hiszen azoknak csillagászati, temetkezési és egyéb szerepük is
volt. Bár, a két rendszert olykor lehetetlen szétválasztani.
A mérésekből az derült ki, hogy a Ley-vonalak rendszere szorosan összefügg a
földmágneses térrel, annak mintegy felszíni megjelenése. Habár a naptevékenység, a
földmágneses viselkedések olykor gyorsan változnak (a vonalak energiatartalma is igen
széles határok közt ingadozik, még az időjárás, napállás, holdállás hatására is!), a
fővonalak helye hosszútávon megmarad, miközben egyes kisebb energiájú alhálózatok
időlegesen megszűnhetnek, illetve újra kialakulhatnak.
Ha a fővonalak megmaradnak - márpedig így tesznek - akkor felfoghatók
állóhullámokként, a fővonalak ráadásul egyfajta minimál-potenciálfelületet is alkotnak,
hiszen függőleges kiterjedésük is van (hasonlóan a szappanbuborékokat egymástól

16
elválasztó síkokhoz), levonható tehát a következtetés: a Ley-vonalak nem mások, mint a
földmágneses tér földfelszínen tükröződő alakzatainak minimál-potenciálfelületei.

 
Magyarországon és környezetében 456-tól napjainkig keletkezett földrengések
epicentrumai, valamint a legfontosabb törésvonalak.
 
 Mindezek mellett, a Ley-vonalak gyakorlatilag egybeesnek a legfontosabb geológiai
törésvonalakkal is. A geológiai törésvonalak pedig igen sok furcsa jelenséget produkálnak
önmagukban is. Leginkább fényjelenségeket. A dolog érdekessége az, hogy az legtöbb
fényjelenséget „Szűz Máriaként” azonosítják. Ennek miértje nem ismert még. A
törésvonalakkal való egybeesés természetesen fokozza a piezoelektromos hatást is, sok
esetben egyenesen kiváltója ezeknek.
A Ley-vonalak többszörös kereszteződése az emberi tudatra gyakorolt hatást is
fokozza. Nem véletlen, hogy pontosan ilyen helyeken mentek fel táltosaink a hegyekre
révületbe esni, azaz belelátni a jövőbe. Pontosan tudták, hogy ezeken a helyeken, megfelelő

17
 technikát alkalmazva, igenis bele lehet látni a jövőbe. Sőt, a többi táltossal is kapcsolatba
tudtak lépni. Meg még sok mindenki mással.
Az sem véletlen, hogy a Föld leghatalmasabb építményei szintén ilyen pontokon, vagy
közvetlen közelükben találhatók. Mint pl. az egyiptomi nagy piramisok (azaz peremesek).
Ezek a vonalak ugyanis a már tárgyalt hatások mellett további furcsasággal rendelkeznek:
anyagszállításra is felhasználhatók! Ha pl. egy szállítandó kő felszínét elektrosztatikusan
feltöltik, a kő szépen végiglebeg célállomásáig, ahol azután csak be kell illeszteni a pontos
helyére. Nem ismert a pontos mechanizmus, miként hajtották ezt végre. De azt biztosan
tudjuk, hogy Merlin pontosan ezzel a módszerrel építette Camelot várát.
A Ley-vonalak adta energetikai hátteret felhasználják a repülő csészealjak is
közlekedésük során, hiszen a megfigyelt „légifolyosóik” éppenséggel a főbb Ley-
vonalakkal esnek egybe.
De ilyen vonalak mentén tűnnek fel a gabonakörök, s a legtöbb „természetfelettinek”
tartott esemény is vagy a vonalak mentén, vagy a csomópontokban észlelhető.
 
Kunhalmok - kurgánok
"Ti vagytok a mi katedrálisaink" - Illyés Gyula nevezte így a kunhalmokat, az Alföldnek
ezeket a sajátos tájképi elemeit. Az egykor vízjárta síkság jellemző földpiramisai Győrffy
István, a honi néprajztudomány jeles képviselője szerint "olyan 5-20 méter magas, 20-50
méter átmérőjű, kúp vagy félgömb alakú képződmények, amelyek legtöbbször víz mellett,
de vízmentes helyen terültek el. A legvalószínűbbnek az tetszik, hogy a kunhalmok
többségét a honfoglalás előtt itt élő népek temetkezési és őrhelyéül hozták létre, s a
későbbi időben ezek lettek a ’vigyázóhalmok’ és a határhalmok.”
 

18
  
Szelekovszky László - Békés megye kunhalmai - című könyvéből
 
Az elgondolás szép, csakhogy a kunhalmok száma már önmagában is
elgondolkodtató: 40.000 lehetett belőlük (levéltári adatok és katonai térképek szerint)! Mivel
pedig errefelé sűrű erdőségek voltak, a kunhalmokon állva sem lehetett messzebb látni...
A kunhalmok elsősorban tájképi, régészeti és növénytani értékként fontosak. Emellett
azonban számos halomhoz történelmi események, legendák, hiedelmek, irodalmi emlékek
és egyéb néprajzi kuriózumok fűződnek.
Sajnos mind több a jellegét vesztett (befásított, beépített, megcsonkított) halom. De az
is rontja a látványt, ha a halom környékén létesítmények (távvezetékek, épületek, roncsolt
területek) találhatók.
A kunhalmokat, kurgánokat azonban nem véletlenszerűen helyezték el elődeink, és
mivel tekintélyes részük megsemmisült, eredeti rendszerük már csak töredékesen tárható
fel.
A Föld valamennyi sík területén emeltek kurgánokat. Az eurázsiai sztyeppéken, de
Amerikában, sőt, Ausztráliában is. Minden bizonnyal ugyanazzal az eredeti céllal: a Föld
energiaösvényeinek fókuszálására és felhasználására. Ettől eltérő cél minden bizonnyal
későbbi korokhoz köthető.
Az alföld legmagasabb kunhalma a Békésszentandrás közelében található Gödény-
halom.

19
 Csongrád megye legmagasabb kurgánja a Sáp-halom. Méréseink gyakori színhelye. A
Szentes és Szegvár határán emelkedő halom körül azonosították az azonos nevű falut. A
hagyomány szerint Sáp nevű vitézről nevezték el, aki a törökök ellen vívott harcban itt esett
el. A halom tetején egykor templom állt.

  
 
1730-ban Mikoviny Sámuel csillagász itt végezte szögméréseit, ezért a Sáp-halom
térképtörténeti emlékhely is egyben. Ennek emlékét egy tábla is őrzi a halom tetején.
Közelében Árpád-kor temetőt találtak.
 

20
 
Térkapuk?
A Ley-vonalak rendszerének és fizikájának megismerése egészen távolra is vezethet.
Mindebben az a furcsa, hogy ez a tudás egykoron már az emberiség birtokában volt, és
alkalmazta is azt mindennapi élete során. Miről is van szó?
A többszörös Ley-vonal kereszteződésekben impulzus-mágnesestér van jelen.
Ráadásul ez a tér asszimetrikus és a felharmonikusok igen nagy frekvenciákon rezegnek.
Lásd Rollright.  Az így létrejött tér nemcsak az agyra és a viselkedésre hat (jelenések,
parajelenségek, stb.), hanem magának a térnek a szerkezetére is. Ilyen helyeken - adott
időpontokban - nyílik meg az időkapu, tárul fel a jövő vagy a múlt. Ha ezt figyelembe
vesszük, mindjárt érthetővé válik, miért azokon a helyeken épültek jósdák, ahol.
Mindezeken túl térkapu is megnyílhat, vagyis, ha valaki ismeri ezen helyek titkát, a
működési mechanizmusát, azaz a fizikáját, akkor az illető a tér egy másik pontján is meg
tud jelenni, esetleg egy párhuzamos világban is. A sok-sok eltűnés mögött esetleg ilyen
„spontán” bekövetkezett jelenség is állhat. Egyben magyarázatot kaphatunk bizonyos
„égből pottyant” állatok felbukkanására is.
Az idő- és térkapuk helyes használatával a természet szinte korlátlan uraivá válhatunk.
Jelenleg azonban erre abszolút alkalmatlanok
vagyunk…                                                                             

21